Elkezdődött a Koltay Gábor rendezte Trianon című film erdélyi körútját szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) két vezetőjének a kihallgatása. A kolozsvári rendőrök az első vetítés helyszínéül szolgáló Protestáns Teológiai Intézet rektorától is nyilatkozatot kértek – közölte Soós Sándor, a szervezet elnöke. Mona Musca művelődésügyi miniszter arra kérte közleményében a hatóságokat, ne éljenek vissza hatalmukkal. Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: „Szó sincs cenzúráról, hiszen a film tartalmát nem ismerik a szaktárcánál. Minden nyilvánosan bemutatott film esetében tiszteletben kell tartani a törvényeket.” Jakab Attilát, a székelyudvarhelyi bemutatást megszervező Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökét 50 millió lejes büntetéssel sújtotta a rendőrség. Jakab Attila nem ért egyet sem az eljárással, sem a kiszabott büntetéssel, ezért fellebbezést nyújtott be. A Romániában nem kívánatos személynek nyilvánított Eva Maria Barki kisebbségvédelmi aktivista szerint az eset politikai és jogi szempontból felháborító. Hasonlóképpen vélekedik a magyar parlamentről és kormányról, amely tiltakozása hiányában hallgatólagosan beleegyezett a jogellenességbe. /Borbély Tamás: Kihallgatták a Trianon-film vetítésének szervezőit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A Trianon című film erdélyi bemutató sorozata miatt indított hatósági vizsgálódással kapcsolatban interpellál Somogyi Ferenc külügyminiszternél az Országgyűlésben Németh Zsolt fideszes képviselő. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében beterjesztett, Van-e véleménynyilvánítási szabadság az EU-csatlakozás küszöbén álló Romániában? című levélben a honatya arra vár választ, hogy milyen intézkedéseket tett vagy tervez a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. „Ezek a hatósági megnyilvánulások egyértelműen az egész magyar közösség megfélemlítését szolgálják, a véleménynyilvánítási szabadság súlyos megsértését jelentik, és elfogadhatatlanok egy demokratikus, az Európai Unióba igyekvő ország hivatalos szervei részétől.” – tartalmazza a Somogyi Ferenc tárcavezetőhöz címzett levél. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Mona Musca jobban tette volna, ha nem nyilatkozik a Trianon film kapcsán. Az RMDSZ-es honatya Kolozsváron megdöbbenéssel értesült arról, hogy a tárcavezető figyelmét a Ceausescu házaspár egykori kiszolgálója, Hajdu Győző hívta fel az alkotás levetítésének „törvénytelenségére”. Eckstein élesen bírálta Mihail Hardau Kolozs megyei prefektusnak a filmvetítést követő feljelentését is. /Eckstein-Kovács Péter: Mona Musca jobban tette volna, ha hallgat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Felháborító a magyar kormány és a magyar parlament tiltakozásának hiánya és ezzel a jogellenességbe való hallgatólagos beleegyezése, írta a Trianon című film betiltása kapcsán Eva Maria Barki. Olyan természetesnek tűnik ez a közömbös, elutasító politika a hivatalos Magyarország részéről, hogy senkinek sem jut eszébe emlékeztetni felelősségére. Ilyen magatartás az osztrák kormánytól Dél-Tirol iránt elképzelhetetlen lenne. A Trianon-film esetében nemcsak az adott törvények alapján politikai célt követő eljárások jogellenesek, hanem magával a törvénnyel is baj van. A konkrét esetben alkalmazott Szabályzat a mozihálózat szervezésére, működésére és igazgatására ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. Az RMDSZ képviselői hibáznak, ha azt mondják, hogy “jogilag formai hibák történtek”, és nem mutatnak rá arra, hogy ezek a jogi előírások alapvető emberi jogokat sértik. /Eva Maria Barki: A romániai hatóságoknak sajnos sikerült a Trianon-film vetítésének akadályozása. Ez politikai és jogi szempontból egyaránt felháborító.= Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arabokat sértő kijelentései kisebb diplomáciai bonyodalmakat okoztak, Huszein Muszavit Libanon budapesti nagykövete szerint a magyar kormányfő bocsánatkérése után lezártnak tekinthető az ügy. Gyurcsány Ferenc ugyanis kijelentette: „És én azt gondolom, hogy a focisták között, a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen, és ilyen esetben a döntetlen idegenben egy fantasztikus eredmény.” Muszavit az arab országok rangidős diplomatájaként azt mondta, Gyurcsány kijelentésére nem reagáltak, annak ellenére, hogy sértette őket a vicc. Ugyanakkor a miniszterelnök kapott egy lehetőséget, hogy kijavítsa tévedését, és ez a bocsánatkéréssel meg is történt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint Gyurcsány megjegyzése „rendkívül otromba, durva, arabellenes, rasszista volt”, nem minősíthető viccnek, és fontos lenne, ha a bocsánatkérés írásos jegyzék formáját is öltené. „A miniszterelnök nem először gyalogolt bele a diplomácia porcelánboltjába” – mondta a politikus, példaként említve a kormányfő vatikáni látogatását és a budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulóján mondott beszédét. /Gyurcsány vicce miatt. Diplomáciai bonyodalmak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Ez a sete-suta film nem az volt, amit elvárt volna, írta a Trianon-filmről Asztalos Lajos. Szerint egy filmnek foglalkozni kellett volna az országra leselkedő vészt nem érzékelő politikusok ostobaságával, a hadsereg szélnek eresztésével, a védtelenül maradt országra törőknek az előzetes megállapodásokat minduntalan megszegő mohóságával, végül pedig beszámol a békediktátum következményeivel, a tömeges kivándorlással, a magyarság jelentős részének a négy égtájon való szétszóródásával. A rendező másképp látta. Nagy eredmény mégis, hogy bemutatták. Egyszer már a nyilvánosság előtt is el kell mondani, mit jelentett és mit jelent mind a mai napig Trianon. A filmet követő beszélgetésen a filmet rendező Koltay Gábor és a történész Raffay Ernő nem tudtak, nem mertek érvelni. Például amikor Emil Hurezeanu azt állította, Magyarországon a két világháború között fasiszta rendszer volt hatalmon, Koltay csupán arra hivatkozott, hogy nem volt. Ahelyett, hogy kifejtette volna, rendszeres országgyűlési választásokat tartottak, az Országgyűlésben végig jelen voltak a szociáldemokrata képviselők, s az Országgyűlést csak 1944. március 19-e, a német megszállás után zárták be. Amikor C. T. Popescu Tőkés László bemutatását kifogásolta, a rendező csupán azzal érvelt, hogy hiszen nemzeti hős. C. T. Popescu hasonlatára, mely szerint Csurka István ugyanolyan szélsőséges, mint C. V. Tudor, legalább annyit mondhatott volna, hogy akármilyen, mégsem akarja Magyarországot gépfegyverrel kormányozni, nem fenyegetőzött azzal, hogy hatalomra jutása esetén főbe löveti, felakasztatja, karóba húzatja a magyarországi románokat vagy bármelyik ottani nemzetiséget, mint C. V. Tudor. Raffay Ernő hallgatott Erdély Romániához csatolása jogosságának emlegetésekor arról, hogyan nyomult be Erdélybe a román hadsereg a szövetségesekkel kötött szerződések és a tiltakozások ellenére, hogyan használta ki az ütőképes magyar hadsereg hiányát, hogyan érvelt a román küldöttség Versailles-ban, a magyar küldöttség meghallgatásának kizárásával. /Asztalos Lajos: Nem volt haszontalan. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke február 12-én Budapesten felszólította az Országgyűlést, vegye tárgysorozatba a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására született törvényi kezdeményezéseket, és tegye lehetővé számukra magyar állampolgárságuk kérelmükre történő, akadálymentes honosítással való visszaállítását. Patrubány Miklós a Restitutio in integrum, avagy Törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállításáról című kétnapos konferencia záró sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, hogy a 2004. december 5-i népszavazás egy ,,következetesen végigjárt út utolsó stációja volt”. /A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

“Fokozottabb felelősséggel kell viszonyulnunk a határon túli magyarság gondjaihoz!” – hangoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök néhány napja az Országgyűlésben elhangzott “nemzetmegmentő” programjában. – Két értelmiségi fiatalembert két évvel ezelőtt “felkarolási szándékkal” meghívtak egy MSZP-s ifjúsági táborba, ahol egyhetes közös programot biztosítottak a határon túli, illetve a pártbéli ifjúság számára. A vendéglátók egy része lefitymálta a jövevényeket, akiket lerománoztak. Az aradi fiatalemberek a hét derekán felháborodásukban hazautaztak. Nem kértek tovább a dédelgetésből. Az elszakított területek magyarsága nem kér abból a dédelgetésből, melynek folytán megnyirbálták a támogatni hivatott alapítványi pénzeket és a magyar igazolványból kitépték a lényeget, a munkavállalási kedvezményt tartalmazó lapokat. /Balta János: Demagógia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott február 22-én sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra javaslatait a miniszterelnök által meghirdetett új nemzetpolitikai program megvalósítására. A javaslatokról március 2-án egyeztetnek az országgyűlési képviselőcsoportokkal, majd a határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezeteivel is. Az Országgyűlés által múlt héten elfogadott, Szülőföld Alapról szóló törvényt illetően Avarkeszi Dezső megjegyezte, azért fogadták el a határon túli magyar szervezetek módosító indítványainak figyelembe vétele nélkül, hogy minél hamarabb életbe léphessen a törvény. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetpolitikai program öt pontjához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Szabó Vilmos külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár sajtóközleményében ismertette, hogy március 1-jén a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a Nemzeti felelősség ötpontos programjának megvalósítását célzó szakértői egyeztetés második fordulójára, melyen a határon túli magyar szervezetek és az illetékes kormányzati szervek képviselői vettek részt. Sor került a határon túli magyar szervezetek részéről a Szülőföld Alapról szóló törvényhez tett észrevételek és javaslatok alapján az Országgyűléshez benyújtott módosító indítvány, valamint a magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények tekintetében indokolt módosítások megvitatására. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselői kezdeményezték, hogy a Szülőföld Alappal és a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek áttekintésével kapcsolatos pontok kerüljenek le a tanácskozás napirendjéből. Álláspontjuk szerint ezeket a kérdéseket a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésén politikai szinten kellene tisztázni. A részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselői a Magyar Koalíció Pártja javaslatát nem támogatták, a tanácskozás eredeti napirenddel való megtartása mellett foglaltak állást. /Sajtóközlemény a Nemzeti Felelősség programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Eörsi Mátyás többévi ajnározás után kijelentette: ,,Medgyessy húzzon el!” A kolozsvári fiatalok jól megjegyezhették ezt, mert kolozsvári látogatása alkalmával egy rövid ,,NEM”-be sűrítve visszamondták-mutatták neki. Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének elnökét a kolozsvári fiatalok nem engedték be Bocskai István kolozsvári szülőházába. A tüntetők Eörsi Mátyást ,,Hazaáruló!”, ,,Nemzetáruló!” kiáltásokkal búcsúztatták. ,,Szóval, úgy gondolom, hogy az egységes magyar nemzet egy nagyon szép kifejezés, de igazából hamis, nem hiszem, hogy igaz” – mondta Eörsi az Országgyűlésen. Eörsi Mátyás a státustörvény ellen szavazott, vehemensen ellenezte az elszakított magyarok magyar állampolgárságának visszaadását. Eörsi Mátyás Strasbourgban román újságoknak nyilatkozva kifejtette: a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a román hatóságokat provokálja, és konfliktust teremt Magyarország meg Románia között. Az autonómiát s Magyarország védnökségét a magyar kisebbségek ügyében egy ,,nagy lánggal elmondott lózung”-nak minősítette. /Sylvester Lajos: Húzzon el…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Feszült légkörben rendezték meg március 12-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülését az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. A mostani ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. Végül kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét. Tőkés László püspök kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Basescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. A budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest „jó szomszédsági viszonynak” rendeli alá. A magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az autonómia ügyének előmozdításához szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szabó Tibor, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit most fogják eljuttatni az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozásra és belső vitára. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga. Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról. A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. /Makkay József: Egységes fellépést sürgetnek az autonómiáért. Van esély az EMNT és az SZNT közötti tartós megegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ ,,Fennáll a veszély, hogy hazatérnek az elégedetlen székelyföldi barátaink, és otthon borítani próbálnak a helyzeten. Csapó szenátor úr nem adta áldását erre a megoldásra, szűkszavú kimentő levele is erre utal, múlt heti közleménye egyik mondatában egyenesen eltanácsolta a mai üléstől a székelyföldi küldötteket” – fejtette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Pirruszi győzelem, pünkösdi királyság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlamentben. A köztársasági elnök – a miniszterelnök előterjesztésére – 19 Kossuth-díjat és 20 Széchenyi-díjat, egyet megosztva adományozott. Sütő Andrásnak, az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozták. A Kossuth-díjas író, drámaíró betegsége miatt nem tudta átvenni az elismerést, amelyet folyamatos orvosi kezelése miatt később vesz át. Kossuth-díjat kapott, többek között, Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Eörsi István József Attila-díjas költő, drámaíró, publicista, Gálvölgyi János, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész, Kemény Henrik bábművész, Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész és Závada Pál József Attila-díjas író, szociológus. /Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Történelmi mélyponton van a magyar-magyar viszony, az anyaország és a határon túli magyarság között nagy a bizalmatlanság, a magyar kormány pedig csupán pótcselekvéseket tesz a helyzet rendezése végett – jelentette ki Újvidéken Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh a külügyi bizottsági négytagú küldöttsége élén tárgyalt Újvidéken Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, illetve a tartományi kormány VMSZ-es tagjaival. Kasza a tárgyalások után azt hangoztatta, hogy a határ mindkét oldalán élő magyarságnak kötelessége a kettős állampolgárságról szóló, december 5-i magyarországi népszavazás után kialakult feszültség enyhítése. Németh Zsolt szerint a Szülőföld-csomag néven ismertté vált kezdeményezés inkább pótcselekvésnek tekinthető. A Magyar Állandó Értekezlet kiváló alkalmat jelentene szerinte a teendők megfogalmazására. Németh Zsolt szerint a kettős állampolgárság kérdése nem vehető le a napirendről a népszavazás után sem, és megkerülhetetlen feladat a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek elősegítése. Magyarországnak támogatnia kell a vajdasági tartományi autonóm hatáskörök kiszélesítését is. Kasza rámutatott arra, hogy VMSZ a perszonális autonómia megerősítésére törekszik. /Történelmi mélyponton a magyar-magyar viszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) lemondásra szólítja fel Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselőket – közölte Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, mert az Európai Parlament külügyi bizottságának március 29–30-i ülésén, amelyen a Románia és Bulgária csatlakozási folyamatáról szóló jelentéseket fogadtak el, nem magyar képviselő, hanem egy dél-tiroli nyújtotta be az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómia-törekvéseire vonatkozó igényt. Ismertetése szerint a két képviselő nem támogatta az erdélyi magyarság autonómia-törekvésének utat nyitó indítványt. Döbbenetesnek tartják – tette hozzá –, hogy a magyar Országgyűlés szinte azonos időben ülésező külügyi bizottsága egyetlen kérdést vagy észrevételt sem fűzött a Románia 2007-es európai uniós csatlakozásáról szóló szerződéshez. Mint mondta, emiatt különös felelősség terheli Németh Zsolt fideszes bizottsági elnököt, akit korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) levélben kért fel az erdélyi magyar autonómia-törekvések támogatására. Németh Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy módosító javaslatot nyújt be. „Bár valóban támogatom a román csatlakozást, ugyanakkor a fenntartásaim ebben a módosító javaslatban fognak tükröződni” – közölte a fideszes politikus. /Patrubány: mondjon le Szent-Iványi és Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adta át Sütő András Kossuth-díjas írónak április 7-én a Sándor-palotában. „Hazánk fiaként köszöntünk, akinél a lélek, a nyelv és az életmű harmóniáját hite és magyarsága szőtte különleges, széttéphetetlen szövetté” – mondta a köztársasági elnök az ünnepségen. Mádl Ferenc szólt arról, hogy Sütő Andrásnak fájdalmat és szenvedést is hozott a magyarsága. „De erőt adott ez a nemzettudat, mert szilárdan a szülőföldhöz kötődött, és a humánum szellemisége táplálta” – fűzte hozzá. Sütő András az érdemrend átvétele után azt mondta: „időszerű feladat az írástudók számára Erdélyben, ugyanúgy mint Magyarországon, hogy járuljanak hozzá annak az állapotnak a visszahozatalához, amikor a más- más (...) politikai, ideológiai, szellemi irányzat békésen fér meg egymás mellett”. Sütő András a kitüntetést a március 15-i nemzeti ünnepen akadályoztatása miatt nem tudta átvenni. Az átadó ünnepségen jelen volt Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. /Sütő András átvette a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ Az anyaország és a határon túli magyarság közötti konfliktusok nem fölszámolhatatlanok, nem tragikusak, nem drámaiak – mondta Sütő András Budapesten, a magas rangú állami kitüntetés átvételekor. Az írót fogadta Szili Katalin házelnök. Sütő idézte Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének egyik nyilatkozatát, miszerint nem a kézfogás, hanem a testvéri ölelés jegyében kell ezt az integrációt folytatni, és akkor sok félreértés vagy félremagyarázás „söpörhető ki.” /Sütő András: nem drámaiak a magyar–magyar konfliktusok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A kolozsvári magyarellenes incidensek az Országgyűlésben is szóba kerültek. Németh Zsolt foglalta össze a Fidesz javaslatait. Ezek között szerepel az az elvárás is, hogy a román hatóságok előzzék meg az etnikai jellegű incidenseket. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Az RMDSZ szájtátiságára vall, hogy egy nagy-romániás politikus szerezte meg a magyar–román parlamenti baráti társaság elnöki tisztségét – nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő. A néhány nappal ezelőtt Bukarestben összeállt képviselőházi szakbizottság elnöki tisztségére a kormánypártok nem tartottak igényt. Emiatt a parlamenti algoritmus alapján a Corneliu Vadim Tudor tiszteletbeli elnök irányította Nagy-Románia Párt jelentkezett az elnöki tisztségre, így a testület élére Lucian Bolcas nagy-romániás alelnököt, az alakulat képviselőházi frakcióvezetőjét választották. A Krónika kérdésére, hogy miként képzeli el a magyar–román baráti társaság együttműködését a budapesti Országgyűléssel, amikor az általa képviselt politikai alakulatról az a közvélekedés Magyarországon, hogy szélsőségesen magyarellenes, Bolcas szerint éppen személye lehet a garancia arra, hogy pártja ezentúl kedvező megítélésnek örvendjen Magyarországon. Varga Attila RMDSZ-es képviselő, a magyar–román baráti társaság alelnöke úgy véli, miután a testület nem bír rendkívüli hatáskörrel, nem befolyásolja negatívan a magyar–román kapcsolatokat a politikus. Szerinte Lucian Bolcas ama kevés nagy-romániás politikusok egyike, akivel lehet tárgyalni. /Rostás Szabolcs: C. V. Tudorék „magyarbarátsága”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./ Emlékeztető: A képviselőház 2003. jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a „nemzetállam” kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ „nemzetellenes téziseket kíván bevezetni”. „Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!”, mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. /Nem törölték a „nemzetállam” kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), 2003. jún. 25./

A határon kívül élő magyarok anyaországba utazásának, itt tartózkodásának, illetve honosításának méltányosabbá tétele érdekében előterjesztett törvénymódosítási javaslatokat április 6-án tárgyalta első olvasatban a magyar kormány. Dr. Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott elmondta, hogy a javaslatokat első olvasatban elfogadta a kormány. Remélhetően ebben a félévben az Országgyűlés elfogadja, és január elsejétől hatályba léphetnek a módosítások. Javasolják többek között a határidők csökkentését, az állampolgársági vizsga alól mentesítettek körének kiszélesítését, illetve a vizsga egyszerűsítését, a díjak csökkentését, továbbá öt évre szóló speciális nemzeti vízumot. A letelepedés szándékával Magyarországra érkező határon túli magyarok számára az ügyintézési folyamat jelenleg mintegy 42 hónapig tart. Az új szabályok szerint ez a folyamat 19-20 hónapra rövidülne, továbbá aki megkapja valaki a letelepedési engedélyt, rögtön benyújthatja a honosítási kérelmet, nem kell egy évet várnia. A jövőben ha valaki egy erdélyi magyar gimnáziumban szerzett érettségit, vagy magyar szakiskolát végzett, de a magyar tannyelvű általános iskolai végzettség is elegendő lesz ahhoz, hogy mentesüljön a vizsga alól. Jelenleg 28 ezer forint vizsgadíjat kell fizetni, ezt 5 ezer forintra csökkentené a jogszabály. Meg kívánják szüntetni a kötelező orvosi vizsgálaton való részvételt. A speciális nemzeti vízum, ami öt évre szól, korlátozásmentes tartózkodást biztosít a határon túli magyarok számára. Ez elsősorban azokat az országokat érinti, amelyek jelenleg nem tagjai az Európai Uniónak, illetve a közeljövőben nem várható a tagságuk. A nemzeti vízum azonban nem irányulhat munkavállalási, jövedelemszerzési célra. A nemzeti vízum kiadása esetében fokozottan kell figyelni arra, hogy csak az juthasson hozzá, aki valóban magyar származású és valamilyen módon kötődik a magyar kultúrához. /Tényszerűen a honosítás és tartózkodás várható könnyítéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

A magyar parlamenti delegáció Romániába látogat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette, látogatásuk legfontosabb üzenete, hogy Magyarország az elmúlt években teljesítette Románia irányában a rendszerváltáskor megfogalmazott legfőbb feladatát, miszerint támogatja keleti szomszédja euroatlanti integrációját. Románia viszont még csak töredékesen teljesítette a rendszerváltáskor megfogalmazott ígéretét, nevezetesen, hogy biztosítja a magyarság számára a legszélesebb értelemben vett jogi és esélyegyenlőséget. Nem jött létre az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, elvárják a román féltől a megfelelő intézkedések meghozatalát. Aggasztó, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek Romániában. Komoly feladat a romániai magyarságot is érintő egyházi ingatlanok visszajuttatása, amelyről immár az Egyesült Államok képviselőházában is vita folyik. Értetlen az észak-erdélyi autópálya körül kialakult vita. Tőkés László református, Adorjáni Dezső evangélikus és Schönberger Jenő katolikus püspök egyértelműen támogatta a Fidesz észrevételeit, sőt javasolták: térjen ki a felekezeti diszkrimináció ügyére is. Az RMDSZ-től írásbeli választ nem kapott, azonban Németh Zsolt Niculescu Tóni külügyi államtitkárral a napokban tartott megbeszélést. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt az egyedüli, aki azt mondta: Magyarországnak továbbra is feltételeket kell szabnia, és meg kell akadályoznia Románia csatlakozását, ha Bukarest nem biztosítja az autonómiát a Székelyföldnek. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy Romániával lezárultak a csatlakozási szerződések, amelyeket mind a 25 tagállam jóváhagyott, ilyen értelemben eldöntöttnek tekinthető, hogy április 25-én Brüsszelben aláírják a román csatlakozási dokumentumot. Ennek ellenére fontosnak tartották kifejezni észrevételeiket a korrupció elleni romániai intézkedésekről, Verespatakról, és a román választójogi törvényről. /Rostás Szabolcs: Fidesz-támogatás fenntartásokkal. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A magyar diplomácia élesen tiltakozik minden olyan politikai szándékkal szemben, amely a március végi kolozsvári incidenseket megpróbálja összekapcsolni a közelmúlt vajdasági magyarellenes atrocitásaival – hangsúlyozta Bársony András, a külügyi tárca politikai államtitkára április 12-én Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. A Fidesz óvott attól, hogy a romániai városban történteket bárki elbagatellizálja. „A két kolozsvári incidens magyar nemzetiségű szenvedő alanyai maguk sem állították, hogy etnikai jellegű támadás érte volna őket” – hangsúlyozta Bársony András. A külügyi bizottság a Kolozsvárott március 27-ről 28-ra virradó éjszaka, illetve egy nappal később hírül adott, a Szent Kamill Otthonnál történt incidens ügyét tárgyalta meg, amelyek során magyar nemzetiségű személyeket támadtak meg. „A külügyi bizottság delegációja Bukarestbe utazik, és megtaláljuk a módját, hogy az incidensekről szót váltsunk a kormány tagjaival, a bizottságok vezetőivel, valamint a romániai magyarság képviselőivel sorra kerülő megbeszéléseken” – mondta Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a kolozsvári mulatónál történtek után a rendőrség először nem volt hajlandó megfelelő jegyzőkönyvet kiállítani. A fideszes képviselő szerint az RMDSZ levelében éppen az etnikai jelleget valószínűsítette, emellett a „bozgorozás”, tehát a „hazátlan” kifejezés hangsúlyozása mindkét esetben meghatározó összetevője volt az incidenseknek. „A Magyar Köztársaságnak az a dolga, hogy határozottan lépjen fel” – szögezte le Németh Zsolt. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság alelnöke szerint a történtek túldimenzionálása nem helyes. Gedei József (MSZP) arról beszélt, hogy csak két ilyen esetről lehet tudni, így az etnikai motiváció megállapítása meglehetősen vitatott. Ugyanakkor megjegyezte: az egykori marosvásárhelyi események után nem lehet abban bízni, hogy az etnikai feszültségek teljesen nyugvópontra jutottak. /A kolozsvári incidenseket taglalta a magyar külügyi bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője április 12-én Budapesten a magyar miniszterelnök által adott utasításnak tulajdonította, hogy a kormányoldal az előző napon leszavazta a kormányfő üzleti ügyeit kivizsgáló bizottság létrehozására irányuló sürgősségi indítványt; ennek a bizottságnak kellene kiderítenie, hogy az „Apró-Gyurcsány-érdekkör” hogyan használta fel politikai kapcsolatait hozzájuk közel álló cégek állami megbízáshoz juttatásához. (MTI) /Vita Gyurcsány Ferenc üzleti ügyeiről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Április 13-án az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vendége volt. Markó Béla fogadta Németh Zsolt képviselőt, a külügyi bizottság elnökét és Kocsi László képviselőt, akiket elkísért Terényi János magyar nagykövet. A tárgyalás után Markó Béla kifejtette, az együttműködés módozatairól beszélgettek. Németh Zsolt rámutatott: a román integráció támogatása a magyar politika számára 1990-től egy egészen egyértelmű prioritás. A magyarságnak határváltoztatás nélküli nemzeti egyesítése az EU keretei között történhet meg. /Béres Katalin: A külügy – a nemzetpolitika letéteményese. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

„Tárgyalópartneremmel megállapodtunk abban, hogy a rendszerváltás óta nem állt ilyen mélyponton a magyar–magyar kapcsolatrendszer, mint ma, ezért elemi érdek áthidalni a magyar kormány és a határon túli magyarok között tátongó szakadékot” – nyilatkozta április 13-án Németh Zsolt, miután bukaresti látogatása keretében megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A fideszes politikus az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációja élén tárgyalt a Tariceanu-kabinet kormányfő-helyettesével, Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, valamint Stefan Glavannal, az alsóház külügyi bizottságának elnökével. Németh Zsolt elégtelennek és pótcselekvésnek nevezte a magyar kormány ez idáig tett erőfeszítéseit, éppen ezért Markó Bélával megegyeztek a magyar–magyar párbeszéd intézményes kereteinek újraindítása és a Magyar Állandó Értekezlet mihamarabbi összehívása szükségességében. „Noha az EP külügyi bizottsága nemrég határozatban is szorgalmazta, Románia mindeddig nem rendezte az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján” – nyilatkozta Németh. A magyarországi politikus Bukarestben felvetette a kolozsvári magyarellenes incidensek ügyét is, amelyek kapcsán Adrian Nastase és Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a hazai rendészeti és igazságszolgáltatási szervek készen állnak arra, hogy elejét vegyék az etnikai indíttatású incidenseknek. /Rostás Szabolcs: Németh autonómiát követelt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

„Románia azt szeretné, ha Magyarország az elsők között ratifikálná Románia EU-csatlakozási szerződését” – hangoztatta április 14-én Mircea Geoana volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának Németh Zsolt által vezetett küldöttségével. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de fenntartásokkal. Megismételte, Budapest fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság autonómiája megvalósulhasson. A honatya továbbá kiemelte a székely fejlesztési régió létrehozásának szükségességét, majd javaslatot tett parlamentközi munkacsoportok alapítására. Titus Corlatean bírálta a Fidesz európai parlamenti képviselőit amiatt, hogy a strasbourgi szavazás előtt Románia csatlakozását „megpróbálták” az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiájának megadása feltételéül szabni. /Rostás Szabolcs: Autonómiaügyben bírálja az ellenzék a Fideszt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Az Országgyűlés megszavazta a határon túli magyarokat támogató Szülőföld Alapról szóló törvény módosításait. A módosítások egyebek között azt célozzák, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagszervezeteinek nagyobb legyen befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egymilliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. Ezt egészítené ki a felajánlott adó, valamint az egyéb felajánlások. /Megszavazta az Országgyűlés a Szülőföld Alap módosításait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Április 20-án Brassóban lelkészkonferenciát szervezett az evangélikus-lutheránus egyházközség Az erdélyi magyar nemzetközösség helyzete az európai integráció folyamatában címmel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy olyan Európát kívánunk magunknak, amelyben a „különlétek együttléte” valósulna meg. Reményét fejezte ki, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban megszületik a kerettörvény a kisebbségi törvénytervezetről. /A kisebbségi törvény az integráció tükrében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./ A konferencia vendégelőadója Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt, aki szerint a magyar külpolitika és a romániai magyarság megtette a dolgát Románia uniós csatlakozása ügyében, most már a román kormányon a sor. Németh Zsolt kijelentette: az Európai Unión belül meg kell teremteni a nemzeti piacot, hiszen egy 13 milliós lélekszámú nemzet gazdaságilag is igen jelentős egységet képez. Németh elengedhetetlennek tartja a fejlesztési régiók újraszabását a természetes adottságok, a közös történelem és hagyományok figyelembevételével. Markó Béla szerint bármilyen átszervezés csakis uniós beleegyezéssel válik lehetővé, s erre 2007 előtt aligha nyílik mód. /Csinta Samu: A különlét joga az együttlétben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Bár számos biztonsági intézkedést tettek az újabb ciánszennyezés megakadályozására a nagybányai Aurul cégnél, ezek nem elegendőek ahhoz, hogy kizárják egy újabb katasztrófa lehetőségét – ezt a következtetést vonta le Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés környezetvédelmi szakbizottságának elnöke a helyszínen tett látogatás alapján. A szakbizottság helyszíni látogatást tett április 20-án a nagybányai Aurul vállalatnál. Turi-Kovács Béla aggasztónak nevezte, hogy a cég vezetői meg vannak győződve arról, mindent megtettek a biztonság érdekében. Márpedig az a tartalék tározó, amelyre a vállalat a biztonságot alapozza, a zagynak csak egy kisebb részét képes befogadni. Öt évvel ezelőtt, januárban az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjének gátja átszakadt, s mintegy 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan pedig a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszára került. /Nagybányán nem kizárt az újabb ciánszennyezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Mélyponton vannak a magyar–magyar kapcsolatok, legalábbis ami a magyar kormány és a határon túli magyarok közötti viszonyt illeti – fejtette ki Székelyudvarhelyen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Kijelentette: ,,Nekünk feladatunk megtalálni annak a módját, hogy miként mozdíthassuk ki e kapcsolatokat a holtpontról.” Ez a kérdés nem lesz kezelhető holmi szülőföldalappal – mondta Németh Zsolt, aki szerint utóbbi nem más, mint az MSZP szánalmas pótcselekvése. Németh sürgette a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. A politikus Szász Jenővel, a város polgármesterével és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével folytatott megbeszélést. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága által megfogalmazott ajánlások szerint a szubszidiaritás és az autonómia keretei között kell rendezni a romániai magyarság helyzetét. /(MTI–L.): Mélyponton a magyar-magyar viszony. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Az egyházi ingatlanok és a felekezeti oktatás kérdéséről tárgyalt április 22-én Kolozsváron Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. Emlékeztetett: 2500 elkobzott ingatlant igényeltek vissza a magyar egyházak, ennek csak 10 százalékáról született már kedvező formális döntés a bukaresti restitúciós bizottságnál, de mindössze egy százalék esetében történt meg a tényleges visszaszolgáltatás. Németh Zsolt kitért a felekezeti oktatás kérdésére is. Elmondta: bíznak abban, hogy hamarosan törvényi szinten rendezésre kerül a felekezeti oktatás kérdése. Emlékeztetett, hogy Románia 1993-ban, Európa Tanácsi tagságának megszerzése előtt erre vonatkozóan kötelezettséget vállalt, amit azóta számtalanszor megerősített. /B. T.: Az egyházi ingatlanok visszaadását sürgeti Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Románia európai uniós csatlakozási szerződésének aláírásával új fejezet kezdődik a magyar–román együttműködésben – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke április 27-én Nyíregyházán, ahol Adrian Nastaséval, a bukaresti képviselőház elnökével találkozott. Szili elmondta: a parlament vezetőjeként azon lesz, hogy Magyarország az elsők között ratifikálja Románia uniós taggá válásának szerződését. Adrian Nastase megköszönte Magyarország Románia NATO –, illetve uniós tagságának eléréséhez nyújtott támogatását. Szili Katalin szorgalmazta a Brassó és Bors közötti romániai autópálya építését és a csíkszeredai magyar főkonzulátus létrehozását. A két ország 2003-ban aláírta a partnerségi megállapodást, s azóta fél-évente találkozik a két házelnök a határ két oldalán lévő valamelyik településen. /Szili–Nastase találkozó Nyíregyházán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./