A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az RMDSZ Szatmár megyei vezetőivel is találkozott. Kijelentette: a magyar kormány olyan megoldást ajánl majd a kettős állampolgárság ügyében, amelyet mind a négy parlamenti párt támogat. Szili Katalin szerint a miniszterelnök–váltással nem változik a magyar kormány külpolitikája. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány külpolitikáját tekintélyt és elismerést szerzett magának a világban, ezt az irányvonalat akarja folytatni az elkövetkezőkben is. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány csökkenti-e határon túliaknak szánt támogatás mértékét, Szili Katalin kijelentette, a kormány mindig egyeztetett a határon túli magyar érdekképviseletekkel, mielőtt a költségvetést elkészítette volna. Így lesz ez most is. /Simon Levente: A kettős állampolgárságot társadalmi egyetértésre kell alapozni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 5./

Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

A határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáról folytatott vitát Kovács László leköszönő magyar külügyminiszter és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke egy budapesti konferencián. Németh Zsolt szerint kétféle külpolitika létezik, az egyik a nemzeti érdekek megvalósulása érdekében a konfliktusokat is vállaló, kezdeményező külpolitika és a másik, amely alapvetően csak van, adminisztrál, sodródik. Véleménye szerint "Magyarországnak ki kellene mondania, hogy Románia unióhoz való csatlakozásának a feltétele a Székelyföld területi autonómiája". Kovács László külügyminiszter: "A külpolitika szerintem nem az, hogy mindenkivel összeveszünk azért, hogy idehaza a választók egy részének a tetszését elnyerjük, akik szeretik az ilyen orrbaverős stílust". Románia csatlakozásával kapcsolatban közölte: szabhat Magyarország feltételeket, de azokat Brüsszelben senki nem fogja támogatni. Somogyi Ferenc leendő külügyminiszter a határon túli magyarsággal kapcsolatban azt mondta: "a történelmi sérelmeinkből kiinduló, egyébként természetes megközelítést fel kellene hogy váltsa egy olyan, a mostani szituációhoz jobban illő, egyfajta európai perspektívából kiinduló gondolkodás, politika és ezen alapuló gyakorlati tevékenység". /Eltérő álláspontok a magyar külpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

 Tőkés László püspök az MPSZ és az RMDSZ közötti párbeszéd lehetőségéről a vele készült interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ-re, személy szerint Markó Bélára nagy nyomás nehezedik, hogy tárgyalások történjenek az RMDSZ és az MPSZ között. Erre következtetett Kovács Lászlónak a székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszushoz címzett leveléből, és Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének Aradon elhangzott beszédéből. Markó Béla elzárkózik mindenféle tárgyalástól az MPSZ-szel, másrészt viszont a nyomás erősödik. A püspök azt érzékeli, hogy az RMDSZ enyhült irányában. Ő szívesen közvetít. /Makkay József: Interjú Tőkés Lászlóval a párbeszéd lehetőségéről az MPSZ és az RMDSZ között. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./

A magyar alkotmánybíróság elutasította a kettős állampolgárság ügyében ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament szeptemberi egyhangú döntését. Ismeretes, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöksége 2003. augusztus 18-án döntött arról, hogy a kettős állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményez. A határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében az MVSZ népszavazási kérdése: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelemre – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" Patrubány Miklós szerint december 5-én, a kórházak privatizációjáról szóló ügydöntő népszavazással egy időben az emberek kinyilvánítják véleményüket a kettős állampolgárság ügyében is. Az MVSZ elnöke egy milliárd forintot kér a kettős állampolgárság ügyének népszerűsítésére. /Kiírhatják a népszavazást kettős állampolgárság-ügyben. Egymilliárd forintot kér Patrubány kampányra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Nincs jogi akadálya a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett referendum megtartásának – döntött az Alkotmánybíróság. A Magyarok Világszövetségének sikeres aláírásgyűjtése után az Országgyűlés elrendelte a népszavazást.  „Vajon fel tudjuk-e mérni, mekkora a tét, érzékelni tudjuk-e azt, hogy Magyarország felnőttkorú lakosságának a nemzet egysége mellett vagy Trianon és a Párizs melletti békeszerződéseket szentesítve ennek elutasításáról kell döntenie?” – tette fel a kérdést Sylvester Lajos.  Amennyiben nem szavaznák meg, az távlatait tekintve a kollektív öngyilkosság egyik súlyos esete lenne. Az SZDSZ hangoztatta, hogy tagsága a kettős állampolgárság ellen szavaz.    Tokay György szenátor azt nyilatkozta: amennyiben a kettős állampolgárság megszerzése lehetségessé válik, akkor ki lehet írni a magyar határon: ,,Az utolsó oltsa le a villanyt!” (Ez a nagyotmondás felér Kovács László Magyarországra áttelepedő 23 millió románjáról szóló meséjével.)  Aczél Endre újságíró a Népszabadságban azzal rémítgeti a magyar lakosságot, hogy az ő pénzükből kapnak magyar színvonalú nyugdíjat az Erdélyből áttelepedő öregek. Aczél szerint ,,…a zsidók automatikus izraeli állampolgársága mögött egy nagyon nagy szponzor áll, melynek neve történetesen nem Izrael, hanem az Egyesült Államok. Nekünk nincs ilyenünk.” /Sylvester Lajos: Magyar villanyoltás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

Markó Béla nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nemre buzdító álláspontjával, mivel teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyarok ama igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz. Frunda György szenátor az állampolgárság megszerzése folyamatának felgyorsítását, a jelenlegi adminisztrációs „tortúra” megszüntetését szorgalmazza, de nem ért egyet az alanyi jogon járó állampolgárság megadásával. „Veszélyesnek tartom, mert tömegesen vándorolnának el a magyarok Erdélyből, ami a szélsőséges román politika érdekeit szolgálná. Én az európai kettős állampolgárság híve vagyok” – nyilatkozta Frunda. Emlékezetes, a 2000-es választási kampányban a Frunda György államfőjelöltségét támogató aláírások mellett az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság bevezetése érdekében is aláírásokat gyűjtött Erdélyben, ezeket azonban nem terjesztették fel Budapestre. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke szerint az erdélyi magyarság számára nincs nagy jelentősége annak, hogy megkapja-e alanyi jogon a kettős állampolgárságot, mivel – Románia 2007-re remélt EU-csatlakozása miatt – ez jobbára jelképes gesztus lenne az anyaország részéről. Szerinte hasznosabb lenne, ha a december 5-i ügydöntő népszavazás hárommilliárd forintra rúgó költségeit a határon túli magyarokra fordítanák. A határon túli magyarok exodusától tartva nemrég az RMDSZ Szabadelvű Köre is ellenezte a kettős állampolgárságot. A Magyar Polgári Szövetség kategorikusan elítéli, hogy a magyarországi kormánypártok nemre buzdítanak a kettős állampolgárság ügyében rendezendő népszavazáson. „Arra kérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy igen szavazatukkal támogassák a szülőföld elhagyása nélkül megszerezhető állampolgárságról szóló népszavazást. Súlyos és távolra mutató negatív következménye lehet annak, ha megbukik a referendum, ugyanis a határon túli magyarokban azt az érzést keltheti, hogy az anyaországiaknak nincs szükségük a határon túli magyarokra” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazást szorgalmazó Magyarok Világszövetsége a külhoni magyar adóalap bevezetésével szeretné eloszlatni a pénzügyi terhekről szóló aggodalmakat. Az MVSZ szerint amúgy a decemberi referendum ügyében a magyar kormánynak kötelező feladata lenne a távolságtartás. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 2-án az Országgyűlésben a felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A Krónika úgy értesült: Gyurcsány Ferenc többek között a kettős állampolgárság ügyében született kormánypárti döntés miatt mondta le jövő hétre tervezett erdélyi látogatását. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: a kettős állampolgárság elutasítása a határon túli magyaroknál katasztrofális következményekkel járó lelki traumát fog okozni, ezért arra kéri a budapesti kormányt, gondolja újra álláspontját. Az Európai Bizottság jelezte, Brüsszel Magyarország belügyének tartja a kettős állampolgárságról tartandó népszavazást, és nem fűz hozzá kommentárt. /Kettős játszma az állampolgárság ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Az RMDSZ azt kéri, hogy az Országgyűlés állapítson meg évente egy bizonyos százalékot a magyar költségvetésből, amit a határon túli magyarok támogatására fordítana – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel találkozott Kolozsváron. Markó arra is kérte a politikust, hogy a magyar kormány fontolja meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla elégedetlenségét fejezte ki, hogy a magyar költségvetésnek mindössze ezredrészét fordítják a határon túli magyarok támogatására. Kiss Péter közölte: a 2005-ös költségvetésből összesen 12,8 milliárd forintot terveznek fordítani a határon túli magyarok támogatására. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán Markó megállapította: az RMDSZ és a magyar kormánypártok véleménye eltér egymástól. A Kárpát-medencei magyarságnak közösen kell kidolgoznia Magyarország 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervét, aminek az a tétje, hogy javítsa a Kárpát-medencei magyarság életkörülményeit – jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az RMDSZ által szervezett Új kihívások az önkormányzatok előtt című képzési sorozatának nov. 4-i rendezvényén mondott előadásában. Kiss Péter kifejtette: ez a terv új helyzetet teremt, ami új nemzetpolitika megalkotását teszi szükségessé. A magyar kormány a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) fog előállni ezzel az új nemzetpolitikával, ami a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre, valamint a magyar–magyar kapcsolatok útjában álló akadályok speciális megoldásokkal való kezelésére épít. Utóbbi azon országok esetében szükséges, amelyek még nem rendelkeznek egyértelmű európai uniós csatlakozási menetrenddel. /Borbély Tamás: Több támogatást kér az RMDSZ Budapesttől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Magyar Alap létrehozását tervezi a magyar kormány. Az elképzelést november közepén, a Magyar Állandó Értekezleten jelentik be. A Magyar Alapot képező összeg a határon túl élő magyarok és az anyaország közötti szellemi és fizikai kapcsolattartás lehetőségeit bővítené, és forrása az adóalapból tehető egyszázalékos felajánlás volna, amelyet a kormány minden évben kiegészítene. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezete, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlésben felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A magyar kormányfő "nemcsak állást foglalt, hanem megpróbálta latba vetni tekintélyét, és (...) visszaélt a parlamenti felszólalási lehetőségével" – mondta Patrubány. /Kettős állampolgárság: Távolságtartást ígér a magyar kormány. Magyar Alap létrehozását tervezi a Gyurcsány-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A tíz nap múlva Budapesten kezdődő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) a kormány a szülőföldön való megmaradás és boldogulás programját kívánja megtárgyalni, és az egyik legfontosabb kérdésnek az uniós csatlakozás következményeinek megvizsgálását tartja – közölte Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT szabályozása értelmében az értekezletet évente egyszer a miniszterelnök hívja össze, utoljára az elmúlt év májusában került sor a tanácskozásra. A konferenciára a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáért népszavazást indító Magyarok Világszövetségét (MVSZ) nem hívták meg. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke okt. 25-én az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén jelentős eredménynek nevezte, hogy az oktatási- nevelési támogatásokra, valamint a szülőföld-programra fix összeg, mintegy 2,8-3 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében. Hozzátette: utóbbi belső elosztásáról a MÁÉRT ülésén az érintett határon túli magyar szervezetek maguk dönthetnek. /A szülőföldön való megmaradásról tárgyalna a kormány a MÁÉRT-en. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Dec. 3-ig aláírásaikkal fejezhetik ki a kettős állampolgárság iránti igényüket a bihari magyarok. A helyi RMDSZ az első megyei szervezet, amely 20–30 ezer bihari magyar támogatására számítva nagyobb nyomatékot szeretne adni a határon túliak kettős állampolgárságát eldöntő decemberi anyaországi népszavazásnak. Lakatos Péter, bihari RMDSZ-elnök szerint, a magyarországi magyarokra, a magyar Országgyűlésre kell bízni a döntést, hogy megadják-e a jogot a leszakadt nemzetrészeknek. A lényeg, hogy a kormánypárti propaganda ellenére is elmenjenek szavazni a magyarországi magyarok. November 12-én e kérdést Markó Béla RMDSZ-elnök is felveti a magyar–magyar csúcson. /(Balla Tünde): Párhuzamos népszavazás a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Kordás László szerint az áttelepülők özöne Magyarországon lenyomhatná a már dolgozók bérét, és 35–40 milliárddal növelné a Munkaerő-piaci Alap kiadásait. Szerinte ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra. Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: már néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. Szerinte az állampolgársággal járó juttatásokat – így például a családi pótlékot, egyéb juttatásokat – figyelembe véve: „Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki”. Több MSZP-s politikus is reagált Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentésére, hogy a kettős állampolgárság európai útlevelet jelent. „Ennél nagyobb butaságot már régen mondott” – jelentette ki Kórózs Lajos államtitkár. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „Orbán Viktor nem mondott igazat”, amikor azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése. „Nem valós veszély, csak riogatás, hogy a kettős állampolgárság óriási terhet róna a költségvetésre, vagy felborítaná a hazai választási arányokat” – mondta napirend előtti hozzászólásában az Országgyűlésben Herényi Károly (MDF). /Kétszáz milliárdos kiadások? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Népújság a Máért üléséről szóló tudósításában nem számolt be arról, hogy milyen felszólalások hangzottak el, nem említette Mádl Ferenc köztársasági elnök kiállását a kettős állampolgárság mellett, hanem attól írt, hogy törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket: az MSZP és a Fidesz egyaránt azt tartja szükségesnek, hogy haladéktalanul, még a dec. 5- ére kiírt népszavazás előtt alkosson törvényt az Országgyűlés. Egyetértés kezd kibontakozni a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között abban is, hogy valamilyen formában bevonnák a sürgősségi törvényhozási munkába a határon túli magyarok képviselőit. A Népújság nem említette azt sem, hogy a magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. /Törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nov. 13-án kijelentette, pártja elvárja a kormánytól, hogy alkossa meg a "nemzetpolgárság" fogalmának jogi intézményét, és lehetőleg már a jövő héten nyújtsa be az Országgyűlésnek a határokon túli magyarok korlátlan, szabad beutazását biztosító úti okmányról szóló törvényjavaslatát, és azt vigye négypárti egyeztetésre. A nemzetpolgárság intézménye egyesítené a határokon túli magyarság jogos igényeit, illetve Magyarország lehetőségeit. A Máért-on elhangzottakat kommentálva Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy nyilatkozott: a Kárpát-medencében csak Magyarország nem tudja nemzeti érdekeinek megfelelő módon rendezni a kettős állampolgárság ügyét. Hiller István a Máért-ülésből azt a következtetést is levonta, hogy a Fidesz és annak elnöke "visszavonulót fúj", nem a kettős állampolgárságot támogatja, hanem az útlevél megadását. Kuncze Gábor, a Szabaddemokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: egyetért annak a programcsomagnak bizonyos elemeivel, amit az MSZP a szülőföldön maradás elősegítése érdekében készül benyújtani. A kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás a magyarság erkölcsi minőségét is meghatározó referendum – mondta Orbán Viktor. Szerinte biztató, hogy akik a Máérton a kettős állampolgárság ellen szóltak, azok "szava merő magyarázkodás volt". Ez – tette hozzá – azt mutatja, hogy létezik lelkiismeret. Orbán élesen kritizálta, hogy kormányzati szinten pénzben mérik az embert, kilóra mérik a határon túli magyarokat. A magyar kormány sodródik, se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában – hangoztatta Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke (EMNT) nyilatkozatában. A kormánynak ebben a vétkes mulasztásában – többekkel együtt – cinkos szerepet vállalt a RMDSZ – vélte Tőkés László, emlékeztetve: Markó Béla elnök még nem is olyan régen váltig hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. /Magyar helyett nemzetpolgárságot? Újabb Hiller-találmány kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A MÁÉRT VIII. ülését követő sajtótájékoztatón a magyar kormány nevében nyilatkozó Szabó Vilmos államtitkár elmondta, a Magyar Állandó Értekezlet nem tekinthető sikeresnek, fennmaradtak az álláspontok, a MÁÉRT határon kívüli tagszervezetei, illetve a magyar parlament ellenzéki pártjai fenntartották álláspontjukat az igen, a kormánypártok pedig a nem mellett. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a mostani MÁÉRT esetében „egy konszenzust kereső és konszenzust nem találó” ülésnek a tényével kell számolni. Eörsi Mátyás az SZDSZ nevében arról beszélt, hogy ő kettős állampolgár, egyszerre magyar és európai állampolgár. Bugár Béla vitatta Eörsi Mátyás kijelentését. „Nincs Európai Uniós egyetlen egy állam, sőt, arról a folyik a vita – mondta –, hogy mi lesz valójában az Európai Unió, tehát így nincs Európai Uniós állampolgárság sem.” Kifejtette, a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok Európai Uniós gyakorlatnak tarják. Hangsúlyozta, azt szeretnék, ha december 5. nem arról szólna, hogy „mennyibe kerül egy határon túli magyar”. Emlékeztetett arra, hogy riogatásokkal ellentétben a magyar igazolvány megadása után nem özönlötték el Magyarországot a határon túli magyarok, és a felvidéki magyarok sem költöztek át tömegesen Szlovákia uniós országgá válása után. A Fidesz nevében Németh Zsolt kijelentette, a kettős állampolgárság ügyében azért szigetelődtek el a kormánypártok, mert nem vették figyelembe a magyar politikának azt az alapelvét, hogy a határon túli magyarokról csak az ő véleményük nyomatékos figyelembe vételével szabad dönteni. Közölte, a kormánypártok nem konzultáltak a határon túli magyarokkal, mielőtt kialakították „a két nem-re buzdító” álláspontjukat. Csapody Miklós az MDF álláspontját ismertette, hangsúlyozva, hogy igent mondanak, de szerintük nem a népszavazás az alkalmas módja az ügy jogi rendezésének. Az MDF nyolc javaslatot terjesztett a MÁÉRT elé, többek között Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes honosítással való megszerzésének lehetővé tételét. /Guther M. Ilona: Konszenzust kereső és konszenzust nem találó MÁÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 15-én napirend előtt az Országgyűlésben azt mondta: az elmúlt 15 évben a kormányok és az Országgyűlés folyamatos erőfeszítéseket tettek a határon túl élők gondjainak enyhítésére, és arra kérte a Fideszt, nyújtsa be azt a törvényjavaslatot, amellyel megoldhatónak véli a kettős állampolgárság kérdését. Ugyancsak nov. 15-én az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti képviselői támogatták azt a javaslatot, amely tájékoztató kampányra kérné a kormányt a kettős állampolgárságról. Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke kijelentette: a szocialista kezdeményezők nyitott kapukat döngetnek, hiszen a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy 50 millió forintot költenek a tájékoztatásra. Hozzátette: nem kell felkérni a kormányt arra, amit magától is megtesz, az Országgyűlés ezzel csak legitimálná a kormány programját, amellyel a kettős állampolgárság elutasítására buzdítja az embereket. Gyimesi József (Fidesz) azt mondta, hogy a kabinetnek biztosítania kellene 50 millió forintot azoknak is, akik a kettős állampolgárság mellett kampányolnak. Herényi Károly (MDF) pedig azt kezdeményezte, hogy a kampány csak a mozgósításról szóljon. /Széleskörű MSZP-kampány a népszavazásról. Fidesz: ne csak az ellenzőket finanszírozzák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "sikerült olyan kérdéssel szembesíteni magunkat, amely az aktív állampolgárok körében indulatot és jelentős elbizonytalanodást vált ki", és láthatóan nem egyesíti a nemzetet, hanem szétszakítja, ez ennek a kérdésnek a csapdája. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazásra feltett kérdés nem jó. Mint mondta "a politikai elitet, az országot, az ország szavazóit, a választókat, az egész lakosságot, sőt a határon túli magyarságot is beleértve, akadt valaki, aki mindnyájunkat felültetett egy hullámvasútra". Lendvai Ildikó (MSZP) is úgy vélekedett, hogy egy rosszul feltett kérdésről van szó. /Gyurcsány a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

Közös sajtótájékoztatót tartottak nov. 15-én Csíkszeredában az RMDSZ csíki képviselőjelöltjei, Kelemen Hunor és Korodi Attila, valamint Sógor Csaba szenátorjelölt. Kelemen Hunor képviselőjelölt, a SZET elnöke elmondta: Budapesten, az Országgyűlés költségvetési, valamint külügyi bizottságának ülésén vett részt, ahol a határon túli szervezetek képviselőivel folytattak megbeszélést a magyar politikai pártok vezetői, a 2005-ös költségvetés-tervezet kapcsán. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselőjeként elmondta: a romániai magyar közösség szeretné, ha a határon túli magyar közösségeknek nyújtott támogatások nominális értékben legalább a 2004-es szinten maradnának a következő évben is. A 2005-ös magyar állami költségvetésben valamivel több mind 12 milliárd forint szerepel a határon túli közösségek támogatására. A következő évben 2 milliárd forintot kap a Sapientia Egyetem, az oktatási nevelési támogatásra 4,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, az Illyés Közalapítvány rendelkezésére pedig 900 millió forint áll. Kelemen Hunor beszámolt a MÁÉRT 8. üléséről is. A képviselő elmondta: az RMDSZ álláspontja a kettős állampolgárság kapcsán egyértelmű. Az Illyés Közalapítvány 5 millió forintos támogatásából az Iskola Alapítvány eddig 31 fénymásolót adományozott erdélyi iskoláknak, ugyanakkor a jó vételárnak köszönhetően további 13 fénymásolót sikerült beszerezniük. Ebből Hargita megyében további négy iskola, Kovászna megyében kettő, Maros megyében pedig három iskola kap fénymásolót. /(Daczó Dénes): 12 milliárd forint a határon túli közösségeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Korábban a 168 Óra hetilap 38-as számában Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő így nyilatkozott: „Mert miért adna a Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” Mindezt felidézte Kövér László /Fidesz/ az Országgyűlés 2004. november 17-i ülésén.

A második világháború utáni békekötéskor a román és magyar kommunista küldöttség úgy írta alá a versailles-i okmányokat, hogy abban egyetlen szót sem pazarolt az erdélyi (akkor még) több mint kétmilliós magyarságra. Aztán 1958-ban Kádár János marosvásárhelyi látogatásakor úgy beszélt, majd 1977-ben Nagyváradon is úgy tárgyalt a román pártfőtitkárral, mintha csupán egy néhány ezres magyarul beszélő csoportról lenne szó. S néhány éve az MSZP elnöke 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar választópolgárokat, amikor a státustörvény alkalmazásáról volt szó. Békésen meg is egyezett a két kormány, hogy a törvény kivesézett változatát fogadtatják el a magyar parlamenttel. Az MSZP azt javasolja választóinak, hogy a népszavazáskor nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságra. Ujj János attól fél, hogy ezúttal is a határon túli magyarok lesznek a nagy vesztesek. /Ujj János: Megint vesztesek? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nov. 23-i rádióinterjújában úgy nyilatkozott: sem a kormány, sem ő nem kívánja befolyásolni, miként szavazzanak az emberek december 5-én a kettős állampolgárságról. Azt mondta, a népszavazásnak "sok-sok vesztese lesz, bármi is a végeredmény". Szerinte az ellenzék, Orbán Viktor Fidesz-elnök nem mutatta be törvényjavaslatát, amely megoldhatná a kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt kialakuló helyzetet. Mátrai Márta fideszes képviselő szerint Gyurcsány becsapja az embereket. Napok óta kampányol az országban, az állampolgárság megtagadására biztat. Majd bemegy a televíziók és rádiók stúdiójába, és letagadja saját véleményét. Mátrai adatai szerint a kormány 23 millió forintot költ a nem szavazat propagálására. Nov. 23-án általános vitára alkalmasnak találta a nemzetpolgárságról, illetve a Szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés külügyi bizottsága. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták. A vitán jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZET) elnöke. A kormány ellátja a magyar állampolgárság könnyített megadásáról kiírt népszavazás előkészítésével összefüggő feladatait – mondta Szabó Vilmos. Bugár Béla és Kelemen Hunor egyaránt úgy fogalmazott: a magyar választók vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent. A kettős állampolgárság megadása esetén sem gyorsulna fel a határon túli magyarok áttelepülése. /Huszonhárommillió forint a nem szavazat propagálására? Gyurcsány: Nem akarom befolyásolni a magyar választókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Az Országgyűlésben a dec. 5-i népszavazásról szóltak a napirend előtti felszólalások, és ennek kapcsán ismét szóba került a román–magyar szociális együttműködési megállapodás ügye is. Áder János (Fidesz) szerint a kormány hetek óta azzal riogatja a nyugdíjasokat, hogy a kettős állampolgárság megadása veszélyezteti nyugdíjukat, miközben Magyarország megállapodott Romániával. „Ebből az következik, hogy ha Magyarországra települnek nyugdíjasok, az ő nyugdíjukat Románia fizeti” – hangsúlyozta. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a Románia és Magyarország között jelenleg érvényben lévő, 1961-es szerződés értelmében mindkét ország azoknak az állampolgároknak fizeti a nyugdíját, akik a területén élnek, függetlenül attól, hogy hol szerezték a nyugdíjjogosultságot. „Ez évi mintegy 19 milliárd forintba kerül Magyarországnak. A módosításról már hat éve tárgyalnak, ám a román fél egyelőre nem járult hozzá” – közölte. /Vita a román–magyar szociális egyezményről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a nemzetközi közösséghez fordul, és azt kéri, segítsen megakadályozni a kettős állampolgárság ügyében általuk kezdeményezett népszavazást megelőzően tapasztalt „sorozatos és durva alkotmánysértéseket”. Az MVSZ az ENSZ, az Európai Unió, az EBESZ és külön-külön valamennyi uniós tagállam figyelmét felhívja, és segítséget kér, mivel az Országgyűlés és a kormány alkotmányt sért, amikor nap mint nap tevőlegesen befolyásolja a népszavazás menetét, így például legutóbb azzal, hogy a kampányidőszakban a népszavazás kérdését érintő törvénytervezet tárgyalásába kezd. /Az MVSZ nemzetközi segítséget kér. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője – „nem” szavazatra biztatva a magyar választópolgárokat – arra figyelmeztetett: a Romániával és Ukrajnával megkötött nemzetközi szerződések értelmében a magyar állam biztosítja az áttelepült és állampolgárságot szerzett idősek nyugdíját. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János közölte: a Budapest és Bukarest közötti, a tervek szerint az állampolgárságról szóló népszavazás után egy nappal szentesítendő egyezmény azt rögzíti, hogy az áttelepülők nyugdíját, sürgősségi egészségügyi ellátását a román társadalombiztosítás fizeti. /Rostás Szabolcs: „Kettős” nyugdíj: ki állja a számlát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./ A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy az innen áttelepedettek nyugdíját a jövőben Románia fogja fizetni, azonban Románia éppen ezt szeretné halogatni. Ha viszont mégis elfogadná, a Magyarországon élő idős erdélyiek esetleg itteni nyugdíjukat kapnák meg, forintba átszámítva, ami számukra anyagilag tragikusnak bizonyulhat. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy elkészült a magyar–román szociális megállapodás, amelynek aláírását a magyar kormány csak azért halasztotta el, hogy a magyarországi nyugdíjfizetés káros hatásaival érvelhessen a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság ellen. Közölte: diplomáciai információik szerint a magyar–román megállapodás aláírására december 6-án, egy nappal a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után kerül sor. Az egyezmény rögzíteni fogja, hogy az áttelepülők nyugdíját a román társadalombiztosítás fizeti, illetve ez vonatkozik a sürgősségi egészségügyi ellátásra is – mondta Áder János. Magyar kormányzati források ennek az ellenkezőjét állították, mondván, nincs még megállapodás. A román–magyar szociális egyezményt több mint negyven esztendővel ezelőtt, 1961-ben írták alá, és számtalan előírása már nem időszerű. A minisztérium elismerte, hogy a jelenleg hatályos egyezmény értelmében a Romániából Magyarországra áttelepülő személyek nyugellátmányát Magyarország fizeti, nem pedig Románia. Az 1961-ben kötött egyezmény előírásait kihasználva sok nyugdíjas telepedett át formailag Magyarországra, a magyar jogszabályok által kiszámított nyugellátmány ugyanis többszöröse a romániainak. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke rendkívüli ülésre hívta össze a testületet, a magyar–román szociális biztonsági egyezménytervezet tárgyában. /Vita az áttelepültek nyugdíjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

A népszavazásról is szóltak a napirend előtti felszólalások Budapesten az Országgyűlés nov. 20-i ülésén. Kocsi László (MSZP) a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése kapcsán azt mondta, hogy a kérdés rossz, és rosszkor jött. Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy a kérdés zsákutca, hiszen aki igennel szavaz, az nem azt adja a határon túli magyaroknak, amire valóban szükségük van. /Napirend előtt az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

„Nekünk nem tetszik, ha a Fidesz vagy bármely magyarországi párt Románia területén játszadozik. Ha választósdit akarnak játszani, tegyék, de egyetlen román állampolgárt se keverjenek bele, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Nastase miniszterelnök újságírók előtt. Közben közel százezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot! A Fidesz szerint Geoana külügyminiszter levele nem más, mint „a román szocialisták kampánytámogatása a magyar elvtársaknak”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román külügyminiszter levelét Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozásnak tekinti, amit a magyar kormánynak szerinte vissza kell utasítania. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, csodálkozna rajta, ha Bukarest betiltaná a kettős állampolgárság bevezetését. „Románia nem mérhet kettős mércével, hiszen moldovai honfitársai ezreinek adott állampolgárságot, akiket elvileg most meg kellene fosztania ettől” – nyilatkozta. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak leszögezte: semmilyen román törvény nincs, ami kizárná, hogy kettős állampolgárságot kapjanak az Erdélyben élő magyarok. Traian Basescu, a D. A. Szövetség második fordulós államfőjelöltje a Krónikának adott múlt heti interjúban leszögezte: nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen. /Rostás Szabolcs: Nastase az állampolgárság ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Az Európai Parlament néppárti politikusai rosszindulatúnak és értelmetlennek minősítették Adrian Nastase miniszterelnök kijelentését, amelyben őrültségnek nevezte a kettős állampolgárság intézményét. Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége – jelentette ki Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén. A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az állampolgárság megadásával kapcsolatban.  A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról döntő népszavazással kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kockázatra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon, más közép-kelet-európai államokhoz hasonlóan, nacionalista, populista világ lehet, mondta Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban, mi történhet, ha a vasárnapi referendumon a kettős állampolgárságra leadott igen szavazatok lesznek többségben. Úgy fogalmazott: ,,én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni”. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy miképpen szavaz, senki sem tartozik elszámolni a voksával – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke dec. 2-án, eszéki látogatásán. Németh Miklós volt miniszterelnök elmegy szavazni, és igent mond a kettős állampolgárságra. Eljött a döntés pillanata, amikor választ adhatunk arra, hogy kik is vagyunk mi tulajdonképpen, kik is vagyunk mi, magyarok – mondta Orbán Viktor. ,,Az ami összefoglalja a válaszunkat erre a kérdésre, az nagyjából így hangzik; egymáséi vagyunk, és ennek az egymáshoz tartozásnak az elfogadása tesz minket, tehet minket egy egységes magyar nemzetté” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. /(MTI – mol): Brüsszelben rosszindulatúnak tartják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Érvényesül egyfelől az összetartás és egység ereje, de körülötte máris ott a megosztottság. Még a kis kárpátaljai magyar közösség két magyar politikai szervezete is két különböző ukrán elnökjelöltet támogat. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének felszólalása Budapesten, dec. 1-jén az Országgyűlésben a kettős állampolgárság iránti érvelés hatékony példáját jelentette, állapította meg Balló Áron főszerkesztő. De mi a helyzet a kérdés jelenlegi fogadtatásával Magyarországon? Mi lesz, ha a kettős állampolgárság gondolatát elutasítják? Miért került ennyire lealacsonyító módon az anyagi kérdés szintjére a kettős állampolgárság kérdése? A kettős állampolgárság kérdését régen törvénnyel lehetett volna rendezni az igényeknek megfelelően például úgy, ahogy Románia feltűnéskeltés nélkül évek óta besszarábiaiak százezreinek nyújt román állampolgárságot. Nem számít, hogy a másik ország alaptörvénye ezt megengedi, vagy sem, vagy hogy mit szól Európa. Adrian Nastase miniszterelnök annak a tudatában ítéli el a magyar kettős állampolgárság-nyújtási kísérletet, hogy szemet huny saját országa moldovaiakkal szembeni fenti gyakorlata fölött. /Balló Áron: A nehezebb, de jobb igenért. Mit ér a magyar, ha nem élhet megosztottságban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./