A 118/1990. számú törvényrendelet /megjelent a Hivatalos Közlöny 1990. ápr. 9-i, 50. számában/ az 1945. márc. 6-án hatalomra került diktatúra politikai üldözötteinek egyes jogairól intézkedik. Némi utólagos anyagi kárpótlásról is szó van a törvényben. A törvény szolgálati időnek ismeri el a börtönben töltött időt, a kényszerlakhelyen töltött éveket, a más helységbe kitelepítettként töltött időszakot. Egy évért másfél év szolgálati időt ismernek el. A már nyugdíjasoknak pedig újraszámítják a nyugdíjat. Havi 200 lej jár minden börtönben, kényszerlakhelyen töltött évért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11., 12./

A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Kerekes Károly képviselő lassúnak látja az igazságszolgáltatás munkáját, még addig sem jutottak el, hogy az 1987- nov. 15-i brassói munkástüntetés eltipróit felelősségre vonják. A tévé a parlamenti vitáknak csak kis részét közli és abban sem láthatók sokszor az RMDSZ felszólalásai. Több javaslata volt a parlamentben, de elfogadtatását nem tudta elérni. Az utókor számára viszont megmarad minden, mert mindent jegyzőkönyve vesznek és a parlamenti beszédek a Hivatalos Közlöny segítségével nyilvánosságra kerülnek. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

András Imre képviselőt két képviselő is támadta a parlamentben, azután, hogy a Rompres azt jelentette, hogy a határon parlamenti jegyzőkönyvek gyorsírásos jegyzőkönyvét kobozták el tőle. Végül András Imre elmondta a parlamentben, hogy valójában a bárki által előfizethető Hivatalos Közlöny 127. számát vették el tőle. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

"Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke leszögezte, hogy a platformosodás elkerülhetetlen volt. Az RMDSZ-nek meg kell mutatnia, hogy a román társadalomban meglevő pozitív erőkkel összefogva kíván részt venni az új Románia fölépítésében. Szőcs Gézát komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy lemond tisztségéről és a jövőben csak a kultúrával kíván foglalkozni. A kulturális önszerveződéssel szeretne foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy miképpen vélekedik András Imre képviselő ügyéről, akitől a határon elvették a Hivatalos Közlöny számait, Szőcs Géza leszögezte: "Ceausescu rendőrállama kétségtelen, hogy tovább él ebben a mi törékeny demokráciánkban." Elgondolkoztató, hogy használható-e a demokrácia kifejezés, ha ilyen dolgok előfordulnak. És ha előfordul ez egy képviselővel, mire számíthat egy egyszerű állampolgár, akit nem véd a mentelmi jog, a nyilvánosság. /Budaházi Emese: A telefonvonal túlsó végén: Szőcs Géza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./"

Nagy port vert fel a sajtóban, hogy András Imre képviselőnél a határon dokumentumokat találtak. Most visszakapta a vámosoktól az elkobzott anyagot: a román hivatalos közlöny /Monitorul Oficila/ bárki által hozzáférhető néhány számát. András Imre minderről ápr. 28-án sajtóértekezleten számolt be. /Sike Lajos: András Imre ismét egy csomag Monitor boldog tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A román parlament mindkét háza megszavazta, az államelnök szentesítette a Románia határaira vonatkozó 56-os számú törvényt. A határzóna 20 km-es mélységben van, az országból való bemenetel, illetve a kimenetel a törvények megkerülésével bűntettnek minősül és börtönnel büntethető, az országhatárok átlépési kísérlete kihágásnak minősül, fogházzal vagy pénzbírsággal sújtható. /Lege privind frontiera de stat a Romaniei - Románia államhatáraira vonatkozó törvény. = Monitorul Oficial al Romaniei (Bukarest), jún. 9., MTI/

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester választási körútján /a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelöljeként/ aug. 25-én Nagyváradon sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy Grigore Zanc prefektust is megbünteti, ha kétnyelvű plakátot készíttet. Szerinte a Hivatalos Közlönyt a parlament törvénytelenül adja ki két nyelven. - Egy magyar soha nem lehet védelmi miniszter. Le kell zárni a határokat, ellenőrizni kell a határátkelőhelyeket. Kifejtette, hogy Ceausescu jó román volt... /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./

Két éve áll a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ élén Kónya Ádám. Elmondta, mennyi a tennivaló, hogy újra berendezzék a múzeumot a diktatúra kötelezően előírt kiállításai után. Egy jó néprajzosra szükségük van. Támadták a múzeumot azzal, hogy önkényesen megváltoztatta a nevét. Valójában a múltban is elismerték ezt a nevet, hiszen a hivatalos közlönyben, a Monitorul Oficialban 1936-ban Székely Nemzeti Múzeumként vették nyilvántartásba. /B. Kovács András: Beszélgetés a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

A Kovászna megyei tanács úgy döntött, hogy a jövőben magyar nyelven is közzéteszi a határozatokat. A kétnyelvű Hivatalos Közlöny nemsokára megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Buia Simon, a Hivatalos Közlöny magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elutasította Funar polgármester azon javaslatát, hogy ez a kiadvány ne jelenhessen meg magyarul. A közlöny 1951 óta létezik, magyarul hozza a legfontosabb törvényeket. /Nits Árpád: Véletlen időzítések? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Az 1989-es eseményekben való résztvevők a Forradalom Harcosa kitüntetést kapták. A Hivatalos Közlönyből kiderült, hogy köztük van - többek között ? Iliescu elnök, Nicolae Spiroiu védelmi miniszter, Nicolae Militaru tábornok, Adrian Paunescu szenátot, azonban Tőkés László hiányzik a listáról. /Gazda Árpád: Paunescu forradalmár, Tőkés László nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Románia Hivatalos Közlönye magyarul is megjelenik, a román kiadás után tíz nappal, sokan nem is tudnak róla, hogy előfizethető, tájékoztatott a magyar nyelvű kiadás főszerkesztője, Buia Simon. Húsz évvel ezelőtt még kilencezer előfizetője volt a magyar nyelvű kiadásnak. Sokan lemorzsolódtak később, mert a magyar kiadást csak nagy késéssel, akkor 6-8 hónap múlva tudták az olvasók kezébe adni. A magyar kiadás előfizethető. /Székely László: Kinek kell a Hivatalos Közlöny ? magyarul? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./

Iliescu államelnök dec. 16-i 218-as és 219-es rendelete értelmében a kiutazó turistáknak a határon 10 ezer, a kishatárátlépővel rendelkezőknek 5 ezer lejt kell fizetni. Ebből az összegből nyújtanak pénzügyi támogatást a lakások fűtésére. Elutasították az RMDSZ alkotmányjogi kifogásait a rendelettel kapcsolatban. A rendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenéskor lép életbe. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Az SZKT Állandó Bizottsága ápr. 12-i ülésén a magyar nyelvű Hivatalos Közlöny szükségességéről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Funar dec. 19-én egész sor magyarellenes kormányzati és törvényhozási lépést sürgetett. Követelte például az RMDSZ-képviselők külföldi útjainak letiltását, az RMDSZ pénzügyi ellenőrzését, a magyar újságok költségvetési támogatásának megszüntetését, a hivatalos közlöny magyar nyelvű fordításának megszüntetését, az RMDSZ csak románul fogalmazhassa meg nyilatkozatait, stb. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatában azt állította, hogy nagy mennyiségben hoznak be fegyvert Romániába és ez elsősorban a magyaroknál található, szorgalmazta az engedély nélküli fegyverek begyűjtésével kapcsolatos, az RNEP által 1992 őszén benyújtott törvényjavaslat elfogadását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Funar listájaként emlegetik azt a névsort, amely a polgármesteri hivatalos közlönyben is megjelent. A listán csak magyar nevek szerepelnek a nagyobb lakrésszel rendelkezők felsorolásában. A világháború után Kolozsvár lakosságának a fele magyar volt, 1956-ban 47,3 százalék. Jelenleg a város alig negyede magyar. Hatalmas román tömegeket telepítettek be. A kincses város központját nagyobb hányadban magyarok lakják. Az RMDSZ vállalja az érintettek jogi védelmét. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint ezek a listák eljutnak a nyugati államokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy az RNEP-et szélsőséges pártnak minősítsék, ami károsan hat a vele szövetségesekre, a kormányra. - Valamikor a zsidók házait jelölték meg, figyelmeztet egy iparos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

A képviselőházban ismét megvitatták az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetékre vonatkozó kormányrendeletet. A rendelet a szavazásnál nem kapta meg a kétharmados többséget, ezért az Alkotmánybíróság döntése jogerőre emelkedett, a határozatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől kezdve nem kell határátlépési illetéket fizetni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 491. sz./

A görög katolikus egyház vagyonvisszakövetelési perében az Alkotmánybíróság jogerős 1994. nov. 16-i, 127. számú döntését a Hivatalos Közlöny 1995. ápr. 26-i, 66. számában tették közzé. A döntést többségi szavazattal hozták meg, ellenvéleményt dr. Fazekas Miklós alkotmánybíró jelentett be, indoklását is közzétették. A döntés lényege az, hogy az állam kezelésében levő javakat visszaszolgáltatták, a templomok esetében azonban a vallási közösségek megegyezését írták elő. A többség az ortodox egyház kezelésében szeretné látni a templomokat, akkor a többség akarata érvényesül. Dr. Fazekas Miklós ellenvéleményével egyedül maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

"Az Erdélyi Napló közölte először Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét, melyet a szerző az SZKT máj. 5-6-i ülésén ismertetett a megjelentekkel. Borbély Imre levelében elmarasztalja Markó Bélát, az SZKT szövetsége elnökét a következő ügyekben: Neptun, Nagy Benedek Tőkés László ellenes röpirata, "egyensúly"-politika, Atlanta, autonómia. A levél azzal végződik, hogy a felsoroltak miatt Markó Béla vonja le a szükséges következtetéseket. A szerkesztőség kérésére Markó Béla reagált a levélre: emlékeztetett arra, hogy megfogadta, elnökjelölt társai erkölcsi-politikai viselkedését minősíteni nem fogja. Ennek ellenére hozzátette: "elnökjelölt képviselő kollégám rosszízű vádiratot próbál fabrikálni ellenem", majd kitért arra, hogy a szenátus febr. 13-án 104 szavazattal nyilatkozatot fogadott el ellene az autonómiakérdésben, a nemzetállam kérdésében, a Romániában élő magyar közösség jogfosztottságának kérdésében vallott álláspontjáért. Ez a nyilatkozat elolvasható a hivatalos közlönyben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ A Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni Borbély Imre nyílt levelét, ahogy a szerkesztőség közölte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./, csak a levélre reagáló, azt elítélő hozzászólásoknak adott teret. "

A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ aug. 3-án megjelent 172. száma közölte, hogy az Alkotmánybíróság júl. 27-i ülésén határozott az 1994. szept. 19-én az RMDSZ által 492 380 aláírással támogatott törvénykezdeményezéséről, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvénytervezetet támogató aláírások hitelességéről. A határozat szerint az RMDSZ törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a szükséges aláírások megvannak. Az Alkotmánybíróság felkéri a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására és elfogadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./

A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet értelmében a Nemzeti Kisebbségek tanácsában részt vevő szervezetek tanulmányozhatják és felhasználhatják a prefektúrákon, levéltárakban fellelhető dokumentumokat, nyilvántartásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek történelmére, ingatlan javainak jogi helyzetére vonatkoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Csíkszereda belterületén a Belügyminisztérium térítésmentesen öt hektár szántóterületet kisajátított az Agroprodcom tulajdonából. A Hivatalos Közlönyben közzétett határozatából nem derül ki, hogy mire akarják használni a megszerzett területet. /Gyarapodó belügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Okt. 3-án az RMDSZ bukaresti székházában sajtóértekezletet tartottak. Szabó Károly szenátor bírálta azt a törvénytelen kísérletet, hogy az RMDSZ-től megvonják az állami szubvenciót, amely 39 tagú parlamenti csoportjának jogán is megilleti a szervezetet. Vida Gyula a képviselőházi frakció négyéves működésének mérlegét vonta meg: ebben a törvényhozási ciklusban több mint 2500 törvénykezdeményezést, módosító javaslatot nyújtott be az RMDSZ, a gazdasági, társadalmi és politikai élet valamennyi területére vonatkozóan. Hosszú Zoltán kifejtette: ha a Vacaroiu-kormány nem tartja tiszteletben saját, Hivatalos Közlönyben is közölt határozatát az RMDSZ szubvencionálására vonatkozóan, akkor az RMDSZ szponzorokhoz kényszerül és bepereli a kormányt. A sajtóértekezleten kiosztották az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozatát a magyar-román alapszerződés ratifikálásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

Szabó Károly szenátor okt. 3-án napirend előtti felszólalásában elítélte azt, hogy a kormány leállította az RMDSZ-t megillető kampánypénz kifizetését. A kormány ezzel megszegte a szept. 9-én a Hivatalos Közlönyben közzétett határozatát, amely az RMDSZ-t is a jogosultak közé sorolta. Hosszú Zoltán szenátor bejelentette: amennyiben nem utalják ki az RMDSZ-nek a törvényesen járó támogatást, a szövetség bepereli a kormányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

Az RMDSZ okt. 18-án bejelentette, hogy a bírósághoz fordul a törvénytelenül megtagadott támogatás ügyében. Markó Béla és Takács Csaba közleményben emlékeztettek arra, hogy szept. 10-e óta több beadvánnyal fordultak a kormányhoz, a miniszterelnökhöz, végül Iliescu elnökhöz, de válasz nem érkezett. A kormány, amely az elmúlt években megkülönböztető intézkedéseivel számos alkalommal hátrányos helyzetbe hozta a magyarságot és annak érdekképviseleti szervét, az RMDSZ-t, ismételten igazolta eddigi eljárását, amikor megtagadta a parlamenti képviselettel rendelkező politikai alakulatoknak járó támogatás folyósítását az RMDSZ számára. A hivatalos közlönyben felsorolt minden párt megkapta a támogatást, kivéve az RMDSZ-t. Ezzel a kormány a kétmilliós magyar nemzeti közösséget akarja megfosztani az esélyegyenlőségtől, ez etnikai diszkriminációt jelent. Az RMDSZ feljelentést tesz a bukaresti táblabíróságon a kormány ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

"A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ febr. 5-i számában megjelent a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal felállításáról és működéséről szóló kormányhatározat, ezzel hivatalosan is megkezdi munkáját a közvetlenül a miniszterelnök alá rendelt, Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszter vezetése alatt álló hivatal. A kormányhatározat rendelkezik a Kisebbségvédelmi Hivatal feladatairól, hatásköréről, működésének anyagi és szervezési feltételeiről. A hivatal keretében külön ügyosztály (Hivatal) foglalkozik a romák szociális integrációjának kérdéseivel, továbbá a kormányhatározat szabályozza a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett létrehozandó (illetve újjászervezendő), konzultatív hatáskörrel felruházott Nemzeti Kisebbségi Tanács összetételét és működését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./"

"A Romániai Magyar Szó közölte a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló kormányhatározat magyar nyelvű fordítását. A miniszterelnöknek alárendelt, nemzetiségi kisebbségügyi miniszter vezetésével működő főosztály törvénytervezeteket dolgoz ki, véleményezi a kisebbségekre kiható törvénytervezeteket, pénzügyi támogatást nyújt a kisebbségi szervezeteknek, megvizsgálja a kisebbségek jogait sértő észrevételeket, előmozdítja a kisebbségek identitásának megőrzését. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály mellett konzultatív szervként működik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5. - a rendelet eredetileg a Monitorul Oficial al Romanei 1997. febr. 5-i, 17. számában jelent meg./"

"A helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése napjától, máj. 29-től hatályba lépett. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere a vele készült interjúban a törvény alkalmazásáról számolt el. A városban a magyar lakosság aránya 41 százalék. Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e valamilyen akadály Szatmárnémetiben, a törvény érvényesítése során, Ilyés Gyula alpolgármester elmondta, hogy "inkább kommentárokra számíthatunk nem annyira pártnyilatkozatok, mint inkább újságcikkek formájában." A két, vagy többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatban elmondta, hogy "egyszerű a megoldás: meg kell rendelni a táblákat. A lényeg az, hogy mindez törvényes tisztázást nyert". Ilyés Gyula elmondta végül, hogy a helyi közigazgatási törvény előírásainak érvényesítése a polgármestereknek, mint a végrehajtó apparátusnak a szerepkörébe tartozik. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Kormányhatározattal a Kriterion Kiadót átszervezték, létrehozták a Kriterion Kiadó Rt. Kereskedelmi Társaságot, amely egészében állami tőkével működő jogi személy. Tevékenysége: könyvek, periodikumok kiadása és forgalmazása román nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén. A Kriterion személyzetét átvette a társaság. A máj. 5-én kelt rendeletet magyar nyelven a Hivatalos Közlöny máj. 26-i, 69-es számában jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 152-es, július 14-i számában, és ezzel a kormányrendeletbe foglalt törvénymódosítások érvénybe léptek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz., Tegnap óta érvényes törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"