Jún. 25-én az Illyés Közalapítvány levélben értesítette a Szabadság szerkesztőségét, hogy szept. 30-ig tudná csak biztosítani a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatának eljuttatását 10 határon túli magyar szerkesztőségbe és a hírügynökség képanyagainak az elérhetőségét a két romániai magyar országos napilapnak. Az MTI híreinek a határon túli magyar szerkesztőségekhez jutását 1994-től támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala révén az alapítvány. Azóta most először történne meg a szolgáltatás felfüggesztése, amelyről Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter költségcsökkentési intézkedéseinek következtében döntött az alapítvány kuratóriuma június 7-én. Az MTI szolgáltatásainak határon túlra juttatását eredetileg az év elején kellett volna meghosszabbítani, a kényszer szülte döntésre sok vita után került sor annak a reményében, hogy az Országgyűlés közvetlen úton folytatni tudná a támogatást szept. 30-a után. A határon túli újságok, így a Szabadság számára is, alapvető, nélkülözhetetlen forrásnak számít az MTI. /B. Á.: Megszűnne az MTI hírszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára elmondta, a tíz évvel ezelőtti helyzet mára gyökeresen megváltozott. „Ma már minden szerkesztőségben van internet, így olcsóbban és gyorsabban hozzá lehet jutni a hírekhez, akár valamelyik hírportállal kötött szerződés alapján is” – fejtette ki az IKA titkára. Pomogáts Béla, az IKA elnöke levélben értesítette a döntésről a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. Ambrus Attila MÚRE-elnök elmondta, reméli, megvalósul Pomogáts ígérete, mely szerint három magyarországi képviselő beadvánnyal fordul majd a kormányhoz és a képviselőházhoz. Az elképzelés szerint a továbbiakban a határon túlra juttatott MTI-hírfolyam árának külön tételként szerepelnie kellene a magyar állami költségvetésben. Balló Áron, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője helytelenítette, hogy a magyar állam elvegye a határon túli magyarság támogatására létrejött IKA pénzét. Medgyessy Péter miniszterelnök a megválasztását követően azt nyilatkozata, hogy a határon túli magyarságnak juttatott támogatás nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog. /Lukács János: Elzárul az MTI-csap az erdélyi lapoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A magyar állam által a határon túli nemzetrész támogatására létrehozott Illyés Közalapítvány kuratóriuma nem biztosította az MTI híranyagához való hozzáféréshez szükséges pénzt. Ez mutatja, hogy Magyarországon továbbra sincs nemzetstratégia. Megint híréhező szigetlakóvá válik a Kárpát-medencei magyarság, állapította meg Benkő Levente. /Benkő Levente: Szigeteken, éhesen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Újabb moldvai településeken indulhat be a 2004–2005-ös tanévtől fakultatív magyar nyelvoktatás a román tannyelvű állami iskolákban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSMSZ) származó adatok szerint a magyar nyelv anyanyelvként való oktatását 286 szülő kérvényezte, ez 15 újabb csoport indulását jelenti. Ha ez megtörténik, a csángómagyarok által lakott településeken 24 magyar tannyelvű csoport fog működni, összesen mintegy 430 gyerekkel. A magyar nyelv anyanyelvként való oktatása – fakultatív, azaz nem kötelező – tantárgyként a csángómagyarok által lakott moldvai falvakban a 2002–2003-as tanévben kezdődött meg, az RMDSZ segítségével. Elsőnek Pusztinán és Klézse községhez tartozó Buda nevű faluban 34 gyermek szülei kérvényezték a magyarórát. A most véget ért tanévben már újabb 137 szülő kérvényezte – közjegyző által hitelesített okiratban –, hogy gyermeke magyar nyelvet tanulhasson. Hét település – Pusztina, Frumósza, Leszpéd, Buda, Somoska és Magyarfalu – iskolájában folyt heti három órában a fakultatív magyar nyelvoktatás. Az eddigi hét csángó lakosságú település mellé ősztől felzárkózó Diószén és Lábnik révén immár kilenc település román tannyelvű állami iskolájában, 24 csoportban tanulhatják a csángó gyermekek a magyart. Emellett továbbra is magyar nyelvű iskolán kívüli foglalkozásokat szerveznek az érdeklődők számára a csángómagyarok által lakott falvakban. Az iskolán kívüli magyar oktatásban tizenegy moldvai településen mintegy ezer gyermek vesz részt – tájékoztatta az MTI-t Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelőse. /Újabb magyarul tanuló csángók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Arra szeretnénk rávenni a magyar kormányt, hogy tartalékalapjaiból finanszírozza a határon túli magyar lapok számára juttatott MTI-anyagokat – tájékoztatta a Krónikát Herényi Károly országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának tagja. A kuratórium ugyanis – a Draskovics-csomag megszorító intézkedéseire hivatkozva – az igényelt 41 millió forint helyett csak 30 milliót hagyott jóvá, ez pedig csupán szept. 30-ig biztosítja a lapok számára rendkívül fontos szolgáltatást. A megoldást Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke abban látja, hogy a kuratórium három tagja – akik egyben parlamenti képviselők is – terjesszenek az Országgyűlés elé olyan indítványt, amelynek elfogadásával az MTI-támogatást közvetlenül a magyar állami költségvetésből lehetne folyósítani. A három képviselő – Herényi Károly (MDF), Géczy József (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) – csupán a jövő évi költségvetésbe foglaltatná bele a támogatást, az idei összeget véleményük szerint a kormány tartalékalapjából kellene elkülöníteni. /L. J.: A tartalékalapra számítanak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke „mélységesen sajnálatosnak" nevezte az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának azt a döntését, amely szerint a határon túli lapok MTI hírekkel való ellátása szept. 30-cal megszűnik – nyilatkozta Bálint-Pataki József az MTI-nek, hozzátéve, reméli, hogy a kuratórium felülvizsgálja álláspontját. /Tárgyalások a határon túli magyar lapok MTI hírekkel történő ellátásának folytatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Az ukrán választási törvényről, a huszti magyar iskoláról, valamint a beregszászi magyar főiskoláról is szó esett a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek, Szabó Vilmosnak és Hennagyij Moszkalnak jún. 30-i találkozóján – tájékoztatta az MTI-t a HTMH. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Hennagyij Moszkal, az Ukrán Migrációs, Kisebbségi és Nemzetiségi Állami Bizottság elnöke megállapította, hogy a vegyes bizottság XII. ülésén, még 2003 szeptemberében Ungváron megfogalmazott ajánlások végrehajtása minden területen eredményesen folyik. – Mélységesen felháborítja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ), hogy a szülők, a pedagógusok és az országos szervezet erőfeszítései ellenére, a hatályos ukrajnai kisebbségi törvények semmibe vételével tovább folyik a huszti magyar iskola meghurcolása. Huszt ukrán nacionalista polgármestere, Mihajlo Dzsanda a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságnál azzal az ürüggyel indított újabb támadást a magyar iskola bezárása érdekében, hogy az épület tisztasága nem felel meg a kívánalmaknak. Újabb támadás a huszti magyar iskola ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A magyar költségvetésből a határon túli magyarság támogatására elkülönített, és az Illyés Közalapítvány (IKA) által kezelt pénzből bizonyos összeget minden évben át kell utalni a Magyar Távirati Irodának (MTI) annak érdekében, hogy utóbbi az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar szerkesztőségeknek lehetővé tegye az általa kiadott hírekhez való hozzáférést.. Az IKA kuratóriuma jún. 7-én egyhangúlag utasította el a további támogatást, a "nemzeti oldalon álló" testületi tagok is,” akik úgy egyébként élnek-halnak a mi megsegítésünkért. Megsúgom: inkább élnek. S nem is rosszul” – tette hozzá Tibori, a Népszabadság kolozsvári tudósítója. Az újságíró továbbment: 2004-ben azért nem tud fizetni az IKA, mert 2002-ben, kormányváltáskor, amikor az alapítvány kasszáját Pomogáts Béláék átvették, abban semmi nem volt. Hatalmas összegeket már elköltöttek. Tibori Szabó Zoltán megállapította: „A nemzetstratégia ma már igen nagy mértékben vezet a zsebekhez.” /Tibori Szabó Zoltán: Nemzetegyesítés és zsebek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket az MTI hírszolgáltatásának megvonását illetően. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. Az egyesület kéri az illetékeseket, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez tegyék meg, a szükséges lépéseket. /Veszélyben a kisebbségi sajtó! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője szerint „valakik" szembe akarják fordítani a romániai, határon túli magyar sajtót a magyar kormánnyal: szept. 30-ától elvágják azt a „köldökzsinórt", amelyen a hazai magyar lapokat az MTI hosszú évek óta híroxigénnel táplálta. A döntést az Illyés Közalapítvány kuratóriuma hozta meg. Az IKA kuratóriumának titkára ugyanis azt nyilatkozza, hogy „a közalapítvány a Draskovics-csomag 197 millió forintos elvonása miatt nem tudja vállalni" a határon túli magyar lapok MTI-hírekkel való ellátását. /Gyarmath János: Magyar–magyar hír-vasfüggöny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Újhelyi István /MSZP/ esélyt lát arra, hogy szept. 30-a után és a következő években is biztosítva legyen a határon túli magyar lapok MTI-hírekkel történő ellátása. /Van esély az MTI-hírek biztosítására a határon túli magyar sajtónak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Az Illyés Közalapítvány közleménye szerint Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Potápi Árpád (FIDESZ) országgyűlési képviselők az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel áttekintették a határon túli magyar lapok hírellátását biztosító MTI szolgáltatás további finanszírozásának kérdését. Megállapodtak abban, hogy az idén 42 millió forint összegű szolgáltatás szept. 30-ig történő finanszírozását az Illyés Közalapítvány vállalja, a negyedik negyedévre vonatkozó költségeket pedig a pénzügyminiszter más forrásából kívánja biztosítani. Draskovics Tibor jelezte, hogy a jövőben a határon túli magyar lapok hírellátásának finanszírozását a költségvetési törvény keretein belül kell rendezni. /Sikeres tárgyalás MTI ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint ezentúl is ingyen kaphatják az MTI híreit a határon túli magyar szerkesztőségek. Az Illyés Közalapítvány kereteiből 43 millió forinttal támogatták a szolgáltatást. Pomogáts Béla rámutatott, az alapítvány keretei szűkösek. 2001-ben is egymilliárd forintot kapott, mint most, aminek alacsonyabb a reálértéke, mint három évvel ezelőtt, ráadásul 200 millió forinttal meg is kurtította a keretet a Draskovics-csomag. A rendelkezésre álló 800 millió forint felével az alkuratóriumok rendelkeznek, 100 millió forintot felemésztenek a működtetési költségek, a fennmaradó 300 millióból a folyamatban levő támogatásokat finanszírozzák. /(Balla Tünde): Pomogáts szerint ingyenes maradhat az MTI. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Önálló jogi státust kapott a román akkreditációs hatóságtól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). Tőkés László püspök az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá: az erdélyi magyarság az 1989-es romániai fordulat után az óvodától az egyetemig terjedő teljes vertikumú, saját önálló, magyar nyelvű oktatási hálózat megteremtését tűzte céljául. Ennek szellemében jártak el, amikor elébe mentek a romániai magyar egyetemalapítási lehetőségeknek s 1990-ben létre hozták a Sulyok István Református Főiskolát, amelyet 1999-ben egyetemmé fejlesztettek. Ennek jogutódja a Partiumi Keresztyén Egyetem. Kiemelte: a PKE engedélyeztetése húzóerőt jelenthet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációjának megszerzéséhez is. A PKE-nek jelenleg 850 hallgatója van. Végzősei eddig más, állami intézményekben tehettek államvizsgát. Az akkreditációs folyamat lezárultával az alkalmazott tudományi és a bölcsészkarral, illetve 13 szakkal rendelkező egyetem mostantól államvizsgát tarthat. /Végleges akkreditáció a Partiumi egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Autonómia ott van Európában, ahol többség és kisebbség az autonómia belső tartalmáról is képes érdemi vitát folytatni, majd arról megegyezni – jelentette ki Bársony András /MSZP/ magyar külügyi államtitkár júl. 29-én az MTI-nek, reagálva a Németh Zsolt sajtótájékoztatóján elhangzottakra. – A kisebbség nem tudja kikényszeríteni akaratát, és nem tudja zsarolni a többséget arra, hogy megvalósítsanak egy olyan autonómiaformát, aminek egyébként tartalmi-érdemi kérdéseiben a kisebbségen belül is intenzív vita folyik, közölte Bársony. Az autonómia-vitákat Románián belül, nem pedig a magyar belpolitika színterén kell lefolytatni. Emlékeztetett: az EU koppenhágai kritériumai sehol nem említik az autonómiát a kisebbségi jogvédelem formájaként. /MSZP: Az EU-tag Magyarország nem fogja zsarolni Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Szokatlan a román miniszterelnöknek, a diplomáciai etikett alapvető szabályait nélkülöző azon eljárása, hogy előbb tesz közzé egy levelet, mint azt a címzett megkapja – mondta Németh Zsolt (Fidesz) az MTI-nek. Hangsúlyozta: a román miniszterelnök tévesen vádolja a beszéd kapcsán Orbán Viktort belpolitikai kampányolással. "A Fidesz kormányon és ellenzékben egyaránt azokat a nézeteket képviselte, amelyeket Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtett" – szögezte le. Ezzel szemben a román kormányfő eljárása a román választási kampánnyal magyarázható. "Pártjának a romániai önkormányzati választásokon megrendült pozícióit a nacionalizmussal és magyarellenességgel kívánja erősíteni" – tette hozzá. Németh Zsolt szerint beigazolódott, hogy a román választási törvény antidemokratikus és diszkriminatív. Hozzátette, hogy erről hamarosan a velencei bizottság is kifejti álláspontját. Németh Zsolt kitért arra, hogy az autonómia a kisebbségi jogok biztosításának azon európai eszköze, amely nélkül nem lehet teljes Románia demokratikus fejlődése. "Másfél millió ember egybehangzó akaratát nem lehet lesöpörni az asztalról" – szögezte le Németh Zsolt, hozzáfűzve, hogy Románia uniós csatlakozását a Fidesz támogatja és a múltban is támogatta. /Németh Zsolt szerint Nastase eljárása szokatlan. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Határon túli magyar tanítók egyhetes továbbképzése kezdődött meg aug. 23-án Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán – tájékoztatta az MTI-t Nanszákné Cserfalvi Ilona főigazgató-helyettes. A kurzusra Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Szerbiából negyven tanító érkezett. A nagyszámú jelentkező miatt idén először két továbbképző kurzust szerveztek: júniusban kilencven résztvevővel a nevelés-oktatás korszerű módszereiről cseréltek véleményt, míg a mostani továbbképzés negyven résztvevője az iskolákban jelentkező új típusú pedagógusi feladatokkal ismerkedik. /Határon túli magyar tanítók Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a közös előválasztásokról Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke Markó Bélának. Markó Béla az MTI-nek elmondta: e levélben semmi újat nem talált ahhoz képest, ahogyan az RMDSZ az előválasztásokat megtervezte. Gyakorlatilag minden romániai magyar szavazhat, a szövetség azt javasolja, hogy ne csak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is joga legyen bárkinek részt venni az előválasztásokon – hangoztatta Markó. "Természetesen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség nevű csoportosulás tagjai is jelöltethetik magukat az előválasztásokon" – hangsúlyozta Markó. Markó leszögezte: nem "közös előválasztásokról" van szó, hanem az RMDSZ-nek a teljesen nyitott, minden magyar számára részvételi lehetőséget biztosító előválasztásairól. /Szász Jenő közös szervezésű előválasztásokat javasol. /Markó: Bárki jelöltetheti magát, de indulni csak RMDSZ-listán lehet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A Magyarország uniós tagságából adódó lehetőségek áttekintése, az őszi romániai parlamenti választásokra való felkészülés és a határon túli magyarok támogatásának új módszerekkel való bővítése szerepel a Fidesz és a romániai Magyar Polgári Szövetség képviselői szept. 9-i tárgyalásainak napirendjén – tájékoztatta a Fidesz közleményben az MTI-t. A Szász Jenő elnök, székelyudvarhelyi polgármester vezette küldöttség Orbán Viktornak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének meghívására látogat Budapestre. /Budapestre látogat a Magyar Polgári Szövetség küldöttsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./

A Nap címmel magyar nyelvű regionális napilapot indított a Ziua országos újság, amely főleg a tényfeltáró írásokra, leleplező riportokra, a politikai ,,elfogulatlanságra” kívánja helyezni a hangsúlyt. Kállay László, A Nap főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a lap központi szerkesztősége Csíkszeredában működik, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is van fiókszerkesztősége. Hivatalosan a Ziua regionális magyar nyelvű napilapjáról van szó, amely tulajdonképpen családi vállalkozás. A magyar lap tulajdonosa ugyanis a főszerkesztő felesége, Kállay Mariana. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Kállai annak ellenére reménykedik a piacon való megmaradásban, hogy 1998 és 2000 között ugyanilyen címmel már vezetett egy hetilapot e két megyében, de az éppen anyagi veszteségei miatt volt kénytelen megszűnni. /Újra magyar nyelvű lapot indított a bukaresti Ziua. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 15-én Budapesten, a vásárközpontban tartották a határon túli és a magyarországi média szakembereinek találkozóját. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára leszögezte, bizonyos abban, hogy az új kormány is ügyel majd arra: semmilyen direkt politikai szempont ne húzódjon amögött, hogy a határon túli magyar média támogatást kap. Nyitottan fogadták egy erdélyi televízió létrehozásáról szóló kezdeményezést. Ugyancsak nyitottak azon elképzelés iránt, hogy Délvidéken, a szórványban élő magyarság tájékoztatására megkezdje működését az úgynevezett Mozaik televízió, és Kárpátalján is induljon el egy ilyen irányú gondolkodás. Szabó Vilmos elmondta: az MTI hír- és képszolgáltatásának folyósítását a külföldi magyar média számára 2005-től már nem az Illyés Közalapítvány költségvetéséből fedezik, hanem beépítik a hírügynökség büdzséjébe. /Médiatalálkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Szept. 14-én indult Csíkszeredán a Ziua román lap által támogatott A Nap című magyar nyelvű regionális napilap. A Romániai Magyar Szó az első három nap után beszámolt az új lapról. A 16 oldalas A Napot Brassóban nyomják, rovatai: Kultúra (egyház), Vélemények, Riport, Közérdekű, Gazdaság, Ankét, Sport, Mozaik, Reklám, Esemény. Kállai László főszerkesztő az MTI-nek nyilatkozott: „A Nap objektivitásra törekszik, semmilyen politikai erő befolyása alatt nem áll, tényfeltáró, leleplező riportokra, valamint közérdekű, a mindennapi életet tükröző írásokra helyezi a hangsúlyt, nem jelentetne meg politikai kommentárokat". – Az első számokban egymást érik a konkrétumokat és tényeket mellőző „tényfeltárások" (Csíkszeredai piacmaffia, Nagyszabású méreteket ölt az erdőirtás tájainkon, Kalitkában mint a madár, Ha kevés a bevétel, toldd meg egy újabb adóval), ugyanakkor az elfogult politikai kommentár sem hiányzik (pl. Cselezik az udemeráj). A lap internetes címe: http://ziua.ro/anap.php. /(Cseke Gábor): A Nap – három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Az RMDSZ teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyaroknak azt az igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a magyarországi szavazók többsége igennel voksoljon, és nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ezzel kapcsolatos álláspontjával – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek. A Fidesz sajnálattal vette tudomásul, hogy a pártelnökök a kettős állampolgárság pártok felett álló nemzeti ügyét pártkérdéssé silányítják, s közli, nem változtat álláspontján: a kettős állampolgárság ügyét nemzeti ügynek tekintik, így támogatják. Arról, hogy milyen konkrét tartalma is legyen a jövőben a kettős állampolgárságnak, a későbbiekben kellene egyeztetni a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok álláspontját – vélte Markó Béla. A magyar politikai pártok egyébként népszavazás nélkül is megoldhatták volna ezt a kérdést, ha meglett volna erre a politikai szándék – hangsúlyozta az MTI-nek Markó Béla. Egy közvélemény-kutatás szerint a határon túli magyar fiatalok közül minden negyedik kivándorolna, igen jelentős részük Magyarországra. Ebből a körből csaknem minden második ember szívesen dolgozna néhány hetet-hónapot külföldön – derül ki a Határon Túli Magyarok Hivatalának szeptemberi felméréséből Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter (aki nov. 2-án tette le hivatali esküjét): "a kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, (...) sokkal inkább arra van szüksége a határon túli magyaroknak, hogy a konkrét problémáikat orvosolni lehessen. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket – jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból – amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" – mondta. /RMDSZ-igen a kettős állampolgárságra. Markó: Népszavazás nélkül is megoldhatták volna a kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Fidesz információi szerint a szocialisták titokban kampányújságot készíttetnek Erdélyben, Székelyudvarhelyen, amelyben "nem" szavazatra buzdítanak a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – mondta Szijjártó Péter (Fidesz) sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért készíttetik Erdélyben, mert ott olcsóbb. A kampányújságban a szocialisták ismételten riogatnak: tömeges áttelepüléssel, gazdasági következményekkel. Nyakó István, az MSZP szóvivője cáfolta, hogy a fideszes politikus állításai igazak volnának. A Magyar Rádió megszólaltatta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét, aki elmondta: ő maga látta a szórólapot. Ebben Gyurcsány miniszterelnök mellett Hiller István pártelnök is gyakorlatilag a kettős állampolgárság ellen agitál. Mindezt Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban, az RMDSZ-hez közelálló nyomdában, készítik, ahol RMDSZ-kampánylapokat, -plakátokat, -szórólapokat is nyomnak. A felelős döntés című MSZP-s kampányfüzet kiadását a székelyudvarhelyi Infopress nyomdának tulajdonítják – értesült az MTI. Ebben az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján ez olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 X nem". /Fidesz: Erdélyben készítteti a népszavazási nemre buzdító kampányújságját az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ A kiadvány nyomtatásával hírbe hozott a székelyudvarhelyi nyomda, az Infopress vezetősége közleményben reagált a híresztelésekre, kifejtve, semmilyen kereskedelmi és másféle kapcsolatban nem állnak a Magyar Szocialista Párttal. Az Infopress rengeteg magyarországi nyomda alvállalkozójaként dolgozik. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete közleményében kifejtette: a sajtóból értesültek az MSZP által állítólag Erdélyben, Székelyudvarhelyen nyomtatott kiadványról, amely a kettős állampolgárság ellen való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Az állásfoglalás szerint: „Ilyen vagy hasonló kiadvány tartalmával nem érthetünk egyet, hiszen az RMDSZ változatlanul és határozottan fenntartja álláspontját, mely szerint méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz.” /J. Á.: Botrány egy kampányújság körül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./

Európa számos országában létezik a kettős állampolgárság intézménye. Csehország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, kivételt képeznek azok a szlovákiai csehek, akik 1993-ban, Csehszlovákia kettészakadásakor fölvették a szlovák állampolgárságot. Őket akkoriban azonnal megfosztották cseh állampolgárságuktól, de egy 1997-es alkotmánybírósági határozat megadta nekik a jogot a kettős állampolgársághoz; ezt 1999-ben az állampolgársági törvény módosítása megerősítette. A szlovákiai csehek száma mintegy 50 ezer. Becslések szerint közülük 25 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Visszakaphatja cseh állampolgárságát – az eddigi állampolgárság elveszítése nélkül – az a Csehországból származó emigráns is, akit cseh (csehszlovák) állampolgárságától a kommunista rendszer idején, 1948. február 25. és 1990. március 28. között fosztottak meg a prágai hatóságok. E törvény alapján az Egyesült Államokban eddig mintegy 4000 ember kért cseh állampolgárságot. Ezekre a személyekre vonatkoztak a cseh restitúciós törvények is, tehát részt vehettek a kárpótlásban, és visszakérhették a kommunista rendszer által elkobzott vagyonukat is. Valamennyi kettős állampolgár rendelkezik választójoggal a csehországi parlamenti választásokon. Horvátország azonnal a függetlenség kikiáltása után, 1991-ban rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. A kettős állampolgárság intézményének bevezetése nem okozott elvándorlást. A horvát állampolgárság megszerzéséhez nem kell előzőleg igényelni a letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgárság szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt. Szerbiában hamarosan a parlament elé kerül a szerb kormány által nemrég elfogadott állampolgársági törvénytervezet. Ennek egyik jellegzetessége a kettős állampolgárság intézménye. A törvényelőkészítő szerint az új jogszabály nem akadályozza a kettős állampolgárság megszerzését, de más ország állampolgárságának megszerzése minden ország nemzeti törvényeitől is függ, illetve a Szerbiával kötött kétoldalú megállapodásoktól. Oroszországban a 2002-es orosz állampolgársági törvény értelmében külföldi állampolgárság megszerzése nem vonja maga után az orosz elvesztését. Moszkva ezeket a kettős állampolgárokat kizárólag oroszoknak tekinti, s ekként védelmezi őket külföldön. Az orosz állampolgárság megszerzéséhez viszont feltételül szabja a külföldiről való lemondást az Oroszországot lakhelyükül választók számára. Ez alól kivételt csak azok képeznek, akikre kettős állampolgársági megállapodás terjed ki. A Szovjetunió szétesése után Oroszországon kívül rekedt 20–22 millió orosz jelentős része új állam polgára lett. Moszkva csak Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal tudott egyezményt kötni a kettős állampolgárságról. Németországban az állampolgárságot alapvetően a származási elv határozza meg: bárhol született valaki, ha csak egyik szülője is német, akkor már maga is német polgár. 2000. január 1. óta a területi elv is érvényesül, korlátozottan. Amennyiben egy külföldi gyereke Németországban születik, megkaphatja a német állampolgárságot is, ha bármelyik szülő nyolc év óta jogszerűen tartózkodik Németországban, vagy a szülést megelőzően három évvel korlátlan időtartamra szóló tartózkodási engedélyre tett szert. A kettős állampolgárság azonban csak átmeneti: az érintettnek 23 éves életkoráig el kell döntenie, hogy melyik ország állampolgára akar lenni. Ausztriában az állampolgársági törvény csak kivételes esetekben engedélyezi a kettős állampolgárságot. Nagy-Britanniában az 1981-ben kelt törvény alapján két alapvető állampolgársági forma létezik. A legáltalánosabb a brit állampolgárság, amelynek feltétele, hogy az illető Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban szülessen brit állampolgárságú édesanyától, vagy törvényesen elismert édesapja brit állampolgár legyen. Ha ezek a feltételek megvannak, külföldi születés és lakhely esetén is általában megadják a brit állampolgárságot. Létezik emellett a "Brit Függő Területek állampolgársága" megjelölésű forma, amely a tengerentúli területeken – ezek összlakossága nem haladja meg a 180 ezret – élő személyekre vonatkozik. Az állampolgársági jogok szempontjából jelentős másik sajátos intézmény a Nemzetközösség, amelyeknek polgárai – csakúgy, mint a tengerentúli területekéi –, a brit választójogi törvény alapján a brit parlamenti választásokon is részt vehetnek, ha életvitelszerűen az Egyesült Királyságban élnek, automatikus nagy-britanniai letelepedési joguk azonban nincs. Ebben az összesen 54 tagállamot számláló, jórészt az egykori brit gyarmatokból álló országcsoportban ugyanúgy megtalálható Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Pakisztán és Banglades, mint Tuvalu, Nauru, Vanuatu, Kiribati és Tonga. Kivételes helyzetben van az Európai Unió egyik tagországa, az Ír Köztársaság is, amely ugyan nem tagja a Nemzetközösségnek, de Nagy-Britanniában vagy Észak-Írországban élő polgárai indulhatnak és szavazhatnak a brit parlamenti választásokon. Franciaország A francia jog nem követeli meg a francia állampolgárságot felvett külfölditől, hogy lemondjon az eredeti állampolgárságáról, illetve hogy a külföldi állampolgárságot felvett francia feladja a francia állampolgárságát, kivéve a nemzetközi megállapodásokban leírt eseteket. A szuverenitás elve értelmében Franciaország úgy tekinti a kettős állampolgárságú személyt, mint a francia állampolgársággal kapcsolatos jogok és kötelességek összességével felruházott állampolgárt, legyen szó franciáról, aki külföldi állampolgárságot nyert, vagy francia állampolgárságot nyert külföldiről. A kettős állampolgárságú francia azonban nem érvényesítheti francia állampolgárságát annak az államnak a szervei előtt, amelynek állampolgárságával szintén rendelkezik, ha éppen annak területén tartózkodik. A kettős állampolgársággal rendelkező francia számára a francia állampolgárság megszűnik: vagy automatikusan a nemzetközi megállapodások, illetve a felvett állampolgárság szerinti ország törvényei alapján, vagy a tartózkodási országban lévő konzulátuson tett lemondó nyilatkozattal. Portugália Az ibériai ország törvényei elismerik a kettős állampolgárság intézményét. A portugál állampolgárságot megszerző személynek, illetve a valamely külföldi államét fölvevő portugálnak csak abban az esetben kell lemondania egyik állampolgárságról, ha azt a másik állam törvénye kötelezően előírja. A portugál törvény nem tesz különbséget belföldi (anyaországi) és külföldi portugál állampolgár között. Külföldi személyek 10 évi portugáliai tartózkodás után kérvényezhetik a portugál állampolgárságot; a volt gyarmatokról érkezettek esetében ez az időtartam 6 év. A külföldön élő portugál, illetve kettős állampolgárok szavazati joggal bírnak, amennyiben állandó külhoni tartózkodásukat bejelentették az ottani portugál nagykövetségen, illetve konzulátuson. E bejelentés alapján vehetők ugyanis fel a választói névjegyzékbe. A külföldön élő portugál állampolgárok száma mintegy 4 millió; a legtöbben közülük Franciaországban, Brazíliában, Venezuelában, Kanadában és az USA-ban élnek. Az anyaországban csak parlamenti választásokon bírnak szavazati joggal. A 180 tagú lisszaboni törvényhozásba – a részvételi aránytól függetlenül – 4 képviselőt küldenek a külhonban élő portugálok. Románia A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont "felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal: nem indulhattak romániai választásokon, nem viselhettek közjogi hivatalt. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott moldovaiak száma eléri a félmilliót. (Arról a Moldováról van szó, amely a Prut és a Dnyeszter folyó között terül el – korábbi neve Besszarábia volt –, s amelyet a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Románia 1940-ben kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak.) Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Tavaly nyárig nem jelentek meg hivatalos adatok a román állampolgárságot is szerzett moldovai állampolgárokról, mivel egy évvel ezelőtt még a moldovai alkotmány tiltotta a többes állampolgárságot. A Moldovai Köztársaság azonban tavaly törvényben tette lehetővé ezt. Szlovákia Szlovákia jogrendjének egyetlen, állampolgárságot érintő törvényében sem fordul elő a "kettős állampolgárság" kifejezés. Sem az alkotmány, sem az állampolgárságról rendelkező 1993-as törvény, sem a határon túli szlovákok hazai jogállását szabályozó, 1997-ben hatályba lépett törvény nem írja le a kettős állampolgárság fogalmát. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Tekintet nélkül arra, hogy ennek a későbbiek során megfelelt-e vagy sem, a szlovák állampolgárság az ilyen kérelmezőnek megadható akkor, ha: szlovák állampolgárral kötött házasságot, vagy ha gazdasági, tudományos, kulturális, műszaki területen különleges jelentőségű érdemeket szerzett a Szlovák Köztársaságnak. Kedvező elbírálás alá esik az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy is, aki már kiváltotta a határon túli szlovák státusát bizonyító igazolványt. Berényi József, a szlovák külügyminisztérium államtitkára az MTI érdeklődésére megerősítette: A kettős állampolgárság fogalma a szlovákiai jogrendben valóban nem jelenik meg, viszont az állampolgárság odaítélése során a kedvezményezett kategóriába sorolható kérelmezőnek nem kell teljesítenie azt a feltételt, hogy kilépjen azon állam kötelékéből, amelyhez a szlovák állampolgárság kérelmezésekor éppen tartozik. /A kettős állampolgárság intézménye néhány európai államban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Kiegyensúlyozottnak ítélték az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentésének tervezetét az EP külügyi bizottságának tagjai – közölte az MTI-vel Brüsszelben Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), aki számos módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez. Az Európai Unió képviselőtestülete várhatóan még a további EU-bővítésről december 17-én állást foglalni kívánó EU-csúcsértekezlet előtt határoz a jelentésről. A tervezet – amelyet a francia szocialista Pierre Moscovici készített – egyetért a csatlakozási tárgyalások lezárásával ez év végén, ugyanakkor fenntartja egy védzáradék alkalmazásának lehetőségét esetlegesen később felmerülő problémák esetére. A tervezet elismeri azokat a lépéseket, amelyeket Bukarest tett a csatlakozás irányában, de felhívja a figyelmet a hiányosságokra is: megemlíti a korrupciót, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kételyeket, illetve a romák helyzetével összefüggő aggodalmakat. Gál Kinga – a román–EP vegyes bizottság alelnöke –módosító indítványaival kiegészíteni kívánta a parlamenti jelentést a bizottsági jelentés lezárta után történtekkel, például a választásokkal kapcsolatos problémákkal. Szent-Iványi István (SZDSZ) kitért a verespataki beruházás kérdésére, amely megítélése szerint, megvalósulása esetén környezeti katasztrófával fenyeget. /Kiegyensúlyozott az Európai Parlament romániai jelentéstervezete – véli Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Az eddigi egy-kétéves várakozás helyett három-öt év is eltelhet, mire egy határon túli magyar állampolgárságot kaphat, ha Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének – közölte a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója. Magyarország a jövőben várhatóan nem tud kedvezményes letelepedési lehetőséget biztosítani a határon túli magyar nemzetiségűek számára, mert az uniós jogszabályok ezt tiltják, így állampolgárságért is csak évekkel később folyamodhatnak – mondta Végh Zsuzsanna. A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy az állampolgársági jogalkotásra nem vonatkozik uniós norma, arra nincs kötelező előírás. Így tehát a várhatóan egységessé váló letelepedési idő után a magyar állam továbbra is különbséget tehet az állampolgárság megadásában magyar és nem magyar nemzetiségű között. (MTI) /Hosszabb időt vehet igénybe a határon túli magyarok honosítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Az Európai Unió nem szól bele a magyar állampolgárság megadásába, aki magyar állampolgárrá válik, EU-állampolgár is lesz, fejtette ki az MTI brüsszeli tudósítójának érdeklődésére Pietro Petrucci, az EU-bizottság bel- és igazságügyi biztosának szóvivője. A szóvivő hangsúlyozta: az EU többi 24 tagállamában azt a személyt, aki a magyar hatóságok által kiadott azonosító okmánnyal igazolja magát, magyar állampolgárnak tekintik. Konkrét példát is mondott: Latin-Amerikában több millió olasz él, olyanok, akik adott esetben soha be sem tették lábukat Európába – de olaszoknak számítanak, s olasz útlevéllel bárhova mehetnek Európában, ők is EU-állampolgárok. /Az Unió nem szól bele. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./

Duray Miklós szerint, akik nemmel szavaznak a kettős állampolgárságra december 5-én, azok igent mondanak a trianoni békeszerződésre. „Akik a nemet propagálják Magyarországon, (...) azok vagy nem értik, vagy nem ismerik a magyarországi jogrendet, vagy pedig tudatosan félre akarják vezetni a magyarországi választókat" – mondta a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke nov. 25-i sajtótájékoztatóján Győrött. A politikus közölte: az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak nem jár mással első lépésben, csak az útlevéllel. Duray kijelentette: a december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról nem csak a magyar választópolgárok ügye, hanem minden magyar ügye. „Ritkán volt az elmúlt 85 évben olyan helyzet, amely az egész magyarságot érintette. A népszavazás kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése ilyen" – szögezte le. „Erről az ügyről nem szabadna népszavazással dönteni, (...) de nincs más választásunk" – jelentette ki Duray Miklós. (MTI) /Duray Miklós szerint: A nem szavazat igen Trianonra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./