Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániáért felelős főbiztosának váratlanul Romániába látogatott. Szept. 2-án találkozott Daniel Daianu pénzügyminiszterrel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Thomsen aggasztónak nevezte Románia pénzügyi helyzetét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési deficit kordában tartására a román kormánynak növelni kellene az adózás mértékét. A megbeszélések után Daianu úgy nyilatkozott, hogy találkozón nem esett szó egy újabb stand-by hitel folyósításáról. /MTI/

A hazai és a határainkon túli nemzeti kisebbségek helyzetéről tájékozódott Magyarországon Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa - tájékoztatta a Külügyminisztérium szóvivői irodája az MTI-t. A kiadott közlemény szerint a hivatalos látogatás során a főbiztost fogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. Max van der Stoel megbeszélést folytatott Németh Zsolt külügyi államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala, továbbá a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala vezetőivel. - A magyar kormány nagyra értékeli Max van der Stoel-nak a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése, valamint az EBESZ-dokumentumokban a részes államok által vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében 1992 óta kifejtett tevékenységét - tartalmazza a közlemény. /MTI/

Okt. 14-én Budapesten ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. Bebizonyosodott, hogy a magyar?román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztésére - hangzott el a testület tanácskozása után Németh Zsolt magyar és Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkár közös sajtótájékoztatóján. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltságuk miatt - az államtitkárok látták el. A román külügyminisztérium szóvivője az MTI kérdésére közölte: mivel a parlament együttes ülésén a vita a tervezettnél hosszabbra húzódott el, és Andrei Plesu külügyminiszternek a végső döntésig jelen kellett lennie a törvényhozásban, kénytelen volt lemondani budapesti útjáról. A nap folyamán azonban telefonkapcsolatba lépett magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. A szóvivő szerint mindkét miniszter gyümölcsözőnek minősítette a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság tanácskozását. /Megtalálták a megfelelő keretet. Ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

"Gica Agrigoroae, a Nagy Románia Párt Kovászna megyei elnöke az Evenimentul Zilei című lap okt. 15-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy a megyében már létrehozták azt a helyi Nemzeti Gárdát, amely szükség esetén összeállított listák alapján "begyűjti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőit, akiket egy ad hoc bíróság ítélete alapján kivégeznek". A helyi Nemzeti Gárda 127 tagból áll. Van köztük "Jugoszláviát megjárt hét zsoldos", és a gárda soraiban megtalálhatók "a védelmi minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI)" tagjai is. A gárda 11 fős csoportokra oszlik, s ezek már "elfoglalták állásaikat" a városokban, Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében. Agrigoroae kifejtette: ha hozzákezdenek az RMDSZ autonómiatörekvéseinek megvalósításához, a magyar szövetség vezetőit "a már elkészített listák alapján begyűjtik otthonaikból, rögtönítélő bíróság elé állítják őket, és annak ítélete alapján kivégzik: főbe lövik, felakasztják vagy karóba húzzák őket. Ha megpróbálnak elmenekülni, a Vasgárda volt tagjai, akik most Kanadában és az Egyesült Államokban vannak, felkutatják őket." A Kovászna megyei elnök nyilatkozatát az Evenimentul Zilei csak a vidékre menő, első kiadásában közölte. Az MTI bukaresti irodájának érdeklődésére Romulus Ioan Budura, a Nagy Románia Párt szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "nincs tudomása a hírről. A lapok egyébként is annyi mindent közölnek". Egyben kétségbe vonta annak lehetőségét, hogy a párt bármely tagja is ilyen nyilatkozatot adott volna. - A Román Hírszerző Szolgálat sajtóirodájának egyik munkatársa az újságcikk kapcsán kijelentette az MTI-nek: kizárt, hogy a SRI alkalmazottai tagjai lennének egy ilyen szervezetnek. /RMDSZ-vezetők kivégzését tervezi a Kovászna megyei NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"A nov. 19-i bukaresti lapok zöme első oldalon, a felháborodás legváltozatosabb eszközeivel adják tudtuk a "hihetetlen, de igaz" eseményt: hogy egy román katonai egységet a magyar határőrök /"vámosok"/ se szó, se beszéd, nem engedtek át a baráti Magyarországon, hogy részt vehessenek egy szlovéniai hadgyakorlaton. Az üggyel kapcsolatban az MTI az alábbi értesülést továbbította: Valószínűleg technikai hiba történhetett román részről, és ezért nem sikerült megteremteni a törvényi feltételeket ahhoz, hogy egy román katonai kontingens hétfőn belépjen Magyarországra - mondta nov. 18-án Erdélyi Lajos, a magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az alkotmány szerint ugyanis az Országgyűlés engedélyére van szükség ahhoz, hogy Magyarország területére külföldi fegyveres erők léphessenek be. A román fél először nov. 13-án jelezte, hogy szeretne Magyarország területén áthaladni nov. 26-án, mert részt kívánnak venni Szlovéniában a NATO békepartnerségi hadgyakorlatán. Ezt követően 16-án reggel újból közölték, hogy igénybe vennék az ország területét az áthaladáshoz. A bejelentéssel szinte egy időben megjelent a 29 fős katonai kontingens Nagylaknál a határon. A határőrség törvényt sértett volna azzal, ha beengedi a román csapatot az országba - hangoztatta Erdélyi Lajos. A határőrség felajánlotta a román katonai alakulat tagjainak, hogy civilként, fegyver nélkül lépjenek be az országba, de ezzel a lehetőséggel a románok nem éltek - tette hozzá. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy eddig hasonló esetekben mindig időben érkezett a román kérelem, és az Országgyűlés is minden esetben engedélyezte a csapatok átvonulását. Erdélyi Lajos reményét fejezte ki, hogy a Romániában nagy vihart okozó eset nem rontja meg a két honvédség közötti jó kapcsolatot. A bukaresti rádió nov. 19-i reggeli budapesti tudósításában a magyar fél elismerte, hogy a hasonló esetekre vonatkozó egész szabályrendelet tökéletesítésre szorul, s a jövőben minden bizonnyal könnyebb lesz intézkedni egy ilyen nézeteltérés esetén. /A magyar határőrség nem engedte be a román kontingenst. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

"A határon túli magyar területek ösztöndíj-tanácsai döntik el, hány magyar fiatalt küldenek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe tanulni ösztöndíjjal. Számuk jelenleg ezernél is kevesebb, és az utóbbi években egyre csökken. Főként Erdélyben bírják maradásra a tanulni vágyókat... Jellemző, hogy Erdélyből évente már alig húszan kapnak ösztöndíjat magyarországi tanulmányokhoz. Azt mondja Kulcsár Szabó Ernőné, az Oktatási Minisztérium címzetes főtanácsosa, hogy Burgenlandból, Szlovéniából és Horvátországból is elhanyagolható az érdeklődés a magyarországi főiskolai, egyetemi tanulmányok iránt. Viszont mind többen jönnek Kárpátaljáról és a Felvidékről. Nincsenek rossz helyzetben a határon túlról jött ösztöndíjasok, mert rájuk - miképpen a hazai diákokra - is vonatkozik a felsőoktatási törvény, utánuk is jár a normatíva a felsőoktatási intézménynek; a diákok tankönyvvásárlási támogatást, ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést kapnak. Január 1- jétől a társadalombiztosításban is részesülnek. Ha betegek lesznek, ugyanolyan kezelést kapnak, mint a többi magyar diák. Tavaly nem volt TAJ-számuk, TB-kártyájuk a határon túli magyar főiskolásoknak, egyetemistáknak. Csak az államközi szociális és egészségügyi megállapodás értelmében kaphattak sürgősségi ellátást. Ha sor került rá, a külön erre a célra elkülönített pénzből fizették ki a fiatal számláját. Új jelenség, hogy Magyarország határ menti középiskoláiban is tanulnak határon túli magyar gyerekek. Ezek a tanulók vagy kollégiumban laknak, vagy naponta átjárnak az iskolába. Aki itt érettségizik, az rendszerint itt is akar továbbtanulni. Csakhogy a felsőoktatási törvény garantálta kedvezmények csupán azoknak járnak, akik ösztöndíjjal kerülnek a magyar felsőoktatási intézményekbe. Az itt érettségiző diáknak tehát az otthoni ösztöndíj-tanácshoz kell fordulnia ösztöndíjért. A bizottságok általában előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akik otthon érettségiztek, nem pedig Magyarországon. Ezt is jó tudni annak, aki abban a reményben jár határ menti magyar középiskolába, hogy javít itteni felvételi esélyein. Hiába felel meg a felvételin, ha nincs ösztöndíja, csak a költségtérítéses - úgynevezett fizető - szakokra vehető fel a határon túli magyar fiatal. Ugyanúgy, mint bármely más külföldi diák. A tandíj nem kevés. Hozzászámítva a megélhetést, a szállást, tetemes összegről van szó. Érdemes tehát tájékozódni mielőtt magyar főiskolára, egyetemre jelentkezik a határon túli magyar fiatal. S ha már ők nem kellően körültekintőek, legyenek azok az osztályfőnökök. Õk bizonyára tudják osztályuk melyik tanulója jár át Kárpátaljáról, Romániából vagy a Felvidékről. - Az már a határon túli magyar tanárok gondja, hogy közülük kevesen részesülhetnek az itthon népszerű Széchenyi-ösztöndíjban. Eddig évente egy személy kapta meg. Minden alkalommal erdélyi tanár. A kiírás szerint csak az jöhet számításba, aki közalkalmazotti viszonyban van valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménynél. Kulcsár Szabó Ernőné úgy látja, hogy a határon túli magyar főiskolai, egyetemi tanárok anyagi helyzetének javítására nem a Széchenyi-ösztöndíj hivatott. Külön ösztöndíjrendszert kellene alkotni a határon túli magyar tanárok, professzorok számára. A kormányprogramban szerepel a Szent Györgyi Albert-ösztöndíj. Amíg működni nem kezd, addig átvehetné szerepét a hamarosan életképessé váló Apáczai alapítvány. A legjobb persze az lenne, ha miképpen a hallgatókat, a tanárokat is ott részesítenék anyagi és egyéb előnyökben, ahol tanulnak, tanítanak. /Ösztöndíjjal, a határon túlról - MTI = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"

"A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosabbak lettek, mint korábban voltak, tekintettel arra, hogy a NATO és az Európai Unió elfogadta Magyarország jelentkezését - jelentette ki febr. 8-án Budapestre történt indulása előtt Radu Vasile román miniszterelnök. Rövid nyilatkozatában a román kormányfő azt hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben "Magyarországnak igen erőteljes jelzéseket kell adnia arról, hogy támogatja Romániát törekvéseiben. A magyar üzenet mostanáig is ez volt, de mostantól az üzenetnek világosabbnak kell lennie". Radu Vasile közölte, hogy Budapesten semmiféle dokumentumot nem fog aláírni, mert ilyet nem készített elő a két ország külügyminisztériuma. A román kormányfő a látogatás jelentőségéből elsősorban a gazdasági vonatkozásokat emelte ki. - Románia arra számít, hogy Magyarország a NATO tagjaként tovább támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit - közölte Radu Vasile román miniszterelnök hétfőn Budapesten, az MTI kérdésére válaszolva. Szólt arról is, hogy fontos kérdés lesz Budapesten a kisebbségi anyanyelv használatának ügye. - A két ország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nagyon jók, de még vannak kiaknázatlan lehetőségek - fejezte be első budapesti nyilatkozatát Radu Vasile. /Vasile-nyilatkozatok a budapesti látogatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Magyarország és a határon túli magyarság - 1999" címmel szervez konferenciát február 20-án Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatala, jelen lesznek a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány vezetőit. Az eszmecsere bejelentett célja, hogy megvizsgálja, a márciusban NATO-taggá váló Magyarország miként tudja segíteni a szomszédos országok és ezáltal az ott élő magyar közösségek NATO-, illetve európai uniós integrációs törekvéseit. A találkozón várhatóan megvitatják azt is, milyen formái lehetnek az anyaország és a határon túli magyar szervezetek közötti kapcsolattartásnak. Az MTI érdeklődésére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: fontosnak tartja, hogy a magyar kormány és a magyar politikai pártok időszakonként találkozzanak a határon túliak vezetőivel, ámde zavaróan hat az, hogy az újabb magyar-magyar csúcsot kezdik rendkívüli eseményként kezelni, s ez nem szülhet jó vért a külföldi megítélésben, hiszen a korábban a hasonló kezdeményezéssel kapcsolatos kifogásokat is az esemény fontosságának "túllihegése" váltotta ki. Csapody Miklós MDF-es honatya szerint régóta szükség van egy ilyen jellegű tanácskozásra. Az utolsó ilyen jellegű találkozó óta eltelt három esztendőben ugyanis számos olyan dolog történt a magyar-magyar kapcsolatokban, illetve a szomszédságpolitikában, amit érdemes az említett körben megbeszélni. Ráadásul ebben a időszakban megváltozott Magyarország helyzete is a világpolitikában - vélte Csapody, aki Németh Zsolt külügyi államtitkár közelmúltbeli kárpátaljai, erdélyi, szlovákiai és vajdasági megbeszéléseire utalva úgy vélte, a mostani konferenciát megfelelően előkészítették. Szerinte egész bizonyos, hogy az MSZP és az SZDSZ jelen lesz a megbeszélésen. A magyar külpolitikai prioritásairól - amelyek közé tartozik a magyar kisebbségek ügye is - ugyanis alapvetően egyetértés van a parlamenti pártok között - emlékeztetett Csapody Miklós. Üdvözölte a konferencia megszervezésének gondolatát a Magyar Igazság és Élet Pártja is. Győri Béla országgyűlési képviselő, a párt szóvivője szerint képviselőik részt vesznek a találkozón. /Magyar-magyar csúcs az integrációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

Jún. 18-án a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda szervezésében Budapesten, az ÁPV Rt. székházában sajtóértekezleten vettek részt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), az MTI műholdas hírszolgáltatásában részesülő valamennyi kárpát-medencei magyar lap, valamint az Illyés Közalapítvány képviselői. Ez alkalommal Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Dorogi Sándor, az MTI elnök-vezérigazgatója a kárpát-medencei magyar sajtó minőségi ugrásáról, az ehhez nyújtott anyaországi segítségről és a magyar-magyar médiakapcsolatokról beszél a jelenlévőknek. A sajtótájékoztató előtt az MTI szolgáltatóként, az Illyés Közalapítvány finanszírozóként, a MÚRE romániai koordinátorként, a szerkesztőségek pedig a szolgáltatás kedvezményzettjeinként aláírják a műholdas hírszolgáltatást szabályozó új szerződést. /A kárpát-medencei magyar sajtó helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Négy év alatt a természetes fogyás révén 154 ezerrel csökkent Magyarország lakossága, s 1999. január 1-jén 10.092.000 volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint így a népesség létszáma lényegében annyi volt az idei év első napján, mint az 1960-as évek elején. A népesség száma - a háborús időszakokat leszámítva - 1980-ig nőtt, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben csökkent. A KSH kimutatása szerint, hasonlóan a legtöbb európai országhoz, az időskorúak aránya nő, a gyermekeké pedig mérséklődik. Január elsején a 60 évesek és ennél idősebbek aránya 19,5 százalék volt szemben a 0-14 évesek 17,3 százalékával. Tavaly a gazdaságilag aktív népesség száma mintegy négymillió fő volt. A KSH besorolása szerint e kategóriába a 15-74 éves népesség 52 százaléka tartozik, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. A foglalkoztatottság szintje tavaly a korábbi stagnálás, illetve csökkenés után emelkedett, így 1998-ban a gazdaságilag aktív népesség 92 százaléka, azaz 3,7 millió fő volt alkalmazásban. (MTI) /Csökkent a népesség. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./

"Gábor Áron halálának 150. évfordulója alkalmából július 18-án leplezik le Magyarhermányon, a Máté János Iskola épületén a Gábor Áron első székely ágyúira emlékező táblát. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a helybeli iskola szervezésében sorra kerülő ünnepségen a beszédet mond Toró Tibor atomfizikus és Egyed Ákos történész, a MTI külső tagjai és Ördögh Gyárfás Lajos, a VET alelnöke. Az avatóünnepség után a szervezők rövid kirándulásra hívják a résztvevőket a Magyarhermány határában lévő, 1831-ben létesített Bodvaj-vashámorhoz, mely talán az egyetlen megmaradt, de restaurálásra váró, ilyen jellegű erdélyi ipartörténeti műemlék. 1848 novemberében e vashámorban, Gábor Áron vezetésével öntötték és próbálták ki a szabadságharc első két "székely ágyúját" a hermányi hámorosok. Az öntés eseményeit a falu krónikása és az iskola névadója, id. Máté János kutatásai tisztázták. /Gábor Áron első székely ágyúi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./"

Egyetlen hír járta be a világot: keresztyén magyar egyetem indul ősztől Nagyváradon, ezt jelentette az MTI is, Tőkés László püspökre hivatkozva. Az egyházkerület közel tíz éve tartó pereskedés után tudta csak visszaszerezni a püspöki székházat, de jelenleg is csak de jure rendelkezik fölötte. Kérdéses, hogy ősszel egyetemi főépületként nyithatja-e meg kapuit az állagában is leromlott ingatlan. További gondot jelenthet, hogy az induló univerzitás rangját, tekintélyét, elismertségét csak kiváló oktatói gárdával, tudományos háttérrel, kutatási eredményekkel, korszerű technikai háttérrel stb. lehetséges kivívni, ehhez pedig a jelenlegi alapok kevésnek tűnnek. /Õsztől magyar egyetem? Önbizalomból jeles. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Makay Botond újra szóvá tette, hogy a levélcenzúrázás működik. A minap expressz- küldeményként találta az RMDSZ postafiókjában a Magyar Távirati Iroda neki küldött, névre szóló küldeményét. A borítékról hiányzott a könnyen kivehető és visszatehető rézgomb. A leragasztott postabélyegzőn látszik, hogy fölbontották a levelet. Nagyváradon bélyegezték le aug. 20-án, de van aug. 23-i bélyegezés is. Kik a kíváncsiskodók? A különböző biztonsági szolgálatok? - Ha pedig nincs leragasztva, annál gyanúsabb! /Makay Botond: Újabb cenzúrázás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 22-én az MTI kérdésére válaszolva elmondta, valószínűsíthető, hogy novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. A rendezvény tematikáját hat szakértői bizottságban készítik elő. A hat szakértői testület - az állampolgársági és önkormányzati, az EU-integrációs, az egészségügyi és szociális, az oktatási, a gazdasági, valamint a kulturális - közül három már megtartotta alakuló ülését, másik három esetében pedig erre még októberben sor kerül. Augusztusban nevezték ki a bizottságok elnökeit, akik az illetékes szaktárcák államtitkárai közül kerültek ki. A bizottsági titkárokat a hivatal jelölte. A szakbizottságok munkájában részt vesznek a hazai és a határon túli parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártok, szervezetek delegáltjai, illetve a kormány szakértői. A bizottságok feladata, hogy javaslatokat, jelentéseket készítsen a kormány számára, illetve beszámoljon munkájáról az évente egy-két alkalommal összeülő állandó értekezlet előtt - mondta el Szabó Tibor. /Novemberben magyar-magyar csúcs. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

"Az RMDSZ az elmúlt napokban civil szervezetek részvételével több szakmai találkozót is szervezett a tervezett erdélyi egyetem koncepciójáról, nov. 26-án Marosvásárhelyen tartották a legújabb megbeszélést. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) örömmel értesült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett szakmai találkozókról. Fontosnak tartja, hogy a romániai magyar szervezetek véleményt nyilvánítsanak a jövendő magyar egyetem ügyében - mondta az MTI érdeklődésére Szabó Tibor, a hivatal elnöke. "Fontos, hogy megkezdődjenek a hivatalos megbeszélések az RMDSZ vezetőivel a tervezett egyetem létrehozására és működtetésére vonatkozó szakmai elképzelésekről és javaslatokról - szögezte le Szabó Tibor. Megerősítette, hogy az első megbeszélésre a közeli napokban kerül sor. "Ahogyan az már a korábbi kormányzati nyilatkozatokban is elhangzott, az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló magyar egyetem tulajdonosának a romániai magyar történelmi egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintjük - tette hozzá. /A HTMH elnöke az erdélyi magyar egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Az elmúlt években majdnem félszáz romániai, elsősorban Arad és Temes megyei állampolgár vásárolt házat Battonyán, az ingatlanok vételára negyedmilliótól két-hárommillió forintig terjed - tájékoztatta Takács Dezső, a békés-csanádi kisváros polgármestere az MTI- t. Battonya lakossága az utóbbi ötven év alatt a felére, 13-14 000-ről 6900-ra csökkent. A kisváros vezetői örülnek a romániai házvásárlóknak, mert abban reménykednek, néhányan közülük esetleges vállalkozásaikkal hozzájárulhatnak a település gazdasági megerősödéséhez is - mondta a polgármester. A romániai román és magyar házvásárlókból egy állandó lakosnak is bejelentkezett, hat ideiglenes lakos, harmincnyolc pedig egyelőre csak ingatlantulajdonos Battonyán. Battonyára a nyomott ingatlanárak miatt jöhetnek többen is; aki pár százezer forintért vesz házat, annak az ingatlanszerzés esetleg csak alibi, de aki milliókat áldoz egy házvételre, annak a szándéka komoly - tette hozzá Takács Dezső. (Az MTI nyomán) /Romániai házvásárlók Battonyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

Márc. 11-én, a Világszövetség Erdélyi Társasága küldöttállító közgyűlésén, ellenszavazat nélkül, két tartózkodással Patrubány Miklóst jelölte a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztére. A küldöttállító küldöttgyűlésen az MVSZ vezetéséből jelen volt Tőkés László tiszteletbeli elnök, Czirják Árpád, a Védnöki Testület tagja, Patrubány Miklós elnökhelyettes, Csörgits József (Horvátország), Toró T. Tibor és András Imre elnökségi tagok. A küldöttállító közgyűlésnek három alapvető feladata volt - nyilatkozta András Imre MVSZ-elnökségi tag, a VET titkára: "Elsődlegesen azt kellett meghatároznunk, hogy az erdélyi küldöttség mit visz magával a májusi világkongresszusra, milyen formában és milyen tartalommal jelenik meg az erdélyi szellem és értékrend a budapesti kongresszuson. Terveink szerint, erre az időre Háromszékről útban Buenos Aires felé, "megpihen" majd egy székelykapu. De szeretnénk, hogy jelen legyenek az erdélyi népzene, népviselet, valamint a hagyományos és modern erdélyi tudományosság eredményei egyaránt. A küldöttgyűlés minden erdélyi magyar akadémikust felkért, hogy vegyen részt a VET-küldöttségben. Az eddigi visszajelzések pozitívak. Ugyanakkor kiállítjuk a modern technikai, kommunikációs eszközök segítségével megvalósított vagy megjeleníthető eredményeinket - a KIÚT és a Nagycsaládos programokat." A VET szorgalmazza az MVSZ Védnöki Testülete és annak elnöke, a tiszteletbeli elnök szerepkörének kiterjesztését és igazi intézményesülését. A VET tervezete szerint az MVSZ Védnöki Testülete a magyar integráció megjelenítője kell hogy legyen, a tiszteletbeli elnök pedig a világ magyarságának nagykövete. Jelen esetben - a VET elképzelése szerint - ez a szerepkör harmonikusan illeszkedik Tőkés László püspöki szerepkörével, együttesen pedig a világ magyarságának szolgálatával. - Tőkés László püspök a tanácskozás kifejtette: bárkit is választanak meg MVSZ-elnöknek, a meglévő feszültségeket képtelen lesz feloldani, az ellentétek mindenképpen újrateremtődnek a szövetségben. Az MTI kérdésére válaszolva a püspök nem zárta ki hogy "utolsó lehetőség gyanánt", a májusi világkongresszuson mégis elvállalja a jelölést, abban az esetben, ha a különböző régiók személyében látnák a szövetség integrálásának, a kívánt béke megteremtésének lehetőségét. /Patrubány a VET elnökjelöltje, Tőkés a világ magyarságának nagykövete. Az erdélyi szellemiségnek jelentős szerepe van az MVSZ megújulásában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság március 19-i műsorában a szerkesztő állította: két héttel korábban, amikor Katona Ádám platformvezető azt állította, hogy az RMDSZ vezetői, azaz Markó Béláék már a Ceausescu rendszert is kiszolgálták, sőt ma sem az erdélyi magyarság érdekeit tartják elsődlegesnek, helyette személyes vagyonuk gyarapítását, a vélemény közlése előtt "szerettük volna az érintettet is megkérdezni, de kollegáim nem érték el. Az adást követően, március 7-én Markó Béla tiltakozó levelet küldött a Magyar Távirati Irodának, a Magyar Rádió elnökének és a parlamenti pártok elnökeinek... Március 13-án a felelős szerkesztő - mivel a Vasárnapi Újságnál az elnök nem tiltakozott - telefonon kért nyilatkozatot, Markó csütörtökre ígérte a választ. A rádió munkatársa, Haeffler András csütörtökön reggeltől estig, Marosvásárhelytől Bukarestig hiába kereste, nem érte el Markó Bélát. Helyette Lakatos Pál főszerkesztő Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte fel szólásra. A Romániai Magyar Szó az interjúból idézett. A kérdésre, hogy március 15-én miért fújt riadót Marosvásárhelyen: "Nagyon hasonlít a helyzetünk a 150 és valahány esztendővel előttihez, amikor is a reformkor szellemében ébresztgették a nemzetet és ennek a folyamatnak a betetőzése volt a Talpra Magyar! Ez az a szellem, egyébként nem egyedien magyar, ugyanabban az időben Andrei Muresanu írta meg a románokhoz szóló Destapte te romane! - Ébredj román! című verset. Ébredj magyar, ez a megszólítás a 2000. esztendőben nagyon is időszerű... Az RMDSZ-ben politikai fanyelven beszélnek, a román politikum pang az ürességtől. - Manapság RMDSZ közgyűlésre kevesen mennek el, fejtette ki Tőkés László. Sokan kiléptek az RMDSZ-ből. A belső választásokat immár 5-6 éve halogatják. Kongresszusi határozatok, végrehajtási határozatok, SZKT-határozatok is vannak a belső választások megtartására nézve. Az RMDSZ össz-erdélyi magyarság szervezete. - Az RMDSZ nem a sikerekben osztozik a koalíciós partnereivel, hanem a súlyos felelősségben. A kérdésre, hogy egyetért-e a váddal, miszerint a Vasárnapi Újság beleavatkozik az erdélyi magyarság ügyeibe, Tőkés László így reagált: "...a magyar állandó értekezlet, az összmagyar együttműködés szellemében képtelenségnek tartom, hogy egy magyar a magyar dolgába, úgymond beleszólhat. Ez nem beleszólás, mi joggal várjuk el a Magyar Rádiótól, mi határon túliak, hogy az érdekeinket képviselje, tehát nem beleszólás, ha rólunk beszél és ez kölcsönösen érvényes. /Tőkés László az RMDSZ-ről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

A tíz éve Marosvásárhelyen történtekről Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság fotóriportere megdöbbentő képsorokat mutatott be a Bernády-ház kiállítótermében Egy pogromkísérlet kórképe. Marosvásárhely, 1990. március címmel. A rendezvénysorozat, amelynek része volt a kiállítás megnyitója is, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett Sajtó az első vonalban címet viselte. A MÚRE-rendezvény nyitányaként Gáspár Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke Távolságtartás és azonosulás címmel tartotta vitaindítóját, feltéve benne a kérdést, hogy hol a határ a közösségi azonosulás és a tisztázás között. Az esten Schnedarek Ervin eddig be nem mutatott képsorokat vetített a véres eseményekről. /Sarány István: Az első vonalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./ A Sajtó az első vonalban című MÚRE-szemináriumon Mózes Edith kiemelte, hogy 1990 márciusában a helyi magyar sajtó a helyén volt, teljesítette kötelességét. Ideje lenne szakszerűen elemezni, hogy az egyes kiadványoknak milyen szerepe volt az események előkészítésében, lebonyolításában. Cs. Bíró Attila, az ELTE tanára, a Magyar Távirati Iroda vezetőségi tagja kifejtette, hogy az anyaországban a sajtó szabad. Márványi Péter, a Kossuth Rádió Erdélybe kiküldött munkatársa pedig azt állította, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Bemutatták Simon Judit nagyváradi újságíró, a Krónika munkatársának könyvét, címe: Városkép románokkal és magyarokkal. A könyv objektivitását, higgadtságát méltatták. Az események óta most először került olyan kötet az olvasó elé, amelyben mind a magyar, mind a román résztvevők megszólalnak. A Nyílt Társadalom támogatásával kiadott könyv román változata hamarosan szintén megjelenik. /Sajtó az első vonalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Magyar szervezetek a világban címmel új szolgáltatást indított az MTI az interneten, hozzáférhetővé tette azt a név- és címgyűjteményt, amely öt földrész 140 országából mintegy 2500 külföldön működő magyar szervezet, sajtótermék, rádió és televízió, valamint a tiszteletbeli konzulok és a külföldi magyar tanszékek elérhetőségének adatait tartalmazza. A folyamatosan frissített gyűjtemény mindenki számára elérhető a http://magyarsag.mti.hu , valamint az MTI honlapján keresztül a http://www.mti.hu magyarság címszó alatt. /Magyar szervezetek a világban. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./

Máj. 26-án hírszolgáltatási szerződést kötött kilenc határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodás értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika és Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségéhez jutnak el az MTI hírei. Szabó Tibor, a HTMH elnöke hangsúlyozta: a vajdasági Magyar Szóval most nem kötöttek szerződést, a szerkesztőség azonban a jövőben is megkapja az MTI híreit az Illyés Közalapítvány támogatásával /Hírszolgáltatási szerződés az MTI és határon túli lapok között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Bukarestben tartották meg az európai oktatási miniszterek, illetve megbízott helyetteseik tanácskozását Társadalmi kohézió és minőség az oktatásban címmel. Magyarországot Pálinkás József politikai államtitkár, Komlósi László Imre, a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár, és Kovács István Vilmos, az európai ügyek és kétoldalú kapcsolatok főosztályának vezetője képviselte. A konferenciáról kiadott zárónyilatkozat szerint az oktatásnak jelentős szerepet kell játszania a gazdasági és társadalmi problémák megoldásában. Európában hiteles adatsorok léteznek a matematika, az olvasás és a természettudományok területén, ugyanakkor az aktív tanulás, a társadalomismeret, az informatika és az idegen nyelv oktatását illetően kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésre. (Az MTI nyomán) /Európai Oktatási Miniszterek Konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

"Nagyon fontos, hogy találkozom Martonyi János magyar külügyminiszterrel, mert nem normális dolog, hogy bár hat hónapja vagyok ebben a tisztségben, ilyen találkozó még nem volt - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter. A román diplomácia vezetője abból az alkalomból nyilatkozott a román-magyar kapcsolatokról, hogy jún. 24-én részt vesz a Közép-Európai Kezdeményezés szegedi külügyminiszteri találkozóján. Petre Roman a megvalósulóban lévő jó példák között említette az átfogó kétoldalú környezetvédelmi megállapodást, amelyről a két szakminisztérium már tárgyalásokat folytat. Petre Roman elmondta, hogy Romániának nincs semmiféle előítélete új magyar konzulátusok megnyitásával szemben. Ezt akkor is leszögezte, amikor tavasszal közölte, hogy a választási év nem megfelelő pillanat a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitására. Ezért fogadta sajnálattal, hogy Magyarországon volt olyan újság, mely agresszív hangnemben az ő magyarellenességéről írt. Azt elismerte, hogy Kolozsvárott Gheorghe Funar a helyhatósági választások között durván magyarellenes kampányt folytatott. - A román külügyminiszternek hat hónapja érvényes meghívása van egy hivatalos magyarországi látogatásra - közölte a magyar külügyi szóvivő az MTI kérdésére, Petre Romannak azzal a kijelentésével kapcsolatban, amely szerint természetellenes, hogy az elmúlt fél évben nem találkozott magyar partnerével, Martonyi Jánossal. A román fél bizonyos idő elteltével nyugtázta a meghívást, ám a budapesti tárgyalásokra vonatkozó időpont-elképzelést azóta sem kapott a magyar fél. /Martonyi - Roman találkozó Szegeden. Románia nem kifogásolja az új magyar konzulátusok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Petre Roman külügyminiszter jún. 23-án meglátogatta a Tornya-Battonya határátkelőt, ahol megígérte: mindent megtesz, hogy itt a közeljövőben már a 20 tonnás teherszállító kamionok is átkelhessenek. Battonyán az önkormányzat székházában a külügyminiszter szörnyülködve vette tudomásul, hogy a helység ortodox templomában (ahol egyébként egy aradi lelkész teljesít szolgálatot) csupán 200 hívőt tartanak számon, s ezekből alig huszan járnak el vasárnaponként az istentiszteletre. Szükségük van az anyaország támogatására - jelentette ki Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnöke. A magyarországi románok elpanaszolták, hogy egyetlen képviselőjük sincs a parlamentben, "viszont nem csak mi állunk rosszul, hanem az összes magyarországi kisebbség. Ígéretekkel ámítanak minket, ám a választások után mindig megfeledkeznek rólunk". Petre Roman megígérte: fellép érdekükben, hisz az anyaországon kívüli románok sorsa is foglalkoztatja. Egyelőre morálisan és könyvadománnyal támogatta őket; nem valószínű, hogy a közeljövőben konkrétan változtatni tud helyzetükön. Petre Roman jún. 24-én tárgyal Martonyi János magyar külügyminiszterrel Szegeden, többek között, a román és magyar állampolgároknak a két ország közötti határátkelőkön való zökkenőmentesebb átkelésének biztosításáról. Később 16 ország külügyminiszterével találkozik a Közép-európai Államok Szövetségének első találkozóján. /Andó András: Helyszíni tudósítónk jelentése. Gyér érdeklődéssel fogadták Petre Romant Magyarországon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./"

Tíz pontból álló nyilatkozatot fogadtak el a múlt héten a Budapesten rendezett Délkelet-európai média-párbeszéd című konferencia zárónapján a résztvevők. A konferenciát a stuttgarti Nemzetközi Kapcsolatok Intézete és a berlini Szövetségi Kormány Sajtó- és Információs Hivatala szervezte. A tizenegy ország mintegy 30 újságírója a dokumentumban leszögezte: egyetértenek abban, hogy a média kulcsszerepet játszik a térségben zajló megbékélési és demokratizálási folyamatban. Szükségesnek tartják az információ szabad áramlását, az újságírók fiatal generációjának képzését, és a térség médiumai közötti együttműködést. A nyilatkozatban tiltakoztak a szerbiai független médiumok bezárása ellen. A sajtótájékoztatón elhangzott: a régióban nagyon fontos a médiumok együttműködése, azonban jelenleg erre alig van példa. Ezzel kapcsolatban említették a Magyar Távirati Iroda és a román Mediafax hírügynökség július elején induló közös szolgáltatását, amely naponta, összesen 40 hírben foglalkozik majd a két ország kapcsolatával és a térségben zajló eseményekkel. /Konferencia a délkelet-európai média-párbeszédről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A Magyarország határain túl élő magyar közösségek jobb tájékoztatása érdekében internetes együttműködésbe kezdett a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Távirati Iroda Rt., melynek keretében a hét végétől az MTI honlapjáról közvetlenül hozzáférhetőek lesznek a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarságot és a távolabbi magyar diaszpórát érintő információk. Szeptember 1-jétől az MTI honlapján, a http://www.mti.hu/htmh web címen a HTMH anyagi támogatásával jelennek meg a témakörbe tartozó anyagok, melyeket folyamatosan frissítenek majd. A jelzett címen olvashatók országjelentések, nyilatkozatok, konferenciaanyagok, elemzések és felhívások is. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

"Cseke Gábor szerint őt igazolta az a visszhang, amit a szept. 15-i számban írt vezércikke (A pohár tele jó...) váltott ki a magyarországi közéletben. Csapody Miklós képviselő az MTI szerint: "A valóság az, hogy a pohárban egyelőre még nincs víz, hiszen egyelőre semmiféle státusztörvény nem készült." A kormányzat által elkészített koncepcióvázlat, amely az úgynevezett külhoni állampolgárság elgondolása, csak egy ezután következő egyeztetés után töltheti majd ki a státusztörvénynek nevezett megoldás kereteit. Csapody szerint az idézett közvélemény-kutatási adatok közül örömteli, hogy a megkérdezettek 60 százaléka egyetért az MDF és a kormány úgynevezett "szülőföld stratégiájával", mely szerint a határon túli magyarságnak a számukra egyedül természetes helyen, a szülőföldön kell boldogulnia, természetesen az anyaország minden lehetséges támogatásával. Csapody Miklós kijelentette: a státusztörvény nem valami "magyar formula", hanem Trianon meghaladásának, vagyis a magyar nemzet európai szellemiségű integrációjának lehetősége, és egyben schengeni egyezmény miatti kényszer. - Hiba volna, "ha bárki a még be sem terjesztett törvényjavaslat ismerete nélkül, éppen a visszájáról próbálná meg bírálni azt" - állapította meg Csapody. Cseke egyetért Csapody Miklós MDF-es képviselővel, aki országgyűlési ténykedése során mindig is elkötelezetten és hitelesen lépett fel a határon túli magyarok érdekeiért. Cseke cikkével azt hangsúlyozta, hogy egy parlament, ha a választók képviseletében működik, nem lehet radikálisabb a közakaratnál. "Csapody Miklós különben akkor is bennünket igazol, amikor látszólag ellentmond cikkünknek: azt állítja, éppen hogy örvendetes számára, amiért a magyarországi lakosság közel 60 százaléka egyetért a kormány és az ő pártja határon túliakat érintő szülőföldpolitikájával, ami így foglalható egyetlen mondatba: maradjatok csak otthon!" Tulajdonképpen nem a magyarországi lakosság egyetértése a mérvadó. A döntő elszánást a határon túliaknak kell meghozniuk: itthonmaradásuk a legjobb megoldás. /Cseke Gábor: A képviselő bennünket igazolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ erdélyi magyar közösségi hírügynökség felállítását tervezi. A hírügynökség létrehozásához és beindításához szükséges összeget a MÚRE főként magyarországi pályázatok elnyerésével és költségvetési támogatással szeretné előteremteni. Romániában magyar nyelven kilenc napilap, több mint 70 heti- és egyéb periodicitású lap jelenik meg. Napi egyórás országos magyar nyelvű adása van a román közszolgálati rádiónak, emellett 3 területi és 19 helyi rádióállomás működik magyarul. Magyar nyelvű műsorokat is készít a román állami televízió Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron, helyi kereskedelmi tévék pedig nyolc városban működnek a román mellett magyar adással is. A MÚRE ügyvezető elnöke szerint bár minden központi magyar lapnak, a magyar közszolgálati tévéknek és a rádiónak, az MTI-nek tudósítója van Romániában - és a romániai magyar napilapok megkapják az Illyés Alapítványtól támogatásként az MTI teljes adását -, a romániai magyar sajtó kiszolgálására nem született intézmény, és a magyarországi sajtó is piaca lehetne a tervezett erdélyi hírügynökségnek. A MÚRE az első kétévi működés költségeit mintegy 60 millió forintra tervezte. Ebből hét fő- és hét mellékállású tudósítót, valamint nyolc alkalmi munkatársat foglalkoztatna Románia 16 erdélyi megyéjében és Bukarestben. /Új erdélyi magyar hírügynökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

A Magyarok Világszövetsége tagjai közül saját szervezete által kizárt Pálfy G. István környezetében nincs mit keresnem, tartalmazza Tőkés László levele, amelynek a Magyar Távirati Iroda ismertetett. Tőkés László levelében visszautasította azt is, hogy részt vegyen a MVSZ Anyaországi Régió elnöke, Szíjgyártó István által szervezett régiótalálkozón, melyre szept. 26-án került sor. /Tőkés László elhatárolódik Pálfy G. Istvánéktól. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

Szabó Tibor, a HTMH elnöke szept. 27-én Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mostanra érett be a hivatal vezetőinek tavalyi döntése, miszerint minden vonatkozásban meg kell újítani a szakmai és politikai körök, illetve a közvélemény tájékoztatását. Ez alkalomból bemutatták a sajtó képviselőinek a HTMH megjelentetett kiadványait. Heti rendszerességgel jelenik meg a HTMH - Observer című kiadványa, és most már terjesztik a HTMH - Civil Régiók füzeteket is, amely havonta tájékoztat a határon túli magyar civil közösségek eseményeiről. Új fejlemény, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda közötti megállapodás eredményeként ez év szeptemberétől közös gondozásában jelenik meg az MTI internetes honlapjának Magyarság elnevezésű rovata. /Megújuló tájékoztatás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Iván Károly, a HTMH Sajtó- és dokumentációs osztályának referense vezette föl a témát, a hivatal elnöke pedig röviden áttekintette az eddigi kiadványok alakulását és szerepét, külön kiemelve az eseményen megjelent Lábody László érdemeit e területen, hiszen az intézmény egykori vezető munkatársaként ő kezdeményezte ezt a fajta információs tevékenységet. Megújult a hivatal internetes honlapja is, melyre az aktuális információk, felhívások, cikkek és interjúk kerülnek fel (www.htmh.hu). A honlapon szerepelnek a rendszeres kiadványok is, emellett eseménynaptár, amelyben megtalálhatóak a határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek, a határon túli magyar szervezetek és a kapcsolódó weboldalak folyamatosan bővülő listája. Külön figyelmet érdemel a kronológia rovat, amely immár több mint egy évtizedes visszatekintéssel naprakészen dolgozza fel a Magyarország határain túl élő nemzeti közösségek életét alapvetően befolyásoló eseményeket. Elkészültek az új országjelentések is, amelyek immár a szomszédos országokról, illetve azok magyar nemzeti közösségeiről adnak tájékoztatást. E kiadványokat évente időszerűsítik tartalmi szempontból, de Szabó Tibor elmondta, ha olyan fontos események történnek valamelyik államban, hogy az gyorsabb frissítést indokol, azt is végrehajtják. Az országjelentések történelmi áttekintéssel kezdődnek, majd az adott államban élő magyar kisebbség helyzetének bemutatására, a demográfiai adatokra, a jogi és gazdasági környezetre, a magyar közösség érdekképviseleti lehetőségeire, az önkormányzatok működésére, az egyházi intézményekre, a civil szervezetekre koncentrálnak. - A HTMH elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény (az ún. státustörvény) tervezete pillanatnyilag közigazgatási egyeztetés előtt áll, és reményeik szerint a Magyar Állandó Értekezlet késő ősszel, kora télen sorra kerülő ülésén már kodifikált állapotban kerülhet vitára. Elhangzott még, hogy a HTMH hivatalos úton nem kapta meg a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott törvényjavaslatot a külhoni állampolgárságra vonatkozóan, de informális csatornákon természetesen hozzájutott, és ismeri a tartalmát. /Wagner István: HTMH-sajtótájékoztató Budapesten a Hivatal új kiadványairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./