A legszebb esendőség
Könyv a marosvásárhelyi színészképzésről
Hiánypótló kiadvány jelent meg Marosvásárhelyen: olyan, amelyből számos, részben ismert, elfelejtett, avagy a nagyközönséghez már el sem jutott információt, történetet ismerhet meg az olvasó, miközben a kötet helyi vonatkozású – a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem UartPress nevű kiadója jelentette meg A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet történetei I. című könyvet, az elsőt a Magyar nyelvű színészképzés Marosvásárhelyen alcímű, négykötetesre tervezett sorozatból. Az igen szép kiállítású könyv (borítóját Bartha József tervezte) a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet első korszakát vizsgálja a kolozsvári kezdéstől (1946-tól) egészen a marosvásárhelyi Stúdió Színház felépüléséig (1962). Szerzői az egyetem tanárai – Albert Mária, Lázok János, Kovács Levente, Ungvári Zrínyi Ildikó, Csép Zoltán és Balási András. Bemutatójára hétfő délután került sor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem zsúfolásig telt előcsarnokában.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeinek játéka után, moderátorként Kovács András Ferenc költő vette át a szót, a könyvbemutató beszélgetés formájában zajlott – a moderátor kérdezett, a szerzők-kutatók kollektívája (Kovács Levente igazoltan hiányzott), illetve Gáspárik Attila rektor pedig válaszolt. Mint azt KAF elmondta, a színház mindig válságban volt, ennek ellenére a színház helyzetét a világban biztonságban érzi. – Egy igen alaposan megszerkesztett könyvet tartok a kezemben. Miről szól? Közösségről, vitatkozásokról, a negatív legyőzéséről. A színháznak történetei vannak. Az erdélyi színészképzés '46-ban Kolozsváron indult, majd Marosvásárhelyre költözött, ez nagyjából egybeesik a Maros-Magyar Autonóm Tartomány létrehozásával. A többi legenda. Az ilyen műhelyeknek nagyon jó, hogy most már történetük van. Történészi munkák is ezek. Hisz a színház mindig is közösségi munka, ugyanakkor a legnagyobb háború. A pillanat marad meg belőle, nála szebb esendőséget nem ismerek. A kutató, szerkesztő, irányító és író kollektíva munkájáról csak jót tudok mondani. Mennyit tudnánk Szabó Lajosról, Kőmíves Nagy Lajosról a legendákon túl, ha ezek a portrék nem lennének? A szöveg- és képmellékletek csodálatosak. Nagyon fontos munkának érzem – mondta a moderátor, majd kérdéseire a szerzők válaszoltak, elsőként Lázok János: – Az anyag kutatása visszája a könyv kialakulásának. Az anyag diktálta önmagát, ugyanakkor egymáshoz is viszonyulnunk kellett, egymás anyagait is meg kellett ismernünk. Ahogy fokozatosan megismertük a feltáruló írásokat, azok egyre alakultak. Ungvári Zrínyi Ildikó elmondta, vannak dolgok, amik kimaradtak, van, ami pótolandó, például a kolozsvári korszak. De igyekeztek ezt is felkutatni, képeket szerezni. – Kőmíves Nagy Lajosban igen érdekes személyiségre bukkantam, ezenkívül sikerült megrajzolni azokat az alapvonalakat, amelyek mentén tovább lehet haladni a következő kötetben. Gáspárik Attila hozzátette, több-bőröndnyi anyag került az egyetem tulajdonába itthonról és külföldről, számos relikvia, például a budapesti, Blaha Lujza téri lerombolt színház függönydarabja. – Szeretnénk erdélyi magyar színházi múzeumot létrehozni és kutatással is foglalkozni. Ezt az egyetem programjába tudatosan szőttük bele.
Albert Mária a főiskola akkori, belső rendszabályáról beszélt. – A szigorú rendszabályzat lefoglalta a hallgatók idejét, én hiszem, hogy ezt be is tartották, hiszen nagyon fontos az időbeosztás. Balási András az intézményesítés periódusáról szólt. – Az az időszak a Székely Színház csúcsperiódusa volt, rengeteg előadással, a kevés, csupán párnapos szabadsággal. '54-ben áthozzák a főiskolát Marosvásárhelyre, a két intézmény között nagyon jó kommunikáció alakult ki, nagyszerű előadásaik voltak. A vizsgaelőadásokat például a Székely Színházban játszották, ezeknek törzsközönségük alakult ki. Holott a díszlet például csak jelzésszerű volt. Az intézménynek a város felé történő kommunikációjára az akkori rektor, Szabó Lajos nagyon odafigyelt, erről is legendák keringenek. Csép Zoltán a vizsgaelőadások kritikai fogadtatását ismertette. – Sok előadásról több írás is született, komoly kritikai munkák, többek közt Polgár István, Nagy Pál, Kemény János, Varró Ilona, Oláh Tibor tollából – mondta a szerző, majd tovább folytatódott a beszélgetés rendezőképzésről, vendégszereplésekről, sztorikról, színészekről, fotókról és azok beszerzéséről, előadásokról, színészéletről, az erről szóló cikkekről, riportokról, hiszen a kötetet korabeli dokumentumokkal, képekkel gazdagon illusztrált fejezet zárja.
Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

Gáspárik Attila a Nemzeti új vezérigazgatója
Megszűnik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház évek óta tartó ideiglenes vezetése: július elsejétől Gáspárik Attila színész lett a legendás Székely Színház jogutódjának a vezérigazgatója.
Gáspárik lemond rektori tisztségéről, mert nem akar funkciót halmozni Lezajlott pénteken a Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium által szervezett versenyvizsga második fordulója. Bár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatói tisztségére többen is pályáztak, a második fordulóra már csak a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem jelenlegi rektora, Gáspárik Attila jutott tovább. Ő egy 50 oldalas menedzseri vízióval pályázott a tisztségre, amelyben a Nemzeti 5 éves megvalósíthatósági tervét írta le. „A bizottság nagyon jónak találta a tervemet, csak arra voltak kíváncsiak, hogyan is lehet ezt majd pénz nélkül megvalósítani. Szerintem kevés pénzből meg lehet oldani mindent” – mondta a versenyvizsga után Gáspárik. Gáspárik Attila 2008 márciusától a marosvásárhelyi színitanoda rektora, azelőtt az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke is volt. A színész és oktató amikor megpályázta a vezérigazgatói tisztséget, már akkor kijelentette, amennyiben elnyeri a pozíciót, lemond rektori tisztségéről. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak pont három évig volt ideiglenes vezetése: 2008 július elején menesztette a minisztérium Cristian Ioant tisztségéből, arra hivatkozva, hogy nem tett eleget kötelezettségeinek. Pár hónapig vezérigazgató nélkül működött a színház, majd a 2009-es év elején ideiglenesen Vlad Rădescut nevezték ki vezérigazgatónak. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter 2010 októberében Vlad Rădescut Csapó Györgyre cserélte – szintén ideiglenesen. A minisztériumi döntés ellen azonban pert indított Rădescu, meg is nyerte azt, így a fővárosi táblabíróság úgy döntött, visszahelyezi vezérigazgatói tisztségébe őt ez év márciusában. Vlad Rădescu ideiglenes mandátuma a versenyvizsgáig tartott, hétfőtől már Gáspárik Attila veszi át a vezetést a Nemzetiben.
Szász Cs. Emese. Székelyhon.ro

Az erdélyi magyarság (1918–2011) - 2.
1944 ősze
A szovjet hadsereg egységei 1944. augusztus 26-án lépték át a határt. Mivel Székelyföld zsákszerűen, hosszan nyúlt be Romániába, ezért katonai védelme lehetetlenné vált, a magyar hatóságok kénytelenek elrendelni kiürítését.
Észak-Erdélyből a szovjet és román hadsereg előnyomulása miatt mintegy 400 000 magyar menekült el. Így például Csík megyében 1945 decemberében a lakosság 57 százaléka nem tartózkodott otthon. Itt a népesség többsége az erdőrengetegekbe, az esztenákra húzódott. Október 10-én alakult meg a Felszabadított Erdélyi Területek Közigazgatását Irányító Kormánybiztosság. Megkezdődött a román adminisztráció újjászervezése. Egy marosvásárhelyi emlékirat (1944. november 11.) tükrözi a kialakult helyzetet: a "közigazgatás megszervezőinek nagy része a bosszú gondolatával jött ide". Szerencsére az orosz hadvezetés nem engedélyezte a román közigazgatás betelepedését a nagy magyar városokba. A berendezkedő hatalom, a Casbi-törvény (az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Pénztár) által nagyszámú magyar és német nemzetiségűt fosztott meg vagyonától. Ennek jogi alapja csupán annyi volt, hogy háborús bűnösnek nyilvánították őket. A front elvonulása az észak-erdélyi magyarság számára nem hozott nyugalmat, csak szenvedések sorozatát. Târgu Jiuban, Focşani-ban és a földvári munkatáborokban (haláltáborokban) – az embertelen körülmények miatt – ártatlan magyarok ezrei haltak meg. A Maros-Torda megyéből internált négyezer magyar közt mintegy 450 kiskorú is volt. A Szovjetunióba hadifogolyként deportált erdélyi magyarok száma elérte a 40 000-et. A voluntároknak nevezett félkatonai csapatok, bandák szintén "bosszuló" hadjáratokat szerveztek. Különösen a Maniu-gárdák magyarellenes atrocitásai, gyilkosságai váltak hírhedtté. A legagresszívebb csoportot Gavrilă Olteanu vezette. Ahol elhaladtak, ott fosztogattak, raboltak, bántalmazták a lakosságot. Középkori módszereket, lefejezést vetettek be, tömeges kivégzéseket hajtottak végre Szárazajtán, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Egeresen és Bánffyhunyadon.
Észak-Erdélyi Köztársaság
A szovjet katonai parancsnokság a vérengzések leállítására – elsősorban a front hátországának nyugalmáért – 1944. november 14-én kiutasította Észak-Erdélyből az agresszív román közigazgatást. Az új helyzetben sokan kezdtek bizakodni abban, hogy Észak-Erdélyben etnikai szempontból demokratikus magyar–román önkormányzat alakulhat ki. Többen elképzelhetőnek vélték Erdély területi autonómiájának elnyerését, a csodavárók pedig egyenesen az Észak-Erdélyi Köztársaságról álmodoztak. Észak-Erdély irányítására 1944. december elsején szervezték meg a kolozsvári székhelyű Észak-Erdélyi Központi Tanácsadó Testületet, melynek tagjait a különböző politikai szervezetek képviselőiből választották. Sajátos helyzet alakult ki. Bevezették a szovjet katonai igazgatást, amely azt jelentette, hogy a közigazgatás újjászervezése során ki kellett kérni a szovjetek jóváhagyását. Bár magyar főispán intézkedett Háromszéken, Udvarhelyen, de román főispánok álltak magyar többségű vármegyék élén: Bihar (64%), Maros-Torda (61,5%), Szatmár (55%) és Kolozs (55%). Annak ellenére, hogy Észak-Erdély magyar többségű terület, a magyarság számarányához mérve visszaszorult a vezetésben. Még így is örömmel fogadták, hogy a Vörös Hadsereg helyi vezetői véget vetettek a magyarok elleni atrocitásoknak. A szenvedések azonban nem értek véget, mert 1945 januárjában a szovjet–román fegyverszüneti megegyezés alapján a román kormány háborús jóvátételként nagyszámú munkaerő küldését vállalta malenkij robotra. A román vezetés örömmel szabadult meg nemcsak a dél-erdélyi szászoktól, a bánsági németektől, hanem a szatmári sváb származású magyaroktól is.
Észak-Erdélyben mindenki szabadon használhatta szimbólumait és anyanyelvét. A feliratok kétnyelvűek voltak, magyar pengővel és román lejjel is lehetett fizetni. A legtöbb megyében törvényesítették a kétnyelvűséget. Idézem Kolozs vármegye főispánja, Vasile Pogăceanu február 10-én kiadott rendeletét: "Minden állami, megyei és városi hivatalban mindennemű felirat magyar és román, illetve román és magyar nyelven függesztendő ki aszerint, amint az illető város vagy község lakossága magyar vagy román többségű. Minden hivatalos rendeletet két nyelven kell kiadni a fenti elvek szellemében." Mindkét nyelv érvényes az utcanevek, a településnevek használatában is. Már decemberben beindították a magyar és a román tannyelvű iskolákat. A magyar tanügyi igazgatás irányítására létrehozták a kolozsvári székhelyű Magyar Tankerületi Főigazgatóságot. 1945. február 12–15-én Kolozsváron tanácskozott "Észak-Erdély parlamentje". Megszervezték az Észak-Erdélyi Központi Végrehajtó Bizottságot, amelynek regionális kormány szerepet szántak. Vezetőinek választották ifj. Teolfil Vescant elnökként és Jordáky Lajost társelnökként. A minisztériumok szerepét tizenegy szakosztály töltötte be.
Észak-Erdély "bukása"
Az első világháború végéhez hasonló helyzet alakult ki. Az etnikai kérdés tisztességes megoldása másodlagossá vált, most sem érdekelt senkit az igazságosság, a méltányosság és az etnikai elv. Senkinek nem fájt az, hogy Észak-Erdély lakosságának közel kétharmada magyar nemzetiségű, és román uralom alá kerül. Nem okozott gondot az sem, hogy az itt élő két nép egymással meg tud egyezni, olyan autonómiát tud létrehozni, amelyben valóban egyenlőek lehetnek. A nagypolitika ismét az itt élők feje felett döntött. Sztálin 1945. január elején ígéretet tett arra, hogy Észak-Erdélyt engedi Romániához csatolni, ha ott kommunista befolyású kormány kerül hatalomra. Miután március 6-án megalakult a dr. Petru Groza vezette kormány, Sztálin március 8-án közölte a román vezetéssel, hogy engedélyezi Észak-Erdély román uralom alá jutását. Ennek megünneplésére – március 13-án – Kolozsváron került sor. Ez alkalommal a Magyar Népi Szövetség Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében memorandumot adtak át Grozának. Ebben kérték az Erdélyben élő két nép egyenjogúságának biztosítását, közösségi jogokat, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását azokban a régiókban, ahol a népesség fele magyar. Kérték a nemzeti szimbólumok használatát, a magyar nyelvű katonai kiképzést és az internálótáborok felszámolását.
Az átmenet
A háborús "bűncselekmények" kivizsgálása diszkriminatív, ezt tükrözi az elítéltek etnikai aránya. A kolozsvári népbíróság 372 magyar, 83 német és csupán 26 román nemzetiségűt ítélt el. A kiutasítások, a harci események és más okok miatt 1946 decemberéig 98 000 magyar hagyta el Erdélyt. E szám akár öt-hatszoros is lehetett volna, ha 1946 áprilisában a Szovjetunió teljesíti a Román Kommunista Párt kérését, azaz 400–450 ezer erdélyi magyar kitelepítését.
A Groza-kormány – az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződésig – számtalan engedményt tett a magyarságnak. Ezekkel akarták befolyásolni a párizsi békeszerződés előírásait, hisz a határkérdés ekkor még nem tekinthető lezártnak. A román politikai elit tudatában volt annak, hogy a békekötés után az engedményeket fel lehet számolni. Groza a Kolozsvári ünnepségek idején – a március 13-án tartott minisztertanácsi ülésen – megkezdte a félrevezetést. Ámító szavakkal igyekezett a határkérdés fontosságát jelentéktelenné tenni. Arról beszélt, hogy a két nép és a Duna mente népei egységben és boldogságban fognak élni. Ő volt a határok légiesítésének egyik első népszerűsítője is. A kormány törvényrendelettel törölte el a kisebbségi kifejezés használatát, és bevezette a nemzetiségi fogalmát. A román államvezetés elhitette az erdélyi magyarság vezetőivel azt is, hogy a magyarság jogait a demokratikus Románia fogja szavatolni. 1945-ben visszaállították a magyar egyetemet Bolyai néven. Marosvásárhelyen orvosi és gyógyszerészeti egyetemet alapítottak.
1945 és 1948 között valóban működött magyar oktatási autonómia. Nem véletlen tehát az, hogy a Magyar Népi Szövetség a Groza-kormány támogatója lett. Jó kapcsolat alakult ki a kormány és a Magyar Népi Szövetség vezetői, Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár és Bányai László között. Az MNSZ "százas" intézőbizottsága ezért mondott le a határváltoztatás követeléséről. Több jeles személyiség – köztük Márton Áron püspök – úgy vélte, hogy a magyar kérdés megoldása csak az igazságos etnikai határok kijelölésével lehetséges. Sajnos, az események őket igazolták. Már a Groza-kormány idején is hoztak magyarellenes, hátrányos intézkedéseket. Csupán két példát említek: az 55 százalékban magyarlakta Kolozs megyében az 1945-ös földreformkor az elkobzott területek 87 százaléka magyar tulajdon volt, de a földet kapó magyarok aránya csak 35 százalék; 1947 júliusában megtiltották az etnikai alapon szerveződő szövetkezetek működését, így a magyar szövetkezeteket bekényszeríttették a román állami szövetkezetbe.
Magyar autonómia
A Szovjetunió nyomására hozták létre a Magyar Autonóm Tartományt. Moszkvából 1951. szeptemberében két autonómiatervezetet küldtek Gheorghe Gheorghiu-Dej pártfőtitkárnak. A javaslatok egyike magában foglalta volna Székelyföldet, a Mezőséget Kolozsvár központtal, mintegy húszezer négyzetkilométeres területtel. A második változat csak Székelyföldet és néhány szomszédos vidéket tömörített. A román vezetés a kisebb változatot, a 13 500 négyzetkilométer kiterjedésű autonómia létrehozását karolta fel. A Magyar Autonóm Tartományban a magyarság számaránya elérte a 77,3 százalékot, a románságé a 20 százalékot. A román alkotmány 1952. szeptemberi hatállyal szentesítette az új közigazgatási egység létrehozását. A tartomány központjaként a 74 százalékos arányban magyar többségű Marosvásárhelyt jelölték ki. A MAT vezetésében a magyarok számaránya elérte a 80 százalékot. A Securitate főnöke Kovács Mihály, az első titkár Csupor Lajos és a néptanács elnöke Bugyi Pál lett.
A magyar többségű vezetés azonban nem jelentett nemzeti szempontú irányítást, szó sincs magyar önrendelkezésről. A MAT egyike volt a többi tartománynak. Végrehajtotta a párt és a kormány utasításait, azonban a nyelvhasználat és a kultúra terén tagadhatatlan az előrelépés. A közigazgatásban használhatták a magyar nyelvet. Magyar kulturális intézményeket alapítottak. Marosvásárhelyen a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia mellett megszervezték a Székely Színházat. Megjelentették az Igaz Szó irodalmi folyóiratot, az Új Élet kulturális lapot, 1958-tól beindították a román rádió magyarul sugárzó területi stúdióját.
Az engedményeket az 1956-os magyar forradalom utáni években megszorítások követték. A "magyar nacionalizmust" elnéző helyi vezetést bírálták, majd 1960. december 24-én a Nagy Nemzetgyűlés megváltoztatta a tartomány határait, kiterjedését, nevét és nemzetiségi arányait. Az új megnevezés: Maros-Magyar Autonóm Tartomány. Háromszék nagyobb részét Brassó tartományhoz csatolták, míg a román többségű Marosludas és Dicsőszentmárton térségét a MMAT részévé nyilvánították. Ebben a magyarok nemzetiségi aránya 61,1 százalékra esett vissza.
Tény, hogy míg az autonóm tartományon kívüli térségekben teljes gőzzel indult be a románosítás, a magyar nagyvárosok etnikai arányainak erőszakos megváltoztatása, addig ez itt visszafogottabbá vált. Bár e tartomány nem rendelkezett statútummal, így az autonómia is formális volt, mégis megőrizhette magyar jellegét.
Kádár Gyula
(folytatjuk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az erdélyi magyarság (1918–2011)
1948 és 1968 között
Miután a kommunisták átvették az ország irányítását – 1948 és 1952 között –, börtönbe vetették a Magyar Népi Szövetség vezetőit és a magyar kultúra jeles személyiségeit. Az MNSZ 1953-ban feloszlatta önmagát, javait a Román Munkáspárt vette át.
Az államosításkor (1948) felszámolták az önálló magyar intézményrendszert, az egyházi iskolákat állami tulajdonba vették. Megszűntnek nyilvánították az Erdélyi Múzeum Egyesületet és az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesületet is. A színházak, a múzeumok, a könyvkiadás, a folyóiratok a román állam hatáskörébe kerültek. Állami magyar színházi társulatok működtek Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön. Kolozsváron opera és bábszínház is volt. 1948-ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben beindult a magyar színészképzés. Néhány évtizeddel később a magyar színházak keretében – azok korlátozására és ellenőrzésére –, román tagozatok alakultak.
Az ’56-os magyar forradalommal való szimpátiáért, illetve a helyi szervezkedések miatt három-négyezer magyar nemzetiségűt tartóztattak le. Elég volt Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének lemásolása, szavalása, hogy bárkit tíz évi börtönre lehessen ítélni. 1959-ben felszámolták a Bolyai Egyetemet, beolvasztották a Babeş Egyetembe. Hozzáfogtak a magyar tannyelvű középiskolák román iskolákkal való összevonásához. Fokozatosan háttérbe szorult a magyar nyelvű szakképzés. A magyarokat, az értelmiséget a Securitate ellenőrzése alá helyezték. A román államnacionalizmus előretörését mutatja az, hogy 1959-ben a "nemzeti kisebbség" fogalma helyett bevezették a "román nép és az együttélő nemzetiség" megnevezést. Az egyház és az állam kapcsolatát az 1948-as kultusztörvény szabályozta. Mivel a katolikus egyház nem mondott le a Vatikánnal való kapcsolatairól, és nem vállalta a román állammal szembeni alárendeltséget, püspökei és papjai fokozott üldöztetésben részesültek. Márton Áron püspököt börtönbe zárták. Börtön, száműzetés lett a sorsa az 1948 és 1964 között letartóztatott 130 római katolikus papnak is. Felszámolták a görög katolikus egyházat és a szerzetesrendeket. A protestáns egyházakat a román államnak rendelték alá, ezért papjaik letartóztatási aránya kisebb. Az 1921-es, az 1945-ös földreform, a Casbi-törvény kisajátításai után, a magyarság gazdasági erejét az 1948-as államosítással igyekeztek megtörni. Felszámolták az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. A magyar tulajdonban lévő nagyipart, bányákat, szállítóvállalatokat, a Csíki Magánjavakat államosították. 1949 és 1953 között megkezdődött az erőszakos kollektivizálás, amelyet 1962 áprilisára fejeztek be. Már a kezdeti években 170 ezer gazdálkodót deportáltak, közülük sokan a Duna-csatornához kerültek. A terményekre hatalmas beszolgáltatási kvótát róttak ki, hogy arra kényszerítsék a gazdálkodókat, földjeiket, felszerelésüket, állatállományukat átadják az államnak, vagy belépjenek a téeszbe.
Diktatúrában (1968–1989)
1968-ban, a megyék újjászervezése idején, kulturális intézmények alakultak. Magyar szempontból nagy jelentőségű a Domokos Géza irányításával létesült nemzetiségi könyvkiadó, a Kriterion. Beindult a pár órás magyar nyelvű televízióadás. Kiadták A Hét című kulturális folyóiratot, országos és megyei napilapok indultak. Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár a nemzetiségi kérdést már 1968-ban véglegesen megoldottnak nyilvánította. Erre hivatkozva tartotta fölöslegesnek az új "magyar statútum" kiadását, helyette létrehozta a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát, amelynek formális szerepet szánt.
A liberalizmust 1971 után a nyílt diszkrimináció váltotta fel. Ennek egyik ékes példája a beiskolázás, a gyermeklétszám meghatározása volt. Az 1973. május 13-i 273-as számú törvényrendelet előírta azt, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztályt 25, a kilencediket 36 fős létszámmal lehet indítani, miközben a román tagozatokon ezt nem kötötték létszámhoz. A nemzetiségek által lakott községekben, ahol oktatás folyt, kötelezővé tették a román tagozatok szervezését, akár egy tanulóval is. A frissen végzett magyar szakemberek többségét a Kárpátokon túlra helyezték. A nemzetikommunizmus az "együttélő nemzetiség" fogalmát "magyar származású román dolgozók"-ra változtatta. A beolvasztási politika 1984-től kezdve teljesen nyílttá vált. 1988-tól a helyneveket, a településneveket, akárcsak 1937 után, nem lehetett magyarul leírni. Magyarellenes, szélsőséges uszító könyvek megjelenését engedélyezték. Mivel szólás- és sajtószabadság nem létezett, az erdélyi magyarság elnyomásáról a nemzetközi közvéleményt csak szamizdat (Ellenpontok) formában lehetett tájékoztatni. Az 1968-as megyésítéssel felszámolták a Maros Magyar Autonóm Tartományt. Székelyföld területét három megyébe – Kovászna, Hargita és Maros – tagolták. A "hivatalos" román népszámlás adatai szerint 1977-ben Hargita megye lakosságának 85 százaléka volt magyar, míg Kovászna megyében 78,4 százalék. Maros megye székely székeit, a történeti Marosszéket és Nyárád mentét több román többségű régióval bővítették ki, így a székelység számaránya 44,3 százalékra esett vissza. Az erdélyi magyarok száma az 1980-as évekig emelkedett, a szaporodási mérleg pozitív volt, a székely régióé 2000-ig, bár 1977 és 1992 között az erdélyi magyarság lélekszáma százezer fővel csökkent. Hivatalosan 63 ezren hagyták el az országot, de az illegális kivándorlók lélekszáma elérte a 30 ezer főt. A legújabb felmérések szerint, 1989 után 21 év alatt újabb 300 ezer erdélyi magyar hagyta el az országot. A hivatalos román népszámlálás szerint Erdélyben 1956-ban 1,61, 1966-ban 1,71, 1977-ben pedig 1,87 millió magyarul beszélő élt. 2002-re már csupán 1,41 millió, bár romániai szinten a magyarság száma 1,5 millióra tehető.
A szocialista iparosítás és a termelőerők ésszerű elosztása ürügyén megváltoztatták az erdélyi városok etnikai arányait. Moldvából 800 ezer románt telepítettek Erdélybe, de Havaselvéről is sokan érkeztek. Az egykori magyar és német nagyvárosokban – Nagybányán, Nagyváradon, Kolozsvárt, Szatmárnémetiben – a románság került többségbe. Megnőtt a vegyes házasságok száma, és nőtt az asszimiláció aránya is. A tervszerű betelepítés Székelyföld városait sem kímélte. Ennek első áldozata Marosvásárhely. Az erdélyi városokban az 1910-es népszámlás adatai szerint a románok számaránya csak 19 százalék volt, ez néhány évtized alatt megváltozott. Magyar többségüket csak Székelyföld városai és néhány kisebb partiumi város őrizte meg.
Székelyföld románosítása a megyeközpontok betelepítésével kezdődött, de a tömbmagyar térség etnikai fellazítására már nem került sor. A fejetlen gazdaságpolitika miatt eladósodott ország az 1980-as években rákényszerült a külföldi kölcsönök megadására. Ceauşescu és klikkje a lakosság kiéheztetése árán fogott az adósságtörlesztéshez. A lelassult iparosítással párhuzamosan csökkent Székelyföld betelepítésének üteme is, ezért az iskolák elrománosítása újabb lendületet nyert. A székely megyeközpontokat a nyolcvanas években zárt városokká nyilvánították, ahová csak államalkotó telepedhetett.
1988-ban dolgozták ki a falurombolási tervet. Ennek esett áldozatul a 180 házból álló székely település, Bözödújfalu, amelyet 1988-ban vízzel árasztottak el. E Maros megyei település a falurombolás szimbólumává vált. A diktatúra az egész ország népét panellakóvá, ellenőrizhetőbbé, kiszolgáltatottabbá akarta tenni, és egy kalap alatt örökre szerette volna megoldani a nemzetiségi kérdést is. E borzalmas terv megbukott, mert a kommunista termelőmód, amelyet a diktatúra kíméletlensége tartott fenn, már nem volt működőképes. Az 1989-es fordulat Tőkés László református lelkész nevéhez kapcsolódik. A Temesváron 1989 decemberében kirobbant "forradalom" után, Romániában az ország irányítását jórészt a "másodvonalbeli" kommunisták vették át.
Hatalomváltás után
A Nemzeti Megmentési Front 1989. december 24-én hirdette meg a teljes nemzeti egyenlőséget. Természetesen, a román nacionalizmus nem hagyta magát. Ennek ellenére a magyarság hozzálátott saját intézményeinek újjászervezéséhez, amely a magyar többségű régiókban sikerrel járt. Amikor a magyar iskolák és állami egyetem visszaállítását követelő 1990. február 10-i könyves-gyertyás tüntetésekben több százezer magyar vett részt, ennek mérete megrémítette a szélsőséges nacionalistákat, akik március 19-én nemzetiségi konfliktust robbantottak ki. Tették egy olyan városban, mint Marosvásárhely, ahol 1941-ben a románok aránya alig 3,9 százalék volt. Egy ilyen etnikai múltú, akkor még magyar többségű településen egy gyógyszertár magyar nyelvű felirata már elég volt ahhoz, hogy a román falvakból fejszékkel felfegyverzett parasztok ezreit csődítsék a városba, és ostrom alá vegyék az RMDSZ Maros megyei székházát. A szélsőségesen magyarellenes pogrom eredménye azonban nemcsak hat magyar ember halála volt, hanem több ezer magyar kivándorlása és az ezt követő diszkriminatív törvényszéki ítéletek. A véres etnikai konfliktus másik eredménye a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az 1989. december 30-án feloszlatott Securitate jogutódjának a megszervezése lett.
Tény, hogy amit a magyarság a fordulat hónapjaiban megteremtett, nagyjából azzal is maradt. Még a 2010/2011-es tanévben is román nyelven oktatják a Románok történelmét, Románia földrajzát. A szakoktatás szintén román nyelvű. Állami magyar egyetem Romániában még ma sem működhet. E sorok írása idején a marosvásárhelyi orvosi egyetemen épp a magyar oktatás diszkriminálása folyik. A "forradalom" utáni napokban alakult meg az RMDSZ, amely az első választásoktól kezdve részt vesz a parlamenti munkában. Állandóan védekező pozícióba kényszerül, az úgynevezett kis lépések politikáját kénytelen követni. A választásokon rendszerint azzal a román párttal lép koalícióra, amely ígéretet tesz a magyarság jogainak bővítésére. Általában felemás megoldások, részleges eredmények születnek. Hiába hoznak törvényt, mert ha kisebbségi jogérvényesítésről van szó, akkor az a gyakorlatban hosszú évek elmúltával és részben valósul meg. Ilyen volt például a 2002-ben kiadott törvény az elkobzott ingatlanok, az egyházak ingatlanjainak visszaadásról. Bár az RMDSZ részt vállal a kormányzásban is, befolyása kevés, mert még a kisebbségi törvény elismerését sem tudja kiharcolni. A helyi önkormányzatok munkáját a kormányt képviselő prefektusok akadályozzák. Az 1991-ben elfogadott új alkotmány Romániát nemzetállammá nyilvánítja. A magyarságot erre hivatkozva fosztják meg a legelemibb kollektív jogoktól. Romániában csupán egyéni jogok érvényesülhetnek, így biztosított az identitáshoz és az anyanyelvű oktatáshoz való jog. Az anyanyelv használata a közigazgatásban a 20 százaléknál magasabb arányban lakott magyar településeken lehetőség, de még mindig nem működik.
* A politika és a történelem határvonalán, a publicisztika eszközeivel készült sorozatunk nem szakdolgozat. Vázolni szerettük volna a román fennhatóság alá került magyarság jogfosztottságát, diszkriminálását. Tudatosítani akartam, hogy nemcsak Erdélynek, de Székelyföldnek sincs jövője, mert a román nacionalizmus nem akar lemondani a homogén nemzetállam megteremtéséről. Ebből következik, hogy az erdélyi magyar politikában nincs helye a széthúzásnak. Az autonómiáért folytatott harcban egységes fellépésre van szükség és az 1990-es tüntetésekhez hasonló méretű tiltakozásokra is.
Hisszük, hogy a belső önkormányzat Románián belül is megteremthető! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihasználni az esélyeket
Nehéz a törvényt alkalmazni
Az anyanyelvi oktatás esély és szükségesség. Élünk-e a lehetőséggel? E kérdés köré szerveződött az a tanácskozás, amelyet a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezett a romániai kisebbségi oktatás képviselőivel. A marosvásárhelyi Bernády Házban tartott szemináriumon az alapkérdésre Tonk Márton egyetemi docens, a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának dékánja adott választ: véleménye szerint az esélyeket nem tudtuk kellőképpen kihasználni. Ugyanakkor ő fogalmazta meg, hogy egy ernyő alá, egy konzorciumba kellene összefogni a különböző egyetemeken folyó magyar oktatást, ami számottevő előnyökkel járna. A kérdés az, hogy ki teszi meg ennek érdekében az első lépést.
A teljes körű anyanyelvi felsőoktatás mindenképpen megilleti az 1,6 milliós romániai magyar közösséget, amely az anyanyelvi oktatás és felsőoktatás terén évszázados hagyományokkal rendelkezik Erdélyben – hangzott el a tanácskozást vezető Borbély László miniszter beszédében, aki ismertette az új tanügyi törvény nyújtotta lehetőségeket az anyanyelvi oktatásban. Ezt hangsúlyozta a későbbiekben Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki szerint a közoktatási törvény az eddigi jogszabályok közül a legjobb, mivel kizár mindenféle hátrányos megkülönböztetést. Ugyanakkor, mint minden reform esetében, gyakorlatba ültetése nehézségekkel, ellenkezéssel jár, és fontos szempontot jelent, hogy sikerül-e a többség támogatását megnyerni. A többség viszonyulása azonban nem jelentheti azt, hogy az egyetemi charták kidolgozásakor el lehet tekinteni a törvény előírásaitól. Az egyetemi szenátusnak – és itt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre utalt – azt kell eldöntenie, hogy hány intézetet (főtanszéket hoz létre) és nem a visszautasítását annak, amit a jogszabály világosan leszögez.
Annál is inkább, mivel a MOGYE 1945-ben éppen a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatás érdekében jött létre – hangzott el Nagy Örs rektorhelyettes beszédében, aki a magyar tagozat fokozatos elsorvasztásának történetét vázolta fel, továbbá azt a folyamatot, ami a rendszerváltás után kezdődött és pozitív eredményekkel járt a helyek számát illetően, de nem oldotta meg az oktatói utánpótlást. A rektorhelyettes hivatkozott a törvényre és arra a szándéknyilatkozatra, amelyben a magyarországi orvosi egyetemek vezetői a hiányzó tanszemélyzet pótlására és a tudományos munka támogatására ígértek segítséget. Csakhogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészet Egyetemen nincsenek akkreditálva a magyar magyar oktatási programok, ez az egyik szempont, amiért a szenátus nem szavazta meg, hogy az új működési szabályzatban szerepeljen az önálló magyar oktatási vonal – jelentette be Brânzaniuc Klára tudományos rektorhelyettes, aki nem tudott válaszolni Borbély László azon kérdésére, hogy mi akadályozta meg az egyetem szenátusát abban, hogy a törvény értelmében létrehozzák a magyar vonalat alkotó főtanszékeket.
Mint később kiderült, a másik két multikulturálisnak nyilvánított egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem idejében elindította a magyar szakok akkreditálására vonatkozó folyamatot. Ez Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint lehetővé tette a BBTE magyar tagozatának oktatásszervezési önállóságát, csakhogy szétszórttá, sérülékennyé vált a felaprózódott magyar vonal.
Hogy valóban nem egyszerű a közoktatási törvény előírásainak gyakorlatba ültetése, ezt erősítette meg Béres András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára. Bár idejében felkészültek a törvény alkalmazására, s az egyetem új felépítésére két változatot is kidolgoztak, az új chartát visszautasította a közoktatási miniszter.
A Sapientia egyetem a MOGYE-val ellentétben előkelő helyen áll a kutatásban elért eredmények terén, de intézményi akkreditációját egy év elteltével sem foglalták törvénybe, ami egy sor előnytől fosztja meg az felsőoktatási intézményt – hangzott el Székely Gyula dékán beszámolójában.
Az előadásokhoz sokan hozzászóltak, s a tanácskozás alatt a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület tagjai tüntettek a Bernády Házban.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE-rektorhelyettes: nem tanácsos létrehozni a magyar vonalat
Sokféleképpen lehet értelmezni az egyetemi multikulturalitást – derült ki azon a szemináriumon, amelyet az anyanyelvű oktatás témakörében szervezett a hétvégén a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány. Míg Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem leköszönő helyettes rektora szerint ez a kolozsvári tanintézményben 72 magyar és 16 német szak létrehozását és fejlesztését tette lehetővé, Brânzaniuc Klára, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tudományos rektorhelyettese szerint az etnikai sokszínűség semmiképpen nem jogosítja fel a kisebbségi diákokat a magyar vonal létrehozására.
Az anyanyelvű oktatás esély és szükségesség. Élünk e lehetőséggel? – e címmel szervezett nemzeti szemináriumot a hétvégén a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány. Az előadásokból és a román előadók hozzáállásából egyértelműen kiderült, hogy a kérdésre a válasz egyszerű: mi élnénk a lehetőséggel, amennyiben azt hagynák.
A színe és a fonákja
Erre lehetett következtetni Brânzaniuc Klára, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyettes rektorának a felszólalásából, aki negyed órán keresztül arról beszélt, hogy a magát multikulturális intézménynek tituláló MOGYE-n miért nem lehet és nem is tanácsos létrehozni magyar vonalat.
Míg kollégája, Nagy Örs rektorhelyettes a magyar diákokat és pedagógusokat ért diszkriminációról, az utánpótlás hiányáról, a végzősök külföldre távozásáról beszélt, Brânzaniuc kifejtette, megítélése szerint a multikulturalitás csupán annyit jelent, hogy bárki tanulhatja az elméletet románul, magyarul vagy akár angolul, de a gyakorlati oktatásban és a vizsgákon csakis az állam egyetlen hivatalos nyelvét használhatja. „Mindenki tud románul, így természetes, hogy mindenki így is beszéljen” – szögezte le az amúgy magyar felmenőkkel is rendelkező orvos-professzor asszony.
Brânzaniuc viszonyulása a kisebbségi kérdéshez a teremben lévő több kollégáját is meghökkentette, de a leginkább Benedek Imrét hozta ki a sodrából. A kardiológus professzor meg is jegyezte: egy ilyen szemináriumon nem arról kellene beszélni, hogy miért nem lehet megalakítani a magyar kart. „Ha létezik akarat, bármi megvalósítható. Amikor engem műtöttek és magamhoz tértem, anyanyelvemen kérdezték meg, hogy érzem magam. Már attól jobban voltam, hogy magyarul szóltak hozzám. Én nem tehetek arról, hogy anyanyelvemen jobban érzem magam” – hozta fel saját példáját a MOGYE tanára.
Az 1990-es évek elején a kolozsvári BBTE-n is voltak hasonló viták, ott azonban Magyari Tivadar leköszönő rektorhelyettes szerint már több mint tíz éve sikerült megoldást találni a magyar fél kéréseire. A mintegy negyvenezer diákkal működő tanintézményben 72 magyar és 16 német szak működik.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karának dékánja egy statisztikát ismertetett. Eszerint Romániában évente körülbelül 8 ezer diák érettségizik magyar nyelven, azonban csak 25 százalékuk folytatja anyanyelvén egyetemi tanulmányait, további 25 százalékuk román nyelven tanul tovább. Az érettségizők 50 százaléka nem vesz részt felsőoktatásban.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem multikulturalitásának kiteljesedését a MOGYE-val ellentétben nem az ott oktató tanárok, hanem az oktatásügyi minisztérium nem hagyta kiteljesedni, derült ki Béres András előadásából. Az intézmény volt rektora elmondta, hogy míg az egyetem vezetősége egyetértett az önálló román illetve magyar struktúrák létrehozásában, a szaktárca elutasítóan viszonyult a kezdeményezéshez.
Szász intés a magyaroknak
A Német Demokrata Fórum képviselője, Hermine Pop mind kisebbségiként, mind pedagógusként arra intette az erdélyi magyarokat, hogy tanuljanak a romániai szászok és svábok esetéből és próbálják megelőzni azt, hogy az ő sorsukra jussanak.
Ebben bíznak a magyar politikusok is; a szeminárium résztvevőjeként Markó Béla miniszterelnök-helyettes például kijelentette, hogy a MOGYE esetében kizártnak tartja, hogy az oktatási minisztérium egy olyan egyetemi chartát fogadjon el, amely nem biztosítja az önálló karok létrehozásának lehetőségét. Megítélése szerint az új oktatási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, amelyek gyakorlatilag kötelezik a többnyelvű egyetemeket arra, hogy a kisebbségi oktatás számára önálló karokat hozzanak létre. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy az önálló döntés lehetősége egy alapvető jog, amelyet nem lehet elvitatni” – nyomatékosította álláspontját Markó Béla.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Kincses Előd ügyvéd az oktatási tárcánál panaszolta be a MOGYE-t
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusához és az oktatásügyi minisztériumhoz fordult Kincses Előd ügyvéd, aki az egyetemi charta diszkriminatív és törvénytelen passzusainak a korrigálását követeli.
A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke, Csiszár Anna professzor felhatalmazásából lépő jogász az új oktatási törvény 135. cikkelyét idézi a felsőfokú intézmény, illetve a szaktárcához címzett beadványában. A törvénycikkely értelmében a három romániai multikulturális oktatási intézmény – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a MOGYE – létre kell hozza az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat. Míg az előbbi két egyetem vezetősége eleget tett a törvény előírásainak, a MOGYE román többségű szenátusa semmiként nem hajlandó eredeti álláspontján változtatni.
Kincses rámutatott: a nyáron elfogadott charta lényegesen kevesebb jogot biztosít az egyetemen tanuló, illetve oktató magyarságnak, mint korábban. Eddig ugyanis minden oktatási vonal megválaszthatta saját vezetőit. „A kétharmados román többség úgy fojtogatja a magyar oktatást, ahogy éppenséggel akarja. Az új charta szerint ez a többség fog dönteni a magyar vezetőkről is. Szintén visszalépésnek számít, hogy a most elfogadott charta szerint az előadásokon kívül – melyek lehetnek magyar vagy angol nyelvűek is – minden egyéb román nyelven folyik” – sorolta kifogásait a marosvásárhelyi ügyvéd. „Az oktatási miniszter, illetve a tanügyért felelős kormányfő-helyettes, Markó Béla beavatkozását várom. Amennyiben nem lépnek harminc napon belül, a közigazgatási bírósághoz fordulok” – szögezte le a RMOGYKE jogi képviselője. Kincses Előd szerint a bukaresti illetékesek lépéskényszerbe kerültek, ugyanis éppen az általuk megalkotott oktatási törvény mondja ki, hogy az egyetemi autonómia nevében tilos a minisztériumi rendelkezések megszegése. (A MOGYE-ért tüntet az SZNT. Az aradi vértanúkra való megemlékezés napján a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért fog tüntetni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette ki Jakab István, a szervezet Maros megyei elnöke. A politikus elmondta: az SZNT akár súlyos pénzbírság ellenében is megtartja a tiltakozást október 6-án, így abban az esetben is sor kerül a tüntetésre, ha a polgármesteri hivatal nem engedélyezi azt. „Nem veszünk részt a kormányzásban, így nem tudjuk politikailag befolyásolni a problémát, de mindenképpen támogatni szeretnénk a hallgatók magyar nyelvű felkészítését” – jegyezte meg Jakab István.)
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Bábszínház-találkozó Szentgyörgyön
Gyerekfőváros lesz egy hétre Sepsiszentgyörgy. A Cimborák 3 – Erdélyi Magyar Bábostalálkozót a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, a Jókainé Laborfalvi Róza Alapítvány és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezi október 2–9. között.
Egy hét alatt 12 társulat, két egyéni előadó 25 előadást mutat be, a becslések szerint mintegy ezer gyerek tekinti meg az előadásokat, amelyeket délután szakmai megbeszélések követnek. A Romániai Magyar Bábostalálkozót 1999 és 2005 között Kolozsváron szervezték, a nagyszabású rendezvény keretében a romániai magyar bábosok találkozhattak, és képet alkothattak egymás szakmai fejlődéséről. Az erdélyi magyar bábosvilág egyetlen fórumaként működő rendezvény megszűnt, majd 2009-ben a Tamási Áron Színház Bábtagozata vállalta fel és élesztette újjá a kezdeményezést. Nagy Kopeczky Kálmán, a Cimborák társulat művészeti vezetője megfogalmazta, a találkozó célja lehetőséget kínálni az erdélyi magyar bábosszakmának a tapasztalatcserére, egymás munkájának a megismerésére, megmérettetésére, szakmai fejlődésük elősegítésére.
Meghívták a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem frissen induló és mesteriző báb szakos hallgatóit is, akiknek így lehetőségük nyílik a bemutatkozásra és a tapasztalatszerzésre. Az előadásokat Sepsiszentgyörgyön, a házigazda bábszínház stúdiótermében, a Tamási Áron Színház nagytermében, a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében, valamint kézdiszéki, orbaiszéki művelődési házakban mutatják be. A találkozó tegnap a házigazda társulat Ilók és Mihók című produkciójával kezdődött. A 25 előadás között van népmese, bábszínpadra írt kortárs mű, a hagyományos kesztyűs és marionettbábok mellett maszkos játékot is láthatnak a gyerekek és felnőttek.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kapunyitás a Művészeti Egyetemen
"Az emberi élet nem adottság, hanem feladat"
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajátos hagyományai közé tartozik, hogy ünnepélyei – legyen szó akár évnyitóról, - záróról, ballagásról – a szükséges komolyság mellett derűvel, jó hangulattal telítettek. Idén, a hétfő délelőtti tanévnyitón sem volt másként, az egyetem vezetőségének képviselői, a tanárok és meghívottak beszédei mellett poénos jelenetet is láthatott a telt házas közönség két – egy román és egy magyar szakos – hallgató előadásában, az első év eufóriáját, majd az utolsó tanév végi távozás szomorúságát szimbolizálandó. Ugyanakkor a tanévnyitó ünnepi jellege sem szenvedett csorbát – dr. Béres András, az intézmény egykori rektora ez alkalommal vehette át az érdemes professzor kitüntetést.
Elsőként Sorin Crisan ideiglenes rektor üdvözölte a megjelenteket, majd Gáspárik Attila szólt az egybegyűltekhez, aki megköszönte a rektorként itt eltöltött négy évet, és elmondta: ez évben 395 hallgató végzi tanulmányait az intézményben.
– Válságokkal teli négy év volt ez, de eljutottunk Avignontól Nyárádszeredáig, ami jelzi, hogy egy kis intézmény is képes erre. Oana Leahu a diákokhoz szólt: – Azért jöttetek ide, hogy jövőt alkossatok. És ezt soha ne felejtsétek el. Kós Anna hozzátette: – Kolozsváron az ottani színművészeti hallgatója voltam. Már akkor is legendás volt a marosvásárhelyi színi tanoda, hiszen rengeteg neves személyiség végzett, tanított itt. Ez a legenda folytatódik, a továbblépésben, a fejlődésben kell gondolkodnunk. És most, a padokban is ülnek olyanok, akik tovább éltetik a legendát.
Mint említettük, az egyetem vezetősége dr. Béres Andrásnak érdemes professzori címet és egyetemi érmet adományozott. Az intézmény 2000 és 2008 közötti rektorát, egyetemi tanárt elsőként Sorin Crisan, majd Gáspárik Attila méltatta: – Béres András egyetemi oktatói pályáját Petrozsényban kezdte 1967-ben, a marosvásárhelyi színművészeti, majd művészeti egyetemen 1970 óta tanít. A művészi közösség nagyon zárt, de neki sikerült elfogadtatnia magát, majd véleményformálóvá válnia. 21 évvel ezelőtt húsz alatt volt a diákjaink száma, most négyszáz körül alakul. Számos szakon tanítunk, háromszintes – egyetemi, mesteri, doktori – képzést nyújtunk. Ez Béres András nélkül nem sikerült volna. Ő is vallja, hogy az emberi élet nem adottság, hanem feladat, amit teljesíteni kell. Dr. Béres András humoros köszönőbeszédében hangsúlyozta: nyugdíjba vonult ugyan, de igyekszik hasznára lenni a közösségnek, a nyugdíjas lét ugyanakkor előnyökkel is jár – például csak visszavonult oktatók kaphatják meg az érdemes professzor kitüntetést.
Románia kormányát Markó Béla miniszterelnök-helyettes képviselte, aki Béres András érdemei mellett az egyetem multikulturalitásának fontosságát is megemlítette. Romániában három olyan egyetem működik, amelyek multikulturális voltát törvény biztosítja: a Babes-Bolyai, a MOGYE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Többfajta együttélés létezik, ezek egyike két kultúra partneri együttélése. Itt ez megvalósult. Amit a művészeti egyetem oktatói egykoron kitaláltak, majd elfogadtak, azt a román kormány törvénybe foglalta. Jelenleg csak a marosvásárhelyi orvosin vannak ilyen jellegű, megoldandó problémák, a MOGYE példát vehetne a Művészetiről.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Százezerrel kevesebb egyetemista kezdte el a tanévet
Jóval kevesebb diákkal kezdődött el az új egyetemi év tegnap a romániai felsőoktatási intézményekben. Az egyetemek rangsorolása és az idei gyenge érettségi eredmények miatt közel százezerrel kevesebb egyetemista ül be az iskolapadokba, mint az előző években. A 2011/2012-es tanévben az alapképzésben 62 850, mesteri képzésben 35 600, míg doktori képzésben 3500 helyet hirdettek meg. A csökkenés arra készteti az egyetemeket, hogy elgondolkodjanak a minisztérium által ajánlott fúzió gondolatán, amely alapjaiban változtathatja meg a hazai felsőoktatási rendszert. A Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem már bejelentette az egyesülést.
A tanévkezdésre írt beszédében Daniel Funeriu oktatási miniszter az idei újdonságokra hívta fel a figyelmet, a felsőoktatási intézmények és az oktatási programok rangsorolását, illetve az egyetemeknek objektív kritériumok alapján való finanszírozását említve. Úgy vélte, az oktatási törvény által biztosított újítások hitelessé teszik a romániai felsőoktatást az Európai Unióban. Arra is kitért, hogy az új egyetemi év a doktorátusra vonatkozóan is újat hoz, a doktori képzést csak a legfelkészültebb tanárok vezethetik, és a legjobb diákok vehetnek részt a programban. A miniszter szerint az új tanév általánosságban is jobban szervezett, mint az előzőek voltak, például a tanárok alkalmazása is átláthatóbb, mint eddig volt.
Kevesebb magyar diák a kincses városban
Kevesebb magyar egyetemista kezdi el az új tanévet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), ez részben a demográfiai csökkenésnek tudható be, ugyanakkor a kormány intézkedése is jelentős szerepet játszott ebben, ugyanis idén korlátozták a tandíjköteles helyek számát – jelentette ki tegnap Magyari Tivadar, a BBTE magyar rektorhelyettese tanévnyitó beszédében. Hozzáfűzte, ezért idén először fordult elő, hogy a tandíjköteles helyeket mind betöltötték, és nem jutott be mindenki az egyetemre. A rektorhelyettes arra is kitért, hogy a BBTE legnagyobb gondját továbbra is a tanárképzés jelenti: bár az új oktatási törvény megszüntette a régi rossz rendszert, a kormányzat mindeddig nem állt elő életképes megoldási javaslattal, annak ellenére hogy a jogszabály végrehajtási módszertanát tanévkezdésre ígérték az egyetemi oktatóknak. A gondokat sorolva elmondta: a hatályos jogszabályok hiányosságai nem tudnak mit kezdeni a külföldről visszatért hallgatókkal, egyszerűen nem tudják hová beíratni őket, ráadásul a törvényi szabályozás egyedül Romániában nem teszi lehetővé, hogy valaki egyetlen év alatt két év tanulmányait fejezze be.
Az idei tanév újdonságait részletezve a magyar tagozat vezetője elmondta: valamennyi magyar karon megalakultak a tagozatot felváltó önálló magyar intézetek, amelyeknek azonos a jogköre a román intézetekével. „Hogy ez mennyire biztosítja a magyar oktatás stabilitását, az egyelőre kérdéses, mindenki számára új a helyzet. Az egyetem vezetésében továbbra is szavazati kisebbségben vagyunk, ezért bizonyos, hogy továbbra is naponta kell alkudozni a román kollégákkal. Szeretnék két évvel öregebb lenni, hogy lássam, mi történik” – jelentette ki Magyari Tivadar. A rektorhelyettes hozzáfűzte, az idei a választások éve is a BBTE-n, a frissen megalakult magyar intézetek egy része már megválasztotta vezetőit, míg a többiek a hét folyamán teszik meg ezt. Az év végéig megejtik a rektorválasztást is, az egyetem új vezetése azonban ennek ellenére csak március elsejétől lép hivatalba. Andrei Marga jelenlegi rektor nem indulhat a választásokon, míg Magyari Tivadar korábban bejelentette, nem pályázza meg újra a rektorhelyettesi tisztséget.
Külön ünnepély az orvosin
Míg a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a magyar intézetek létrejöttét „ünnepelték”, az orvosin ezek hiányáról szólt a tanévnyitó rendezvény. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román, illetve magyar tagozata idén először külön tanévnyitó ünnepélyt szervezett. Míg a többségiek a Kultúrpalota nagytermében nyitották meg a tanévet, a magyarok az egyetem egyik amfiteátrumába tömörültek. Ezzel is hangsúlyozni szerették volna a magyar tagozat önállóságának szükségességét. Miután a tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet, Nagy Örs rektorhelyettes arra intette a felsőoktatási intézmény magyar diákságát, hogy ne csatlakozzék semmiféle tiltakozó akcióhoz. Ugyanezt a kérést ismételte meg a többi szónok is, hangsúlyozva, hogy a MOGYE magyar tagozatának ügyét Bukarestben a politikusoknak, és nem a tanári karnak, még kevésbé a diákoknak kell megoldaniuk.
Mint ismeretes, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az egyetem antidemokratikus chartája ellen – mely nem engedélyezi a magyar intézetek létrejöttét – készül tüntetéseket szervezni. Az egyesület az október 6-i megemlékezést is erre használta volna, arra kérve az ünnepélyt közösen szervező magyar politikai pártokat, hogy az aradi és székely vértanúk előtti főhajtás után a vásárhelyi magyar nyelvű egyetemi oktatás ügyében is foglaljanak állást és szervezzenek utcai megmozdulásokat. A szervezet kezdeményezését mindhárom politikai csoportosulás eredetileg elvetette, utólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalás szintjén kijelentette, hogy „ne legyen vértanú a magyar orvosképzés!”.
Több busz lesz Kolozsváron
Az egyetemi év kezdete nemcsak a diákok életében fordulat, a nagy egyetemi városokban is megpezsdül az élet. A kolozsvári közlekedésben tegnap jelentősen érződött, hogy megkezdődött az egyetemi év, Alma Brehariu-Bruja, a Kolozs megyei rendőrség szóvivője azonban a Krónikának úgy vélekedett, az egyetemi hallgatók visszatérése és a kincses város megsűrűsödött forgalma az elmúlt években sem jelentett különösebb problémát a számukra, így ezúttal sem számítanak nehézségekre. Hozzátette: a rendőrség felkészült a kezdődő egyetemi évre. A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (RATUC) szintén felkészült a diákok érkezésére, elmondásuk szerint erre való tekintettel körülbelül 20 százalékkal bővítik a tömegközlekedési eszközök számát. A kincses városban ingyenes, illetve 50 százalékos árengedménnyel válthatnak bérletet egy, két vagy mindegyik vonalra az állami és akkreditált magánegyetemek nappali tagozatán tanuló egyetemi és magiszteri hallgatók, valamint az Euro 26, Isic, Studcard vagy Omnipass kártyával rendelkező egyetemisták. A kedvezmény mértéke az illető intézmény által kiutalt költségvetéstől függ.
A felsőoktatási intézmények 35 évnél fiatalabb doktorandushallgatói fél áron juthatnak hozzá az egy vonalra érvényes bérlethez. A 35-ös vonalon közlekedő autóbuszokat egyébként kerékpár tárolására alkalmas térrel látták el, megkönnyítve így a hallgatók közlekedését.
Kolozsváron egyébként a felsőoktatási intézményekbe iratkozó hallgatók száma csökkent az elmúlt évhez képest: a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Művészeti és Formatervezési Egyetem államilag támogatott és fizetéses helyeire is kevesebben jelentkeztek, mint 2010-ben. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen 600, míg a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen 400 hely maradt üresen.
Bérletárusító stand a váradi egyetemen
Nagyváradon nem jeleztek túlzott forgalomnövekedést tegnap az állami egyetem tanévkezdése miatt – mondta el lapunknak Muntean Gheorghe, a közlekedésrendészet főfelügyelője. Hozzátette, a nagyváradi rendőrök számára elsősorban az iskolakezdés, nem pedig az egyetemi évkezdet szokott problémát jelenteni, de iskolaidőben úgyis minden hétköznap reggel szolgálatot teljesítenek kollégái az utakon, hiszen ilyenkor mindig nagy a forgalom. A Nagyváradi Egyetemen tegnap több mint 21 ezer hallgató kezdte meg a tanévet, közülük sokan nem váradiak. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) évnyitójára csak a hétvégén kerül sor, de azt már lehet tudni, hogy a mesteriseket nem számítva körülbelül ezerre rúg a diákok száma. A tavalyi akkreditáció óta egyébként már a PKE hallgatói is félárú bérletet kaphatnak a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalattól (OTL) – tájékoztatta a Krónikát Csuzi István igazgató.
Megtudtuk: a hallgatók kényelméért az állami egyetem falain belül külön bérletárusító standot állítanak fel. Az igazgató tudomása szerint bizonyos fakultások jegy függvényében a fennmaradó 50 százalékot is állják a hallgatóknak, akiknek így ingyen jár a bérlet. A Nagyváradi Egyetemre jelenleg csak a 14-es busz jár – csúcsidőben hárompercenként, ám a vállalat tervei szerint ha a Pece-parti új utca készen lesz, ott új járat közlekedhet majd, amely Váradszőllőst köti majd össze az egyetemi negyeddel. A PKE-nél ez a kérdés azért nem tevődik fel, mert a belvárosi magánegyetem közlekedési csomópontban található, minden villamos- és több buszjárat is megfordul a környékén.
Akárcsak Marosvásárhelyen, Csíkszereda forgalmában sem okozott gondot a közszállításban az új egyetemi év megkezdése. Bár a Goscom Rt. által működtetett közszállítási eszközök hét különböző útvonalon közlekednek, általában a Csíkzsögödbe és Csíksomlyóra utazók veszik őket igénybe. A Sapientia EMTE csíkszeredai karain mintegy 2000 diák kezdte meg a tanévet immár harmadik hete, akik főként az egyetemi bentlakásban, illetve a város különböző pontjain laknak, de mint mondják: „Csíkszeredában nincsenek távolságok”, ezért leginkább gyalogosan közlekednek.
Krónika (Kolozsvár)

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem története –
A kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara 1945-ban költözött Marosvásárhelyre, majd 1947-ben (nem kommunista, hanem királyi rendeletre) vált önálló, kizárólag magyar tannyelvű intézetté, mely az évek során jelentős szakmai tekintélyt vívott ki, és a Bolyai Egyetem után az erdélyi magyarság második legfontosabb felsőoktatási intézményévé vált. A román tagozatot 1962-ben Ceausescu telefonutasítására hozták létre, és ettől kezdve a gyakorlati oktatás vegyes csoportokban, román nyelven zajlott. Az elrománosítás a 80-as években igen erőszakossá és brutálissá vált, a rendszerváltás idején az oktatóknak csak egyharmada volt már magyar, míg a hallgatóknál az arány még rosszabb volt.
Az 1989-es változásokat követő eufórikus hangulat azt a remény ébresztette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen valóban kialakulhat és önállóvá válhat a magyar tagozat. Az 1990 februári-márciusi sikertelen tárgyalásokat és ülősztrájkot követő marosvásárhelyi pogrom (melynek közvetlen kiváltó okai éppen ezen egyetemi események voltak) ezt a törekvést befagyasztotta, kialakítva egy számunkra előnytelen status quot. A csalódás hatalmas méreteket öltött, az elvándorlás az orvostanhallgatók és fiatal orvosok körében is fokozódott.
Bár a következő két évtizedben részeredmények néha születtek (pl. a külön beiskolázási számok, vagy a magyar dikok létszámának és részarányának növekedése – ez ma már megközelíti az 50%-ot), az oktatók számaránya tovább romlott (ma már csak 28-29%). A román többség ritkán engedélyezte tehetséges fiatal magyar oktatók felvételét, a ránk kényszerített rendszer a magyar oktatói utánpótlást esetlegessé és véletlenszerűvé tette. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyetem presztizse is, az oktatói utánpólás legfontosabb kritériuma a balkáni-bizantin kultúrkörben elterjedt sógor-komasági rendszer lett.
Párhuzamosan a magyar tagozat oktatóinak a „leépítésével” zajlott az egyetem szakmai leépülése is. Bár a közelmúlt eseményeihez tartozna, itt említem meg, hogy egyetemünk általános orvosi és gyógyszerészeti kara a nemrégi besorolásnál B kategóriás minősítést kapott, a fogorvosi kar pedig egyenesen C kategoriás lett. Így fokozatosan elveszítjük a doktori iskolát, kevesebb minisztériumi támogatást kapunk egy diák után, és még az angol tagozaton is limitálták a beiskolázási lehetőségeket. A hat tradicinális romániai orvosi egyetem közül az utolsó helyre kerültünk, sőt a nemrég alapított egyetemek egy része is előttünk van. Pedig egykoron az ország legjobb (és nemcsak orvosi) egyetemei között voltunk számontartva. Ebből a helyzetből intézetünk – belátható időn belül – nem képes önerőből kilábalni, túl nagy a lemaradás. Az egyetlen kiút a négy magyarországi egyetem segítsége lenne, amit ők meg is ígértek (lásd alább), de ennek feltétele az önálló magyar tagozat létrejötte.
A közelmúlt eseményei
Az idén januárban megjelent, új romániai tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez és a marosvásárhelyi Művészeti – volt Színművészeti – Egyetemhez hasonlóan) multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi nyelvű) oktatás kifejlesztésére, önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozására (melyek un. departamentumok formájában működnének), hanem azt tételesen elő is írja (135. cikkely). Ezen cikkely kijelentő, és nem feltételes módot használ („se contituie” és nem „se poate constitui”, vagyis „magalakítandó”, nem pedig „megalakítható”). A törvény ugyan a departamentumok számát és megalakítását az egyetemi szenátusra hagyja (123. cikkely), de ugyanezen cikkely előírja azt is, hogy az egyetemi szenátus csak szigorúan a e törvényt betartva cselekedhet.
A tanügyi törvény hatályba lépését (február 8) követően román-magyar vegyes munkacsoport alakult meg, amely az új, ezen törvényhez igazodó egyetemi charta (belső működési szabályzat) kialakításán dolgozott. A román rektorhelyettes volt a román, prof. dr. Szabó Béla (az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese) pedig a magyar küldöttég szószólója.
A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó különálló román és magyar főtanszékek (a fent említett departamentumok) létrehozásában már-már senki sem kételkedett, sőt június elején a MOGYE oktatóinak opciójukat kellett kifejezniük, hogy melyik tagozathoz kívánnak tartozni (a hivatalos, erre felszólító irat szerint is azért, mert a 2011-2012-es tanévben már önálló magyar és román departamentumokban folyik majd az oktatás).
Azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél – arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat a jelenlegi állapotában nem felel meg az ARACIS (a román egyetemi akkreditációs bizottság) követelményeinek és ez veszélyeztetné az Egyetem létét – elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől (leszavazva saját javaslatát!), és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar tagozat létrehozásának útján semmilyen előrelépést nem jelentett az addigi állapothoz képest (sőt, visszalépést – lásd alább). Az egyetemi szenátus mélységesen csalódott magyar tagjai ezt követően távol maradtak a szenátusi gyűlésről, amely így döntésképtelennek bizonyult, és a június 20-ra újrahívott szenátusi gyűlést sem tisztelték meg jelenlétükkel. Bár a 38 tagú (elméletileg 39, de egy román professzor elhalálozott, és helyét nem töltötték be) egyetemi szenátus 13 magyar tagja távol maradt, és így a kétharmados jelenlétre nem volt lehetőség (ez a jelenlegi egyetemi charta szerint alapkövetelmény, hiányában a szenátus szavazásképtelen), a charta- tervezetet megszavazták (szerintünk így ez is törvénytelen).
A szenátus magyar oktatói időközben sajtónyilatkozatot fogalmaztak meg a történtekről, és a tanügyi törvény betartására irányuló törekvéseikhez támogatást kértek a Tanügyminiszterhez címzett levelükben, felhívva a figyelmet a törvény betűjének szellemiségét megtagadó törvénytelenségekre a MOGYE szenátusában.
A beadványra válaszként, a Tanügyminiszter (Daniel Funeriu) a MOGYE román és magyar vezetőiből álló küldöttséget fogadott július elején Kolozsvárott, de ezen találkozó leginkább a román félt erősítette meg céljai kivitelezésében (a miniszter egy szóval sem utalt az új charta- tervezet törvényellenes voltára, és kompromisszumot ajánlott, amit a jelenlevő román vezetők elutasítottak). A megbeszélésen az RMDSZ képviseltette ugyan magát, de nem a legmagasabb szinten, bár a magyar tagozat tagjai elvárták volna, hogy az oktatási kérdésekért is felelős – és így a Tanügyminiszter közvetlen feletteseként számon tartható – (amúgy hosszú ideig Marosvásárhelyen élő) magyar miniszterelnök-helyettes személyesen vesse be politikai befolyását.
Az új egyetemi charta végleges formájának az elfogadására hivatott szenátusi gyűlést július 22.- re tűzte ki a vezetőség (megelőzte ezt egy formai közvitára bocsájtás – a törvény ugyanis ezt is előírja). Közben az elhunyt szenátusi tag helyére új személyt választott a kari tanács, bár annak mandátumát később elfelejtették a szenátusban érvényesíteni (tehát újra illegalitás történt).
Ezen gyűlés is jól átgondolt forgatókönyv szerint zajlott. Előbb különböző szabályzatok, dokumentumok részletes megvitatására és elfogadására került sor, miközben a lényeget, a charta megvitatását és azon belül a magyar nyelvhasználat és önszerveződés lehetőségeinek (pontosabban újabb beszűkítésének) problematikáját a legvégére hagyták. A magyarok is részt vettek ezen gyűlés elején, ameddig (4 órán keresztül) fontos, de a magyar nyelvű oktatással szorosan össze nem függő döntések születtek.
Majd a román rektor kijelentette, hogy ő és társai egyetértenek a magyar tagozat létrehozásával, de nem lehetséges, mivel a törvényt be kell tartani (!!!). Márpedig a magyar tagozat jelenlegi állapotában nem kapna akkreditációt. (Amikor pártutasításra beindult a román oktatás a MOGYE-n, vajon megfelelt minden akkreditációs feltételnek? És ha van akarat és segítségnyújtás, akkor miért nincs pár évnyi türelem is, mialatt új oktatói állások létesítésével, a magyarországi egyetemek és oktatók szakmai segítségével, a kutatási eredmények és az előreléptetések kibontakoztatásával sikerül majd megfelelni a feltételeknek!? És ki a felelős a magyar oktatói vonal hiányosságaiért? – nos, ezekre a kérdésekre nem válaszolt...).
A 13 magyar egyetemi szenátusi tag újra kivonult a szavazásról (pontosabban egyikük bent maradt, és nemmel szavazott). De ezen charta-t, amely bizonyos helyeken még visszalépéseket is tartalmaz (eddig a magyar tisztségviselőket a magyar oktatók választották meg, ezentúl – bár számuk változatlan marad – közös szavazás alapján történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román többség a nekik tetsző látszat-magyarokat, magyar anyanyelvű románokat fog ezen tisztségekbe juttatni) nem fogadhatjuk el.
A legfrissebb fejlemény viszont egy pozitív lépés: A négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a pécsi, a debreceni és a szegedi) elfogadott egy hétpontos „Támogató Nyilatozatot”, amelyben vállalják, hogy megalakulása esetén, az önálló magyar oktatási egységnek oly mértékű segítséget nyújtanak, hogy az legkésőbb egy éven belül teljesíteni fogja az összes ARACIS kritériumot (és amelyek nagy többségének már e pillanatban – tisztán belső erőkből – is meg tudna felelni). A fenti „Támogató Nyilatozat” Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnál megtalálható, és már eljuttattuk sok felelős RMDSZ vezetőnek is. Ezen nyilatkozat hatástalanítja az egyetlen, önálló magyar struktúrák elleni szakmai érvet is.
Jelentőség A MOGYE ügye nemzetstratégiai fontossággal bír, ez lévén a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem után a második legnagyobb állami magyar felsőoktatási intézmény Romániában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megfogalmazásában az önálló magyar oktatási vonalak és egységek kialakítása a MOGYE- n „nemzeti minimum”, vagyis az RMDSZ-el és az MPP-vel való bármely esetleges egyezség alapfeltétele. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a jelenlegi, nemzeti budapesti kormány több felelős tagja is.
Az önálló magyar struktúrák megalakulása azonban nemcsak nemzeti, hanem szakmai szempontból is fontos, mert egyetemünkön nagyon „megállt az idő”. Fontos lenne távolodni egy süllyedő hajótól, és egy korszerű oktatási-kutatási-gyógyítási egységet hozni létre.
Megoldások Meglátásunk szerint a helyi (marosvásárhelyi) lehetőségek teljesen kimerültek (hasonlóan a helyi tárgyalópartnereink szavahihetőségéhez). A megoldás csak a politikától jöhet.
Jelenleg a minket kisemmiző, diszkriminatív és a hatályos román tanügyi törvénynek ellentmondó egyetemi Charta- tervezet arra vár, hogy a tanügyminiszter a törvényesség szempontjából véleményezze. Nagyon fontos lenne a politikai nyomás, hogy a tanügyminiszter nyilvánítsa törvényellenesnek (amire a kolozsvári egyeztető tárgyalás során kevés kézséget mutatott) – mert szerintünk az is, és küldje vissza átdolgozásra az egyetemnek. Ezen politikai nyomás lehet direkt a magyar kormánytól a bukaresti kormány irányába, vagy pedig indirekt úton, az RMDSZ irányába. Amúgy az kormányzati felelősséget viselő RMDSZ-nek kötelessége lenne a helyzetet megoldani, és erre – a kormányban vállalt szerepe miatt – eszköze is van.
Ugyanakkor jó lenne egy olyan törvénykiegészítő (vagy a törvény gyakorlati alkalmazását pontosító) tanügyminiszteri rendelet is, mely megalakítja a magyar egységeket (vonal, szekció, departamentumok), vagyis kiveszi ezen intézkedések végrehajtását az egyetemi szenátus kezéből.
Véleményünk szerint ritka történelmi pillanat (lehetőség) adódott, hogy megalakuljanak az önálló magyar oktatási struktúrák a MOGYE-n. Ez hosszabb időre biztosítaná a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet hosszabb távon a garanciája a magyar nyelven történő és megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek, és végső soron az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is.
A MOGYE magyar oktatóinak nevében
Prof. Dr. Brassai Attila, a MOGYE Általános Orvosi Kar tanszékvezető egyetemi tanára
Marosvásárhely, 2011. október 5.
Erdély.ma

Az egyetem szenátusa el fogja utasítani a magyar tagozat megalapítását
Constantin Copotoiu, a marosvásárhelyi egyetem rektora szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa várhatóan elutasítja az oktatási minisztériumnak az egyetemi multikulturális jelleg biztosítására tett javaslatait.
Az egyetemi vezető az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a felsőoktatási intézmény szenátusa az új román oktatási törvény szellemének megfelelő, „kiegyensúlyozott" chartát (alapokmányt, szabályzatot) fogadott el, és hangot adott annak a személyes véleményének, miszerint az egyetem szenátusa várhatóan el fogja utasítani a minisztériumnak a magyar tagozat létesítésére vonatkozó javaslatait. Copotoiu szerint a szaktárca megsérti az oktatási törvény által szavatolt egyetemi autonómiát azáltal, hogy a charta néhány pontjának módosítását javasolta az egyetemnek. A román oktatási minisztérium a múlt héten átiratban fordult az intézményhez, amelyben arra kéri az egyetem vezetőségét, módosítsa az intézmény szenátusa az egyetemi chartát úgy, hogy maradéktalanul érvényesüljön az intézmény multikulturális jellege.
A román oktatási törvény ugyanis a MOGYE-t is a multikulturális egyetemek közé sorolja, s ezeken az egyetemeken létre kell hozni a magyar tagozat alapját képező magyar intézeteket. Jelenleg a MOGYE-n nem létezik magyar tagozat, tehát a magyar oktatóknak nincs testületi döntési jogkörük.
A MOGYE magyar oktatói és a romániai magyar politikai szervezetek azt szeretnék, hogy a szintén multikulturális felsőoktatási intézménynek számító kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mintájára a MOGYE-n is megalakuljon a magyar tagozat, ami lehetővé tenné, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés is magyar nyelven történjen a magyar diákok számára. 
A felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületének a következő napokban kell döntenie a minisztérium javaslatairól. Romániában az idén minden egyetemnek új chartát kellett elfogadnia a januártól hatályba lépett oktatási törvény értelmében. Az egyetemek legfőbb működési szabályzatát a minisztériumnak is jóvá kell hagynia.
MTI
Erdély.ma

Erdélyi báboscéhet álmodnak
Az október 2–9. között Sepsiszentgyörgyön tartott Cimborák 3 – Erdélyi Magyar Bábostalálkozó, az erdélyi bábosszakma egyetlen fóruma 123 résztvevőt számlált. A meghirdetett 25 előadás helyett a nagy érdeklődésnek köszönhetően 28-at játszottak.
Az előadások zömét a Cimborák Bábszínház hetven férőhelyes stúdiótermében mutatták be, átlagban 85–90 nézővel, de a Tamási Áron Színház nagytermében és a Szakszervezetek Művelődési Házában is telt ház fogadta a bábosokat. A Cimborák Bábszínház, a Jókainé Laborfalvi Róza Alapítvány és a Kovászna Megyei Művelődési Központ együttműködése révén létrejött találkozó célja volt lehetőséget kínálni az erdélyi magyar bábosszakmának a tapasztalatcserére, egymás munkája megismerésére, megmérettetésére. A találkozón bemutatkozhattak továbbá a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mesteriző bábszakos hallgatói. Az ötvenöt fellépő művész huszonnyolc előadására 2997-en voltak kíváncsiak: 2028 gyermek, 388 fiatal és 581 felnőtt. A sepsiszentgyörgyiek mellett Brassóból, Erdővidékről és a közeli településekről érkeztek lelkes gyereknézők. A nagyváradi Szigligeti Színház Liliput Társulata Bereckben és Zabolán is fellépett, a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház előadását a kőröspataki iskola is fogadta. Az esti szakmai beszélgetéseken a bábszínház kapcsolatát taglalták más művészeti ágakkal (pl. mozgásművészet, zene, képzőművészet, bábirodalom és bábkritika, idő- és téralkotás), majd az előadásokat értékelték. A találkozó szakmai zsűrijét Simó Enikő képzőművész, Vincze László kolozsvári bábos szakember, valamint Nagy Enikő dramaturg és tévés szakember alkotta. Az előadásokról, a szakmai beszélgetésekről három dramaturgiát tanuló kolozsvári egyetemista, Avram Laura, Bodor Emőke és Deák Katalin rendszeresen beszámolt a fesztivál blogján, a cimborakbabostalalkozo.blogspot.com címen. A záróbeszélgetésen az erdélyi bábosszakma jövője került terítékre, felmerült erdélyi báboscéh létrehozásának és nemzetközi fesztivál megszervezésének a gondolata
Péter Orsolya
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A MOGYE rektorával tárgyalt a magyar nagykövet
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar intézetek létre hozása kapcsán kialakult ellentétekről tárgyalt hétfőn Marosvásárhelyen a felsőoktatási intézmény rektorával, Constantin Copotoiuval Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna területileg illetékes csíkszeredai főkonzul.
Mint azt a Krónikának a megbeszélést követően Füzes Oszkár elmondta, a mintegy két órán át zajló tárgyalásokon a diplomaták leszögezték: a magyar kormány és a magyarországi közvélemény számára a marosvásárhelyi egyetemen zajló magyar orvosképzés ügye alapvető fontosságú kérdés, megoldása pedig alapvetően befolyásolja Magyarország és Románia kapcsolatait. „Közöltük a rektorral, hogy Magyarország álláspontja szerint csak az a megoldás jó, ami a magyar oktatók és a magyar oktatás számára is megfelelő” – mondta el a Krónikának a nagykövet.
Füzes Oszkár azt is hozzátette, hogy Constantin Copotoiu tudomásul vette a magyar álláspontot, és nyitottnak mutatkozott a felvetett problémák megvitatására. „Ellentétes nézeteket is nyíltan kifejtő beszélgetés volt, a rektor úr biztosított arról, hogy a törvények biztosította kereteken belül megmarad az egyetemen a magyar oktatás” – fejtette ki a nagykövet.
Az egyetem vezetője arra is ígéretet tett, hogy olyan megoldásokat keresnek, amelyek révén a magyar oktatók száma nem csökken, hanem nő az egyetemen. A Krónika ugyanakkor úgy tudja, a rektor továbbra sem tartja szükségesnek a magyar intézetek létrehozását.
Füzes Oszkár elmondta: a tárgyalás során arról is tájékoztatta a rektort, hogy a magyar kormány és a magyarországi közvélemény továbbra is kiemelten figyel a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyére. A rektor zárásként ígéretet tett arra, hogy összhangot igyekszik teremteni a magyar oktatás érdekei és a törvényes lehetőségek között. Emellett arra is ígéret hangzott el, hogy újraindul a párbeszéd az egyetemen belül a magyar és a román oktatók között. Füzes Oszkár azt is elmondta lapunknak, hogy a témában további tárgyalásokat tervez az érintettekkel és az ügyben illetékes hatóságokkal is.
Copotoiu kitérő válasza
A megbeszélések folyamán Constantin Copotoiu a magyar fél tudtára adta, hogy sem ő, sem román kollégái soha nem fognak beleegyezni abba, hogy a politikum diktáljon az egyetemnek. „Lehet, hogy ma ez a kormány van hatalmon, holnap más lesz, és akkor visszacsinálunk mindent?” – tette fel a költői kérdést a MOGYE rektora, amikor a tárgyalásokon elhangzottaklról kérdeztük. Copotoiu a Krónikának továbbá elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar vonal létrejöttét, azonban ennek megvalósításához minden törvényt szigorúan be kell tartani. „Abban maradtunk, hogy a magyar oldal végez egy szimulálást, melyből kiderül, hogy életképes-e a magyar vonal, vagy sem” – nyilatkozta lapunknak az intézményvezető. Kérdésünkre, hogy a szenátus hajlandó-e tiszteletben tartani a tanügyi törvényt, és annak függvényében módosítani az oktatási miniszter által is leszögezettekkel együtt a chartát, Constantin Copotoiu kitérő választ adott. „Módosítjuk a chartát, de egyetlen mondattal, amely az oktatási törvény betartásáról szól” – szögezte le. A román fél éppen az oktatási törvény ama cikkelyére hivatkozva tagadta meg a magyar tagozat létrehozását, miszerint Romániában az egyetemek autonómiával rendelkeznek.
Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese szerint nem árt, hogy érezzük az anyaország aggodalmát és pozitív hozzáállását az egyetem ügyéhez. „Azonban nem hinném, hogy a tegnapi beszélgetés valamiféle eredményre vezetne. Már csak azért sem, mert a rektor azt magyarázta, hogy mit miért nem lehet megoldani” – nyilatkozta lapunknak a megbeszélések után. Szerinte egy kis jóakarattal, ha nem is egyből, de lépésenként ki lehetne alakítani az önálló magyar struktúrát. „Van kiút, csak meg kell találni, különben nem tudunk nekilátni az építkezésnek” – vélekedett Nagy professzor.
PSD: Magyarországnak az orvosok kellenek
Az ügy kapcsán tegnap megszólalt Dragoş Popa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) marosvásárhelyi szervezetének elnöke, az egyetem tanára is, aki nyomásgyakorlásnak minősítette Füzes látogatását, és elítélte az oktatás etnikai alapon történő szétválasztását. Álláspontja szerint Magyarország azért áll ki a magyar oktatás önállósodása mellett, mert – szerinte – a MOGYE-n végzett hallgatók kilencven százaléka Magyarországra megy dolgozni, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy olyan, másik országban képzett szakembereket „importáljon,” akiknek a képzésébe nem kellett befektetnie.
Mint arról beszámoltunk, a MOGYE-n azért robbant ki konfliktus az egyetem román vezetése és a magyar oktatók között, mert a rektor és a román többségű egyetemi szenátus nem hajlandó végrehajtani az új oktatási törvény 135. cikkelyében foglalt rendelkezést, miszerint három romániai multikulturális oktatási intézménynek – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek és a MOGYE-nek – létre kell hoznia az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat. Az orvosi egyetem rektora a jogszabály végrehajtására vonatkozó oktatási minisztériumi felszólítást az egyetemi autonómiára hivatkozva nem hajlandó figyelembe venni. A magyar oktatás bővítését ellenző Copotoiut egyébként a budapesti Semmelweis Egyetem tavaly avatta díszdoktorává.
 Szucher Ervin, Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Ismertette a MOGYE helyzetét Kelemen Hunor az Európa Tanács bizottságának
A Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről alkalmazását felügyelő Európa Tanács-i bizottság tagjait tájékoztatta ma, október 20-án, Bukarestben Kelemen Hunor szövetségi elnök. Bevezetőjében elmondta, amikor az új törvényt előkészítették, az RMDSZ szakemberei azt tartották szem előtt, hogy az óvodától az egyetemig biztosítani lehessen a kisebbségek nyelvén való oktatást. A bizottság tagjai kiemelt figyelmet szenteltek a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet elemzésére.
„A törvény világosan kimondja, hogy három, multikulturális jellegű, felsőoktatási intézmény létezik az országban: a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. Az első két tanintézmény esetében az egyetemi szenátusnak nem volt törvényértelmezési problémája, és megalakultak a magyar intézetek, ahogyan azt a jogszabály kéri. A magyar vonal kialakítása a Babes-Bolyai Tudományegyetemen példaértékű, hiszen azt mutatja, hogy bölcsességgel és párbeszéddel megtalálható a közös nevező. Mi is úgy véljük, hogy az egyetemi autonómia nagyon fontos és tiszteletben kell tartani, de ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy van egy érvényben lévő jogszabály, amit mindenkinek be kell tartania. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nem utasíthatja vissza a tanügyi törvényt, amely az elmúlt évtizedek legjobb és legvilágosabb rendelkezéseit tartalmazó jogszabály. Úgy vélem, jóhiszeműséggel, nyitottsággal és tisztelettel kell kezelnünk ezt a problémát, nem kifogások keresésével és a törvény megszegésével” – tájékoztatta az Európa Tanács bizottságát Kelemen Hunor.
Kulturális és örökségvédelmi miniszterként arról számolt be, hogy kinevezése, 2009 decembere óta, hogyan változott a tárcánál a nemzeti kisebbségek kulturális programjainak és örökségének a finanszírozása.
„Mandátumom elején áttekintve a kulturális tárca ilyen irányú működését azt láttam, hogy súlyos eltérések vannak a többségi és kisebbségi kulturális projektek finanszírozásában. 2009-ben az erre szánt összeg 1,5%-át kapták a nemzeti kisebbségek pályázatai, mára ez a szám elérte a 11%-ot. A „Proetnicultura” nevű programom keresztül a kulturális minisztérium közvetlen módon támogatja a kisebbségek kulturális rendezvényeit. Finanszírozás szempontjából nagy különbségeket fedeztem fel az épített örökség terén is, 2009-ben a nemzeti kisebbségek tulajdonában lévő épített örökség csupán 0,2%-a részesült támogatásban, 2011-ben ez az arány 25%-ra nőtt. A 2009-es kormányalakítás után szimbolikus áttörést jelentett, hogy kisebbségi politikus vezeti a kulturális és örökségvédelmi minisztériumot” – ismertette Kelemen Hunor a tárcánál végbement változásokat.
Erdély.ma

Az ET is figyel a MOGYE-re
Kiemelt figyelmet kapott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzet azon a bukaresti találkozón, amelyen Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke fogadta az Európa Tanács (ET) küldöttségét.
A strasbourgi intézmény képviselői azért látogattak Romániába, hogy A Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről alkalmazását felügyeljék.
„A törvény világosan kimondja, hogy három, multikulturális jellegű, felsőoktatási intézmény létezik az országban: a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. Az első két tanintézmény esetében az egyetemi szenátusnak nem volt törvényértelmezési problémája, és megalakultak a magyar intézetek, ahogyan azt a jogszabály kéri” – fogalmazott Kelemen, hozzátéve, hogy a magyar vonal kialakítása a BBTE-n példaértékű.
Az RMDSZ elnöke leszögezte, az RMDSZ fontosnak tartja az egyetemi autonómiát, de ez nem lehet ellentmondásban az érvényben lévő jogszabályokkal. „A MOGYE nem utasíthatja vissza a tanügyi törvényt, amely az elmúlt évtizedek legjobb és legvilágosabb rendelkezéseit tartalmazó jogszabály. Úgy vélem, jóhiszeműséggel, nyitottsággal és tisztelettel kell kezelnünk ezt a problémát, nem kifogások keresésével és a törvény megszegésével” – tájékoztatta az Európa Tanács bizottságát az RMDSZ elnöke.
Kulturális és örökségvédelmi miniszterként arról számolt be, hogy kinevezése, 2009 decembere óta, hogyan változott a tárcánál a nemzeti kisebbségek kulturális programjainak és örökségének a finanszírozása.
„Mandátumom elején áttekintve a kulturális tárca ilyen irányú működését azt láttam, hogy súlyos eltérések vannak a többségi és kisebbségi kulturális projektek finanszírozásában. 2009-ben az erre szánt összeg 1,5 százalékát kapták a nemzeti kisebbségek pályázatai, mára ez a szám elérte a 11 százalékot” – vont mérleget a tárcavezető. Hozzátette: A „Proetnicultura” nevű programon keresztül a kulturális minisztérium közvetlen módon támogatja a kisebbségek kulturális rendezvényeit.
Kelemen Hunor elmondta, hogy finanszírozás szempontjából nagy különbségeket fedezett fel az épített örökség terén is, 2009-ben a nemzeti kisebbségek tulajdonában lévő épített örökség csupán 0,2 százaléka részesült támogatásban, 2011-ben ez az arány 25 százalékra nőtt.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Mindenkit érintő mulasztások
Nagyvárad – A III. Nagyváradi Könyvmaraton vendége volt Markó Béla író, költő, Románia miniszterelnök-helyettese. A népszámlálásról és a MOGYE-n kialakult helyzetről nyilatkozott az Erdély Online-nak.
November 4-5-én a színház épületében szervezte meg a III. Nagyváradi Könyvmaratont a Várad kulturális folyóirat, az Europrint Kft. és a Riport Kiadó. Péntek este Markó Béla Visszabontás című szonett gyűjteményét és a Kié itt a tér című publicisztika kötetét mutatták be, melyet követően az RMDSZ volt elnöke, Románia jelenlegi miniszterelnök-helyettese röviden nyilatkozott az Erdély Online-nak. A közelmúltban lezárult népszámlálással kapcsolatban úgy vélekedett: „Egyelőre nem ismerjük még az adatokat, illetve ideiglenes összesítést láttunk mindannyian, és ebből egy elég nagymértékű lakosságcsökkenés mutatható ki. Tartok tőle, hogy nem csak lélekszámapadásról van szó, hanem arról is, hogy nem sikerült százszázalékosan összeszámolni Románia lakosságát, illetve hogy valóban nagyon sokan külföldön tartózkodnak. Másrészt továbbra is mindannyian nagyon várjuk, hogy milyenek lesznek az etnikai arányok. Nem véletlenül utalok az arányokra, mert a csökkenés megjósolható a magyarok esetében is, de én abban bízom, hogy igazuk van azoknak a prognozísoknak, melyek szerint viszont az arányunk nem lett kisebb Romániában. Ugyanakkor végül is a jelzett mulasztásokon korrigálni már sokat nem lehet. Ezek a mulasztások szerintem nem bennünket, vagyis kifejezetten a magyarokat érintik, hanem valószínű, hogy ettől függetlenül, nem mindenütt volt százszázalékos az összeírás. Én jelenleg így látom a történteket, de nem akarok elhamarkodott kijelentéseket tenni”.
Állóháború
Markó Bélától azt is megkérdeztük: mi a véleménye arról, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa a szaktárca utasítására ellenére legutóbbi ülésén sem volt hajlandó beépíteni az egyetemi chartába a magyar tagozat létrehozását lehetővé tevő cikkelyeket. A miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: „Szerintem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet meg fog oldódni, de nem mindegy, hogy hogyan és mikor. Azt tapasztalom, hogy e körül egy kétségbeesés kezdett kialakulni, hogy hát megint nem sikerül valamit rendeznünk. Dehogynem. Végül is azért van a Marosvásárherlyi Orvosi Egyetem körül most akkora feszültség, mert az év elején egy jó oktatási törvényt fogadtunk el, mely lehetővé teszi az önálló intézetek és tagozatok létrehozását az egyetemeken belül. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen meg is történt egy jelentős lépés, mert létrejöttek a magyar intézetek. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen is létrejött két külön kar, egy magyar nyelvű és egy román, tehát azt mondanám, hogy ott volt a legradikálisabb az előrelépés. Az orvosin viszont kialakult egy állóháború, mely nagyon rossz. A minisztériumnak közbe kell lépnie, az elkövetkezendő napokban erről tárgyalni fogunk, de véleményem szerint előbb-utóbb meg fog oldódni a helyzet”, mondta az RMDSZ volt elnöke.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Tőkés: a MOGYE-ügyből nem kerülhet ki győztesen a román hatalom
Az engedménykereső erdélyi magyar politizálást is hibáztatja az EP-alelnök
Az engedménykereső erdélyi magyar politizálást és a hatalom elrománosítási politikáját okolja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem még nem létező önálló magyar tagozatáért Tőkés László. Az EP alelnökének közbenjárására az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportja elé került az egyetemen kialakult magyarellenes és törvénytelen helyzet. A strasbourgi ülés után Tőkés Lászlót a magyar tagozat esélyeiről kérdeztük.
– Miben látja a kisebbségi munkacsoport jelentőségét? Mennyiben segítheti ez az orvosi egyetem önálló magyar tagozatának ügyét?
– A frakcióközi csoportok nem képezik részét az Európai Parlament jogi hatállyal bíró testületének. Konzultatív jellegű munkát végeznek, és csak közvetve hatnak reá, valamint hatnak ki a döntéshozásra és a tematizálásra. Úgyhogy a maga helyén kell kezelni és a maga súlyán kell kezelni ezt a tanácskozást, amikor is az Intergroup frakcióközi csoport napirendjére került az erdélyi magyar egyetem ügye. Viszont mégis meg van az a súlya, hogy felmutatja ezt a témát itt Európa előtt, kisugárzása van az Intergroupnak a tagjai, a munkatársai, a meghívottjai révén, egyfajta korlátozott nyilvánosságot jelent az orvosi egyetem témájának felvetése itt Európában, és innen elindulhatnak további fonalak, kezdeményezések. Azon kell törnünk a fejünket, hogy mit cselekedjünk. Ezekről már vannak elképzeléseink, azonban még nem beszélnék róluk.
– Pozitívan látja az önálló magyar tagozat esélyét?
– Megfordítanám a kérdést. A magyar felsőoktatási politikát hogyan látom? Az az út, amelyre az RMDSZ rátért ’96 után, csak ide vezethetett: a Petőfi–Schiller fantomegyetem gyászos útja, a jogkövető politizálás helyett az engedménykövetelő politizálás, ez a helyzetteremtő politizálás helyett a helyzethez opportunitsa módon alkalmazkodó politizálás. Olyan pillanatai voltak a magyar életnek Erdélyben és a magyar politikának, amelyet tudva vagy tudattalanul elszalasztottunk, a kritikus pillanat volt az uralkodó politikai osztállyal való megalkuvás a Neptun-időkben, utána pedig a kormányra lépés vezetetett egy olyan tudathasadásos állapothoz, hogy ha kellene tüntetni a kormány ellen, akkor magunk ellen kellene tüntetni. Közben – pont, mint a Petőfi–Schiller ügyben – itt sem üt az asztalra az RMDSZ, hanem ünnepel példának okáért a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, radikális sikernek nevezi a magyar tagozat engedélyezését ott, ahol nem is volt román tagozat. Ez az út nem vezet sehova, ezzel a rossz alternatívával szemben vagyunk kénytelenek erőnkön felüli erőfeszítéseket tenni, de hát ott van a román hatalom, s azelőtt ott volt a Gyurcsány-féle hatalom, a totális európai ignorancia stb.
– Ön szerint a MOGYE ügyéért is egyértelműen az RMDSZ hibáztatható?
– Az egész RMDSZ-es felsőoktatás-politika. De nagy szerepe van a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a MOGYE kudarcában az oktató személyzetnek és a tanári karnak, végre most az orvosin úgy néz ki, hogy egy emberként kiállnak a magyar tagozat ügyében, de ez nem volt jellemző eddig a marosvásárhelyi tanszemélyzetre sem. Úgyhogy megoszlik a felelősség, de alapvetően az a politikai párt felelős ezért, amelyik kisajátította magának az egyetemi politikát. Mi megalakítottuk a Partiumi Keresztény Egyetemet, utána létrehoztuk egyházi alapon a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Nem kértünk tanácsot az RMDSZ-től, bár egy ideig akadályoztak. Ha nem lépünk, akkor ma azok sem lennének.
– Október 6-án, az orvosis tüntetés helyett kis ünneplés történt, mert a tanügyminisztérium visszadobta a törvénytelen egyetemi chartát. Akkor még ígéretesnek látta a helyzetet?
– Én most is ígéretesnek látom az egyetem helyzetét, ebből az ügyből nem kerülhet ki győztesen a román hatalom. Csupán az eredmény mértékére vagyok kíváncsi, hogy tagozatot alapítunk, vagy végre létrehozzuk az átfogó, teljes jogú autonóm magyar felsőoktatást. Sajnos ez a törvény maga is diszkriminatív, sajnos, mi magunk annyira leszállítottuk a lécet, az RMDSZ annyira leszállította a lécet, hogy most már azért harcolunk, hogy a multikulturális egyetemek megnevezése által alkalmazott nyilvánvaló diszkriminációban helyet kapjunk. Ez olyan, mintha a dél-afrikai négerek örülnének az apartheid idején annak, hogy vannak buszok, amelyekre ők is felszállhatnak, miközben ők azért harcoltak, hogy minden buszra felszállhassanak. Mi magunk tesszük tönkre az esélyeinket, az ilyenfajta szűkkeblű engedménykereső politizálás által. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a létrejövő Erdélyi Magyar Néppárt egy eredeti erdélyi központú helyzetteremtő politizálásra törekszik, és megint megkíséreljük, hogy ebből a balkáni románosítási politikából valahogy kivergődjünk.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

Per indult a MOGYE ellen
Beperelte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet a Megyei Törvényszék Közigazgatási Részlegén, azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák semmissé az egyetemi chartát, mivel az nem felel meg az érvényben levő tanügyi törvény előírásainak, illetve igazságügyi ítélettel kényszerítsék a szenátust, hogy módosítsa az egyetem szervezési és működési szabályzatát – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd ügyvéd, aki a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület, a MOGYKE nevében jár el. A sajtótájékoztatón dr. Brassai Attila egyetemi tanár arról számolt be, hogy az Európai Parlament alelnökének, Tőkés Lászlónak a meghívására Strasbourgban ismertette a MOGYE magyar tagozatának megalakítása körül kialakult helyzetet Bevezetőjében Kincses Előd elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet Ştefan Voitec és Mihály király aláírásával a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében hozták létre, majd az RKP Központi Bizottságától érkezett telefonhívás alapján 1962-ben utasították az egyetem vezetőségét, hogy a gyakorlati oktatást román nyelven kell megszervezni, s meg kell alakítani a román tagozatot is.
Az idén januárban érvénybe lépett 1-es törvény vonatkozó szakasza viszont egyértelművé teszi, hogy az egyetemi autonómiát kizárólag a jogszabály betartásával lehet gyakorolni. Ennek ellenére a MOGYE vezetősége az egyetem működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény azon előírásait nem vette figyelembe, amelyek a magyar tannyelvű oktatásra vonatkoznak, holott a tanügyminiszter személyesen is felszólította az egyetemet, hogy a chartát igazítsák a jogszabályhoz – részletezte Kincses Előd. Majd konkrétan kitért arra, hogy a charta 46. szakaszának első bekezdése a magyar nyelvű gyakorlati oktatást a romániai felsőoktatás minőségét ellenőrző bizottság (ARACIS) előírásaitól teszi függővé. Ezzel megsérti a tanügyi törvény 5-ös szakaszát, amely szerint a jogszabály minden más előírás fölött van, s hatáskörét nem lehet korlátozni.
Ugyankkor kéri, hogy módosítsák a charta valamennyi törvénysértő szakaszát. Ha ezt nem teszik meg, az ítélet jogerőre emelkedése nyomán az intézet vezetőjének a minimálbér 20 százalékának megfelelő kötbért kell fizetnie minden nap késedelemért az államkincstárnak – tette hozzá.
Kincses Előd véleménye szerint Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek politikai úton nem sikerült eredményt elérni az önálló magyar tagozat feltételeit megteremtő egyetemi charta megszavazása érdekében, ezért arra kéri az oktatásért felelős politikust, hogy az RMOGYKE oldalán lépjen be a perbe. A sajtótájékoztatón dr. Brassai Attila egyetemi tanár beszámolt a Strasburgban tett múlt heti látogatásáról. Az Európai Parlament alelnökének kérésére az Őshonos Kisebbségek Frakcióközi Munkacsoportjában ismertette a MOGYE-n kialakult helyzetet. Bemutatta az egyetem történetét, majd beszámolt arról, hogy a 2011. évi 1-es tanügyi törvénynek a magyar tagozat megalakítására vonatkozó előírásait a román többségű szenátus nem foglalta bele az egyetemi chartába. Holott a három mutikulturálisnak nyilvánított erdélyi egyetem közül a kolozsvári BBTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szenátusa eleget tett a jogszabály előírásainak.
Kérdésre válaszolva Brassai Attila elmondta, hogy az említett munkacsoport ajánlásokat fogalmazhat meg az EP plénumának. Kifejtette, hogy az európai képviselők gondolkodásmódja szerint egy másfél milliós kisebbség törvény nélkül is jogosult lenne az anyanyelvi felsőfokú oktatásra.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a MOGYE szenátusa a törvényes előírások ellenére öt vegyes főtanszék megalakítását foglalta a chartába, s a választásokat valószínűleg a jövő héten szervezik meg. Ezen a magyar tanerők 3-4 személy kivételével nem vesznek részt.
A diákság viszonyulását igazolja, hogy 85 százalékban aláírták, hogy magyarul szeretnék tanulni a gyakorlatot – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.
Bodolai Gyöngyi
Népújság 
Erdély.ma

Elhunyt a vásárhelyi születésű népdalénekes
November 26-án az alsó-szászországi Braunschweigben, 83 éves korában váratlanul elhunyt a marosvásárhelyi születésű Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes.
Ismét szegényebbek lettünk, bár az idei Szent György Napokon mikor még színpadra lépett (sajnos, ez volt az utolsó), olyan életerővel, optimizmussal és művészi erővel énekelt, hogy még koncert-turnén is gondolkoztunk. Mindenkit felismert a régiek közül, fantasztikus szellemi frissessége lenyűgözött. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet utolsó kolozsvári évfolyamán, 1954-ben szerzett színészdiplomát. Pályáját az Állami Székely Színház marosvásárhelyi színésznőjeként kezdte, majd az Állami Székely Népi együttes, későbbi Maros Művészegyüttes vezető énekeseként, több éven át igazgatójaként folytatta. Sajnos az intézmény 55 éves születésnapján már nem tudott jelen lenni. De gazdag életútjához az is hozzátartozik, hogy négy éven át igazgatta a Marosvásárhelyi Állami Bábszínházat.
1958 óta volt a Marosvásárhelyi, Kolozsvári, Bukaresti és a Kossuth Rádió munkatársa. Előadó művészetét Románián és Magyarországon kívül számos európai, Észak-amerikai és Távol-keleti államban élvezhették. A Magyar Rádió Ezüsttoll díjasa, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjének kitüntetettje, a Magyar Kultúra Lovagja, Marosvásárhely Díszpolgára volt. A szakmai kritika Török Erzsébet művészeti örököseként, a bartóki és kodályi hagyományokat messzemenően tisztelő és követő, igényes énekművészként értékelte.
Mint erdélyi lemezkiadó rendkívül hálás vagyok a sorsnak, hogy a Marosvásárhelyi Rádió jelenlegi és volt igazgatója Borbély Melinda valamint Jászberényi Emese és a rádió jónéhány lelkes munkatársa, hozzásegített, hogy a meglévő felvételeit előkeressük és a modern technika elvárásainak megfelelően ismét közkinccsé tegyük. Csodálatos művészete ezeken a korongokon megmaradt, hiszen az utolsó előadónk volt, aki az erdélyi népzenét ízeiben, minden árnyalatában ismerte. Ő valóban sztár volt, mindannyiunk sztárja, akinek ajkán a leghitelesebben kelt életre népdalaink bensőséges, megejtő szépsége.
Bár élete utolsó éveiben távol élt szeretett szülőföldjétől, barátaitól, egykori rajongótól, mégis minden gondolata Erdély és a színpad volt. Egy interjúban így vallott önmagáról: „Sosem éreztem magam sztárnak, inkább egy egyszerű napszámosnak, aki igaz ügyet szolgál. A népdal sok kaput kinyitott előttem, és hálás vagyok ezért a sorsnak. Az emberélet véges , de a népdal az sosem hal meg, az örökké él”.
És most már a mindenki Tóth Böskéjének emléke sem.
Dancs Árpád
marosvasarhelyi.info
Erdély.ma

Rektort választottak!
A tegnap délutántól új rektora van a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek. Mint ismeretes, Gáspárik Attila a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója lett, utódát a tegnap választották meg az egyetem alapállásos tanárai. Mint azt Ungvári Zrínyi Ildikó tanárnőtől megtudtuk, az új intézményvezető Sorin Crisan színházelmélettel foglalkozó professzor, mandátuma négy évre szól, ellenjelöltje Bács Miklós volt. Az egyetemen történő korábbi egyezség szerint várhatóan magyar prorektort választanak a közeljövőben.
Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem – Román vezető a színen
Román rektora lett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek. Sorin Crişan előrehozott választások után került az intézmény élére. Gáspárik Attila, a korábbi rektor ugyanis színházigazgatói kinevezése után lemondott a tisztségről. A magyar többségű választmány annak ellenére döntött Crişan mellett, hogy magyar jelölt is volt.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen pénteken választottak új rektort az egyetem főállású tanárai és a diákok képviselői. A tisztségért Bács Miklós és Sorin Crişan szállt harcba. Bár a választásra jogosultak között többségben voltak a magyarok, mégis Crişant választották meg. A történtekre az RMDSZ szombati SZKT-ján élesen reagáltak. Kelemen Hunor azt mondta, Bács Miklós megválasztását magyar emberek akadályozták meg. Borbély László pedig feladásról beszélt.
Borbély László politikai alelnök, RMDSZ: „Akkor, amikor négy év alatt sikerült egy ügyes rektornak kialakítani, hogy többségben volt a magyarság, amikor szavazásról volt szó. Hát, ha mi hét százalékkal a parlamentben magunk mellé állítunk 44 százalékot sokszor, hát, akkor tessék ott, ahol kiharcoltuk ezt mindannyian, akkor nem feladni az érdekeinket.”
Gáspárik Attila, az egyetem volt rektora és jelenlegi tanára szerint az új vezető sok változást nem hoz majd. Szerinte egy visszahúzódó személy, akinek menedzseri képességei kétségbe vonhatóak. Úgy gondolja, azért választották őt, mert a nemzetközileg is elismert Bács Miklós nem tűrte volna el a középszerűséget.
Gáspárik Attila igazgató, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház: „Nem volt itt se politika, nem volt itt sem román–magyar konfliktus, itt arról volt szó, hogy egy értékrendet utasított el a többség, és egy kicsi langyos, semmitmondó úton akar maradni. Nagy valószínűséggel, hogy ezen az úton a középszerű tanárok, vagy az annál gyengébb tanárok nagyon jól fogják érezni magukat.”
Híradónk az egyetem új rektorát is megkereste. Sorin Crişan megerősítette, hogy nem akar változásokat, mert elődei szerinte kitűnő munkát végeztek. Arra a kérdésre, hogy milyen menedzseri tapasztalata van, azt válaszolta, 1991 óta több intézményt vezetett már.
Sorin Crişan rektor, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem: „A hangsúlyt az egyetem küldetésére helyeztem, egy multikulturális egyetem vagyunk. A középpontban az egyetemisták érdekei, és a tanárok támogatása áll. Szerencsém van, hogy egy olyan egyetemen lehetek, ahol a kollégáim kitűnőek a szakmájukban.”
A következő napokban a Művészeti egyetem egész vezetése megújul. A szabályzat szerint a rektor-helyettes a magyar tanárok közül kerül majd ki.
Demeter Katalin
Erdély Tv
Erdély.ma

Kis vásárhelyi számtan
Bevallom, soha nem volt erősségem a matematika. Én eddig úgy tudtam, hogy 27 (huszonhét) több, mint 24 (huszonnégy). Egész a múlt hét végéig. Amikor is kiderült, hogy a 24 (huszonnégy) végtelenül, behozhatatlanul több, mint a 27 (huszonhét).
Nézzük a száraz tényeket: 27 (huszonhét) magyar és 24 (huszonnégy) román professzor, adjunktus, értelmiségi stb. gyűlt össze a Művészeti Egyetemen rektort választani a múlt hét végén. A titkos szavazás után megválasztották a rektort, aki nem más, mint dr. Sorin Crisan színháztörténész, a vesztes pedig dr. Bács Miklós színművész. A meghallgatáson egyikük változást ígért, másikuk pedig azt, hogy nagyjából minden marad a régi.
Hogy hogy lett 24 (huszonnégy) több, mint 27 (huszonhét)? Úgy, hogy 5 (öt) magyar tanár átszavazott. Nem számított nekik semmi, hiszen már mindent előre kiszámítottak.
Átszavaztak akkor, amikor előttük volt a lehetőség, hogy a majdnem 50 (ötven) állami egyetemből 1-nek (egynek) magyar rektora legyen.
Átszavaztak akkor, amikor az orvosi egyetemen állóháború dúl, hisz ott nem akarják betartani a Törvényt. Itt, most adott volt a Törvény adta lehetőség. Valószínű, hogy az utolsó…
A négy év múlva esedékes választáson senki nem garantálhatja a számbeli fölényt. Most adott volt. Nem éltünk vele. Felrúgtuk. Öt ember átszavazott. Beszéljünk világosan: elárultak egy ügyet, lelkük rajta, ha van nekik… Magyarázkodásra most nem számíthatunk. Nem lesznek bolondok felfedni kilétüket. Pedig nagyon érdekelne az árulás logikai rendszere. Bizonyítsák be nekem, hogy 24 (huszonnégy) több, mint 27 (huszonhét). Nem fog menni.
Karácsony jön. Nem irigylem az "ötök" karácsonyát.
Kincses Elemér
Népújság (Marosvásárhely)

Évértékelő: sikerek és kudarcok
Akadémiai tagság
Pál-Antal Sándor akadémikus, történész, levéltáros, az EME marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke:
– 2011 nagyon eredményes év volt számomra, ekkor vált érezhetővé, tapinthatóvá, a közönség számára is elérhetővé A székely székek a XVIII. században című sorozatom negyedik és ötödik kötete (Mentor Kiadó). Teremtő élet címmel szerkesztettem meg a marosvásárhelyi személyiségekről készült kötetet, amelyben három tanulmányom jelent meg. Csíkszeredában már nyomdában van a Jelképek a Székelyföldön. Címerek, pecsétek, zászlók című gyűjteményes kötet, amelyben öt tanulmányom kapott helyet.
A tudományos élet terén a magyar tudományos akadémiai tagságra a koronát a szeptember 15-én Budapesten megtartott székfoglaló előadásommal tettem fel. Mindezek mellett a magyar tudomány napja alkalmából sikeres tudományos ülésszakot szerveztem november 12- én Nyárádszeredában a Székelyföld történetéről. Az előadások népes hallgatóságot vonzottak a helybeliek mellett Marosvásárhelyről és Kolozsvárról is.
Bár elfáradtam egy kicsit, készülök már a következő tanulmánykötetre, A székelyek földje és népe, valószínűleg ez lesz a címe. Ezt követi A marosvásárhelyi magyarság történetének harmadik kötete, s újabb tanulmányok. Ha mindezekkel elkészülök, akkor fogok hozzá Marosvásárhely történetének a folytatásához.
A múlt év nagy vesztesége édesanyám halála, akit 93 éves korában, október elsején temettünk. Születünk, felnövünk, az idő eltelik fölöttünk, s a számunkra legkedvesebb személyek elvesztése is sajnos hozzátartozik a mindennapokhoz.
Marad a remény
Dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora:
– A legnagyobb örömöt 2011-ben az unokám megszületése hozta, Dorottya lett a család szeme fénye. Szakmai téren a legmagasabb fokú elismerést jelentette számomra, hogy a Semmelweis Egyetem díszdoktorává avattak. Nagy megtiszteltetés egy európai hírű egyetem díszdoktorának lenni.
Szakmai szempontból a Megyei Kórház Ortopédiai Klinikáján, amelyet vezetek, eleget tettünk a követelményeknek, s tavaly is jó eredményeket értünk el az ortopédia és traumatológia területén. Ezt az országból és külföldről is érkező betegek nagy száma igazolja, akik értékelik az itt folyó munkát. Igyekszünk minden szempontból a legmagasabb szintű ellátást biztosítani, s a megyei tanács támogatásával sikerült már három olyan kórtermet komfortosítani, ahol magánklinikai körülmények között látjuk el a frissen operált betegeinket, s ez a folyamat idén is folytatódik. Az egészségügyi szaktárca és a megyei tanács jóvoltából egy új digitális, hordozható röntgengéppel bővült a klinika felszerelése, az öt éve meglévő Siemens gépet is digitalizáltuk, amivel megtakarítjuk a röntgenfilmekre és előhívó anyagokra költött pénzt. Ezenkívül ígéretünk van öt új monitorra az intenzív terápiai osztályra és doziméterekre, a frissen operált betegek fájdalmának megszüntetésére szolgáló korszerű készülékekre.
Amit nem sikerült elérni, holott az összeget is kiutalták, az ortopédiai kórház manzárdosítása volt. Túl későn tudtuk megtartani a versenytárgyalást, de azt ígérték, hogy idén újabb lehetőséget kapunk. Az emeletre biomechanikai laboratóriumot és egy csontbankot terveztünk. A biomechanikai labor lehetőséget teremt az alapkutatásra, a kísérletezésre, hisz a tudományos munkában a klinikai eredmények bemutatása már nem elég. A csontbank pedig lehetővé teszi, hogy a jelenlegi, a pácienstől vagy a rokonoktól vett kisebb beültetések mellett lehetőségünk nyíljon nagyobb csontok átültetésére is a megfelelő donortól, az engedélyünk ugyanis megvan egy regionális transzplantációs központ működtetésére.
A 2011-es év nagy sikertelensége egyetemi vonalon az a sok huzavona, ami a februártól életbe lépett új tanügyi törvény alkalmazása körül kialakult, s így nem sikerült megalakítani az önálló magyar tagozatot. Tudom, hogy rajtunk is múlott, s nagyobb összefogásra van szükség továbbra is, de abban reménykedem, hogy valaminek történnie kell, a jelenleg kialakult helyzeten tovább tudunk lépni, s a 2012-es év a magyar tagozat megalakítása szempontjából sikeres lesz.
”Igazi campusunk legyen”
Dr. Székely Gyula, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának dékánja:
– Miután 2010-ben visszautasították a karunkon működő kertészmérnöki szak akkreditációját, a szaktanszék oktatóinak és diákjainak odaadó munkájával sikerült a 2011. novemberi akkreditációs ellenőrzéskor olyan szinten megfelelni a követelményeknek, hogy a bizottság európai szintű oktatást állapított meg. Ennek következtében meg is született a hivatalos döntés, miszerint a kertészmérnöki szak akkreditált, és oktatási kapacitásunk elismeréséül a helyek számát 30-ról 50-re emelték. Számomra ez volt az év legnagyobb sikerélménye. Kudarcból kettő is jutott a tavalyi évre, nem tudnám rangsorolni őket. Egyrészt, bár 2010 októberében Schmidt Pál elnök úr letette az egyetem diákotthonának alapkövét, 2011-ben el sem kezdődött az építkezés. Ugyanakkor lényegbevágó és hosszas megbeszélések után úgy tűnt, hogy megindul egy magánbefektetés a Sapientia marosvásárhelyi színhelyén, a Lambda cég és a Sapientia közös fejlesztési- prototípusgyártási kutatóközpontjáról lett volna szó, 1800 négyzetméteres hasznos felülettel. Sajnos, ez a fejlesztés sem indult el 2011-ben. Szeretném, hogy az új esztendőben sikeresen szerepeljünk a kommunikáció és közkapcsolatok szak akkreditációján, kapjuk meg az 5 évre szóló működési engedélyt és növelhessük a létszámot, jelenleg ugyanis csak 30 diákot szabad felvennünk, bár folyamatosan túljelentkezés van, hárman felvételiznek egy helyre. Fontos lenne ugyanakkor, hogy elindíthassuk a tájépítész- mérnöki képzést. Ez több éve halasztódik, most reális esélyünk van rá. Jövőbeli terveim között szerepel a diákkollégium építésének elkezdése, hogy igazi campusszá válhasson ez a szép, fejlődőképes egyetemi színhely. Magánbefektetőkkel két fejlesztési és szolgáltatási központ építését is tervezzük, amelyek sok diáknak nyújtanának lehetőséget a szakmai gyakorlat elvégzéséhez, végzős szakembereinknek pedig munkahelyet biztosítanánk. Jó lenne ugyanakkor egy helyi sportklub indítványozására, közös célokat szolgálva, elindítani egy sportterem építését a marosvásárhelyi Sapientia területén.
”Sportemberként is látom a jövőt”
Gáspárik Attila színművész, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója:
– Több sikerélményben is részem volt 2011-ben, amelyeket nehéz rangsorolni. Az egyik legnagyobb elégtételem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemhez kapcsolódik, végtelenül boldoggá tesz, hogy olyan besorolást kapott az egyetem, amilyent még soha, ez óriási munka eredménye. Ugyanakkor az is örömömre szolgál, hogy sikerült befejeznünk az építkezést az egyetemen. A másik nagy sikerélményem természetesen az, hogy pályázatommal sikerült megnyernem a Nemzeti Színház vezérigazgatói tisztségét. Nem utolsósorban pedig az okozott számomra nagy örömöt, hogy újra a sportklub leigazolt sportolója lettem, régi álmom vált ezzel valóra. Ami a kudarcokat illeti, számomra egyértelműen a Művészeti Egyetemen sorra került rektorválasztás eredménye a legnagyobb. Egy nagyon jó projekt, egy nagyon jó lehetőség mellett mentünk el, és úgy gondolom, az új helyzet visszalépést jelent az egyetem életében. Számomra az jelenti a legnagyobb kudarcot, hogy nem sikerült meggyőznöm kollégáimat az általam javasolt döntés helyességéről. Az új esztendőben azt szeretném elérni, hogy még nagyobb figyelmet kapjon, még keresettebb legyen a kultúra Marosvásárhelyen. Szeretném, ha a 20. nemzetközi alternatív filmfesztivál olyasmit tudna nyújtani a vásárhelyieknek, amit a korábbi szemlék még soha. Ami pedig sportolói jövőmet illeti, nagyon szeretnék megnyerni egy triatlonversenyt.
Sikerekben nem volt hiány
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója:
– Több szempontból is sikeres év volt a tavalyi. A kiállítások terén a modern román művészeti galéria megnyitása jelentette számunkra a legnagyobb elégtételt, a közönség részéről is ennek az eseménynek volt a legnagyobb visszhangja. Egy négyéves folyamat zárult le ezzel, az építkezéstől az infrastruktúra kialakításán át a katalóguskészítésig. Ami a beruházásokat illeti, a marosvásárhelyi várban lévő régészeti, történelmi múzeum felújításához kapcsolódik a legnagyobb sikerélmény, a munkálatok 70 százalékban készültek el, októberben pedig megnyílt a múzeumkávézó. Az ideiglenes kiállítások közül a kávétörténeti bizonyult a legsikeresebbnek, ez a tárlat egy egész folyamatot generált, ennek kapcsán jött létre a múzeumkávézó is. A rendezvényeink közül a Múzeumok éjszakája volt a legsikeresebb. Kevesebb pénzből kellett megszerveznünk, mint 2010-ben, mégis legalább ugyanannyi kultúrabarátot sikerült megszólítanunk, mint akkor. Ami a kudarcokat illeti, sok panaszra nincs okunk, a múzeum folyamatosan fejlődik, és ez nagymértékben a támogatásoknak, elsősorban a megyei tanács alkalmazottai pozitív hozzáállásának, az elnök asszony kultúrával szembeni nyitottságának köszönhető. Állandó nehézséget és kudarcot jelent viszont számunkra a szakemberhiány, az, hogy a hátrányos bérezési rendszer miatt nehezen lehet idevonzani a fiatal, tehetséges szakembereket. Tavaly kevés projektet sikerült megnyernünk, a természetrajzi múzeum felújításáról szóló pályázatunk nem ért el elégséges pontszámot, ez is kudarcnak számít. Idén folytatjuk a beruházásokat, a várbeli munkálatok, illetve a Kultúrpalota előcsarnokának és lépcsőházának felújítása számít prioritásnak. Az új esztendőben szeretnénk átadni a várban lévő régészeti, történeti múzeum kincstárkiállítását, illetve egy XVII. századbeli helytörténeti kiállítást. A várban zajló munkálatoknak várhatóan ősszel kell befejeződniük. A néprajzi részlegen a fűtésrendszer cseréjére kerül sor, ugyanakkor itt is szeretnénk létrehozni egy kávézót. A természetrajzi múzeum egy új, raktárként működő, illetve múzeumpedagógiai tevékenységeknek otthont adó épülettel bővül. Azt szeretnénk, ha az elkövetkező években a megyei múzeum bekerülne a három legjelentősebb erdélyi, illetve a tíz legfontosabb romániai kulturális intézmény közé.
Bodolai Gyöngyi és Nagy Székely Ildikó írásai
Népújság (Marosvásárhely)

Az időt húzza a MOGYE?
Továbbra sem hajlandó eleget tenni a tanügyi törvény előírásainak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE): a korábbi minisztériumi felszólítások ellenére a hétvégi szenátusi ülésén sem módosítottak a chartán úgy, hogy lehetővé tegyék a magyar intézetek létrehozását a felsőoktatási intézményben.
A charta módosítása nem is szerepelt az ülés napirendjén.
Copotoiu: nem a magyar főtanszékekre
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az új tanügyi törvény szerint magyar intézeteket kell létrehozni a multikulturális egyetemeken. A jogszabály három ilyen hazai felsőoktatási intézményt nevez meg, a MOGYE-n kívül a BBTE-t és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet. A MOGYE román többségű szenátusa már kétszer utasította el a magyar intézetek megalapítását az egyetemi autonómiára hivatkozva. Az oktatási minisztérium emiatt visszadobta az egyetem chartáját.
A MOGYE magyar tanszékeinek megalapítása mellett tavaly több tüntetést is szerveztek Marosvásárhelyen
A magyar oktatók döntő többsége a múlt év végén nem jelöltette magát az orvosi egyetem belső választásain, így tiltakozva a magyar intézetekkel kapcsolatos elutasító döntés ellen. A MOGYE rektora, Constantin Copotoiu elmondása szerint az intézmény már válaszolt az oktatási minisztérium magyar intézetek létrehozását sürgető két átiratára, most pedig várják, hogy a szaktárca elfogadja-e vagy pedig ismét elutasítja az egyetemi chartát. Állítása szerint a magyar intézeteket azért nem lehet létrehozni, mert a magyar nyelvű oktatás nincs külön akkreditálva, és nincsenek is meg az ehhez szükséges feltételek.
Király: ketyeg az óra
„Hiába okoskodik a MOGYE szenátusa, az általános orvosi kar akkreditálva van, ott minden további nélkül létre lehet hozni a magyar főtanszéket. A fogorvosin és a gyógyszerészetin valóban nincs magyar nyelvű előadás, de a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságtól lehet kérni a jóváhagyást” – mondott ellent Copotoiu kijelentésének Király András. Az Új Magyar Szónak nyilatkozó oktatási államtitkár szerint egyértelmű Copotoiu időhúzási szándéka, ugyanis az egész szenátus arra játszik, hogy lejárjon a mandátuma. „Copotoiu úr pontosan tudja azt, hogy az egyetemi autonómiára hivatkozva úgy játszhat, ahogy a rétestésztát nyújtják. Nincsenek határidők, módosítanak egy-két mondatot, mi újra visszaküldjük a levelet, majd arrébb tesznek két vesszőt és így tovább” – magyarázta az ÚMSZ-nek Király. Hozzátette, ennek ellenére „ketyeg az a bizonyos óra, és legfeljebb hat hónap alatt lefut ez a történet”. Magyar kar kormányhatározattal?
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Markó Béla miniszterelnök-helyettes az ETV Többszemközt című műsorában egy héttel ezelőtt kijelentette: a kormány még megvárja az egyetem szenátusának következő ülését, és amennyiben akkor sem tesz eleget a magyar kar létrehozására vonatkozó minisztériumi felszólításnak, akkor életbe lép a B-terv. „A kabinet szankciókat alkalmazhat, és akár arra is sor kerülhet, hogy valamilyen módon, kormányhatározattal hozzuk létre a magyar intézeteket, vagy az önálló magyar kart” – mondta akkor Markó. A miniszterelnök-helyettes leszögezte: fontos az egyetemi autonómia, és mindeddig a kormány nem is szólt bele ebbe, de az elfogadhatatlan, hogy az egyetem vezetősége ne tartsa tiszteletben az alkotmány és törvény által garantált magyar oktatási jogokat.
Hantz Péter: plágium a MOGYE-n
Lemondásra szólította fel pénteken tartott internetes sajtótájékoztatóján Hantz Péter dr. Constantin Copotoiut, a MOGYE rektorát és dr. Klara Brînzaniucot, az intézmény rektorhelyettesét, mivel nyugat-európai egyetemek professzorainak munkáját másolták le azokban a tanulmányokban, amelyeket a két oktató doktoranduszai publikáltak. „A tudományos dolgozatok szakmai irányítói felelősek a dolgozatban leírtakért” – hangsúlyozta a romániai magyar felsőfokú oktatás önállóságáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság ügyvivő alelnöke. Constantin Copotoiu az MTI-nek elmondta: a Wendy Kelder Phd-dolgozatához kapcsolható romániai tanulmánynak a szerzője az ő egyik doktorandusza, aki úgy tüntette fel az ő és a rektorhelyettes nevét a dolgozaton, hogy nem szólt nekik. Copotoiu szerint csak a folyóirat közlése nyomán szereztek tudomást a dolgozatról. Hozzátette: a rektorhelyettessel együtt tavaly augusztusban az egyetem etikai bizottságához fordultak, amely kivizsgálta az esetet.
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem külön kórházakat, csak a törvény betartását
Január 13-i ülésükön a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói nyílt levelet intéztek román kollégáikhoz.
Ebben emlékeztetnek a 2011. évi 1-es számú tanügyi törvény 363-as cikkelyére, amely előírja, hogy mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyekben a törvény életbe lépésekor a kisebbségek nyelvén is folyt oktatás, multikulturális egyetemi státust nyernek; a kolozsvári Babes–Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mellett a MOGYE is.
A nemzeti kisebbségekre vonatkozó 135-ös cikkely szerint a multikulturális egyetemeken szakok, tanítási vonalak alakulnak a kisebbségek nyelvén folyó oktatás céljából. A tanítási vonal a többnyelvű multikulturális egyetemeken főtanszékekbe szerveződik. Az oktatási vonal keretében dolgozó egyetemi oktatók hat hónapon belül saját működési szabályzatot dolgoznak ki és fogadnak el, amely meghatározza a választások lebonyolítását és az oktatási vonal egyéb sajátos aspektusait is az egyetemi chartának megfelelően.
Az említett (135-ös) cikkely 3. bekezdése szerint a tagozat olyan kisebbségi nyelven működő oktatási forma, amely mind az egyetem, mind pedig egy fakultás keretén belül önálló intézményt alkothat az adott szak főtanszékére alapozva, amely önálló tantervet és szervezési kereteket dolgoz ki. A szakokon folyó oktatási tevékenységet az egyetemi autonómia szellemében kell megszervezzék.
A 4. bekezdés szerint a kisebbségek nyelvén történő oktatást minden szinten biztosítani kell: az első ciklusban, a mesteri, a doktori képzésben és az egyetem utáni oktatásban is.
A főtanszékeket az egyetemi karok javaslatára a szenátus döntése alapján lehet megszervezni, felosztani, összevonni vagy felszámolni (133/3).
A jogszabály 121-es cikkelye szerint az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium az a közhatóság, amely a felsőoktatás területére érvényes törvényes előírások végrehajtását és betartását hivatott követni, ellenőrizni és indokolt esetben büntetni, ha nem tartják be azokat. Hasonlóképpen a szóban forgó minisztérium ellenőrzi az egyetemi autonómia érvényre juttatását, gyakorolja általános és sajátos feladatát és a közügyekért vállalt felelősséget is.
A magyar oktatók kérik a törvény által előírt szerkezetek létrehozását (a román tagozaton megalakult főtanszékekkel egyenlő jogállású főtanszékeket, amelyek a tanügyi törvény 135/b pontja értelmében lehetővé teszik az anyanyelvű oktatást. Véleményük szerint ezt a jogot a törvény biztosítja és nem a rosszul értelmezett egyetemi autonómia függvénye, ahogy azt a MOGYE szenátusa a 133/3. törvénycikkelyre hivatkozva állítja. A szenátus összetételétől függenek a főtanszékek megalapításának részletkérdései is.
Nyílt levelükben a magyar oktatók kérik a magyar nyelv bevezetését a gyakorlati oktatásba, anélkül, hogy az a román nyelvű szakmai felkészítés elhanyagolását jelentené. A klinikai munkában a román páciensekkel román nyelven történik a párbeszéd, román nyelven íródnak a hivatalos dokumentumok és román nyelven folyik a párbeszéd a román kollégákkal is. A román szaknyelv elsajátítása kötelező marad, ahogy azt a tanügyi törvény megfogalmazza (46/11).
”Határozottan visszautasítjuk egyes politikusok vagy a MOGYE Diákligája által a sajtóban közzétett vádakat. Pontosítjuk, hogy nem akarunk külön kórházakat, külön laboratóriumokat, külön kutatóközpontot, nem akarjuk, hogy a magyar diákok kizárólag csak magyar nyelven tanulják az orvostudományt, nem akarjuk, hogy román nyelvismeret hiányában képtelenek legyenek Romániában gyakorolni a mesterségüket. Visszautasítunk az egyetemi életre gyakorolt bármilyen politikai befolyást. Azt kérjük csupán, hogy a tanügyi törvény előírásait tartsák be. A törvény 121-es cikkelye alapján az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium az egyetlen felhatalmazott szerv, hogy a felsőoktatásban a vonatkozó törvényes előírások gyakorlatba ültetését és betartását, illetve az egyetemi autonómiának a felsőoktatási intézmények általi gyakorlását ellenőrizze. Kérjük a minisztériumot, hogy teljesítse ezt a feladatát.
Egyetemünk chartáját a szaktárca arra hivatkozva utasította el, hogy az nem tesz eleget a törvény előírásainak. A magyar tagozat főtanszékei a mai napig sem alakultak meg, holott az egyetem szerkezete a charta szerves részét képezi, tehát nem tekinthetjük törvényesnek a jelenlegi szerkezetet. Emiatt nem veszünk részt az egyetem vezetőségének megválasztásában addig, amíg a MOGYE nem az érvényes törvény alapján működik” – olvasható a január 13-án írt nyílt levélben.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Hazatért” az író és a színész
Nemcsak Sebestyén Aba, az Északi Színház Harag György Társulatának volt tagja tért vissza pár nap erejéig Szatmárnémetibe „A tér” című előadás kapcsán. Kocsis István, a darab szerzője is újra itthon járt, és Szatmárhoz kötődő emlékeiről mesélt kedden este az előadást követő kötetlen beszélgetésen. Az irodalomtörténész, történész, drámaíró Kocsis István a legnagyobb erdélyi írók sorában vált ismertté novelláival, történelmi tárgyú drámáival, a Szent Korona tanáról írt alkotásaival. Ombodon született 1940-ben, a középiskolát Szatmárnémetiben végezte 1956-ban. Sebestyén Aba – akit az előadásban Bolyai János szerepében láthattunk – a marosvásárhelyi színművészeti egyetem elvégzése után, 1996-tól 2002-ig volt a Harag György Társulat tagja. Jelenleg a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze, a Yorick Stúdió alapítója, vezetője és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára. „A tér” kedd esti előadását követően az alkotókkal beszélgetésre került sor. Tóth-Páll Miklós, az Ady Endre Társaság elnöke köszöntőjében elmondta, hogy azért esett erre a két kiváló, Szatmárnémetihez jócskán kötődő alkotóra a választásuk, mert, amint már többször is hangsúlyozta, a Magyar Kultúra Hetének tematikájába az is benne foglaltatik, hogy nemcsak a magyar kultúrához, hanem a szatmári kultúrához kapcsolódó programokra is hangsúlyt fektetnek. Kocsis István elmondta, hogy az évek múltával egyre fontosabbá válnak a gyermekkori, a szatmári emlékek, csupa szívet melengető dolog jut eszébe, a szatmári gimnázium, az avasújvárosi tanítói évek kapcsán. A drámaíró elmondása szerint most látta másodjára az előadást, és tökéletes munkának tartja. „A drámaíró nem azért ír drámát, hogy majd elolvassa, mint egy regényt; látni akarja a színpadon, és át akarja élni a nézőkkel együtt a katarzis élményét” – nyilatkozta a szerző. A közönség arra vonatkozó kérdésére, hogy miért döntött pont a Bolyairól szóló monodráma mellett, Sebestyén Aba elmondta: „Régóta izgatott már Bolyai személyisége, és az, hogy hogyan lehet a zsenik mibenlétét színpadi eszközökkel megfogni. Ugyanez foglalkozatott akkor is, mikor Szatmárnémetiben az Amadeust játszottam, most pedig ugyanebben volt a kihívás Bolyai János kapcsán is. A személyisége mellett kíváncsi voltam arra is, hogy vajon milyen lehetett emberként, hiszen vajmi keveset tudunk róla; a magánéletéről, az édesapjához való viszonyáról sincsenek egyértelmű információink.” Sebestyén Aba ugyanakkor elmondta, hogy a Yorick Stúdió produkciója közel két év alatt készült, Török Violával, az előadás rendezőjével, dramaturgjával akkor próbáltak, amikor épp idejük engedte; nem volt egy folytonos munkafolyamat, de a szakaszos munka nagyon jót tett az előadásnak, mert sikerült „beérnie” közben. Legközelebb Bukarestben, majd azt követően Budapesten lép fel az előadással. „Ha sikerült emberközelbe hozni ezt a hatalmas személyiséget, ha sikerült megidézni Bolyai szellemiségét, akkor valóban értelme volt a munkának” – vallotta a színművész.
Kovács Eszter
Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)

Célok és eredmények
Sajtótájékoztatón a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem új vezetősége
Sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem új vezetősége. A román és magyar fakultás saját intézetekkel gazdagodott, ezeknek vezetői szintén ott voltak a tájékoztatón – dr. Sorin Crisan rektor, egyetemi professzor és dr. Balási András prorektor, egyetemi adjunktus, valamint a magyar művészeti kar dékánja, dr. Kós Anna egyetemi adjunktus, illetve a román művészeti kar dékánja, dr. Oana Leahu egyetemi docens mellett ők is fogadták a megjelenteket. A magyar karhoz tartozik a Színház-, Vizuális Művészetek és Kommunikáció Intézet (igazgatója drd. Harsányi Zsolt egyetemi adjunktus), valamint a Zeneintézet (igazgatója dr. Elekes Márta egyetemi docens), a román karhoz a Színház- és Vizuális Művészetek Intézet (igazgatója dr. Daniela Lemnaru egyetemi adjunktus), valamint a Zeneintézet (igazgatója dr. Ramona Preja, ugyancsak egyemi adjunktus). A Doktoriskola megbízott igazgatója dr. Jákfalvi Magdolna professzor. Mint azt az egyetem közleményében olvashattuk, az egyetem szerkezete és vezetősége a 2011. november 4–2012. február 22. közötti időszakban lezajlott választások eredménye, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem választási szabályzatának megfelelően és a felsőfokú intézmények szerkezetét jóváhagyó 2011. szept. 29-i 966-os kormányhatározat alapján.
A sajtótájékoztatón dr. Sorin Crisan elmondta: a magyar és a román tagozat dékánjait versenyvizsga alapján választották.
– Mi vagyunk az a csapat, amely a következő négy évben megpróbálja tovább vinni az elődök munkáját. Fő célunk továbbra is minőségi oktatást biztosítani hallgatóinknak és ha csak az UNITER-jelöléseket, díjakat nézzük, fáradozásaink nem hiábavalóak. Balási András hozzátette: a választások véget értek, a döntések véglegesek. Az új vezetőség elsődleges célja az elért eredmények konszolidációja. Nagy eredmény az intézmény összes szakára megszerzett A kategóriás akkreditáció, továbbra is fontosnak tartják a fesztiválszerepléseket, az átláthatóságot, az egyetem arculatának jobbítását, presztízsének növelését. A honlapot újra kell alkotni, mert sokáig hackertámadás alatt állt, továbbá összes közlönyüket angol nyelven is megjelentetik. Igyekeznek együttműködni minél több külföldi felsőoktatási intézménnyel, a Connecticuti Művészeti Egyetemmel már aláírták a megállapodást és tárgyalások kezdődtek a Harvard Drama Schoollal is.
Koós Anna elmondta, a Művészeti Egyetemen teljesen észrevétlenül zajlott a strukturális átalakulás. – A mi diákjaink nem vonultak ki az utcára, az egyetem vezetőségével nem volt konfliktus, nem úgy, mint egy másik vásárhelyi felsőfokú tanintézet esetében. A titok: a tárgyalási kommunikációs kapcsolatokban alkalmazott győztes–győztes helyzetre való törekvés, ami ez esetben azt jelenti, hogy nem egymás kárára cselekszünk, hanem a közös érdekeket nézzük, és ez a hallgatók minél magasabb szintű képzése. Mi ezt emeltük a középpontba, és kihagytuk a napi politikát. Ez nagyon nagy megvalósítás.
– Meghatároztuk a célkitűzéseinket és azok nyomán indultunk el. A két fakultás közös érdekeinket szolgálja, összes szakunkra A szintű akkreditációt szereztünk, ez a legtöbb, amit elérhettünk. Ezenkívül az ARACIS nemzetközi, magas megbízhatósági szintűnek nyilvánította az intézményt – tette hozzá a rektor. Oana Leahu több, jövendőbeli műhelymunkát ismertetett és elárulta, közös projektajánlatot kaptak a brüsszeli művészeti egyetemtől egy angol nyelvű musical megvalósítására, amelyet nagy örömmel fogadtak el. Az anyagiakat illető újságírói kérdésre Sorin Crisan válaszolt. – Egyelőre le tudjuk fedni a kiadásainkat, hamarosan Bukarestbe utazom, hogy aláírjam a minisztériumban a költségvetéssel kapcsolatos dokumentumokat. A fizetéses helyek esetében a hallgató tandíja csak egyharmad–egynegyed részben fedi taníttatásának költségeit, a fennmaradó részt mi biztosítjuk.
Mint az továbbá elhangzott, nagy hiány van képzett zenetanárokban és zenekutatókban, ezt igyekeznek mérsékelni a zenetagozaton végzett hallgatók képzésével, azok jövendőbeli munkája által, az intézmény vezetőségének további célja megőrizni és növelni az egyetem országos és nemzetközi nívóját, ismertségét – e cél elérése érdekében produkcióikat nemzetközi fesztiválokon is meg kívánják mérettetni.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

A MOGYE története és mai vitája
Hajthatatlanoknak mutatkoztak álláspontjuk képviseletében a Cătălin Baba oktatásügyi miniszterrel folytatott tárgyalások során a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetői, továbbra is elutasítják a magyar tagozat létrehozását az intézményben. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítását adjuk közre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) történetének főbb állomásairól és a kialakult konfliktusról:
1872-ben alakult a Kolozsvári Egyetem 258 beiratkozott diákkal és négy egyetemi karral: Bölcsészettudomány és történelem, Jog és politikatudomány, Matematika és természettudomány, továbbá Orvostudomány. Az oktatás nyelve magyar volt. 1881-ben felvette a Ferenc József Tudományegyetem nevet. 1918-ban – Erdély egyesülése Romániával – a hatalom véget vetett az egyetem kolozsvári működésének, s megkezdődtek a tárgyalások egy román egyetem felállításáról. 1919. szeptember 1-jén megalakult a román tannyelvű I. Ferdinánd Tudományegyetem, a Ferenc József tudományegyetem pedig Szegeden folytatta működését.
A második bécsi döntés értelmében Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. 1940-ben visszaköltözött Kolozsvárra és újraindult a Ferenc József Tudományegyetem. Törvényerejű rendelet értelmében 1945. június 1-jei hatállyal Kolozsvárott magyar tannyelvű Állami Tudományegyetem létesült négy tudományos karral, és felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet.
Az orvostudományi kart Marosvásárhelyre költöztették, majd 1959-ben a két egyetem összeolvadt. Az így keletkezett Babeş–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kart különválasztották a Bolyai Egyetemtől, és létrehozták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet.
1962-től, pártutasításra, az előadásokat magyarul és románul, a gyakorlati órákat csak románul tartották. A hallgatói részarány fokozatosan a román hallgatók javára billent.
A 90-es években a magyarul tanulók aránya 20 százalék alá csökkent. 2008-ra ez 50 százalékra emelkedett, de a magyar oktatóké nem haladja meg a 30 százalékot.
A jelenleg is tartó vita a következőképpen alakult ki: 2011 januárjában életbe lépett az új tanügyi törvény, amely multikulturális egyetemként határozza meg a MOGYE-t is, s kötelezi az intézményt a kisebbségi nyelvű oktatás fejlesztésére, önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozására. (Ilyen tagozat már létezik a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen.)
Az egyetem román többségű szenátusa (legfőbb döntéshozó szerve) olyan egyetemi chartát fogadott el, amely továbbra is szakonként, és nem tannyelv szerint alapította meg az új egyetemi intézeteket, vagyis egy, már létező törvényt hagytak figyelmen kívül.
Az egyetem szenátusa arról is döntött, hogy a 65. életévüket betöltött és nyugdíjazott professzorok óraadó tanárként sem folytathatják tevékenységüket. Ez érzékenyen érintette a magyar nyelvű oktatást, a magyarul oktató professzorokból hiány van az egyetemen és utánpótlásuk véletlenszerűvé vált. Az egyetem szabályzatát a román oktatási minisztériumnak is jóvá kell hagynia, ezért a magyar oktatók és a politikai szervezetek abban reménykedtek, hogy a minisztérium visszautasítja a chartát, és felszólítja az egyetemet a jogszabály betartására.
2011 októberében az intézmény történetében először külön tanévnyitót tartottak a magyar tanárok és a diákok, illetve a román tanárok és diákok. Constantin Copotoiu rektor „politikai problémának” nevezte az egyetemen kialakult konfliktushelyzetet. A kormány megyei képviselője, a prefektus a város polgármesterével, Dorin Floreával együtt intézményi összevonást javasolt, ugyanis az oktatási törvény lehetővé teszi a kisebb egyetemek összevonását.
2011. október 5-én az oktatási minisztérium átiratban kérte a MOGYE vezetőségét, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget az intézmény egyetemi chartájában. A javasolt szövegváltozat leszögezte, az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlatnak román, magyar és angol nyelveken kell történnie.
A magyar diplomácia 2011. október 18-án tett lépést, amikor Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul társaságában egyeztetett Constantin Copotoiu rektorral. Az intézmény rektora ígéretet tett, hogy a törvények biztosította kereteken belül megmarad az egyetemen a magyar oktatás.
2011. október 25-ére egyetemi szenátusi ülést hívtak össze, hogy döntsön a charta módosításáról, de a testület döntésképtelen volt. 2011. november 22-én Kincses Előd a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében eljáró ügyvéd beperelte a MOGYE-t, hogy nyilvánítsák semmissé az egyetemi chartát, mivel az nem felel meg a tanügyi törvény előírásainak. 2011. december 6-án az oktatási minisztérium arra kérte az egyetem vezetőségét, hogy érvényesítse az adott évben hatályba lépett oktatási törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó előírásait. 2012. január 13-án ismét ülésezett az egyetem szenátusa, de nem szerepelt napirenden a magyar intézetek/főtanszékek létrehozása.
2012. február 22-én Leonard Azamfirei korábbi dékánt választották meg az egyetem rektorának, a választást a magyar oktatók bojkottálták.
Ugyanazon a napon a MOGYE rektori hivatala és szenátusa beperelte az oktatásügyi minisztériumot, hogy a tárca nem fogadta el az egyetem chartáját. 2012. február 27-én Markó Béla a kormányból való kilépését helyezte kilátásba, ha az elkövetkező hetekben nem rendeződik a MOGYE magyar tagozatának az ügye. Újabb tárgyalásba kezdett Cătălin Baba oktatási miniszter a marosvásárhelyi orvosi egyetem vezetőségével, hogy meggyőzze az egyetem szenátusát. Ha ez nem sikerül, a román kormány határozatot fogad el a magyar tagozat megalapításáról.
Szabadság (Kolozsvár)

Új színházi portál létesült
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen rendezett sajtótájékoztató keretében mutatták be tegnap délben Erdély új magyar nyelvű színházi portálját, a www.szinpad.ro-t. A kulturális kezdeményezésről, mely a már évek óta működő www.hamlet.ro-t követi, Mihály I. Csaba projektmenedzser és Kardos Kinga főszerkesztő beszélt, mondván, hogy ennek elsődleges célja a közösségépítés, a szakmabeliek közötti párbeszéd megteremtése, a kommunikáció elősegítése és nem utolsósorban a közönség tájékoztatása a színházi hírekről, eseményekről.
Emellett az új portál egy adatbázist is készül létrehozni az erdélyi magyar társulatokról és művészeikről, valamint interjúkat, tudósításokat, kritikákat készül közölni. A szerkesztők ugyanakkor fórumot szeretnének biztosítani azon színházkedvelők számára, akik hozzászólnának az előadásokhoz, és nyíltan vállalnák a véleményüket.
A www.szinpad.ro tervei között szerepel, hogy maga is szervezzen különböző szakmai rendezvényeket, képzéseket. „Mindannyian egy közösségnek a tagjai vagyunk. Valahogy itthon elmaradt az a kezdeményezés, hogy a színpadon, a színpadért élőket egy csapatba, virtuális közösségbe fogja. Mi megpróbáljuk.
Ennek a csoportnak és a mögötte levő www.szinpad.ro portálnak célja a közösségformálás mellett a mesterségről beszélni, azokat elérni, akik a szakmát tanulják vagy gyakorolják” – hangsúlyozták a kezdeményezők. Az on-line média képviselői kapcsolatba léptek valamennyi erdélyi színházzal, beleértve az alternatív társulatokat, bábszínházakat és mozgásszínházakat is.
A portál szerzői elsősorban a kolozsvári és a marosvásárhelyi drámaképző szakos hallgatók vagy ott végzett újságírók, színikritikusok közül kerülnek ki. „A függöny felment, a reflektorok felgyúltak, kérlek, tegyétek a dolgotokat..., olvassatok bennünket, írjatok..., adjatok hírt rólunk, hogy létezzünk” – fordultak a színházbarátokhoz a frissen útjára indított intenetes újság szerkesztői.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)