Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról készítettek összefoglaló jelentést a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történészei, a dokumentum főként az alföldi városban történteket elemzi, de a kutatók fontosnak tartották, hogy szélesebb kitekintést is adjanak arról, mi zajlott ötven évvel ezelőtt Magyarországon és a Kárpát-medencében. A Vincze Gábor vezette történészcsoport az MTI-hez is eljutatott tanulmányban emlékeztet arra, hogy a kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A bírósági eljárások szinte egytől egyig koncepciós jellegűnek tekinthetők. A vádlottakat megfosztották legalapvetőbb védekezési és emberi jogaiktól. A védők tevékenységét korlátozták, a vádlottakkal csak a nyomozás lezárása után találkozhattak, a tárgyalásokon az ügyvédi munka pedig szinte sohasem irányult a felmentésre, pusztán a halálbüntetés vagy a börtönbüntetés csökkentésére. A dolgozat a jelentősebb magyarországi politikai perek ismertetése mellett kitér a határon túli magyarokat ért megtorlásokra, így a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben indult eljárásokra is. A tanulmány készítői bemutatják a Szegeden a forradalom kirobbanásában fontos szerepet játszó MEFESZ alapítói ellen indult pert, valamint a további megtorlásokat. Szegeden a forradalom kapcsán összesen 249 embert állítottak bíróság elé, a vádlottak közül Kovács Józsefet és Földesi Tibort halálra ítélték, több tucatnyi embert pedig hosszú börtönbüntetéssel sújtottak. A tanulmány szerint a hódmezővásárhelyi megtorlások országos összehasonlításban inkább enyhébbnek voltak mondhatóak. Ennek ellenére Vásárhely is megszenvedte a forradalom leverését, a megtorlások közvetlen áldozatainak száma mintegy száz-százötven főre tehető. /Tanulmány az 1956-ot követő megtorlásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Az autonómia támogatását kérték az Európai Parlament (EP) magyar képviselőihez, a romániai politikai elithez és a magyarországi vezetőkhöz intézett üzenetükben február 23-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító küldöttgyűlésének résztvevői, akik Izsák Balázs személyében új elnököt választottakA történelmi hagyományú székelyföldi közigazgatási egységek, a székek képviseletében jelenlévő 175 küldött közleményében arra hívta fel az EP magyar képviselőit, hogy a leghatározottabban képviseljék az autonómia különböző formáinak ügyét. A romániai politikai elitet és a romániai közvéleményt felszólítják, hogy vegyék figyelembe a székelység, az erdélyi magyarság akaratát. Az anyaország vezetőinek szóló üzenet lényege pedig az, hogy az autonómiatörekvések felvállalása immár nem pártpolitikai mérlegelés kérdése, hanem „az erdélyi magyarság jövőjének kategorikus imperatívusza”. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését arra kérik az SZNT küldöttei, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Fodor Imre, a leköszönő elnök felidézte: a 2006 decemberétől 2008 februárjáig tartott „népszavazás” során (nem hivatalos népszavazásról, inkább sajátos közvélemény-kutatásról volt szó) a csaknem 210 ezer megkérdezett székelyföldi legnagyobb része megerősítette, hogy élni akar az önrendelkezés jogával. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő kifejtette: Székelyföldnek nem szabad magába zárkóznia, nem szabad hagyni, hogy Románia „gyomrában” megemésszék. Bírálta Románia „homogenizáló és asszimiláló” politikáját, akárcsak az RMDSZ-t, amely szerinte olykor segédkezet nyújt ebben. A Magyar Polgári Párt (MPP) „paradigmaváltásra” készül a romániai magyar közéletben, Székelyföldre kívánja helyezni a hangsúlyt, a tavaszi helyhatósági választásokra megújult programmal kíván előállni – mondta február 23-án Sepsiszentgyörgyön Szász Jenő, a párt elnöke. Szász Jenő szerint meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy létrejöjjön egy találkozó Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Gernyeszegen közösen leplezhetnék le Bethlen István volt miniszterelnök nemrég ellopott, de újraöntött és a helyére visszaállított szobrát. Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára is felszólalt. Kifejtette, a magyar kormány számára soha nem volt pártpolitikai mérlegelés tárgya az autonómia ügye, hiszen programjában rögzítetten támogatja az európai elvekre alapozó autonómiatörekvéseket. Gémesi Ferenc az MTI-nek hangsúlyozta: nem elegendő kinyilvánítani az autonómiát, annak megvalósításáért az érintetteknek nagyon sokat kell tenniük, megértetve törekvéseiket a többséggel, megszerezve az ő támogatásukat is. Antal Árpád RMDSZ-es képviselő kijelentette: Székelyföld 1989 után gazdasági embargónak volt kitéve. Hozzátette: Hargita és Kovászna megyét militarizálták. Szerinte nem természetes, hogy a közel hetvenezres lakosú Sepsiszentgyörgyön a csendőrségnek több ezer alkalmazottja legyen, akiknek még 5 százaléka sem magyar. /Az autonómia ügyéért száll síkra az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet elnöke, a BBTE Szociológia Tanszékének tanára kifejtette: a Kárpát Panel premiernek számít, hiszen öt országra terjed ki. A kérdőíves kutatás során magyarországiak mellett szlovákiai, ukrajnai, szerbiai és romániai, kisebbségben élő magyarokat kérdeztek meg. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Kárpát Panel három pozitívumáról beszélt. Elsőként a kutatásba bekapcsolódni hajlandó külföldi intézményekkel való együttműködés fontosságát emelte ki. Papp Z. Attila szociológus, a budapesti Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának kutatója a kérdőív oktatással foglalkozó részéről beszélt. Veres Valér szociológus, a BBTE Szociológia Tanszékének adjunktusa a Kárpát Panel kutatás által használt fogalmakat elméleti kontextusba helyezte. Kiemelte: a nemzeti identitás sajátosan valamely nemzet meglétét feltételezi, továbbá azt, hogy „a magyar állam nemzetépítési politikájának eredményeként egységes nemzeti ideológia, egységes oktatási rendszer segítségével a nemzeti egységet ténylegesen létre lehetett hozni”. Papp Z. Attila a kutatás eredményeinek a nyilvánosságra hozásáról beszélt. Egyrészt a Transindex internetes portál a történelmi hősöket és az előítéleteket tárgyaló kérdésekre adott válaszok különbözőségét mutatja meg, másrészt a Duna Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának a kutatásra vonatkozó anyagát tárgyalta. Szabó Levente, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa és Kiss Tamás szociológus a kutatás hiányosságait említette. Befejezésként Horváth István a kommunikáció kontextualizálásának fontosságát emelte ki, továbbá elmondta: ezen kutatások kapcsán elsődlegesen „a valóságra ráhelyezett rácsokról kellene beszélni”. /Kárpát Panel – közvélemény kutatás a kárpát-medencei magyarok körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Délvidéki magyar szervezetek tiltakoztak Demszky Gábor budapesti főpolgármester április 4-ére tervezett nagybecskereki látogatása ellen. Tizenhárom, többségében ifjúsági szervezet juttatta el az MTI-hez azt a Demszky Gábornak írt nyílt levelet, amelyben kifogásolta, hogy Budapest városvezetője fel akar keresni egy Muzslán lévő egyházi kollégiumot. A szervezetek azzal indokolták a tiltakozást, hogy Demszky Gábor pártja, az SZDSZ a kedvezménytörvény ellen szavazott, s mindent megtett azért, hogy a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás ne járjon sikerrel. /Délvidéki tiltakozás Demszky látogatása ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Széles körű összefogás alakult ki kaliforniai magyarok között a Los Angeles-i főkonzulátus kezdeményezésére azzal kapcsolatban, hogy veszélybe került a magyar nyelv és kultúra oktatása a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen (UCLA). Több mint négy évtized után megszűnhet a magyar nyelvű oktatás az UCLA-n költségvetési gondok miatt – tájékoztatta Bokor Balázs főkonzul március végén az MTI-t. Azóta külön akciócsoport létesült, amely ismert személyiségek aláírásával felhívást tett közzé arról, hogy „komoly összefogásra van szükség, hiszen jelentős nagyságrendű összeget kell mozgósítani közadakozásból”. A nyugati parton csak az UCLA-n tanítanak magyar nyelvet és kultúrát, 1963 óta. A magyar oktatás nemcsak egyetemi körökben ért el sikereket, hanem fontos szerepet töltött be a kaliforniai magyarok intellektuális életében is. A felhívás szerint kiemelt jelentőségű eredmény lenne, ha a 2009-es magyar kulturális évaddal egyidőben állandó, teljes állású magyar szék kezdhetné meg működését az egyetemen. A magyar lektor teljes körű működését évi 76 ezer dollárból lehet fedezni. A felhívás aláírói között szerepel Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, továbbá Benedek Kálmán biokémikus, Farkas Tibor űrkutató mérnök, Harsányi Lajos, a Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének kaliforniai elnöke, Hules Endre filmrendező és Szabó Sándor református püspök. Mások mellett több egyetemi tanár, újságíró és egyházi személyiség is aláírta a felhívást. /Összefogtak a kaliforniai magyarok a magyartanítás megmentéséért az UCLA-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Egyházellenességgel vádolta Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő Kósáné Kovács Magda szocialista EP-képviselőt június 16-án, a strasbourgi plenáris ülésen, napirend előtti felszólalásában: „Találóan fogalmazta meg XVI. Benedek pápa magyar püspökök előtt, hogy a kommunista rezsim hosszú időszaka milyen nyomasztó örökséget hagyott maga után. Felvetése különleges időszerűséget lel ma, Nagy Imre mártír miniszterelnök kivégzésének ötvenedik, valamint a brutális egyházüldözések elindulásának, Mindszenty József bebörtönzésének hatvanadik évfordulóján. A hatalmi erőszakkal párosuló militáns egyházellenesség fájdalmas korszakát idézte fel Kósáné Kovács Magda posztkommunista képviselőtársunknak a plénumon legutóbb elhangzott nyilatkozata, melyben Benedek pápától, a katolikus egyháztól kívánta megvédelmezni az európai értékeket... Annak tudatában, hogy a kereszténydemokrata gyökerekre visszanyúló Unióban a valódi európai értékek hordozói maguk a keresztyén egyházak is, mint református püspök, az egyházellenes ideológiák és intolerancia minden megnyilatkozását visszautasítom” – jelentette ki a püspök-politikus. Martin Sculz szocialista frakcióvezető visszautasította Tőkés szavait. „Kósáné meggyőződéses demokrata, és az európai egységért küzd. Nem érdemli meg, hogy néhány kollégája ilyen szavakkal illesse” – fogalmazott. Hozzátette: „Magyarországi belső ügyekről van szó... Visszautasítom ezeket a szavakat, amelyek belegázolnak Kósáné személyiségébe. ” Kósáné az MTI-nek kifejtette: “szíven ütő és méltatlan volt a felszólalás egy olyan ember kivégzésének évfordulóján, akiről Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője is azt mondta, hogy hithű kommunistaként halt meg. Akkor most kikhez akar Tőkés László csatlakozni?” XVI. Benedek pápa május 10-én az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás vezette magyar püspöki delegáció előtt mondott beszédében azt mondta: “jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgári jogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is.” Kósáné néhány nappal későbbi napirend előtti felszólalásában úgy foglalt állást: „Az unió tagországai kivétel nélkül szekuláris államok. Ennek értelmében a tagországok kormányai nem avatkoznak a vallási kérdésekbe, de az egyház sem helyezheti ideológiai nyomás alá az egyes tagállamokat”. /Tőkés–Kósáné csörte Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Pontatlannak tartja György Ervin Kovászna megyei prefektus azt az állítást, miszerint a román hatóságok nem engedték el a Gödöllőn múlt hét végén megrendezett Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozójára. A meghirdetett program szerint György Ervin Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartott volna előadást, de nem utazott el a találkozóra. A prefektus kifejtette, hogy Kovászna megyei témában illetékes, az előadást viszont országos ügyben hirdették meg. „Ilyen esetben a kormány engedélyére lett volna szükségem, hogy elfogadjam a meghívást” – mondta a prefektus. A vendéglátó Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint György Ervint nem engedték el a konferenciára. Az MTI szerint a tanácskozáson felolvasták a prefektus üzenetét, őt a román hatóságok nem engedték el a konferenciára, hogy elmondhassa beszédét. – A prefektusokra vonatkozó törvényben nincs ilyen tiltó kitétel. /B. S. : Külföldre csak engedéllyel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

„Július 22-én adom át a megbízólevelemet az államfőnek Bukarestben, addig nem nyilatkozhatom semmiről” – hárította el az Új Magyar Szó kérdéseit Füzes Oszkár, aki rövidesen Terényi János nagykövet helyét veszi át Magyarország bukaresti külképviseletén. A Népszabadság napilap volt főmunkatársa július 15-én érkezik Bukarestbe. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága március 4-i, zárt ülésén hagyta jóvá Füzes Oszkár kinevezését, három ellenzéki képviselő tartózkodott. Füzes az MTI és a Népszabadság közös tudósítója volt Hanoiban, évtizedeken keresztül, a Népszabadság főmunkatársa, dolgozott a lap brüsszeli tudósítójaként is. Terényi János volt bukaresti nagykövettel együtt a képviselet több tagjának is lejárt a mandátuma, köztük a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak. Távozott továbbá Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé is. A volt nagykövet a Magyar Külügyi Intézet élén folytatja karrierjét. /Kánya Gyöngyvér: Ma érkezik Bukarestbe az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Nem tisztázódott a helyzet, a beszélgetés után, amely a Duna Televízió munkatársa, Koncz Attila moderálásával – Szülési fájdalmak – Erdélyi Tv – címmel tartottak július 16-án Tusványoson a Nyári Szabadegyetemen. Csép Sándor, a MÚRE igazgatótanácsának tagja, bevallotta, ő maga nem szolgálhat semmi konkrétummal. A Janovics Jenő Alapítványnak még honlapja sincs. A Janovics Jenő Alapítványnak kellene működtetnie a televíziót. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke a tusnádi beszélgetés meghívottjaként elmondta: nemcsak úgy kell a kérdést megfogalmazni, hogy lesz-e Erdélyi Tv, hanem hogy kinek szól majd. A Janovics Jenő Alapítvány /JJA/ 2004 februárjában alakult meg, miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében egy Markó Bélával folyatatott tanácskozás után bejelentette: a magyar kabinet 300 millió forintot szán egy erdélyi magyar nyelvű televízió beindítására. A JJA elnöke, Nagy Zsolt informatikai miniszter 2006 februárjában közölte, hogy Marosvásárhelyen vesznek ingatlant a tv- és a rádióprojekt részére. Az eredetileg az Erdélyi Tv-re szánt pénzből azért valósul meg előbb csak a rádió, mert a televízió adó beindításához minimum négy-öt millió euró volna szükséges. Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió is – erősítette meg Nagy Zsolt. /Horváth István: Egy tévé szülési fájdalmai. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot a Hír Tv drogbotrányával kapcsolatosan. A Magyar Nemzet augusztus 6-án arról írt, hogy az ügyben nem csupán a televízió két riporterét, hanem Gaskó István szakszervezeti vezetőt is kompromittálni akarták. Baráth Miklós, az ügy egyik főszereplője, akit drogdílerként ismert meg a közvélemény, kijelentette: a lap a Hír Tv összevágott hangfelvételeit közölte az állítólagos drogügyben Gaskó István szakszervezeti vezető „kompromittálásával” kapcsolatban. A Magyar Nemzet közölte a Hír Tv közzétett hangfelvételeit, amelyen az egyik televíziós újságírónak Baráth Miklós többek között azt mondja: „három ember van most, akit kompromittálni akarnak kemény szinten, te, Szabolcs meg Gaskó”. Az MTI-nek Baráth Miklós elmondta: Gaskó Istvánról volt szó általánosságban, mert nagyon sokat beszélgetett a televíziós újságírókkal „ezekről a dolgokról”, de már nem emlékszik rá, hogy ez milyen formában hangzott el. Ismeretes, a Hír Tv augusztus elsején hozta nyilvánosságra, hogy kábítószert akartak elrejteni két riporterük autójában. /Hír Tv-ügy: tagad az áldrogdíler. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Mind Szent István, mind az új kenyér ünnepe újkori hagyomány Magyarországon – mondta az MTI-nek Tátrai Zsuzsanna néprajztudós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa. 1774. augusztus huszadikát, Szent István napját Mária Terézia (1717–1780) királynő tette országos ünneppé. Az 1840-es évekre augusztus 20. már népünnepély lett. 1948-ig egyházi ünnep volt, 1948–49 között egy évig nevezték új kenyér ünnepének, 1949 után alkotmány ünnepe, 1970-ben „visszaszivárgott" az alkotmány mellé István, 1989-től ismét Szent István került előtérbe, mellé rendelték a Magyar Köztársaság ünnepét, de nem veszett el a kenyérünnep jelleg sem. 1991-től hivatalos állami ünnep lett. /Szent István és az Új Kenyér ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Az erdélyi közúti szállítók készek akár barikádokkal is megakadályozni a magyarországi személyautók és haszonjárművek áthaladását az erdélyi utakon, ha október végéig nem érkezik számukra kielégítő válasz az Orangeways Zrt. romániai járataival kapcsolatban, és nem vonják vissza e cég engedélyeit – erősítette meg az MTI-nek Orbán László, az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesületének (EKSZE) elnöke. Szerinte az Orangeways számára törvénytelen módon adtak ki engedélyt, hiszen már azelőtt is súlyos kihágásokat követett el a nemzetközi személyszállításban, tavaly novembertől ez év áprilisáig engedély nélkül menetrendszerinti járatokat működtetett Budapest és Kolozsvár között, csődbe sodorva az ottani cégeket. /Forronganak a szállítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Magyarországon belpolitikai vitát váltott ki két MSZP-s politikus Nagyváradon tett kijelentése. Nyakó István, az MSZP szóvivője az RMDSZ társszervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által a hétvégén Püspökfürdőn rendezett akadémiáján azt mondta: egy politikai párt számára minden szavazat számít, viszont soha ne derüljön ki, hogy miként szerzi meg a voksokat. „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni” – hangzottak Nyakó kampánytechnikai javaslatai a társadalmi kommunikációnak az erdélyi magyar közéletben betöltött szerepéről szóló rendezvényen. Ujhelyi István MSZP-s képviselő a kormánypárt és az RMDSZ közötti kapcsolatra utalva úgy fogalmazott: „tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljünk, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog”. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolt: „az RMDSZ nem igényelt Nyakó Istvántól segítséget e téren, mint ahogy Ujhelyi István állításával ellentétben sem anyagi, sem tanácsadói támogatást nem kért, és nem is kapott a választási kampányok során az MSZP-től. ” Kelemen a júniusi önkormányzati, valamint a tavalyi európai parlamenti választások során kampányfőnöki tisztséget is betöltött a szövetségben. Hozzátette: az RMDSZ nem híve az ellenségkeresésnek, a démonizálásnak. „A magyar szocialisták a jelek szerint semmit nem tanultak az elmúlt hat évből, és immár nyilvánosan vállalják azokat a módszereket, amelyekről Balatonőszödön még csak maguk között beszéltek” – reagált Árus Zsolt az MSZP-s politikusok kijelentéseire. Az MPP alelnöke elmondta: Nyakóék útmutatásai nyomán kiderült, hogy miközben a Fidesz egyetemet, az MSZP negatív kampányt exportált Erdélybe. „Az RMDSZ-nek a szocialistáktól kapott támogatására mi már a helyhatósági választások kampányában is rávilágítottunk, viszont ők tagadták” – jelentette ki az MPP-alelnök. Balsai István fideszes képviselő szeptember 16-án felszólította Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnököt: erdélyi szereplése miatt vagy eltávolítja az MSZP-ből Nyakó Istvánt és Ujhelyi Istvánt, ellenkező esetben elismeri, hogy a szocialisták eddig is démonizáltak kampányaikban. „A velünk szomszédos ország gyakorlóterep lehet az ilyen piszkos választási kampányhoz?” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Nyakó az MTI-nek közölte: Ujhelyivel a Miért meghívására zártkörűnek hitt beszélgetésen vett részt, és bár nem örül, hogy kiragadott mondatokat jelentettek meg tőle, annak azonban igen, hogy napvilágra került: magyar baloldali fiatal politikusok párbeszédet folytatnak a határon túli ifjúsági szervezetek politikusaival. Elismerte, hogy a sajtó korrekten idézte váradi kijelentéseit, az MSZP szóvivője a Fideszt vádolta a magyarországi belpolitika Erdélybe exportálásával. /Rostás Szabolcs: Cáfolt MSZP-támogatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Szórvány munkacsoport jön létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) külügyi és Európa-ügyi albizottságán belül; erről a testület október 15-i budapesti ülésén született döntés. A munkacsoport tagjainak névsora még nem tekinthető véglegesnek, a felkéréseket már megtették, a végleges névsort a KMKF honlapján fogják közzétenni – tájékoztatta Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke, a szórvány munkacsoport létrehozásának kezdeményezője az MTI-t. /Megalakul a KMKF szórvány munkacsoportja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./ Október 15-én megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kül- és Európa-ügyi albizottságának a szórványmunkacsoportja. Duray sajtótájékoztatón fejtette ki: a munkacsoport meghatározza a főbb csapásvonalakat a szórványban élők felkarolásához. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy az ülésen szóba került-e a kormány által október 13-én létrehozott és hasonló szándékú Szórvány Tanács (SZT) ügye, Németh Zsolt, az albizottság fideszes társelnöke azt válaszolta: meghívták ülésükre Gémesi Ferenc kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárt, de ő nem vett részt a tanácskozáson. „Pedig szerettük volna összehangolni a két hasonló testület elképzeléseit” – mondta az ellenzéki politikus. Duray Miklós kijelentette, van némi különbség a MEH Szórvány Tanácsa és a KMKF munkacsoportja között. „A KMKF testületének tagjai a helyi magyar közösségek támogatását élvezik, míg a Szórvány Tanács kinevezett személyekből áll. Kissé úgy is néz ki, mintha baráti alapon szervezték volna meg” – mondta Duray Miklós. Németh Zsolt hozzáfűzte, hogy az SZT-nek gyenge a legitimitása. „Ezért is kértük ki az összes KMKF-tagszervezet véleményét, ők pedig megfogalmazták a javaslataikat, és ezekből a személyekből állt össze a szórványmunkacsoportunk. Példát kell mutatnunk a kormányzatnak, hogy a felelős nemzetpolitika miként próbálja legitimálni és elfogadtatni a döntéseit” – hangsúlyozta Németh Zsolt. Időközben közleményt adott ki Gémesi Ferenc hivatala, kifogásolva, hogy „a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban már az Szórvány Tanács megalakulásának másnapján – Duray Miklós részéről – politikai jellegű támadás indult a tanács és tagjai ellen”. A közlemény szerint „személyes vagy politikai szándékra utalhat az, ha valaki olyanok hozzáértését kérdőjelezi meg szórványügyben, mint Vetési László szórványlelkészét vagy Göncz László SZT-elnökét”. Valójában Duray Miklós külön hangsúlyozta, hogy az említett személyek jogát az SZT-tagságra maga is elismeri. /Kristály Lehel: Legitim szórványtestület. Kerüli a nemzetpolitikai együttműködést Gémesi Ferenc. = Magyar Hírlap, okt. 16./

A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánát térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – mondta az MTI-nek Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánát térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és a romániai Zsombolya város tanácsa közösen szervezte a tanácskozást a térség településeinek polgármesterei, megyei és tartományi politikusai részvételével. /A Bánát felértékelődik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ „Nem a régiókat kell etnicizálni, ahogyan az eddig történt, hanem az itt élő etnikumokat regionalizálni, helyreállítani a hagyományos bánsági identitástudatot” – mondta Törzsök Erika, aki a határ menti térségek együttgondolkodásában, szellemi potenciáljának kiaknázásában látja a régió jövőjét. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben – döntötte el a szlovák parlament december 3-án. Az első helyen a kisebbségi megnevezés lesz, azt követi a hivatalos szlovák megnevezés. (MTI) /Chirmiciu András: Szlovákia: kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

A választásokat követő nyilatkozatok között megjelentek egyikéből egy részlet: „Sajnálattal állapította meg, hogy a szövetség némely fő célkitűzése nem érvényesült. Az MTI kérdésére válaszolva konkrétan említette a decentralizációt, amellyel kapcsolatban annak idején a kormány és a parlament elfogadott ugyan egy jó kerettörvényt, de utána a minisztériumok semmit sem tettek megvalósításáért. A prioritások közé sorolta az oktatási és az egészségügyi rendszer reformját, az infrastruktúra dinamikus fejlesztését, az egyének és a közösségek szociális helyzetének javítását. Továbbra is elsődlegesnek nevezte a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet elfogadtatását. ” Ebben semmi rendkívüli nem volna, ha ezt egy ellenzéki írta volna az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról. Azonban a fenti megállapítások Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől származnak. Ez a korrekt beismerés akkor lett volna igazán őszinte, ha a választási kampány derekán hangzott volna el. Akkor felmerült volna, „hogy tessék mondani, nem tetszett teljesen véletlenül államminiszter lenni? Vagy hogy az elmúlt négy évben mi az ördög vonta el a kormánypárt erejét az említett dolgok megvalósításától?” – írta a lap munkatársa. Markó nagyon bölcsen a kampány után osztotta meg a nagyközönséggel a kudarcok listáját, így a kérdésekre immár semmi szükség, habár továbbra is aktuálisak. /Szüszer-Nagy Róbert: Kontra, basszus. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Székely hírügynökség létrehozását szorgalmazza Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. Mint mondta a nagyobb hírügynökségek tájékoztatása Székelyföldről nem tisztességes, azok a hírverseny miatt inkább a szenzációként tálalható anyagokra összpontosítanak, ezek kiszorítják a régió lakosságának sikereiről, örömeiről, bánatairól szóló híreket. Nem kívánnak sem az MTI-vel, sem az Agerpres-szel konkurálni: mindkét említett hírügynökséggel nagyon jók a kapcsolataik. /Horváth István: Az MTI nem konkurencia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt kéri, hogy az állami tulajdonú vállalatok, az állami intézmények mondják le előfizetéseiket, és ne hirdessenek, reklámozzanak a Magyar Hírlapban február 9-én megjelent Betelt a pohár című publicisztika miatt – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A napilap főszerkesztője mindezt ellehetetlenítési kísérletnek nevezte. A kormányszóvivő közleménye szerint Gyurcsány Ferenc arra utasítja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy készítse elő a megfelelő sajtóetikai vagy jogi eljárást az írással kapcsolatban. Az említett publicisztikában Bayer Zsolt főmunkatárs ,,gyilkos állatoknak” nevezte a vasárnap hajnali veszprémi késelés elkövetőit.,,Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek” – írja, megtoldva ezt egyebek között azzal, hogy ,,sajnos, a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget”. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva alkotmányellenesnek, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát sértő, a Rákosi- és a Kádár-rendszert idéző ellehetetlenítési kísérletnek nevezte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat. Közölte: ,,száz százalékig Bayer Zsolt mögött állunk, semmi kivetnivalót nem találunk abban, amit leírt”. Mint mondta, a lépés nem rendítheti meg a lap helyzetét, mivel eddig sem voltak ,,elkényeztetve” kormányzati hirdetésekkel, de a történtek legalább húszezerrel megemelik jelenlegi, 20–24 ezres eladott példányszámukat. Stefka István hozzátette: érthetetlennek tarja, hogy miközben Kondorosi Ferenc kormánybiztos zéró toleranciát hirdet a közúti bűncselekményekkel szemben, a kormányzó párt nem teszi ugyanezt az emberéletek kapcsán. /Gyurcsány jogi eljárást kér a Magyar Hírlap ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Aggodalmának adott hangot az elmúlt időszakban Magyarországon elharapódzott erőszakos cselekmények miatt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. „Aggodalommal töltenek el bennünket az utóbbi időben hazánkban elharapódzott erőszakos cselekmények. Ezúton fejezzük ki együttérzésünket az áldozatoknak és hozzátartozóiknak” – olvasható az állásfoglalásban. Az MKPK aggasztónak ítéli az ezek kapcsán jelentkező provokációsorozatot, amely a magyarságot rasszista színben igyekszik feltüntetni. Ennek érdekében egyesek nem riadnak vissza társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, szélsőséges jelképeket használó áldemonstrációk szervezésétől sem – írták. Meggyőződésük, hogy ezek az igazi problémákról terelik el a figyelmet. Ebben a kiélezett helyzetben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felszólít minden döntéshozót, hogy „a gerjesztett problémák és médiamegoldások helyett” a valós kérdésekkel foglalkozzanak, mint a közbiztonság, a szociális biztonság, a szükséges egészségügyi ellátás, a családok védelme, a jövő nemzedék felelős oktatása és nevelése. A társadalom tagjai, különösen azok, akik egy élet munkájával járultak hozzá az ország építéséhez – mégpedig olyan körülmények között, amikor munkájuk ellenértékének jelentős részét az állam visszatartotta – jogosan várhatják el, hogy a megszorításoknak ne ők legyenek a legfőbb áldozatai – áll a nyilatkozatban. /Aggódó magyar püspökök. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Hosszú ideje nem látott barátságtalan lépést tett Románia Magyarországgal szemben. A román légügyi hatóságok megtagadták, hogy Marosvásárhelyre leszálljon az a katonai repülőgép, amely Sólyom László magyar köztársasági elnököt szállította volna. A román fél előzőleg szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. A román hatóságok szerint Sólyom a területi autonómia támogatásáról szóló üzenettel érkezett volna Erdélybe, és szerintük ez megosztotta volna a románokat és a magyarokat. A román hatóságok nem erősítették meg sem azt, hogy szóbeli jegyzéket küldtek Budapestre, sem azt, hogy visszavonták volna a repülő leszállási engedélyét, de tény, hogy Sólyomnak módosítania kellett eredeti programját, így március 14-én autóval utazik Székelyföldre. Sólyom László március 15-én utazott volna előbb Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel folytatta volna útját Csíkszerdába. A székely város melletti Nyergestetőn elhelyezett kopjafa felavatásán, majd Hargita megye központjában esti fáklyás felvonuláson vett volna részt. Ehelyett március 14-én érkezik meg autóval, és csak a nyergestetői kopjafa-avatáson lesz jelen. Budapest értetlenül áll a román hatóságok azon döntése előtt, hogy a magyar államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. – Pillanatnyilag egy kicsit értetlenül szemléljük a történéseket. Nagyon reméljük, hogy itt valami félreértésről lehet szó – mondta Horváthné Fekszi Márta magyar külügyi államtitkár. Az MTI úgy tudja, hogy a bukaresti magyar nagykövettel korábban közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása „nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak”. A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet. Traian Basescu államfő március 12-én nem kívánt nyilatkozni az RMDSZ korábbi közleményéről, amelyben a szövetség megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Sólyom Lászlót eltanácsolták. A román államfő csak annyit mondott arra, tud-e a román külügynek vagy az elnöki hivatalnak ilyen kezdeményezéséről, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Nem engedték leszállni a román hatóságok Sólyom László gépét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Az elmúlt egy év alatt több mint 600 értékes hanganyag vált elérhetővé a határon túli magyar rádiószerkesztőségek számára jogdíjmentesen a Magyar Rádió (MR) Kultúrkincs, Közkincs! elnevezésű kezdeményezésének eredményeként. „A Kárpát-medence magyarságát a közös magyar nyelv és kultúra tartja össze. Ebben kulcsszerepet játszanak a határon túli közszolgálati rádiók magyar szerkesztőségei, amelyek igen szerény anyagi körülmények között tartják ébren a magyarságtudatot, és csak akkor tudják műsorra tűzni az MR-ben készült műveket, ha a sugárzás jogdíjai nem terhelik őket” – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. A rádió az évvégéig szeretné megduplázni a letölthető hanganyagok számát. /Több mint hatszáz hanganyag a határon túli magyar rádióknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Káplár Lászlóra, az MTI hat évvel ezelőtt, ötvenéves korában elhunyt Baranya megyei szerkesztőségvezetőjére emlékeztek barátai, kollégái a pécsváradi várban, ahol nyilvánosságra hozták a Káplár László Jó Ember Díj idei díjazottját is. Idén – tizenhét jelölt közül – László Károlynak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas, de még ma is aktív színészének, a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztőjének ítélték az elismerést. László Károly színművészt Háromszéken Puki bácsiként ismerik gyermekek és felnőttek egyaránt. Köszönhető ez annak is, hogy már tizenegy éve útjára indította a Mesekaláka gyermekszínházat, és kitartóan végzi dolgát kicsiny csapatával. A fiatalokból, gyerekekből álló társulat színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be. László Károly színművész a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztője. /Sepsiszentgyörgyi színészé a Káplár László Jó Ember Díj. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Május 9-én mutatják be a Kádár című filmet Cirkó József producer és Muszatics Péter rendező gondozásában; az egykori pártfőtitkár halálának huszadik évfordulóján készült az MTI fotótárából és a Magyar Televízió archívumából válogattak korabeli híradófelvételeket, sajtófotókat. A filmet gyártó produkciós iroda szerint „a Kádár-korszakról még ma sem él tiszta kép sokakban. ” A film nem vállalkozik az egész ellentmondásos korszak ábrázolására. A film készítői Pók Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettesével, a film szakértőjével kijelölték az interjúalanyok körét. Az interjúalanyok között szerepel Berecz János, Kádár János egykori munkatársa, Huszár Tibor, a Kádár-életrajz szerzője, Valuch Tibor, az 1956-os Intézet fiatal történésze, a Hétköznapi élet Kádár János korában című kötet írója, M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Takács Ferenc irodalomtörténész, Miszlivetz Ferenc szociológus, Zinner Tibor A kádári megtorlás rendszere című könyv szerzője, valamint Pók Attila. /Kádár János árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A magyar képviselők az Európai Parlamentben egy 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik, a teljességnek ez az igénye nem követi szolgaian a trianoni határokat – mondta az MTI-nek adott interjújában Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Magyar Összefogás választási listájának vezetője. Emlékeztetett: a nemzetrészeket egykor elszakították egymástól. Ezért szerinte bármely magyar európai parlamenti képviselő – aki egy adott ország küldöttségében foglal majd helyet – úgy érezhetné: a magyarságnak csupán egy részét képviseli. Utalva arra, hogy Szlovákiában nacionalistának bélyegzik Orbán Viktort, a püspök megállapította: „Bagoly mondja verébnek... ”. „A brassói magyaroknak például kampányom során azt mondtam: brassói magyarokként legyenek tudatában annak, hogy egy 13-15 milliós nemzet tagjai, ilyen értelemben nem kisebbségi közösséget alkotnak, hanem egy nemzet közösségének a részei”. „Le kell bontanunk a bennünk lévő határokat” – mondta Tőkés, aki szerint az emberek lelkében kell megvalósítani az egymástól elszakított nemzetrészek összetartozását, és akkor – mint fogalmazott – első fokon már végbemegy a nemzetegyesítés egy olyan Európában, amelyben a határok lebomlanak, és amelyben a magyarok európai polgárok, tehát még szélesebb körű az identitásuk. „Azok vádolnak minket nacionalizmussal, akik bennünket, mint nemzetet továbbra is szétdarabolva akarnak látni, és felmegy a vérnyomásuk egy olyan békés, már-már idillikus kifejezéstől, mint a Kárpát-medence. Ez a nacionalizmus” – szögezte le az EMNT elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor állandó céltáblája a magyarországi „posztkommunista baloldalnak” is, amely „nacionalista populizmussal” vádolja őt, akárcsak azzal, hogy összekacsint a szélsőjobboldallal. Tőkés László szerint azonban a Fidesz elnöke által képviselt európai néppárti, kereszténydemokrata jobboldali értékek teljességgel szalonképesek a nemzetek Európájában. Szerinte akarva-akaratlanul a magyarországi „posztkommunista baloldal” vádjai egybecsengenek a szlovákiai vagy a romániai „posztkommunista baloldal” vádaskodásával. /Tőkés: a 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A határon túli magyarság akkor lehet sikeres, ha egységes, nincs látható indoka az új szlovákiai magyar párt megalakulásának – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. Az MTI azon kérdésére, hogy miben látja a különbséget a romániai és a szlovákiai magyarok politikai helyzete között, hiszen mindkét országban most már két tömörülés képviseli a magyar kisebbséget, Németh Zsolt azt mondta: Erdélyben most létrejött a magyar összefogás, amely nagyon komoly politikai sikert tudott felmutatni. Paradox módon éppen akkor mutatta fel sikerét az erdélyi összefogás, amikor létrejött az alternatív szlovákiai magyar párt – fűzte hozzá. /A határon túli magyarság akkor lehet sikeres, ha egységes. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

A magyarországi sajtó nem figyel kellőképpen a határon túli magyarságra – ez volt az egyik visszatérő gondolata a tusnádfürdői szabadegyetemen rendezett sajtóműhelynek, amely a közszolgálati média témakörét járta körül. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke hangsúlyozta: valóban tény, hogy a magyarországi híradásokban igen kevés szó esik a határon túliakról. Hasonlóképpen vélekedett Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese is, aki azonban kiemelte, hogy a konzervatív-jobboldali sajtóorgánumokban mindenképpen nagyobb teret kapnak az elszakított országrészekben élő magyarokról szóló hírek, tudósítások, riportok, mint a baloldali, liberális lapokban, tévécsatornákon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes tagja a téma kapcsán azt nehezményezte, hogy a korábban a határon túli magyarságra fokozottan odafigyelő Duna Televízióban is egyre kevesebb az ilyen jellegű műsor, a vezetőség leépítette a határon túli stúdiókat, s a közszolgálati műsorok helyét egyre inkább átveszi a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár. „A nemzeti integráció helyett dezintegrációnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. A magyarországi közszolgálati televíziók, az m1, m2, illetve a Duna Tv helykereséséről, „lezülléséről” értekezett Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője. Előadásában párhuzamot vont a magyarországi és a romániai közszolgálati adók között, leszögezve, a bukaresti RTV sokkal hitelesebb tudott maradni. /Bálint Eszter: Anyaországi médiaelfordulás a határon túli magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Eckstein-Kovács Péternek a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott nyilatkozatát az EMI cáfolta, erre reagált most Eckstein-Kovács Péter. Az EMI nem képviseltette magát a Csíkszeredán tartott, Budaházy melletti szimpátiatüntetésen, közölték. Eckstein-Kovács Péter az MTI július 6-i tudósítását hozta fel, eszerint a képviseltette magát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a tüntetésen.,,Az EMI független civil ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát” – áll az EMI nyilatkozatában. Eckstein-Kovács Péter ezt azzal cáfolta, hogy az EMI-táborba meghívták Vona Gábort, a Jobbik elnökét, más magyarországi pártok viszont nem kaptak meghívást. Eckstein-Kovács Péter a Jobbikat és a Magyar Gárdát szélsőséges szervezeteknek tartja, így gondolja ezt többek között a New York Times, a The Times, a Le Figaro és a Spiegel is. Eckstein kéri azokat a kiváló erdélyi értelmiségieket, egyházi és közéleti személyiségeket, művészeket, akik részt vesznek az EMI-táborban, vizsgálják meg, mennyire fér össze nézeteikkel, hogy képletesen egy asztalhoz üljenek a Jobbik vezetőivel. Eckstein-Kovács Péter kijelentette, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. közpénzekkel támogatja az EMI-tábort, amelyik teret enged szélsőséges politikusoknak, ez megengedhetetlen egy RMDSZ-színekben megválasztott tisztségviselő számára, ezért várja az RMDSZ vezetőségének véleményét ebben a kérdésben. /Eckstein-Kovács Péter: Válasz az EMI-nek (Visszajelzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ Előzmény: Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

A Külügyminisztérium meglepődéssel értesült arról, hogy Szlovákia legfelső szinten bírálja Sólyom László köztársasági elnök révkomáromi látogatását – közölte a külügyi tárca az MTI-vel. A magyar államfő augusztus 21-én látogat Révkomáromba, ahol ünnepélyesen felavatják Szent István szobrát. A látogatást a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette. A három legfőbb szlovák közjogi méltóság a Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak minősítette a magyar államfő tervezett révkomáromi látogatását. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök közös nyilatkozata szerint a három politikus nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért, beleértve a szlovák–magyar viszony rosszabbodását is. Közölték továbbá, a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. A két szlovákiai magyar párt nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magyar államfő Révkomáromban részt vesz Szent István szobrának felavatásán, s ezért a Sólyom Lászlót ért szlovák bírálatokat visszautasította. A Sme című liberális pozsonyi lap szintén eltúlzottnak minősítette a szlovák reagálásokat, s úgy vélte: a szoboravatáson mindkét ország vezetőinek ott lenne a helye. /Budapestet meglepte Pozsony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./