Minden alapot nélkülöző értesülésnek tartja Vincze Mátyás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója azokat a híreszteléseket, miszerint az Illyés Közalapítvány (IKA) felszámolása negatívan befolyásolná a határon túli magyar sajtótermékek MTI hír- és képanyaggal való ellátását. Az MTI szolgáltatásainak elmaradásával kapcsolatos aggodalmak mellett az is elterjedt: mivel megszűnése nyomán az IKA nem folyósíthat támogatást a Magyar Televízió és a Duna Televízió Kárpát-medencei anyagainak továbbítását, illetve az élő kapcsolatot biztosító optikai kábelrendszer bérléséhez, a televíziók kénytelenek lemondani a határon túli közvetítésekről. „Szó sincs ilyesmiről” – szögezte le a Krónikának Bódis Gábor, a Duna Televízió integrációs igazgatója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretét tolmácsolva Kelemen Hunor elmondta: a magyar kormány 2007-ben nem szándékozik csökkenteni az IKA 2006. évi, közel egymilliárd forintos támogatási keretét. /Benkő Levente, Csinta Samu: A magyarországi információtámogatás nem vész el, csak átalakul. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Egyetlen magas rangú meghívott, állam- vagy kormányfő, külügyminiszter sem mondta le részvételét az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából sorra kerülő budapesti ünnepségeken. Az MTI információi szerint 34 állam-, illetve kormányfő vesz részt azokon a rendezvényeken, amelyek október 22-én és 23-án lesznek a fővárosban. /Senki nem mondta le a részvételt a budapesti október 23-i ünnepségeken. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

A rendőrség hajnalban kiszorította a Kossuth térről az ott demonstrálókat. Figyelmeztető lövéseket adtak le a rendőrök október 23-án Budapesten, az Andrássy út és a Bajzsy-Zsilinszky út sarkán összegyűlt tüntetők felé, zöldre és kékre színezett vízzel locsolták vízágyúból a tüntetőket a rendőrök, hogy megjelöljék azokat, akik részt vettek az összecsapásban. A demonstrálók szemetes edényekből, vastáblákból és kordonokból emeltek barikádokat. Elbontották a Károly körúton felállított Budapest – a szabadság városa felirat mintegy kétméteres kőbetűit, amelyeket szintén összetörtek és barikádként, illetve lövedéknek használtak a rendőrökkel szemben. Lapzártakor az összecsapások még tartottak a tüntetők és a rendőrök között, több könnyű sérültje is volt a „sajnálatos eseményeknek”. Több vérző, megsebesült tüntetőt és rendőrt ápolnak a környező kórházakban. A tüntetők skandálták: „Gyurcsány takarodj!, Hazaáruló, 56–56!”. Az MTI tájékoztatása szerint több mint kétezer, védőpajzzsal és rohamsisakkal felszerelt rendőr kiszorította a tüntetőket, több embert megbilincseltek és előállítottak. A lezárt Kossuth tér környéki utcák mindegyikét nagyszámú rohamsisakos rendőr biztosította, a teret megközelíteni semmilyen járművel nem lehetett. A belváros fölött helikopterek köröztek. A külföldi vendégek tiszteletére megjelentek a meghívottak államainak lobogói is. A külföldi államfők és miniszterelnökök jelenlétében került sor a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat elfogadására. A forradalom bölcsőjének tekintett Műegyetemen felavatták az októberi szabadságharc emlékművét. A megtorlás áldozatainak nyughelyén, a Rákoskeresztúri sírkert 301-es parcellájánál délután helyezték el a külföldi vendégek a tisztelet virágait. Az esti műsor fáklyás megemlékezéssel vette kezdetét. Felidézték október 23-a történelmi pillanatait. Az 1956-os központi emlékmű avatási ünnepségére a Felvonulás téren került sor jelképes időpontban, „19.56”-kor, a „szabadság percében”. /Ünnepségek és zavargások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Akárcsak öt héttel ezelőtt, Gyurcsány Ferenc kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárgása után, október 23-án is összecsaptak a miniszterelnök ellen tüntetők a rendőrökkel Budapesten. A zavargások azután kezdődtek, hogy hajnalban a rendőrök kiürítették a Kossuth Lajos teret, miután az ott demonstrálók nem tették lehetővé a lezárt terület biztonsági átvizsgálását. Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése közelében, illetve az Arany János utcában sokan leültek az úttestre. A több száz rohamsisakos és védőpajzzsal felszerelt rendőr elől a tüntetők elindultak a Nyugati tér irányába. A rendőri sorfal mögött a rendőrségi vízágyú haladt. Délután már csatatérré változott a budapesti Bajcsy-Zsilinszky út Erzsébet tér felőli oldala, ahol a rendőrök könnygázgránátokat és gumilövedékeket lőttek kik a tüntetőkre. A rendőrök a Deák téri evangélikus templomig szorították a tüntetőket. A templomnál a tüntetők barikádokat próbáltak építeni. /Csatatérré vált terek a fővárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Budapesten az Országgyűlésben november 16-án kezdődik a jövő évi költségvetés általános vitája. A határon túli magyarok vonatkozásában a legnagyobb tétel a Miniszterelnökség fejezetben található, a „Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatása” címszó alatt 3,475 milliárd forint szerepel, ez szinte teljesen azonos az idei költségvetési jogszabályba foglalt tétellel. Gémesi Ferenc megjegyezte, hogy más forrásokból is átcsoportosítanak pénzt a kiépülőben lévő új támogatási rendszerbe. Jelentősen, majdnem 57 százalékkal csökkennek a jövő évi költségvetésben az oktatási és kulturális támogatások: 2,305 milliárd forintról 1,003 milliárd forintra. A Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésével az idei költségvetésben tételesen szereplő 567 millió forint sem lelhető már fel jövőre, mint ahogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek támogatására szánt 100 millió, a Magyarország határain kívül élő magyar tudósoknak juttatott 28,5 millió sem. Megmarad azonban az MTI-nek a határon túli magyar sajtó hírellátására folyósított 50 milliós támogatás. Átalakul a támogatási rendszer az oktatási és kulturális tárca költségvetés-tervezetében is, ahol tételesen csak a határon túli oktatásra szánt 700 millió forint szerepel, ellenben az oktatási, illetve a kulturális alapítványoknak és közalapítványoknak szánt 1, illetve 2,8 milliárd forintból nincs elkülönítve a határon túliaknak szánt összeg. A 2006. évi költségvetésben csak a határon túliakat segítő oktatási alapítványok 504 millió forintot kaptak, s ezen kívül a határon túli ösztöndíjakra és oktatói képzésre további 341 millió forintot, a külföldi magyar közoktatás fejlesztésére 187 milliót, a határon túli magyar felsőoktatásra 42 milliót, míg a magyar értelmiségi és anyanyelvi programokra 62 milliót különítettek el. Gémesi szerint összességében nem csökken jövőre a határon túli magyarok támogatására szánt források nagysága, csak más szerkezeti rendszerben jelenik meg. /Guther M. Ilona, Králik Lóránt: Költségvetési bújócska határon túli támogatásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke levélben fordult Göncz Kinga külügyminiszterhez, kifogásolva, hogy a 2007-es költségvetési tervezetben nem szerepel a Teleki László Alapítvány támogatása. „Megdöbbenéssel értesültem, hogy a nemzetpolitika és a külpolitika olyan alapvető intézményeinek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány megszüntetése után a 2007-es költségvetés tervezetében nem szerepel a Teleki László Alapítvány támogatása sem” – olvasható Németh Zsolt levelében. Danks Emese kormányszóvivő tudatta az MTI-vel, hogy a kormány a Teleki László Alapítványt és az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítványt feladataik összevonásával megszünteti. Tevékenységüket a 2007. január 1-jével megalakuló Magyar Külügyi Intézet veszi át. Németh Zsolt levelében rámutatott: a beterjesztett költségvetési tervezet arra utal, hogy a háttérintézmények átalakítása során „közel 50 elismert kutatóból mintegy 30-an az utcára kerülhetnek”. Mint írta, meggyőződése, hogy az alapítvány intézményei az elmúlt 15 évben „magas szakmai színvonalú háttértevékenységgel szolgálták az ország külpolitikai tevékenységét”. Hozzátette: a külügyi bizottság november 28-ra meghirdetett ülésének napirendjét kiegészíti a Teleki László Alapítvány és Intézetének kérdésével, és az ülésre, amelyen tájékoztatást szeretne kapni a Külügyminisztériumnak az alapítvánnyal kapcsolatos elképzeléseiről, többi között az alapítvány által kezelt csaknem kétmilliárd forintos ingatlanvagyon jövőjéről, meghívja a külügyminisztert is. /Elsorvad a Teleki László Alapítvány is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Nagylaknál a „magyar vámosok” kiürítik a románok gépkocsijainak csomagtartóit, állítólag tömegével alázva meg az európai országokban dolgozó, munkahelyükre visszatérni akaró románokat – írta január 8-án a bukaresti Romania Libera, de a cikk állításait a bukaresti magyar vámattasé cáfolta az MTI-nek. A határátkelőhelyekről már elvonultak a magyar vám- és pénzügyőrség tagjai. Jövedéki ellenőrzés viszont folyik a jövedéki termékek (cigaretta és alkoholtermékek) esetében. Az ellenőrző hatósági emberek pénzügyőrök, akik szúrópróbaszerű jövedéki ellenőrzéssel foglalkoznak. Élelmiszert ezek az alkalmazottak nem ellenőriznek. /Ellentmondó állítások a nagylaki „vámellenőrzésről”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Erdély fényei címmel Németh György szegedi fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás Budapesten, a Kolta Galériában. Az MTI fotóriportere három éve járja a hegyeket, az aprócska falvakat. Tavaly a XXIV. Magyar Sajtófotó-pályázaton a természet és tudomány kategóriában első díjjal jutalmazott felvételek eddig tucatnyi önálló és társas kiállításon szerepeltek, Magyarországon, a párizsi Magyar Intézetben és Marosvásárhelyen is. /Erdély fényei fotográfiákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Erdély fényei címmel Németh György szegedi fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Kolta Galériában. Az MTI fotóriportere 2004-ben kezdte megörökíteni Erdély és a fény szépségét, s a következő években is visszatért. Az Erdélyi fények című sorozatot tavaly, a XXIV. Magyar Sajtófotó-pályázaton a természet és tudomány kategóriában első díjjal jutalmazták. /Erdély fényei fotográfiákon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a fővárosi Kossuth téri kordon elbontásában. A Fővárosi Bíróság (FB) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan a rendőrség feljelentése, mert abban nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás. Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án elbontották a Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. Az MSZP bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, mert szerintük a Fidesz képviselői tudatos jogsértést követtek el a kordonbontással. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy adjon tájékoztatást az Országház biztonsági kérdéseiről. /Eljárás indul a kordonbontók ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: pártja támogatja, hogy Tőkés független jelöltként induljon a májusi európai parlamenti választásokon. – Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos erdélyi helyzetről, így valószínűleg nem tudta, hogy ha a Fidesz a megosztást támogatja, az erdélyi magyarságnak talán nem is lesz képviselete Brüsszelben – nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla. /Markó Béla: nem jól tájékoztatták Orbán Viktort. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

„Az a benyomásom, Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen, hogy mi a helyzet az európai parlamenti választásokkal Erdélyben, valószínűleg ezért ígért támogatást egy független jelöltnek” – mondta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla nem tartja jónak, ha magyarországi pártok mondják meg, miként járjon el, kit jelöljön a romániai magyarok szervezete. Ezt az elmúlt másfél évtizedben hol az egyik, hol a másik magyarországi párt próbálta meg a jobboldalról és a baloldalról egyaránt. Az RMDSZ elnöke a Kossuth Rádiónak nyilatkozva leszögezte, a Fidesznek annál is inkább konzultálnia kellett volna az RMDSZ-szel, mivel mindkét politikai szervezet egyazon európai pártszövetséghez tartozik. „Lassan másfél éve küszködöm, hogy valamiképpen a magyarországi országgyűlési pártok is belássák: nem tudják a maguk képére gyúrni az RMDSZ-t” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. /RMDSZ–FIDESZ konfliktus. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

A környezeti rehabilitáció kellő pénzügyi garanciáját hiányolja a verespataki aranybánya-beruházási tervet illetően az a független szakértői bizottság, amelyet a román és a magyar kormány kért fel a hatástanulmány elemzésére – nyilatkozta az MTI-nek Horváth Balázs, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. /B. T. : Verespatak: hiányos pénzügyi garancia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A Kárpát-medencei Református Generális Konvent elnöksége arra kéri a magyarországi döntéshozókat, hogy a schengeni határok várható kiterjesztése előtt oldják meg az Európai Unió határain kívül rekedő magyar nemzetiségűek egyszerű és költségmentes vízumhoz jutását – olvasható az MTI-hez április 27-én eljuttatott közleményben. A konvent elnöksége kétnapos ülést tartott Budapesten, aggodalommal hallgatta meg a Szerbiai Református Keresztyén Egyház és a Kárpátaljai Református Egyház elnökségeinek beszámolóját a vízumkényszer okozta nehézségekről. A közlemény szerint „a kettős állampolgárság kérdésének rendezése komoly lehetőséget jelent az ilyen helyzetek rendezésére is. ” Az Országgyűlés feladata, hogy foglalkozzon a határon túli magyarok státuszának rendezésével. /Református konvent: oldják meg az uniós határon kívüli magyarok egyszerű vízumhoz jutását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött május 5-én Budapesten több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. – A cél, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ezt – nyilatkozta Csoóri Sándor az MTI-nek. Megjelent többek között Pozsgay Imre egyetemi tanár, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek. – Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát – hangsúlyozta Csoóri, aki elmondta: a „helyzetfelmérő tanácskozást” újabb követi, s akkor pontosabban meghatározzák, milyen formában működjenek. A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: „a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene működnie, mint egy szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek védelme ad”. A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is. Csoóri Sándor hangsúlyozta azt a szándékukat, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba. Ugyanakkor a márciusi levelében megfogalmazta azt is, hogy ma Magyarországon „a legnyilvánvalóbb igazság, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy téveszme, magában leszámol ezzel a kormánnyal”. Magával a szöveggel nem teljesen ért egyet, de fontosabbnak tartja, hogy a névsorban olyan emberek vannak, akik az ország érdekében valóban tenni akarnak – mondta Gazsó Ferenc szociológus, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke , aki szintén aláírta a levelet. Márfi Gyula veszprémi érsek a hazaszeretetet veszélyeztető tényezők között említette, hogy tavaly októberben a rendőrök számos embert megvertek, szerinte azért, mert nemzeti színű lobogó volt a kezükben. Az egyházi vezető a szószékről kérte: „azokkal szemben, akiket tavaly október 23-án ártatlanul bántalmaztak... szüntessék meg a legsötétebb időket idéző koncepciós eljárásokat, és sérelmeikért kapjanak elégtételt”. /Megalakult a Márciusi Charta. = Népszabadság, máj. 7./

A piac mindenhatóságát hirdető politika nem tudja helyettesíteni a közös társadalmi felelősségvállalást, valójában kiváltságokat biztosít egy szűk csoportnak Magyarországon – mondta Orbán Viktor május 12-én Kiskunmajsán, a Nemzeti Fórum országos gyűlésén. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a piaci dogma mindenhatóságába vetett politika, lebontja, legyengíti, végzetesen meggyengíti Magyarországot. Reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti Fórum képes megszólítani a „nemzeti szellem” azon szereplőit, akik készek részt vállalni ennek a dogmának a ledöntésében. A Fidesz elnöke szerint Magyarországon nem kívánatos jelenség az új arisztokrácia jelenléte. Ha az új arisztokráciát nem tudjuk politikai értelemben legyőzni, akkor nem tudunk változtatni azon a sorson sem, amely a rendszerváltás óta kísért bennünket – tette hozzá Orbán, aki felkínálta az új arisztokrácia legyőzéséhez szükséges segítséget, együttműködést, bajtársi elkötelezettséget a Fidesz Magyar Polgári Szövetség részéről. MTI. /Orbán Viktor harca az új arisztokráciával. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Nemzetgyilkossági kísérletnek és országrombolásnak nevezte a jelenlegi kormány tevékenységét Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Nemzeti Fórum II. országos gyűlésén tartott beszédében május 12-én Kiskunmajsán.,,Nemzetgyilkossági kísérlet, országrombolás történik körülöttünk, mert a családpolitika helyett betelepítés-politikáról készít terveket az MSZP-SZDSZ kormány, törvényesíti a művi meddővé tételt, a lágy drogok és a kábítószerrel kapcsolatos kormányzati álláspont bátorítást ad azok fogyasztására” mondta Lezsák Sándor. /Nemzetgyilkossági kísérlet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Az Élet és Irodalom hetilap május 25-i számában megjelent, balatonőszödi Gyurcsány-beszéddel foglalkozó tényfeltáró cikk szerint a beszéd nyilvánosságra került hangfelvételéhez nem külső lehallgatás eredményeként jutottak hozzá az anyag kiszivárogtatói, s ebből arra lehet következtetni, hogy maguk a szocialisták azok, akik mélyen őrzik az őszödi titkot. A cikkben foglaltakra válaszul Kiss Péter és Szilvásy György közleményt adott ki, míg az MTI által megkeresett több érintett nem kívánt reagálni az írásra. A Nemzetbiztonsági Hivatal által az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményei alapján a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy a tavaly május 26-án elhangzott miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatásához Gyurcsány Ferenc belső, szocialista párti ellenzékének volt köze. A vizsgálatot a miniszterelnök határozott kérésére nem folytatják tovább. /A szocialisták mélyen őrzik az őszödi titkot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Az MSZP budapesti Horn-ünnepségére meghívtak több ismert politikust. Horn Gyulát a „pufajkája” levethetetlenül elkíséri még egy darabig. Meghívták Gorbacsovot is. Korábban már Jelcin elnök, majd Putyin elnök bocsánatot kért a magyar néptől, most pedig Gorbacsov azt állította, indokolt volt az 56-os szovjet agresszió, „1956-ot nem lehetett megúszni szovjet bevonulás nélkül, amivel kihúzták a bajból az országot”. /Lokodi Imre: Pedig szaladva menekülnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Az Új Magyar Szó nem jelezte, hogy minderről nem számolt be az MTI és a baloldali sajtó, csak az után, hogy a Magyar Nemzet írt erről. Azt sem említette a bukaresti magyar napilap, hogy Horn Gyula kifakadt Sólyom László köztársasági elnök ellen: „a nénikéjét” emlegetve.

A Moldovai Köztársaságra is kiterjeszti működési hatókörét a bukaresti Magyar Kulturális Intézet, és már a jövő év tavaszán kulturális napokat szervez a Romániával szomszédos országban – tájékoztatta az MTI-t Beke Mihály András igazgató. Az igazgató ezzel a céllal folytatott tárgyalásokat az ottani kulturális minisztérium vezetőivel, valamint a kisinyovi kulturális élet vezető személyiségeivel. /A bukaresti Magyar Kulturális Intézet Kisinyovban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Vihart kavart a magyarországi jobboldalon Kóka János SZDSZ-elnöknek az ÚMSZ-nak adott interjúja. Kóka János kijelentette, Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása után „már nem igazán időszerűek” az autonómiával kapcsolatos kérdések. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) arra kéri Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabaddemokrata politikusokat, hogy határolódjanak el Kóka János kijelentésétől, miszerint ma már nem aktuális a határon túli magyarok autonómiára törekvése. Simicskó István közölte: a KDNP úgy látja, “Kóka János elárulta a határon túli magyarok ügyét, (...) elárulta az összmagyarság nemzeti érdekeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI kérdésére, hogy elhatárolódnak-e Kóka Jánostól, közölte: a határon túli magyaroknak kell eldönteniük azt, hogy megelégszenek-e az újraegyesítéssel, vagy autonómiát kérnek. Kifejtette: a magyarság békés újraegyesítésének egyetlen egy útja van, az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 27-én kiadott közleménye szerint: „maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráerősít Kóka János szavaira, hanem azt az erdélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi”. Az EMI szerint a két politikus kijelentése „mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget”. /Sz. L. : „Gyurcsány határolódjon el!” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Nemrégen Kóka János, a budapesti kormány liberális tagja, az SZDSZ elnöke állapította meg, hogy az erdélyi magyarság gondolkodásában nem jelent prioritást az autonómia, legutóbb pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vélekedett úgy, hogy jobb, ha az anyaország nem nyilvánít véleményt ebben az ügyben, tehát nem is támogatja azt. Gyurcsány kijelentése annak a gondolkodásmódnak az ismételt megjelenése, amely annak idején a kettős állampolgárságról tartott népszavazási kampányban oly markánsan jelent meg mindkét koalíciós párt részéről. Gyurcsány elvtársa, Kovács László akkor attól féltette Magyarországot, hogy huszonhárom millió román munkavállaló özönli el. Az erdélyi magyar szervezetek elítélően nyilatkoztak Gyurcsány megjegyzéséről. Az önrendelkezés valamilyen formáját ugyanis a megmaradásuk biztosítékának tekintik. /Veres István: Gyurcsányék jobban tudják? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

Szeptember 8-án Aradon, másnap Kisiratoson dedikálja legújabb könyveit Sarusi Mihály. Sarusi Mihály /sz. Békéscsaba, 1944. ápr. 7./ író, költő, újságíró tudatosan ápolja romániai magyar (és román) gyökereit, helytörténeti tanulmányban (Kisiratos helynevei, Kisiratos ragadványnevei), igaz történetben (Fekete-Zaránd), vagy akár magánkiadású versben (Ugatoló). Évekig az MTI békéscsabai tudósítója volt, jelenleg Balatonalmádiban él. „Dunántúlon élő erdélyi gyökerű alföldi vagyok” – szokta mondani. Szalbek-Iratos /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című munkájában megírta: az a szeretet köti ehhez a földhöz – ahhoz, amelyen Arad és Kisiratos is fekszik –, amelyet családjától kapott. Kisiratosi falurajzának a most megjelenő már a hatodik kötete, s kiadásra kész a hetedik is. Sarusi Mihály feladatának tartja fölmutatni a mai mindennapi társadalmi embertelenség elviselhetetlenségét. Sarusi Mihály számára Simonyi Imre az elmúlt század második felének egyik legfontosabb költője. Ezért is segítette a gyűjteményes Simonyi Imre-kötet kiadását. Sarusi Mihály legújabb könyve: Fő, hogy mögvagyunk, alcíme Öten Iratosról. Az öt szereplő: Hodács Ágoston műfordító plébános, Kovács Ferenc tanár, író, népköltési gyűjtő, Godó Mihály jezsuita atya (aki összesen 18 évet ült börtönben), Kurtucz István parasztkántor (a bátyja), és dr. Almási Béla Máltai-ház-építő körorvos. /Hevesi Mónár József: Égbekiáltó gondolatok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Sarusi Mihály neve nem ismeretlen az aradiak előtt. A 1990-es évek elején, amikor végre megnyíltak a határok, újságíróként, MTI-tudósítóként gyakran járt Aradra és a megyébe, erős a kötődése ehhez a vidékhez. Bár Békéscsabán született, felmenői, kiterjedt rokonsága révén legalább félig kisiratosinak vallja magát, és ez írói munkásságán is meglátszik. Életművéből majdnem tíz “Arad megyei”, hat kimondottan “kisiratosi”. Éppen két évtizede jelent meg az egyetem, a budapesti ELTE kiadásában a Kisiratos helynevei c. kötetecske. A következő volt Kisiratos ragadványnevei (ELTE, 1992), azután újabb köteteken át (az egyik, a Szalbek-Iratos az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg 2005-ben) mostanra elérkezzen a 6. kötethez, a Fő, hogy mögvagyunk /Szépírás Kiadó-Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc/ címűhöz. Ezt és másik friss, Kaposvárott 2007-ben kiadott könyvét (Az mái labancokrúl) hozta el az elmúlt napokban Aradra és Kisiratosra. Mindkét alkalommal Réhon József ny. tanár mutatta be a köteteket. Az mái labancokrúl c. munka címlapján azt olvashatjuk: Kurta Miska levelei Zaránd vármegyéből. A könyv szellemes visszavágás a jelenkori baloldali magyarországi sajtó vezetőket ajnározó dicshimnuszaira. A könyv 127 Kurta Miska-levelében az 1990-es évek végének magyar belpolitikai életéről, baloldali politikusairól fest nem hízelgő képet a szerző. Annak idején (1995–98-ban) egy budapesti lapban jelentek meg ezek az írások az említett álnéven, Sarusi Mihályt, az MTI-s újságírót ugyanis kirúgták volna állásából, ha saját neve alatt közöl ilyen írásokat. A másik bemutatott kötet, a Fő, hogy mögvagyunk öt kisiratosi emberről szól. Egyikükről, Hodács Ágostonról (tudós katolikus pap, író) elmondták, hogy halálakor (1951) írói hagyatékát, jegyzeteit szekérre pakolva a fogyasztási szövetkezetbe vitték, s a papírokba évek múltán is élesztőt csomagoltak… Ki tudja, milyen értékek vesztek oda. A kisiratosi könyvbemutatón az Alma Mater Alapítvány a Wieser Tibor- emlékéremmel fejezte ki elismerését a szerzőnek. /Jámbor Gyula: Wieser Tibor-emlékérem Sarusi Mihálynak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.

Nagy Imréhez hasonlóan kiemelkedő figurája nincs a forradalomnak, nem is lehetett, mondta Ripp Zoltán budapesti baloldali történész az MTI-nek. 1956-ban a legfőbb cél közös volt, a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtése. Nagy Imre néhány nap leforgása alatt vált óvatos reformerből forradalmárrá, olyan politikussá, aki vállalja a nép követeléseinek képviseletét. A forradalmat támogató néptömegek számára közösen vállalható célok és vezetői alternatíva megjelenése is szükséges ahhoz, hogy forradalmat érleljen a radikális változások óhaja. Ezek a feltételek Magyarországon adottak voltak 1956 őszén. A forradalom induló programja az egyetemisták nevezetes pontjai voltak. /Hamary Dénes: Ötvenhatról – ma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

A Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) fotóarchívumának fél évszázados terméséből összeállított válogatást láthatnak az érdeklődők Sepsiszentgyörgyön MTI Fotó – 50 év képei – Híres képek, képes hírek című kiállításon. A vándorkiállítás az elmúlt hónapokban megjárta Magyarország több nagyvárosát, jelenleg Sepsiszentgyörgyön, jövőre pedig Kolozsváron várja a látogatókat. /Kovács Zsolt: Híres képek, képes hírek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Egyértelműen az erdélyi magyarság közös győzelméről van szó – mondta az MTI-nek Tőkés László, aki javasolni fogja az RMDSZ-nek, hogy már a jövő héten üljenek közös asztalhoz a romániai magyarság közös jövőjének megtárgyalására. Bebizonyosodott, hogy tizennyolc év alatt nagykorúvá vált ez az erdélyi közösség, amely ezen a választáson európai módon vizsgázott, élt a demokratikus versenyhelyzet adta lehetőséggel – mondta a püspök. Nem vált be, hogy az úgynevezett egység megbontása kudarcot fog eredményezni. Tőkés gratulált az RMDSZ-nek is, amely szerinte nagy mértékben átvette azokat a nemzeti stratégiai alapértékeket, amelyeket a Tőkést támogató erők is belefoglaltak programjukba. „Ez a demokrácia győzelme a magyar politikában, gyökeresen megváltoztatja a romániai magyar politikai és közéletet, új fejezet kezdődik” – hangoztatta Tőkés László. „Győzött a nemzeti önbecsülés a politikai kicsinyhitűség felett, ami nyomasztóan kísérte végig a kampányt a határ mindkét oldalán. Gratulálunk az újonnan megválasztott EP-képviselőknek, akiknek feladata lesz, hogy megteremtsék az önálló erdélyi magyar külpolitikát” – nyilatkozta Németh Zsolt /Fidesz/ képviselő. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára komoly eredménynek tartja, hogy az RMDSZ és Tőkés László egyaránt átlépte a bejutáshoz szükséges küszöböt. /Tőkés: Nagykorúvá vált az erdélyi magyarság! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Az egominfo.hu esztergomi hírportál azt állította, hogy augusztus 26-án Tőkés László királyhágómelléki püspöki minőségében fordult anyagi segítségért a magyarországi város, Esztergom fideszes többségű önkormányzatához. Ezt az információt átvette a hvg. hu és romániai hírügynökségek is. Tőkés László levelében kritizálta a magyar kormány határon túli egyházaknak nyújtott szűkös költségvetési támogatását, „az RMDSZ klientúraépítő költekezését”, és ezekkel a szavakkal kért támogatást: „...akkor talán a túlnyomórészt nemzeti politikai erők kezében lévő baráti önkormányzatok vállalhatnák át a határon túliak részbeni gondját”. A püspök megemlítette az elkövetkező európai parlamenti választásokra történő támogatást is. „Nem utolsósorban pedig szólnom kell azokról a várható kampányrendezvényekről, melyekre az EP-képviselői választásokra nézve kerül sor” – írta. Novemberben Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere sürgősséggel határozati javaslatot terjesztett az önkormányzat – szintén fideszes többségű bizottsága elé. A dokumentumban az elöljáró 1 millió forint (mintegy 4000 euró) vissza nem térítendő támogatás megszavazását kérte a bizottságtól Tőkés Lászlónak. A testület elfogadta a határozati javaslatot. Takács István, az önkormányzat sajtófelelőse az MTI-nek megerősítette: valóban megszavazták a támogatást, de a pénzt még nem utalták át. A hvg.hu megkeresésére Tőkés László butaságnak nevezte az információt, illetve tagadta, hogy levélben kért volna támogatást EP-kampányához Esztergom polgármesterétől. A román jogszabály szerint a hazai politikai pártoknak, pártszövetségeknek vagy független jelölteknek tilos elfogadni más államok, illetve külföldi szervezetek, fizikai és jogi személyek adományait. /Cs. P. T. : Magyar kampánypénzt kért Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Orbán Viktor elmondta, a törvények értelmében a magyar pártok nem támogathatnak pénzügyileg külföldi kampányokat, a Fidesz a törvények betartását tartja a legfontosabbnak. Azonban a választások lezárta után szívesen támogatják Tőkés Lászlót – tette hozzá. Tőkés László kijelentette: betartották a román törvényeket, nem kaptak magyar önkormányzatoktól támogatást. Az egyház-támogatási pénzeknek nincs semmi közük a kampányhoz – fűzte hozzá. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke, hozzátette, a kampánystáb sem az esztergomi, sem más önkormányzattól nem kért és nem kapott pénzt. /B. L. : Kampánypénzt kért Tőkés? = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége levélben tudatta Sólyom László köztársasági elnökkel, hogy „a kialakult helyzet miatt” nem vesz részt az év végi, hagyományosnak tekinthető ünnepélyes ebéden, amelyre a másik három történelmi egyházzal együtt hívták meg. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója az MTI megkeresésére csak annyit mondott: honlapjukon nyilvánossá tették az egész levelet. A Mazsihisz honlapján szereplő közlemény szerint a „magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen. ” A levélben hangsúlyozták, hogy a parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetőséget adott volna a gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására. A Mazsihisz szerint azonban a köztársasági elnök megakadályozta ennek a törvénynek a mielőbbi hatálybalépését. Sólyom László sajnálja a Mazsihisz távolmaradását az év végi találkozóról. /A Mazsihisz „nem ebédel” . = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

A Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) fotóarchívumának fél évszázados „terméséből” láthatnak válogatást hamarosan az érdeklődők Kolozsváron. Az MTI Fotó – 50 év képei – Híres képek, képes hírek című kiállításnak a kolozsvári Magyar Opera ad otthont. A tárlatot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Vince Mátyás, az MTI elnöke nyitja meg január 9-én. A vándorkiállítás az elmúlt hónapokban megjárta Magyarország több nagyvárosát, láthatták Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Esztergomban, Győrött és Pécsett, hamarosan pedig Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron várja majd a látogatókat. Az MTI fotóarchívuma a legnagyobbak közé tartozik Európában. A kulturális kormányzat 1993-ban védett, muzeális gyűjteménnyé nyilvánította a csaknem 13 millió eredeti fotónegatívot és közel 5 millió mintaképet őrző páratlan fotómúzeumot. Az interneten is elérhető Fotóbank (http://fotobank.mti.hu) jelenleg már közel 1 millió digitális sajtófotót tartalmaz és kínál felhasználásra. /MTI-fotókiállítás nyílik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 9-én Kolozsvárra érkezett, kétnapos erdélyi látogatásának nyitányaként, RMDSZ-es politikusokkal tárgyalt. „A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának együttműködéséről tájékoztattam vendéglátóimat” – nyilatkozta Szili Katalin. A megbeszéléseken az EP-választások eredményéi, 2008 várható eseményei és a fejlesztési kérdések kerültek szóba. A politikus elmondta: Magyarország kiegyensúlyozott és egészséges párbeszédet akar folytatni a környező országokkal. „A magyarság nagy része ma már a Kárpát-medencében az EU közösségéhez is tartozik. Úgy gondolom, hogy a 21. században nincs helye az érzelmi alapú politizálásnak” – jelentette ki Szili. Tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptemberi plenáris ülése után várható, hogy a különböző albizottságok különböző kérdésekben folytatnak párbeszédet. „Az egyik feladat, hogy a stratégiákból olyan nemzetpolitikai irányt dolgozzunk ki, ami az európai elvárásoknak maximálisan megfelel” – mondta. /Pásztor Krisztina: Szili Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Románul is szólt néhány szót az egybegyűltekhez Szili Katalin, aki vendége volt Kolozsváron a Magyar Távirati Iroda (MTI) kilencedik, Híres képek, képes hírek című kiállításának. Az MTI kiállítása Sepsiszentgyörgyről érkezett Kolozsvárra. /Pásztor Krisztina: Végállomás Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./