"Rövid időn belül másodszor kényszerült nyilvános magyarázkodásra Theodor Stolojan, az Nemzeti Liberális Párt államfőjelöltje a "magyar kérdés" miatt. Először augusztus közepén került nehéz helyzetbe, amikor a román diaszpóra számára szervezett nyári tábor résztvevőivel találkozott Csíkszeredában. Itt azt mondta, hogy hasznosnak tartaná, ha a nagy többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében élő románok megtanulnának magyarul. A román nacionalista sajtó felzúdulásának hatására Stolojan azonnal szükségesnek tartotta külön sajtónyilatkozatban kijelenteni: a magyar kormánytól elvárható lenne, hogy olyan sok jogot biztosítsanak a magyarországi románságnak, mint amennyit Romániában a magyarok élveznek. A napokban zárult erdélyi kampánykörútján úgy fogalmazott: nem ellenezné a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását Romániában. A Marosvásárhelyen tett kijelentéseit Kolozsváron hiába helyesbítette, hogy félreértették szavait: neki az ellen nincs kifogása, hogy a magyarok magánegyetemet hozzanak létre maguknak, a román állami oktatásban az egyedüli üdvözítő modell a "multikulturalitás", különben sincs pénz annyi állami egyetemre, a román nacionalista sajtó fejére olvasta nyilatkozatát. Az MTI kommentárja szerint ez mutatja, hogy a mostani romániai elnökválasztáson minden esélyes jelölt számára nehéz lecke lesz a "magyar kérdés". A magyarokat és az RMDSZ-t meg kell nyerni - ez a mostani romániai választások egyik alapvető parancsa. A jelölteknek azonban természetesen a román szavazatokra is nagyon kell figyelniük. /Nehéz lecke a "magyar kérdés" Stolojant "lepontozta" a román nacionalista sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Nincs a szótárban: Hunyad - közli a számítógépben levő magyar helyesírási program. A Magyarországon készített segédprogram nem ismeri a Vajdahunyad elnevezést sem. A Magyar Távirati Iroda szótára sokkal bőségesebb, itt ugyanis megjelenik például Cluj-Napoca. - Hunyad megye lakosságának 15 százaléka még ma is magyar. "De kit érdekel ez ma, kit érdekel Hunyad, Hunyadi az új Európa ajtain kopogtató anyaországban?" - tette fel a kérdést Szondy Zoltán újságíró. /Szondy Zoltán: Hunyad nem létezik... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./"

Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

"A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát jan. 7-én hajnalban megtámadták a román-magyar határon, a borsi átkelőhelynél. Egy ismeretlen személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki nem lépett közbe. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje a BN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. Kozma Imre atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy jan. 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyváradon ellopták a táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes iratával és számottevő készpénzzel. Ezt azonnal bejelentették a nagyváradi rendőrségen. Ott azt mondták nekik, hogy a rendőrségtől kapott igazolással jan. 6-án este át tudja majd lépni a határt. Ezért nem is fordultak az illetékes magyar külképviselethez, hanem lebonyolították hivatalos programjukat. Jan. 6-án késő este Nagylaknál próbáltak hazautazni, de a román határőrök nem fogadták el a nagyváradi rendőrség igazolását. A szeretetszolgálat vezetője ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik Borsnál. Hajnalban érkeztek az átkelőhöz. Miközben a románul tudó munkatársa a román határőrökkel próbálta tisztázni a helyzetet, Kozma atya a máltai szeretetszolgálat félreálltan parkoló gépkocsijában várakozott. Ekkor érkezett a helyszínre egy terepjáró, benne két fiatallal, egy férfival és egy nővel. A férfi kiugrott a dzsipből, a szeretetszolgálat gépkocsijához sietett, feltépte az ajtaját, kirángatta a vezető melletti ülésről Kozma atyát, és többször megütötte, miközben azt kiabálta: "Málta, mars, mars!″ A védekező Kozma atyának sikerült visszaülnie a kormányhoz, és besorolt az átlépésre várakozó járművek mögé. Támadója a terepjáróba ülve megpróbálta leszorítani az útról, mire az atya az egyik határőrfülkéhez állt az autóval. A támadó ezután visszafordult és elhajtott. A román határőrök "nem vettek észre″ semmit a hosszú percekig tartó dulakodásból, jelét sem adták annak, hogy közbe kívánnának lépni. Miután a támadó elhajtott, közölték a máltai szeretetszolgálat vezetőjével, hogy a román rendőrségi igazolás alapján nem engedhetik át, utazzon Kolozsvárra vagy Bukarestbe az utazási igazolványért. Kozma atya a történtek után nem volt hajlandó útnak indulni. Ekkor érkezett a határátkelőhöz Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, aki egy csíkszeredai rendezvényről utazott vissza Budapestre. A magyar Belügyminisztérium ügyeletéről faxon elküldték Kozma atya adatait és diplomáciai útlevelének fényképes másolatát, a határőrök ezt sem fogadták el. A kolozsvári magyar főkonzulátussal folytatott megbeszélés után az a megoldás született, hogy Budapestről azonnal a határra vitték Kozma atya turistaútlevelét, ezzel ismét beléptették az országba, s ezután azonnal ki is léphetett Romániából. Kozma Imre szerint feltehetőleg megszervezték ellene a támadást, mert a férfi néhány magyar szót is kiabált, például azt, hogy "könyv, könyv″. A magyar kormány tavaly az év végén több ezer millenniumi olvasókönyvet ajándékozott a határon túli magyaroknak, és Erdélybe a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat szállította a könyveket, a borsi határátkelőn keresztül. - Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul közölte, hogy a magyar fél diplomáciai csatornákon keresztül a történtek kivizsgálását kéri majd a romániai illetékesektől. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje, Domus őrnagy azt mondta, hogy találkozott Kozma atyával, de neki semmit sem mondtak az atrocitásról Az őrnagy hozzáfűzte, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. /Tóth Hajnal: Támadás Kozma atya ellen a román határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8."

"Nem kapott még választ Gönczy János Tisza-Szamos kormánybiztos a román kormánytól arra a kezdeményezésre, hogy közösen forduljanak az Európai Unióhoz a Tisza vízgyűjtő területén lévő, szennyező létesítmények biztonságossá tétele érdekében. Az MTI érdeklődésére a román környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője, Lucia Ceuca szerdán azt mondta, hogy nincs információja az esetleges fejleményekről. Gönczy János a múlt évben többfordulós tárgyalást tartott a korábbi román kormány környezetvédelmi miniszterével. Megállapodtak arról, hogy közösen írnak levelet az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosához a szakmai és anyagi támogatás érdekében. A tervek szerint a levél átadására a múlt év december 15-én került volna sor. A levelet végül a romániai kormányváltás miatt csak Gönczy János írta alá, s így adta át az uniós főbiztosnak. A szomszédos országok együttes munkával a múlt évben készítették el a Tisza vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyező források térképét. Megállapodtak arról, hogy a legnagyobb kockázatú létesítmények román területen találhatók, s elsőként ezeket kellene biztonságossá tenni. A román partner nyolc létesítménynél javasolta a munkák megkezdését. Az előzetes becslések szerint a feltételek javítása ezeknél a szennyező forrásoknál körülbelül 10 millió dollár ráfordítást igényelne. - Magyarország 29,3 milliárd forintra készül perelni a tavaly februári tiszai ciánszennyezést okozó Aurul bánya tulajdonosait. Gönczy Jánosnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar fél ezt a pénzt megkapja-e, s erre nem is vár. /A közös fellépés elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./"

"Hónapok (évek?) óta nem méltatta ennyi figyelemre a Kárpát-medencei média az Erdélyi Naplót, mint a napokban, állapította meg Dénes László. A Magyar Távirati Iroda az Erdélyi Napló 3. számában megjelent egyik írást - Fábián Tibor Magyarázom az... igazolványomat című jegyzetét - szinte teljes egészében idézve az ″Erdélyi Napló kommentárjaként″ továbbította, ezt beillesztették a másnapi hírcsomagba. Dénes megjegyezte: tudjuk, milyen irányultságú, beállítottságú, érdekeltségű a magyarországi sajtó zöme, ″tőlük jóindulatú odafigyelést aligha várhatunk.″ Abban a bizonyos lapszámban, ama vélemény mellett ott volt egy másik is, mégpedig a magyar külügyi államtitkáré, aki a fanyalgók figyelmét arra próbálta felhívni, hogy bármilyen kevés kedvezményt is ad a státustörvény, ez még mindig több, mint amit 1989-től errefelé bármelyik magyar kormány hajlandó és képes volt adni. /Dénes László: Egy véleményről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./"

"Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára minden diplomáciai szokást felrúgva a román hatóságok tájékoztatása nélkül tett látogatást az elmúlt hetekben több erdélyi városban, ahol olyan kijelentéseket tett, amelyek csak a szélsőséges román nacionalisták malmára hajtják a vizet - írta márc. 1-jén a Curentul. "Rangrejtve" járt a múlt hét végén - a bukaresti magyar nagykövet társaságában - a Fehér megyében, ahol Nagyenyedet és Gyulafehérvárt kereste fel. - Ioan Rus Fehér megyei prefektus a lapnak kijelentette: sajnálja, hogy nem tájékoztatták a magyar politikus útjáról és "tiltakozik amiatt, hogy Németh Zsolt megsértette a nemzetközi szokásokat és az elemi udvariasság szabályait is". A lap szerint a megyei prefektus "tájékoztatta Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert is" Németh Zsolt útjáról. Egyben közölte: magyarázatot kérnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójától, milyen körülmények között találkozott a magyar politikussal. A lap azt nem részletezte, hogy Németh Zsolt milyen kijelentéseivel "hajtotta a szélsőséges román nacionalisták malmára a vizet". - Valójában a Mediafax hírügynökség február 20-án - az MTI nyomán - nyilvánosságra hozta a magyar államtitkár látogatásának részletes programját, amelyben szerepelt a Fehér megyei látogatás is. /Németh Zsolt "titkos erdélyi útjai" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az MTI értesülése szerint Németh Zsolt államtitkár a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával arról folytatott megbeszélést, hogy milyen támogatást tudna Magyarország az intézménynek adni, mivel az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.) A márc. 2-i telekonferencián Fehér megye prefektusa ismét hangot adott felháborodásának. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter válaszként elmondta: a bukaresti magyar nagykövetet a külügyminisztériumba hívták magyarázatot adni a kialakult helyzetről.- Biztosítom önöket, hogy hasonló eset nem fordul többé elő. Hivatalosítani fogjuk a nemhivatalos látogatásokat - mondta Cozmanca. Véleménye szerint ezt az ügyet annál is inkább tisztázni kell, mivel egyetlen román hivatalos személy sem kereste fel úgy Magyarországot, hogy arról a magyar hatóságoknak ne lett volna tudomása. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 2-án Szatmárnémetiben volt, ahol részt vett a román és a magyar védelmi miniszter találkozóján. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak kijelentette: visszautasítja Ioan Rus vádaskodásait. Maga is tájékozódott ebben a kérdésben, és azt a választ kapta a bukaresti magyar nagykövetségtől, hogy Németh Zsolt látogatásának tervezett programját közölték az illetékesekkel. A román külügynek semmi ellenvetése nem volt arra nézve, hogy "félhivatalos" látogatás keretében a magyar államtitkár útba ejtse Gyulafehérvárt is. Rácz szerint érdekes, hogy amíg Bukarestben Adrian Nastaseék a román-magyar kapcsolatok elmélyüléséről beszélnek, "megyei szinten" ez a látogatás feszültségeket kelt. /Németh Zsolt "titkos" Fehér megyei útja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"A Magyar Távirati Iroda (MTI) műholdas hírszolgáltatására vonatkozó szerződést írtak alá március 1-jén Budapesten a Kárpát-medencei magyar lapok képviselői, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetői a nemzeti hírügynökséggel. Ezt ellátták kézjegyükkel az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának reprezentánsai is. Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is tíz határon túli magyar szerkesztőség - köztük a Bihari Napló - részesül hírszolgáltatásban. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) budapesti székházában rendezett szerződés-aláírást sajtótájékoztató követte. Vas Éva, az MTI gazdasági elnökhelyettese kiemelte a határon túl élő magyarság hiteles tájékoztatásának fontosságát. Hozzáfűzte, hogy ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kell. Bátai Tibor, a HTMH Dokumentáció, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az MTI műholdas hírszolgáltatása jól beépült a Kárpát-medence meghatározó magyar lapjaiba, segíti a lapszerkesztők operatív, kiegyensúlyozott tájékozódását és az olvasók sokrétű tájékoztatását. 1997-ig a HTMH kötötte meg a hírszolgáltatási szerződést, amelyet a rendelkezésére álló sajtótámogatási alapból finanszírozott, 1995-től az Illyés Közalapítványnál megpályázott összeg terhére. 1997-ben felmerült a közvetlen szerződéskötés lehetősége a szerkesztőségek és az MTI között, így lehetővé vált az áruforgalmi adó megtakarítása. Először 1993-ban kötöttek hírszolgáltatási megállapodást öt újsággal, ma már tíz határon túli magyar lap veheti igénybe ezt. A Bihari Napló 1999 óta kapja az MTI híreit. Bátai Tibor elmondta: az MTI hírszolgáltatás jelentős hozadéka, hogy továbbra is egységes marad a magyar nyelv. A magyarországi közszolgálati elektronikus sajtó egy átfogó Kárpát-medencei magyar médiaháló kiépítésén dolgozik. Az idén 37 millió forintot szántak arra, hogy az MTI híreit felhasználhassák a határon túli magyar lapok. Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke kifejtette: néhány héten belül megkezdi működését az erdélyi magyar hírügynökség, amely részese kíván lenni az alakuló egységes magyar médiahálónak. /Rais W. István: Ünnepélyes szerződéskötés Budapesten. Hírszolgáltatás Kárpát-medencei magyar lapoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./"

"A márc. 3-i Cotidianul emlékeztetett, hogy márc. 5-én a román külügyminisztériumba várják a magyar nagykövetet. A lap szerint magyarázatot kell adnia "egyes magyar politikusok erdélyi magánlátogatásairól". (Az MTI bukaresti irodájának nem hivatalos információi szerint ezt a találkozót, amely Mircea Geoana román külügyminiszter március végére tervezett budapesti látogatásával kapcsolatos, már korábban rögzítették.) A Cotidianul szerint ez az ügy az első diplomáciai botrány Románia és Magyarország között a Ceausescu-diktatúra bukása óta: ilyen formában utoljára 1989-ben kértek magyarázatot Bukarestben a magyar nagykövettől. A jelenlegi kormányhoz közel álló Cronica Romana napilap jelentette: Octav Cozmanca közigazgatási miniszter azt közölte, hogy Németh Zsolt Fehér megyében és Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Aradon tett látogatása miatt "megkeresi a külügyminisztériumot, hogy kérjenek magyarázatot a magyar nagykövettől" az említett látogatásokkal kapcsolatban. - Dávid Ibolya a múlt hét végén az RMDSZ meghívásának eleget téve a hagyományos aradi magyar bál díszvendége volt. A magyar igazságügyi miniszter aradi látogatása során találkozott a város polgármesterével is. - A Curentul közölte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke "Budapest közbeavatkozását kéri" és az erdélyi magyarok képviselethez fognak jutni a magyar Országgyűlésben. Markó Béla márc. 1-jén Budapesten járt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó Markó számára "alkalom volt arra, hogy Orbán Viktor segítségét kérje az RMDSZ rögeszméjéhez: magyar nyelvű egyetemek romániai akkreditálásához". /Magyar politikusok a román sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdőjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel erről előzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescu államtitkárral tárgyalt ebben az ügyben. Adrian Nastase miniszterelnök márc. 5-én azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvény tervezetéről, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyminiszter egy másik helyettese is. A jövőben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak - jelentette ki Nastase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselők és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfő kijelentette: "más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni". /Nemcsak Németh Zsoltra, hanem Dávid Ibolyára is neheztelnek a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnök - Németh Zsolt külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látogatására célozva - márc. 5-én kijelentette, magyarországi tisztségviselők csak kísérettel, a kormány tudtával és beleegyezésével folytathatnak tárgyalásokat Románia területén. Adrian Nastase kormányfő fogalmazott: Németh Zsolt hivatalos látogatása csupán Bukarestre korlátozódott, a magyarlakta megyékben pedig a tisztségviselő "olyan tárgyalásokat folytatott a státustörvényről, amelyeknek Romániában nem lett volna szabad elhangzaniuk". Nastase szerint a hazai hatóságoknak "őrizniük" kell a szomszédos országból idelátogató vendégeket. "Más az, ha valaki magánemberként utazik egy fürdőhelyre. De ha egy tisztségviselő a Megbékélés Parkjáról beszélget Arad polgármesterével, kapcsolatban kell lennie a kormánnyal is" - fejtegette Adrian Nastase. Hozzáfűzte, a magyar kormány küldötteivel a hazai kormány képviselőinek a kétoldali kapcsolatokról kell tárgyalniuk. "Nem elfogadható, hogy ezek a találkozók olyanok legyenek, mintha a senki földjén történnének. Változtatunk az ezelőtti gyakorlaton" - összegezte. - Tatiana Maxim külügyi szóvivő elmondta, hogy márc. 5-én Íjgyártó István magyar nagykövet részt vett egy külügyminisztériumi megbeszélésen, ám szó sem volt arról, hogy Mircea Geoana tárcavezető magyarázatot követeljen tőle. "A nagykövet rutintárgyalást folytatott Mihai Dobre minisztériumi főtitkárral. Az ilyenfajta megbeszélések nem mennek ritkaságszámba. Napirenden szerepelt Mircea Geoana március 26-ra tervezett magyarországi látogatása, természetesen szóba került a magyar tisztségviselők nemrég történt látogatása is" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a romániai látogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat nem a külügyminisztérium kezdeményezte, a probléma nem a külügyi tárca képviselőitől indult. Octav Cozmanca Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai látogatására utalva megjegyezte: "ha a szomszédos ország kormányának képviselői turistaként jönnek Romániába, viselkedjenek ennek megfelelően, és ne találkozzanak hazai tisztségviselőkkel". A közigazgatási tárcavezető hozzáfűzte: a történtekért Mircea Geoana külügyminiszter magyarázatot követel Magyarország bukaresti nagykövetétől, Íjgyártó Istvántól. Íjgyártó szűkszavúan nyilatkozott az MTI hírügynökségnek. Mint mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a román hatóságok megkérdőjelezik Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, annál is inkább, hogy a látogatás programjáról a román hatóságokat előzetesen tájékoztatták. /E. Ferencz Judit: Íjgyártó Istvánt "rutinbeszélgetésre" hívták a román külügyminisztériumba. Nastase: Erdély nem senki földje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar kormánypolitikusok magánlátogatásai kapcsán tett szokatlanul ingerült kijelentéseit vizsgálva feltehető a kérdés: ki van otthon Erdélyben. A román államhatalom vagy azok a magyar miniszterek, államtitkárok, akik nem átallanak olykor egy-egy baráti összejövetelre, bálra vagy keresztelőre is átugrani a határon? Az a tény - hogy a magánlátogatások ennyire érzékenyen foglalkoztatják a román kormányt - a bukaresti hatalom frusztráltságáról, féltékenységéről árulkodik. Ez a hatalom nem érzi otthon magát a Kárpát-kanyaron belül, állapította meg Gazda Árpád. A kötődést Nastase a paragrafusok szigorával próbálja kompenzálni, Gheorghe Funar pedig szobrok, táblák, zászlórudak felállításával. /Gazda Árpád: Ki van otthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap márc. 5-i számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét. Oplatka rámutatott: Cozmanca kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgő budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. A kirohanás célja, hogy emlékeztesse Adrian Nastase kormányfőt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról - írta Oplatka. /A Neue Zürcher Zeitung Cosmanca különös kirohanásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Román részről különösen fontosnak tartják az újjászerveződő román és a magyar közszolgálati hírügynökség közötti kapcsolatok fejlesztését - hangsúlyozta Vasile Dancu, tájékoztatási miniszter, aki márc. 20-án Bukarestben fogadta Dorogi Sándort, a Magyar Távirati Iroda elnökét. A miniszter szerint a magyar és a román közösség között ma sem elégséges a kommunikáció, s éppen ezen a területen nagyon sok segítséget nyújthatnak a hírügynökségek a maguk tárgyszerű, kommentároktól mentes híreivel. Az MTI elnöke Bukarestben kötetlen megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is. Dorogi találkozott az MTI romániai partnereivel, a Rompres és a Mediafax hírügynökségek vezetőivel is és a hírügynökségi együttműködés erősítéséről, lehetséges új területeiről tárgyalt. /Romániában az MTI vezetője. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda igazgatója Bukarestben tárgyalt a Mediafax és a Rompres hírügynökség vezetőivel. Hazafele tartva Dorogi Sándor márc. 22-én a Heltai Klubban találkozott a kolozsvári magyar média vezetőivel. A Magyarországon több intézmény bevonásával készülő kárpát-medencei hírügynökség létrehozásával kapcsolatban elmondotta: politikai döntéssel megteremthető egy új hírügynökség, de nem biztos, hogy erre a magyar médiapiacnak valóban szüksége van. Dorogi szerint a magyar kereskedelmi tévéadók híradói a mainál nem igényelnek több kárpát-medencei híranyagot. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tervezi az erdélyi hírügynökség létrehozását, azonban a beszélgetés során kiderült, hogy ez csak ráfizetéses lehet. Csép Sándor, a MÚRE elnöke azonban hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az erdélyi hírügynökséget. /Hírügynökségi vitaest a Heltai Klubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

" Tőkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szervezet belső parlamentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsa márc. 30-i marosvásárhelyi ülésén több olyan döntést hozott - az 1993 óta halogatott belső választások újbóli elodázása - amellyel maradék hitelét is elveszítette. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a tiszteletbeli elnök nem vette észre, hogy itt nem táborok szerint oszlottak meg a vélemények, hanem két elv ütközött, de ezeknek az elveknek nincs közük az RMDSZ‑en belüli irányzatokhoz. Egyes vélemények szerint az SZKT‑nak továbbra is korporatív elvek szerint kell fölépülnie, mások szerint pedig a területi szervezeteknek leosztott mandátumokból kellene összeállnia. Mindkét elv demokratikus. Markó Béla Tőkés László megnyilatkozásait már nem tudja a tiszteletbeli elnök megszólalásának tekinteni, hanem úgy, mint bizonyos, általa fontosnak vélt áramlatok makacs erőltetője. /A Szövetségi Képviselők Tanácsának üléséről. = RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 3. - 64. sz."

"Romániának mintegy 450-500 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy határait az Európai Unió által elvárt szinten tegye biztonságossá - nyilatkozta Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség parancsnoka az MTI bukaresti tudósítójának. Idén körülbelül 130 millió dollárnyi hitelre számítanak és Aurel Neagu reméli, ennek az összegnek tetemes részét a határrendőrség kapja meg. A finanszírozás másik forrását a PHARE- programok jelentik. Olyan informatikai rendszert akarnak kiépíteni, amelyet a későbbiekben - Románia EU-tagságának elnyerése után - összekapcsolhatnak a bolgár és a magyar rendszerekkel, majd a megfelelő európai struktúrákkal. - Románia bízik abban, hogy az Európai Bizottság júniusi jelentése kedvező képet ad majd arról, hogy Bukarest miként teljesítette a vízumkényszer eltörléséhez szükséges feltételeket - jelentette ki Hildegard Puwak, a kormány európai integrációs minisztere. Hildegard Puwak hangsúlyozta, hogy az ország 1200 kilométert kitevő keleti határainak biztonságossá tétele hosszabb időt igényel, s ezen a területen Romániának feltétlenül szüksége van az EU anyagi támogatására. /Hitelek határerősítésre. Remények a vízumkényszer feloldására. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./"

"A magyar külügyminisztérium kész folytatni a már megkezdett konzultációt Romániával a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatról, és várja a román fél érdemi felvetéseit, amelyekre válaszolni fog - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Annak kapcsán nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő a hét végén közölte: a román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt. Horváth Gábor hozzátette: a román fél kérésére a törvényről a szakértői konzultációs fórum első fordulója már lezajlott Bukarestben, és egyetértés mutatkozott annak folytatásáról. A magyar fél igent mondott a román konzultációs igényre, ezért meglepő a sajtón keresztül történt bukaresti üzenet.- A státustörvény európai méretű botrányt fog okozni - írta a román kormányhoz közel álló Cronica Romana. Az Adevarul szerint az elszigetelődés a kormánypártot fenyegeti a parlamentben, az RTDP-nek már csak az RMDSZ maradt meg szövetségesként. Nastase kijelentésére reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtónak úgy nyilatkozott: megítélése szerint eltúlozták a státustörvény jelentőségét. A szövetségi elnök nem tartotta szükségesnek azt, hogy a magyar kormány konzultáljon a román féllel a státustörvény parlamenti vitája előtt, mivel ez a jogszabály nem a két ország közti kapcsolatokra, hanem a határon túli magyaroknak Magyarország, s nem pedig Románia területén biztosított kedvezményekre vonatkozik. /Meglepő a bukaresti "sajtóüzenet" - véli Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Jún. 3-án Kárpátalján, a Beregszász környéki Gut községben a magyar millennium jegyében felavatták Szent István szobrát. Az emlékművet Veress Péter beregszászi művész tervei alapján Tihor Albert készítette el kovácsolt vasból. Jún. 4-én Csetfalván Majnek Antal püspök felszentelte a község újonnan épült római katolikus templomát. A templom építéséhez a magyarországi Ökocentrum Kft. nyújtott jelentős anyagi segítséget, belsőépítészi munkálatai Matl Péter munkácsi építész-szobrász tervei alapján folytak. /MTI/ "

"Jövőbe mutató és történelmi horderejű döntéseket gyakorta félreértéssel fogadnak és tévesen értékelnek. A szomszédos államokban élő magyarokról tegnap elfogadott törvénnyel is ez a helyzet, jóllehet több mint másfél éve folyamatosan tájékoztattuk szomszédainkat az előkészítésről, a törvény céljáról és tartalmáról - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter jún. 20-án Budapesten az MTI érdeklődésére. A törvény semmilyen megkülönböztetést nem tartalmaz és nem eredményez a szomszédos országok polgárai között. A kedvezmények Magyarországon élvezhetőek, ugyanakkor Budapest eddig is nyújtott támogatást a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek és közösségeik számára, amivel kapcsolatban sohasem vetődött fel, hogy ütközne az érintett államok jogrendjével - mondta Martonyi János. A törvény megvalósítása során magyar hatóságok a szomszédos országok területén semmilyen tevékenységet nem fognak kifejteni. A jogszabálynak területen kívüli hatálya nincs, ezért nincs is értelme felvetni azt a kérdést, lehet-e majd alkalmazni a törvényt a szomszédos országok területén - szögezte le. /A kedvezmények Magyarországon élvezhetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./"

"A megvalósult szabadság és demokrácia tekintetében a kelet- és közép-európai, illetve a nem balti volt szovjet államok között éles választóvonalat mutat ki a washingtoni székhelyű, Freedom House nevű amerikai szabadságkutató intézet legutóbbi közzétett tanulmánya. Az átalakuló országokról szóló (Nations in Transit című), 434 oldalas jelentés az 1999. július 1. és 2000. október 31. közötti időszak mérvadó fejleményeit tekinti át. A 15 kelet- és közép-európai államból 10-ben megszilárdult a demokrácia, a többiben ez nem mondható el. Ezen utóbbi országcsoportból mindössze 4 állam - Oroszország, Ukrajna, Grúzia és Moldova - teljesítette a választások demokratikus lebonyolításának minimális feltételeit, és egy sem minősíthető stabil piacgazdaságnak. A szovjet tagköztársaságok jelentős részében ugyanakkor a kommunista nómenklatúra volt a függetlenné válás legfőbb szorgalmazó ereje. /Kárpáti János (MTI): Éles választóvonal a volt kommunista országok között - derül ki a Freedom House amerikai szabadságkutató intézet tanulmányából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Sepsimagyaróson szept. 23-án falutalálkozó keretében emlékeznek Kóréh Ferencre (1909-1997), a falu jeles szülöttjére, megtartják felújított művelődési otthon névadó ünnepségét. Kóréh Ferenc Bukarestben lett jogász, a Keleti Újság szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda (MTI) bukaresti tudósítója, egyszersmind újságíró és író is. A bécsi döntés után indította többedmagával Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép című napilapot, melynek felelős szerkesztője lett. Lapot szerkesztett Budapesten is, majd Bécsbe menekült, és a Szabad Európa Rádió munkatársaként 1950-ben került Amerikába. Több mint harminc éven át az egyik legismertebb és legmarkánsabb személyisége volt a magyar nyelvű adásnak. 1953-ban szólalt meg először a Magyar Amerika Hangja című közkedvelt rádióműsor, melyet 45 éven át sugároztak. Kóréh Ferenc vezetője volt az Amerikai Erdélyi Szövetségnek, jelentős szerepet vállalt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség munkájában, újságjainak szerkesztésében. Úgyszólván a világ minden emigrációs lapjában jelentek meg írásai. Erdélyről, az erdélyi magyarságról soha nem feledkezett meg. Az englewoodi teetőben nyugszanak hamvai, halálakor földijei, Havadtőy Sándor református és Csorba Domonkos római katolikus lelkészek búcsúztatták. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarós emlékezik. Ki volt Kóréh Ferenc? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./"

"A kisebbségek problémáit feldolgozó román-magyar vegyes bizottság szeptember 24-25 között Bukarestben ülésezett. Munkálatairól az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád számolt be. Ezek szerint az elfogadott jegyzőkönyvnek négy része van: egy általános, alapelveket tartalmazó rész, egy a magyarországi román, illetve a romániai magyar közösségek helyzetét tartalmazó rész, továbbá egy, a státustörvénnyel kapcsolatos fejezet, és végül a két kormány felé javaslatokat megfogalmazó, jövőre vonatkozó rész. Az első, második és negyedik pontokban sikerült konszenzusos szöveget létrehozni. A státustörvénnyel kapcsolatban a román fél egy pontos elvárás-csomagot terjesztett elő, a magyar pedig megfogalmazta ezzel kapcsolatos válaszait. A romániai magyarság helyzetét javítandó ajánlásokból: a román kormány biztosítsa a helyi közigazgatásról szóló törvény kisebbségeket érintő vonatkozásai gyakorlati érvényre juttatását; tanulmányozza a romániai magyarsággal foglalkozó tudományos kutatóközpont létrehozásának és pénzügyi támogatásának lehetőségét; hozzanak létre közös szakértői bizottságot az 1848-1849-es forradalom aradi eseményeinek emlékére a Zala György szobrászművész szobra újraállításának megvitatása végett; folytatódjon a tárgyalás arról, hogy a multikulturális egyetemeken valamely nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatási vonal tanárainak döntési lehetősége teremtődjön a karok szervezését érintő kérdésekben, továbbá az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, illetve arról, hogy sürgessék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását. E két utóbbiban az RMDSZ képviselőjének javaslatát vették kiindulópontként. /Bukarestben ülésezett a román-magyar vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ A magyar-román kisebbségvédelmi vegyes bizottság bukaresti ülésén a státustörvénnyel kapcsolatosan a magyar fél nem hivatalos állásfoglalást adott át - válaszul a román tárgyalópartner észrevételeire -, amelynek szövegét a Határon Túli Magyarok Hivatala az MTI rendelkezésére bocsátotta. A magyar dokumentum szerint, mely hét pontban foglalja össze válaszait az ugyanennyi pontban megfogalmazott román észrevételekre, a törvény célja, hogy a benne foglalt kedvezmények és támogatások révén a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek sokszínű és szoros kapcsolatot ápolhassanak Magyarországgal, boldoguljanak szülőföldjükön, megőrizzék nemzeti öntudatukat. Továbbá az, hogy Magyarország fejlessze két- és többoldalú jószomszédi viszonyát, saját stabilizáló szerepét és a regionális együttműködést Közép-Európában. A magyar fél leszögezi, hogy a törvény alapján kiadandó magyar, illetve magyar hozzátartozói igazolványokkal kapcsolatos közigazgatási eljárás kizárólag Magyarországon történik, magyar törvények alapján. A magyar igazolvánnyal azonos jogokat biztosító hozzátartozói igazolványt magyar nemzetiségűek nem magyar házastársa és gyermekei is kaphatnak. A törvényben meg van határozva, hogy mely magyar hatóságok vezethetnek nyilvántartást az igazolványokkal kapcsolatban, és hogy a nyilvántartásban mi szerepelhet. Végül a nem hivatalos állásfoglalás leszögezi: a magyar fél, úgy, mint eddig, a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a törvényben foglaltak végrehajtásáról a román felet közvetlenül tájékoztassa, és arról érdemi konzultációt folytasson. /Magyar állásfoglalás hét pontban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Adrian Nastase miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva szept. 27-én kijelentette: a jövő évi magyarországi választásokig nem várhatók látványos fejlemények Románia és Magyarország kapcsolataiban, ezért "most az a fontos, hogy feleslegesen ne rontsuk meg kapcsolatainkat". A státustörvénnyel kapcsolatos vitát a magyarországi választásokkal összefüggő konjunkturális problémának minősítette. Nastase kész ismét találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mivel véleménye szerint a párbeszéddel sok félreértés tisztázható. A státustörvényt illetően a román kormányfő úgy vélte: egyrészt meg kell várni a törvénnyel kapcsolatos nemzetközi állásfoglalást, másrészt több kérdés megoldható, ha van rá akarat. Példaként említette a munkavállalás ügyét. Véleménye szerint elegáns megoldás lenne az, ha a munkavállalásról kötött román-magyar megállapodás jelenleg nyolcezer főben rögzített kvótáját eltörölnék. Ez megteremtené annak keretét, hogy mindenki - aki akar, vagy akit hívnak - Romániából Magyarországra mehessen dolgozni. Nem tekinthető szerinte kudarcnak az, hogy a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság bukaresti ülése jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, elvégre nem a státustörvény, hanem a romániai magyar nyelvű állami egyetem problémája miatt nem történt meg az aláírás. A kérdést az tette bonyolulttá, hogy a magyar fél óhajtotta: a jegyzőkönyvben legyen utalás arra is, hogy a román félnek szándékában áll egy magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának támogatása Romániában. "Román részről ezzel szemben ellenvetés volt, mivel a kérdés kizárólag arra vonatkozik, miként is szervezi meg a román állam saját oktatási rendszerét. Ez nem lehet témája a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoknak". Emlékeztetett arra, hogy a romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyét román részről mindig is a román állam belügyének tekintették. 1998-ban a kisebbségvédelmi szakbizottság budapesti ülésén a román tárgyalófél elfogadta ajánlásként, hogy támogatják a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, de ezt a megállapodást már az akkori kormány is azonnal semmisnek mondta ki. Nastase elmondta: ő soha nem támogatta az önálló magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, mert semmiféle olyan nemzetközi norma nincs, amely előírná az anyanyelvű állami egyetem alapításának kötelezettségét. "Fontos, hogy támogassuk a magyar nyelv használatát és tanítását, teremtsük meg a szükséges feltételeket a magyar nemzetiségű diákoknak. A kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák az anyanyelv megőrzését és elsajátítását biztosítják. Az állami egyetem létrehozása már más magyar nyelvű közintézmények létrehozását is felveti, a következő lépés a magyar anyanyelvű rendőrőrsök, kórházak kérdése lenne" - vélekedett. Román részről azt támogatják, hogy a Kolozsváron működő Babes-Bolyai Egyetemen belül magyar nyelvű katedrákat, tanszékeket hozzanak létre. "A magyar nyelvű magánegyetem alapítása egészen más kérdés: ilyen egyetemet most alapítottak Romániában, és ez az egyetem a jövő héten nyitja meg kapuit" - tette hozzá. /(Az MTI nyomán): Román-magyar kapcsolatok. Nastase nem vár látványos fejleményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"Szept. 27-én Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyugtalanítónak tartja a radikális szárny erősödését a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül. Ez megmutatkozik az alkotmány módosításával kapcsolatos egyes állásfoglalásokban is. Nastase szerint pártja esetében nem lehet nacionalista retorikáról beszélni. A román nyelvtörvény kérdésében az egyedüli nyitott kérdés a helyi magyar nyelvű tévéadók műsorának feliratozása volt. Nastase hangsúlyozta, a PSD egyetért azzal, hogy a vallási, a sport és a szórakoztató műsorokat ne feliratozzák, de a politikai műsorok esetében elvárják a fordítást. Nastase az RMDSZ képviselőinek szemére vetette, hogy a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottság napirendjére vitték az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. "Úgy véltük, az európai kapcsolatokban támaszkodhatunk az RMDSZ-re. Kértem, ezt a kérdést ne vessék fel, úgyis van elég égető problémánk. Zavart okoz, hogy mégis napirendre tűzték... Az RMDSZ négy évig kormányon volt. Akkor semmit nem oldottak meg, és most, amikor ellenzékben vannak, mindent meg akarnak oldani. Még csak nyolc hónap telt el, egy kis türelemre lenne szükség". A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a kormány a kétnyelvű helységnévtáblák kérdésében késésben van ígéretéhez képest. Megjegyezte, hogy nagy figyelemmel követi a romániai magyar sajtót. /(Az MTI nyomán): "Nagy figyelemmel követem a romániai magyar sajtót". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"A magyar fél sajnálattal állapította meg, hogy a kormányközi kisebbségi szakbizottság második, bukaresti fordulóján is elmaradt a magyarországi román és a romániai magyar kisebbségi közösségeket érintő jegyzőkönyv aláírása, illetve az érdemi tárgyalás a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazásáról - tájékoztatott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, a kisebbségi szakbizottság magyar társelnöke. S történt mindez annak ellenére, hogy július végén a román és magyar miniszterelnök megállapodott: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekről a vegyes bizottság keretei között folytatják a párbeszédet. Sajnos, a kisebbségi szakbizottság munkája során e kérdések érdemi vitájára nem kerülhetett sor, mert a magyar fél által átadott négy végrehajtási rendelet-tervezetre a román fél nem reagált. "A bukaresti konzultáción a román fél még saját témajavaslatáról sem volt hajlandó tárgyalni, amelyet az előző tárgyalási fordulóban maga adott át a magyar félnek a törvény végrehajtásával kapcsolatban "- tette hozzá Szabó Tibor, majd kijelentette: "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció arra hivatkozott mindkét tárgyalási forduló során, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. A diplomáciai gyakorlatban meglehetősen szokatlan ok miatt végül nem lehetett aláírni a szakbizottsági ülés jegyzőkönyvét, melynek szövegében pedig gyakorlatilag már megegyeztünk, mert a román delegáció a megállapodás ellenére szeptember 27-én nem jelent meg a budapesti tárgyaláson". A magyar társelnök véleménye szerint ezzel a román delegáció megkérdőjelezi az Alapszerződésben rögzített kormányközi vegyes bizottsági mechanizmust, és kivételt képez a többi szomszédos országokkal hatékonyan működő kisebbségi vegyes bizottsági rendszerek sorában. Szabó Tibor elmondta: a magyar fél az érdemi közlendők kifejtésére továbbra is a hivatalos diplomáciai csatornákat tartja járható útnak és továbbra is változatlanul a magyar és román miniszterelnökök 2001. július 28-i megegyezését tekinti irányadónak. (Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Megdöbbentő MTI-hír: Nagykaposon szept. 29-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték Mécs László papköltő mellszobrát. Az 1920 és 1930 között Nagykaposon plébánoskodó premontrei szerzetes, később kanonok és népszerű költő néhány éve felállított mellszobra a város római katolikus temploma előtt állt. A szobrot a tettesek nem vitték el, hanem a talapzattól néhány méternyire húzódó árokban hagyták. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított vizsgálatot. - Néhány éve Nagykaposon hosszasan elhúzódó huzavona volt az ott felállított turul emlékmű miatt: a szlovák politikai erők hónapokon át tiltakoztak a nagykaposi turulszobor miatt. /MTI/ "

"Meglepetéssel értesültünk a román külügyi szóvivő kijelentéséről, mely a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága 2001. szeptember 27-re tervezett, és a román fél távolmaradása miatt elmaradt ülésével kapcsolatosan arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a konzultáció "a magyar küldöttség mulasztása miatt" nem folytatódhatott a magyar fővárosban - jelentette ki a hét elején Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a kisebbségi szakbizottság társelnöke, aki szerint a szakbizottság második, bukaresti tárgyalási fordulóján a román fél kezdeményezésére megállapodás született arról, hogy szeptember 27-én Budapesten aláírásra kerülhet a gyakorlatilag kész jegyzőkönyv. "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció a megállapodás ellenére nem jelent meg a budapesti tárgyaláson, és másnap jegyzékben fejtette ki azt az álláspontját, mely szerint egyetért ugyan a jegyzőkönyv-tervezet tartalmával, de hiányolja a kielégítő magyarázatot a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatosan felvetett kérdéseikre - mondta Szabó Tibor. A magyar fél fontosnak tartja rögzíteni, hogy a törvénnyel kapcsolatos kérdések érdemi vitájára a szakbizottsági ülés egyik tárgyalási fordulóján sem került sor a román fél hozzáállása miatt. A román fél nem reagált az általunk átadott végrehajtási tervezetekre, miként saját - egyébként nem hivatalosan átadott - felvetéseiről sem volt hajlandó tárgyalni" - fogalmazott a magyar társelnök. A román delegáció mindkét tárgyalási fordulón sajnálatosan arra hivatkozott, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok ellenére a magyar fél úgy véli, hogy a román partner kérésére immár két alkalommal felfüggesztett szakbizottsági ülés lezárható a közös jegyzőkönyv és az ajánlások aláírásával, és kész az érdemi tárgyalások folytatására. /(Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Budapest nem érti Bukarestet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./"

"A magyarországi és a határon túli magyar közoktatási intézmények múltját és jelenkori életét bemutató számítógépes adattár készül - hangzott el a Schola Orbis programról rendezett konferencián okt. 20-án, Budapesten. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) szervezésében zajló munkába eddig 52 intézmény kapcsolódott be, az anyaország mellett Szlovákiából, Kárpátaljáról, Délvidékről és Erdélyből. A magyar iskolák történetének számítógépes feldolgozásán túl az Schola Orbis program célja, hogy az egyes intézményekhez kapcsolódó tanárok, nevessé vált diákok élete, munkássága nyomon követhető legyen. Bakó Anna, az OPKM munkatársa elmondta: az egyes, fontosnak tartott eseményeket tanévenként rögzítették, illetve rögzítik. Az informatikai úton történő képi rögzítés arra is lehetőséget kínál, hogy ritka, eredeti dokumentumokkal is megismerkedhessenek az érdeklődők. A könyvtári, levéltári dokumentumok, iskolai évkönyvek, monográfiák, bibliográfiák, tablóképek felhasználásával eddig elkészült adatbázisok tartalma az adott intézmények mellett az OPKM-nél is elérhetők és CD formájában is napvilágot láttak. A munkálatokhoz a számítógépes programot az OPKM térítésmentesen biztosítja. Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára köszöntőjében az iskolák egymásra találását, együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Az intézményi háló az, ami minden történelmi, gazdasági viszontagság ellenére megmarad, pótolva a közigazgatási együvé tartozás hiányát - mutatott rá a minisztérium illetékes. Bíró József, az OPKM főigazgatója Nemeskürty István szavait idézte: a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük. /MTI/ "

"Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"A kormány az első tapasztalatok alapján felülvizsgálja a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román állampolgárok magáncélú külföldi utazásainak feltételeit szabályozza - közölte dec. 10-én Ioan Rus belügyminiszter az MTI kérdésére. A Magyarországra utazó turistáknak legkevesebb 250 eurónak megfelelő összeggel kell rendelkezniük. Ez öt napi kinntartózkodásra vonatkozik, ennél hosszabb időtartamú út esetén minden további napra 50 eurónak megfelelő összeg szükséges. /Felülvizsgálják a kiutazási rendeletet. Nem törvényes az egészségbiztosítás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"