A kormány június 29-én elfogadott 94-es sürgősségi rendelete július 4-én megjelent a Hivatalos Közlönyben, és ezzel hatályossá vált, hogy a történelmi egyházak központonként (érsekségek) és kerületenként (püspökségek) legfennebb 10-10 olyan ingatlant kaphatnak vissza, amelyektől az állam az idők folyamán megfosztotta őket. A tulajdonosoknak három éven belül birtokba kell venniük tíz ingatlanjukat. Máris elkezdődött az ellenkampány: szélsőséges erők magyarellenes propagandafogásnak használják a sürgősségi kormányrendeletet. Az Adevarul július 7-én az első oldalon így kezdte: Száz meg száz óvodának, árvaháznak, aggmenháznak kell bezárnia kapuit, alcímében pedig A magyar egyházaknak adott ajándékként szerepelnek a szóban forgó ingatlanok. A cikk azt állította, hogy a román állam ajándékot ad a magyarságnak, valójában visszaszolgáltatja egy részét annak, amit elorzott tőle. A sürgősségi kormányrendelet sehol nem említ magyarokat, csak egyházakat, tehát a román baptisták és görög katolikusok érdekét is szolgálja. Itt látszik a sovinizmus, továbbá az Adevarul 1500 református ingatlanról beszél, noha a dokumentumban püspökségenként tízről van szó. Az Adevarul azt állította, az egyházaknak valójában Emil Constantinescu akarja visszaajándékozni ingatlanjaikat azért, hogy megnyerje a magyarság szavazatát az őszi elnöki választáson. A lap nem tudósított arról, hogy az Európa Tanács 1997. évi 1123-as számú határozatának egyik pontja előírja az egyházak tulajdonjogának rendezését, enélkül nem nyílik meg Románia számára az Európai Unió kapuja. - Hajdu Gábor államminiszter kifejtette, hogy a jogos tulajdon visszaállításáról, mégpedig késedelmes visszaállításáról van szó. Ráadásul, még mindig csak részleges a visszaállítás. /Barabás István: Kié legyen, ami az egyházé? Egy lépéssel közelebb a jogállami státus felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség két év alatt gazdagodott két épülettel és több kolostor, földet is vásárolt. Élvezi a kormány segítségét. Az ortodox egyház Csíkszereda központjában újabb épületet vásárolt. A Hivatalos Közlöny okt. 26-i számából kiderült, hogy az ortodox püspökség a csíkszeredai Szabadság tér 7 szám alatti kereskedelmi felületet vásárolta meg, s az árverés nélkül eladott ingatlanért 378 millió 500 ezer lejt kell fizetnie. Tavaly - ugyancsak kormányhatározattal -, a csíkszeredai Kereskedelmi Bank egykori Virág utcai székházának egy részét megkapta az ortodox püspökség. Akkor azt mondták, hogy itt rendelőt nyitnak. Az épületet felújították, ám rendelő helyett váratlanul a BPR (Banca Populara Romana) kirendeltsége kezdett működni. Mindezt Hajdu Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter erősítette meg, kifogásolván a bérbeadást. - Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel beszélgetett a lap munkatársa. Selejan elmondta: igaz, hogy orvosi rendelőket szerettek volna berendezni, de ezt az orvosok elvetették. Ezért azután bérbe adták az épületet a banknak. A marosfői ortodox kolostor - a püspök véleménye szerint - a turizmus fellendüléséhez vezet. - Hajdu Gábor államminiszter a kormány előtt hangoztatta: biztosítsanak ugyanolyan lehetőséget a katolikus püspökség számára is. Az Állami Vagyonalap helyi vezetője, Csiszer Csaba szerint a városban ők csak a traktorgyár épületével rendelkeznek, de az nem megfelelő az egyházaknak. /Daczó Dénes: Amikor a pénz prédikál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A romániai magyar kisebbség érdekeit nem csak egy államtitkár-helyettes, vagy miniszter képviseli, hanem az egész Nastase-kormány - jelentette ki Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca vezetőjét. Az 1996-2000 közti kormánykoalícióban tárca nélküli miniszter által vezetett Kisebbségi Hivatal felszámolása, illetve e hivatalnak a tájékoztatási minisztérium hatáskörébe helyezése az új vezetés azon igyekvését tükrözi, hogy a különböző kérdésekkel csakis az ezekben illetékes szaktárcák foglalkozzanak - mondotta Dancu. A miniszter nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátornak kívánt válaszolni, aki hét végén Kolozsváron kijelentette: a hivatal főosztállyá való lefokozását, és a tájékoztatási minisztériumba való beolvasztását szerencsétlen ötletnek tartja. A tájékoztatási tárca keretei között működő etnikumközi kapcsolatokért felelős főigazgatóság célja szavatolni a nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, orvosolni az esetleges jogsérelmeket. ″A Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozását a volt kormánykoalíció találta ki azért, hogy az RMDSZ követeléseit kielégítse. Mivel az RMDSZ nincs már a kormányon, a magyar nemzeti közösség képviselete a Nastase-kabinet egészére hárul. Az új kabinet programja konkrét elképzeléseket tartalmaz a kisebbségek kultúrájának és oktatásának fejlesztésével kapcsolatban - mondotta Dancu. /Dancu megnyugtatott: kisebbségügyi miniszter híján. Nastase és csapata képviseli a magyar kisebbség érdekeit a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Hivatalos Közlöny jan. 10-i 16-os számában jelent meg Köztájékoztatási Minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározat. Az új minisztérium alárendeltségébe kerül a Rompres Hírügynökség, megyei köztájékoztatási hivatalok létesülnek. Az új minisztérium kidolgozza és alkalmazza a kormány stratégiáját a köztájékoztatásra, a határon túli románokra és az interetnikus kapcsolatokra vonatkozóan. Véleményezi a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat, monitorizálja a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi előírások betartását, továbbá a kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését szolgáló programokat dolgoz ki. A megszűnt a kisebbségügyi főosztály - ugyanúgy a megszűnt határon túli románok főosztálya - személyzetét vizsga vagy versenyvizsga alapján átveszi a Köztájékoztatási Minisztérium. A minisztérium keretében egy államtitkár felel az interetnikai kapcsolatokért, alárendeltségébe 4 igazgatóság tartozik: a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok igazgatósága, a program-támogatási igazgatóság, a romaügyi országos hivatal és az interetnikus kapcsolatok regionális hivatala. E két utóbbi hivatal élén helyettes-államtitkár áll. Hogy mit is jelent, és hány alkalmazottja is lesz ennek a hivatalnak, az a kormányhatározatból nem derül ki. /Hecser Zoltán: Mit takar a megnevezés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./"

"Sürgősségi rendelettel a kormány szentesítette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez derült ki a Monitorul Oficial most megjelent 70. számából. Eszerint a BBTE keretében az oktatás román, magyar, német és más világnyelveken folyik. E nyelvek használatát az oktatásban, a kutatásban, illetve az egyetemi kiadványok szerkesztésében bátorítják. Az Egyetemi Charta szabályozza az akadémiai közösségen belüli határozathozatalok módozatát olymódon, hogy annak minden komponense - tanulmányi vonala, katedrája, kara vagy egyetemi kollégiuma - önmaga dönthessen azon ügyekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak. A tanulmányi vonalaknak az a szerepük, hogy jóváhagyják a tantárgyak tartalmi felépítését, javaslatokat tegyenek a gazdálkodásra, tudományos, kulturális rendezvényeket, tanárcseréket szervezzenek. /Hivatalosan is "multikulturális" a BBT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

"Febr. 27-én befejezte munkáját a helyi közigazgatási törvényről egyeztető parlamenti bizottság. A jelentés szövegét megszavazták, ezt a parlament két háza valószínűleg márc. 5-én megvitatja. Szabályozták a központi kormányzat kötelezettségeit és hatáskörét is. Leszögezték, hogy a minisztériumok és más központi szervek kötelesek a prefektussal, valamint az önkományzati elnökökkel közölni azokat a rendeleteket, amelyeket a decentralizált szolgáltatások vezetői számára küldenek. Azt is megszavazták, hogy a törvény Hivatalos Közlönyben való megjelenése után hatvan napon belül az alpolgármestereknek választaniuk kell, hogy megtartják-e vagy sem önkormányzati tisztségüket. /Vége a helyi közigazgatási törvény egyeztetésének Már hétfőn sor kerülhet a végső szavazásra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"A Hivatalos Közlönyben megjelent a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium felépítését és működését szabályozó kormányrendelet, amely többek között a megyei felügyelőségek tevékenységi területeit, hatáskörét is kijelöli. Az országban csupán nyolc megyében maradt meg a korábbi Művelődési Felügyelőség élén a főtanácsos. A nyolc megye egyike éppen Hargita megye, ahol Váli József főtanácsost megerősítették tisztségében. A Megyei Művelődési és Egyházügyi Felügyelőség megnövekedett feladatköréről nyilatkozott Váli József. A tevékenységi terület bővült az egyházügyi kérdéskörrel: az egyházügyi államtitkárság a minisztérium keretében fog működni külön költségvetéssel. A következő lépésben - feltehetően márciusban - átalakulnak Megyei Művelődési, Műemlékvédelmi és Egyházügyi Igazgatósággá. Visszakerülnek a minisztérium és megyei felügyelőségek hatáskörébe a megyei alkotóközpontok. Hargita megyében, de Kovászna megyében is az Alkotások Háza mint intézmény jóformán megszűnt, illetve Kulturális Központtá alakult át, megváltozott feladatkörrel. Kovászna megyében még tovább mentek azzal, hogy a Művészeti Népiskolát is beolvasztották a Kulturális Központba. Ez az elképzelés Hargita megyében már megbukott, nem lehetett megvalósítani. A helyi művelődési otthonok helyzete is ingatag pillanatnyilag. A jövőben a műkincshivatal is a megyei felügyelőséghez fog tartozni. - A minisztérium idei költségvetés-tervezete szerint a tavalyihoz képest valamivel több pénz jut a kultúrára, de ez nem azt jelenti, hogy ellensúlyozhatná az inflációs hatást. A kulturális rendezvények közül a minisztérium csupán a nagyméretű, kiemelt jelentőségű és értékű rendezvényeket vállalja magára. Minden megyében meghatározott számú rendezvényt támogat a minisztérium. /Szatmári László: Megnövekedett feladatkör. Beszélgetés Váli József főtanácsossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./"

"Márc. 13-án a képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést. A jogszabály mellett 224-en szavaztak, 61-en ellenezték, ketten tartózkodtak. A Nagy-Románia Párt képviselői kijelentették, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mivel az második hivatalos nyelvvé teszi a magyar nyelvet. A szenátusban már a múlt héten sor került a végső szavazásra. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehéz küzdelem végére érkezett a román törvényhozás. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelvhasználat kérdése az élet minden területén megoldódott, egy nagyon fontos területen, a közigazgatásban azonban egészen komoly lehetőségek nyílnak a magyar nyelv használatára. Markó kifejtette: 1989 után az RMDSZ néhány fontos célkitűzést fogalmazott meg, többek között megteremteni a teljes körű anyanyelvi oktatás lehetőségét, visszaszerezni a magyar nyelv nyilvános használatára való jogot, megoldani a tulajdonjogi kérdéseket stb. A szövetségi elnök úgy véli: ilyen szempontból az elmúlt években a törvényhozás szintjén sikerült elfogadtatni a két legfontosabb - az oktatási és közigazgatási törvényt -, amelyek lehetőséget teremtenek az anyanyelvhasználatra. - A helyi közigazgatási törvényt eredetileg 1997 első felében sürgősségi kormányrendelet formájában fogadta el az akkori kormánykoalíció. Ez a jogszabály vezette be, többek között, a 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt, amely előírta, hogy azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladta a 20 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban. A jogszabály a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről, valamint a tanácsüléseken való anyanyelvhasználat jogáról is rendelkezett. Az NRP az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet. Mivel annak egyes részeit a testület alkotmányellenesnek találta, a kormányrendelet érvényét veszítette és felfüggesztették annak alkalmazását. Időközben elkészült az új törvénytervezet, amelynek elfogadása körül éveken át folyt a huzavona. Amennyiben az NRP óvást emel a törvény ellen, a jogszabály mindaddig nem jelenhet meg a Hivatalos Közlönyben, illetve nem léphet érvénybe, amíg azt az illetékes jogi fórum nem vitatja meg. Az államfő csak ezután hirdetheti ki a törvényt. /Papp Annamária: /Végső formát nyert a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Heinrich József főesperes a temesvári Gerhardinum új igazgatója, aki azelőtt 1991-től Ópécska plébánosa volt. Ópécskán, a négyezer lelkes vidéki plébánián kitartással és hittel sikerült felélesztenie a lelki-szellemi életet. A temesvári iskola épületét bírósági döntéssel visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A tulajdonbavétel a döntés Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől függ, ez pedig még nem történt meg. Időközben márc. 26-án fellebbezési per indult ellenük. Az épületnek csak a felét igényelnék, amely elég lenne a tervezett bővítésre, a bentlakással együtt. Az ingatlan másik felét az egyház bérbe adná, és a bevételt a diákok támogatására fordítaná, mert jelenleg a püspökség állja a gyerekek étkezési és szállásköltségeinek egy részét. A tanulók nem kizárólag magyar nemzetiségűek, vannak bolgár, horvát, német eredetűek is. A lélekszám csökkenése jobban érzékelhető a szórványban, kihat az osztályok egyre zsugorodó létszámára: a múlt évben alig tudták beindítani a IX. osztályt a kevés jelentkező miatt. - Az 1992-ben megindult Gerhardinumnak eddig öt igazgatója volt. A gyakori váltások nem pozitív hatásúak. Martin Roos püspök megkérte, vállalja el a direktorságot. A püspöki kérés az parancs. /Péter Enikő: A püspöki kérés az parancs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

"Két jogszabály - a titokvédelmi és a külföldiek jogállásáról szóló törvény - váltott ki közfelháborodást a parlamenti elfogadás után, és változtatásukat az államelnök aláírásától várták. Az államtitkok védelmének törvényét időközben az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte, visszaküldve a parlamentnek, a külföldiek jogállásáról szóló törvényt viszont Iliescu államelnök aláírta, és a jogszabály (123. számú törvény) megjelent az április 3-i 168. Hivatalos Közlönyben. A sajtóban ennek a törvénynek egyetlen előírását bírálták, amely szerint azok a magán és jogi személyek, akik 15 napot meghaladó időszakra külföldieket látnak vendégül lakásukban vagy telket bocsátanak rendelkezésükre valamilyen hordozható lakóhelyiség felszerelésére (például lakókocsi, sátor), kötelesek 3 napon belül bejelentést tenni a tartózkodási hely szerint illetékes rendőrségen. Szállodák vagy ezekhez hasonló helyek esetében a külföldinek teljesítenie kell a nyilvántartásba vétel formaságait, az intézők pedig 24 órán belül jelentik az elszállásolt külföldieket a rendőrségen. /Ú. I.: Törvény a külföldiek jogállásáról Romániában Kötelező bejelenteni a vendégül látott külföldieket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint "a Kolozs megyei RMDSZ, az önmagukat történelminek nevezett egyházak szélsőséges vezetői és civil szervezetek több mint egy hónapja a magyar nemzetiségű kolozsváriak úgynevezett népszámlálásán dolgoznak". A polgármester szerint a "törvénytelen és románellenes akció célja meggyőzni a polgármestert arról, hogy a magyar ajkú kolozsváriak aránya meghaladja a 22 százalékot". Funar úgy tudja, a "népszámlálásból" szándékosan kihagyják az 1991 után Kolozsvárt elhagyó magyarokat. Funar viszont az elkövetkező hónapokban "valódi" népszámlálást szeretne szervezni a városban. A polgármester szerint a kolozsvári magyarok aránya nem haladja meg a 11 százalékot, a nemrég kihirdetett és a Hivatalos Közlönyben megjelent közigazgatási törvény nem alkalmazható. /(kiss): A polgármester nem bízik az egyházak népszámlálásában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./"

"Az akadémiai akkreditációs bizottság máj. 7-i döntése nyomán ősztől beindul az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredába kihelyezett részlege: a testület jóváhagyta a magánegyetem első három szakának - vidékfejlesztés, könyvelés és gazdasági informatika, valamint agrárközgazdaság - működési engedélyét. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. szerint a döntés fontos eseményt jelent mind az alapítvány, mind az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem életében. Mint fogalmazott, úgy tűnik, hogy az az ellenállás - amely hónapokon át akadályozta az alapítvány tevékenységét - részben megtört. Tonk úgy véli: ebben a politikumnak fontos szerepe volt; amennyiben az RMDSZ vezetői nem lépnek, ez a döntés nem születik meg. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: elégtétellel vette tudomásul az akkreditációs tanács döntését, hiszen az RMDSZ nagy erőfeszítéseket tett az utóbbi időszakban, hogy szakmai és politikai támogatást szerezzen a magyar magánegyetem ügyének. Markó tájékoztatása szerint az elkövetkező egy-két hétben további más szakok helyszíni ellenőrzésére is sor kerül. Azok a szakok, amelyeket engedélyeztek, őszre már beindulhatnak" - mondta Markó Béla. /Papp Annamária: Jóváhagyták az erdélyi magyar egyetem első három szakát. Az RMDSZ elégedett a döntéssel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ "Kétségtelen, hogy ebben a döntésben nagy szerepe volt a politikának - nyilatkozta Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. - Ha az RMDSZ vezetése nem áll ki mellettünk, valószínűleg nem született volna meg ez a döntés." A működési engedély kibocsátásáról a kormány határoz. Felvételit csak azután lehet hirdetni, ha az utóbbi határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Tonk Sándor elmondta, felgyorsítják az alapítvány tulajdonába került csíkszeredai Hargita Szálló átalakításának folyamatát, hogy az épületet alkalmassá tegyék új rendeltetésének. /Gazda Árpád: Zöld út az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ Székelyföldnek szüksége van az egyetemre, amely megnyitja előtte a fejlődés, a modernizáció perspektíváit. Az egyetem nem csupán Magyarország "euroatlanti nyomásának" eredményeképpen jön létre, és nem is pusztán a román hatóságok "engedékenységéből" fakadóan, hanem a harmadik fél, az RMDSZ helyzetet kihasználó taktikus lépésének eredményeképp is szögezte le Bakk Miklós. A jövő évi prágai NATO-bővítési döntés előtt álló Romániának jelét kell adnia annak, hogy belpolitikai konfliktusokat tud megelőzni, és hogy meg tudja őrizni szomszédai tartós támogatását. /Bakk Miklós: Az egyetem háromszögei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ "

"A Kisebbségvédelmi Főosztály kezdeményezésére 1999-ben kormányrendeletet fogadtak el (105. számú), amely a Romániában az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között létező rendszerekben etnikai okok miatt zaklatott személyeknek bizonyos jogokat (kártérítést) állapított meg. A kormányrendeletet 2000-ben a 189. törvénnyel fogadták el, és a jogszabály az elmúlt évi novemberi 553. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg. A képviselőház máj. 7-i ülésén Kónya-Hamar Sándor képviselő a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény módszertani szabályozásainak hiánya miatt sok munkaügyi igazgatóság tehetetlen egyes felmerült problémák megoldásában, a szabályozás elmaradása önkényeskedésre, súlyos visszaélésre adott lehetőséget. A földvári vagy Targu Jiu-i lágerekben az említett időszakban fogva tartott nemzetiségi közösségek tagjai nem részesülhetnek a jogszabály jóvátételi előírásaiban, erre vonatkozó kéréseiket sorozatosan visszautasítják olyan indokokkal, miszerint az egyik láger csak politikai jellegű volt, a másikban nem tartottak fogva civileket, nem is létezett kényszermunka alakulat. Kónya-Hamar arra is felhívta a figyelmet, hogy ezúttal is a többségi lakosság érdekében kívánták alkalmazni a törvényt, és Maros megyében például értesítették az Észak-Erdélyből annak idején elmenekült románokat, hogy nyújtsanak be kártérítési kérést. A képviselő szerint a jelenlegi körülmények között ez a jóvátételi törvény csupán propaganda jellegű. /Propaganda jellegű az üldözött kisebbségek kártérítésének törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

"Kónya-Hamar Sándor interpellált Adrian Nastase miniszterelnökhöz azon állampolgárok ügyében, akiket 1944. augusztus 23-a után etnikai alapon deportáltak Erdélynek mind az északi, mind a déli részéből, de nemigen kárpótolják őket. Pedig ezeket az akkori fiatal fiúkat sok esetben román tisztekre cserélték ki, így kerültek hosszú évekre Oroszországba. A legtöbb magyar áldozatnak nem volt semmiféle dokumentuma, ezért sok tanúvallomást nem fogadtak el. Az RMDSZ tanácsára az érintettek írtak a hadügynek és a belügynek is. Olyan válaszok érkeztek azonban, amelyekben tagadták még e táborok létét is. Annak ellenére, hogy az 1944-es Hivatalos Közlönyben benne van e táborok működési szabályzata és jogi megalapozottsága. Földváron például haláltábor volt, időközben előkerült az itt elpusztultak listája, a helyi polgármesteri hivatal megőrizte az anyakönyveket az elhaltakról. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő A kormányfőtől várja a választ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"A román akkreditációs bizottság nem hagyta jóvá az Erdélyi Magyar Tudományegyetem újabb szakjainak ideiglenes működési engedélyére beadott kérelmeket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a testület a Marosvásárhelyen tervezett informatikai szakot szakmailag megalapozottnak találta, de a jogi albizottság formai hibákat talált a kérésben, ezért az ideiglenes működési engedély kiadását elutasította. A különböző akkreditációs kérelmekben valóban nem tüntették fel következetesen az egyetem nevét, tekintettel arra, hogy a kéréseket körülbelül egy évvel ezelőtt terjesztették be, és akkor nem tisztázódott még az egyetem pontos elnevezése. A Sapientia Alapítvány megóvta az akkreditációs bizottság döntését, a következő ülésen, amelyre júniusban kerül sor, remélhetőleg újratárgyalják azt - jelentette ki Tonk Sándor. A bizottság döntését formailag még a román kormánynak is jóvá kell hagynia, s az ideiglenes működési engedélyről szóló kormányhatározatnak meg kell jelennie a hivatalos közlönyben. A három már jóváhagyott szak esetében ez még nem történt meg. /Kedvezőtlen akkreditációs döntés. Nem engedélyezték a marosvásárhelyi szakokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Elégtétel számomra, hogy szakmai szempontból semmilyen természetű kifogás nem merült fel a Sapientia Tudományegyetem keretén belül tervezett román-angol szak akkreditációs kérelmével kapcsolatban - jelentette ki a dr. Balázs Lajos. A szak indításával megbízott pedagógus elmondta, hogy az országos akadémiai felmérő és akkreditáló bizottság (CNEAA) által kiküldött szakemberek kedvezően véleményezték az előterjesztett dokumentációt, a tervezett oktatási helyszínt, az infrastrukturális feltételeket. Világos és megvalósítható - írták a jegyzőkönyvbe. A CNEAA küldötteinek megindokolták a szakindítás szükségességét, hisz a székelyföldi iskolákban román- és angoltanár hiány van. - Túl a tanárképzésen, a szak tudományos célkitűzése a román nyelv nemzetiségi iskolákban való tanítási módszertanának kidolgozása - hangsúlyozta dr. Balázs Lajos. A helyszíni szemle után jelentés készül. Ezt terjesztik a CNEAA elé, s ez alapján dönt majd a testület az ideiglenes működési engedély megadásáról. Ezt kell kövesse a kormány döntése, amely határozat formájában kell megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. A kormány még nem döntött a korábbi ideiglenes működési engedélyek kérdésében sem. - Időközben Sapientia Tudományegyetem lett a magyar felsőoktatási intézmény neve, mert a CNEAA nem fogadta el a javasolt Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevet. /Román-angol szak Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./ "

"A Tájékoztatási Minisztérium keretében működő Kisebbségi Tanács júl. 10-i plenáris ülésén a testület létrehozásáról rendelkező, a Hivatalos Közlönyben július 6-án megjelent kormányhatározat módosítását javasolták. A Kisebbségi Tanács tagjai bírálták a kormányt, mivel az előzőleg nem egyeztetett a nemzeti közösségek képviselőivel a kormányhatározat szövegéről. Kifogásolták, hogy a Kisebbségi Tanács konzultatív hatáskörét nem hangsúlyozták kellőképpen a jogszabályban. A testület több képviselője ugyanakkor azt javasolta, hogy a Kisebbségi Tanácsot helyezzék a kormányfőtitkárság fennhatósága alá. Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára úgy vélekedett, hogy a szóban forgó javaslat a szaktárcával szembeni "bizalmatlansági szavazatként" fogható fel. A kisebbségek képviselői ugyanakkor jelezték, hogy a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozott kormányhatározat csupán három (törvényhozási, szociális és gazdasági, továbbá művelődési, egyházügyi és sajtó) szakbizottságot említ azzal az öttel szemben (a fentieken kívül megemlíthető még a nemzetközi kapcsolatokért, valamint a tanügyi és ifjúsági szakbizottság), amely jelenleg a Kisebbségi Tanács keretében működik. /Kivonná magát a tájékoztatási minisztérium hatásköréből a Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Az ülésen döntés született arról, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei egy héten belül közöljék megjegyzéseiket a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének Konzultatív Tanácsa által kiadott "Vélemény Romániáról" anyagra vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 11./ "

"A közbirtokossági erdők visszaadásáról is rendelkező módosított földtörvény már életbe lépett, azonban végrehajtási utasítása még nem készült el. Pete István Bihar megyei szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára elmondta, hogy a jogszabály Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 45 napon belül kell ezeket kidolgozni. /M. Zs.: A módosított földtörvényről. Alkalmazási utasítást várnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

"A Hivatalos Közlöny jún. 30-i számában jelent meg a 105-ös sürgősségi kormányhatározat, amely Románia államhatárával és a határrendészek munkájával foglalkozik. Megnőtt a kiszabható börtön-büntetések és pénzbírságok mértéke is. Az ország határát illegálisan átlépők bűncselekményt követnek el, s három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak ezért. Súlyosbító tényező, ha ezt valamilyen büntetés megúszása miatt teszik, ekkor a szabadságvesztés hat hónaptól három évig is terjedhet. Két évtől hét évig zárhatják börtönbe azokat, akik segítenek, vagy megszervezik egy vagy több személynek az átszökését. A szabálysértésért kiszabható pénzbüntetés a tízszeresére nőtt. /Bodnár Gyöngyi: Szigorú büntetések a határsértőknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./"

"Országos körútja során Csíkszeredát is felkereste július 3-án Razvan Teodorescu művelődési és egyházügyi miniszter. Elmondta, hogy kiemelt támogatást biztosítanak a kisebbségeknek, és az ortodox egyház ebben a térségben kisebbségben van. A kultuszminiszter megígérte Csíkszeredán az új templom építését a költségek 1/3-val, azaz 3 milliárd lejjel segíti, mivel ez az első katolikus egyházközség, amely tőle jelentősebb támogatást kér. A megbeszéléseken nem esett szó arról, hogy a Hivatalos Közlönyben is megjelent újabb kormányhatározat értelmében a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget ezúttal 5 és fél milliárd lejjel támogatják. /A kultuszminiszter csíki látogatása. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"

"A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"A román sajtó szerint a volt uralkodó által most visszaigényelt ingatlanok értéke meghaladja a 20 millió dollárt. Eddig a király törvényes úton visszaperelte magának a Déva és Arad között fekvő soborsini kastélyt, valamint egy értékes bukaresti épületet. Ugyanakkor a volt államfőknek biztosított kedvezményekre vonatkozó friss törvény értelmében I. Mihály hivatalos székhelyéül jelölte ki a bukaresti Erzsébet-palotát, amelyet a volt uralkodó görög királyi rokonsága neki építtetett és adományozott 1936-ban. A mostani visszaigénylések számára a Ion Iliescu elnök által nemrég aláírt, az elmúlt évtizedekben az állam által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaigénylésére vonatkozó törvény szolgáltat jogalapot. E jogszabály alapján I. Mihály a fenti ingatlanokon túl visszaigényelheti egykori snagovi és egy másik kastélyát, két további bukaresti épületet és mintegy 11 ezer hektárnyi földbirtokot is, melyből a legkisebbek közé számít például egy csaknem 800 hektáros bánsági (Bánlak) birtok. - A kormányfőtitkár bejelentette: a román hivatalos közlöny hétfői számában teszik közzé azt a kormányrendeletet, amely három hónappal - 2001. november 14-ig - meghosszabbítja az ingatlan-visszaigénylési kérelmek benyújtásának határidejét. /Meghaladja a 20 millió dollárt a visszakért királyi ingatlanok értéke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Aug. 13-án a Hivatalos Közlönyben megjelent az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében három hónappal meghosszabbították az 1945. március 6. és 1989. december 22. között államosított ingatlanok visszaigénylésének határidejét. A hat hónapos időszakot újabb három hónappal meghosszabbították, így november 14-ig lehet benyújtani a visszaigénylést. Szintén három hónappal hosszabbodott meg a felszólításhoz mellékelt, a visszaigénylési jogosultságot biztosító okiratok (telekkönyvi kivonatok, születési, házassági, elhalálozási bizonyítványok, az örökösi minőséget bizonyító egyéb okiratok) benyújtási határideje, amely a rendelet értelmében jövő május 14-én jár majd le. /Hatályba lépett az ingatlan-visszaigénylés határidejét meghosszabbító rendelet. November 14-ig lehet benyújtani a restitúciós kérvényeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Budapesti napilap terjesztette el a hírt, hogy Romániában magyarországi személyek vásárolnak fel spekulációs céllal termőföldeket. A szóban forgó írás hozzátette, hogy mivel Románia megszigorította a parlagon hagyott területek tulajdonosainak adóztatását, az ország területén termőföldet birtokló magyar vállalkozók nehéz helyzetbe kerülhetnek. - A helyszínen teljesen másképpen fest a helyzet. Sem a Székelyföldön, sem a Partiumban, sem Közép-Erdélyben, de még a Bánságban sem tudnak arról, hogy az elmúlt években vagy hónapokban magyarországi vállalkozók nagyobb termőföld-területeket szereztek volna meg. Annak ellenére, hogy a hazai termőföldek iránt is van kereslet. A Bánságban például tényleg megjelentek a termőföldek iránt érdeklődő külföldiek. Ezek zömében olaszok, de egy-két osztrák is akad közöttük. Olaszok vásároltak nagyobb földterületeket Biharban is, német vállalkozók Közép-Erdélyben, és többnyire helyi strohmannok útján román magánszemélyek a Székelyföldön. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács volt elnöke, aki a székelyföldi régió gazdasági összefüggéseinek szakavatott ismerője, úgy véli, valóban vannak magyar nevű vállalkozók, akik nagyobb földterületeket szereztek az utóbbi években Székelyföldön, többnyire bankoktól kapott hitelekből, ám azok mind román állampolgárok. Hogy pontosan kik állnak ezek mögött a földvásárlók mögött, azt maga Kolumbán is csak sejti. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy olyan strohmannok ők, akik regáti románok megbízását hajtják végre. A románok valóban földeket és erdőket vásárolnak, de főleg belterületnek alkalmas külterületeket. A külföldiek bármekkora földterületet megszerezhetnek Romániában. Erről a Ciorbea-kormány által 1997-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet döntött. Eszerint a külföldi tőkével törvényesen működő romániai vállalatok "működésük teljes időtartamára birtokukba vehetnek" ingatlanokat és termőföldet is. Nemrég a 8/2001. számú rendeletével (megjelent a Hivatalos Közlöny 2001. július 31-i, 430. számában) a kormány módosította a mezőgazdasági jövedelem megadózásáról szóló 34/1944. számú Törvényt, amelyben a mezőgazdasági "jövedelemadó" meghatározást "területadóra" változtatta. Az intézkedés csakis a tíz hektárnál nagyobb termőföldeket birtoklókat érinti, amely területekre jövőtől abban az esetben is adót kell fizetni, ha azokat a tulajdonos nem műveli meg. Ha a kabinet javaslatát a törvényhozás is elfogadja, 2002. január elsejétől a parlagon hagyott földekre a helyi önkormányzatok által - a termőföld minőségének függvényében - felbecsült jövedelem 15 százalékát kell majd az államkasszába befizetni. /T. Sz. Z.: Erdélyi föld - bagóért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Vlad Hogea nagy-románia párti képviselő könyvét a román parlament nyomdájában nyomták, ahol a Hivatalos Közlöny is megjelenik. A sok kisebbséggyalázó írást, amit V. C. Tudor lapjaiban - a Romania Maréban és a Politicában - közölt, most kötetbe gyűjtötte. Hogeának igaza van, amikor nem érti, hogy miért ez a nagy felháborodás? Annak idején nem volt bűn, hogy ilyesmit írt és közölt. Romániában jó üzlet a fajgyűlölet, az idegengyűlölet, a nemzeti kisebbségek mocskolása, a fasiszta propaganda. Ügyészségi eljárást már akkor kellett volna indítani, amikor ezek a cikkek megjelentek, ugyanígy az ilyen írásoknak helyet adó kiadványok és kiadók ellen. Kezdeményezni kellene a szerző mentelmi jogának felfüggesztését. /Zsehránszky István: Elítélheti a fél világ... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

"Megjelent a Hivatalos Közlönyben a szenátus határozata, miszerint vizsgálóbizottságot hoznak létre, amely a szovátai fürdővállalat privatizálásának módozatát vizsgálja. Az említett bizottságot sorozatos bejelentések és sajtótámadások nyomán hozták létre, ugyanis azzal vádolják az illetékes szerveket, hogy a magánosításkor 200 milliárd lejjel károsították meg az államot, mivel az ingatlanokat nem értékelték fel külön-külön. Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor, a vizsgálóbizottság egyik tagja elmondta, a bizottságnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy jelentést tegyen az ügyről. A fürdővállalat 82 százalékos részvénycsomagját megvásárló Salina Invest Rt. elnök-vezérigazgatója Kurkó János György elmondta, a gyógyüdülőközpontot a privatizációs törvény szellemében magánosították. /Papp Levente: Novemberi jelentés. Bizottság vizsgálja a szovátai magánosítást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./"

"A helyi közigazgatási törvény (215/2001) előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát azokon a településeken, ahol az illető nemzetiség lélekszáma meghaladja a húsz százalékot. A törvény alkalmazását szabályozó végrehajtási utasítás is elkészült, így annak a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően kötelező az anyanyelv használata a közigazgatásban, annak akadályozása pedig kihágást jelent és büntethető. A törvény alkalmazási szabálya értelmében a helyi és a megyei tanácsok ülései napirendjét a sajtó vagy más tájékoztatási eszköz útján az illető nemzeti kisebbség nyelvén is közölni kell, a román nyelven jóváhagyott tanácsi határozatokat egyidőben fordításban kell ismertetni a helyi közösséggel. Az ülések jegyzőkönyveit az állam hivatalos nyelvén kell elkészíteni. A polgári házasságkötést kérésre úgyszintén a kisebbség nyelvén végezheti az illető nyelvet ismerő anyakönyvezetői tisztviselő, az anyakönyvi dokumentumokat azonban az állam hivatalos nyelvén kell jegyezni. A nemzeti kisebbségek szóban és írásban anyanyelvű beadványokkal fordulhatnak a helyhatóságokhoz, azok kötelesek az illető nyelven is tájékoztatni döntésükről a kérelmezőt. A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok értelmében a két- vagy többnyelvű helységnév illetve intézmény "táblákat" a román nyelvűhöz hasonlóan kell elkészíteni, és a normák hatályba lépésétől kezdődően legkésőbb 90 napon belül kell kivitelezni. A Hivatalos Közlönyben való magjelentetését követően részletesen megismerhetik a polgármesterek és a tanácsok a törvény alkalmazásának normáit, melyeknek zárórendelkezései meghatározzák a kihágásokat büntető rendelkezéseket is. /(Fejér László): Büntethető az anyanyelv használatának akadályozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"Dec. 5-én az RMDSZ kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a szövetség és a kormánypárt vezető politikusai. Magyarázatot követelnek az utóbbi időben a Szociáldemokrata Párt részéről is egyre hangosabb magyarellenes kirohanásokra, az RMDSZ mindenekelőtt az újabb Harkov-jelentést kéri számon a kormánypárttól. A tanácskozás előtt az egyik részt vevő, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke elmondta: a tervek szerint a tárgyaláson a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságnak a Hargita és Kovászna megyéről szóló jelentésén kívül ismét téma lesz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése, a közigazgatási törvény végrehajtási utasításai, amelyeket a kormány már két hete elfogadott, a Hivatalos Közlönyben azonban még mindig nem jelent meg. További témák: a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések, és szó lesz az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről is. A tanácskozáson minden bizonnyal szó lesz a státustörvényről is. /Székely Kriszta: Szociáldemokratákkal találkozott az RMDSZ. Napirenden a Harkov-jelentés, a státustörvény és a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"A Hivatalos Közlöny december 7. számában közzétették a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatával kapcsolatos alkalmazási előírásait, illetve a helységnevek listáját a nemzeti kisebbségek nyelvén is. A végrehajtási szabályok az anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyek megsértése esetén szankciókat is előír. /Alkalmazható a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Románia Hivatalos Közlönyének dec. 5-én megjelent száma közölte a kormány nov. 21-én elfogadott határozatát, amely Románia zászlajának kitűzéséről, a nemzeti himnusz megszólaltatásáról rendelkezik. Eszerint "Más államok nemzeti himnuszát csak nemzetközi jellegű hivatalos látogatások, ünnepségek és rendezvények alkalmával lehet megszólaltatni Románia nemzeti himnuszával együtt, ezt megelőzőleg." Más államok zászlóit is csak nemzetközi jellegű alkalmakkor, a román zászlóval együtt lehet kitűzni az ország területén. A határozat be nem tartásáért 25 milliótól 50 millió lejig terjedő bírság szabható ki. /Egy frissiben kelt kormányhatározat szerint. A Hymnus eléneklése akár 50 millióba is kerülhet! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./"