Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Országgyűlés [Magyarország Parlamentje] [és különböző testületei]
2520 tétel
2006. április 24.
A rendszerváltozás után először hosszabbíthat mandátumot egy kormány Magyarországon: az MSZP koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel közösen többséget szerzett az Országgyűlésben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök marad, az eddigitől eltérő retorikát használt győzelmi beszédében amikor azt mondta, hogy tízmillió magyar nevében, tizenötmillió magyar érdekében fog cselekedni. Bár a külképviseletekről beérkező szavazatok megérkezéséig még nem lehet hivatalos végeredményt kikiáltani, ennek ellenére a legtöbb mandátumot a szocialisták szerezték meg. Az MSZP 2002-höz képest növelte képviselői számát, az eddigi 178 helyett legalább 189 tagú lesz frakciójuk, a Fidesz- és az SZDSZ-frakció ugyanakkora maradt, míg az MDF-nek kevesebb lesz a képviselője, mint 2002-ben, mégis több, mint ahány a frakciójukban maradt 2006-ra. Az április 23-i második fordulón 110 hely sorsa dőlt el. Ebből 64-et szerzett meg az MSZP, 42-t a Fidesz, 4-et az SZDSZ. Orbán Viktor a polgári oldal összefogása hiányának tulajdonította a választási vereséget. A Fidesz elnöke kihangsúlyozta, pártja hű marad a nevéhez, ami latinul hitet, bizalmat, hűséget jelent. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette, Magyarországon nagyarányú átrendeződés előtt áll a jobboldal, és az MDF akarva-akaratlanul elindítója ezeknek a változásoknak. Az MDF elnöke keményen beszélt a Fidesz ellen. /Kiss Edit, Rédai Attila: Baloldali marad Magyarország. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./
2006. május 16.
Rendszeres Kárpát-medencei magyar vállalkozói fórumot javasolt május 15-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki az első ilyen jellegű szimpózium egyik védnökeként szólalt fel Bécsben, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) épületében rendezett tanácskozáson. A Kaláka-Club, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége az Országgyűlés elnökét és Andreas Khol osztrák parlamenti elnököt kérte fel arra, hogy vállaljanak védnökséget az ausztriai, magyarországi, szlovákiai, romániai, szlovéniai, vajdasági, horvátországi és kárpátaljai magyar vállalkozók képviselőinek szervezett tanácskozáson. /Kárpát-medencei magyar vállalkozói fórum Bécsben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2006. május 17.
Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2006. május 18.
A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2006. május 18.
A Kárpát-medencei képviselők fórumának folytatásáról és kibővítéséről tárgyalt Szili Katalin, az Országgyűlés újraválasztott elnöke május 17-én a Parlamentben Frunda György szenátorral, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével. Szili elmondta: a Kárpát-medencei képviselők fórumának újabb találkozója szeptember második hetében lesz. Hozzátette, a fórum keretében új elemek is megjelennek, mint például a gazdasági együttműködés, és bevonják a civil társadalmat is ebbe az együttműködésbe. Szili Katalin arra készül, hogy szeptember–október folyamán a román szenátus és képviselőház elnökeivel Erdélyben találkozzon valamelyik magyar településen. A találkozón részt vesznek a régió polgármesterei, képviselői is – tette hozzá. /Szili Katalin a román parlament elnökeivel találkozna. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2006. május 19.
Magyarországon az elmúlt tizenhat évben először az ellenzéki szövetség leszavazta az Országos Választási Bizottság elnökének és a belügyi tárca vezetőjének jelentését. Gyurcsány Ferenc tudatta, hogy még ősz előtt elkezdődnek a reformok. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint ez bátorságra vall. A miniszterelnök-jelölt megismételte azt a kampányzárón elhangzott kijelentést, hogy a kormány tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar ember érdekében fog cselekedni, hozzáfűzve: „lehetőséget kell adni határon innen és határon túl”. Az újságíró szerint ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kabinet számára fontos az ország határain kívül élő magyarság, a sokat emlegetett nemzetben gondolkodás. Erre az ellenzék nem reagált, írta megrovóan Simon Judit, hozzátette, az ellenzék valószínűleg úgy képzeli, hogy konszenzusra jutni csak olyasmiben lehet, amit ő vet fel. A Fidesz és KDNP költségvetési tanácsot hozna létre, hogy a kormány ne dönthessen egyedül a büdzséről. Az Orbán Viktor vezette alakulat létrehozta a társadalmi önvédelmi szervezetet, amely azokat hivatott oltalmazni, akik politikai meggyőződésük miatt vesztik el az állásukat, kerülnek hátrányos helyzetbe. A lap főmunkatársa szerint így majd politikai ügyet lehet kreálni egy-egy elbocsátásból, még akkor is, ha olyan személyről van szó, aki tökéletesen alkalmatlan volt adott feladat betöltésére. Szili Katalin /MSZP/ maradt az Országgyűlés elnöke, Simon Judit értékelt: ez azt jelenti, hogy az elkövetkező négy évben nem pártoskodással telik majd az idő, hanem kormányzással. /Simon Judit: A figyelem felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2006. május 30.
A határon túli magyarokat több pontban is érinti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet, amelyet Gyurcsány Ferenc (MSZP), Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A tervezetről, amely a minisztériumok számát csökkenti – megszüntetéssel, összevonással, illetve hatáskörök átcsoportosításával -, május 30-án szavaznak a parlamentben. Ezek szerint a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyeletét a továbbiakban a Külügyminisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal fogja végezni. Alapítása óta a Határon Túli Magyarok Hivatala többször is gazdát cserélt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Külügyminisztérium (KM) között. A HTMH-t 1992-ben alapították, a 90/1992. (V. 29.) kormányrendelettel, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága egyidejű megszüntetésével. Az Orbán-kormány idején felügyeletét áttették MeH-től a Külügyminisztériumhoz. A következő ciklusban, a Medgyessy-kormány idején újra MeH keretében működött, a Gyurcsány-kormány felállása után visszakerült a külügyhöz. Most ismét közvetlenül a MeH-nek lesz alárendelve. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnése is kérdéseket vet fel a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban, hisz az IHM évek óta több nagyszabású és sikeres programot futtat határon túl. Az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden más a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Határon túli szempontból fontos változtatás a magyar állampolgársággal, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal kapcsolatos feladatok áthelyezése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a megszűnő Belügyminisztériumtól. /Guther M. Ilona, Budapest: Tegnap aláírták a koalíciós szerződést, ma szavaznak a kormányátalakításról. HTMH – újra elveszik a külügytől. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2006. május 31.
Új reformkor kezdetéről, fejlesztő államról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a kormányprogram beterjesztésekor, május 30-án az Országgyűlésben. A kormányprogramot, amely az Új Magyarország, szabadság és szolidaritás címet viseli, jövő héten vitatja meg a parlament. Navrasics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy „a kormányoldalnak szüksége van a Fidesz segítségére, mert nagyon nagy bajban van”, és felszólította a miniszterelnököt, hogy számoljon el az elmúlt négy évvel, mielőtt megkezdi az újabb négyet. Gyurcsány Ferenc azzal replikázott, hogy a négy év mérlegét világosan megvonták a választók. /Guther M. Ilona, Budapest: Gyurcsány új kormányprogramja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2006. június 1.
Elégedetlen az új magyar kormány programjával Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, mivel ebben nem látszik kellő törekvés arra, hogy egyetértés alakuljon ki a közös nemzetpolitikában. A képviselő a Tusnádfürdőn július 18–23. között sorra kerülő XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői által rendezett sajtótájékoztatón vett részt. Németh Zsolt szerint a román–magyar kétoldalú kapcsolatok történetében nincs olyan tartós és sikeres intézmény, mint a szabadegyetem. Németh Zsolt szerint sem a román, sem a magyar oktatás nem tesz eleget a mai kor kihívásainak. Tusnádfürdőn szeretnének párbeszédet folytatni román és magyar kormányzati erőkkel. Németh Zsolt a pozitív eredmények közé sorolta a tavaly októberben Bukarestben szervezett román–magyar együttes kormányülést. Hangsúlyozta: a két ország az Európai Unióban közös tervekkel komoly európai pénzforrásokat szerezhet meg. A képviselő támogatja a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását, ugyanakkor ellenzi, hogy az etnicitás kizárólagos szemponttá váljon. /B. T.: Civil és értelmiségi hangsúlyt kap Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2006. június 12.
Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. június 20.
A magyarországi politikai vezetés alapos takarékossági, intézménykarcsúsítási programba kezd. Ez a program igen nagy veszélyt hordoz a kisebbségi civil társadalomra. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ), amelyet mintegy 100 civil szervezet hozott létre 2004 végén, kötelességének érzi megszólalni a jelen helyzetben. MCSZESZ Igazgató Tanácsa nevében Bodó Barna elnök nyílt levelet intézett a magyarországi vezetőkhöz, Sólyom László köztársaság elnökhöz, Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökének Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és a pártok vezetőihez, kérve az erdélyi magyar civil szervezetek további támogatását. A romániai gazdasági élet szereplői, a helyi elitek még nem képesek a civil szervezetek működtetéséhez szükséges anyagi terheket vállalni.  Az elmúlt években bevezetett korlátozó intézkedések már eddig is érzékenyen érintették a magyar közösségeket. /Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./ A levelet egy nappal azelőtt küldték el, hogy Szilvásy György kancelláriaminiszter bejelentette, a kormány a különböző költségvetési szervek negyedrészének a megszüntetésére készül. E leépítés – mint fogalmazott – közalapítványokra is vonatkozik. /Erdélyi civil lobbi magyar támogatásokért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./
2006. június 21.
A művi meddővé tétel engedélyezése ellen Szili Katalin házelnöknek címzett petíciót adtak át a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által rendezett nagygyűlés résztvevői nevében a szervezet vezetői június 19-én a Parlamentnél. A petíciót Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vette át. A tüntetők a dokumentumban arra kérik az Országgyűlést mint törvényhozót, hogy még július 1. előtt helyezze hatályon kívül az egészségügyi törvénynek a művi meddővé tétellel foglalkozó paragrafusát. A nagygyűlés résztvevői élőláncot vontak az Országház köré, ezzel is nyomatékosítva tiltakozásukat az ellen, hogy a művi meddővé tételt július 1-jétől, az Alkotmánybíróság határozata nyomán, minden nagykorú magyar nő kérheti. /MVSZ-petíció a művi meddővé tétel engedélyezése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2006. június 22.
„Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy vádaskodnak és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát „ – így reagált a Hírszerző.hu határon túli magyar politika átszervezéséről szóló, tíz nappal ezelőtti írására az egyik „érintett”, Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. A Hírszerző a nyílt vita híve: íme az állítások és a képviselő reagálása. „A külügy bevétele után a kormányfő jelentős átszervezéseket helyezett kilátásba a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A külhoni támogatásokat, pályázati pénzeket kezelő intézmény visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba, felügyelője a külügy jelenlegi helyettes államtitkára, Gémesi Ferenc lesz” – írta június 12-i Hírszerző-cikkében M. László Ferenc, aki azt a kérdést járta körül, hogy „a bürokrácia karcsúsítása együtt jár-e majd szemléletváltással, a magyar-magyar kapcsolatrendszer átrendeződésével”.”Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott akkor egy liberális szakpolitikus. „Információink szerint a kormányalakítás során felmerült Komlós Attila, a januárban kinevezett HTMH-elnök távozásának szükségessége is, akiről köztudott, hogy a ‘népi szocialista’ Tabajdi Csaba támogatottja” – írta M. László Ferenc. „A strasbourgi képviselő az MSZP korábbi kisebbségpolitikai koncepciójának kidolgozója, és bár komoly eredmények fűződnek a nevéhez, sokan őt hibáztatják a kijárásos támogatáspolitika kialakulásáért, ráadásul a nemzeti kérdésről alkotott felfogását Gyurcsány környezetében többen korszerűtlennek tartják.” Erre reagált Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki egy Népszavának adott, 2005. karácsonyi Gyurcsány-interjú részletével kezdte levelét: „...December 4-én tanácskozást tartottak a népi baloldalhoz sorolt személyiségek és körök, amelyen részt vettek olyanok is, akiket hagyományosan a párt belső világában nem feltétlenül így tartanak nyilván. És kiderült, hogy Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc és jómagam egyet tudunk érteni abban, hogyan értelmezzük a nemzeti felelősséget közösen.” A szocialista EP-képviselő levele teljes terjedelmében: „A kijárásos politika értelmezhetetlen” „Ennek fényében a cikk írója, de főképp forrásai megkérdőjelezik, ‘korszerűtlennek’ ítélik Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai felfogását is? Mit jelent Gyurcsány Ferenc köreinek lenni? Az MSZP Európai Parlamenti Delegációjának vezetőjeként én is oda sorolom magam. Nem ismerek olyan hozzá közel álló embert, és olyan – a cikk írója által a miniszterelnök köreinek nevezett – csoportot sem, akik korszerűtlennek nevezték volna a nemzetről alkotott felfogásomat. Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni nevüket, úgy vádaskodnak, és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát. Politikai pályám, tapasztalatom alapján erre az egyeztetésre bármikor készen állok. Érthetetlennek és méltánytalannak tartom az arra való utalásokat, hogy a kijárásos politikát én honosítottam volna meg. A névtelenségbe burkolózó ítélkezők csak a tényeket nem ismerik. Az Országgyűlés pártjait a nemzeti kérdés is megosztja l994-98 között államtitkárságom idején minden felügyeletem alá tartozó alapítványt közalapítvánnyá alakítottunk át, a szükséges átláthatóságot biztosítva. A kuratóriumokban helyet kaptak a kormánypárt és az ellenzék képviselői, valamint a szakértők egyaránt. A határokon túl olyan alkuratóriumi rendszert szerveztünk, amely nem tette lehetővé, hogy egyes erők hegemón helyzetet teremtsenek (ilyen egymással vitatkozó szervezetek voltak Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és mára már Erdélyben is). Mellesleg a kijárásos politika értelmezhetetlen, hiszen a szabályozott keretek között történő lobbizás uniós gyakorlat. A cikk szerzője talán a klientúraépítésre gondolhatott, ami viszont 1998-2002 között, a Fidesz-kormány regnálása idején volt gyakorlat. Erről az a régi vicc jut eszembe, mely szerint a hír igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Azoknak pedig, akik úgy érzik, hogy eljött az ő idejük, mert a ‘népi-szocialista’ baloldal romokban hever, csak egy üzenetem van: egy sor évtizedek óta nehezen megoldható, sőt megoldhatatlan feladat áll előttünk a nemzetpolitikában a határon túliak vonatkozásában, amelyekre bizony megfelelő kezelési módot kell találnunk. Ez az igazi kihívás. A kormányokat nem szándékaik, hanem tetteik alapján ítélik meg! A névtelen nyilatkozók ideje lejárt. Én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral értek egyet, és hiszek az őszinteség, a nyíltság erejében. Európai módon, baloldali értékek alapján, európai szocialistaként teszem a dolgom tovább” – írta a Hírszerzőnek Tabajdi Csaba /”Úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni a nevüket.” – Hírszerző.hu, jún. 22./
2006. június 24.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) levelet intézett Sólyom Lászlóhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz:A romániai magyar közvélemény aggodalommal értesült a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetéséről, az MTV műsorainak drasztikus csonkolásáról, a határon túli magyarok irányába történő támogatások csökkentéséről. Ezért, mint a romániai magyarság információs ellátásának, társadalmi közérzetének felelősei, kérjük Önöket, hogy a végleges és Kárpát-medencei magyarságunk szempontjából végzetes döntések előtt vegyék figyelembe a következő tényeket: 1. A Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának egész ideje alatt, de főként az utóbbi hónapokban, jelentősen hozzájárult a magyar–magyar párbeszéd eredményességéhez, az anyaország és a határon túli magyarság közötti pragmatikus, partneri viszony kialakításához. A HTMH megszüntetését semmilyen takarékossági szempont nem indokolja. Amennyiben a Hivatal mégis megszűnik, reméljük, hogy a kancellária részeként működő igazgatóság súlya megmarad, az anyaország és a határon túli magyarok közti kommunikáció közege, katalizátora marad. 2. Fontosnak és kívánatosnak tartjuk, hogy az elmúlt hónapokban kezdeményezett, a civil és szakmai szervezetek bevonásával megtartott tanácskozások az anyaországi és határon túli magyarok közt folytatódjanak. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója, amely az anyaországon kívüli magyar újságíró egyesületeket tömöríti, ezt a célt eredményesen szolgálja. Megbeszélései a Magyar Országgyűlés és a HTMH vezetőivel a magyar–magyar párbeszéd elősegítését célozták. 3. A határon túli magyarok számára eddig biztosított támogatások az országos költségvetésnek a 0,02%-át jelentik. Egy ekkora összeg megtakarítása nem biztosíthatja az államháztartás egyensúlyát. Mi, a határon túli magyarok – Széchenyi kifejezésével élve – kiművelt emberfők tízezreit adtuk az anyaországnak, akiknek képzését mi biztosítottuk szülőkként és adófizetőkként. Az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Szülőföld Alap által visszajuttatott támogatások értéke, illetve a Sapientia Tudományegyetem működtetése csak parányi töredéke az általunk vállalt áldozatnak. Az anyaország támogatása nélkül a határon túli magyar kultúra károkat szenved, sőt a magyar közösségeknek a léte, megmaradása is kétségessé válhat. 4. Egyszerű számítással is kimutatható, hogy nem ablakon kidobott pénz az, amit határon túliakra költ a magyar állam, hiszen még ma is jelentős az anyaország irányába történő beáramlás. Bízunk abban, hogy átgondolva döntésük fontosságát, olyan határozatot hoznak, amely a Kárpát-medence egész magyarságának jövőjét, a magyar–magyar partnerség lehetőségét megalapozza. Remélve, hogy érveink hozzájárulnak közös céljaink megvalósításához, maradunk tisztelettel a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében: Ambrus Attila elnök, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Csép Sándor alelnök, Szűcs László alelnök. Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, 2006. június 20. /MÚRE-levél Magyarország vezetőihez. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23., Levelek itthonról haza. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 23., Népújság (Marosvásárhely), jún. 24., Ne a határon túli magyarokon takarékoskodjanak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2006. június 26.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ellátogatott június 24-én Kisvárdára, a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljára. Az elnök asszony megtekintette Csehov Három nővérét, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában (rendező Vidnyánszky Attila), valamint a temesvári Csiky Gergely Színház Christian Dietrich Grabbe Don Juan és Faust című produkcióját, Alexander Hausvater rendezésében. Szili Katalin részt vett a szakmai beszélgetésen is, amelyen a kritikusok és az alkotók szoktak gondolatokat cserélni az előző este látott előadásokról. A szakmai klub után a Fesztivál ötletbörze című kötetlen beszélgetésen a szervezők és résztvevők mondták el javaslataikat, ötleteiket. /Köllő Katalin: Szakmai klub a kisvárdai színházi fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Ötödik napja zajlik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A program sűrűnek mondható, a rendezvény tíz napja alatt harmincnál több előadást zajlik, ezeknek több mint fele versenyelőadás. A fesztivál szakmai fórum, de egyben a határ menti kisváros színházkedvelői számára szervezett színházi seregszemle is. Amivel a Kisvárdán fellépő színházaknak számolniuk kell, az a nem mindig alkalmas játék- és nézőterek. A rendezvénynek – szakmai jelentősége mellett – „nemzetmegtartó” szerepe is van, alkalmas játéktere azonban annál kevesebb. /Bartha Réka: Térgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Vidnyánszky Attila Három nővér-előadása Oroszország pusztulásának, az új barbárság eluralkodásának apokaliptikus képét nyújtja. Vidnyánszky rendező ezt nagyon erőszakosan akarja megmutatni. Csehov szókimondása azonban más minőségű. A rendező darabokra töri a csodálatosan megkomponált művet, és saját érzése és indulatai szerint rakja újra össze. /Zsehránszky István: Négykezes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2006. június 29.
Tizenhárom délvidéki magyar civil szervezet azzal a kéréssel fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben olyan jogi aktus meghozatalát, amellyel Magyarország védelme alá veszi a Szerbiában élő magyarokat. Az aláírók – pedagógus- és diákegyesületek, művelődési, hagyományápoló és gazdasági szervezetek – felhívták a figyelmet arra, hogy a Délvidék magyarsága, amely immár több mint másfél évtizede ,,rabja és túsza a délszláv államok és nemzetek egymás közti véres leszámolásának”, számban, társadalmi, gazdasági és szellemi erejét tekintve eljelentéktelenedett. A délszláv háború idején magyar fiatalok tízezrei menekültek el a Vajdaságból, az ottmaradtak iskolázottságban messze lemaradnak a szerbek mögött. A magyarok a gazdasági életből egyre jobban kiszorulnak, az állami közigazgatási, igazságszolgáltatási, rendfenntartó szervekben jelentősen alulképviseltek. A Milosevic-uralom alatt a délvidéki magyarok közé irányították a legtöbb szerb menekültet, akikben sokkal kisebb a megértés a nem szláv nemzetiségűek iránt. /Védelmet kérnek a vajdaságiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./
2006. július 3.
A kormány új rendszert dolgoz ki a határon túli magyarok támogatására, miután megszűnnek a közalapítványok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakítása után a feladatok nagy része a Miniszterelnöki Hivatal főosztályához kerül. Gémesi Ferenc leendő szakállamtitkár a vele készült beszélgetésben leszögezte, nem osztja azt a nézetet, hogy egy kisebb struktúra nem tud ellátni ilyen feladatokat. A magyar közigazgatásban felkészült emberek dolgoznak. A szakmai kérdések visszakerülnek a szakminisztériumokhoz, így elsősorban az oktatás, a kultúra, az informatika, a sport, nem szabad elválasztani egymástól a határokon belüli és a határokon túli magyarságot. „Ha van egy kulturális találkozó, azt nem külön kell szervezni határon túli magyaroknak és nem külön kell szervezni a hazai magyaroknak, hanem együtt.” Ami a HTMH-ban marad ez után, elsősorban az, hogy a nemzetpolitikai cselekvést koordinálja és lássa el mindazokat a szakmai feladatokat, amik a hivatalban maradnak. Különböző támogatási kérdések, a Szülőföld Alap, és mindazok az ügyek, amelyek mindenképpen több minisztérium hatáskörét is érintik. Az Illyés Közalapítvánnyal, az Apáczai Csere Jánossal és az Új Kézfogás Közalapítvánnyal kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy a Parlament elfogadott erre vonatkozóan törvénymódosítást, így 2007 december 31-ig valamennyi közalapítvány megszűnik. Gondolkodnak azon, hogyan lehet integrálni ezt a támogatási rendszerbe. Ki kell dolgozni egy új támogatási struktúrát. Erről szeretnének beszélgetni az elkövetkezendő időszakban a határon túli magyarság képviselőivel is. /Berek Patrícia: Új rendszer a határon a határon túli magyarok támogatására. = Erdely.ma, júl. 3./
2006. július 10.
Több ezer fő vett részt a hat magyar országos szakszervezeti szövetség július 8-án Budapesten rendezett tüntetésén, ahol a mérsékeltebb tiltakozók csak sárgalapos figyelmeztetést mutattak fel, a radikálisabbak már kormányváltást követeltek. A tüntetés célja az volt, hogy az Országgyűlés ne szavazza meg a kormány által ismertetett Új egyensúly program megszorító intézkedéseit. A téren „Sárga lapot a kormánynak!”, „Kormányváltást!”, „Dübörög a nyomor!”, „Visszajövünk ősszel, vonjátok vissza most!” feliratú táblákkal vonultak a tüntetők. /Sárga lap a magyar kormánynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2006. július 10.
Példátlan mértékű hatalomkoncentráció és a minisztériumok parancsvégrehajtókká degradálása jellemzi Gyurcsány Ferenc kormányalakítását. A miniszterek súlytalan politikusok, másrészt létrejön a kormánytól tulajdonképpen független hatalmi központ. Ennek van történelmi előképe, 1945 és 1990 között ugyancsak statisztaszerepe volt a minisztertanácsnak, s a Politikai Bizottság kormányzott.  Ma nem Központi Bizottságnak hívják a hatalmat gyakorló testületet, hanem – mondjuk – igazgatótanácsnak.  Gyurcsány Ferenc legfőbb fegyverhordozója Szilvásy György lesz, a régi barát, akinek emlékezetes szerepe volt abban, hogy Gyurcsány cége, az Altus Rt. különös trükkökkel megszerezte a Szalay utcai képviselői klubot. Gyurcsánnyal együtt tagja volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vezetésének. Kis szépséghiba, hogy Szilvásynak nincs közigazgatási gyakorlata. Jelentős szerephez jut a korábban leváltott pénzügyminiszter, Draskovics Tibor is. Ő az államreform-bizottság vezetője.      A Kormányzati Szolgáltató Központ vezetője Szetey Gábor lesz, eddig a Philip Morris argentínai egységének személyzeti vezetője volt. A jövőben a minisztériumi dolgozók fizetése, a tárcák működéséhez szükséges anyagi és tárgyi eszközök beszerzése, felügyelete tartozik hozzá. Ő egyébként államtitkári rangot is kap Gál J. Zoltánnal, Horn Gáborral és Gilyan Györggyel együtt. Szeteynek nincs semmiféle közigazgatási, politikai tapasztalata.  A legnagyobb hatalmú (az Európai Uniótól érkező pénzeket kezelő) vezető Bajnai Gordon lesz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Az ő feladata lesz, hogy az Európai Uniótól az elkövetkező években várható pénz elköltését felügyelje.  A Bajnai vezette Wallis Rt. volt a tulajdonosa a felszámolt Hajdú-Bét Rt.-nek, amely több tízmillió forinttal maradt adós a beszállító baromfitenyésztőknek. Közülük többen öngyilkosok lettek. Gyurcsány és Bajnai ismeretsége is a KISZ-időkig nyúlik vissza. Bajnainak ugyancsak nincs kormányzati, politikai tapasztalata. Bajnai, bár Gyurcsány Ferenc talán még nem tudja, nagyobb hatalommal rendelkezik, mint maga a kormányfő. Elvégre több mint húszmilliárd euró érkezik majd az Európai Uniótól, s efölött a fiatal üzletember rendelkezik majd. Draskovics, Szetey és Bajnai nem miniszterek, nem tagjai a kormánynak, és így nem is felelősek az Országgyűlésnek. Mi több, nem is interpellálhatók, így hát kontroll nélkül végezhetik tevékenységüket. Úgy tűnik, egyedül Gyurcsány Ferencnek kell elszámolniuk. /Ágoston Balázs: KISZ me. Volt ifjúkommunistákból verbuválódott az új Politikai Bizottság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./
2006. július 20.
Derűlátó és borúlátó nézetek ütköztek a magyar–román viszony helyzetét és kilátásait illetően a Tusnádfürdőn zajló XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője passzívnak nevezte a magyar politikát az uniós intézményekben. Szabó Vilmos MSZP-s képviselő optimizmusának adott hangot a két ország unióbeli jövőjét illetően. Szabó szerint a magyarság előrehaladt az újraegyesítés útján. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke korántsem osztotta szocialista képviselőtársa optimizmusát. Németh szerint a térség országainak dönteniük kell abban, hogy – az etnikumok tekintetében – a homogenizáció vagy az autonómiák rendszere a fontosabb. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke olyan Románia-képet vázolt fel, amelyben a románok szót értenek a magyarokkal, megértést tanúsítanak a csángók és az autonómia kérdése iránt. Smaranda Enache megállapította: nem történt meg Romániában az európai szabványok elfogadása, nincs még kisebbségi törvény, késik az elkobzott javak visszaszolgáltatása a magyar történelmi egyházaknak, s ördögi színben tüntetik fel az autonómia-kérdést. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén kifejtette: nem látja esélyét annak, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet átmenjen a parlamenten. /Derűlátás és borúlátás Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ A szabadegyetemen július 19-én nem jelent meg sem Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök sem Adrian Severin vagy Eckstein-Kovács Péter. /Mihály László: Szabó-Németh vita a Tusványoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
2006. július 21.
Július 18-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fogadta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) küldöttségét. A Bodó Barna, Sándor Krisztina és Somai József összetételű delegáció látogatására azután került sor, hogy Bodó, az MCSZESZ temesvári elnöke június közepén a magyar politikai élet közméltóságaihoz címzett nyílt levelében fejezte ki a szövetség aggodalmát a határon túli magyar közösségek támogatáspolitikájával kapcsolatosan. Ebben a levélben kérte a támogatáspolitika kialakítói és a célszervezetek közötti konzultációt. A levélben megszólított közméltóságok közül Szili Katalin házelnök az első, aki találkozóra hívta az erdélyi civil szövetség vezetőit. A megbeszélésen elemezték a civil szféra és a politika közötti kapcsolatokat, különös tekintettel az erdélyi magyar szervezetek tapasztalataira. A vendégek kifejtették véleményüket a támogatáspolitika néhány elvi és procedurális kérdését illetően, és pozitív példaként hozták fel azt a gyakorlatot, amely a Nemzeti Civil Alapprogram működését jellemzi. /P. L. Zs.: Szili Katalin fogadta a MCSZESZ küldöttségét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2006. július 25.
Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a vele készült interjúban a közalapítványok átalakításáról kifejtette, az Illyés Közalapítványt joggal nevezhették zászlóshajónak, rendszerváltó vívmánynak. Létrejött egy olyan intézmény, amely kifejezetten a határon túli magyar kultúra támogatásával volt hivatott foglalkozni. A későbbiek során az Apáczai Alapítvány az oktatás támogatására, az Új Kézfogás Alapítvány pedig a gazdasági ügyekre szakosodott. A rendszerváltó intézményeket fenyegeti a mostani átalakítás, „már maga a Határon Túli Magyarok Hivatalának a lefokozása is elszomorító. Egy jól működő alkuratóriumi rendszer is létezett, a határon túli magyar szervezetek dönthettek a támogatás nem elhanyagolható részéről, hiszen ők ismerik legjobban a szükségeket.” Ezeket a vívmányokat nem szabad elveszíteni. Magyarországon nem nemzeti elkötelezettségű politikai kormányzó erők vették át a hatalmat. Németh Zsolt sajnálja, hogy Tusványos az egyedüli olyan fórum, ahol Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László püspök egymással nyilvánosan leül tárgyalni. /Iochom István: Van élet a halál után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2006. július 26.
Az Országgyűlés július 24-i ülésén december 31-ig hosszabbította meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási kérelmének benyújtási határidejét, jelezte Szabó Lajos, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályának főigazgató-helyettese. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az eredeti, július 31-i határidőig már csak néhány nap van hátra, és a magyar állam által kifizetendő pénzbeli jóvátétel iránt igen nagy igény mutatkozott. Sokan kértek – köztük szép számban románok is – kárpótláshoz szükséges űrlapokat. Szatmár megye három információs irodájában, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon eddig közel ezer űrlapot töltöttek ki. Minden bizonnyal ennél több kérelmező van, az űrlapot ugyanis internetről is le lehet tölteni, és magánszemélyként is elküldhető Budapestre, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályára. Az egyik román férfi közölte, apja a magyar hadseregben szolgált 1942-44-ben, s a Don mellett harcolt a szovjetek ellen, amikor fogságba esett. Öt évi lágerélet után került haza, és 1996-ban halt meg. A férfi joggal reméli, hogy kárpótlást kap a magyar államtól, hisz a „magyar érdekekért” harcolt. A négyszázezer forint összegű kárpótlást azok igényelhetik, akiknek hozzátartozója 1939–1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, továbbá akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, végezetül aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. A budapesti kárpótlási főosztályhoz mindeddig 40 államból 40 ezer kérelem érkezett, s a hivatal újabb 30 ezer igénylésre számít. A főigazgató-helyettes számításai szerint az igénylések 10-20 százaléka számíthat pozitív elbírálásra. Korábban, az 1997-es kárpótlási törvény megjelenése után 123 ezer kérvény érkezett a hivatalhoz, ezek 30 százalékát elfogadta a magyar állam. /Tömegigény a kárpótlásokra. Meghosszabbították a pénzügyi jóvátétel igénylésének határidejét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2006. augusztus 1.
Az erdélyi civil szervezetek többsége attól fél, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a magyar köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgettek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé” – fejtette ki Somai József. – „A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Gémesi Ferenc államtitkár arra a kérdésre, hogy korábban ígérték, konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel, Gémesi válasza: A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében kialakult a rendszer,. Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Gémesi: az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Gyurcsány miniszterelnök ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. /Gazda Árpád, Kelemen Tamás: Félnek a „szülőföldalaposítástól” – Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./
2006. augusztus 2.
Gyurcsány Ferenc magyar-magyar kormányzati konzultációra cseréli a MÁÉRT-et. Magyar-magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új, nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. „A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar-magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt” – tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója. A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. A jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen túlmenően a miniszterelnök évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. „Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja” – tartalmazza a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban „felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok” hoznak, amelyek „felesleges, célszerűtlen projekteket a magyar szokásjog alapján sem támogatnak.” Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi „érdekeltségei” között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése – két-három éves kötelezettség szintjén – szerepel. /Rostás Szabolcs: Be nem avatkozó nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./
2006. augusztus 3.
A Fidesz közreműködik abban, hogy az SZDSZ kezdeményezésével összhangban, a szlovákiai magyarságot érő nacionalista támadások kérdésében európai uniós fórumokhoz forduljanak, közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Eörsi Mátyás szabad demokrata politikusnak írott levelében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivője közös, uniós fellépést sürgetett amiatt, hogy Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke ellen rendőrségi eljárás indult nézetei kifejtése miatt. A magyar politikust egy budapesti konferencián elmondott véleménye miatt jelentette fel a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amiért Duray az egyik magyarországi kereskedelmi rádióban az ellene tett korábbi SNS-feljelentés kapcsán azt nyilatkozta, hogy a Szlovák Nemzeti Párt minden megnyilvánulása alapján fasiszta párt, melynek vezetője, Ján Slota nemzetiségi gyűlöletet hirdet, és fegyveres akciókra buzdít egy másik nemzet, Magyarország ellen. Slota már tucatnyinál több esetben jelentette fel az MKP-t, vagy személy szerint Durayt, aki ellen ezúttal azért vizsgálódik a szlovák rendőrség, mert februárban részt vett a Magyar Tudományos Akadémia és Duna Televízió autonómiakérdésekről rendezett konferenciáján. Duray ezt felháborítónak tartja, mert utoljára a rendszerváltás előtt történhetett meg, hogy a rendőrség az után nyomozzon, vajon ki milyen konferencián vett részt és adott elő. Duray azért beszélhetett fegyveres buzdításról, mert Slota már arra is buzdította híveit, hogy „Üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet!” /Közös fellépés Duray védelmében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
2006. augusztus 3.
A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentumban Gyurcsány Ferenc gyökeres változásokat ígérve vázolta fel a megújulást. Szerinte az 1990 óta kialakult intézmény- és kapcsolatrendszert azért kell módosítani, mert egyrészt elavult, másrészt pedig azért, mert Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozását követően 2007. január 1-jétől minden bizonnyal Románia is EU-tagállammá válik. Így tehát – a gyurcsányi tervezet is így fogalmaz – a Kárpát-medencei magyarságnak legalább kilencven százaléka az EU közös otthonában találja majd magát, s ez az új helyzet kétségtelenül új lehetőségeket is kínál. Benkő Levente, a Krónika munkatársa szerint a gyurcsányi szemlélet sem képes túllépni azon a beidegződésen, miszerint van belhoni, és van külhoni magyarság. A tervezet továbbra is a magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolatáról tesz említést, amit nem lehet kompenzálni sem évenkénti felszólalásokkal az Országgyűlésben, sem a világ magyarságának fesztiváljával. Ráadásul a tervezet továbbra sem szavatolja a politikai és a gazdasági kliensrendszer megszüntetését. Márpedig egy és oszthatatlan magyar nemzet létezik, ez volna az alfája és ómegája az új magyar nemzetstratégiának. /Benkő Levente: Tovább. Másképp! = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./
2006. augusztus 15.
A magyar kormány egyik fontos feladata lenne, hogy újból megteremtse a magyar–magyar párbeszéd kereteit – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva Nagyváradon Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus az V. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi eseményeinek alkalmából tartózkodott Nagyváradon, ahol részt vett és beszédet mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) központi rendezvényén, az ifjúsági nagytalálkozón. Az MTI-nek kifejtette: napjainkban a határon túli magyar ügy kettős kihívással szembesül. Egyrészt számolnia kell a szomszédos országokban ismét megerősödő nacionalizmussal. A politikus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy megszűnt az európai uniós csatlakozás folyamatában korábban érvényesülő korlátozó hatás az említett országok nacionalista köreire. Ebben a helyzetben van ma a felvidéki magyarság, és félő – mondta a honatya –, hogy hasonló sorsra juthat majd az erdélyi magyarság is. Németh Zsolt utalt arra, hogy Romániában a Szekuritatéval együttműködőkről a román közéletben az a hiedelem kezd kialakulni, mintha mindenkinek, aki abban az országban „szekus” ügynök volt, feltétlenül magyarnak kellett lennie. Németh Zsolt szerint e szemlélet terjedése az elszabaduló magyarellenesség előszele. A másik kihívás, hogy az anyaországban a nemzetpolitika erős belpolitikai jelleget öltött a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán. Úgy véli, a mai kormánypártok vannak nehéz helyzetben. Hiszen – mint fogalmazott – egyértelműen el kellene ismerniük, hogy a népszavazási kampányban rövid távú pártpolitikai megfontolásokból használták fel a határon túli magyarság ügyét, e téma révén manipulálták a magyar közvéleményt. Eddig legalább háromszor alkalmazta ezt a módszert a magyar baloldal – állította Németh Zsolt. A jelenlegi kormányzó koalíciónak be kellene látnia – mondta –, hogy ez megengedhetetlen politikai magatartás a határon túli magyarokkal szemben. Ki kellene alakítani egy egységes összmagyar nemzetpolitikai szemléletet – szögezte le a fideszes politikus. /Németh Zsolt: újból meg kell teremteni a magyar–magyar párbeszéd kereteit. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
2006. augusztus 15.
A Szent Imre nevére utaló Kárpát-medencei települések találkozóját kezdeményezte Lezsák Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke. Imre herceg születésének ezredik évfordulójára, a napokban Csíkszentkirályon megrendezett Szentkirályok találkozójának mintájára, Csíkszentimrén tervezik a 2007 augusztusában megtartandó rendezvényt. A tervek szerint jövőre minden Szentimre nevű helységben megtartják a millenáris ünnepséget. Felmerült egy közös emlékbizottság megalakításának gondolata is. A csíki elöljárók azt is felvetették, hogy amennyiben sikerül a megfelelő anyagi hátteret és színvonalat biztosítani, az ünnep idejére háromnapos szabadegyetemet szerveznének a község határában lévő Büdösfürdőn, ahova Lezsák személyesen ellátogatott. – Húsz-harminc Szentimre nevű településről tudunk. Az ünnepi rendezvényen azoknak a helységeknek az érdeklődésére is számítanak, amelyek közigazgatásilag beolvadtak más községekbe vagy városokba. Példa erre Székelyudvarhely, ahol az egykori Szentimre emlékét már csak egy utca őrzi. Sajnos olyan helységek is léteznek, amelyek mára nemcsak nevüket, hanem magyar ajkú lakosaikat is elvesztették. /Jakab Lőrinc: Szent Imre-ünnepséget terveznek Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./
2006. augusztus 22.
Magyarországon és az egész Kárpát-medencében augusztus 20-án magyarok százezrei emlékeztek az államalapító Szent István királyra. Budapesten az esti tűzijátékot záporeső és hatalmas szélvihar szakította félbe: négy ember meghalt, és több százan megsebesültek.  A Szent István-bazilika előtt tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kinyilvánította: lehetőség van levonni múltunk tanulságait, megújulni hitünkben és az egymás iránti szolidaritásban. A magyar katolikus egyház vezetője bejelentette: megvan az egymillió imádkozó magyar. Ezzel Mindszenty bíboros kívánságát idézte fel, hogy „legyen a világon egymillió imádkozó magyar”. Most több is lett, hiszen több mint egymillióan küldték el aláírásukat, melyekből Szent István képét rakták ki, amint éppen fölajánlja a Szűzanyának az országot. Hódmezővásárhelyen a politikai erkölcsöt kérte számon Gyurcsány miniszterelnökön az Országgyűlés fideszes alelnöke, Áder János. Az ellenzéki politikus szerint annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, mint hogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok megtartását. Erdély templomaiban istentiszteleteken és szentmiséken emlékeztek államalapító királyunkra, számos településen ezt világi ünnepség követte. Székelyszentistvánon 1998-ban állítottak, szobrot Szent István tiszteletére, először Erdélyben. Néhány év múlva a község másik településén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását. Erdély legnagyobb Szent István-búcsúját a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartották.  Valamennyi erdélyi rendezvény közül kiemelkedett a Szent István-napi kolozsvári néptánctalálkozó. /Szent István ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./