"A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ többszöri közbenjárására a művészeti minisztérium 1946. ápr. 9-i, 276. sz. rendeletével létrehozta Kolozsváron az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskolát. A főiskola 1946. okt. 14-én nyitotta meg kapuit. A megnyitáskor Nagy István karnagy, a főiskola igazgatója mondott beszédet.Felszeghy Ödön a nemzetiségi iskolapolitika vívmányait méltatta, Szentimrei Jenő, az erdélyi magyar művészeti ügyek vezérfelügyelője elmondta, hogy a Bolyai Tudományegyetem, az Állami Magyar Színház és után ez a főiskola az MNSZ és a Groza-kormány harmadik nagy alkotása. Kurkó Gyárfás, az MNSZ elnöke is ott volt a megnyitón, őt azután 1949-ben letartóztatták sok más erdélyi magyar vezetővel együtt, 1951. júl. 30-án kezdődött meg a koncepciós per tárgyalása. 1951-ben az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola megszűnt mint önálló magyar intézmény. 1954-ben a színművészeti főiskolát Marosvásárhelyre áthelyezték, ezzel egyúttal az önálló magyar rendezői képzés is megszűnt, mert Marosvásárhelyen már nem volt rendezői kar. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

Megjelent az Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ legújabb, idei 2-es száma, melyben bemutatták Szatmár megye, illetve Szatmárnémeti történetét, dióhéjban. Szatmárnémetiben a magyar színjátszás olyan nagyjai is megfordultak, mint Márkus Emília, Jászai Mari, Neményi Lili, Csortos Gyula és Gobbi Hilda. 1953-ban a Kolozsvári Színművészeti Főiskola végzősei Nagybányán alakítottak társulatot, s ez költözött át később Szatmárnémetibe. Az új számban megtalálhatók a megszokott rovatok (barlangászat, egyesületi élet, túrabeszámolók, könyvismertető, cserkészoldal és rejtvény). /Az Erdélyi Gyopár szatmári száma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Elhunyt Sinka Károly színművész, rendező, színházigazgató /Bukarest, 1934. szept. 28. – Szeged, 2007. márc. 2./, 1956-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben és Temesvárra szerződött. 1957–1965 között a marosvásárhelyi színház tagja volt és tanított a főiskolán. 1965-ben visszatért Temesvárra és 25 éven át, 1990-ig a Temesvári Állami Magyar Színház igazgatója volt. Játszott tragédiákban és vígjátékokban, alakított királyt és pórt, gyakran vállalkozott rendezésre, irodalmi szövegek dramatizálására, vendégszerepelt Kolozsváron, a Temesvári Nemzeti Színházban, gyakori vendége volt a bukaresti televízió magyar nyelvű adásainak. Országos színházi fesztiválokon alakításait számos díjjal jutalmazták. Mintegy tíz román és magyar filmben játszott, klasszikus költők verseiből hanglemezt adott ki. /Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Sinka Károly színművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

A száz éve született Nagy István (Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 5.) karmester, hegedűművész, zenetanár hetven éve ismertette meg Marosvásárhely közönségét Bartók és Kodály művészetével – fejtette ki Guttmann Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, aki a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar névadójának munkásságát méltatta március 24-én Marosvásárhelyen a Közművelődési Palota színpadán, és emléklapot nyújtott át a 15 éve alakult kórus vezetőjének, Kovács András karnagynak. Nagy István a marosvásárhelyi római katolikus tanítóképző ének- és zenetanára (1934-41), a kolozsvári Tanítóképző Intézet (1941-46), majd a Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola (1946-48) professzora és igazgatója, a Magyar Művészeti Intézet (1948-50), ill. Gh. Dima Főiskola (1950-74) tanára volt. A magyar zenei anyanyelv jelentős művelője már marosvásárhelyi tanárként megszervezte iskolájának fiú vegyes karát. Ezt a munkát magasabb szinten folytatta a kolozsvári tanítóképzősök országos hírűvé emelt vegyes karával, valamint a nevét viselő énekkarral. Az 1948-ban újjászervezett Dalosszövetség elnökeként karmesterképzésre és modern műsorpolitikára törekedett. Nagy Istvánt mély hazaszeretet jellemezte. Aki ma hivatásának tekinti a zenei anyanyelv tanítását, az mind Bartók Béla és Kodály Zoltán és Nagy István – és Guttmann Mihály – tanítványának tekintheti magát. /Bölöni Domokos: 15 éves az ifjúság kórusa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Elekes Emma a Kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után, az 1953-ban a Nagybányán indult, majd Szatmárnémetibe áttelepedett együttes alapító tagja. Az évek folyamán több alkalommal változott a színház neve. 1953-ban a nagybányai Drámai Színház magyar tagozata volt, 1956-ban a Nagybányai Drámai Színház szatmárnémeti tagozata, majd 1957-ben önálló színházzá válhatott, Szatmári Állami Magyar Színház néven. Ugyanez az együttes az Északi Színház nevet kapta 1968-ban, amikor melléjük csatolták a román társulatot. 1993-ban az Északi Színház magyar tagozatának sikerült némi önállóságra szert tennie, és felvették a társulat alapító igazgató-főrendezőjének a nevét, így lett a nevük Harag György Társulat. Bár a cégtábla folyton változott, ennek a társulatnak volt a tagja Elekes Emma 1989-ig, aztán mint meghívott vendégművész játszott három alkalommal. A Szatmári Állami Magyar Színház éveken át az élmezőnyhöz tartozott, mi több, az országos élmezőnyt vezette. Szatmárnémetiben 217 év óta állandóan volt színházi évad. Több száz neves primadonna, vezető színésznő játszott itt évek hosszú során. Itt kezdte a pályáját a Prielle Kornélia, és itt ünnepelte a Sétatéri Színházban pályájának 50. évfordulóját 1891-ben. Neményi Lili pályájának első éveit zajos sikersorozat kísérte, és hatalmas búcsúelőadást tartottak, amikor elment és vált belőle világszerte ismert sanzon-, operett-, operaénekes és színésznő. Elekes Emmának egész sor országos visszhangot kiváltó alakítása volt. Egy-egy új előadásra való felkészülés gondjai a Kovács-Elekes házaspár esetében a próbákon nem értek véget, odahaza is folytatódnak. Elekes Emma hűsége a társulathoz, Szatmárnémetihez példamutató, amikor Harag György, Csíky András, Köllő Béla alapító tagok elmentek, majd Boér Ferenc is távozott. Elekes Emma gyermeke Kovács András Ferenc költő. – Elekes Emma színésznői életművéért Identitas-díjban részesült. /Csirák Csaba: Elekes Emma laudációja: Szikrázott élte minden pillanata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 16./

Hosszú betegség után életének 73. évében elhunyt Czikéli László, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1961-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, majd a marosvásárhelyi Székely Színházhoz szerződött. 1968-tól a nagyváradi Állami Színház, majd 1976-tól 1987-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. Ezután Magyarországra távozott, a veszprémi Petőfi Színház művésze lett. Több filmben szerepelt. Sacra Corona – rendező: Koltay Gábor, 2001; Honfoglalás – rendező: Koltay Gábor, 1996; Vigyázók – rendező: Sára Sándor, 1993; Könyörtelen idők – rendező: Sára Sándor, 1992; Iskolakerülők – rendező: Kardos Ferenc, 1989; Soha, sehol, senkinek! – rendező: Téglássy Ferenc, 1988; Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája – rendező: Bacsó Péter, 1988; 80 huszár – rendező: Sára Sándor, 1978; Makra – rendező: Rényi Tamás, 1972; Ítélet – rendező: Kósa Ferenc, 1970./Elhunyt Czikéli László 1934. júl. 31., Bukarest – 2007. jún. 1., Budapest. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Erdélyben az intézményes színész- és rendezőképzésre csak a második világháború után került sor. 1948-ban Kolozsvárott létrejött a Magyar Művészeti Intézet, képzőművészet, zene, színház szakokkal. Az ötvenes évek elején a szakok külön főiskolákká alakultak. 1954. augusztus 14-én kormányrendelet intézkedett arról, hogy a magyar nyelven működő, önálló kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet Marosvásárhelyen folytassa tevékenységét. A marosvásárhelyi illetékeseket is váratlanul érte ez a döntés. Az intézet rektorává a drámaíró Szabó Lajost nevezték ki, aki Zsigmond Ferenc főtitkárral bonyolította le az átköltözést, majd a tanév beindítását. Szabó Lajos, Zsigmond Ferenc és Kovács György közbenjárására a helyi szervek hozzájárultak, hogy a felszámolt pénzügyi iskola épületében (Köteles Sámuel utca 6. sz.) nyerjen végleges elhelyezést az intézet. Marosvásárhely színházkedvelő közönsége az intézet segítségére sietett, bebútorozták az épületet, pótolták a hiányos felszereléseket, biztosították a színészképzés feltételeit. 1962-ben állami segítséggel építették a stúdiótermet, ahol optimális feltételek között képezhették a színinövendékeket. Ugyanebben az évben felavatták Szentgyörgyi István (1842-1931) szobrát, Izsák Márton alkotását. 1976-tól román tagozattal bővült az intézet, melynek végzősei a helyi színháznál tevékenykedhettek, míg a magyar tagozat végzettjei az erdélyi magyar színházak kedvelt színészei lettek. 2004-től zenetanári képzéssel bővült az intézet. /Fodor Sándor S. : Színművészeti Egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Száz éve, látta meg a napvilágot Nagy István /Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 3./ karnagy, hegedűművész. A marosvásárhelyi városi konzervatóriumban érettségizett, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait, ahol 1933-ban szerzett hegedűművészi diplomát. Tanítványi viszony kötötte Kodály Zoltánhoz. 1934-ben, a marosvásárhelyi zeneiskolába nevezték ki tanárnak, innen 1941-ben a kolozsvári tanítóképzőbe ment, ahol karnagyként 150 tagú vegyes kart szervezett. Nagyszerű kórus volt, Kodály 1942-ben nekik ajánlotta egyik művét, Balassi Bálint elfelejtett énekét. A már meglévő kolozsvári zeneiskolát főiskolai szintre emelte. 1945-ben Budapesten kinevezést kapott a Zeneakadémiára, viszont egy kolozsvári levél hatására visszament Kolozsvárra, otthagyva a zeneakadémiai állását, mert úgy gondolta, itthon többet tud tenni a zenéért A magyar főiskolát az időközben megalakuló Magyar Művészeti Intézethez csatolták, együtt zajlott a zeneművészeti és színi képzés (Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola), ahol a zeneművészeti kar dékánja ő volt. Később ez az intézet megszűnt, szétvált, végül pedig (1950-től) a Dima főiskolával vonták össze. Az Állami Magyar Opera kórusát 1946 és 48 között hozta létre, és vezette nagy sikerrel. 1947-től a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke volt. Eközben, a háború következtében felmorzsolódott csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület újraindulásában is segített. A romániai magyar kórusművészet kiemelkedő személyisége, rendkívül sokat tett Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusműveinek népszerűsítéséért, a zenetanárképzés javításáért. Nevét többek között a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, valamint az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), kiemelkedő zenei teljesítményekért évente átadott Nagy István-díj is őrzi. /Cs. Szabó András, végzős főiskolai hallgató: 100 éve született Nagy István karnagy. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Horváth István költő egy teljes egyetemi cikluson át Bartók György /1882-1970/ filozófus professzor, rektor mellett dolgozott. Kevés emléke van erről lányának, a 75 éves Horváth Aranynak. Apja idején lakásuk volt Kolozsváron az írók, szerkesztők és művészek találkozóhelye. Horváth Arany szerkeszti a Transsylvania folyóiratot, mely egy idő óta csak interneten jelenik meg. Horváth Arany Pontot, vesszőt nem ismerek című könyve 50 000 példányban jelent meg, és egy hónap múlva Budapesten nem lehetett megtalálni az üzletekben. Az Elrabolt méltóság című könyve fél éven belül Erdélyben megérte a második kiadást. Horváth Arany /sz. Magyarózd, 1932. szept. 17./ a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián végzett. 1963-ban a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője lett, melynek 1990-től 1994-ig főmunkatársa és főszerkesztő-helyettese. 1994-ben az újrainduló Erdélyi Gazda főszerkesztésével bízták meg, 1997-ben az Amerikai Erdélyi Szövetség felkérésére elvállalta a Transsylvania irodalmi-kulturális folyóirat európai főmunkatársi feladatkörét. 1993-ban létrehozta a Horváth István Alapítványt, tragikusan elhunyt édesapja emlékére. /Csép Sándor: A hamisság elviselhetetlen bűn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

1963-ban végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben az az évfolyam, mely először léphetett fel Marosvásárhelyen az újonnan épült Stúdió Színház színpadán. Ez az évfolyam mutatta be a színházavató előadást, Molière Tartuffe című vígjátékát, a címszerepben az osztályvezető professzorral, Kovács György népművésszel, párhuzamos szereposztásban az évfolyam egyik végzős hallgatójával, Visky Árpáddal. A két címszereplő már nincs az élők sorában. Kovács György eltávozott, immár 30 éve, a tanítványt, Visky Árpádot január 12-én, éppen 22 éve, kísérték utolsó útjára döbbent marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi kollégái, barátai, rokonai és sokat szenvedett családja. Visky Árpád személyében nemcsak egy nagy tehetségű művész távozott, aki az erdélyi magyar előadóművészet aranykorának kortársaival, Illyés Kingával, Nemes Leventével elindítójaként és egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként írta be nevét a színháztörténetbe. Öntörvényű művész volt, aki lázadó-lázító lobogássá varázsolta a színpadon akár fiatal költőbarátainak, Farkas Árpádnak, Szőcs Kálmánnak, Magyari Lajosnak és másoknak a sorait, akár a klasszikusokét. Visky Árpád a nacionalista tömegtébolyba hajló kommunista diktatúrának és a Szekuritáténak egyik meg nem alkuvó mártírja. /Kovács Levente: In memoriam Visky Árpád. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Február 28-án nyújtotta be jelentkezését a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektori állására az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ alelnöke, Gáspárik Attila. Gáspárik elmondta, amennyiben a pályázata sikeres lesz, lemond pozíciójáról, bár mandátuma 2012-ig tart. Amennyiben ráesik a választás, a tanácsban Szász Attila veszi át helyét. Gáspárik elmondta: a döntésnek voltak személyes, családi okai is, de úgy érzi, túl van már a médiaszabályozás érdekes feladatain, elvégezte azt a munkát, ami ezen a téren izgalmas volt. Nyolc év alatt kialakították a megfelelő kereteket, most már nem kell harcolni különböző dogokért, mint a tevékenység kezdetén. /CNA-alelnökből rektor? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Kilencvenéves korában, elhunyt Zsigmond Ferenc /Szentivánlaborfalva, 1918. dec. 5. – Marosvásárhely, 2008. szept. 12./ színművész, a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet színművészeti kara és a kolozsvári, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet alapító tagja. A kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémián, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. 1945–48 között hadifogoly volt a Szovjetunióban, szabadulása után a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet színi fakultásának titkáraként és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet főtitkáraként tevékenykedett, majd a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet főtitkára és tanára volt. 1976-tól nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi színművészeti akadémia Stúdió Színházának irodalmi titkáraként dolgozott. Közel 150 műsorfüzetet szerkesztett. 1944–1948 közötti naplótöredékei Hadifogságban /Kriteron, Bukarest, 1995/ címmel jelentek meg. /Elhunyt Zsigmond Ferenc színművész. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./ Zsigmond Ferenc neve örökre egybefonódott a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet kolozsvári és marosvásárhelyi történetével, melynek részese, formálója volt a kezdetektől. Az 1954-ben Marosvásárhelyre telepített Színiakadémia költöztetésében a hivatali ügyek intézésétől a bútorcipelésig szinte mindent magára vállalt. /Búcsú Zsigmond Ferenctől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége mély megrendüléssel búcsúzott Nagy József színművésztől, aki 2008. december 21-én, hetvenhét éves korában elhunyt. Nagy József /sz. Mezőmadaras, 1931/ 1953-ban szerzett színészi oklevelet az akkor még Kolozsváron működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Évfolyamtársaival és Harag György rendezővel alapítói voltak a nagybányai színpadi társulatnak, majd egy év után átszerződött Marosvásárhelyre, azóta itt szolgálta Tháliát. A Székely Színház (majd Marosvásárhelyi Állami, később Nemzeti Színház) jeles előadásaiban lopta be magát a közönség szívébe. A nótaéneklés színesen egészítette ki művészi karrierjét. /Nekrológ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

Kányádi Sándor költő 80 éves, 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. Beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. /Kányádi Sándor ma 80 éves. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Nevet változtatott a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A közelmúltban megszületett az átkeresztelést jóváhagyó kormányhatározat, a jövőben Művészeti Egyetem lesz a neve. Gáspárik Attila, az egyetem rektora kifejtette, a színészképzés mellett zenepedagógiára is jelentkezhetnek a hallgatók, a múlt évben indították a látványtervezés szakot, idéntől pedig mozgásművészetet alapfokon, drámaírást mesterfokon tanulhatnak a diákjak. A jövőben terveznek restaurálói mesterképzést is a látványtervező szakos hallgatóknak, a jövendő koreográfusoknak pedig nonverbális, illetve musical mesterit. Az egyetem neve sokáig Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet volt, majd elvették tőlük a Szentgyörgyi István nevet, volt színművészeti akadémia és főiskola is, azután színháztudományi egyetem. A Művészeti Egyetem jelenleg jobban tükrözi a valóságot. /Nagy Székely Ildikó: „Olyan, mint a pénzbeváltás. ” Művészeti lett a színi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

„A túlzott modernkedés kiszorította azt az érthető, bensőséges színházat, amit annak idején a Székely Színház képviselt. Most bizonyos körök szerint csak akkor lehet jó egy előadás, ha a színész háttal jön be a színpadra, ha fejre áll, ha kitöri a nyakát. Ha nem érted az előadást, akkor csakis zseniális lehet. A néző önmagának sem meri bevallani, hogy nem értette” – fejtette ki Szélyes Ferenc Jászai-díjas marosvásárhelyi színművész. Elmondta, hogy családjukban hagyománya van a színészkedésnek. Két nagybátyja közül Szélyes Sándor népdalénekes, mókamester, Szélyes Imre színész pedig Temesváron játszott, majd kitelepedett Magyarországra. Szülei, sőt már a nagyszülei is amatőr színjátszók voltak Mikházán. Mikházáról sok művész, értelmiségi származik. A kolostornak köszönhető ez a fajta kiemelkedés, romániai szinten itt van a második legnagyobb Ferenc-rendi kolostor. Sajnos betegápoló intézet lett belőle, de remélhető, hogy majd ismét megjelennek a szerzetesek a faluban. Kacsó Sándor is Mikházáról származik, rengeteget írt a faluról, a Nyárádmentéről, így a falu bekerült a köztudatba. Szélyes Ferenc színművész /sz. Marosvásárhely, 1953. máj. 13./ a helyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett színészi diplomát. 1976-tól 1991-ig a Szatmári Északi Színház társulatának tagja, 1991-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezető színésze. Mikháza ma arról is híres, hogy ott működik Erdély egyetlen Csűrszínháza. Ennek Szélyes Ferenc volt a kezdeményezője. Elmondta, hogy nagy bajok vannak. Két éve kéri az önkormányzatot, Gáll Lajos polgármestert, hogy beszéljék meg a dolgot. Az elöljáró elzárkózik ettől. Ugyanis a Csűrszínháznak gondnokra, karbantartóra, menedzser-szakemberre lenne szüksége. Szélyes nem tudja továbbra is vállalni, hogy a vécépapírtól a művészeti programig, a takarításig mindent biztosítson. Októberben mutatta be a társulat Závada Pál Móricz Erdély-trilógiája alapján írt Bethlen című darabját, ebben Szélyes Ferenc a címszereplő. – Úgy érzem, ez a feladat tíz évet vett el az életemből. Öt hónapon át készült az előadás. Nagyon sok örömet, de keserűséget, vívódást is okozott. Amikor elkezdtük a próbákat, ellenvetéseim voltak. Sajnos a szöveg azt sugallja az erdélyi közönségnek, hogy Bethlen Gábor becstelen gazember, utolsó szoknyapecér volt, az érdemei nincsenek benne a darabban – mondta el Szélyes. Szerencsére dramaturgként Kovács András Ferenc némileg megszelídítette a szöveget, és a rendező Kövesdy István is próbált javítani rajta. Több évvel ezelőtt vita volt a Tompa Miklós Társulat körül, amikor egy egész végzős évfolyamot szerződött le a vezetőség, és az idősebb színészeket kurtán-furcsán nyugdíjba küldte. Akkor törés állt be a társulat életében. Ezt a törést nem heverte ki a színház, vallja Szélyes. Annak idején azt a fiatal gárdát valósággal ráuszították a színházra, azzal a jelszóval, hogy ők majd mindenkit kisepernek. Aztán kicsalták őket Magyarországra. Most nagyon hiányoznak a nagy, idős egyéniségek. /Máthé Éva: Nem érzi jól magát Bethlen Závada-féle szerepében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

László Károly – akit több nemzedék Puki bácsiként ismer – 1936. június 18-án született Brassóban. 1958-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és hamarosan a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház egyik vezető tagja lett. Főként karakterszerepekben tűnt ki. Rendezéseket is vállal, főként mesejátékok, gyermekdarabok színpadra állítását. Tizenegy évvel ezelőtt alapította meg a Mesekaláka gyermekszínházat, amellyel a magyar gyermekirodalmat népszerűsíti. Korán elhatározta, hogy színész lesz. A színház magamutogatással kezdődik és szolgálattal folytatódik, vallja. A Mesekalákát azért hozta létre, mert korábban a színházban sok mesét rendeztem, és egy idő után ezek az előadások már nem kellettek a teátrum vezetőségének. Akkor László Károly kiment az utcára, mondván, ott is tud szólni a gyerekekhez. Végül a stúdióteremben kapott helyet. Amikor a Mesekaláka megszűnt, ő akkor is járt tovább, vitte a meséket, a megzenésített verseket, a dalokat beteg gyerekekhez a kórházba, óvodákba, otthonokba. Jövő év elején jelenik meg a Komédiás-gyónás című kötete. Ez vallomás, megírja benne a kudarcait és tévedéseit. /Bíró Blanka: Színház magamutogatástól szolgálatig. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

A nagy sikerű Ábel után a kézdivásárhelyi színház művészei két új darabot próbálnak a Vigadó színpadán, a Csáki Csilla által rendezett Don Quijotét december 17-én, a szilveszteri kabarét pedig 31-én mutatják be. Az utóbbit Csapó György színművész és felesége, Adorjáni Zsuzsa rendezi. Csapó György társulatvezető /sz. Kolozsvár, 1961. szept. 16./ Kézdivásárhelyen érettségizett, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Akadémia elvégzése után először a sepsiszentgyörgyi színházhoz került. 1988-ban Magyarországra költözött családjával. 1996-ig feleségével a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai voltak. Ezután kiléptek, és civil foglalkozásba kezdtek. Amikor Csapó György megtudta, hogy színház indul Kézdivásárhelyen, hazajött. Úgy látja, érdemes volt hazajönni, a közönség igényli a színházat. /Iochom István: Szilveszteri kabarét próbálnak (Kézdivásárhelyi Városi Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

December 4-én a magyarországi Gyöngyösön fotókiállítás nyílt Erdélyi arcképcsarnokom címmel Csomafáy Ferenc kolozsvári újságíró és fotóriporter munkáiból. A Szegedről érkező és Dunaszerdahelyre tartó kiállítás a jelentős erdélyi származású magyar személyiségeknek állít emléket. A kiállítást Jakab Gábor kolozsvár-kerekdombi plébános nyitotta meg. Csomafáy Ferenc. 1936. május 13-án született Kolozsváron. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult, majd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, ahol a bölcsészkaron tanári diplomát szerzett. A kolozsvári Igazság című napilap munkatársa lett. Riportjai Románia szinte minden magyar nyelvű lapjában megjelentek. Fotói napvilágot láttak Európa majdnem minden országában. /Üzenet Erdélyből Magyarországra. Csomafáy Ferenc fényképkiállítása elé. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 27./

Marosvásárhelyen turnézik a sepsiszentgyörgyi színház
Február első napjaiban rendkívüli eseményben lesz része a marosvásárhelyi színházkedvelő közönségnek: a Nemzeti Színház, a Művészeti Egyetem és a Yorick Stúdió támogatásával egy eddig egyedülálló, nyolc napon át tartó, hat előadást tartalmazó vendégjáték- sorozattal érkezik Marosvásárhelyre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata.
Február elseje és nyolcadika között mindennap megtekinthető valamelyik sepsiszentgyörgyi előadás: február 1-jén a Beaumarchais világhírű darabja nyomán készült Figaro házassága avagy Bolond 1 őrült nap!!! című produkcióval indul a vendégjáték-sorozat, az előadás rendezője Zakariás Zalán, aki az idei évadtól a Tamási Áron Színház művészeti vezetője. Február 2-án, 4-én és 6-án három alkalommal kerül bemutatásra Kolcsár József színművész Zabhegyező című egyéni előadása, mely Jerome David Salinger azonos című regénye alapján készült, és amelyre a belépés díjtalan. A marosvásárhelyi közönség február 3- án láthatja a sepsiszentgyörgyi színház Yvonne, burgundi hercegnő című, több díjat nyert előadását, melynek rendezője Bocsárdi László. A turné keretében bemutatott előadások közül a február 5-én játszott Karnebál című produkció a legújabb, Ion Luca Caragiale D’ale carnavalului című darabját decemberben állította színpadra a szentgyörgyi társulat Alexandru Dabija bukaresti rendező irányításával. Február 7-én sajátos stílusú előadást láthatnak a nézők: Molière A mizantróp című darabja Bocsárdi László rendezésében, a Tamási Áron Színház és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciójaként került színre. A vendégjáték-sorozat utolsó előadása a Tamási Áron Énekes madár című színműve alapján készült A csoda című játék lesz, melyet február 8- án láthat a vásárhelyi közönség. Ez a produkció a Tamási Áron Színház 2001/2002- es évadának egyik legnagyobb szakmai és közönségsikernek örvendő, meghatározó jelentőségű előadása volt, melyet a Tamási Áron nevét viselő intézmény fennállásának 60. évfordulója alkalmából az elmúlt évadban új szereposztásban és néhány lényeges koncepcionális módosítással felújítottak az alkotók.
A csoda című produkciót a Művészeti Egyetemen, a többi előadást a Nemzeti Színházban láthatja a közönség. A Zabhegyező 2-án és 6-án a Yorick Stúdió által használt várbeli Mészárosok bástyájában kerül bemutatásra. Vendégjátékaira szeretettel várja a marosvásárhelyi nézőket a Tamási Áron Színház társulata.
Nagy B. Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

?Az ajtók (még) nem záródnak
Nyitott kapuk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
Lassan egyre több helyen nyílnak ki a kapuk, számos – amúgy a nagyközönség előtt zárt – intézmény válik látogathatóvá az év néhány, előre meghatározott napján. Nem képeznek kivételt ez alól a tanügyi intézmények sem, iskolák, avagy felsőfokú oktatással foglalkozók: a múlt hét végén (illetve ezen hét vége felé is) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezte-szervezi meg saját "kapuinak" kinyitását. Amúgy ez nem újöntetű dolog, a színi hagyományai közé tartozik már évek óta. Egyrészt az egyetemet népszerűsítendő, másrészt betekintést engedendő az átvitt és konkrét értelemben egyaránt jelen levő színfalak mögé: a diákelőadások elkészülésének, végigjátszásának világába. Olyan produkciókat, illetve jeleneteket tekinthetett meg a mélyen tisztelt, amelyekkel a Stúdió Színház színpadán valószínűleg nem találkozik: a másod- és harmadéves színészhallgatók előadásait, amelyek egyetemi vizsga tárgyát képezik, így nem is a nagyközönségnek, hanem a vizsgáztató grémiumnak készültek.
Szombat délután a másodévesek bemutatkozásával kezdődött a program: az egyetem 26-os termében Csehov-összeállítást láthatott a publikum dr. Farkas Ibolya irányító tanár rendezésében. Az előadást musical követte, az Egy szerelem három éjszakája című darabból láthattunk részleteket, amely egyben tisztelgés is volt Radnóti Miklós emléke előtt. Közreműködött dr. Csíki Csaba docens, Luca Kinga koreográfus és Ila Gábor egyetemi hallgató, korrepetitor. Irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens.
A műsor vasárnap délután a harmadévesek fellépésével folytatódott: a 39-es teremben a játszók, illetve dr. Balási András adjunktus fogadta a közönséget, a produkciót utóbbi rövid bevezető előadása előzte meg. A Szentivánéji álomról, illetve a szerzőről, Shakespeare-ről tartott értekezésében röviden vázolta fel a korabeli színjátszás és drámaszerzés körülményeit, jellegzetességeit, a mű cselekményét, de azt is megtudhattuk, hogy az első, magyar nyelven játszott előadásban Blaha Lujza lépett fel. A vígjátékból Nádas Péter fordításában adtak elő részleteket a játszók (irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens), ám ezzel nem értek véget a nyílt napok.
A hét végén további előadások várhatók mind az egyetemen, mind a Jazz & Blues Clubban, az intézmény várja további közönségét. Amely az eddigi előadások alkalmával is meglehetősen változatosnak bizonyult, hiszen a színi diáksága mellett az idősebb generációk képviselői, illetve más egyetemek diákjai is megtekintették a produkciókat, melyeket – dr. Balási András szavaival – részben az intézmény népszerűsítésének, de inkább a színfalak mögé való betekintés lehetőségének biztosítása okán szervezett az egyetem vezetősége.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Pécsi Bakkhánsnők
Vendégjáték(ok) Marosvásárhelyen
Két előadás erejéig a héten Marosvásárhelyen vendégszerepel a pécsi Janus Egyetemi Színház. A JESZ-Színháznak is nevezett társulat 1996-ban jött létre Pécsett, ahol korábban is nagy hagyományai voltak az egyetemi színjátszásnak. A kezdeti nehézségek közepette, Mikuli János és Tóth András Ernő kezdeményezésére, több egyetemi tisztségviselő és oktató támogatásával jött létre az a szerződés, amely alapját képezte a működésnek. Az egyetem támogatásán kívül az Alternatív Színházi Műhely Alapítvány pályázati tevékenysége segíti a produkciók létrejöttét. A színház első évadát a Pécsi Harmadik Színházban játszotta, itt alakult ki az a program, amely ma is alapjaiban meghatározza a JESZ tevékenységét és amely saját bemutatókból (professzionális, kísérleti előadások, hivatásos és alternatív színészekkel), képzésekből, tréningekből, táborokból és az ezekhez kapcsolódó egyetemista-előadásokból, illetve befogadó színházi előadásokból áll. 1997 őszén a Janus Pannonius Tudományegyetem vezetése lehetővé tette, hogy az egyetem épületében kapjon helyet a Janus Egyetemi Színház, amely azon év novemberében nyílt meg. Az intenzív munka során kialakult és mindinkább képzettebbé vált az egyetemista színészgárda, de idősebb alternatív színészek és hivatásosok is erősítik a társulatot, amely a kezdetektől fogva több rendezővel dolgozik. Talán ez tette lehetővé, hogy a társulat nyitott tudott maradni, többfajta színházi nyelven képes megszólalni, és munkája folyamatos. A JESZ 1997-től jelen van a legfontosabb magyarországi alternatív fesztiválokon, produkciói több díjban részesültek. 1999-től pedig külföldi találkozókon képviselheti a magyarországi alternatív színjátszást, ugyanakkor 1999 óta szervezi az Országos Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivált. 2003-ban elkészült a JESZ új játszóhelye az egyetemen, 2005-től pedig bekapcsolódott a Pécsi Szabadtéri Játékok programsorozatába, bemutakozva a város közönségének is. 2008-ban az egyetem átépítette, felújította a színházat.
Ami a heti vendégjátékokat illeti, azoknak a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió színháza ad otthont. A pécsi társulat két előadással érkezik, az első bemutatójára holnap este 6 és 8 órakor kerül sor, ekkor Euripidész Bakkhánsnők című tragédiáját adják elő Balogh Attila rendezésében. Pénteken ugyancsak este 6 és 8 órakor Arthur Schnitzler Körtánc című műve kerül bemutatásra (rendező Vargyas Márta). Az előadások időtartama egy óra.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Hatvan év tükrében
Ünnepel a Művészeti Líceum
1949. december elsején kezdte működését a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum. A megyeszékhelyen már évtizedekkel korábban, még Bernády György idején megkezdődött a művészeti oktatás. 1908-ban Bernády zeneiskolát hozott itt létre, ebből fejlődött ki a későbbi Zenekonzervatórium, melynek első igazgatója Metz Albert hírneves zeneszerző, karmester, hegedűművész volt. A képzőművészeti oktatás 1932-ben kezdődött Marosvásárhelyen Szabad Képzőművészeti Tanfolyam néven. Ezeknek az iskoláknak a hagyományait örökítette tovább a Művészeti Líceum, melynek élén elsőként Izsák Márton szobrászművész állt, első igazgatóhelyettese pedig Kozma Géza zeneszerző, hegedűművész volt. Az évek során az intézmény helyettes vezetőjének tisztségét Trózner Sarolta, Erkel Ferenc dédunokája is betöltötte. A tanintézet első évfolyama 1953-ban ballagott. 1955–56 között a zeneosztályokat – az elemi kivételével – Kolozsvárra költöztették, a képzőművészeti osztályokat pedig szovjet modell szerint műszaki iskola néven a helyi inasiskola hatáskörébe helyezték. Az 1959–1960-es tanévben Zene és Képzőművészeti Általános és Középiskola néven válhatott újra kerek egésszé a helyi művészeti oktatás. 1977 és 1990 között a 18-as Általános Iskola, illetve a Pedagógiai Líceum adott otthont a művészképzésnek. A Művészeti Líceum az 1990-91-es tanévben alakult újra.
A Kultúrpalota a kezdetektől fontos szerepet töltött be a művészetis fiatalok életében: nemcsak a zene- és képzőművészeti oktatásnak adott otthont, kisterme hosszú ideig a vidéki diákok szálláshelyéül is szolgált. A tanintézet bentlakása 1980-ban épült fel és 2008-ig működött.
A Művészeti Líceum hat évtizede tesz eleget küldetésének, a fiatal tehetségek felkutatásának és művésszé nevelésének, termeiből számos olyan egyéniség került ki, akik felülmúlták mestereiket. Közülük neves szakemberek itthon és sokan a határon túl – Magyarországon, német, francia, olasz földön – kamatoztatták az értékes útravalót. Az iskola hatvanadik születésnapján a jelenlegi diákok március 10-én kiállítással és hangversennyel ünnepelnek. E két rendezvény bizonyára újra alátámasztja azt, amit már sokszor tapasztaltunk: a múzsa az agg falak között is folyamatosan újjászületik.
Nagy Székely Ildikó. Forrás Népújság (Marosvásárhely)

Magyar állami kitüntetések erdélyi díjazottjai
Érdemrendet kapott Makkai János, a Népújság volt főszerkesztője
Március 15., az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Magyar Köztársaság elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – magas állami kitüntetésben részesítette a kulturális- tudományos élet több kiemelkedő erdélyi szereplőjét. Lapunk nyugalmazott főszerkesztőjének, Makkai Jánosnak kiemelkedő intézményvezetői, szerkesztői és újságírói tevékenysége elismeréseként Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozták.
Kossuth-díjat kapott a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kovács András Ferenc Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, esszéíró, műfordító, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője.
Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetésben részesült dr. Gáspárik Attila színművész, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora, a minőségi média védelme és ösztönzése, valamint az egyetem nemzetközi akkreditációja érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Arany Érdemkeresztet kapott dr. Vass Levente urológus, a Studium Alapítvány és Szakkönyvkiadó alapító tagja. Ezüst Érdemkeresztet adományoztak Kilyén Ilka színművésznőnek. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Díszoklevelet adományozott dr. Gagyi Zoltán dicsőszentmártoni művelődéstörténésznek.
Kovács András Ferenc és Gáspárik Attila Budapesten vette át a kitüntetéseket, a többieknek március 26-án Kolozsváron rendezett ünnepségen Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság főkonzulja adja át a kitüntetéseket.
A Maros megyeieken kívül még elismerésben részesültek: Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, aki az erdélyi magyarság néprajzi, népművészeti és népzenei kincseinek feltárása, gyűjtése és megőrzése terén végzett munkájáért, valamint a mezőségi szórványoktatás egyik központjának megteremtéséért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapta. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetésben részesült még: Demény Attila Nádasdy Kálmán-díjas zeneszerző, zongoraművész, a Kolozsvári Magyar Opera rendezője, az erdélyi és a Kárpát-medencei magyar kulturális értékek megőrzése és bemutatása érdekében végzett tevékenységéért, Gábos Zoltán, az MTA külső tagja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, dr. Nagy Tóth Ferenc biológus, az MTA külső tagja.
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozták Balázs-Bécsi Attilának, a Szamosújvári Téka Alapítvány elnökének, projektmenedzsernek, Bíró Rozália Ibolyának, Nagyvárad alpolgármesterének, Hegedüs Csillának, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatójának, Márton Árpád festőművésznek, nyugalmazott művészetpedagógusnak.
Cseke Péter aranytollas lett
Tizenketten vehették át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll Díjat a Magyar Sajtó Napja alkalmából pénteken Budapesten; a kitüntetéseket Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Szepesi György, az Aranytoll-bizottság elnöke nyújtotta át – közölte a MÚOSZ pénteken az MTI-vel. A Magyar Újságírók Romániai egyesülete javaslatára Cseke Péter, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Média- és Kommunikáció-tudományi Szakosztályának szervezője, illetve a Kolozsvári Médiakutató Intézet megteremtője részesült Erdélyből Aranytoll Díjban. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Ünnep a Művészeti Egyetemen
64 éves fennállását ünnepli ma a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Évek óta minden április 9-én jogelődje, a kolozsvári Zene- és Színművészeti Konzervatórium megalapítására emlékezik a marosvásárhelyi művészképző. Az idei Egyetem Napját egy évforduló teszi különlegessé: száz éve született Kovács György, a Székely Színház egyik jelentős alapító színésze, az egyetem legendás tanára. Az ő emlékét kívánja megőrizni az az emlékplakett, Makkai István munkája, amelyet ma délelőtt avatnak fel az egyetem udvarán. 11 órától a zenepedagógia szakos diákok dzsessz- és operettkoncertje előzi meg a plakett leleplezését, ezt követően, 11.30-tól az egyetem kiadójánál megjelent legfrissebb tanulmányok, színház- és bábszínház-tudományi könyvek bemutatására kerül sor a Stúdió Színház előcsarnokában. 12.30 órakor kezdődik az egyetem szenátusának ünnepi tanácskozása, melynek keretében átadják a díszdoktori címeket. Az esemény színvonalát a zenepedagógia szakos diákok koncertje (műsoron: J. Plegel és Rugero Leoncavallo művei), illetve Molnár Tünde, Strausz Imre István, Benedek Tibor, Ila Gábor, Kis Annamária orgonakoncertje emeli.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Kezdődik a Stúdió Fesztivál
Holnap kezdődik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezésében az ország felsőoktatási színművészeti intézményeinek egyetlen szemléje, a Stúdió Fesztivál. Az előadásokban, műhelymunkákban, konferenciákban bővelkedő szemlén részt vesznek (és előadásaikból is bemutatnak) a bukaresti, kolozsvári, craiovai, galaci, jászvásári, nagyszebeni egyetemek és természetesen a házigazda intézmény. A megnyitóünnepségre reggel 10 órakor kerül sor az egyetem udvarán, 11 órakor már a craiovai hallgatók adják elő Retro Circul Matteo című produkciójukat. Magyar nyelvű előadásokra is csütörtökön (Play Strindberg 17 órakor, illetve Patkányok 21 órakor a kolozsváriak előadásában), valamint pénteken (Egy asszonygyilkos vallomása – 21 órakor) kerül sor. Minden előadást beszélgetés követ az előcsarnokban az egyetem tanárainak moderálásával, de könyvbemutatókra, filmvetítésre is ellátogathat a színházszerető érdeklődő. Mindezekről (is) szó esett a szemle kapcsán kedd délelőtt szervezett sajtótájékoztatón, az intézmény előcsarnokában.
A felszólalók közül dr. Gáspárik Attila rektor üdvözölte a megjelenteket.
– A színiiskolák fesztiválját szervezzük, az egyetlent az országban – a bolognai rendszerre való áttérés óta próbálunk minél több, tapasztalatcserére alkalmat adó rendezvényt lebonyolítani. Ez a fesztivál legfőbb célja, le akarjuk tesztelni önmagunkat, és látni, hogy mások hol tartanak. A többiekhez képest igencsak jó körülmények között dolgozhatunk, hiszen még a kolozsváriaknak sincs próbatermük. Ugyanakkor a válság miatt nehéz évet élünk, ezért a fesztivál is diszkrétebb a tervezettnél, eredetileg nagyobb szabásút szerettünk volna, koncertekkel, több kiegészítő rendezvénnyel. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a helyi tanácsnak és a polgármesteri hivatalnak, támogatásuk nélkül nehéz lett volna mindezt összehozni. Itt említeném meg, hogy az egyetem elnöke, dr. Béres András által vezetett Prospero Alapítvány a múlt héten a mindenkori magyar kormány által támogatott legfontosabb alapítványok egyikévé vált, ami azt jelenti, hogy a jövő évtől a magyarországi hatalomtól függetlenül évente fontos összeget – ötmillió forintot – kap támogatásként. Ezt a pénzt teljes egészében az egyetem fejlesztésére fordítjuk. Az alapítvány segítsége nélkül a bentlakásaink sem készülhettek volna el.
Ami a fesztivált illeti, társigazgatói Harsányi Zsolt és Liviu Topuzu, a zsűri tagjai: Laura Codreanu elnök (az UNITER ügyvezető igazgatója), Anca Rotescu színikritikus, Marius Zarafescu (a művelődési minisztérium munkatársa, színházszakértő), valamint Bereczki Edit és Petronela Moraru televíziós újságírók. A szemle előadásaira ötven jegyet a nézőknek foglaltunk le, ami jelzi, hogy a szemle nyitott, a műhelymunkákba a részt vevő összes diák bekapcsolódhat – hallottuk Gáspárik Attilától, aki újságírói kérdésekre válaszolva megemlítette: a szemle költségvetését nehéz meghatározni, mert a legtöbb támogatás nem anyagi jellegű, a polgármesteri hivatal a résztvevők – körülbelül száz diák – elszállásolását, reggelijét vállalta, a díjak sem lesznek anyagi természetűek. A tavaly azért nem sikerült a szemlét megszervezni, mert a minisztérium december 26-án küldte át a szükséges összeget, amelyet az év végéig, ugye, el kell költeni... Az egyetem által folyton szorgalmazott együttműködés a város kulturális intézményei között viszont kezdi meghozni gyümölcsét: a fesztivál előadásainak egyaránt teret ad a Stúdió Színház, az Ariel Színház, a 74 Színház és a Nemzeti. A szemle a hét végéig tart, a díjkiosztó ünnepségre vasárnap este 6 órakor kerül sor, a szervezők várnak minden színházszeretőt.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Zajlik a Stúdió Fesztivál
Eseményekben gazdag a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem idei tavasza: tegnap délelőtt a hazai színész-, illetve művészképzők diákjainak és pedagógusainak részvételével megkezdődött a második Stúdió Fesztivál. A műhelygyakorlatokkal, könyv- és folyóirat-bemutatóval színesített találkozón a bukaresti I. Luca Caragiale Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem, a jászvásári George Enescu Művészeti Egyetem, a galaci Alsó-Duna Egyetem diákjai, illetve a Craiovai Egyetem Színművészeti Karának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Színház és Televízió Karának, a szebeni Lucian Blaga Egyetem Filológia és Művészetek Karának hallgatói mérik össze felkészültségüket és tehetségüket a marosvásárhelyi színinövendékekkel. A több mint 100 fiatalt mozgósító fesztivál tegnap délelőtti megnyitóján Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora a rendezvény céljáról, jelentőségéről beszélt:
– Ezen a fesztiválon azt szeretnénk megtudni, hol állunk a hazai színész-, illetve művészképző tanintézetek viszonylatában. Három héttel ezelőtt volt szerencsénk részt venni egy hasonló megmérettetésen Kecskeméten, ahol a magyarországi egyetemekkel vethettük össze erőinket. Ezek az alkalmak segítséget nyújtanak abban, hogy egy olyan jól működő pedagógiai rendszert tudjunk felállítani, amelyben a tanulás, szakmai fejlődés a lényeg, nem pedig az, hogy a diákok kipipálhassák azt, hogy van egy egyetemük. A határon túl nagyon sok szépet mondanak a romániai Tháliáról, de ha önmagunkba nézünk, el kell ismernünk, hogy az elmúlt húsz évben a hazai színház sokat veszített. Legnagyobb vesztesége a színházi üzeneteket befogadni képes közönség jelentős részének a távolmaradása. Az ilyen találkozók során meg kell próbálnunk körvonalazni egy olyan jövőt, amelyben színházunk talán újra visszanyerheti 30 évvel ezelőtti népszerűségét.
A fesztiválra magyarországi vendégek is hivatalosak voltak, a légi közlekedésben felmerült nehézségek miatt azonban a határon túli meghívottak nem jöhettek el. Jövőre viszont a tervek szerint nemcsak őket, hanem az újvidékieket is várják a szervezők – tudtuk meg Gáspáriktól, aki bízik abban, hogy egyszer európai szintű Stúdió Fesztiválnak is otthont ad majd a Köteles utcai épület.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Vendégtanárok a színin
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen hagyománnyá vált neves tanárok, művészek meghívása a vendégtanár- programok keretében. A kurzusok révén friss áramlatok kerülnek az akadémiai "vérkeringésbe", a hallgatók és a tanárok is más szemléletmódokat, módszereket ismerhetnek meg. A teljesség igénye nélkül soroljuk fel az ebben a tanévben hozzánk látogatott vendégtanárokat: Lengyel Pál bábrendező, az egri bábszínház igazgatója, Béres Attila, a Budapesti Operettszínház főrendezője, dr. Leitner Sándor festőművész, a kaposvári egyetem professzora, Kéringer László karnagy, Horesnyi Balázs díszlettervező, Bányai Tamás lighting- designer, Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója. Jelenleg (május 17. és 22. között) Lugossy László filmrendező, Spiró György író, Horváth Károly zeneszerző, a zalaegerszegi bábszínház igazgatója, illetve Nánay István kritikus, színháztörténész tartanak kurzusokat a színész, bábszínész, teatrológus és drámaíró osztályoknak.
A vendégtanárprogram zárópillanata George Banu, a Sorbonne-i Egyetem professzorának kurzussorozata lesz. A tartalmas és hasznos programot a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya és a Szülőföld Alap támogatta – olvasható a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajtóközleményében.

Újra színpadon a Kamaszok
Hétfőn este a marosvásárhelyi Kádárok bástyájában új felállításban mutatkozott be a Tamacisza Kulturális Egyesület égisze alatt működő Kamaszok színtársulat. A nagyrészt serdülőkorúakból és tinédzserekből álló fiatalokat Kozsik József és Ildikó toborozta néhány hónapja.
A Marosvásárhelyi Napok egyik rendezvényeként tűzték műsorra az Én című, Kozsik József által nagyrészt a koruknak megfelelő élethelyzetekről írt négy (Coki, Don Juan, Babona, Pötty) jelenetet. A hétfői műhelygyakorlatra főként a fiatalok szülei, barátai, ismerősei mentek el. S bár az időszűke miatt nem sikerült többször próbálni, így voltak, akik szerepük párbeszédét papírról lesték, a fellépők bizonyították, hogy tehetségesek, s van remény arra, hogy kitartó munkával igazi profi színtársulattá kovácsolódjanak.
Kozsik József elmondta, a korábbi csapatot azért bontotta fel, mert sokan még éretlenek voltak a komoly színészi munkára. Igaz, társulatvezetőként magas mércét állított fel, hiszen a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárai oktatták a középiskolás diákokat, megerőltető iramban. Ezen változtattak, most lazábbak az órák, a találkozások, de ez nem jelenti azt, hogy a szakma velejáróját nem sajátítják el a társulat tagjai. A vakációban szünetet tartanak, szeptembertől viszont hozzáfognak egy háromfelvonásos darab előkészítéséhez.
A darabot Kozsik József rendezte.
-vagy-
Népújság (Marosvásárhely)