Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. május 27.
Ion Diaconescu parasztpárti elnök ez határozottan kiállt a 22-es kormányrendeletben foglalt elvek mellett. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor a döntés jogi aspektusát elemezte. A szenátor elmondja: az alkotmány értelmében az alkotmánybíróság döntései, - amelyek különben azonnali hatályúak - csakis a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek érvénybe. A másik fontos előírás pedig az, hogy ezeknek a döntéseknek nincs visszaható hatálya, azaz csak a jövőre vonatkozik. Ennek értelmében tehát minden kétnyelvű helységnévtábla amit eddig kitettek ott is marad, ugyanis hatályos jogszabály értelmében kerültek kifüggesztésre, állapította meg Eckstein-Kovács Péter. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
1998. június 3.
A Romániai Magyar Szóban olvasható a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály szervezésére és működésére vonatkozó szabályzat szövegének második, és egyben utolsó részét, amely a Hivatalos Közlöny 1998. évi 73. számában jelent meg. A lap továbbá közli az állampolgárságról szóló Európai egyezmény szövegének első részét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1998. július 14.
A csendőrség tevékenységét szabályozó új törvény szövegét a Hivatalos Közlöny jún. 18-i száma tartalmazza. A csendőrségre a jövőben sokkal több feladat hárul, ismertette a törvényt Stefan Demian alezredes, nagyváradi csendőrparancsnok. Ezentúl zavargások esetén nekik kell fellépniük a civil lakosság ellen, nekik kell felderíteniük és semlegesíteniük a diverziós csapatokat. Demian szerint mindehhez saját információs szolgálatra van szükségük. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1998. július 16.
A Hivatalos Közlöny július 8-i, 225. számában megjelent a 13. számú kormányrendelet, amely elrendeli a romániai nemzeti kisebbségek tulajdonába tartozott, és tőlük 1940. után kényszerrel, államosítással vagy megtévesztő ügyletekkel elvett, illetve elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását a hozzájuk tartozó telkekkel együtt. A rendelet összesen 17 ilyen ingatlan ügyét rendezi ilyen módon, és a német, bolgár, török, lengyel, görög, szerb, örmény (és a felsorolás végére kerülő) magyar kisebbség kérésének tesz eleget. A 17 ingatlan közül 8 kerül vissza magyar (egyesület, római-katolikus, református, unitárius egyház) tulajdonába. A kormányrendelet életbelépésétől számított 30 napon belül meg kell alakulnia egy kisebbségek és kormánytagok képviselőiből álló bizottság, amely eldönti majd, hogy az igénylők eleget tesznek-e a feltételeknek, jogosultak-e a visszakövetelt ingatlanokra. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
1998. augusztus 17.
A Hivatalos Közlöny aug. 11-i számában megjelent kormányhatározat értelmében Nemzeti Kisebbségügyi Minisztériumközi Tanács alakul konzultatív szereppel a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett. A tanácsot a következő minisztériumok képviselőiből alakítják ki: Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, Közoktatásügyi Hivatal nemzetiségi főigazgatósága, Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi igazgatóság, Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, Külügyminisztérium-emberjogi igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetvédelmi Minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős főigazgatóság, vallásügyi főigazgatóság, a helyi közigazgatási főigazgatóság, európai integrációs főigazgatóság, gyerekvédelmi főigazgatóság. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal képviselője tölti be a tanács elnöki tisztét is. A tanács negyedévenként ül össze, de szükség esetén bármikor összehívható. Feladatai a kormányrendelet értelmében információszolgáltatással segíteni a kisebbségvédelmi hivatalt annak sajátos tevékenysége kifejtésében, hozzájárulni az egységes kisebbségvédelmi stratégia, illetve a roma kisebbség védelmének szentelt stratégia kidolgozásához, évi jelentést összeállítani a kisebbségvédelmi keret-egyezmény és a Románia által aláírt más nemzetközi dokumentumok, illetve a hazai kisebbségvédelmi programok előírásainak alkalmazásáról. A tanácson belül működhetnek al(szak)bizottságok. Megalakulását követő hatvan napon belül a tanács felméri az eddigi kisebbségvédelmi programok életbe ültetésének helyzetét, ugyanakkor kidolgozza és az érdekeltek tudomására hozza saját működési szabályzatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
1998. szeptember 12.
Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./
1998. szeptember 20.
A Batthyaneaumot 1949-ben vette el az állam, de hivatalosan csak 1961-ben államosították, ismertette a nagyhírű könyvtár helyzetét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. A kommunista rendszer idején az egyház beadványaival visszakövetelte a könyvtárat. Elmondta, hogy szentírástudományt tanított, ennek ellenére a magyar töredékes szentírásfordítást tartalmazó kódexeket és a híres Gyulafehérvári Glosszát csak 1989 után láthatta először. "Hivatalos állásfoglalásainkban az erdélyi történelmi egyházakkal együtt mindig azt kértük, hogy az egy tollvonással elorzott egyházi javakat egy tollvonással adják vissza." Célszerűtlen lenne minden esetben pert indítani. A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ 1998. júl. 8-i, 255. száma közölte a júl. 7-én kelt, 13. számú kormányrendeletet az egyházi javak visszaadásáról. A felsorolt 17 tulajdon között szerepel a Batthyaneum múzeum és csillagvizsgáló. - Sajnos ez a rendelkezés még mindig csak írott malaszt. Fehér megye prefektusa, Ananie Garbovean közgazdász azonnal tiltakozott és kérte a rendelet visszavonását. Úgy látszik, hogy a kormányrendelet taktikai időhúzás. Jelezni kell Nyugat felé, hogy Románia megkezdte az egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Egyébként a döntésről semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György miniszter jelezte, hogy augusztus első felében megtárgyalják a visszaadás körülményeit. Eltelt augusztus, azóta semmi sem történt. /Fodor György: Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./
1998. október 5.
Megfigyelők szerint a kormány szándékáról elég sokat árul el az, hogy a szeptember 30-án este hozott 687-es számú határozat /A Petőfi-Schiller egyetemről/ kivételes módon már az október 2-i Hivatalos Közlönyben megjelent. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 5./
1999. február 16.
"Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség jan. 13-án kinevezett alelnöke elmondta, hogy az ügynökség új szervezet, a létrehozásáról szóló rendelet 1998. dec. 31-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A Román Fejlesztési Ügynökség információkat nyújt a Romániába befektetni szándékozó külföldieknek. Az Ügynökség három ügyosztályból áll: az egyik a külföldi vállalkozók vonzásával foglalkozó elméleti osztály, a másik a konkrét megvalósításokkal foglalkozik, a harmadik pedig az adminisztrációs osztály. Jelenleg a Renault képviselőit segítik, hamarosan a Scanianak állítanak össze egy "munkadokumentumot" a brassói tehergépkocsigyárról. /Ördögh I. Béla: Interjú Kerekes Gáborral, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"
1999. március 8.
"Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter az Országos Audiovizuális Tanács elnökéhez intézett, márc. 3-án kelt jegyzékben emlékeztetett arra, hogy a testület 14/1999-es határozata negatív hatással lesz a kisebbségek nyelvén sugárzott műsorokra, mivel tetemes többletköltséghez vezet, s ezáltal jelentős mértékben korlátozza a kisebbségek tájékoztatáshoz való jogát, s felkérte az OAT elnökét, vonja vissza a rendkívül korlátozó jellegű határozatot. Közben a rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial), s bár még most is visszavonható, de formailag megjelenése pillanatától érvényben van. Márton Árpád RMDSZ-képviselő, a képviselőház média- és kulturális szakbizottságának tagja szerint " olyan méretű törvénytelenség történt, hogy a határozat már megjelenése pillanatában érvénytelennek minősíthető." /A kisebbségi miniszter emlékeztette az OAT-ot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"
1999. március 30.
"A román ortodox egyház csak Bukarestbe hívta a pápát, ez "nem csak hogy nem keresztényi, nem is emberi magatartás" - minősítette a helyzetet Tempfli József nagyváradi megyés püspök. A püspököt nem győzte meg, hogy ökumenikus látogatásról van szó. "Egy igazi ökumenikus látogatás során az erdélyi protestánsokkal és a zsidókkal is kellene találkoznia." A híveknek ezt a döntést nem lehet megmagyarázni. - Az államosított egyházi vagyon visszaadása nem halad előre. Tizenhét épület visszaadásáról tavaly júniusban hoztak határozatot, külföldön is bemutatták a Hivatalos Közlönyt, azóta sem történt semmi. /Gazda Árpád: Távolító közeledés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./"
1999. május 8.
A kormány máj. 6-i ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 36, köztük 15 magyar közösségi ingatlant juttatnak vissza egykori tulajdonosaiknak. Az épületek névleges listájáról hírügynökségi jelentés nem érkezett. A magyar közösségnek visszaszolgáltatott épületek között egyaránt szerepelnek egyházi székházak, iskolák, kórházak és rendházak. Az ingatlanok közül három a gyulafehérvári, kettő-kettő a szatmári, a temesvári és a nagyváradi római katolikus püspökség, további kettő-kettő a Királyhágómelléki, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület, egy-egy az evangélikus és az unitárus egyház volt tulajdona. A Kisebbségvédelmi Hivatal jogi főosztályának igazgatója konkrétan nem nevezte meg, hogy melyek lennének ezek az épületek, mindaddig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben az ingatlanokat tartalmazó névleges listát nem hozzák nyilvánosságra. A román sajtónak kiszivárogtatott hírek szerint a magyar ingatlanok között szerepel az unitárius egyház tulajdonában lévő Brassai Sámuel Elméleti Líceum épülete, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület egykori tulajdona, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumhoz tartozó épületrész, a volt Református Kollégium épülete a Farkas utcában. A kormányrendelet értelmében az új tulajdonosoknak az épületek feletti tulajdonjogát az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kibocsátása után ismerik el véglegesen. /Papp Annamária: Újabb tizenöt magyar közösségi ingatlant szolgáltatnak vissza. A listán van a Brassai-líceum épülete és a volt Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1999. május 31.
"A koalíciós kormány hivatalba lépése után azonban megalakult a Vallásügyi Államtitkárság keretében a Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztálya. Ennek körülményeiről nyilatkozott Tőkés Elek, az osztály igazgatója. Elmondta, hogy l997 februárjában került a Vallásügyi Államtitkárságra, ahol egy jó ideig harmad- és negyedrangú referensként dolgozott, amihez tulajdonképpen csak középiskolai képzettség szükséges. De elvállalta, mert az egyházfők, annak érdekében, hogy ne veszítsenek pozíciót Bukarestben, ezt elvárták tőle. A balkáni taktikázgatások eredményeképpen az ígérgetések l997 novemberéig elhúzódtak, akkor végre megszületett a kormányhatározat ennek az osztálynak a létrehozását illetően, őt pedig kineveztek osztályvezető igazgatónak Az osztály pedig, amelynek meg kellett volna alakulnia, egyenrangú lett az egyházi kapcsolatok osztályával. A kisebbségi egyházak osztálya azonban még ekkor sem épülhetett ki, mert az államtitkár l998 márciusáig nem volt hajlandó az állást meghirdetni. Végre, RMDSZ-nyomásra, a koalíció kormányra lépése után egy évvel létrejött az osztály, ahol egymaga volt egy ideig. Nem is csoda, hiszen az államtitkár, a valóban igen szűkös költségvetési keretre hivatkozva, nem alkalmazta a minisztériumokban használt fizetési besorolásokat, s ezért az alacsony juttatásért nagyon nehéz olyan jelölteket találni, akik hajlandók a bukaresti tartózkodás költségeit elvállalni. Tőkés Elek kinevezése után már részt vehetett az államtitkárság vezető tanácsának ülésein, ám ezek rendszertelenül folynak, nem határozzák meg előre a napirendi pontokat, s így állandóan résen kell lennie, hogy megtudhassa, mi is történik. Szerinte az államtitkár szándékosan nem engedi kiépülni a kisebbségi egyházak osztályát, mert véleménye szerint ennek nem kisebbségi, hanem etnikai egyházak osztályának kellene lennie. Különben az ortodox egyházon kívül egyik egyház sem szerveződik etnikai alapon. Sem a református, sem a katolikus. Ezek világegyházak. Tehát etnikai egyházakról semmiképpen sem lehet szó. 1998 júliusától munkatársa van Nagy Benedek személyében, aki a katolikus egyházakat képviseli. - Tőkés Elek a magyar történelmi egyházak panaszaival, beadványaival foglalkozik. Sikerült apró-cseprő dolgokat számukra elintézni.. A leggyakoribb panaszok a pénzügyi ellenőrzések nyomán kirótt büntetésekhez kötődnek, ugyanis az egyházak nyilvántartása többnyire két nyelven, románul és magyarul történik. Ennek jogi alapja is van, mert a könyvelésre vonatkozó törvény előírja, hogy a pénzügyi nyilvántartás az állam nyelvén, azaz románul kell hogy történjen, a még érvényben levő l948-as vallásügyi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az egyház belső életében használhatja saját anyanyelvét. Az igazság pedig az, hogy az állami pénzügyi ellenőrzés nem terjedhet ki csak azoknak az összegeknek a felhasználására, amelyeket az állam folyósít az egyházaknak. Nem ellenőrizhetik viszont azt, hogy mi történik az egyháztagok adományainak felhasználásával. Az egyházak úgy érzik, ezen a területen visszalépés történt, hiszen visszamenőleg sem Ceausescu, sem Iliescu idejében nem sértették meg ezeket a jogaikat. Anghelescu államtitkár ebben az ügyben átiratot küldött a pénzügyminiszternek és a pénzügyőrség igazgatójának, amelyben kérte őket, hogy egyforma eljárásban részesítsenek minden egyházat, azaz ne csupán a református egyházat zaklassák és büntessék. Az igazi gondot a templomépítésre szánt összeg jelenti. Az elégedetlenség akkor robbant ki, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelent egy-egy kormányhatározat, amely a kormány tartalékalapjából tízmilliárdokat juttatott az ortodox egyháznak, a magyar egyházaknak pedig semmit. Azzal érveltek, hogy a magyar egyházakat úgyis mindig segítik külföldről. "Viszont nekünk is vannak állampolgári jogaink, mi államfenntartó tényező vagyunk, tehát az állami tartalékalapból a mi egyházainknak is részesülniük kell", szögezte le Tőkés Elek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter hivatalba lépése és ténykedése során azután sikerült kétmilliárd kétszázötven-millió lejt megszerezniük ebből az alapból egyházaknak. Ebből az összegből és abból, amit az államtitkárságtól kaptak, már futja öt darab l25 férőhelyes templom felépítésére. - Jelenleg l5 bejegyzett egyház van, a többi egyesületként szerepel. Köztük a Jehova Tanúi felekezet is, amely azonban hivatalosan bejegyzett egyház szeretne lenni, s ennek érdekében pert is indított a vallásügyi államtitkárság ellen. - Az utóbbi kilenc évben hatalmas előretörésről számolhatnak be a neoprotestáns egyházak. Addig ugyanis, amíg az ország lakosságának legnagyobb részét alkotó ortodoxok kilenc év alatt 860 templomot építettek, addig az l992-es népszámlálás szerint a lakosság 2-3 százalékát kitevő neoprotestánsok szinte ugyanennyit. Vagyis a pünkösdisták 330 építési engedélyt kaptak a vallásügyi államtitkárságtól, a baptisták 270 körülit, az adventisták pedig körülbelül 300-at. Bizonyos felekezetek nyugati támogatást kapnak arra, hogy itt hittérítést végezzenek. - Az ország felekezeti térképe rohamosan meg fog változni. /Szabó Piroska: Az állam és az egyházak viszonyának kulcskérdései Beszélgetés Tőkés Elekkel, a Vallásügyi Államtitkárság Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztályának igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
1999. június 12.
A román kormány egy évre felfüggesztette a Magyarországról behozott sertéshús és baromfitermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Ezekre a termékekre az eddigi 25 százalék helyett 45 százalék vámot kell majd fizetni - jelentette be a kormány jún. 10-i ülése után Adriana Saftoiu kormányszóvivő. Az intézkedés a sertés- és baromfihúsra, a sertés- és baromfi belsőségekre, valamint a sertés- és baromfihúsból készült termékekre vonatkozik. A vámemelés tíz nappal azt követően lép életbe, hogy a kormányhatározat megjelenik a hivatalos közlönyben, hatálya egy évre szól. - A román és a magyar illetékesek a múlt hét végén tartottak szakértői konzultációt, magyar részről kölcsönösen elfogadható megállapodást szorgalmaztak. A román fél a magyar javaslatot elutasította. /Ismételt vámemelés magyar árukra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1999. június 16.
"A kormány május 6-i ülésén 16 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról sürgősségi kormányhatározatot fogadott el. (A római katolikus, református, evangélikus, unitárius és más egyházak vagyonairól van szó.) Több szkeptikus szerint II. János Pál pápa május 7-9-i látogatása előtt ezzel akarta bizonyítani a román kormány, hogy közeledni akar a nyugat-európai normarendszerhez. A kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) történő megjelenéssel lép érvényre. Eddig azonban ez nem történt meg. A visszaszolgáltatandó ingatlanok között szerepel a zilahi Kálvineum, amely visszakerülne a református egyház tulajdonába. Erre reagált a Graiul Salajului június 1-jei számában V. Blaj. Cikkének címe is hibás: "Románia kormánya visszaadja a zilahi városi művelődési házat a kisebbségeknek!" Tehát a szlovák, roma, magyar stb. kisebbségeknek. Valójában az épületet a kormányleirat a református egyháznak adja vissza. A cikk szerint Petru Durcau polgármester a prefektúrával, a megyei és a városi tanáccsal összehangolt akciót indít "a kormány e megbocsáthatatlan hibájának" megakadályozására. "Az a tény, hogy az RMDSZ igényt tart a városi művelődési otthonra, nevetséges és abszurd." - olvasható a cikkben. Zilah polgármesterének a hozzáállása is felháborító - pedig a magyarok segítségével lett polgármester: a kapott szavazatok fele a magyaroktól származott. - Elfelejtik, hogy visszaszolgáltatásról és egyházi vagyonról van szó, amelyet kizárólag a református hívek anyagi hozzájárulásával épült. /Józsa László: A Kálvineum-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"
1999. június 17.
Jún. 16-án 178-110 arányban a képviselőház végső szavazáson elfogadta a tanügyi törvényt. A plénum az egyeztető bizottság változata mellett döntött. A jóváhagyott szöveg értelmében a felsőfokú oktatási intézményekben lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat is szervezni a kisebbségek nyelvén. Kérésre pedig multikulturális felsőoktatási intézményeket is létre lehet hozni, ennek tanítási nyelvéről azonban egy külön, az illető egyetem alapításáról szóló törvénynek kell rendelkeznie. Az elfogadott változat értelmében a nemzeti közösségeknek törvényes keretek között magánegyetemet is lehet működtetni. A két ház közötti egyeztető bizottság szövegéről a szenátus előreláthatólag jövő héten dönt. Amennyiben szintén szó szerint az egyeztető bizottság szövegét fogadják el, a tanügyi törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően életbe lép. Abban az esetben, ha a szenátus módosít az egyeztető bizottság változatán, a két ház együttes ülésen vitatja meg a törvény érintett cikkelyeit. /Gui Angéla: A képviselőház megszavazta a tanügyi törvényt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./
1999. szeptember 3.
Egy magyar fiatal felvételire jelentkezett a jogra a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és kérte, hogy a magyarul tanult tantárgyakból anyanyelvén vizsgázzon. Nem engedték, azzal érvelve, hogy ilyesmit nem ír elő még a módosított tanügyi törvény sem. Asztalos Ferenc képviselő kifejtette: ismerni kell a törvényes előírásokat. A parlament július 3-án elfogadta a tanügyi törvény módosítását és kiegészítését szolgáló 36. sürgősségi kormányrendeletet. A törvény megjelölte azt a 79 módosítást vagy kiegészítést, amivel a parlament véglegesítette a 36. sürgősségi kormányrendeletet. Azt ígérték, hogy a végleges újraközlik a tanügyi törvényt. Azonban már itt az ősz, és még mindig nem jelent meg e jogszabály teljes szövege. Asztalos szerint az a felvételiző, akinek nem engedélyezik az anyanyelvi felvételit, az forduljon a nevelésügyi minisztérium nemzetiségi államtitkárságához, Kötő Józsefhez és Murvai Lászlóhoz, továbbá az RMDSZ- szervezetekhez, de mindenképpen hivatkozzon az 1999 augusztus 3-án a 370. számú Hivatalos Közlönyben megjelent törvényre, és ennek a törvénynek az első artikulusára. /Zsehránszky István: Beszélgetés Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1999. szeptember 8.
"Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanár, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy Kolozsváron a holocaust előtt erős zsidó hitközség létezett, amely körülbelül 18 000 lelket számlált. A deportálásból és a munkaszolgálatból mindössze nyolc százalékuk tért haza. A hazatértek megpróbálták újrakezdeni a hitközségi életet, de jött a kommunizmus, mely újabb kivándorlási hullámot eredményezett, ennek következtében nemcsak itt Kolozsváron, hanem az egész országban rendkívüli módon leapadt az izraelita vallásúak száma. Jelenleg országszerte mintegy 12-14 ezerre tehető a zsidók lélekszáma. A kolozsvári hitközségnek jelenleg mintegy ötszáz tagja van. Közülük nem mind zsidó, ugyanis meglehetősen sok vegyes házasságot kötöttek. A hagyományos vallási kritériumok alapján Kolozsvárott nincs több, mint háromszáz zsidó, 80 százalékuk hetvenen felüli. - A hitközség a hagyományos zsidó értékeket ápolja. Az amerikai JOINT (Nemzetközi Zsidó Szervezet) közreműködésével a hitközség rendszeres segélyeket biztosít 35-40 tagjának. - Romániában egyre több a szennylap, mely a zsidó közösséget mocskolja. Vannak kimondottan legionárius kiadványok is, és nemrég jelent meg az Atac de Cluj, amely szintén tele van antiszemita cikkekkel. A "Mein Kampf" a főügyész beleegyezésével jelent meg, ami hihetetlen dolog. - A kolozsvári zsidó hitközség két ingatlant kap vissza. Az egyik a volt uszoda épülete, a másik a valamikori zsidó imaház. Bár a visszaszolgáltatásra vonatkozó rendelet a Hivatalos Közlönyben megjelent, nem történt semmi, ugyanis bírósági döntésre van szükség. /Nánó Csaba: "Leggyakrabban temetéseken találkozunk" Beszélgetés Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanárral, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"
1999. október 7.
"A Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában megjelent és ezzel érvénybe lépett az a kormányhatározat, amely az aradi városi tanács kezeléséből a művelődési minisztérium kezelésébe adja a román-magyar megbékélési emlékpark számára kijelölt földterületet. A kormány az aradi vértanú tábornokok emlékét őrző obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési emlékpark helyét. Az elképzelések szerint ebben az emlékparkban ismét felállítják az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Zala György szoborcsoportjának darabjait mostanáig az aradi vár katonai lőszerraktárában őrizték. A kormány már határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoport darabjait át kell adni az aradi minorita rendnek. Okt. 1-jén aláírták Aradon a Szabadságemlékmű darabjainak kiadásáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumot Moise Ecrosan ezredes, az aradi helyőrség parancsnoka és Csergő Ervin, az aradi minorita rend házfőnöke írta alá. /Lesz-e alapkőletétel Aradon? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ Okt. 1-jén átszállították az aradi várból a minorita rendház udvarába a vértanúk emlékművét. Jelen volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. Az egykori talapzat köveit széthordták, a kovácsoltvas kerítésnek is csak egy darabja van meg, de a szobrok elég jó állapotban maradtak meg, kevés rajtuk a javítanivaló. A főalak jobb kezéből hiányzik a koszorú, a friss törésnyom igazolja a helybeliek állítását, hogy néhány hete még megvolt. Pótolni kell a bal kezében levő kard pengéjét, az egyik mellékalak kardját, valamint az angyal bal karját is. - Az aradi vértanúk emlékművét 1890. október 6-án állították fel Arad főterén, a színház mögött. - A tervek szerint az emlékművet október 6-án avatják fel ideiglenes helyén, Radu Vasile és Orbán Viktor miniszterelnökök jelenlétében. /Péter I. Zoltán: Aradi minorita rend. Átvették a hősök emlékművét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./ A szobrot évtizedekig a vár katonai raktárában őrizték, emberfia azt nem láthatta. Mígnem egy törékeny (miniszter) asszony leszerelte a konok katonák ellenkezését. - Amikor megérkezett a Szabadság-szobor első darabja, Csergő Ervin minorita páter ösztönösen keresztet vetett. Matekovits Mihály főszervező felgyűrt ingujjban katonásan fejet hajtott. Dávid Ibolya miniszter asszony saját kezűleg leírta: "Aradon jártam 1999. okt. 1-én - Isten segítségével. (Hunnia szobrára várok 19.15-kor.) Ez lesz a korona szegényes életem 40 egynéhány évén. Hálával és köszönettel az Úrnak. Dávid Ibolya." /(Hevesi Mónár József szemtanú): A szobor szabadulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
1999. november 11.
Mózes Árpád, az ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, az erdélyi magyar evangélikusok sajátos gondjairól számolt be. Elfogadták, hogy az állam kötelező tantárgyként bevezette a hitoktatást az iskolákban, de nem mondtak le a parókiákon tartott hét végi vallásórákról, így nem szenvednek semmiféle hátrányt a gyermekek. Az evangélikus egyház országszerte szórvány jellegű. Trianon után 50 ezer erdélyi magyar evangélikus hívőt tartottak számon, jelenleg 30-35 ezerről tudnak. Ez a szám azonban nem tükrözi a teljes valóságot. Sepsiszentgyörgyön például hosszú éveken át csupán 200 evangélikust tartottak számon. Nemrégiben a régi imaház helyett templomot építettek. Rövid időn belül 1400 hívőt jegyezhettek be. Ezért nehéz megállapítani a gyülekezet valós számát. Nincsenek kihalt templomaik. A kivándorlás nagy veszteséget okozott. Amikor a Ceausescu-rendszer elkezdte kiárusítani a németeket, az evangélikus hívek közül sokan, annak ellenére, hogy évszázadok óta magyarnak vallották magukat, kihasználták a német származásból adódó kivándorlási lehetőséget. Helyzetüket súlyosbítja az állam részéről tapasztalt diszkrimináció. A Hivatalos Közlöny lehozta az egyházak támogatására szánt pénzek elosztását. A magyar egyházak megkapták a 2 milliárd lejt, de az evangélikusoknak ígért milliók már sehol sem szerepelnek. Az ortodox püspökségeknek (noha erről nem volt szó) 14 milliárdot utalnak ki. Ebből 1 milliárd jut a Hargita-Kovászna megyei ortodox szórványpüspökségnek. /Gál Mária: Kis egyházak nagy gondjai. Az erdélyi evangélikus egyház nem borúlátó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1999. december 8.
"Közel kétéves tárgyalás, vita, véleményezés, elemzés előzte meg a Constantin Ticu Dumitrescu szenátor által javasolt törvénytervezet véglegesítését, amelynek eredményeként az eredeti szöveg jóval eltér a szenátor elképzelésétől. A "saját iratcsomó" (dosszié) hozzáférhetőségének, és a Szekuritáté politikai rendőrség szerepének leleplezési törvényét Emil Constantinescu államfő dec. 6-án írta alá. Nyilatkozatában kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amelyben elismerik, hogy az 1945. március 6-a utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és a Szekuritáté tulajdonképpen politikai rendőrségként tevékenykedett. Sokan bírálták a törvényt, az államelnök szerint még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter kifejtette: amint a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba lép. A törvény azonban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre alkalmazni lehessen előírásait. A dossziékhoz ugyanis a volt Szekuritáté irattárának tanulmányozó tanácsa révén lehet hozzájutni, a tanácsot egy bizottság vezeti, és ez kezeli majd a szóban forgó dossziékat is. Valószínűleg csak a tavaszi ülésszakon történik a bizottság kinevezése és megválasztása. Az előírások itt még a német törvénynél is engedékenyebbek, ugyanis nem csupán betekintést engednek, hanem az iratokat ki is kérhetik, és felfedhetik a besúgók kilétét. Amennyiben egy tisztségviselőről bebizonyosodik besúgói múltja, a bizottság felkéri, hogy mondjon le, ellenkező esetben felfedik korábbi tevékenységét. /Constantinescu: nincs szó bosszúállásról Az államelnök aláírta a Szekuritátét leleplező törvény közzétételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"
2000. január 7.
1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./
2000. január 13.
A nyugati megfigyelők Romániában ma akadálytalanul elvegyülhetnének a mélyrétegekben, de nem érdemes. "Jelentésüket odahaza a túlbuzgóság jelének tekinthetnék, ha az nem egyezik a nemzetiségi kérdés modell értékű megoldásának hivatalosan kidolgozott és az illetékes kisebbség képviselete által megerősített képletével." - írta Nits Árpád. Ezért a magyar képviselőknek vigyázniuk kellene nyilatkozataikra, ne vigyék túlzásba a dicsekvést. Nits példát hozott fel: elhitették a világgal, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot visszaszolgáltatták a református egyháznak. Valójában ez nem történt meg: Fülöp G. Dénes marosvásárhelyi református esperes elmondta, hogy a Hivatalos Közlöny közölte a kormány visszakozását a Bolyai Líceum ügyében. Ezt az újabb kudarcot a sajtóorgánumok nem közölték. /Nits Árpád: Rálapátolás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2000. február 15.
Az egyesületek és alapítványok létesítéséről, bejegyzéséről, működéséről kormányrendelet jelent meg a jan. 31-i Hivatalos Közlönyben. A 26. rendelet megjelenése után 3 hónappal lép hatályba, és akkor érvényteleníti az eddig alkalmazott 1924/21. törvényt. Az egyesület létesítésekor ennek vagyona legalább az országos bruttó minimálbér kétszeresének kell lennie, alapítványok esetében a bruttó minimálbér legalább százszorosával kell megegyeznie. Kivételt azok az alapítványok képeznek, amelyek kizárólagos célja más egyesületek vagy alapítványok tevékenységéhez alapot gyűjteni. Ebben az esetben a vagyon összértéke az országos bruttó minimálbér húszszorosával lehet egyenlő. Az alapszabályzatnak részleteznie kell a célkitűzéseket, a vezetőség hatáskörét és kötelezettségeit, a társak jogait és kötelezettségeit, a vagyon rendeltetését a jogi személy felszámolása esetén. Mind az alapítványok, mind pedig az egyesületek gazdasági társaságokat hozhatnak létre. /Egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendelet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2000. február 23.
A pedagógusok ígérik: amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben a béremelésekre vonatkozó kormányrendelet, befejezik a sztrájkot, megkezdik a tanítást. A kormány febr. 21-i rendkívüli ülésén elfogadta a tanszemélyzet bérének 70 százalékos növelésére, valamint a tavalyi ún. tizenharmadik fizetés és az 1998-tól elmaradt bérkiigazítások folyósítására vonatkozó kormányhatározatot. Az új bértáblázat szerint a kezdő középiskolai tanár havi alapfizetése 1,6 millió lej, amely prémiumokkal együtt 2,2 millió lejre nőhet. Az I. fokozatú vizsgával rendelkező tanárok alapfizetése 2,4 millió lej lesz, prémiumokkal együtt pedig 4,9 millió lejt kaphatnak. Az egyetemi tanársegédek mostantól 1,6 és 3,3 millió lej közötti alapfizetésre számíthatnak, az eddigi nem egészen 1 millió lej helyett. A Rompres hírül adta, hogy Andrei Marga oktatási miniszter a posztján marad. /Amint megjelenik a hivatalos közlönyben a vonatkozó kormányrendelet, a pedagógusok befejezik sztrájkjukat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2000. február 24.
"Közel négy hét után újra benépesedtek az iskolák. A tanügyi sztrájk véget ért, a tanintézményekben elkezdődött a második félév. /Megyeszerte elkezdődött a második félév. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./ A tanügyi szakszervezeti vezetők elfogadták a kormány által hozott döntéseket; a kormány febr. 23-án a dokumentum szövegét átküldte a Hivatalos Közlöny szerkesztőségébe. Véget ér a hosszú kényszerszünet az iskolákban. A tanügyiek fizetése április 1-től 66 százalékkal emelkedik, amire, szeptember 1-től, újabb emelés járul, 85 százalékkal haladja majd meg a mostani szinteket. /Holnap kezdődik az iskola! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./"
2000. március 22.
Barabás István az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre emlékezett. Felidézte a Romániai Magyar Szó 1999. jan. 6-i számában napvilágot Takács Ferenc László A román kormányzat magyarságpolitikája, 1989. dec. 22.-1996. szept. 17. című krónikáját, ennek 2. fejezete éppen ezt a két hónapot elemezte korabeli dokumentumok, tények, szemtanúi vallomásai alapján, hogy lépésről lépésre mutassa ki a marosvásárhelyi események hivatásos diverzionistákra valló, módszeres előkészítését. Barabás István a korabeli sajtóból idézett. A marosvásárhelyi események 5. évfordulója alkalmából a Ziua 1995. március 15-én egész oldalt közölt a következő címmel: A Román Hírszerző Szolgálat keresztelője a marosvásárhelyi vérfürdő volt. Emil Barbu sorra vette az akkor még tisztázatlan részleteket, hogy eljusson a címben megfogalmazott következtetéshez. A Ziua feltette a kérdést: a hodáki pópa honnan tudta napokkal előbb, hogy híveit Marosvásárhelyre szállítják, ahogy azt Cofariu nyilatkozta a televíziónak? (Ettől kezdve szóvivőt adtak melléje.) A Ziua végkövetkeztetése: "A marosvásárhelyi összetűzésekre akkor került sor, amikor az új rendszer ellenzőinek száma növekedni kezdett. Akkor jött rá a Hatalom, hogy a nacionalizmus szításával megtarthatja pozícióit. A stratégia olyan jól bevált, hogy ma is sikerrel alkalmazza. Az öt évvel ezelőtti véres események kulcsát a Hivatalos Közlöny 1990. március 23-i számában találhatjuk meg: ekkor jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat megalakítására vonatkozó határozat". Tovább lehetne idézni Barabás emlékezését, aki sok feledésbe merült cikket hozott fel bizonyításnak. /Barabás István: Az a március. Előhangok és utórezgések a sajtóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2000. június 20.
Nyugalomba vonul Bustya Dezső lelkipásztor /sz. Erdőszentgyörgy, 1935. febr. 20./ 1995-től a Bethlen Kata Diakóniai Központ /Marosvásárhely/ főigazgatója, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője és püspök-helyettese, a Romániai Református Egyházak Zsinatának és Zsinati Állandó Tanácsának tagja. A kolozsvári Diakonisszaképző Intézetnek és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Református Didaktikai Fakultásnak óraadó tanára, az általa alapított Üzenet című lap főszerkesztője, fő- és felelős szerkesztője a Református Szemlének, felelős szerkesztője az egyházkerület hivatalos közlönyeként megjelenő Értesítőnek, állandó munkatársa az Igehirdetőnek, valamint az Erdélyi Református Könyvnaptárnak. Kutatási területe a bibliateológia, a lelkigondozás. Az ószövetségi bibliai tudományok doktora (1992). Számos prédikáció, tanulmány, cikk szerzője. Művei: Az Úr közel (Kórházi Napló, 1995), Istenem, Istenem (Börtönnapló, 1995), Jób Könyve a bölcsességirodalmi etika keretében (Kolozsvár, 1996), Az idők határán (Előadás, Marosvásárhely, 1998), A lélek éhsége (Igehirdetések, Kolozsvár, 1998). /Bölöni Domokos: "No, gyere csak nyugdíjba!". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
2000. június 24.
A kormány jún. 22-i ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el arról, hogy visszaigényelhetők az egyházaktól törvénytelenül elvett ingatlanok: a templomoktól eltérő rendeltetésű ingatlanokról van szó, és függetlenül attól, hogy jogcímmel vagy anélkül vette át az állam, az előírás pedig érvényes az országban hivatalosan bejegyzett és elismert valamennyi felekezet számára. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy az egyházügyi államtitkárság egy régebbi kezdeményezéséről van szó. Püspökségenként és más jelentősebb felekezeti központonként 10 ingatlant lehet visszaigényelni a sürgősségi kormányrendelettel, és az érintetteknek egyszer van joguk egy maximálisan tízes listát a bizottság elé terjeszteni, amely majd kivizsgálja a kérést. 30 napon belül meg kell alakulnia egy úgynevezett rendkívüli visszaszolgáltató bizottságnak, amely különböző minisztériumok képviselőiből áll majd (Egyházügyi Államtitkárság, igazságügyi, pénzügyi, művelődési, oktatásügyi valamint területrendezési minisztériumok), a bizottság munkálatain meghívottként részt fog venni a visszaigénylő vallási felekezet képviselője. A bizottság pontos feladatkörét a rendeletnek a hivatalos közlönyben való megjelenése után 60 napon belül kell kidolgozni. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy több utat is el tud képzelni az ilyen jellegű ingatlanügyek rendezésére, bonyolultnak tartva ezt az eljárást. /Tíz törvénytelenül elkobzott ingatlant igényelhetnek vissza az egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2000. július 14.
A kormány egyhangúlag megszavazta a 2000/95. számú sürgősségi kormányrendeletet és azt titkosnak minősítették. Tévedésből azonban továbbították a Hivatalos Közlöny szerkesztőségébe, közölték is a rendeletet. A rendelet szerint 171 állami cégnek engedi el az állam az adósságát, összesen 6145 milliárd lej /300 millió USD / értékben. Azért lett titkos a döntés, mert a valamennyi vállalat a hadsereg, a belügy, a nemzetbiztonság és a titkosszolgálat /RHSZ/ szállítója, szolgáltatója. /Szilágyi Aladár: Pedig titkosnak titkos volt. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./