Tőkés László: adatokat hallgat el Kovács Péter
Tőkés László, az EMNT elnöke nyilatkozatban reagált Kovács Péter kijelentéseire, és felrója az RMDSZ főtitkárának, hogy elhallgatja az állami kisebbségi támogatásokkal kapcsolatos adatokat. Tőkés ismételten a közpénzekkel való elszámolásra szólítja fel az RMDSZ vezetőségét.
Mint szerdai közleményében írja, Tőkés László sajnálja, hogy Kovács Péter csak annyira méltatja választóit, hogy „az alternatív nyilvánosságban félkézből odakent szöveggel fedi el a lényeget” blogbejegyzésében, amelyben reagál az EMNT-vezetők arra irányuló felszólítására, hogy „ az RMDSZ a választói előtt is számoljon el, mire költi a az erdélyi magyar közösségünk által befizetett adólejeket”.
„[…] pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetből, amikor az RMDSZ rövid időre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket” – írja Tőkés.
Az EMNT-elnök felrója Kovács Péternek, hogy elhallgatja a Hivatalos Közlönyben és a román sajtóban közölt adatokat, amelyek szerint „2010-ben az RMDSZ – mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete – közel 15 millió lejt kapott (kb. 3,65 millió euró), a kormányfőtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki (kb. 1,39 millió euró), adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyűlt össze (majdnem 300 000 euró).”
Tőkés hangsúlyozza: az adományokat kivéve ezek az összeget – mintegy 5 millió euró – „a mi adólejeinkből származnak”.
Kovács Péter vonatkozó kérdéseire reagálva Tőkés leszögezi: „az EMNT által működtetett demokrácia központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartozunk”.
„Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott főtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat” – olvasható Tőkés nyilatkozatában.
Az EMNT elnöke ismét felteszi az egy nappal korábban megfogalmazott hat kérdését, abban a reményben, hogy az RMDSZ-főtitkár „hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindenezekről saját választóik előtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni.”
A kérdések listája kiegészül továbbá egy hetedikkel, arra vonatkozóan, hogy „a közpénzek elköltéséről [...] milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és működési szabályok alapján rendelkeztek?
Krónika (Kolozsvár)

Folyik az elszámoltatási „háború” az RMDSZ és az EMNT között
Tőkés László európai parlamenti (EP) alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban válaszolt Kovács Péternek, az RMDSZ főtitkárának blogbejegyzésére, amelyben utóbbi a Tőkés és a Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető elnök aláírását viselő, immár kétrendbeli, az RMDSZ-nek címzett előzetes felszólításaira reagált. Az EMNT az említett közleményekben a magyar és a román államtól kapott pénzekkel való nyilvános, tételes és összegszerű elszámolásra kérte fel az RMDSZ-t öt évre visszamenőleg.
Az EP alelnöke által aláírt nyilatkozat ismét kiemeli: a felszólítás arra irányult, hogy az érdekképviseleti szervezet választói előtt is számoljon el, mire költi az erdélyi magyar közösség által befizetett adópénzeket. – Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselőit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézből odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetből, amikor az RMDSZ rövid időre kiesett a hatalomból, és az Országos Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket – olvasható Tőkés László válaszában.
A politikus szerint Kovács Péter elhallgatja azt, ami az EMNT számára rövid kutakodás után kiderült: így például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ – mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete – közel 15 millió lejt (kb. 3,65 millió euró) kapott, a kormányfőtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel (kb. 1,39 millió euró) egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyűlt össze, azaz majdnem 300 ezer euró. Az adományokat kivéve ezek az összegek – mintegy 5 millió euró – a közösség adójából származnak – részletezi a közleményben Tőkés László.
Tőkés László nyilatkozatában kiemeli: az említett összegek felhasználása közérdekű információnak minősül, vagyis adófizető polgárokként, illetve erdélyi magyarokként – akiknek képviseletében az RMDSZ alanyi jogon felveszi a pénzt – a kezdeményezőknek minden alapjuk megvan arra, hogy az RMDSZ „megújult vezetőségétől” évi elszámolásainak a nyilvánosságra hozatalát elvárják.
Kovács Péter blogbejegyzésében megfogalmazott felvetéseire, melyek szerint elképzelhető, hogy az EMNT önkéntesei nem csak kizárólag a könnyített honosítással foglalkoznak, illetve a párttámogató aláírásokat közpénzekből fizették, Tőkés László így válaszolt: az EMNT által működtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóiknak tartozik.
„Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott főtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat. Ismételten feltesszük a konkrét kérdéseinket, hátha Kovács Péter főtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindezekről saját választóik előtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni – összegzi a politikus.
Tőkés László az RMDSZ vezetőségének intézett újabb felszólítással zárta nyilatkozatát: tételes formában, összegszerűen, öt évre visszamenőleg válaszolják meg a nyilvánosság előtt a közpénzek mennyiségével, igazgatásával, leosztásával kapcsolatos, a korábbi közleményekben már ismertetett kérdéseket.
Szabadság (Kolozsvár)

Székelyföldi címerek Európa fővárosában
Címerkiállítással nyílt meg tulajdonképpen Székelyföld brüsszeli képviseleti irodája. Miután az Európai Parlamentben képviselőink figyelemfelkeltő fogadást adtak, másnap, június 1-jén a Magyar Régiók Háza dísztermében zajlott a hivatalos megnyitó.
Az üdvözlőbeszédek után a közönség, élén Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel átvonult az egyelőre még bútorozatlan irodahelyiségbe, melynek falait Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Háromszék munkatársa által tervezett székelyföldi közigazgatási címerek díszítették. Megnyitóbeszédében a heraldikus kiemelte: a Székelyföld területén levő közigazgatási egységek mai címerei az erdélyi címertani hagyományokon alapulva egyszerűségükkel tűnnek ki a többi romániai címer közül. Míg amazok túlzsúfoltak, általában négy-öt mezőre osztottak, addig a mieink osztatlan, esetleg két mezőből álló pajzsba szerkesztettek, s kevés címerképet tartalmaznak. Egyszerűek, mint a székely ember – fűzte hozzá. Szekeres Attila kiemelt néhányat a jelképek közül, mint a régi címeren alapuló Kovászna megyei, sepsiszentgyörgyi, berecki, s a híressé vált illyefalvi, melynek leírásában először jelent meg a Székelyföld kifejezés Románia Hivatalos Közlönyében, továbbá a nemesi vagy főnemesi címer felhasználásával készült zabolai, árkosi, sepsibodoki, torjai, uzoni, gidófalvi vagy a névcímerként szolgáló mezőmadarasi (Maros megye), farkaslaki (Hargita megye) címer, illetve a XIII. századi értékes műemlék templomra utaló címerképekkel díszített gelencei jelkép.
Bartók Emese
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bocék „eltörölték” a Székelyföldet
Kiiktatta egy tavalyi dokumentumából a Székelyföld és a Barcaság megnevezését szerdai ülésén a Boc-kormány. A kabinet a tavaly áprilisban elfogadott, majd a Hivatalos Közlöny május 11-i számában megjelent, Illyefalva község címerének elfogadásáról szóló 402-es számú határozatából törölte a két régiót. Noha Gáti István kormányfőtitkár-helyettes szerint a döntésnek nincs köze az elmúlt hetek Székelyföld-ellenes hangulatkeltéséhez, a módosítás kapitulálásnak tűnik a román balliberális ellenzék támadássorozata előtt.
Az egy évvel ezelőtt elfogadott kormányhatározat a Sepsiszentgyörgy közelében fekvő Illyefalva új címerét, annak heraldikai elemeit hagyja jóvá, és a címerben szereplő ezüst határkő leírásánál jelenik meg indoklásként, hogy a díszgúla azt jelképezi: a település a Székelyföld és a Barcaság határán fekszik. Gáti István helyettes kormányfőtitkár csütörtökön a Krónikának elmondta: a határozatot azért kellett módosítani, mert a Kovászna megyei prefektúra felszólítására az illyefalvi önkormányzat utólag Kovászna és Brassó megyére cserélte a két tájegység elnevezését, tudniillik a kormány területi képviselője kifogásolta, hogy Székelyföld és Barcaság néven Romániában nem létezik önálló közigazgatási egység. „A módosítás közel egy éve szerepel a kormány napirendtervezetén, és nincs összefüggésben a régióátszervezés kapcsán az elmúlt időszakban tapasztalt Székelyföld-ellenes hangulatkeltéssel” – magyarázta kérdésünkre az RMDSZ-es politikus. Az ominózus kormányhatározatot azonban már tavaly össztűz alá vette a Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fóruma. A szervezet alkotmányellenesnek tartja a hivatalos dokumentumban szereplő Székelyföld megnevezést, sőt a „határ” szó használatát is elfogadhatatlannak nevezte, mivel az a román értelmező szótár szerint „két országot egymástól elválasztó” vonalat jelent.
Erőteljes nyomást gyakorolt a kormányra az ügyben Horia Grama szociáldemokrata (PSD) parlamenti képviselő is. A Kovászna megyei ellenzéki honatya nemrég a miniszterelnöknek címzett interpellációjában Románia alkotmányos berendezkedése elleni merényletnek, a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok elleni sértésnek titulálta, hogy a kormány hivatalosan elismerte a Székelyföld létezését. Grama szerint a Boc-kabinet nemzetbiztonsági ügyet sértett azzal, hogy hivatalos rangra emelte azt a régiót, ahol a romániai magyar politikai szervezetek „etnikai alapú autonómiát” kívánnak kialakítani. Később, a brüsszeli Székelyföld-iroda megnyitása apropóján Olguţa Vasilescu PSD-s szenátor bírálta éles hangnemben a Boc-kormányt, amelyet azzal vádolt, hogy a „fű alatt” elismeri a Székelyföld létezését az illyefalvi címerről hozott határozattal.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Kit akarnak itt felszámolni?
Bekapcsolom a tévét, hallgatom, nézem Corneliu Vadim Tudor és eszmetársai újabb hőbörgéseit Székelyföldről, amelyről mint ősi román földről papolnak. Az elszánt "vitézek" épp a románság felszámolásáról adnak hírt, riogatják az ország jobb sorsra érdemes lakosságát. Úgy tűnik, hogy az agresszív magyar nacionalizmus miatt a székelyföldi román kisebbség megtűrt "elemmé" vált "ősei földjén". Ezt hallhatja, láthatja az elképedt tévénéző, hazafiságtól duzzadó keblű, elkeseredett román honfitársunk. Mindezt teátrális, szörnyű mimika kíséretében, indulatokkal felkorbácsolt hadonászással, kellő hangorgánummal hozzák a tudtára!
Vadimék újabb sérelmei
Vadim Tudor és hasonszőrű társai legújabb felfedezése szerint a Kovászna megyei rendőrség címere egy magyar kezet és egy átszúrt román szívet ábrázol. A 2009-es kormányrendelet alapján készült címer megalkotására, amint a megyei rendőrség szóvivője, Buzsi Andrea is elmondta, egy bukaresti heraldikust, Ştefan-Laurenţiu Szemkovicsot kérték fel. A szakember a megyei címerből vette át az átszúrt szívet tartó páncélos kart. A rendőrség címerét mind az országos heraldikai bizottság, mind a belügyminisztérium jóváhagyta. E címer 2011 júliusában vált hivatalossá, amikor megjelent a Hivatalos Közlönyben.
A kifogásolt, kardot tartó páncélos kar az itt élő lakosság határvédő hősiességét szimbolizálja, míg a szív nemcsak az áldozatkészséget, de a szülőföld szeretetét is. Mivel e szimbólumok a székely nemzet legrégibb címerének jelképei, így a 600–700 éves címerjelképek nem gyalázhatják a helyi románokat. Ezt már azért sem tehetik, mert az első román csoportok sokkal később jelentek meg Székelyföld területén. Mindazok, akik a helyi román közösség elleni merényletről beszélnek, megnyugodhatnak. Sepsiszentgyörgyön az első két román család oklevelekben való első említése 1614-ből származik. A székely nemzet említett címerét már 1438-ban új címerrel cserélték fel, így ennek is immár 573 éve! Tehát e szimbólumok – a XIV. és a XV. században – nem sérthettek egy olyan lakosságot, amely nem e tájak lakója! Ezt azért kellett leírnom, mert az említett címer elfogadása ellen több hazafias szellemiségű román szervezet tiltakozott. Ők úgy vélik: e jelképek a helyi román közösséggel szembeni intolerancia jelképei. Nem, uraim: ezek a legrégibb székely címer szimbólumai! Kétnyelvűségért ötezer lejes büntetés
Olvasom, hogy dr. Szász János főorvost – a dicsőszentmártoni kórház igazgatóját – 5000 lejes büntetés kifizetésére kényszeríthetik, mert kétnyelvű tábla hirdeti a kórház nevét. Ilyen aljasság, mármint kétnyelvű táblát kitenni egy kórház falára a huszonegyedik század Európájában, valóban vérlázító, tűrhetetlen! E demokráciát gyalázó tett nemcsak arcátlanság, de kimeríti a szelíd, a béketűrő román nacionalizmus toleranciájának tele kosarát is! Ilyen bűnt elkövetni az "ősi román földön"! Nem csoda, ha ily nagy összegű büntetést helyeztek kilátásba! E főbenjáró szemtelenséget, gyalázatos fondorlatot, provokációt csakis komoly büntetéssel lehet helyére tenni! Muszáj gyökereiben meggátolni a békés együttélést, a tiszta egynyelvűséget zavaró akciót. Időben kell dobbantani! Ha nem teszik, soha nem lehet tudni, elkanászosodnak ezek a magyarok, és holnapután már egész Erdélyben követelni fogják a magyar nyelv hivatalossá tételét! Ha a magyar lakosság számaránya Dicsőszentmártonban húsz százalék alá esett, tessék tudomásul venni, nincs helye a magyar szónak! Nincs apelláta! Az ítélet jogerős. A román törvényeket tiszteletben kell tartani! Kit érdekel olyan apróság, hogy Dicsőszentmárton, akárcsak Erdély legtöbb városa, magyar többségű volt? Kit érdekel az, hogy 1910-ben a románság aránya alig 21 százalékot tett ki! A lényeg az, hogy most túlhaladja a 80-at. Bár mindez a 91 éves toleráns román uralomnak, a masszív betelepítésnek, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatásának köszönhető, az már nem érdekes! Az csak természetes, hogy a kisebbség nyelve is másodrangú! Teljesen lényegtelen, említésre sem méltó, hogy a helyi magyarság nem kérte a tömeges román betelepítést az ősei által alapított városba, nem kívánta a kisebbségi sorsot. A törvény, az törvény!
Hófehérke helyett Fluieraşul fermecat
Arany János szülővárosában, Nagyszalontán, a Bocskai István fejedelmünk által letelepített hajdú utódoknak az óvodaközpont Hófehérke nevétől kell búcsúzniuk. Helyette nagylelkűen kárpótolták őket, megkapták, akár akarták, akár nem, a varázslatos furulyahangra emlékeztető Fluieraşul fermecat nevet. Mindezt egy olyan óvodában, ahol a 18 csoportból 11 magyar. Az csak természetes, hogy egy kalap alatt eltávolították a korábbi kétnyelvű óvodatáblát is. A mesegyűjtő Arany László nevet óhajtó magyar szülők csak az óhajjal, a sóhajjal maradtak, mivel hiába vannak többségben, ők másodrangú állampolgárok, akár bevallják, akár nem. Ők olyanok, akiket meg lehet félemlíteni, mert nem az uralkodó nemzet tagjai! Ők csak megtűrtek a saját szülőföldjükön, amelyért elődeik annyi véráldozatot hoztak. Még hogy Arany János városában Arany Lászlóról óvodát nevezzenek el! Ugyan már! Még mit nem! Hisz a közmondás is azt mondja, nem minden arany, ami fénylik. Diszkrimináció ellen tüntetnek
1941-ben az alig 3,9 százalékarányban románok által is lakott hajdani Székelyvásárhelyen, az 1616-ban Marosvásárhely névre keresztelt magyar királyi jogállású városban, ahol az 1948-as tanügyi reform után létrehozták a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemtől független Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet, ma is dühöng a csodálatos tolerancia! Itt a hatvanas évek derekáig (jórészt) magyar orvosképzés folyt, majd fokozatosan beindult a magyar egyetem elrománosítása. Az intézet 1991-ben vette fel a mai büszke nevet: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megnevezést. Az egyetemen az egyetemesség egyre inkább csak a román etnikumhoz tartozókat jelenti. Jó példa arra, hogy miként lehet fokozatosan visszaszorítani, törpe kisebbséggé, megtűrtté tenni a magyar többséget! Immár több hete zajlik a békés tüntetés azért, hogy a hajdani magyar egyetem keretében – a diszkrimináció megszüntetésére – engedélyezzék az önálló magyar tagozatok létrehozását. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja szerint évente mintegy nyolcezerre tehető a Romániában magyarul érettségiző diákok száma. Ezek egynegyede anyanyelvén, másik negyede román nyelven tanul tovább. Ez a magyar állami egyetem hiányával (is) magyarázható! Jó lenne, ha a magyar adófizető pénzéből jutna az önálló állami magyar egyetemre is. Azonban lehetséges az is, hogy e sorok írója túlzásba esett. Mindazoknak, akik a nagy tolerancia szellemében nem teszik lehetővé egy másfél milliós magyar közösségnek az önálló magyar állami egyetemhez való jogát, igazuk lehet! Báthory István erdélyi vajda, később a lengyelek (egyik) legjelentősebb királya és erdélyi fejedelem 430 évvel ezelőtt, 1581-ben tévedésből alapított egyetemi képzést Kolozsváron, akarám mondani, a Ceauşescu által elkeresztelt Cluj-Napocán. Ez utóbbi megnevezést a román "barátaim" nagy bánatára azért nem használhatom, mert a jelzett korban e várost felerészt magyarok és felerészt szászok lakták. Annak ellenére, hogy az egykori kolozsvári bíró, Gheorghe Funar szerint a románság tízezer éves múltra tekint vissza, a kincses városban 1941-ben a románság számaránya mindössze 8,9 százalék volt. Ennek ellenére az 1871-ben alapított Ferenc József Tudományegyetemet az új, a toleráns hatalom jóval a trianoni békediktátum előtt, már 1919-ben felszámolta! Az 1947-es párizsi békedöntés pozitív befolyásolására 1945-ben megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez azonban még tacskó korában, alig tizennégy éves létezés után kimúlt. Megszűnt az önállósága! Miután a párizsi békediktátum Észak-Erdély magyar többségű területeit Romániához csatolta, megkezdték a magyarság intézményeinek szétverését. 1959-ben a Bolyait olvasztották be a ma is működő Babeş–Bolyai Tudományegyetembe. Eredménye: ma Romániában a magyar egyetemista diákok fele nem tanul anyanyelvén.
Kinek a nyelvét akarják eltüntetni?
Immár a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy a magyarnyelv-használat visszaszorítása elleni küzdelem már Sepsiszentgyörgyön is hatalmas energiát emészt fel. Büszkén használhatjuk az önkormányzat szót, de még egy utcanévről szóló helyi döntést is törvényszék semmisíthet meg, ha az magyar! Oda jutottunk, hogy Sepsiszentgyörgyön olyan "polgártársaink" élnek, akik a békés együttélés megteremtése érdekében bűnvádi feljelentéseket tesznek, ha a magyar nyelv ellen kell fellépni! Gondoljunk csak arra, hogy a megyei könyvtár igazgatójának kinevezése immár negyedik éve törvényszéki ügy. Nem csoda! Hogyan képzelte el a megyei tanács azt, hogy egy 85 százalékban magyar intézmény élére olyan személyt nevezzen ki, aki ismeri a helyi lakosság nyelvét?! Helyesebben: hogy merték a poszt elnyerésének feltételéül a magyar nyelv ismeretét szabni?! Egyértelmű, a román nyelvi hegemónia megszállottjai nehezen viselik el az egyenrangúság gondolatát. Már most másodrangúként szeretnének kezelni bennünket azok, akiknek elődei az elmúlt évtizedekben érkeztek e tájakra. Kérdem én: ki kit számol fel? Kinek a történelmét, nyelvét akarják eltüntetni? Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétmillió lej a külföldi románok támogatására
A kormány kétmillió lejt szán az ország határán túl élő román közösségek etnikai, nyelvi, kulturális és vallási identitásának a megőrzésére. A pénz a kormány tartalékalapjából származik, és már átutalták a külföldön élő románokkal foglalkozó ügyosztálynak. A határozat már csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben.
– A dolgok jó irányban haladnak, és örvendetes, hogy az utóbbi tizenkét hónapban a külföldön élő román szervezetek nem panaszkodtak amiatt, hogy a konzulátuson vagy a külföldön élő románok ügyosztályának érdektelenségébe ütköznének. Ez egyrészt Eugen Tomac szakállamtitkárnak, másrészt a Román Kulturális Intézetnek (ICR) köszönhető. Ez utóbbi ugyanis olyan kulturális eseményeket népszerűsített, amelyek megerősítik az anyaország határain kívül élő románok jelenlétét. Erre továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk – nyilatkozta Traian Băsescu államfő. Szabadság (Kolozsvár)

Kétszáz magyar hely a MOGYE-n, jövőre
Kétszáz általános orvosi helyet hagyott jóvá a kormány a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar vonalának a jövő tanévre, ám ehhez nincs meg a szükséges infrastruktúra. A határozat október elsején jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de az egyetem vezetősége csak tegnap értesült erről. A dokumentum szerint a felsőfokú oktatási intézménynek összesen legfennebb 1160 helyet hagytak jóvá a jövő tanévre, ennek 65 százaléka az általános orvosit illeti, 200 hely a magyar vonalat.
Az egyetem vezetősége szerint azonban a magyar vonal nem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket, mert nincs elég tanár és megfelelő számú laboratórium.
Támogatják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tannyelvű karának létrehozását a magyarországi, hasonló profilú felsőfokú oktatási intézmények. A Szegedi Orvostudományi Egyetem a négy magyarországi orvosi felsőfokú oktatási intézmény nevében nyilatkozatban foglal állást az ügy támogatása mellett. A román törvénykezés azonban nem engedélyezi kisebbségi nyelvű kar, csupán vonal létrehozását – hangsúlyozta a marosvásárhelyi orvosi egyetem rektora, Constantin Copotoiu.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Házsongárdi műemlékjegyzék – és ami abból kimaradt
Több hetes külföldi utamról hazatérve meglepődve olvastam Nagy Károly jóindulatú írását a Szabadság szeptember 19-i számában. Kétségtelenül jelentős személyiségeket hiányol egy kezébe jutott készülő házsongárdi „leltárból”. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy éppen egy Kós Károlyt vagy Balogh Edgárt hagyjanak ki a jegyzék összeállítói. A Házsongárdban folyó munkálatokról a nyár folyamán számos tudósítás jelent meg a Szabadság hasábjain, de mindig csak pillanatnyi eredményeket tükröztek, soha sem utaltak arra, hogy itt egy hosszas és bonyolult folyamat valamelyik lépése zajlik csak. Hány lépésből is áll az egész felmérés?
Kezdjük talán azzal, hogy a Magyar örökség-díjban részesített temető értékes, műemlékjellegű sírjainak országos nyilvántartásba vételét az 1980-as évek elején Balogh Edgár kezdeményezte, azután Jakó Zsigmond is próbálkozott az illetékes hatóságoknál. Mindkettőjük részére alulírott készítette a jegyzéket. A 90-es évek elején, a már működő Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) elnöke, Balogh Ferenc mérnök az éppen készülő új országos műemlékjegyzék kiegészítéseként juttatta el házsongárdi listánkat Bukarestbe. Ezeknek a próbálkozásoknak egyike sem járt eredménnyel. Mindegyik jegyzék 200 körüli magyar és román sírt, néhány kriptát ölelt fel. Szerény eredménynek talán azt tarthatjuk, hogy a Hivatalos Közlönyben 2004-ben megjelent és jelenleg is érvényes műemlékjegyzékbe az Emlékházak és -helyek fejezetbe felvették a kolozsvári „Központi temető”-t is. Míg más városok híres temetőinél néhány sírt külön is felsorolnak, a kolozsvári sírkert egyetlen emlékművét, kriptáját sem említik.
Az 1999-ben Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet tanárnő kezdeményezésére megalakult Házsongárd Alapítvány több mint tíz éves csendes munkálkodása során számos síremléket, kriptát mentett meg a pusztulástól, még fellelhető régi köveink jó részét is szakszerűen restauráltatta. Be kellett azonban látni, hogy ilyen módon alig lehet lépést tartani a természetes, s még inkább az előidézett pusztulással. A temető „megmentésének” egyetlen járható útja a törvényes keret biztosítása. Vagyis ne a temetői irodában éppen alkalmazott tisztviselők kénye-kedvétől, netán anyagi érdekeitől függjön valamely sír megmaradása. A műemlékjellegű sírok listáját be kell iktatni az országos műemlékjegyzékbe.
A mostani kormány beiktatását követően mind Markó Béla miniszterelnök-helyettes, mind pedig Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy rendezik a Házsongárd ügyét, mindent elkövetnek a jelentős sírok műemlékké nyilvánításáért. A műemlékjegyzékbe való felvétel tulajdonképpen a művelődésügyi miniszter aláírásával véglegesítődik. Amikor aztán a Házsongárd Alapítvány elkezdte a munkálatokat, kiderült, hogy az eljárás sokkal bonyolultabb, mint azt sejteni lehetett. Sírról sírra szinte ugyanazokat a lépéseket kell megtenni, mint amikor egy házat akarnak műemlékké nyilvánítani. A sírok és kripták jegyzékét megint alulírott készítette el. A megállapodás szerint körülbelül 250 sírt kellett kiválasztani, úgy, hogy a halottak közt románok is legyenek. Eleve csak a temető történelmi részével foglalkoztunk, tehát a Brassai-sír mögötti területegységekről egyetlen sírt sem vettünk jegyzékbe. Hasonlóan kihagytuk a Lutheránus temetőt, minthogy ott rengeteg a jelentős síremlék, de ezek egyelőre nincsenek veszélyben: a fenntartó egyház elöljárói felelősségteljesen kezelik a sírkertet. Így nem került be a jegyzékbe sem Kós Károly, sem Kacsó Sándor, sem pedig Reményik Sándor nyughelye.
Az alap-jegyzéket Gergely Erzsébet átnézte, néhol kiegészítette, s románra fordítva átadta Virgil Popnak, a Kerületi Műemlékvédelmi Felügyelőség titkárának. A műemlékes szakember, egyetemi tanár szintén átnézte, kiegészítette a jegyzéket, s a sírokat, síremlékeket, kriptákat kategóriánként egy táblázatba iktatta. Kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket a továbbiakban el kell végezni. Ő maga vállalta, hogy diákjaival nyári gyakorlatként elvégzi a kripták mérnöki felmérését. A feladatok sokasága miatt a jogi személyiséggel és szakemberekkel rendelkező Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot is be kellett vonni a munkálatokba. Ezután pályázatokkal sikerült a Szülőföld Alaptól és a Bethlen Gábor Alaptól fedezetet teremteni a legköltségesebb művelet elvégzésére: ez a sírok egyenkénti kataszteri bemérése volt az országos koordinátarendszernek megfelelően. Ez egyben a temetői utak, ösvények bejelölését is magával hozza, úgyhogy a sírkert egészen pontos térképe most születik meg. Erre a felmérésre az elmúlt nyáron került sor egy szakosodott cég s néhány egyetemi hallgató részvételével, a Házsongárd Alapítvány és a KLMT irányításával. Összesen mintegy 350 sír helyét jelölték be, de ezek nem mind kerülnek fel a jegyzékre.
Itt utalnunk kell arra, hogy a temető adminisztrációja, amikor tudomást szerzett arról, hogy több száz sírt műemlékké akar a Házsongárd Alapítvány nyilváníttatni, egyszerre ellenségessé vált. Minden módon megpróbálja akadályozni az alapítvány tevékenységét. A kataszteri felmérés kezdetekor még a szakembereket is kiutasította a temetőből. Megtagad minden adatszolgáltatást. Felettes szerve – a polgármesteri hivatal – nem hajlandó jobb belátásra bírni őket.
A kataszteri felmérés még csak az előkészületekhez tartozik. Minden egyes sírról, kriptáról külön adatlapot kell felállítani, amelyen szerepelnie kell a fényképnek, mérnöki rajznak, a sír leírásának, a benne nyugvó személy érdemeinek, s nem utolsó sorban a temetői nyilvántartásban szereplő sír-jelzetnek. Ez utóbbi kiadására valamilyen módon kényszeríteni kell majd a temető irodáját. Rövidesen egész pontosan véglegesítjük a jegyzékben maradó sírokat, s utána következik az adatlapok összeállítása. Óriási munka!
Az egész temető-dossziét majd a Házsongárd rövid története és jelentőségének ismertetése fogja bevezetni, s szakemberek aláírásukkal hitelesítik az adatokat. Bukarestben újabb bizottság elé kerül a dosszié, s majd annak javaslatával tehetik a miniszter asztalára aláírás végett.
Az idő nagyon sürget. Még az idén ősszel le kellene zárni a kolozsvári munkálatokat. Hogy aztán az utolsó véleményezés még a jelenlegi miniszteri mandátum alatt megtörténjék, s a szentesítő aláírásra sor kerülhessen. Reméljük, ezúttal nem marad el az eredmény.
GAAL GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Hírsaláta
ELVI MEGÁLLAPODÁS MAROSVÁSÁRHELYEN. Elvi megállapodás született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ Maros megyei szervezete között arról, hogy Vass Levente urológust támogatják marosvásárhelyi polgármesterjelöltként a jövő évi önkormányzati választásokon.
A megállapodáshoz egyelőre csak két magyar politikai szervezet csatlakozott, a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete nem ért egyet Vass személyével – írta hétfőn a Krónika. Toró T. Tibor, az EMNP ideiglenes elnöke – aki az EMNT ügyvezető elnöki tisztségét is betölti – most elmondta: egyetért és örül a két alakulat szóbeli-elvi megállapodásának, amely szerinte úgy ölt majd testet, hogy Vass függetlenként vagy egy majdani pártkoalíció színeiben, az RMDSZ és az EMNP logója alatt pályázza meg a városvezetői tisztséget. RÉSZFIZETŐS EGÉSZSÉGÜGY. Megjelent a Hivatalos Közlönyben az egészségügyi szolgáltatások részfizetésére vonatkozó szabályozás, amely 2012 januárjától lesz hatályos. A részfizetés, vizitdíj kötelezettsége alól mentesül mintegy nyolcmillió nyugdíjas, akinek havi jövedelme nem haladja meg a 700 lejt, továbbá a diákok és az egyetemisták, valamint az országos programok keretében kezelt betegek. A kemo- és radioterápia, a dialízis továbbra is ingyenes. A kismamáknak szüléskor nem kell külön díjat fizetniük – szögezi le a szabályozás. A vizitdíj értéke legtöbb az évi nettó jövedelem tizenketted része, azaz 600 lej lehet – áll a törvényben. Az összeget évente egyszer kell kifizetni, és abból fedezik a vizsgálatokat, laboratóriumi analíziseket, a kórházi ellátást. A szabályozás arról is rendelkezik, hogy amennyiben a kezelési költségek meghaladják a 600 lejt, a beteg jogosult az ingyenes orvosi ellátásra. A törvény alkalmazásáig azonban másképp fizetünk: vagyis a családorvos által végzett vizsgálat 5 lejbe, a szakorvosnál 10 lejbe, egyheti kórházi ellátás 100 lejbe kerül. (Antena 3)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Litteris et pietati sacrum”, avagy: már ezt is ellopják?
Mioritikus tájainkon sok mindent loptak és lopnak. Loptak már házat, épületet, földet, iskolát és intézményt, templomot, iskolai felszerelést és bútorzatot, pénzt és bankbetétet, könyvtárakat, alapítványokat, múzeumokat és még a Jóisten tudja, mi mindent. Legújabban nemcsak vasúti síneket és elektromos huzalokat, az alig megépült autópályák út menti felszereléseit, ócskavasat és minden elmozdíthatót és elmozdíthatatlant lopnak, hanem államilag elismert intézmény történetét és jelmondatát is.
Teljesen véletlenül a napokban kezembe került a Református Kollégium Petőfi utcai épületét ma is bitorló román tannyelvű Gheorghe Şincai Líceum egyik levele, és megdöbbenve vettem észre a levélpapír fejlécén használt jelmondatot:
„Litteris et pietati sacrum”. Hát már ezt is? Nem elég az épület, a nagyudvar, a felszerelés, az évszázadokon át a Református Kollégium által összegyűjtött szertári anyag bitorlása, ennek 450 éves történetét, valamint több mint kétszáz éves jelmondatát is ellopják? A jogtalan eltulajdonítás, nemcsak a jobb létre szenderült szocialista állam jellemzője, hanem Romániában napjainkban is büntetlenül alkalmazható gyakorlat?
Miért kell a Şincai-líceumnak jelmondat? Hát hogy legyen, mert ugyebár az neki nincs. Újat kitalálni viszont nagyon megerőltető dolog. Túlságosan igénybe veszi az agyat. És minek gondolkozni, a jelmondat itt van készen, hiszen már kétszáztíz esztendeje kitalálták a magyar református atyafiak. Vegyük el, legyen a mienk, ha kollégiumuk épületeit és felszerelését mi használjuk, használjuk iskolájuk történetét és jelmondatát is – gondolják a fent említett líceum korifeusai.
„Litteris et pietati sacrum” („A tudománynak és a kegyességnek szentélye”) – írták fel őseink a jelmondatot a Kolozsvári Református Kollégium 1801-ben elkészült épületének, az ókollégiumnak a Farkas utcai homlokzatára. Az 1798-ban tűzvészben elpusztult régi kollégiumi épület helyére, kissé nyugati irányban eltolva felépített, akkor új iskola az Erdélyi Református Egyházkerület pénzéből, a kolduló diákok által összegyűjtött adományokból, az erdélyi és magyarországi reformátusok és nem reformátusok adományaiból épült fel. És amikor ez az épület már szűknek bizonyult, akkor építtette fel a Református Egyház ugyancsak adományokból és a kollégium terhére felvett bankkölcsönökből a Bethlen Gábor fejedelem által még 1622-ben a reformátusoknak adományozott, a templom melletti nagy kiterjedésű telken, a Petőfi utcára néző újkollégium épületét. Ennek kapubejárata fölé szintén a „Litteris et pietati sacrum” jelmondatot írták fel eleink 1902-ben, mintegy jelezve, hogy a két épület és a kettőt összekötő terület együvé tartozik és egymástól elválaszthatatlan. Folytatták rendületlenül mindkét épületben az 1557-ben még az óvári létesítményben elkezdett, magyar református szellemű oktatást 1948-ig, amikor mindent egyetlen tollvonással elvettek, elloptak az akkori állami szervek.
A Kolozsvári Református Kollégium – alapításától az államosításig – az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona volt hiszen 1622-ben Bethlen Gábor fejedelem a református egyháznak adományozta a Farkas utcai templomot és a templom melletti területet. A tulajdonos attól kezdve 1948-ig, az államosításig nem változott. (A tulajdonjog megállapítása fölöttébb egyszerű volna, hiszen a 177/1948. sz. Hivatalos Közlönyben megjelent 176/1948. sz. államosítási dekrétumban felsorolt államosított felekezeti és magániskolák sorában a 6336. oldalon olvasható: „Kogălniceanu utca 16. sz. alatti református fiúgimnázium, a református egyház tulajdona, teljes vagyonával a napi leltár szerint”, s a napi leltárban a Petőfi utcai épület is fel kell legyen sorolva).
Az államosítás után, 1959-ig tisztán magyar tannyelvű iskola működött az elvett épületekben, előbb 2. sz. Magyar Tannyelvű Líceum, majd Ady Endre Magyar Tannyelvű Líceum néven. Azután a magyar és román iskolák egyesítésének ürügyével román tannyelvű osztályokat telepítettek a Petőfi és a Farkas utcai épületbe, az iskola nevét Ady–Şincai-ra változtatták. A román tannyelvű osztályok számát egyre gyarapították a magyar tannyelvű osztályok számának csökkentésével egy időben, egészen addig, amíg az utolsó magyar tannyelvű osztályt is megszüntették, az iskola nevéből Ady Endre nevét „kifelejtették”, és lett belőle Liceul Teoretic Gheorghe Şincai. Ez a Kolozsvári Református Kollégium és magyar tannyelvű utódiskolájának igaz története, dokumentumokkal bizonyíthatóan, nagyon röviden felvázolva.
Ezekkel a tényekkel szemben mit tesz a Şincai-líceum? Egy magát történésznek nevező valakivel írat egy olyan iskolatörténetet,amelyben megkísérli a Református Kollégium történetét
a maga történetének beállítani,
és így 450 éves történetet fabrikálni magának. Mert aki ilyen történetet szeretne, és ilyen neki nincs, az vagy ír, vagy írat, vagy lop magának történetet.
A líceum honlapján, valamint az 1998/1999-es évkönyvében és az azt követőkben is Scurt istoric al liceului (A líceum rövid története) cím alatt bizonyos Vasile Lechinţan elképesztő valótlanságokat ír ennek az iskolának a történetéről. Mert ugye, gondolja ő történészként, ha a Református Kollégium elorzott épületeit és felszerelését használja a Şincai, akkor joga van a történetét is magáénak tekinteni.
Elöljáróban szögezzük le, hogy 1919 előtt Kolozsváron sem állami, sem felekezeti (görög katolikus vagy görög keleti) román tannyelvű középiskola tudomásom szerint nem működött (a mai George Bariţiu román tannyelvű középiskola például honlapján úgy határozza meg magát, mint a legrégebbi kolozsvári román tannyelvű középiskola, 1919. október 19-i létesítéssel). A ma Kolozsváron működő egyik román tannyelvű középiskolának sincs tehát 1919 előtti története. Egyes épületeknek, amelyekben most román tannyelvű iskolák tevékenykednek, visszanyúlik ugyan a történetük 1919 előtti időkre, de ez nem esik egybe az iskolák történetével, a kettőt összemosni nem lehet.
Lechinţan úr szerint a Gheorghe Şincai román tannyelvű középiskola olyan rég létezik, hogy „kezdetei elvesznek az idők homályában és történetét Kolozsvár városának történetével fonja össze” (idézem eredetiben: „Liceul Gheorghe Şincai, ale cărui începuturi se pierd în negura timpului, îşi împleteşte istoria cu cea a oraşului Cluj”). Ha Lechinţan úr „az idők homályában elvesző” időpontnak tekinti az 1959-es esztendőt, akkor még talán igaza is lehet. De szándékosan elhallgatja, hogy a Şincai-líceum 1959-ben alakult meg, amikor az 1948-ban államosított Református Kollégium örökébe lépő, eleinte 2. sz. Magyar Tannyelvű Líceum, majd Ady Endre Magyar Tannyelvű Líceum nevet viselő iskolát román–magyar tannyelvű vegyes iskolává alakították át erőszakkal, hatalmi rendelettel Ady–Şincai néven. Ekkor találkozunk itt először a Şincai névvel.
A Şincai-iskola „történetét”, (1948-ig tulajdonképpen a Református Kollégium történetét) rengeteg hibával és valótlan állításokkal írja le a szerző. El nem tudom képzelni, hogyan sikerülhetett neki harmichat sorba ennyi valótlanságot összesűríteni. A sok téves adat mellett a történetet fantáziája és saját (vagy mások) vágyai szerint bonyolítja. Azt állítja ugyanis, miután a Református Kollégium történetét a Şincai történeteként ismerteti, hogy a Református Kollégium 1922–1940 között Constantin Angelescu néven román tannyelvű líceummá alakult át, majd 1945-ben 2-es számú Román Líceum lett belőle, amely azután egyesült az Inochentie Micu-Klein Líceummal. Hogy mindenki eredetiben megismerhesse, ide másolom a szerző román szövegét: „In paralel cu liceul reformat funcţionau o şcoală primară, o şcoală civilă de fete şi cursul comercial pentru fete, iar între anii 1922–1940 şcoala devine liceul românesc Constantin Angelescu. Devenit în 1945 Liceul Român nr. 2 de băieţi, fuzionează cu Liceul Inochentie Micu-Klein, inaugurarea festivă avînd loc în prezenţa episcopului Iuliu Hossu.” A fentebb közölt román szöveg nem a Református Kollégium történetére vagy a Şincai-líceum 1959-től kezdődő történetére, hanem az Angelescu román gimnázium történetére vonatkozik.
A Constantin Angelescu román gimnáziumnak az égadta világon semmi köze a Református Kollégiumhoz. Ilyen nevű román tannyelvű gimnázium működött 1922–1940 között a Király (ma Brătianu) utca 22. szám alatti épületben, sokan emlékezünk még rá. Ez valóban egyesülhetett egy másik román iskolával 1945-ben, és válhatott 2-es számú román tannyelvű fiúiskolává. De mi köze ennek a Református Kollégiumhoz? A szerző szándékosan vagy abszolút tudatlanságból ködösít. Mit akar ezzel elérni?
Netalán megkísérli hazugságokkal bizonyítani, hogy 1948-ban az államosításkor a Református Kollégium már nem is volt a református egyházé? Ezek szerint jómagam és sok ezer iskolatársam, akik 1922–1948 között a Református Kollégium padjait koptattuk, nem is voltunk a kollégium tanítványai, hanem az Angelescu gimnáziumé, majd a 2-es számú román tannyelvű líceumé? Netalán az akkor nem létező Şincai-líceumé?
Ezt akarja velünk, református kollégiumi öregdiákokkal, az akkori idők még élő tanúival megetetni? S az 1948–1959 közötti időszakban a 2. sz. Magyar Fiúlíceum és Ady Endre Magyar Tannyelvű Líceum egykori tanítványaival elhitetni, hogy ők a 2. sz. Román Líceumban tanultak? Vagy az általam több mint tízévnyi kutatómunka után ugyancsak Litteris et pietati sacrum címmel megírt háromkötetes munka nem is a kollégium történetének, hanem a Şincai-líceum vagy az Angelescu-gimnázium történetének eseményeit taglalja? Nahát, hogy mit meg nem ér az ember, ha sokáig él! De lényegében nem is minket, hanem a román közvéleményt igyekszik bizonyos meghatározott céllal megtéveszteni a rövid iskolatörténet szerzője.
A Şincai-líceum mai diákjai és azok szülei, avagy mások, akik az évkönyvükben megjelent „iskolatörténetet” vagy a Şincai honlapját olvassák, bizonyára el is hiszik a képtelen állításokat, zagyvaságokat, hiszen a valódi információkkal nem rendelkeznek.
Az állami levéltárban, az Akadémiai Könyvtárban, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, az Egyetemi Könyvtárban és máshol fellelhető kollégiumi elöljárósági és tanári gyűlések jegyzőkönyvei, a kollégium teljes levelezése, évenként rendszeresen kiadott évkönyvei, kimutatások tömegei és egyéb iratok sokasága tanúsítják a szerző állításainak valótlanságát. Csak tanulmányozni kell ezeket, és a valóságnak megfelelően, ferdítések nélkül írni történelmet.
De lássunk egy másik dokumentumot is. Ez egy román nyelvű prospektus, amely az 1989 utáni Şincait mutatja be. Ebben a Şincai Líceum alapítási évét 1921-re teszi az ismeretlen szerző. Amikor ezt a prospektust készítették (nincs rajta évszám, kb. tíz évvel ezelőtt készülhetett) az étvágy még nem volt túl nagy, megelégedtek az 1921-es (amúgy ez is légből kapott) alapítási évvel, de ahogy az évek teltek, az étvágy növekedett: előbb több évszázados lopott történelmet, majd újabban lopott jelmondatot is próbálnak szerezni maguknak.
Idegen tollakkal ékeskedni sem embernek, sem intézménynek nem illik. Mások megvalósításaira áhítozni, azokat eltulajdonítani, kisajátítani, nem a legjellemesebb cselekedet. Mint ahogy nem a legelegánsabb az sem, amit a szerző állít „műve” befejező mondatában, hogy ti. „öt évszázad ótaez az intézmény” (mármint írása megjelenésekor csupán 40 éve létező Şincai-líceum) „minden szeptemberben azok számára nyitja meg kapuit, akik Gheorghe Şincai-jal együtt mondják: sok hasznosat tettünk a nemzet és a nyelv dicsőségére.” Hát igen… Sokan azok közül, akik évszázadokon át a Református Kollégiumban tanítottak és tanultak, valóban sokat tettek a nemzet és a nyelv érdekében. Csak éppen nem olyan értelemben, ahogy azt a szerző gondolja.
Visszatérve az ellopott történetre és jelmondatra, a Şincai-líceum eltulajdonítási cselekedetét nemcsak a Református Kollégium, hanem egész magyar közösségünk és múltunk elleni támadásnak tekinthetjük. A magam és még élő iskolatársaim nevében is felszólítom a Şincai-líceum vezetőségét, hogy a Református Kollégium 450 éves történetét ne használja saját történeteként se honlapján, se kiadványaiban. A Şincai-líceum történetét az 1500-as évektől eredeztetni nem más, mint szemenszedett hazugság. Egyidejűleg felkérem a Şincai-iskola igazgatóságát, haladéktalanul vonja vissza levélpapírjairól a Református Kollégium több mint kétszáz éves jelmondatát, amit jogtalanul használ. Ez a jelmondat a Református Kollégiumé, és senki másnak nincs joga kisajátítani. Nem ők találták ki, és nem ők helyezték oda. Illene bocsánatot kérniük a magyar közösségtől és a Református Kollégiumtól, elkövetett hamisításaikért.
Kolozsvári József
Szabadság (Kolozsvár)

HÍRADÁS NÉLKÜL
Felmondásra kényszeríti az új tulaj a Krónika újságíróit?
Értesüléseink szerint a Krónika szerkesztőit hamarosan az Udvarhelyi Híradó Kft. alkalmazza, amelynek több ingóságát árverezik szombaton tartozásai miatt.
Nagy a bizonytalanság a Krónika szerkesztőségében: a Kolozsváron szerkesztett országos magyar napilap munkatársait az Udvarhelyi Híradó Kft. (UH) veszi át, ugyanis a lapot megjelentető Krónika Kiadó Zrt.-t hamarosan felszámolják. A Székelyhon hírportált, a Vásárhelyi Hírlap, a Csíki Hírlap, a Gyergyói Hírlap és az Udvarhelyi Híradó napilapokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft.-ben egy magyarországi alapítvány a többségi tulajdonos.
A Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány tavaly decemberben, rögtön létrehozásakor 250 millió forintos adományt kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Júniusban 90%-os tulajdonrészt szerzett az Udvarhelyi Híradóban.
Információink szerint néhány hónapja a Krónika is a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány érdekeltségi körébe tartozik.
Bizonyos vélemények szerint a magyar nyelvű sajtóorgánumok alapítványon keresztül lebonyolított akvizíciója által a Fidesz-kormány épít magának hátországot Erdélyben. Értesüléseink szerint a Krónikában bekövetkezett változások után az új tulajdonos nem jelentkezett, nem ismertette a szerkesztőséggel szándékait, jelenleg Deák Attila, a Krónika vezérigazgatója a kapcsolattartó személy az új tulajdonos és a szerkesztőség tagjai között.
Forrásaink szerint Deák Attila december 7-én este közölte a szerkesztőség tagjaival: mondjanak fel a lapnál önszántukból, hogy az Udvarhelyi Híradó alkalmazhassa őket. A szerkesztőség egyelőre nem sieti el a felmondást, ugyanis szerintük nincs arra garancia, hogy ismét és azonos feltételek mellett alkalmazza őket az UH. Emellett nehezményezik, hogy az UH vezetősége részéről senki sem érkezett Kolozsvárra tájékoztatni a szerkesztőséget arról, hogy az elkövetkezőkben milyen terveik vannak a lappal.
Úgy tudjuk, a Krónika Kiadó adminisztratív osztályának nagy részét már leépítették, ugyanis szolgáltatásaikra az új felállásban már nem lesz szükség. Állítólag a leépítés viszonylag békésen zajlott, volt, aki nyugdíjba vonult, mások új munkahelyet kerestek. Forrásaink szerint a szerkesztőség tagjait érintő átszervezést a vezérigazgató elutasította.
A szerkesztőség további aggodalmaira az ad okot, hogy az új tulajdonos az átvételüket követő időszakban újratárgyalná a béreket, és szerintük ennek célja a kiadások csökkentése: attól tartanak, hogy jelenlegi fizetésüknél kevesebbet ajánl meg nekik az új alkalmazó. A titokzatosság miatti feszültséget tovább növeli az a tény, hogy az Udvarhelyi Híradó Kft. több ingósága is kalapács alá kerül pénteken, mivel a cég 564 319 lejre rúgó adósságot halmozott fel az állam felé. A Hargita Népe napilapban közölt információk szerint a pénteki árverésen összesen 394 100 lej értékben egyebek mellett kalapács alá kerül 14 gépjármű, egy hőközpont, egy légkondicionáló berendezés, továbbá készülékek, berendezések, számítógépek kerülhetnek új tulajdonoshoz.
A tartozásokról és a cég jelenlegi anyagi helyzetéről az Udvarhelyi Híradó kft. vezetőségénél érdeklődtünk. Azt szerettük volna megtudni, hogy az UH milyen pénzügyi forrásokból kívánja a Krónika szerkesztőségére fordítandó költségeket fedezni, azonban a következő választ kaptuk:
"Az Udvarhelyi Híradó Kft. a hivatalosan bejegyzett, romániai pártoktól független magánvállalkozás, amelynek finanszírozását a tulajdonosok végzik. Kiemelve ismét a médiavállalkozás jellegét, úgy gondoljuk, hogy a cég üzlet politikája meg egyéb, ehhez kapcsolodó döntések nem publikusak. Az ANAF honlapján közétett információkkal kapcsolatosan csak annyit, hogy jobban tennék, ha a világhálóról szerzett adatoknak tüzetesebben útánajárnának, ezt ugyanis az újságírói etika megköveteli. Egyébként is az Udvarhelyi Híradó Kft. nem egy frissen induló vállalkozás, hiszen már több éven keresztül megállta helyét ezen a folyamatosan változó piacon és ez a szervezet víziója a közeljővőben is, mindezt továbbra is úgy kívánja elérni, hogy betartja az érvényben levő törvényeket." Kifizette az állam felé a tartozását az Udvarhelyi Híradó Kft.
A Krónika szerkesztősége jelenleg az Udvarhelyi Híradó Kolozsváron létrehozott kirendeltségének székházában szerkeszti a lapot. A kirendeltség létrehozásáról a Hivatalos Közlöny idei, október 21-i kiadásában tájékoztat. A kirendeltség az Eperjes (Onisifor Ghibu) utca 14. szám alatt található, egy akkora felületű irodában, amelyben legfennebb tíz személy férhetne el kényelmesen, ehhez képest - az Erdélyi Napló szerkesztőivel együtt - ennek duplája a helyiségben dolgozók száma.
(Tulajdonosi viszonyok. A 2004-ben bejegyzett UH kiadón a Bap Agecyben érdekelt Albert András és Petroczki Géza üzletemberek illetve a Limoon Limited ciprusi cég osztozott. 2008. április 17-én a Hivatalos Közlönyben megjelent információk szerint az UH Kiadó kft. társtulajdonosi viszonyai megváltoztak: a ciprusi cég és Petroczki kilépett. Az üzletember a Bap Agency Kft.-ből is kivonult, tulajdonrészét pedig Albert vette át. Az egy évvel később, szeptember 17-én megjelenő Hivatalos Közlönyben szereplő adatok szerint a Bap Agency alaptőkéjét megemelték. Továbbra is Albert maradt a tulajdonos, ám magánszemélyként is belépett, a társasági tőke 25%-ának tulajdonosaként, 75% a Bap Agency kft. birtokában maradt. Ugyancsak 2009-ben adminisztrátor-csere ment végbe az UH-nál, az új adminisztrátor Székely Róbert lett, aki Köllő Bálintot váltotta a tisztségben. Az augusztus 19-én megjelent Hivatalos Közlöny szerint Albert András az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben magánszemélyként birtokolt tulajdonrészét és a Bap Agency által birtokol tulajdonrészének nagyobb részét eladta a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványnak, cserébe 553 500 lejt kapott. A Bap Agency-nek az UH-ban jelen pillanatban 10%-os részesedése van, miközben a magyarországi alapítványé a 90%.) Kertész Melinda
Transindex.ro

Lefestették a székelymosoni helységnévtáblát
Az önkormányzat ugyanolyan vehemens eljárást vár a prefektustól, mint a szentlőrinci tábla esetében
Január első napjaiban ismeretlen tettesek piros festékkel tüntették el a Székelymoson bejáratánál elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblát.
Tóth Sándor, Nyárádszereda alpolgármestere a Népújság kérdésére elmondta: – Karácsony előtt tettük ki ezt a helységnévtáblát, azért, mert az előzőt ellopták még 2009 végén. Január első napjaiban jelezték a helyi rendőrök, hogy piros olajfestékkel teljesen eltüntették a magyar feliratot.
Most megkérdezném azokat, akik a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatalt és a magyar embereket azzal vádolják, hogy románellenesek, templomellenesek, vagy hogy erőszakkal be akarják olvasztani a románságot, erről mi a véleményük? – tette hozzá az alpolgármester.
Elmondta, hogy amikor az előző táblát ellopták, a prefektus azt kifogásolta, miért nevezik Székelymosonnak, miért nem egyszerűen Moson a település neve, holott kormányrendelet hagyta jóvá ebben a formában. Az önkormányzat is erre hivatkozik, illetve azokra a történelmi feljegyzésekre, amelyek alapján megkérdőjelezhetetlen a Székelymoson elnevezés.
– Ha Székelyföldet nézzük, akkor Székelymoson olyan virtuális határ menti falu, ahol még székelyek laktak. Emellett a lakosság részaránya is kb. 50-50 százalék, tehát megalapozott, hogy magyarul is ki legyen írva a település neve, fogalmazott Tóth Sándor.
Elmondta, hogy akik ellopták az előző táblát, helyébe egy bibliai idézetet függesztettek ki. – Ezt kikérem magamnak, egyetértek, Isten legyen jelen a településeinken, viszont a helységnévtáblának is ott a helye, nem így, ahogy most szerepel.
A kérdésre, hogy mit szándékszik tenni az önkormányzat, esetleg tesz-e ismeretlen tettes ellen feljelentést, Tóth Sándor kijelentette: természetesen írásban fogjuk jelezni a prefektus úrnak, és felkérjük, járjon el éppoly vehemensen és operatívan, ahogy a szentlőrinci tábla ügyében járt el.
*
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 2009 márciusában Marius Pascan prefektus azt állította, hogy azért döntöttek ki a Nyárádmentén egy helységnévtáblát, mert annak csak román felirata volt. Utólag kiderült, nem szándékos rongálásról volt szó, egy traktor véletlenül döntötte ki. Akkor a prefektus azt állította, hogy Maros megyében még mindig vannak olyan települések, ahol továbbra is fennáll az etnikumok közötti konfliktuslehetőség, és a Nyárádszeredához tartozó, túlnyomó részt románok lakta Kisszentlőrincen szándékos rongálás történt, mivel a táblán csak a település román neve szerepelt. Az ügyben akkoriban mind a rendőrség, mind a hírszerző szolgálat nyomozott, ám kiderült, a táblát nem szándékosan döntötték ki, és csupán egy rosszindulatú feljelentés nyomán lett “ügy” belőle.
Egyébként a Székelymoson elnevezést az Alkotmány 107. cikkelyének megfelelően, a helyi közigazgatási törvényt módosító 1.415 számú, a nemzeti kisebbségek anyanyelv- használati jogára vonatkozó kormányrendelet szentesíti, amely a 2002. december 20-i 936 számú Hivatalos Közlönyben is megjelent.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Új magyar alprefektusok
Megjelent a Hivatalos Közlönyben Romer Ambrus Sándor Mihály és Pataki Anna-Mária alprefektusi kinevezése. A Brassó, illetve Máramaros megyei tisztségviselőkről kedden döntött a kormány, miután elődeik, Ambrus Károly és Böndi Gyöngyike nyugdíjba vonultak. Szintén a napokban szavazták meg a parlament két házának együttes ülésén az Országos Biztosítási Felügyelet Tanácsának (CSA), illetve a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) tagjainak a kinevezését. Az RMDSZ az Országos Biztosítási Felügyelet Tanácsa tagjává Bíró Albint javasolta újabb ötéves mandátumra, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Tanács tagjává pedig Csendes Lászlót, újabb hatéves mandátumra. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nemet mondanak a székelyek Pontáéknak
Nem fizeti vissza a kormány tartalékalapjából kapott pénzösszegeket Hargita és Kovászna megye önkormányzata. A Hargita megyei tanács 6 millió lejt kapott az Ungureanu-kabinettől, míg Kovászna megye önkormányzatának 4,8 millió lejt utaltak Bukarestből.
Közös fellépés. Nem adnák vissza a pénzt a székelyföldi megyei elöljárók Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: nem adják vissza a kormánypénzt, hiszen törvényesen kapták, és ha kell, perre mennek érte. Elmondása szerint az összeget az európai uniós beruházások önrészeként akarják felhasználni. „2009-ben is, amikor az RMDSZ ellenzékben volt, csak uniós pénzekből gazdálkodtunk, nem kaptunk kormánytámogatást, és mégis sikerült megkétszerezni a megye költségvetését” – emlékeztetett Borboly.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke szintén leszögezte, hogy a pénzt törvényesen kapták, kormányhatározat rendelkezik róla, és tanácsi határozattal belefoglalták már a megyei költségvetésbe, nem adják vissza. A tanácselnök szerint pimaszság a Ponta-kormány részéről visszavenni a kormánytámogatást. Úgy vélte, lehet, hogy a Bukarestből kapott pénzt más megyékben rendezvényekre már „elpallták”, viszont a két székely megye megspórolta a támogatást, hogy azt rendeltetésszerűen, uniós beruházásokra fordíthassák.
Mint arról beszámoltunk, az új kormány rendeletet fogadott el, mely szerint az önkormányzatoknak – amennyiben még nem költötték el – vissza kell fizetniük azt a pénzt, amit április elején az Ungureanu-kabinet utalt ki számukra a tartalékalapból.
A rendelet a Hivatalos Közlönyben is megjelent. A két székelyföldi politikus tegnapi sajtótájékoztatóján élesen bírálta a Ponta-kabinetet, mint hangsúlyozták, a területi autonómia jelenthet megoldást arra, hogy a magyar közösség ne legyen kiszolgáltatva a bukaresti kormányváltásoknak. „Nem jó gyűlöletből szabályt alkotni, az erőszakos intézkedések, a bukaresti magyarellenes politizálás visszavetheti a helyi szinten folytatott román–magyar párbeszédet, és ennek következményeit a székelyföldi románok is megérzik” – vélte Borboly Csaba.
Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában huszonkét év után is bármi visszafordítható, a megszerzett jogokat és a kapott pénzeket is elvehetik. Egy új miniszter átrendezheti a költségvetési tételeket, egy tollvonással megváltoztatja a kormányzati programokat, és bár nem tudja megakadályozni, késleltetni tudja az EU-s pályázatokat, összegzett a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Erősítenék a székely térségi identitást A sikeres Székelyföld fórumsorozatot tartották tegnap Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényen Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség identitása összekapcsolódik az etnikai identitással, ezért sokáig hallgatni kellett róla. Mint mondta, az ünnepek, a kiadványok, a jelképek, a szimbolikus térhasználat, az arculatépítés gyakorlati megoldások a térségi identitás előtérbe helyezésére. Ezeket a fejlesztéspolitikai eszközöket a versenyképesség és a megélhetés szolgálatába kell állítani, szögezte le a szakember. Mint elhangzott, a fórum célja, hogy a székelyföldi térség fejlesztésének fő irányvonalait meghatározó cselekvési tervek készüljenek. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök hangsúlyozta, az európai példa is azt mutatja, hogy ahol erős az identitás, ott gazdasági fellendülés is tetten érhető. Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy saját erőből kell megtalálni a helyes utat, gazdálkodni és felmutatni az értékeinket.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

A magyarellenes Munteanu a háromszéki prefektus
Ismét a szociáldemokrata Codrin Munteanu lesz Kovászna megye prefektusa, ő váltja a Ponta-kabinet által leváltott György Ervint. Munteanu kinevezését már keddi ülésén eldöntötte a kormány, ám akkor iktatják be, amikor a határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
A liberális párt Kovászna megyei politikusai Milik Ottót, a Bevándorlási hivatal Otopeni-i központjának vezetőjét javasolták a kormányhivatal élére, ő valószínűleg megkapja az alprefektusi posztot. A 35 éves Codrin Munteanu 2009-ben már volt Kovászna megye prefektusa, akkor is György Ervint váltotta, majd ugyancsak neki adta vissza a tisztséget.
Munteanu közigazgatási jogból doktorált, kilenc évig vezette a Kovászna megyei prefektúra jogi osztályát, 2008-ban Bukarest alprefektusi tisztségét töltötte be, 2011-től kormányfelügyelő. Kovászna megyei prefektusként az volt a vezérelve, hogy véget vet annak a gyakorlatnak, miszerint ami nem tilos, az megengedett, és hadat üzent a székely jelképeknek, a magyar feliratoknak. Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke a sajtónak elmondta, „szakmai szempontok” alapján jelöltek prefektust.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács és a háromszéki RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a többségében magyarok lakta Háromszéken a kormány képviselője kellene ismerje a magyar kultúrát, beszélje a magyar nyelvet, és fontos az etnikai arányosság betartása is. „A magyar közösség számára Milik Ottó lenne elfogadhatóbb, hiszen ő a románokkal és a magyarokkal is szót tud érteni, míg Codrin Munteanu csak a román nacionalistákkal” – szögezte le Tamás Sándor.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Perelnek az önkormányzatok a kormánypénzek visszavonása miatt
Több erdélyi és partiumi önkormányzat is megtámadja a bíróságon azt a kormányrendeletet, amellyel a balliberális kormány visszaköveteli az önkormányzatoktól az év elején kiutalt kormánytámogatást. A Ponta-kabinet 250–300 millió lejt vonna vissza a polgármesteri hivataloktól és a megyei tanácsoktól, ezt az összeget az Ungureanu-kabinet a tartalékalapból utalta át az intézményeknek. A sürgősségi kormányrendelet már kedden este megjelent a Hivatalos Közlönyben, így – a szabályozás értelmében – múlt pénteken járt le a háromnapos határidő a pénzek visszafizetésére.
Megvonás. A Ponta-kabinet intézkedése miatt Erdély-szerte számos intézményfelújítás fog szünetelni Kelemen Hunor szövetségi elnök bejelentette, az RMDSZ is bírósághoz fordul a kormányrendelet miatt, mivel az Ungureanu-kabinet által kiutalt támogatásokat nem politikai alapon, hanem az önkormányzatok szükségletei alapján osztották ki.
„A forráskiegészítéshez joguk volt az önkormányzatoknak, de a rendeletet formai okokra hivatkozva kell megtámadni, hiszen kibocsátása nem felel meg az előírásoknak, például közvita sem előzte meg” – szögezte le Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kezdeményezését a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is támogatja. Vasile Blaga, a PDL főtitkára szerint ha az önkormányzatok beperelik a kormányt, akkor egészen biztos, hogy vissza fogják nyerni a Ponta-kormány áltat visszaigényelt pénzeket. A PDL első embere, Emil Boc volt miniszterelnök úgy véli, alkotmánysértő a szociálliberális kabinet határozattervezete, mivel sérti az önkormányzati autonómiát.
„A kormány nem politikai alapon osztotta szét ezeket az összegeket, hanem az önkormányzatoknak alárendelt intézmények fele irányuló tartozások kiegyenlítésére, valamint hozzájárulásként fontos európai uniós projektek elkezdéséhez” – mutatott rá az ellenzékbe vonult párt elnöke. Victor Ponta miniszterelnök azonban megfenyegette a PDL és az RMDSZ azon polgármestereit, akik perre mennének a kormánnyal az előző, PDL-kabinet által kiutalt, de az új kormány által visszakért pénzek ügyében.
Ponta szerint nem nyerhetik meg a pereket, viszont gondoskodik arról, hogy a perköltséget is nekik kelljen kifizetniük. A miniszterelnök szerint a kiutalások politikai alapon történtek, és a pénzeket az önkormányzatok egy része választási kampányra költötte volna. Az összegek odaítéléséről szóló kormányrendelet értelmében azonban ezeket az aktuális kiadások fedezésére, valamint EU-s pályázati beruházásokra költhették volna az önkormányzatok.
A kormányfő szerint a visszakövetelt pénzeket bér- és nyugdíj-kiegészítésre kellene fordítani. Az Ungureanu-kormány országos szinten összesen mintegy 648 millió lejt utalt ki az önkormányzatoknak április elején.
A háromszékiek már léptek
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának elmondta, már megtámadták a sürgősségi kormányrendeletet. „Minden érintett háromszéki önkormányzat így tett, és tudomásom szerint az országban minden olyan településen az igazságszolgáltatáshoz fordulnak, ahol az elöljáró az RMDSZ vagy a Demokrata-Liberális Párt tagja” – szögezte le a polgármester.
Rámutatott: ha a bíróság egyetlen esetben is a felperes önkormányzatnak ad igazat, a sürgősségi kormányrendeletet felfüggesztik vagy eltörlik, és akkor már mindenki elköltheti a pénzt, addig viszont nem lehet hozzányúlni, mondta Antal.
Korábban Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök is azt mondták, nem adják vissza a pénzeket, perre mennek. Hargita Megye Tanácsa 6 millió lejt kapott az Ungureanu-kabinettől, Kovászna megye 4,8 millió lejt, Sepsiszentgyörgy pedig 10 millió lejt. A székely önkormányzatok még nem költötték el a pénzt, mert az európai uniós beruházások önrészeként akarták felhasználni. Tamás Sándor kifejtette, pimaszság visszavenni a kormánytámogatást, amit lehet, hogy más megyékben „rendezvényekre már elkótyavetyéltek”, viszont ők megspórolták, hogy azt rendeltetésszerűen, európai uniós beruházásokra fordíthassák.
Udvarhelyen nincs mit visszaküldeni
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal 400 ezer lejt kapott a tartalékalapból, de semmit nem utal vissza az államnak, ugyanis a pénzt már elköltötte az önkormányzat – tudtuk meg Bunta Levente polgármestertől. A városvezető elmondta, gondoskodtak róla, hogy hamar elköltsék a pénzt, az összeg megérkezése után azonnal kiutalták azt a Borvizek Útja projekt munkálataira, ugyanis az elvégzett munka értékének egy részével még tartoztak a kivitelezőnek. Nem volt egy nagyon jelentős pénzösszeg a kiutalt keret, de ez a kis öszszeg is fontos lett volna az önkormányzatnak.
„Láthatatlan” támogatások
A Maros megyei polgármesterek sem utalják vissza a kormány számlájára azt a pénzt, amit önkormányzataik költségvetés-kiegészítésként kaptak. Lapunk érdeklődésére, miszerint követi-e Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es kollégái példáját, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy ő is arra biztatta a térség polgármestereit, hogy, amennyiben lehet, ne utalják vissza a kormány által kért összegeket. Mint hozzátette, a megyei önkormányzat jogi osztályának munkatársai már megóvták az új kabinet döntését. „Az ügy azonban nem egyértelmű: egyrészt több közigazgatási egység már hozzányúlt ahhoz a pénzhez, és különböző uniós pályázatok önrészét fedezte.
Másrészt ezt a kormánypénzt nem úgy kell elképzelni, hogy az önkormányzatok kasszájában áll. Az összegek nagy része az önkormányzatok kincstári számláján van, s az új kabinet akár azt is elrendelheti, hogy ne adják ki nekünk” – vélekedett a jogász-politikus. Lokodi Edit Emőke szerint az önkormányzatoknak nagy szükségük van az Ungureanu-kormány által megszavazott összegekre, hisz azokat nem kampánycélokra, hanem uniós pályázatok önrészeként használnák.
Félbemaradt munkálatok Szatmárnémetiben
Iskolai felújítási munkálatok és járdajavítás marad el Szatmárnémetiben az új kormány által eszközölt pénzvisszavonás miatt. Ilyés Gyula polgármester szerint ez a városnak 560 ezer lejes kiesést jelent. Mint elmondta, négy iskola udvarán terveztek munkálatokat, elsősorban aszfaltozást, továbbá a Carpaţi I és Carpaţi II lakótelepeken szerették volna a járdákat rendbehozni, azonban ez egyelőre minden valószínűség szerint elmarad.
„Belefoglaltuk ezeket az összegeket a városi költségvetésbe, azonban kénytelenek leszünk kivenni a büdzséből, ha a pénzügyminisztérium visszavonja a támogatást” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette ugyanakkor, erkölcsileg elfogadhatatlannak találja az USL hozzáállását ehhez a kérdéshez, mivel máris azzal kampányolnak, hogy csakis akkor jönnek majd központi pénzek Szatmárnémetibe, illetve Szatmár megyébe, ha rájuk szavaznak, mivel ők vannak kormányon.
Az elöljáró szerint ezzel a húzással a kormány nem az ellenzéki pártokat rövidítette meg, hanem a helyi közösségeket, hiszen például egy járdafelújításnak pártállástól függetlenül minden szatmári örülne. Krónika (Kolozsvár)

A hatalomváltás furcsaságai
A magas rangú tisztségviselőt felmentették, az ideiglenes prefektus marad
Románia Hivatalos Közlönyében a múlt hét végén közölték, hogy a kormány felmentette tisztségéből Bárczi Győzőt, Maros megye alprefektusát. Viszont a nemrég ideiglenesen kinevezett Bretfelean Valentin tisztségében maradt.
Kérdésünkre Bárczi Győző elmondta: – Én is pénteken este értesültem a Hivatalos Közlönyből, hogy áthelyeztek, alkalmazták a mobilitás elvét, és kormányellenőrnek neveztek ki a kormányfőtitkárság alárendeltségében. Nagy volt a tisztogatás, minden magyar prefektust és alprefektust leváltottak. Végül is számítottunk erre, de annyira siettek, hogy még helyettest sem találtak. Ezek szerint az volt a fontos, hogy leváltsanak, nem az, hogy valakit kinevezzenek helyettem. Ilyen még nem volt a történelemben; általában úgy történnek a dolgok, hogy ha valakit leváltanak, azonnal kineveznek valakit a helyébe. Egyelőre tehát mint kormányellenőr fogok dolgozni.
– Ami azt jelenti, hogy Bukarestbe kell költöznie?
– Igen, Bukarestben fogok dolgozni egyelőre, remélem, kapok feladatot, megbíznak egy bizonyos hatáskörrel, és azt is remélem, hogy Maros megyében kapok feladatot és nem helyeznek ki Tulceára például.
– Ez azért érdekes, mert ön jogosított magas rangú tisztségviselő, akiket nem szoktak politikai alapon "mozgatni", ennek ellenére leváltották az alpolgármesteri tisztségből.
– A pénteki Hivatalos Közlönyben megjelent, hogy nagyon sok prefektust/alprefektust leváltottak. Nyolcan vagyunk, akik véglegesek voltunk a tisztségünkben, és mindenkinél alkalmazták az úgynevezett mobilitás elvét és áthelyeztek kormányellenőrnek. Azokat a prefektusokat, alprefektusokat, akik nem voltak véglegesítve tisztségükben, mind menesztették.
– Nem mindegyiket. Az ügynek éppen az a másik érdekessége, hogy a Maros megyébe nemrég kizárólag politikai alapon átmenetileg kinevezett prefektus viszont a helyén maradt. Legalábbis egyelőre...
– Ez így igaz. Őt még nem mentették fel tisztségéből. Végül is a prefektúra nem maradhat vezető nélkül.
– Csak az a furcsa, hogy akinek megvan a képesítése, a vizsgája, véglegesítése erre a funkcióra, annak menni kell, aki meg csak "átmeneti", az marad.
– Így van. Ez mutatja, hogy nem a kompetenciát veszik figyelembe, hanem kizárólag etnikai és politikai alapon döntenek.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Magyarul sokba kerül?
A nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezhető a felnőttek szakmai képzése Romániában – a vonatkozó kormányhatározatot módosító törvény márciusban jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A munkaerő-foglalkoztatási hivatal által szervezett szakmai tanfolyamok román nyelven zajlanak, anyanyelven történő képzésre eddig nem érkezett igény, az új lehetőségről pedig vélhetően nem értesültek az érdekeltek.
Az anyanyelven történő oktatás igényét írásban kell jelezni a szolgáltatóknál. A magyar nyelvű képzés csak abban az esetben valósulhat meg, ha a nyilvántartott szolgáltatók erre külön engedélyért folyamodnak – az oktatási programra megfelelő szakembert kell találni, a tananyagot le kell fordítani.
A Magyarországról átvett tananyag nem használható, mert ott a felnőttképzésnek más a struktúrája – nyilatkozta érdeklődésünkre Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője, aki úgy véli: a szolgáltatók csak abban az esetben élnek majd a törvény biztosította lehetőséggel, ha lesz érdeklődő az anyanyelvű tanfolyamok iránt. Ezek en­gedélyeztetése ugyanis meglehetősen költséges folyamat, s ha a román mellett például magyarul is lebonyolítana egy-egy képzést a szolgáltató, az kétszer nagyobb kiadást jelent számára. "Az engedélyeztetésnek a mesterségre kellene vonatkoznia, nem pedig arra, hogy milyen nyelven zajlik a képzés" – fogalmazott a szakember. Kelemen Tibor ugyanakkor elmondta: az új módosítás kezdeményezői sem hívták fel kellőképpen a szakhivatalok figyelmét az új lehetőségre.
A Háromszéken hagyományosnak számító foglalkozási ágazatokban ese­tenként hiányos a felnőttek szakmai képzésének palettája: ilyen a fafaragás vagy az idegenfogalom is. A munkaügyi igazgató által említett másik példa, hogy a mikóújfalusi kőfaragó tanfolyamot egy ploieşti-i szakcég bevonásával szervezték meg (sem Háromszéken, sem a környező megyékben nem találtak ebben a szakmában képzőt), bár valószínű, hogy nagy lett volna az igény a magyar nyelvűre. Az elméleti oktatásért és a gyakorlati képzésért ugyan magyar szakemberek feleltek, a tanfolyam hivatalos nyelve azonban román volt, így a vizsgáztatás is ezen a nyelven történt.
Gondot jelent az is, hogy a képzéseket megelőző különböző tesztek is román nyelvűek, sok jelentkezőnek fejtörést okoz a szakkifejezések értelmezése (pél­dául a pszichológiai teszteknél), így elő­fordulhat, hogy esetenként a jelent­kezőről alkotott kép sem tükrözi a valóságot – vázolta Kelemen Tibor.
Demeter Virág Katalin. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felvételi előtt
Eredmények és remények a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán
Több mint valószínű, hogy új szakkal, a tájépítészettel bővül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának felvételi kínálata. A többi, már ismert szakirányra az idén is lehet jelentkezni, s a hallgatói létszám a belső leosztásban módosult egy keveset – válaszolta kérdésünkre dr. Székely Gyula egyetemi tanár, a kar dékánja.
– Mi marad és mi változik?
– Az informatika és a mechatronika szakon marad a 25-25 tandíjmentes és 25-25 tandíjas hely, az automatika és alkalmazott informatika, valamint a számítástechnika szakon 20-20 tandíjmentes, illetve 20-20 tandíjas helyet hirdettünk meg. A múlt évben tapasztalt érdeklődésből kiindulva a számítógépes művelettervezés és a távközlési szakok szerkezete megváltozott, 15-15 tandíjmentes és 25-25 tandíjköteles helyre lehet jelentkezni. A kertészmérnökin 20 tandíjmentes és 30 tandíjas helyre lehet pályázni, a tájépítészet szakon 30 tandíjas hely lesz. A kertészmérnöki szak a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Országos Ügynökség (ARACIS) vizsgálóbizottságának tavaly novemberi felmérése alapján megbízható minősítést kapott (ami öt évre szóló akkreditációt jelent), ezért emeltük meg a helyek számát.
A humántudományok szakirány szerkezete változatlan: a kommunikáció és közkapcsolatok szakon 15-15, az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatási szakon 15-35 hely, a fordító és tolmács szakon 20 tandíjmentes és 30 tandíjköteles helyen biztosítunk továbbtanulási lehetőséget.
– Említette, hogy a múlt évben tapasztalt érdeklődésre alapozva két szakon csökkentették a helyek számát. Érdekes és a távlati lehetőségek szempontjából fontos szakirányokról van szó. Miért volt kisebb az érdeklődés?
– Valószínűleg még nem épültek be eléggé a köztudatba, holott a távközlés szakon, ami az elektronikai képzéshez tartozik, a legkorszerűbb kommunikációs eszközökkel és technikákkal – internet alapú távközlési rendszerek, rádiókommunikáció, mobiltelefónia, mobil számítástechnika – ismerkedhetnek meg a hallgatók. A számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, azaz a gépészmérnöki szak is egyre keresettebbé válik, s hallgatóink egyéb tantárgyak mellett a legnépszerűbb gépészeti szoftvereket sajátíthatják el. E két szakon harmadik évfolyamunk van, még nincsenek végzőseink, valószínűleg ezért nem "futottak fel" az elképzelt mértékben.
– Mondjunk néhány szót a tájépítészetről is.
– A napokban járt nálunk az akkreditációs bizottság, s mivel nem volt negatív észrevételük, kedvező eredményre számítunk, ami ideiglenes működési engedélyt jelent.
A tájépítészet a kertészettudományok törzsanyagához tartozik. Négyéves mérnöki képzésről van szó, s a végzőseink a városrendezésre, parkok, játszóterek kialakítására, kastélykertek, dendrológiai parkok felmérésére, felújítására és szervezésére szakosodnak. Bizonyos egyetemeken a kertészetből, máshol a műépítészetből alakult e kettő között elhelyezkedő szak.
– Említette, hogy volt még egy látogatásuk az ARACIS részéről. Melyik szakról van szó?
– A nagyon sok végzőst érintő kommunikáció és közkapcsolatok szaknak lejárt a kétéves akkreditációja, s reménykedünk, hogy a felmérés nyomán sikerül elnyerni az ötéves engedélyezést.
– A fordítói és tolmács szakon milyen nyelvekből képezik a hallgatókat?
– A magyar mellett angol, német, román nyelvből és kultúrából.
– Hogyan szervezik meg a felvételit?
– Az idén sem lesz felvételi vizsga. Okmányok alapján az érettségi eredményeket figyelembe véve vesszük fel a hallgatókat. Az érettségi általános mellett, amely a pontszám 50 százalékát teszi ki, a műszaki karokon a matematikából, informatikából vagy fizikából elért legmagasabb jegyet, vagy az elismert matematika, fizika, informatika szakversenyeken elért eredményt vesszük figyelembe. A humán szakokon az érettségi átlag mellett a magyar nyelv és irodalomból, amennyiben a felvételiző diák román középiskolában tanult, a román nyelv és irodalomból elért jegy képezi a felvételi általános másik ötven százalékát. A kertészmérnöki és a tájépítészet szakon az érettségi általánost vesszük figyelembe. A tanügyminisztérium áprilisban hozott rendelete alapján a választott szakhoz közel álló tantárgyakból elért középiskolai jegyeket sajnos nem számíthatjuk be a felvételi általánosba. Beiratkozni július 16-22. között lehet, az eredményhirdetés július 23-án lesz.
– A megszigorított érettségi milyen mértékben befolyásolta a múlt évi eredményeket?
– A tavaly nem érintett negatívan. Nem jöttek kevesebben, mint a korábbi években. Remélhetőleg az idén sem lesz másképp. Februárban két héten át a hallgatóinkból álló csapatok száz középiskolát kerestek fel Szatmártól Temesvárig és Gyergyótól Brassóig, népszerűsítették a különböző szakokat és válaszoltak a diákok kérdéseire. Ebben a munkában fontos szerepet vállalt a Hallgatói Önkormányzat (HÖK). Közösen négy nyílt napot szerveztünk az egyetemen, ahova autóbusszal hoztuk el az érdeklődőket, és egész napos programot biztosítottunk számunkra.
– A legfontosabb hír, hogy a Sapientia EMTE megkapta az intézményi akkreditációt, ami az április 3-i Hivatalos Közlönyben jelent meg nyomtatásban. Milyen könnyebbségeket jelent ez a hallgatóknak?
– Az államvizsga megszervezésétől a mesteri képzés beindításáig és az európai programokhoz való csatlakozást lehetővé tevő Erasmus Központ létrehozásáig minden jogot külön engedélyeztetés alapján nyerhetünk el, aminek az eredményét az ősztől kezdődő évfolyamok hallgatói élvezhetik majd.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Büszkék lehetnek a BBTE-re a tanárkollégák és a hallgatók is
Beszélgetés Soós Annával, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesével
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen idén tavasszal választottak új vezetőséget az oktatók és a hallgatók. Február végén a magyar tagozat oktatói titkos szavazással Soós Anna egyetemi tanárt, a Matematika és Informatika Kar addigi dékánhelyettesét választotta meg a magyar oktatásért és a tagozatért felelős rektorhelyettesnek.
– Az első hónapok izgalmai és a beilleszkedés után, kérem, ismertesse rövid távú feladatait, elgondolásait, amelyeket még ebben a tanévben kíván megvalósítani.
– A törvénykezés változása miatt a legsürgősebb feladat az oktatás szervezését és működését meghatározó szabályzatok elkészítése: záróvizsga, felvételi, kreditrendszer alapján működő oktatás, külföldön szerzett tanulmányok elismerését szabályozó határozat. Fontos szerepet játszik az egyetem népszerűsítése. Ősszel emlékezünk meg a hagyományos értelemben vett egyetem indulásának 140. évfordulójáról.
– Nagy vitát váltott ki az a tavasszal kibocsátott tanügyminisztériumi rendelet, miszerint az egyetemeknek ettől az évtől kezdődően felvételi vizsgát kell szervezniük. Mind ön, mind a BBTE rektora hangsúlyozta: a hagyományos értelemben vett felvételi vizsgát csak jövő tanévtől kezdődően vezetik be. Mit old meg ennek az intézkedésnek az életbe léptetése például a most kevésbé népszerű szakok esetében?
– Régi tapasztalatunk, hogy azok a fiatalok a legmotiváltabb diákjaink, akik úgy iratkoznak be valamelyik szakra, hogy hónapok vagy inkább évek óta ezt választották, ezt szeretik, ebben látnak érvényesülési lehetőséget. Ők különböznek azoktól, akik szinte találomra választanak szakot. Vannak olyanok is, akik a beiratkozás napján Kolozsváron leszállnak a vonatról, és még az állomáson sem tudják, hova akarnak felvételizni. Egy felvételi próba kiemeli azokat, akik tudatosan választanak szakokat. A most kevésbé népszerű szakok idővel újra benépesedhetnek, mert hiány keletkezhet egyes területeken. Matematikatanárból például máris hiány van. A felvételi próbatétel olyan vizsga, amit az egyetem ellenőriz. Mi bízunk ugyan az érettségiben, de magunk szeretnénk közelebbről felmérni a lehetséges diákok eddigi tudását, amire nekünk alapoznunk kell az egyetemi éveik alatt. Az idei felvételin annyi változás lesz, hogy nem vesszük figyelembe a középiskolai átlagot, csak az érettségin elért eredményeket.
– Mind a köz-, mind a felsőoktatásban sokan aggódnak a fejkvóta bevezetése miatt. Igaz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók és hallgatók nagyobb fejkvótában részesülnek, mégis sokan azt hangoztatják, hogy a fejkvóta nem lesz elegendő egy-egy hallgató képzésének fedezésére, és úgynevezett kiegészítő (komplementáris) támogatásra lesz majd szükség. Okoz-e a fejkvóta bevezetése valamilyen zökkenőt a BBTE működésében? Mikor is kell ezt bevezetniük?
– A BBTE kiemelt helyen szerepelt a tavaly, amikor az ország egyetemeit rangsorolták, és ez azzal is jár, hogy viszonylag jobban finanszírozzák, mint más egyetemeket. Tulajdonképpen nem fejkvóta jár az egyetemnek, hanem bizonyos számú hallgató költségeit téríti meg az állam. A komplementáris finanszírozás pedig egyik formája az egyetemek fenntartásának, tehát az állandóan létezik, nem csak „szükség esetén” juttatják. Egyelőre úgy néz ki, hogy az új törvény alapján jobb és kiszámíthatóbb pénzügyi rendszerbe kerülhetnek az egyetemek – főleg a miénkhez hasonló nagy egyetemek – de minden azon múlik, hogy mennyi pénz lesz az államkasszában, és miképpen fogja az új kormány folytatni ezt az új rendszert. Fontos, hogy ezután az egy diákfőre eső költségtérítést nem évenként kapja meg az egyetem, hanem az illető szak egész időtartamára, tehát 3-4 évre.
– A Járosi Andor Keresztyén Műhely keretében április elején megtartott kerekasztal-megbeszélésen elhangzott, hogy a magyar intézetvezetőknek a napokban kell benyújtaniuk a meghirdetett állások jegyzékét, amelyet a kari tanácsnak jóvá kell hagynia. Hány új állást hirdetnének meg és mikor? Megszületett már a kari tanács jóváhagyása? Hol tart most ez a folyamat?
– A karok benyújtották az állásigényléseket, az egyetem elküldte a minisztériumnak, de az állások meghirdetése a minisztérium feladata. Ezeknek az álláshirdetéseknek meg kell jelenniük a Hivatalos Közlönyben. Mivel ezt megelőzően már elküldtünk a szaktárcához egy álláslistát, amelyet nem hagytak jóvá, ezért most nem dobálóznék számokkal. Várjuk ki a végét…
– Ugyancsak a Járosi-beszélgetésen nyilatkozta azt, hogy a minisztérium már elküldte a BBTE-nek a habilitációs folyamathoz szükséges kritériumrendszert. Milyen előrelépés történt ez ügyben április folyamán?
– A karok és intézetek minden információt pontosan megkaptak. Az egyetemen felmerült az is, hogy a habilitáció magas egyéni költségeit az egyetem átvállalja az egyes oktatóktól.
– Kérem, ismertesse a habilitáció (romániai) fogalmát. Úgy tudjuk, hogy ez a szó mást jelent a magyarországi felsőoktatásban, mint nálunk.
– A habilitáció nálunk is, mint általában külföldön a magasabb egyetemi rangok és a doktorátusvezetési jog elnyeréséhez szükséges. A habilitáció tulajdonképpen egy pályázat, ami felmutatja azokat a szakmai, tudományos eredményeket, amelyeket a pályázó elért azóta, hogy megszerezte a doktori címét. A benyújtott dokumentációt egy országos szakmai testület bírálja el. Ennek központi része egy habilitációs tézis, azaz egy összefoglaló jellegű tudományos dolgozat.
– Az eddig hangoztatott vélemények szerint a BBTE-t egyelőre nem fenyegeti a diákhiány. Ioan Aurel Pop rektor azonban a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a BBTE diáksága 10 év alatt 10 ezerrel csökkent: 55 ezerről 44 ezerre esett vissza. A magyar hallgatók számában is megmutatkozik ez a közel 20 százalékos csökkenés? Ha igen, minek tudható ez be? Csak a negatív demográfiai mutatóknak?
– Soha nem volt 55 ezres a BBTE diáklétszáma, ez elég merész felkerekítés volt. A létszám a múlt évtized közepén megközelítette az ötvenezret. De valóban csökkent a létszám az utóbbi két-három évben. Nem annyira a felvételire jelentkezők számának csökkenése miatt, mint inkább amiatt, hogy sokan megszakították, abbahagyták tanulmányaikat. Egyre gyakoribb, hogy a diák másod- vagy harmadévtől nem folytatja az egyetemet, hanem elmegy egy időre dolgozni valahova. A magyar hallgatók körében egyelőre kisebb a csökkenés, és ez azzal magyarázható, hogy a BBTE az egyedüli állami magyar oktatást biztosító egyetem, tehát még mindig itt gyülekezik az egyetemet végezni akaró magyar fiatalok nagy része. Ugyanakkor ma már jóval kevesebben mennek Magyarországra tanulni, ez inkább csak a határmenti vidékekre jellemző.
– Szintén a Járosi-megbeszélésen hangzott el, hogy 2012 őszétől a tanárképzőn újításokat vezetnek be. Azaz a hároméves alapképzés után kötelező lesz kétéves didaktikai mesterkurzust elvégezni. Ez azt jelenti, hogy más szakokon elég a hároméves alapképzés ahhoz, hogy valaki a szakmájában elhelyezkedjen, míg tanárnak ötéves képzésre van szüksége? Mi történik azokkal a hallgatókkal, akik (tőlük független okok miatt) nem végzik el a kétéves mesterit? „Szegre akaszthatják” az alapképzést bizonyító diplomájukat?
– Az új törvény meg akarta adni a tanárképzésnek a kellő súlyát. Az alapképzést a mesterik egészítik ki, annak függvényében, hogy milyen pályára állna a végzős: tanári, tudományos, vagy valami alkalmazott-gyakorlati pályára. Épp most jelent meg a didaktikai mesterit szabályozó kormányrendelet. Igen fontos hozadéka, hogy az alapképzés mellett, jelentős pluszmunkával ugyan, de a tanárjelölt kettős szakosodást szerezhet. Nemcsak tanári pálya esetén lesz szükség a mesterire. Most már igen ritka az a szak, ahol az alapképzés után el lehet helyezkedni. A bolognai rendszerben háromlépcsős képzésről beszélünk, alapképzés, mesteri és doktori. Egyre többen megszerzik a doktori fokozatot is.
– Rektorhelyettesként hogyan tartja a kapcsolatot a BBTE magyar hallgatóival? Az önhöz érkezett jelzések szerint melyek a diákságnak az egyetemhez kapcsolódó legégetőbb gondjai? Tud-e ezeken segíteni?
– Nagyon jó a viszony a hallgatók képviselőivel, ők mind a magyar tagozat igazgatótanácsában, mind a szélesebb körű tagozati tanácsban képviselve vannak. Jó a viszony a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel is, közös rendezvényeink vannak, amiből kiemelkedik az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. A kreditrendszer alapján működő oktatás szabályzatának elkészítésében a hallgatók véleménye is fontos volt.
– Felvetődött az is, hogy a BBTE 300 magyar oktatója alig ismeri egymást. Történt-e már valamilyen konkrét előrelépés ennek a hiányosságnak az orvoslására?
– Az elmúlt esztendő választási eseményei, kampánytalálkozók, vitaestek elég közel hozták egymáshoz az oktatókat. Közben internetes fórumok is alakultak. Új, fiatal arcok jelentek meg a szenátusban is. A közelmúltban pedig megszerveztük a magyar oktatók fórumát, ahol minden oktató jelen lehetett, és tematikus beszélgetések alakultak ki.
– Még rektorhelyettes-jelöltként hangsúlyozta, hogy a BBTE magyar tagozatának vezetőjeként együtt kell működnie a BBTE román rektorával. Zökkenőmentes volt eddig az együttműködés Ioan Aurel Poppal? Körvonalazódnak már olyan „kényes kérdések”, amelyekben feltehetőleg nem értenek egyet?
– Eddig konstruktív, egymásra figyelő magatartást tapasztalunk, az új rektor és más rektorhelyettesek nyitottnak tűnnek a mi dolgaink, elvárásaink felé. A 140 éves évfordulót közös konferenciával ünnepeljük.
– Melyek a BBTE-n folyó magyar oktatás erősségei, illetve hiányosságai? Ne felejtsük megemlíteni azt sem, hogy az egyetemek országos rangsorolásán a BBTE a második lett, a bukaresti tudományegyetem után.
– A második hely kiváló helyezést jelent, főleg egy nem fővárosi egyetemnek. A magyar oktatás erőssége a sok évtizedes tapasztalat, a kutatómunka kiemelt szerepe, az oktatók javarészének immár korszerű felkészültsége, a viszonylag kis tancsoportok átláthatósága. Hozzátenném mindehhez a szakok sokféleségét, amik jó áthallgatási lehetőségeket adnak – bár az ezeket nehezítő bürokrácián még sokat kellene enyhíteni. Hiányosság az egyes karok vagy intézetek szétszórtsága, az állami intézetekre jellemző nehézkes bürokrácia.
– Igaz, hogy csak rövid ideje foglalta el rektorhelyettesi tisztségét, de már felvetődött önben az, hogy megpályázna még egy rektorhelyettesi mandátumot négy év múlva? Mitől függ ez?
– Ezen még nem volt időm elgondolkodni, pillanatnyilag „fekete lyukként” működik a rektorhelyettesi irodám: reggel elnyel, és csak este enged ki. Csak addig maradok, ameddig használhatok a közösségnek, amely odaküldött.
– Hogyan látja a BBTE magyar tagozatának jövőképét 4-5 év távlatában?
– A diákok tudatában szeretném megerősíteni azt a képzetet, hogy a mesteri jelenti az egyetemi alaptanulmányokat, amely során a tanár-diák kutatómunka is megerősödik. Remélem, minden kolléga büszke lesz arra, hogy a BBTE tanára, a hallgatók pedig büszkén vallanak a BBTE-n töltött éveikről, ahol szaktudást, együttélést és kitartást tanulhattak, európai szinten.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Alig változik az ingyenes helyek száma a BBTE magyar tagozatán
Közzétették az országos egyetemi beiratkozási számokat
Az oktatási minisztérium közzétette a Hivatalos Közlönyben a 2012/2013-as egyetemi tanév beiskolázási számait. A romániai állami egyetemek közül a legtöbb ingyenes hely a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) jutott: közel ötezren vehetnek részt ingyenesen az intézmény alapképzésében. A kolozsvári BBTE-t a Bukaresti Műegyetem követi 4750 hellyel, és a „dobogó” harmadik helyét is fővárosi egyetem foglalja el 4650 hellyel. Soós Anna, a BBTE magyar rektorhelyettese elmondta: az egyetemen 1140 ingyenes helyet hirdetnek meg a magyar tagozaton, ez valamivel több, mint tavaly. Ezzel párhuzamosan a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2012/2013-as tanévre összesen 479 tandíjmentes, 611 költséghozzájárulásos és 80 teljes tandíjas helyet hirdet meg. A kolozsvári karon 130 elsőévest várnak az itt működő négy szakterületre, de ezek közül csak 68 ingyenes.
Liviu Marian Pop megbízott oktatási miniszter kedden kijelentette, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben az egyetemi alapképzésre vonatkozó, az ingyenes helyek számát szabályozó rendelet.
Az oktatási minisztérium által nemrég kibocsátott közlemény szerint a 2012/2013-as tanévre összesen 62 400 ingyenes helyet hirdetnek meg országos szinten. A román állampolgárságú jelentkezők mellett minden egyetemen külön helyekre felvételizhetnek azok a Moldova köztársaságbeli román származású fiatalok, akik érettségi diplomájukat Romániában szerezték. Szintén helyeket különítenek el azoknak a román nemzetiségű fiataloknak, akik külföldön érettségiztek.
Az ingyenes helyeket az egyetemek besorolásától (I-es, II-es, III-as kategória) függően állapították meg. A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet alapján a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) hirdetik meg a legtöbb ingyenes helyet: 4870-et. Ez részben azzal magyarázható, hogy a BBTE I. kategóriás, azaz kutatási és oktatási szempontból is kiemelt fontosságú tanintézmény. A BBTE ingyenes helyeiből 60 helyet különítettek el roma nemzetiségű jelölteknek. Ezen kívül 20 hely áll rendelkezésükre a Romániában leérettségizett, román származású moldovai állampolgároknak, és további 113 helyet hirdettek meg a diaszpórában élő román nemzetiségű fiatalok számára.
Soós Anna, a BBTE magyar tagozatért felelős rektorhelyettese lapunknak azt nyilatkozta: a magyar tagozaton 1140 ingyenes helyet hirdetnek meg, ez valamivel több, mint tavaly.
Ami a többi, Kolozsváron működő, állami felsőoktatási intézetet illeti, a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem 860, a I. Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 600, a kolozsvári Műegyetem 3200 ingyenes helyet hirdethet meg. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen 150, míg a Gheorghe Dima Zeneakadémián 161 ingyenes hely várja az érettségi diplomával rendelkező fiatalokat.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem már ezt megelőzően közzétette a 2012/2013-as tanévre vonatkozó beiskolázási számot. Az egyetem rektori hivatala adatszolgáltatási irodája által a rendelkezésünkre bocsátott számokból kiderül: a Sapientia összesen 479 tandíjmentes, 611 költséghozzájárulásos és 80 teljes tandíjas helyet hirdet meg. Ebből a kolozsvári karon 68 ingyenes, 62 költséghozzájárulásos hely várja a gólyákat.
NAGY-HINTÓS-DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Mikorra várható a valós névadás?
A Dr. Bernády György Iskolanévért Akciócsoport valamint a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) tagjai tegnap délelőtt a marosvásárhelyi G-pont kávéházban tartott sajtótájékoztatón számoltak be az eddig megtett útról, s adták át próbálkozásaik és kudarcaik írott dokumentumgyűjteményét a jelen levő újságíróknak. Ezekben arra keresik a választ, hogy kit terhel a felelősség azért a kudarcért, hogy 2-es számú általános iskolát nem sikerült dr. Bernády Györgyről elnevezni, akinek emléktáblája ott található az iskola bejáratánál. Továbbá azt szeretnék tudni, hogy mikorra várható a valós névadás megvalósulása.
Ha azok, akiken múlik, nem tartják lehetségesnek, őszintén meg kellene mondani, ha viszont megvalósíthatónak érzik, akkor felületes látszatintézkedések helyett cselekedni kellene – vélekednek a szülők. Eddig ugyanis bárhova fordultak, mindenki azt próbálta nekik elmagyarázni, hogy a marosvásárhelyi tanács 2011 decemberében sürgősségileg beterjesztett határozatát, amelyet egyhangúlag szavaztak meg a képviselők, miért nem lehet életbe léptetni.
Maria Cioban, a polgármesteri hivatal jogász végzettségű jegyzője, aki az ügy közigazgatáson belüli törvényes képviselője kellett volna legyen, a szülőknek kijelentette, a névadásról szóló határozat annyira gyenge, hogy azt meg sem lehet támadni a közigazgatási bíróságon. A jegyző véleménye szerint a névadás nem a városi tanács dolga, másrészt a határozat nem tartalmaz időpontokat, s a névadás elindítására vonatkozó megfogalmazás lefékezi az ügymenetet. Egyes tanácsosok szerint a jegyző maga alakította ilyen "gyengévé" az iskolanévadást tartalmazó határozatot, aki a polgármester utasítására a magyar közösséget érintő ügyekre vonatkozó határozatokban a határidőket és a megvalósítást garantáló jogi részeket mellőzi. Ezért jutottak hasonló sorsra a kétnyelvű iskolai homlokzati táblák s a kétnyelvű utcanévtáblák is. Ha ez köztudott, miért nézte el az alpolgármester és a tanácsosok? – tették fel a kérdést a szülők. Az akciócsoport tagjai azt nehezményezik, hogy az RMDSZ részéről nem jelöltek ki egy felelős személyt, aki pontosan követte volna az ügy menetét, annak ellenére, hogy erre vonatkozó kérésüket Csegzi Sándor volt alpolgármesternek is átadták.
A megvalósítást megnehezítette, hogy a határozatban az is szerepelt, hogy egy másik marosvásárhelyi iskolát Emil Dandea polgármesterről nevezzenek el, miközben már létezik egy ilyen nevű iskola Vásárhelyen. Ezt azonban nem a határozat meghozatalakor tették szóvá a tanácsosok. A városrendészeti osztály pedig erre hivatkozva utasította el a szükséges lépések megtételét, Horvat Camelia jogász, akit az akciócsoport tagjai többször felkerestek, csupán arról volt hajlandó tájékoztatni a szülőket, hogy miért nem lehet a névadást megvalósítani. Az Emil Dandeáról szóló anyag hiányára hivatkozott a megyei névadó bizottság is, amikor döntéshozatal nélkül küldték vissza az iratcsomót a polgármesteri hivatalnak.
Azzal, hogy sürgősségi eljárásként vitték az ügyet a tanács elé, jogi alapot biztosítottak a jövőbeli feljelentéseknek. Amivel élt is Cornel Briscaru volt polgármesterjelölt, aki a közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot.
Ezt városi tanácsosként Dumitru Matei főtanfelügyelő is megszavazta, s később újságírók jelenlétében ígérte meg a szülőknek, hogy őszire az iskola homlokzatán lesz a Bernády név. Az akciócsoport által beadott petícióra azonban, amely a névadást támogató több ezer aláírást tartalmazta, 30 nap helyett az intézmény jogászainak aláírásával négy hónap múlva adott értelmezhetetlenül zavaros választ, amelyben ráadásul Marosvásárhelyt összekeverték Dicsőszentmártonnal. A megígért helyesbítésben viszont, amelyet Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes nem írt alá, az áll, hogy a városi tanács 2012. januári ülésén az iskolahálózatot úgy szavazták meg, hogy abban a szóban forgó tanintézmény 2-es Számú Általános Iskolaként szerepelt, ezért a névadásra már csak a 2012-13-as tanévben kerülhet sor.
Dorin Florea polgármester pedig, aki állítólag támogatta az elnevezést, válaszra sem méltatta a szülőket.
A Hivatalos Közlöny 2012. februári számában az új közoktatási törvény alapján megjelent 6.564-es miniszteri rendelet szerint azokban a helységekben, ahol nemzeti kisebbségek élnek, ezek számarányának megfelelően az oktatási intézményeket a kisebbségek jeles személyiségeiről kell elnevezni, a kisebbségeket képviselő szervezet kérésére. A névadás a helyhatóság feladata, aminek meg kell előznie a tanfelügyelőségnek az iskolahálózat megszervezésére vonatkozó kérését.
Törvényes alap tehát van, ezért az új alpolgármesternek és azoknak, akik a város lakóinak a képviseletét felvállalták, sokkal határozottabban és az esetleges félrevezetésekre jobban odafigyelve kellene szerepet vállalniuk abban, hogy meg is valósuljon. Ez derült ki a Dr. Bernády György Iskolanévért Akciócsoport és a CEMO által összeállított anyagból, amely a "mikorra várható a valós névadás?" kérdésre keresi a választ.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Belföldi hírek
Fejmosás magasról
Nagyon aggódik a romániai jogállamiság megsértése miatt Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki szerint Victor Ponta kormányfő úgy döntött, hogy semmibe veszi az alkotmánybíróság döntését, sőt, még tovább ment, a kormány alá rendelte az eddig parlamenti ellenőrzés alatt álló Hivatalos Közlönyt.
Mindezek súlyos fenyegetést jelenthetnek a romániai demokráciára nézve, ezért vitanapot fogok kérni e kérdésről az Európai Parlamentben – mondotta. Üzenem a román kormányfőnek, hogy senki sem állhat a törvények felett, ezeket azért hozzák, hogy betartsák, nem azért, hogy kommentálják, vagy a kormányfő pillanatnyi érdekei szerint módosítsák. Románia népének és intézményeinek tiszteletben tartására kérem a kormányfőt, és egyúttal arra is emlékeztetem, hogy az európai szabályok és világos törvénykezés szerint nem lehet kormányfő olyan személy, aki csalással szerezte egyetemi rangját. Ezt mielőbb tisztázni kell, mert nem csak egy tagállam, hanem az egész Európai Unió hitelessége forog kockán. Remélem, nem kerül sor törvénymódosításra vagy a kivizsgáló bizottság megfélemlítésére azért, hogy elfedjenek egy csalást – nyilatkozta Daul. * Az El Pais spanyol napilapnak Victor Ponta azt nyilatkozta, hogy lemond, ha a plágiumot rábizonyítják.
Börtönben marad Năstase
Egyelőre börtönben marad Adrian Năstase volt miniszterelnök, miután tegnap a bukaresti törvényszék nem döntött az elítéltnek a büntetés-végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelméről. A bíróság azért napolta el a tárgyalást, mert a volt kormányfő nem lehetett jelen, az intenzív osztályon fekszik a Rahova börtönkórházban. A kórtermet egy 25 éves rabtársával osztja meg, aki gyomorműtéten esett át. Családtagjai – felesége és fia – azonban meglátogatták, első ízben azóta, hogy kedd este átszállították a Floreasca Kórházból. Két bőrönd és egy karton ásványvíz volt náluk (a rabok havonta háromszor fogadhatnak látogatót, és egy alkalommal 5 kilogramm súlyú csomagot kaphatnak). Năstase büntetésének félbeszakításáról a következő tárgyalást július 5-re tűzték ki. Párttagságát a jogerős ítélet miatt elveszítette, legalábbis ezt nyilatkozta Victor Ponta tegnap Brüsszelben. Növelik a gyermeknevelési támogatást
Ha lesz rendkívüli ülésszak, már júliustól, ha nem, majd szeptembertől módosítják a gyermeknevelési támogatási rendszert – jelentette be tegnap Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter. A már kidolgozott elképzelés szerint a csecsemőgondozási időszakban ismét az előző évi jövedelmének 85 százalékát kapná a gyermeke mellett maradó szülő (az eddigi 75 százalék helyett), és bár az egy- és kétéves szabadságok szabályain is változtatni kívánnak, az eddigi küszöböket megtartják: lesz 600 lejes minimális juttatás, és 3400, illetve 1200 lejes felső határ az egy- vagy kétéves gyes idejére. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A nagy tisztogatás
Ha egy-két órát tart még a parlament tegnapi ülése, talán még a lépcsőházfelelőseinket is lecseréli a hatalomra kiéhezett Szociál-Liberális Szövetség, olyannyira belemelegedtek a leváltásokba. A cél egyértelmű: Traian Băsescu államfőnek szeretnének útilaput kötni a talpára, ehhez pedig a folyamatban közvetlenül vagy közvetett módon érintett minden intézmény vezetését a maguk embereire bíznák.
Miután a parlament alárendeltségéből a kormány irányítása alá vonták a Hivatalos Közlöny kiadását, és nemes egyszerűséggel feloszlatták azt a bizottságot, amely Victor Ponta plágiumbotrányáról volt hivatott dönteni, az alkotmánybírákat kezdték ócsárolni és fenyegetni olyan útszéli jelzőkkel, hogy azzal már valóban veszélybe sodorták a jogállam egyik legfontosabb intézményének működését. Nem csoda hát, ha a taláros testület a nemzetközi fórumokhoz fordult, a reakciók pedig nem is maradtak el, az amerikai nagykövet, az Európai Bizottság, az Európai Parlament képviselői is aggodalmuknak adtak hangot a romániai fejlemények miatt. Bosszúhadjáratot indítottak, és lecserélték az ombudsmant is, azon pedig már meg sem lepődött senki, hogy a közszolgálati televízió és rádió irányítását is megkaparintotta a hatalom. A hab a tortán a két házelnök lecserélését célzó kezdeményezés volt, a szenátusban röpke fél óra alatt nyélbe is ütötték a dolgot, Crin Antonescu immár az ország második legfontosabb emberévé vált, készen arra, hogy Băsescu tisztségéből való felfüggesztése esetén a leváltásáról szóló népszavazás megszervezéséig átmenetileg ő lássa el az államelnöki teendőket. Teljes tehát az átrendeződés, és a jelek szerint még nincs vége a példátlan offenzívának: a következő napokban áterőszakolnák a többségi választási rendszerről szóló törvényt is, amely ősztől bebetonozná a hatalomba az Antonescu–Ponta párost, és módosítanák a referendumról, valamint az Alkotmánybíróság működéséről szóló jogszabályt is. Államcsínyről, dzsihádról, parlamenti bányászjárásról, a demokrácia elleni támadásról harsog az ellenzék, utcai tüntetésekre invitál Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök. A hangzatos jelzők, kétségtelen, nem teljesen alaptalanok. Csak az a gond, hogy ugyanilyen eszközökhöz folyamodtak a demokrata-liberálisok akkor, amikor nekik állt a zászló. Ugyanígy megvásárolták támogatottságukat, kijátszották a szabályokat, ugyanúgy saját embereiket ültették a székbe. Csak az arcok változnak hát, az intrika, a cselszövés, a mérhetetlen hatalomvágy, az ellenfél megsemmisítésére irányuló törekvés, úgy tűnik, örök a romániai politikai életben.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elismert jogtiprás
Ha valaki még hitt volna abban, hogy Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu ügyvivő államfő, illetve az általuk irányított balliberális USL pártszövetség utóbbi tíz napban elkövetett tettei – a házelnöki és az ombudsmani tisztség puccsszerű lenyúlása, a Hivatalos Közlöny körüli trükközés és főleg az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása egyetlen cél: az amúgy legkevésbé sem makulátlan Traian Băsescu államfő mihamarabbi kiiktatása érdekében – minden kritikán felül állnak, annak most át kell értékelnie a véleményét.
Aki nem az USL hithű szimpatizánsa, nem ostoba vagy – ami még rosszabb – elvakult, a tények tiszteletét fölösleges luxusnak tekintő balliberális megmondóember, annak Ponta brüsszeli fogadtatása, illetve az ott folytatott tárgyalásai utáni pálfordulása láttán be kell látnia: az uniós vezetők is úgy értékelik, hogy a bukaresti kormány támadást intézett a jogállami intézmények ellen annak érdekében, hogy teljhatalomra tegyen szert, ezért akár szankciók kilátásba helyezésével is megkísérelték rászorítani az európai alapelvek tiszteletben tartására.
Bár Ponta korábban megpróbálta úgy beállítani a helyzetet, mintha csak a jobboldali politikusok bírálnák a kormányt, a vele azonos pártcsaládba tartozó szocialista Martin Schulz EP-elnök nyilatkozatai egyértelművé tették: a kritika nem egyoldalú. Miután a vele folytatott tárgyalást követően Ponta pártja korábbi álláspontját felülírva ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazáson tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság érvényességi küszöbre vonatkozó ítéletét, biztosak lehetünk abban, hogy a megbeszélés a legkevésbé sem kedélyes, elvtársias légkörben zajlott. Úgyhogy mindazoknak, akik az EU-szervek Magyarországgal szembeni eljárásainak hangosan tapsikoltak, most, ha következetesek, a brüsszeli fellépést látva el kell ismerniük: Pontáék bizony tilosban járnak.
Persze ebben semmi örvendetes nincs, sőt. A legkevésbé sem jó hír, ha hivatalos megerősítést nyer, hogy az ország vezetői felrúgják a jogállamiság alapelveit. A kérdés az, megpróbálnak-e tovább trükközni, illetve hogy elnyerik-e érte méltó büntetésüket. Ha mástól nem, legalább a polgároktól a legközelebbi választáson.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Ki fogja betölteni a meghirdetett egyetemi állásokat a MOGYE-n?
Nemhogy az önálló magyar intézetekből álló tagozat, de egyáltalán a meglévő csonka magyar oktatás is veszélybe kerül, ha a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen meghirdetett állásokra nem lesz elegendő magyar jelentkező a szeptemberre kitűzött versenyvizsgán. A tantervben szereplő órák megtartásához, valamint az ARACIS (a felsőoktatás minőségét ellenőrző ügynökség) által megkövetelt „lefedettséghez”, ami a tanárok és hallgatók számarányát jelenti, az óraadó tanárok mellett 31 állást kellene betölteni, különösen a problematikus tantárgyak, a sebészet, a fertőző betegségek és más diszciplínák esetében – hangzott el korábban az önálló magyar oktatásról szóló tanácskozáson.
Hogy mindebből mi valósulhat meg, s a jelenlegi helyzetről dr. Azamfirei Leonard egyetemi tanárt, a MOGYE rektorát kérdeztük.
– Hány állásra szerveznek versenyvizsgát?
– Eredetileg 57 poszt, elsősorban adjunktusi, néhány tanársegédi, két előadótanári és egy professzori állás meghirdetésének a jogát kértük a szaktárcától. Másfél hónappal ezelőtt a tanügyminisztérium illetékesei megszabták, hogy csak az egyetemi év közben felszabadult állásokat hirdethetjük meg. Ez volt az ok, amiért új jegyzéket készítettünk, amelyben 43 állás szerepel. Július 16-án kezdődött és augusztus 31-ig tart a beiratkozás. Szeptember 1-15. között a versenybizottságok értékelik a dossziékat, majd szeptember 17-23. között zajlik a vizsga.
– Milyen követelményeknek kell eleget tenniük azoknak, akik tanársegédi állást pályáznak meg? Megmaradt-e az a feltétel, hogy doktorátussal kell rendelkezzenek? – Ebben az esetben a „legkritikusabbak” az előírások, amit, egy fiatal jelölt karrierjéről lévén szó, nem tartok természetesnek, a jelöltnek ugyanis megvédett doktori címmel kell rendelkeznie. – Tehát nem elegendő, ha folyamatban van a doktori képzés?
– Mi minden szinten azt kértük: fogadják el, ha a jelölt már elkezdte a doktorátust, mivel a tanársegédtől elsősorban azt várjuk, hogy szakmai szempontból fejlődőképes legyen. Aki már megszerezte a doktori címet, az kiforrott szakember, s magasabb szintű állásba lehet alkalmazni. Sajnos, nem tudtuk megváltoztatni az előírásokat. Ezért valószínűleg kevesebben fognak jelentkezni, mint ahogy szerettük volna. Ezentúl nagyon fontosnak érzem az adjunktusi állások betöltését, ugyanis a legaktívabb korszakukban levő szakemberekről van szó, akik részt vesznek a kutatómunkában, szakcikkeket közölnek és leendő előadótanároknak tekinthetők.
– Lehet-e tudni, hogy melyek azok az állások, amelyeket a magyar oktatók pályázhatnak meg?
– Mi nem egy bizonyos személy számára hirdetünk meg egy állást.
– Nem is erre vonatkozott a kérdés.
– Az adjunktustól felfele akkor szervezünk vizsgát magyar oktatóknak, ha magyarul megtartandó előadásokat kell lefedni. Természetesen bármely állásra jelentkezhet magyar jelölt, ha jól beszéli a román nyelvet.
– Mindez a Hivatalos Közlönyből nem derült ki.
– Például a fertőző betegségek szakon világos, hogy a két állás esetében egy magyar és egy román előadóra van szükség, ami az úgynevezett „pozíció” feltüntetéséből derül ki. Ezek az adatok nemsokára pontosan megjelennek az egyetem honlapján.
– A tanársegédek esetében is?
– Mivel a gyakorlati oktatás román nyelven folyik, arra bárki jelentkezhet.
– Ön is nagyon jól tudja, hogy pontosan ettől függ a magyar nyelvű oktatás jövője, hiszen, ha továbbra is olyan kis számban kerülnek be magyarul is oktatni tudó tanársegédek, mint eddig, néhány év múlva a magyar nyelvű oktatás magától számolódik fel.
– Ki akadályozza meg, hogy jöjjenek? Én azt szeretném, ha minél többen jelentkeznének, mert akkor nagyobb lenne a versengés is.
– Mindenki tudja, hogy minden tanársegédi állást előkészítenek valakinek, s a kívülállónak semmi esélye sincs a versenyvizsgán, akkor meg miért tanulna, tenné ki magát a kudarcnak? – Szeretnék mindenkivel korrekt módon viselkedni. Minden tanszékvezetőt megkérdeztem a terveiről, és elfogadtam az ajánlatokat. A kért állásokat pedig meghirdettem. Aki nem kért, ott nem tehettem semmit. Úgy nem lehet állást kérni, hogy félreállnak, és nem vesznek részt az egyetem életében. Bármennyire is szeretném, ha nem hallgatnak meg, akkor nincs mit tennem. Tegnap kértem újra, hogy közöljék a vezető tisztségekbe javasolt személyek nevét. Nagyon szeretném, ha a magyar tagozaton levő üres állásokat betöltenék. A jövő tavasszal ellenőrizni fogja az egyetem mindhárom tagozatát az ARACIS. Alapvető feltétel a tanár-diák arány, s én azt szeretném, ha mind a három vonalat engedélyeznék, mert az egész egyetem léte függ ettől.
Leonard Azamfirei rektor felvetését követően a magyar tagozat választott képviselőitől értesültünk, hogy az egyetem vezetőségének benyújtott szervezési, működési szabályzattervezetet, amely a közoktatási törvény alapján a kért döntési és szervezési önállóságot biztosítaná a magyar oktatás számára, a szenátus Copotoiu Constantin elnök aláírásával július 6-án, egy sor törvényességi kifogásra hivatkozva, visszautasította.
Bodolai Gyöngyi
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Miniszterfejek hullanak Bukarestben
Felelős politikusok és vezetők helyett a fejetlenség és a káosz uralkodik Bukarestben, miközben egyik tévedéséből a másikba esik a román alkotmánybíróság is. A bírálatok és a politikai nyomás miatt lemondott tegnap a belügyminiszter. Az államfő lemondatásáról lefolytatott népszavazás végeredményéről ugyanakkor továbbra sincs végleges döntés, sőt még arról sem, hogy mikor határozzanak. Kijavította korábbi határozatát a román Alkotmánybíróság, miután annak szövege megjelent a Hivatalos Közlönyben. A bírák ahhoz az augusztus 2-i határozathoz írtak hozzá egy mondatot, amelyben elutasították a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A kiegészítés és az ahhoz fűzött lábjegyzet a Realitatea.net hírportál szerint hétfőn 14 óra körül jelent meg az alkotmánybíróság honlapján, a döntés szövegét tartalmazó fájlban. A lábjegyzet szerint a betoldott mondat azt követően került bele a határozat szövegébe, miután az megjelent a Hivatalos Közlönyben, kimaradása az eredeti szövegverzióból pedig szerkesztési hibának tulajdonítható. A kicsinyesnek tűnő incidens azonban jelentős, hiszen a határozatot értelmezve a kormány azt állította: a referendum érvényességi küszöbét a parlamenti választásokról szóló törvény alapján kell megállapítani, az pedig valóban nem számol a külföldi román állampolgárokkal. Csakhogy a határozatba utólag betoldott mondat világosan kimondja: az államfőválasztásról, illetve a népszavazásról szóló törvény az alapja a küszöb megállapításának.
A július 29-i népszavazás eredménye a választói névjegyzékben szereplő személyek számától és az erre alapuló érvényességi küszöbtől függhet, amelyet az alkotmánybíróság augusztus 31-én készül bejelenteni. Ez az időpont azonban a testület tagjainak határozottságát is mutatja. Eredetileg ugyanis a bírák szeptember 12-re halasztották döntésüket.
Ugyanakkor az alkotmánybíróság már tisztázni kényszerült egy korábbi kérését is: a testület hétfőn újabb, a kormánynak küldött átiratban pontosította, hogy nem a választói névjegyzék mostani aktualizálását kéri – ahogy az a korábbi átiratában félreérthető –, hanem a referendum előtt aktualizált névsorokat.
A Mediafax hírügynökség hivatalos forrásból úgy tudja: a félreértés oka az, hogy az egyik alkotmánybíró tévesen diktálta le a testület döntését, amelyet átiratban közöltek a kormánnyal. A téves szöveg alapján pedig a kabinet már minireferendum lebonyolítására készült. Időközben a népszavazás körül kialakult fejetlenségek miatt hétfőn lemondott Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője.
A politikus azzal indokolta döntését: az utóbbi napokban hatalmas politikai nyomás nehezedett rá, méghozzá több irányból is, Traian Basescutól Crin Antonescu ügyvivő államfőig. Emellett az elmúlt napokban éles bírálatok érték a belügyminisztériumot a választási névjegyzékek körül kialakult káosz kapcsán.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
Erdély.ma

A külföldön élőket is beleszámolják a kvórumba
Törvényesen küldött hibaigazítást Ştefan Minea alkotmánybíró a kormánynak augusztus 3-án a taláros testület nevében – szívárgott ki az Alkotmánybíróság hétfői üléséről. A módosítás lényege, hogy a július 29-i referendum kvórumjába bele kellene számolni a külföldön élő román állampolgárokat is.
A Ponta-kormány azt remélte, hogy a 2.5-3 millióra saccolt román vendégmunkást törölni tudja az állandó választói névjegyzékből és ezáltal a referendum 46 százalékos részvételi aránya 50 százalék fölé ugrik.
Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság elnöke hétfőn reggel nem zárta ki , hogy a Traian Băsescu leváltására kiírt referendummal kapcsolatos hibás átiratok ügyében összehívott rendkívüli tanácsozásán a taláros testület a népszavazás egészének érvényességéről is döntést hozzon.
Ezt a feltételezést az is megerősíti, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hétfőn reggel „tájékoztató anyagot” küldött az alkotmánybíróságnak a lefoglalt választási névjegyzékkel kapcsolatos vizsgálódásának állásáról.
A rendkívüli ülés összehívását múlt héten három alkotmánybíró kérte, annak érdekében, hogy tisztázzák a testülettől a kormányhoz, valamint a Hivatalos Közlönyhöz juttatott ellentmondásos átiratok kérdését.
Egyszerű vagy minősített többség?
Az Alkotmánybírósághoz közel álló források szerint a taláros testület hétfői ülésén arról is vita alakult ki, hogy a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltására kiírt referendum érvénytelenítéséhez is minősített, 6-3-as többségre van szükség, vagy ez esetben elég az egyszerű, 5-4-es arányú többség is.
A törvény nem írja elő, hogy a népszavazás érvénytelenítését milyen döntéssel hozhatja meg a taláros testület, a minősített többség szükségességét csak a referendum hitelesítése esetében írja elő. Alkotmánybírósági források Németországot említik példaként, ahol a referendumot kétharmados többséggel hitelesítik, de egyszerű többséggel érvénytelenítik.
15 megyében vizsgálódik az ügyészség. A Realitatea hírtelevízió információi szerint az ügyészek tizenöt olyan dél-romániai megyében indítottak vizsgálatot a július 29-i referendumon történt csalások ügyében, ahol a részvételi arány meghaladta az országos átlagot. Mint korábban írtuk, Gorj, Dolj, Mehedinţi, Teleorman megyében tucatjával vannak olyan települések, ahol az állandó lakosság kétszerese adta le szavazatát a referendumon.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt hét elején küldött a Hivatalos Közlönyhöz egy hibaigazítást, amelyben egy mondattal kiegészítette döntését a népszavazásról. A testület szerint szerkesztési, fogalmazási hiba miatt maradt ki az a mondat, amely arra vonatkozott, hogy nem lehet törölni a választói névjegyzékből a külföldön élő román állampolgárokat.
Victor Ponta kormányfő hétfőn este levélben kért felvilágosítást a taláros testülettől azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybíróság egészen pontosan mit is vár el a hatóságoktól: az állandó választói névjegyzék frissítését vagy a július 29-i referendumon részt vevők listájának aktualizálását.
maszol.ro

Előrehozta a referendum-döntés határidejét az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság kedden úgy döntött, hogy augusztus 21-ig kell a kormánynak elküldenie a választói névjegyzéket. A testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként a kormánynak. Az Alkotmánybíróság több mint hét órás ülésén arról is döntött, hogy megfelel a törvényes előírásoknak az a hibaigazítás, amelyet a testület egyik tagja küldött a Hivatalos Közlönynek a referendummal kapcsolatos határozat kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választói névjegyzékben.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság augusztus 2-án hivatalosan közölte, hogy szeptember 12-re halasztotta a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló július 29-i referendummal kapcsolatos döntését, mivel ellentmondó adatokat kapott az állandó választási névjegyzékekről, illetve hogy augusztus 31-i határidővel kérte a kormánytól a referendum alapjául szolgáló névjegyzékeket.
Egy nappal később a testület augusztus 31-re tűzte ki a népszavazás érvényességével kapcsolatos döntés időpontját.
Az Alkotmánybíróság keddi ülésén azt is megállapították: Ştefan Minea alkotmánybíró jogszerűen járt el, amikor szolgálatos bíróként a múlt hétfőn hibaigazítást küldött a Hivatalos Közlönynek.
A testület abba az augusztus 2-i határozatába „toldott bele” négy nappal később egy mondatot, amelyben elutasította a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti, a Hivatalos Közlönyben is megjelent változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A hibaigazítás vitákat keltett, és az Alkotmánybíróságon belül is ellentétekhez vezetett, ezek nyomán a testület több tagja is – Ion Predescu, Tudorel Toader és Acsinte Gaspar – jelezte: nem tartják jogszerűnek az utólagos javítást.
A keddi döntés értelmében a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választási névjegyzékben. Az elmúlt időszakban a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) megpróbálta elérni, hogy a névjegyzékből töröljék a külföldön élőket, ezzel azt remélve, hogy a népszavazás – amelynek érvényessége részvételi küszöbhöz kötött – sikeres lehet.
A választói névjegyzékek kapcsán kirobbant botrány során lemondott Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, mint utólag kiderült, amiatt, hogy az USL vezetői nyomást gyakoroltak rájuk a névjegyzékek megcsonkítása reményében.
A névjegyzékek ügyében vizsgálatot indított a legfelsőbb bíróság ügyészsége is, több magas rangú tisztségviselő ellen bűnvádi eljárás indult.
Krónika (Kolozsvár)

Traian Băsescu visszatérhet a hivatalába
Megjelent hétfőn este a Hivatalos Közlönyben a referendum érvénytelenségéről szóló alkotmánybírósági határozat szövege, így Traian Băsescu államfő visszatérhet a hivatalába. A szöveget előbb a parlamentnek is tudomásul kellett volna vennie, ám az ülés két órát késett délután a kormánypárti honatyák bojkottja miatt.
Bojkottal keződött
A liberálisok kezdeményezésére a teljes a Szociál-Liberális Szövetség (USL) bojkottálta a parlament rendkívüli ülését, amelyet azért hívtak össze, hogy felolvassák a július 29-i referendumot érvénytelenítő alkotmánybírósági határozatot, így Traian Băsescu egyelőre nem térhez vissza a Cotroceni palotába.
Valeriu Zgonea, az alsóház szociáldemokrata elnöke előbb félórás halasztást jelentett be, de Ioan Ghişe liberális és Victor Socaciu szociáldemokrata honatyák arról beszéltek az USL összevont frakcióülése után, hogy további magyarázatot várnak az Alkotmánybíróság részéről. Az első halasztás lejártával Eugen Nicolăescu liberális frakcióvezető-helyettes újabb félórás szünetet kért.
Nincs kvórum
Az ülésteremben összesen 190 honatya jelent meg, a kvórumhoz 217 képviselőnak és szenátornak kellene részt vennie a plenáris ülésen.
A sajtó információi szerint az USL azt várná a kvórum biztosításáért cserébe a Demokrata-Liberális Párttól (PDL), hogy egyezzen bele az ombudsmani tisztséget ideiglenesen elfoglaló Valer Dorneanu mandátumának véglegesítésébe.
Eközben a parlament épülete előtti Izvor-parkban mintegy 200-an tüntetnek Traian Băsescu visszatérése ellen.
RMDSZ az USL-nek: gyertek ülésezni
Máté András képviselőházi frakcióvezető a maszol.ro-nak elmondta: az RMDSZ álláspontja szerint az USL honatyáinak részt kell venniük a rendkívüli ülésen, hogy mielőbb érjen véget a politikai válság.
A jogász-képviselő kérdésünkre elmondta: ahhoz, hogy elkezdhessék az ülést, a honatyáknak határozatképes létszámban kell jelen lenniük. „Az alkotmánybírósági határozat felolvasásakor már nem számít a jelenlét" – magyarázta.
Meggondolta magát az USL?
Az összevont frakcióülés után az USL képviselői és szenátorai kezdtek beszivárogni a terembe – tájékoztatnak a hírtelevíziók. Szociáldemokrata források szerint a kormánypárti honatyák meggondolták magukat, és mégis részt vesznek az ülésen.
Sajtóinformációk szerint a döntésben nagy szerepe volt a jelenleg Dél-Afrikában tartózkodó Victor Ponta kormányfőnek, az USL társelnökének, aki sms-ekben kérte kollégáit, hogy vegyék tudomásul az alkotmánybíróság határozatát. Hasonlóan járt el állítólag a nyári szabadságát Olaszországban töltő Crin Antonescu, az USL másik társelnöke is.
Az USL döntését végül megerősítette Viorel Hrebenciuc, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke. „Nem gondoltuk meg magunkat, csak azt tesszük, ami jobb az országnak" – magyarázta a sajtónak.
Megvan a létszám
Mintegy harminc USL-s képviselő és szenátor visszatérésével határozatképes létszámú (238) honatya tartózkodik a teremben, így meg lehetett kezdeni a parlament rendkívüli ülésszakát.
A liberális Ioan Ghișe szenátor azt javasolta: halasszák el két nappal a Traian Băsescu visszatérést megakadályozó határozattervezeteinek a vitáját, vagy pedig a jogszabályokat küldjék a jogi szakbizottságokhoz. A vita elhalasztására vonatkozó javaslatát leszavazták.
A szavazás után az USL képviselői és szenátorai kivonultak a teremből, de az alkotmánybírósági határozat tudomásul vételéhez a jelenlétükre nincs is többé szükség.
Felovasták a határozatot
Az alkotmánybíróság egyik tagja, Ștefan Minea felolvasta a referendum érvénytelenségéről szóló határozatot. Ezután a parlament ülése véget ért, a honatyák szeptember 3-ig még vakációban vannak.
Az ülés után a határozat szövege megjelenik Hivatalos Közlönyben. Ezt követően Traian Băsescu újra elfoglalhatja hivatalát.
maszol.ro