Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének elnöke elégedettséggel nyugtázta Traian Basescu győzelmét. Csép Sándor több érvet sorolt fel Basescu mellett: az első olyan román államelnök, aki az ‘56-os forradalmat igazságosnak ítélte meg, elkezdte a korrupcióellenes harcot, Orbán Viktor is támogatta, segítette az MPP bejegyzését. Most, Basescu győzelme után az MPP a magyar kezdeményezések támogatását reméli – fejtette ki Csép Sándor. /J. J. : MPP: most Basescun a sor, hogy támogasson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Szondy Zoltán szerint egyértelműen politikai döntés volt, hogy menesztették őt a Hargita Népétől. Az újságíró – aki egyben MPP-s csíkszeredai tanácsos is – bepereli az RMDSZ-es többségű megyei önkormányzat felügyelete alá tartozó lapot. Egyoldalúan szerződést bontottak Szondy Zoltán újságíróval. A Hargita Népe megye napilap. „Nem vett részt semmilyen aktivitásban, amely a lapnál folyt, és nem írt szinte semmit. Meg lehet nézni a kollekciót. Egyszerűen visszautasította a munkát, de a fizetésre igényt tartott” – indokolta a döntést a Krónikának Isán István Csongor, a lap igazgató-főszerkesztője. A fegyelmi eljárásban szereplő indokokat – miszerint nem vett részt sem tematikusgyűléseken, sem cikkei tördelésében – Szondy Zoltán röhejesnek nevezte, és mint elmondta, beperelte a lapot. „A cikkeket tördelők szokták tördelni, tematikusgyűlések pedig nem is voltak” – válaszolt a végzésben szereplő vádakra az újságíró. Hangsúlyozta, rendszeresen jelent meg írása. Szondy szerint a döntés mögött politikai nézeteltérések állnak. „Írtam egy cikket, amelyben teljesen tárgyilagosan egy költségleosztás szerepelt. Arról volt szó, hogy a Hargita Megyei Tanács a polgári párti, illetve a független polgármesterek által vezetett falvakat diszkriminálja. Ezt én számok és tények alapján írtam meg. Nekik ez volt a bajuk” – fejtette ki az újságíró, aki egyben az MPP színeiben csíkszeredai önkormányzati képviselő, miközben a Hargita Népe az RMDSZ-es többségű megyei közgyűlés felügyelete alá tartozik. Felháborodással vette tudomásul a lap vezetőségének döntését Papp Kincses Emese polgári párti megyei önkormányzati képviselő is, aki a rendszerváltás óta eltelt húsz évben rendszeresen közölt a lapban, azonban az új vezetőség úgy döntött, hogy a neves közírónak többé nem jelenhetnek meg írásai a Hargita Népében. Papp Kincses Emese elmondta, levélben értesítette őt az új főszerkesztő, hogy „az újságot nem politikusoknak, hanem újságíróknak kellene szerkeszteniük”. Papp Kincses fölháborítónak találta, hogy egy „kezdő újságíró kiutasítja ettől a laptól”. A megyei tanács nem tűri a bíráló hangnemet. „Papp Kincses Emese publicistaként próbált feltűnni, ám politikai üzenetet adott el. A politikusok nem írnak. Nem ír sem Borboly Csaba, sem Markó Béla. Miért lenne bárki is ez alól kivétel? Elmondhatja a véleményét bármikor, és mi, szerkesztőségi döntés szerint idézünk tőle” – reagált Papp Kincses Emese vádjaira Isán István Csongor igazgató-főszerkesztő. Ezzel szemben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már több ízben is publikált a sajtóban, miközben Markó Béla RMDSZ-elnöknek december 16-án jelent meg cikke a Népszabadság című napilapban. /Forró Gyöngyvér: Menesztették Szondy Zoltánt a Hargita Népétől. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Közönségtalálkozóval egybekötött elnökségi ülést tartott december 15-én Székelyhídon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete. A gyűlést Török Sándor Bihar megyei elnök vezette. A beszélgetésen kiderült, az EMNT az elmúlt hetekben azért hívta fel magára a politikai huzakodásból kiábrándult magyar emberek érdeklődését, mert azt a célt tűzte ki maga elé, hogy civil eszközökkel szolgáljon közös és hasznos politikai célokat. Szükség van egy olyan „ernyőszervezetre”, amely alatt egyesülhetnek a magyar politikai tömörülések, irányzatok, így az RMDSZ és az MPP is. Egyre többen csatlakoznak az EMNT-hez. Nagy József Barna váradi elnökségi tag kérte: az EMNT javasolja, hogy a magyar nyelven tanuló romániai gyerekeknek megítélt oktatási-nevelési támogatás kiosztását átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tegyék. /Szőke Mária: Lehetőség a közös, jó célok megvalósítására. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

Emil Bocnak a kormányfői tisztségre való kijelölése jó választás az ország számára, és ugyanakkor az erdélyi magyar közösség számára is hasznos, jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke. Borboly meggyőződése, hogy a PD-L-RMDSZ kormány nagyobb fontosságot tulajdonít az erdélyi fejlesztési terveknek. Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének azon kijelentésére, miszerint az RMDSZ-t nem kellene bevenni az új kormányba, Borboly Csaba leszögezte: „Véleményem szerint az elmúlt napokban hozott döntésekkel Traian Basescu elnök és a PD-L-sek megfeleltek Szász Jenőnek, megmutatva neki, hogy mennyit ér a számukra”. /Borboly máris hanyatt vágódott. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

Jó ideje világos, hogy Basescu elnök és pártja egyeduralomra törekszik. Pártjából ugyan kilépett, mert párton kívülinek kell lennie, de továbbra is ő szabja meg annak irányvonalát. Basescu korábban, a konvenciós kormány tagjaként keményen ellenezte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását és az állami gazdaságok földjének visszaadását. Az államfő felesége nagy fagylalt-gyáros lett. Testvére nagymenő üzletember. Egyik lánya alig végezte el tanulmányait, kb. nyolcszázezer eurós ingatlant vásárolt. Máig sem tisztázódott, honnét volt hirtelen ennyi pénze? Másik lánya a demokraták képviseletében indult az európai parlamenti képviselőválasztásokon. A válság hatásának csökkentésére a kormány semmiféle tervet nem dolgozott ki. Basescu szorgalmazta, hogy a moldovaiak román állampolgárságot kapjanak. Az elnökválasztás során a ki tudja hány tízezer moldovai rászavazva hálálta meg román állampolgárságát. Basescu már régóta támadja az őt bíráló sajtót, televíziót, ezek tulajdonosait, azzal, hogy a csakis általa megvalósuló reformok ellenségei. Kommunistaellenes, jobboldali politikusnak tartják. De vajon az-e, miután a korábban őt támogató, de most erősen bíráló Dinescut, a költőt, egyik csicskásával el akarta üldöztetni az országból? Az államfő sikerét az MPP is segítette, a győzelmében az SZNT gyermeteg ötlete is benne van, az, hogy írják a szavazócédulákra: autonómia, és erre pecsételjenek. Ezek mind érvénytelen szavazatok voltak. /Asztalos Lajos: Útban a… banánköztársaság felé? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Szász Jenő, az MPP elnöke elítélően nyilatkozott az RMDSZ-ről, hozzáfűzte, a PDL-nek nem szabadna közös kormányt alakítania. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes lesz, Szász Jenő kifejtette, semmi lényeges megvalósításra nem emlékszik Markó előző kormányfő-helyettesi mandátuma idejéből. /Szászos kritika az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

A román elnöki palotában ezúttal a Magyar Polgári Párt (MPP) ünnepelt december elsején, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elsiratta az összefogás elmulasztását, míg az RMDSZ a szociáldemokrata jelölt mellett tette le voksát, határozottan erre biztatva választóit is. Jelenleg az MPP várja bérét a támogatásért, az EMNT hallgat, az RMDSZ pedig újra kormányozni készül. A dolgoknak ez az állása „a demokráciába vetett hitünket teljesen romba dönti” – írta Boldizsár Zeyk Zoltán. Félő, hogy a politika ügyeskedései mögül elfogynak a választók. Egyre több magyar és nem magyar veszíti el hitét és türelmét, és néma tiltakozásként nem megy többet szavazni. /Boldizsár Zeyk Zoltán: Párttalanság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

,,Ebből az intézményből az RMDSZ magyar vezetőt váltott le román segítséggel” – hirdeti az a gyásztábla, amelyet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat MPP-s frakciója a városháza bejárata előtt elhelyezett. Kovács István frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy nemrég közösen helyeztek el hasonló táblákat intézmények előtt, hogy mutassák: a román hatalom magyar vezetőt váltott le. Most az RMDSZ-re jellemző irányváltással a polgármester saját frakciójával és megvásárolt román szavazatok segítségével eltávolította Bálint József alpolgármestert. /Szekeres Attila: Gyásztábla a kapu alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

Az RMDSZ-t politikai prostitúcióval vádoló plakátok jelentek meg karácsonyt megelőző napokban Marosvásárhelyen. „Bárkivel… bármikor… bármit” – hirdeti a felirat, amelynek hátterébe a plakát szerkesztői egy megvetett ágy képét helyezték. Az alsó részben, zöld alapon „Ez a mi munkánk” szöveg olvasható, melyet a 2008-as választások alkalmával az RMDSZ használt négyéves kormányrészvételének bemutatására. Mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai elhatárolódtak az akciótól. /Szucher Ervin: RMDSZ-ellenes plakátok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

SZNT: kisebbségi törvény helyett valós autonómiát!
A Székely Nemzeti Tanács szerint a kisebbségi törvénytervezet valójában csak egy hamis alternatíva, amelyet a tényleges autonómiáról való lemondásért cserébe kínál a román hatalom az RMDSZ-nek.
Románia kormányának 2009–2012-es időszakra vonatkozó programja ismét napirendre tűzte a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet. Jóllehet a kormányprogram tartalmaz pozitív célokat is, ezek nem képesek ellensúlyozni azt a hátrányt, amelyet a kisebbségi törvény elfogadása jelentene az autonómia szavatolása helyett – áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében.
2005. november 3-án a Székely Nemzeti Tanács a Magyar Polgári Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Ifjakkal közös állásfoglalásban tett hitet az autonómia mellett. Közösen kérték a kisebbségi törvénytervezet visszavonását, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott autonómia törvénykezdeményezések támogatását, széles körű magyar társadalmi párbeszéd elindítását, a közösségi jogokat is tartalmazó törvénytervezet tárgyában.
A közös nyilatkozat tartalmazza azt az elvi alapot, amelyre a felsorolt szervezetek közötti jövőbeni együttműködés is felépíthető, hiszen az nemcsak egy törvénytervezet pontosan fogalmazott kritikája, megállapítva, hogy épp azzal marad adós, amit ígér – nemzeti közösségünk valódi autonómiájával –, hanem kimondja azt is, hogy „erdélyi magyar közösségünknek, fennmaradása érdekében, tényleges személyi elvű autonómiára, Székelyföldnek pedig területi autonómiára van szüksége – fogalmaz a SZNT közleménye.
Hamis alternatíva
A közlemény szerint a kisebbségi törvénytervezet valójában csak egy hamis alternatíva, amelyet a tényleges autonómiáról való lemondásért cserébe kínál a román hatalom az RMDSZ-nek: ,,a közösségünket megillető jogok helyett monopóliumot a magyarság képviselete, valamint a neki szánt állami erőforrások fölött".
„A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés csíkszeredai rendezvényén az RMDSZ kezdeményezésére szavazták meg a jelenlevők azt a Memorandumot, amely leszögezi: régiónk és közösségünk jövőjének egyetlen törvényi garanciája Székelyföld területi autonómiája lehet. Ám a kisebbségi törvénytervezet nem Székelyföld autonómiájáról szól, és az a veszély fenyeget, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés márciusra ígért ülését – ha egyáltalán még van politikai akarat arra, hogy az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tisztségviselők azon részt vegyenek – a koalíciós partner felé tett vállalások felülírják, és ezért ott majd a közös cél feladására tesznek kísérletet.
Ebben a helyzetben felkérjük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Pártot, a Magyar Ifjúsági Tanácsot, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetét, hogy erősítsék meg ők is a 2005-ben kiadott közös nyilatkozatunkat, határozottan foglaljanak állást a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadása ellen” – tartalmazza a közlemény.
AZ SZNT szerint az erdélyi magyarság összefogása csak úgy valósítható meg, „ha Székelyföld autonómiájáért, a romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájáért, mint közös célokért akarunk és tudunk fellépni, és nem akarja senki közülünk részjogok, engedmények elfogadásával kompromittálni és lebontani azokat. E nélkül beszélni magyar összefogásról képmutatás, félrevezetés. A Székely Nemzeti Tanács ezt a valódi összefogást sürgeti, következetességet és hűséget a közös célokhoz és az adott szóhoz" – zárul az SZNT közleménye. Forrás: SZNT.ro

Megint átvernek minket a románok?
Az új Boc-kormány programjában szerepel a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása. Ezzel megkezdődik a kisebbségi törvénnyel való „fenyegetés” történetének harmadik felvonása. Hogy most lesz-e végkifejlet, vagy megint csak a politikai üzletek és játékok vesztese lesz-e az erdélyi magyarság, az 2010-ben várhatóan kiderül.
Első felvonás
A kisebbségi törvény elfogadásának ötlete nem új keletű Romániában. Először a kilencvenes évek elején került be a köztudatba a szakzsargon, amikor Románia az Európa Tanácsba való belépésekor egy ilyen törvénnyel reprezentálta volna a kisebbségi kérdés megoldását. A tervezet elfogadása eltolódott, majd a csatlakozás után – nagy meglepetésre? – elfelejtődött.
Második felvonás
Az európai uniós csatlakozás hajnalán, a 2004-es választásokat követően az RMDSZ, illetve Markó Béla ismét felvetette a kisebbségi törvény elfogadásának ötletét. Ezt az autonómia tanácsok által követelt, uniós csatlakozás előtt megvalósulandó területi autonómia alternatívájaként jelenítette meg az RMDSZ. Az elképzelés 2005 tavaszára öltött testet, és vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. (Maga mögött hagyva ezzel a székelyföldi fejlesztési régió elképzelésének tervét.)
Egy kiegyensúlyozott kép kialakításához érdemes elolvasni a 2005-ös törvénytervezettel kapcsolatban megfogalmazott fenntartásokat is! Amennyiben bővebb elemzést szeretne olvasni, ajánljuk figyelmébe Márton János és Orbán Balázs: Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetről című, a Magyar Kisebbség 2005/1-2. számában megjelent írást.
A törvény uniós csatlakozás előtti elfogadására az Európai Parlament két jelentésében is felszólította a román kormányt. Azonban a román törvényhozás ezt „kifinomult módon” halasztotta el először a csatlakozás utánra, majd megismétlődött az Európa Tanács esetében történt forgatókönyv... A törvénytervezet elfelejtődött.
Harmadik felvonás
Markó Béla RMDSZ-elnök a decemberi kormányalakítás után ismét elővette a kisebbségi törvénytervezet lehetőségét az elfelejtett irodafiókból. Január elején arról beszélt, hogy még idén szeretnék elfogadtatni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet, hiszen – fogalmazott Markó – egy új kormány első időszakában könnyebb érvényesíteni bizonyos megoldásokat, és ebben a román törvényhozásban ülő kisebbségi szervezetek képviselete is támogatni fogja az RMDSZ-t. Nem ugyanezt gondolta 2004-ben? Akkor nem vitte sikerre elképzelését.
Tagadhatatlan tény, hogy az erdélyi magyarságnak és Románia egyéb kisebbségeinek szüksége van egy átfogó, kisebbségi jogokat rendező törvényre. Mindenképpen jó megoldás, hogy az elképzelés nemcsak a magyar közösségre koncentrál, ezzel egyfelől csökkenti az az ellen való román uszítás lehetőségét, másfelől pedig könnyebb támogatókat és partnereket találni hozzá a többi nemzeti közösség sorai közül. Ugyanakkor egy ilyen törvénynek már a kilencvenes évek folyamán meg kellett volna születnie. Nem beszélve arról, hogy az első két felvonás felidézése után sokan – joggal – veszíthetik el a törvény, illetve az RMDSZ és Markó Béla iránti lelkesedésüket.
Az eddigi törvénytervezetekkel szemben megfogalmazódott kritikák alapján joggal vonhatjuk le a következtetést: egy politikai győzelem érdekében kapkodásban, átgondolás, valódi tartalom és hatásvizsgálat nélkül elfogadott törvény talán még árthat is a nemzeti közösségeknek. De persze az sem lenne szerencsés, ha az elhúzódó tárgyalási folyamat során a román fél ismét megváltoztatná a tervezet lényegi elemeit, megfosztva ezzel a kisebbségeket a problémák valódi megoldásától. Ha a törvény valódi jogok helyett csak a kirakatba készül, akkor jobb, ha meg sem születik. Elnézve a román nemzeti érdekérvényesítés sikereit európai szinten, egy ilyen felemás törvény elfogadása után, már senki nem hinné el Európában, hogy a magyarokat a gyakorlatban valóban diszkriminálják szülőföldjükön.
Ahhoz, hogy az első vázolt szcenárió mégis sikeres lehessen, széles konzultációt kell elindítani, amelybe a politikai döntéshozók mellett a szakmai oldalt, és a kisebbségi érdekképviseletek szintjét is bevonják. Továbbá szükség van egy nagyon határozott, politikai kompromisszumoktól mentes RMDSZ-kiállásra is. Hiszen, ahogy Markó mondja, az ördög a részletekben lakik.
Törvénytervezet vs. autonómia?
„Az erdélyi magyar közösségünknek, fennmaradása érdekében tényleges személyi elvű autonómiára, Székelyföldnek pedig területi autonómiára van szüksége.” /Memorandum/
A Székely Nemzeti Tanács a törvénytervezet kapcsánkiadott egy memorandumot, amely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Pártot, a Magyar Ifjúsági Tanácsot, és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetét sürgeti, hogy ismét erősítsék meg a 2005-ben kiadott – autonómia-párti – közös nyilatkozatukat, továbbá foglaljanak állást a kisebbségek jogállásáról szólótörvénytervezet elfogadása ellen.
A SZNT új memoranduma kapcsán – a kisebbségi törvény és az autonómia viszonyáról – megállapítható, hogy az előbbi semmiképpen nem tekinthető a székelyföldi területi autonómia alternatívájának, ebben jogos a SZNT felvetése. Tagadhatatlan, hogy a törvény létezése a székelyföldi magyarság javát is szolgálná, de nem egy lehetséges területi autonómiával megegyező mértékben. A területi autonómia azonban egy csapásra soha nem fog megvalósulni Romániában.
Ez a látszólagos ellentét azonban nem kéne azt jelentse, hogy a magyar közösség ismét részekre szakad, és egymás ellen buzdítja a másikat. Szomorú ismételten szembesülni azzal, hogy a magyarság maga nyújt lehetőséget a román politikának arra, hogy kijátszható legyen egymás ellenében, ezzel pedig veszélyezteti mind a kisebbségi törvénytervezet, mind pedig az autonómia megvalósulásának lépéseit.
Holló. Forrás: kitekinto.hu

Újabb vita az MPP-ben
A Krónika információi szerint belső aláírásgyűjtésbe kezdett Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke: a kezdeményezés célja, hogy az elmúlt évben megszervezett kongresszuson részt vett küldöttek nyilatkozataikkal erősítsék meg a kongreszszus lebonyolításának legitimitását. A tavaly márciusban megszervezett első gyergyószentmiklósi MPP-kongresszuson Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is.
A pártelnök felvetésével többen nem értettek egyet, így a jelenlevők közül mintegy ötven személy tiltakozásul elhagyta a termet: állításuk szerint Szász javaslata a szervezet alapszabályába ütközik. Mint mondták, nem volt idejük megvitatni a módosító indítványokat, zavaros volt a szavazás lebonyolítása és a voksok összesítésének módja is.
Az MPP-elnök javaslatának elfogadását követően ugyanakkor a szavazati joggal rendelkezők köre a 144 küldöttön kívül a 281 meghívottal bővült, akik elsöprő többséggel erősítették meg tisztségében Szász Jenőt. Alig egy hónappal a kongresszust követően a párt Bihar megyei szervezete az MPP-kongresszus határozatainak semmissé nyilvánítását kérte a bukaresti törvényszéktől. A pert több alkalommal is elhalasztották, újabb tárgyalásra pénteken kerül sor.
Lengyel: Szász beismeri a rendellenességeket
Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke – az óvás egyik kezdeményezője – a Krónika érdeklődésére elmondta: tud a pártelnök támogatásgyűjtő indítványáról, annak szövegét viszont nem látta. Úgy véli, ezzel a kezdeményezéssel Szász Jenő gyakorlatilag beismeri, hogy „valami nem volt rendben” az Országos Tanács gyergyószentmiklósi ülésén.
„Visszafelé is elsülhet ez a nyilatkozatgyűjtés, hiszen gyakorlatilag azt bizonyítja, amit állítunk: alapszabály-ellenes volt, ami a kongresszuson történt, ezért kérjük a határozatok semmissé nyilvánítását – mondta Lengyel. – A pártelnök gyűjtheti ezrével az aláírásokat, de azon a tényen nem tud változtatni, hogy az Országos Tanács ülésén párttörvénybe ütköző és szabályzatellenes határozatok születtek.”
Az Országos Tanács ülésén küldöttként részt vevő Márton Zoltán, az MPP Maros megyei szervezetének alelnöke a Krónikának elmondta: számára egyértelmű, hogy Szász Jenő pártelnök perbefolyásoló bizonyítékokat gyűjt. „A tényeken az sem változtat, ha a hűséges párttagok nyilatkozatot írnak: a bukaresti bíróságon iktatott pártstatútumnak ellentmondó határozat született, tehát minden további határozat, ami ez alapján született, törvénytelen, semmisnek nyilvánítható” – magyarázta Márton. Rámutatott arra is: a statútummódosítás nem a megszavazást követően lép életbe, hanem csak akkortól, amikor a bíróság elfogadja, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Tőkés András: bízom az igazságszolgáltatásban
Az MPP Maros megyei szervezetének elnöke, Tőkés András úgy véli: Szász Jenő nyilatkozatgyűjtéssel próbálja legalizálni az illegalitást. „Nem vagyok hajlandó aláírni egy ilyen nyilatkozatot, és azért is mondtam le a párt országos alelnöki tisztségéről, mert többé nem akarok részt venni egy kézi vezérlésű párt csúcsvezetésének tevékenységében – mondta a Krónikának Tőkés. – Törvényellenes, bohózatba illő, hogy egy pártelnök kongresszusi meghívottait végül szavazati joggal ruházza fel, hogy megerősítse saját pozícióját.” Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy véleménye szerint a kongresszuson elfogadottak legitimitásának megerősítését célzó szándékkal gyűjtött nyilatkozatoknak milyen súlya lesz a per kimenetelében, Tőkés úgy nyilatkozott: „Románia ilyen szempontból a korlátlan lehetőségek országa, de bízom abban, hogy a bíróság jogosnak találja kifogásainkat, és elutasítja a gyergyószentmiklósi kongresszus döntéseit.”
„Szász Jenő azt teszi, amit ilyenkor tenni szokott, az eddig is manipulált csapatának támogató aláírásaival próbálja bizonyítani az igazát” – fejtette ki lapunknak Gergely Balázs, aki a kongresszus állítólagos szabálytalanságai miatt lemondott az MPP kolozsvári elnöki tisztségéről. Gergely véleményét Gazda Zoltán, a polgári párt sepsiszéki szervezetének alelnöke is osztja, aki szerint rossz fényt vetne a román igazságszolgáltatásra, ha a törvényszék jogosnak ítélné az Országos Tanács ülésének lebonyolítását.
Lapunk megkereste Szász Jenő pártelnököt is, aki tagadta, hogy tudomása lenne a kongresszuson részt vett küldöttek nyilatkozatainak utólagos öszszegyűjtéséről. „Jogi kérdésekkel nem foglalkozom, de ha létezik ilyen kezdeményezés, akkor ez bizonyára a pereskedés része, ám nem tudok róla” – fogalmazott Szász.
Gyergyai Csaba. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Az EMNT az összefogás ellehetetlenítésével vádolja az RMDSZ-t
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői az erdélyi magyar összefogás politikai programjának ellehetetlenítésével puszta konzultációs keretté akarják visszaminősíteni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) intézményét - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnökségének hétvégi közleményében.
A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását viselő, vasárnap az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott dokumentum az EMEF pénteki marosvásárhelyi ülésére utal. A testületet az RMDSZ és EMNT tavaly februárban alakította meg közösen abból a célból, hogy közös választási listát állítson az európai parlamenti választásokra, valamint együttesen dolgozzon ki autonómiamodelleket. Időközben parlamenti választásokat is rendeztek Romániában, amelyek nyomán az RMDSZ ellenzékbe került, majd a mostani elnökválasztás után ismét kormányzati szerepet vállalt.
Az EMNT szombati elnökségi ülésén értékelte az ülés eredményeit. A közlemény aláírói megállapítják: az erdélyi magyar összefogás programja eredményes volt a 2009-es EP-választásokon és elfogadhatóan működött a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen nyilvánosságra hozott Székely Memorandum kidolgozása során. "A továbbiakban az RMDSZ a magyar államelnökjelölt kiválasztásánál, majd az államelnök-választással, illetve a kormánykoalíciós tárgyalásokkal kapcsolatos összes döntését kizárólag pártpolitikai szempontok szerint hozta meg", letérve a magyar összefogás nemzetpolitikai távlatokra tekintő útjáról - írja Tőkés és Toró.
Az EMEF létrehozása fontos eredménye a múlt évi együttműködésnek, és ha az ennek keretében kialakított megegyezés közös politikai cselekvéshez is vezet, az EMEF valóban műhelye marad az összefogásnak, ennek hiányában azonban csupán a kölcsönös tájékoztatás színtere marad - áll a dokumentumban. "Az RMDSZ vezetői a magyar összefogás politikai programjának ellehetetlenítésével az EMEF intézményét egyszerű konzultációs keretté akarják visszaminősíteni" - állapítja meg az EMNT elnöksége.
A Tőkés László vezette szervezet úgy határozott: folytatja munkáját az EMEF keretében, további erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy - mint a közlemény fogalmaz - az EMEF ne csupán a kölcsönös tájékoztatás kerete legyen. A különböző közösségi autonómiaformák megvalósítását csak magyar összefogással lehet elérni - vallja az EMNT. Szükségesnek tartja az együttműködés kiszélesítését az erdélyi magyar közélet többi szereplőjével is, ennek érdekében további egyeztetést kezdeményez a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), szorosabbra fogja együttműködését eddigi partnereivel, a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Ifjakkal és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségével. Forrás: MTI

Segíteni, és ne akadályozni az önkormányzatokat
Tíz hónapos alprefektusi tevékenység után tért vissza a kormánybiztosi székbe György Ervin, aki 2004—2008 között, a liberális—RMDSZ kormányzás idején már betöltötte ezt a tisztséget. Leváltása után utódja, az SZDP által támogatott Codrin Munteanu számos vádat fogalmazott meg ellene, és most mandátumától búcsúzva saját eredményeit sorjázva ismét elmondta: végre sikerült kimozdítania a holtpontról a föld- és erdő-visszaszolgáltatást, több mint hetven, elődje által törvényesnek ítélt dokumentumot támadott meg a közigazgatási bíróságon. György Ervint, a megye régi-új prefektusát az ellene megfogalmazott vádakról, no meg terveiről kérdezte a Háromszék.
— Több ízben hangsúlyozta Codrin Munteanu, neki köszönhető, hogy felgyorsult a birtoklevelek kibocsátása, és ugyanezt a vádat a román prefektus védelmében az MPP megyei elnöke, Kulcsár Terza József is megfogalmazta.
— Ez az állítás két ponton sántít. Egyrészt nem igaz, mert 2009-ben 564 birtoklevelet állítottunk ki, korábban pedig majd minden évben jóval többet (2005-ben 1182-t, 2006-ben 799-et, 2007-ben 555-öt, 2008-ban 600-at). A másik szépséghiba, hogy nem a prefektus, hanem jómagam foglalkoztam a földek visszaadásával, és az eredmény, amely valóban jó — hisz már a bonyolultabb ügyek maradtak megoldatlanul —, elsősorban az én érdemem. Az utolsó fél évben főként ezzel a kérdéssel foglalkoztam, volt időm elmélyülni a témában, és ha békés a viszonyunk a prefektussal, nem a folytonos konfliktus jellemzi, még ennél jobb eredményt is elérhettünk volna. Hasznos volt ez az időszak, mert sikerült rájönnöm dolgokra. Elkezdtük a terepmunkát, a helyszínen ellenőrizzük a polgármestereket, akik nem minden esetben közölnek valós adatokat. Ezzel a helyszíni munkával elértük, hogy a polgármesterekkel közös határidőt állapítunk meg, ameddig bizonyos számú ügyet megoldanak, és ha teljesítik ezt, nem büntetjük meg őket. Így sikerült rákényszerítenünk, hogy amit vállaltak, azt teljesítsék. Ez a módszer eredményes, és szeretném, ha folytatnánk: az alprefektus kiszáll terepre, és a polgármesterekkel, jegyzőkkel közösen keresi egy-egy ügy megoldását.
— Elődje más vádakat is megfogalmazott, több kivizsgálást tartottak, a térfigyelő kamerák ügyében büntetést is kiróttak, és sajtóhírek szerint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódik ön ellen.
— A térfigyelő kamerák ügyében éppen ma kaptam meg a dokumentumot a Közbeszerzéseket Ellenőrző Országos Hatóságtól, melyből kiderül, apró hiányosságok történtek, ezért a bírságot kifizettük, de az eljárás törvényes volt, az ügyet lezártnak tekintik. A DNA vizsgálatáról én is a sajtóból értesültem, egyelőre senki nem hívott semmilyen ügyben kihallgatásra, így nem is tudom, miért vizsgálódnak, állítólag valamilyen visszaszolgáltatás miatt jelentettek fel. Tény az is, hogy a sokat emlegetett hetven önkormányzati határozat többsége — melyeket én nem támadtam meg, de Codrin Munteanu igen — az autonómia-népszavazásra, a Székelyföld Egyesületre, a megyezászlóra s más ilyen jellegű kérdésekre vonatkozott.
— Hogyan tervezi most kezdődő mandátumát? Mit szeretne elérni?
— Egyetlen szóban megfogalmazható: normalitást. Ez az intézmény végezze a munkáját a törvényesség ellenőrzése szempontjából, a föld-visszaszolgáltatás területén, és igyekezzék jó kapcsolatot fenntartani minden önkormányzattal. Döntéseivel segítse, és ne akadályozza az önkormányzatok működését. Remélem, sikerül megértetnem velük, hogy amikor határozatot hoznak, kérdezzék meg, amit nem értenek, jogászaink szívesen segítenek, és elejét lehet venni a törvényszéki igazságkeresésnek. Ezt szeretném elérni: hogy ez az intézmény azt tegye, ami a dolga.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem eshet el Nyárádszereda!
2010. január 9-én múlt egy éve annak, hogy főterünkről eltávolítottuk a törvénytelenül elhelyezett ortodox keresztet és alapkövet.
2009. január 9-én visszaállt a törvényes rend a Nyárádmente fővárosának több mint 500 esztendős piacterére. Igen ám, de az ortodoxok, akiknek van már két templomuk a székely-magyar városban, nem törődtek bele a történtekbe.
Annak ellenére, hogy mindössze három (beköltözött) színromán család él ott, ahol Bocskait 1605-ben fejedelmükké választották a székelyek, tovább nyomultak.
A városi tanács megszavazta, írjanak ki népszavazást annak eldöntéséről, hogy mi legyen a város főterének a sorsa. A feltett kérdésre azt kellett volna válaszolni: a városlakó egyetért azzal, hogy a település központi parkja érintetlen maradjon, és ott ne lehessen építkezni. A határozatot megtámadta a prefektus, nem lehetett népszavazást szervezni.
De építkezni sem lehetett. Számos hazai és nemzetközi jogszabály tiltja a zöldövezetben való építkezést. Így aztán (a magyar egyházakba már betagozódott görög katolikusoktól elcsent területre) hiába rendeztek maguknak a görögkeletiek telekkönyvet. Nem lett hajlékemelés, mert a parkrész átment a város leltárába, és egy tanácsi rendelet tiltja a parkban az építkezést.
Igen ám, de ekkor az RMDSZ-es tanácsosok egy része – a polgármester, a jegyző és a kerület RMDSZ-es képviselőjének a tanácsára – alkudozni kezdett az ortodoxokkal. Kiegyeztek abban, hogy lebontatják a főtéri iskola egyik épületét – a Márton család elállamosított ingatlanját –, és a lebontatott magyar iskola helyét felajánlják a görögkeletieknek a templom építésére.
Tervüket nem beszélték meg a magyar iskola vezetőségével, a szülői bizottság tagjaival, de magyar egyházaink képviselőivel sem. A polgármester aláírt egy megállapodást, amelyben az alprefektus és egy ortodox főpap azt ígéri, pályázni fog a kormánytól egy összegre, amelyből új iskolát építenek a régi helyére: melyben információs központ, könyvtár és három tanterem van.
Hiába gyűlt össze 4200 aláírás a bontás ellen, hiába tiltakozott magyarhoni testvérvárosunk jeles képviselője is, hiába írt Tőkés László EU-képviselő levelet, hiába jelentek meg a szülői bizottság vezetői, a helybéli tanárok, a tanítók. Hiába érveltek az ellenzéki MPP-s tanácsosok a tanácsülésen, az RMDSZ tanácsosai megszavazták a rombolást. Megtörték egységünket.
Alku köttetett. Székely-magyar emberek Nyárádszereda történetében először önszántukból földet adtak a minket nyíltan asszimiláló idegeneknek. A döntés ellen tiltakozott és a tanácsi határozat visszavonását kérte az EMNT, az MPP és az SZNT valamint a petíció aláírói.
Januári tanácsülésünkön követeljük az önfeladó határozat visszavonását. Valamint azt, hogy főterünk 12 év vajúdás után végre vegye fel a Bocskai István nevet.
Csaba királyfi mellszobra álljon a Bocskai téren! A Nyárádmente fővárosa nem eshet el. Nem engedjük, hogy Székelyvásárhely sorsára jussunk.
Fontos adalék az ügyhöz:
A lebontásra ítélt magyar iskola Nyárádszereda főterén áll, és alig néhány méternyire található a város központi parkjától.
Ezért az, aki azt állítja, hogy az iskola udvarán felajánlott telek nem Nyárádszereda főterén van, az hazudik, és félrevezeti a sajtót.
Köszönet azoknak a magyar sajtósoknak, akik folyamatosan tájékoztattak és tájékoztatnak igaz ügyünkről, és átérzik annak a jelenségnek a súlyosságát, amely hagymakupolás honfoglalás néven vált ismertté tájainkon, és amelyet Csáky Zoltán szépen ábrázolt.
Nyárádszereda lélektani végvárunk. A Bekecsalja ortodoxmentes vidék.
Óriási jelentősége van annak – a bekecsalji székely-magyarság megmaradása szempontjából –, hogy mennyire tartunk ki.
Csíki Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Elosztották az intézményeket
Az elmúlt húsz évben először a kormánynak alárendelt megyei intézmények több mint 65 százaléka magyar irányítás alá került. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ tegnap este befejezte a tárgyalásokat, és aláírták ― országosan elsőként ― az együttműködési megállapodást.
A felek elégedetten álltak fel az asztaltól, a hivatalos nyilatkozatokból legalábbis az derült ki, mindkét tábor nyertesnek érzi magát. Nem kétséges, hogy a siker annak is köszönhető, hogy a D-LP tárgyalócsapatát a párt országos alelnöke, a brassói polgármester, George Scripcaru vezette, és nem Gheorghe Baciu megyei, hanem Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnöknek volt meghatározó szerepe az egyeztetésben. Az RMDSZ-t Tamás Sándor megyei, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök, illetve Tischler Ferenc ügyvezető elnök képviselte.
A kedden kezdődött és tegnap este zárult alku során az RMDSZ-nek sikerül nemzeti szempontból fontos intézményeket, például a megyei tanfelügyelőséget vagy a művelődési felügyelőséget megtartania, megszerezni és első alkalommal lehet magyar irányítója az országos levéltár helyi kirendeltségének. Magyar vezető marad az egészségügyi, illetve az állat-egészségügyi igazgatóság élén, és az RMDSZ nevesítheti az egészségügyi pénztár vezetőjét. Magyar lesz a sport-, de az ifjúsági és a mezőgazdasági igazgató is, illetve az építészeti főfelügyelő, és sikerült megszerezni gazdasági szempontból fontos posztokat: a pénzügyi igazgatóságot, pénzügyőrséget, a környezetvédelmi és az erdészeti felügyelőséget is. A két párt képviselői harmincöt intézmény vezetőinek sorsáról döntöttek, huszonnégy magyar irányítás alá került, tizenegynek demokrata-liberális lesz a vezetője. Arról is megállapodtak, hogy ahol egyik fél adja az igazgatót, ott a másik nevesíti az aligazgatót, ha több helyettes van, ezek a posztok fele-fele arányban oszlanak. Összesen százkét vezetői tisztség volt az alku tárgya, és az RMDSZ-nek a posztok kicsivel több mint hatvanöt százalékát sikerült megszereznie. A hétfői bukaresti megállapodás értelmében minden megyében az etnikai arányt tekintik kiindulópontnak, ám Kovászna és Hargita „engedékenyebb" lesz, lemond néhány százalékról a szórványmagyarság javára ― ismertette az egyezséget Tamás Sándor.
„Együtt élnek itt románok és magyarok, ezért közösen kell megoldást találnunk a gondokra, és túl kell lépnünk mindazon, ami elválaszt bennünket" ― fogalmazott George Scripcaru. Antal Árpád a normalitás jeleként értékelte a megállapodást, eddig sok volt a fölösleges vita, most végre körvonalazódnak közös tervek, elképzelések, melyek a térség javát szolgálják.
A majdani igazgatók szemé­lyéről a következő napokban döntenek, tegnap este sem az RMDSZ, sem a D-LP nem volt hajlandó arról nyilatkozni, kit tartanak meg, illetve kit menesztenek, ki számíthat a párt bizalmára és egy-egy igazgatói székre. A Háromszék kérdésére válaszolva George Scripcaru elmondta, az MPP-vel nem egyezkedtek, koalíciós partnerük az RMDSZ, így a vezető posztokról a szövetséggel tárgyaltak. „Más politikai alakulatokkal is van kapcsolatunk, tárgyalunk, de ezek az egyeztetések csak ránk és rájuk tartoznak" ― nyilatkozta a D-LP országos alelnöke.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aggódik az MPP
Nem magyar, hanem RMDSZ-es intézményvezetői posztokat sikerült a szövetségnek kialkudnia — kommentálta az RMDSZ és a D-LP megállapodását Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke.
Kifogásolja, hogy míg tavaly az elbocsátások után a szövetség az MPP-vel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal közösen szervezte a tiltakozó nagygyűléseket, most senki véleményét nem kérte ki az egyezségek előtt és alatt. Utalt arra is, hogy Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke folyamatosan Dél-Tirollal példálózik, de azt nem említi, hogy ott nem egy párt, egyetlen szervezet dönt fontos kérdésekben, hanem közösen határoznak. Aggódnak amiatt, hogy az eljövendő vezetők kinevezésekor nem a szakmaiság lesz a döntő, hanem az, hogy legyenek hűséges pártkatonák. „Az RMDSZ nem a magyarság, hanem saját érdekeit képviseli" — fogalmazott, és kitért arra is, hogy véleménye szerint történelmi lehetőséget szalasztott el a szövetség a kormányba lépés előtt, a területi autonómiát kellett volna feltételül szabnia. Bálint József, a párt sepsiszentgyörgyi elnöke szerint az RMDSZ-es intézményvezetők kinevezése igen jó alkalom a klientúraépítésre, és hatásos fegyver az ellenzékkel szemben is. Emiatt aggódnak, mert olyan jelzések érkeztek hozzájuk, hogy a közalkalmazottak tervezett leépítését az RMDSZ politikai tisztogatásra kívánja felhasználni, MPP-teleníteni akarják a hivatalokat.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikeres egyeztetés: a háromszéki közintézmények kétharmadát magyarok fogják vezetni
A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt megyei közintézmények 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
Az országban elsőként Kovászna megyében írták alá az együttműködési megállapodást az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi szervezetei. Két nap intenzív tárgyalás után szerda estére megegyeztek, hogyan osztják el a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit.
A szövetség megyei szervezetének vezetői szerint az RMDSZ az elmúlt húsz év legjobb eredményét érte el a tárgyalásokon. A kormányhoz tartozó 35 háromszéki intézmény 65 százalékát az RMDSZ szerezte meg, így 24 igazgatóság élére kerül magyar vezető. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és RMDSZ-elnök rámutatott: eddig a megyei intézményvezetőknek legtöbb 45 százaléka volt magyar nemzetiségű. Mint mondta, több intézmény élére első alkalommal sikerül magyar igazgatót kinevezni, így például az országos levéltár vagy a sportigazgatóság is az RMDSZ-hez került. Ugyancsak a szövetség jelöl igazgatót többek között a pénzügy és a pénzügyőrség, a környezetvédelmi, az erdészeti, a művelődési felügyelőség, az egészségbiztosítási pénztár, a mezőgazdasági és ifjúsági igazgatóság élére.
Magyar marad a főtanfelügyelő, a főállatorvos, az építészeti főfelügyelő és a közegészségügyi hatóság igazgatója is. Az egyezség értelmében, ahol az egyik alakulat jelöli az igazgatót, a másik szervezet kapja meg az igazgatóhelyettesi tisztséget. Azokban az intézményekben, ahol több aligazgatói tisztség van, azokat fele-fele arányban osztják el. Az igazgatókat mindkét párt a következő napokban nevesíti.
„A tárgyalások kiindulópontját az etnikai arány jelentette, a Háromszéken fennmaradó 10 százalékot – a 65 százaléktól 75 százalékig – a szórványközösségek megerősítése érdekében más megyékben használhatjuk fel, erre ígéretet kaptunk a PDL tárgyalócsapatától – mondta a Krónikának Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. – Fontos ez a lépés is, hiszen a szórványközösségek a megmaradásukhoz szükséges kulcspozíciókhoz juthatnak – gondolok itt Hunyad, Arad, Temes megyére például.”
Scripcaru: tévedés volt összefogni
A tárgyalásokon a PDL-t George Scripcaru brassói polgármester, a párt országos alelnöke és Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnök képviselte. Gheorghe Baciu Kovászna megyei elnök nem volt jelen a megállapodás aláírásán. Újságírói kérdésre Scripcaru elmondta, a Magyar Polgári Párttal nem tárgyaltak az igazgatói állásokról. „Több politikai alakulattal van kapcsolatunk, de ez a párt belügye, a koalíciós partner az RMDSZ, a koalíciós egyeztetések csak ezzel az alakulattal zajlanak” – fejtette ki Scripcaru. Ugyanakkor tévedésnek nevezte, hogy a helyhatósági választások alkalmával a román pártok megyei képviselői koalícióra léptek, ezt a hibát, mint mondta, többször nem követik el.
Elégedetlen az MPP
Az MPP megyei szervezetének képviselői szerint elkeserítő, hogy az RMDSZ helyi szinten is tisztségekre vadászik a kormányzati szerepvállalást követően, ahelyett hogy a területi autonómia ügyéért harcolna. „Vissza nem térő alkalom adódott, hogy az RMDSZ az önrendelkezésről tárgyaljon a demokrata-liberálisokkal, ehelyett bársonyszékekre vadásznak. Elkeserítő, ami történik” – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke.
Az RMDSZ csíki szervezete bejelentette: tanácskozássorozatot, szakmai fórumokat indított el különböző szakmai ágazatok képviselőivel. A velük folytatott kommunikáció eredményeképpen megfogalmazott, intézményvezetéssel kapcsolatos elvárásokat, kéréseket, problémákat a csíki RMDSZ közölni fogja az illetékes intézményvezetőkkel, ugyanakkor annak függvényében jelölne vezetőket, hogy mennyire felelnek meg a megfogalmazott elvárásoknak, illetve rendelkeznek-e azokkal a képességekkel, amelyek a kérések megvalósításához szükségesek. Orvosokkal, ifjúsági szervezetek, civil szervezetek, művelődési intézmények, vállalkozók érdekvédelmi szervezetek, mezőgazdasági szakmai szervezetek képviselőivel terveznek tanácskozásokat. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Márton Árpád beszólt az MPP-nek
Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő úgy véli, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) a „vagy-vagy” elv értelmében ül tárgyalóasztalhoz, azaz vagy tisztségekért, vagy az autonómiáért tárgyal, addig a Szövetség mindkettőt akarja.
Márton Árpádot ma felkérték, kommentálná az MPP háromszéki szervezete által az RMDSZ ellen felhozott kritikákat. Az MPP megyei vezetősége ugyanis azt állította, hogy a kormányra lépéskor az RMDSZ-nek fel kellett volna használnia az „egyedi” lehetőséget, és az autonómiát kellett volna követelnie a PD-L-től, nem pedig tisztségeket.
Márton Árpád erre kifejtette, az MPP képviselőinek van egy hibája, amelyet az RMDSZ képviselői általában nem követnek el.
„A polgáriak a vagy-vagy elv szerint tárgyalnak, vagyis vagy tisztségeket kapunk, vagy megszerezzük az autonómiát alapon. Mi mindkettőt akarjuk” – szögezte le az RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Márton Árpád elmagyarázta, hogy az autonómia nagyon sok eleme megtalálható a kormánypártok közös programjában, sőt, „legalábbis nyilatkozatok szintjén” a két kormánypárt, a PDL és az RMDSZ, külön-külön programjában is.
A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének vezetősége nehezményezi, hogy a kormányra lépéskor az RMDSZ vezetői tisztségeket kértek a PD-L-től, ahelyett, hogy, kihasználva „ezt az egyedi” lehetőséget, a területi autonómiát kérjék.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

RMDSZ-ünnep Kolozsváron
Több száz hazai és külföldi meghívottat vár az RMDSZ szombaton RMDSZ ra, a szervezet megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából tartandó születésnapi rendezvényre. Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk: a szövetség jelenlegi tisztségviselőin kívül meghívót küldtek az egykori alapítóknak, erdélyi magyar civil szervezeteknek, a történelmi magyar egyházak vezetőinek.
A rendezvényre várják a hazai parlamenti politikai pártok elnökeit, a magyar kormány képviselőit, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit. Nem kapott ellenben meghívót Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. A rendezvényre várják Tőkés Lászlót is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjét, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, aki azonban szombaton tartott nagyváradi református püspökavatás miatt nem utazik Kolozsvárra.
A hazai parlamenti pártok vezetői közül tegnapig még egyik sem jelezte részvételi szándékát, ám a meghívott szerbiai, ukrajnai, szlovákiai, horvátországi magyar politikusok jelen lesznek a rendezvényen. Bizonyosan lehet számítani Lendvai Ildikó MSZP-elnök jelenlétére, Dávid Ibolya MDF-elnök részvétele ma dől el – tájékoztatott Kovács.
A kolozsvári Állami Magyar Operában tartott ünnepi gála keretében tartott kulturális műsor után az RMDSZ elnöke, Markó Béla, Kántor Lajos egykori alapító, majd a meghívottak mondanak beszédet. Az évforduló alkalmából Markó Béla mintegy kétszáz személynek nyújt át emlékplakettet (Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását) és oklevelet.
„Azok részesülnek elismerésben, akik az elmúlt húsz évben kiemelkedően részt vettek az RMDSZ munkájában. A névsor a területi szervezetek, a szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség javaslatai alapján állt össze” – tájékoztatott Kovács Péter.
A szövetség huszadik évfordulóját egyébként decembertől sorra ünneplik az RMDSZ-szervezetek. Ma Háromszéken négy városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – egy időben, délután hat órakor állófogadás keretében emlékeznek az indulás időszakára. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés közleménye
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) Ideiglenes Házbizottsága (IHB) január 13-án, Székelyudvarhelyen tartotta soros ülését. A testület elemezte a SZÖN határozatainak érvényesítési stádiumát.
Ennek kapcsán - különös tekintettel a hivatalába visszahelyezett György Ervin prefektus azon sajtónyilatkozatára, miszerint az autonómia-népszavazásokra vonatkozó helyi határozatokat jómaga nem vitte bíróság elé - felhívással fordulunk azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek még nem határoztak a népszavazás kiírásáról, s kérjük őket, hogy a magyar prefektusok kinevezése után tegyék ezt meg.
Az Ideiglenes Házbizottság beindította a március 12-ére tervezett SZÖN szervezését, amelyre a tavaly szeptemberi SZÖN döntése értelmében a Sepsiszentgyörgyön kerül sor. Az Ideiglenes Házbizottság levélben kereste meg a Székelyföldön tevékenykedő politikai szervezetek vezetőit, hogy jelöljék ki képviselőiket az együttes ülés megszervezése érdekében megalakítandó szervezőbizottságba.
Az IHB megelégedéssel állapította meg, hogy alulírott Dr. Farkas Csaba, az Ideiglenes Házbizottság elnöke (aki egyben a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt alelnöke is) két alkalommal is részt vett az EMEF-ülésén, ahol személyesen tudta tájékoztatni az RMDSZ és az EMNT vezetőit az IHB-nak egy közös, a székelyföldi önkormányzati képviselők egészét mozgósító nagygyűlés megszervezésére vonatkozó elképzeléseiről. Eme tény azt vetíti előre, hogy a tavalyi egyet nem értéseket sikerül feloldani, s az Ideiglenes Házbizottság elképzelései valóra válthatóak.
Az Ideiglenes Házbizottság véleménye szerint a sepsiszentgyörgyi SZÖN tartalmát a székelyföldi politikai szervezetekkel közösen kell kialakítani. A maga részéről azonban megfogalmazott néhány napirendi javaslatot, illetve zajlik az előkészítése a vonatkozó határozat-tervezeteknek. Ezek közül megemlítünk néhányat:
- A magyar nyelvet Székelyföldön hivatalos nyelvvé nyilvánító határozat.
- Határozat arról, hogy a SZÖN az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordul azzal a kéréssel, hogy az nevezzen ki jelentéstevőt, aki megvizsgálja, hogy miképpen érvényesülnek Székelyföldön a nemzeti közösségek jogainak érvényesítése terén Románia által vállalt kötelezettségek.
- Határozat a tavaly szeptemberi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott szimbólumok használatáról a székelyföldi közintézmény épületein.
Az Ideiglenes Házbizottság a teljes nyitottság híve, következésképpen a szervezés menetéről a továbbiakban is részletesen tájékoztatjuk a közvéleményt.
Dr. Farkas Csaba,
az Ideiglenes Házbizottság elnöke. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Beiktatták hivatalába Várad új református püspökét
Szombaton beiktatták tisztégébe Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület novemberben megválasztott új püspökét. A beiktatási ünnepségre a nagyvárad-újvárosi templomban került sor, nagy köz- és médiaérdeklődés közepette. A patinás istenháza megtelt, a ceremónia közel négy órán át tartott, a tervezettnél jó félórával tovább. Főtiszteletű Csűry István a trianoni határrajzolások után létrejött egyházkerület negyedik szabadon, az államhatalom beleszólása nélkül megválasztott püspöke, közvetlen elődje, a kommunista rezsim megbuktatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Tőkés László közel húsz évig volt első őrállója a Partium reformátusságának.
Az új püspök beiktatása ünnepi közgyűlés keretében történt meg, kánoni alapokon és a hagyományokat követő szertartással. Csűry István előbb egyházközségében, annak mindmáig parókus lelkészeként találkozott a nagyvárad-őssi gyülekezet tagjaival az őssi templomban, itt fogadta Bíró Rozália váradi alpolgármester gratulációit és jókívánságait, akinek Kolozsvárra kellett utaznia az RMDSZ központi jubileumára.
Fél tizenegykor az Igazgatótanácsi Hivatalban gyülekeztek az egyházkerület tisztségviselői és lelkészei, innen indultak el a harang szavára az újvárosi templomba a meghívott jeles vendégekkel egyetemben. A fennálló ének intonálása után az ünnepi közgyűlés – amelyet Forró László közigazgatási előadótanácsos vezetett le –megnyitása következett, Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok köszöntötte sorra a megjelenteket, név szerint is az illusztris meghívottakat, egyházi és közéleti méltóságokat.
Igehirdetésében Tőkés László leköszönő püspök, európai parlamenti képviselő mózesi idézetekből kiindulva mutatott rá: mérföldkőhöz érkezett a kereszténység, a magyarság, a reformátusság, az egész civilizált Európa. Meg kell számláltatnunk, hogy lássuk-tudjuk, hányan és kik vagyunk, kikre és miképpen lehet számítani az előttünk álló, megvívandó harcokban, küzdelmekben. Mindvégig igei alapon maradva jelölte ki prédikációjában a követendő utat, a feladatokat, a magatartásmintákat.
Következett a püspökválasztó közgyűlési határozat felolvasása és az eskütétel. Atyai és testvéri szeretettel nemesített beiktató beszédet és imádságot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott, miután Csűry István letette a gyülekezet színe előtt a szolgai esküt és Sipos Miklós, az esperesek kollégiumának elnöke bevette azt. Az egyházkerület jelen lévő esperesei ezek után sorra megáldották választott elöljárójukat.
Az új püspök igei szolgálata következett, amely székfoglaló beszédként vonul be majd az egyháztörténetbe, lásd teljes terjedelmében a következő újságoldalon.
A köszöntések rendjén Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Generális Konvent elnöke kapott elsőként szót, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Adorjáni Dezső, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Zsinatpresbiteri Egyház püspöke, Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke, Koppelman Félix, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke (román nyelven), Ioan Codorean tanácsos, a Nagyváradi, Bihari és Szilágysági Ortodox Püspökség képviseletében (a saját egyházmegyéjük közgyűlésen rész vevő elöljáróit kimentve), Virgil Bercea, a Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség püspöke, Kovács Gyula, a Nagyváradi Baptista Szövetség elnöke és
Ries Nieuwkoop, a Holland Református Egyházak Zsinatának küldötte próbált meg beilleszkedni a megbeszélt két perces hozzászólások rendjébe, több-kevesebb sikerrel.
Nagyváradi kántorok és zenetanárok ez alkalomra szervezett kórusának üdítő szolgálata következett. Claudin de Sermisy Míg csak az Úr megtartja életem, Ch. Uhran–Beharka Pál Szólsz hozzám, Istenem, Tarnóczy Pál 100. zsoltár című művei hangzottak el.
A közéleti személyiségek köszöntései következtek, de mindenekelőtt Orbán Viktor levelét olvasta fel a főgondnok. Barabás János kolozsvári vezető konzul a Magyar Köztársaságot és annak kormányát képviselte, de gratulációi és jókívánságai inkább személyes jellegűek voltak. Nagy Mihály, a román Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa felettesének, Adrian Lemeni államtitkárnak a levelét olvasta fel románul, majd a maga nevében magyarul is biztosította az új püspököt együttműködési készségéről. Gavrilă Ghilea, Bihar megye prefektusa protokolláris szavakat, Radu Ţîrle, a Megyei Tanács elnöke – lévén maga is teológus – erkölcsi megújulást szorgalmazó és hitet erősítő buzdítással lepte meg a hallgatóságot, Gheorghe Carp nagyváradi alpolgármester pedig magyarul szólt és tetszést kiváltó rövidséggel. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség nevében emlékeztetett és ígért további támogatást és gondoskodást, Cseke Attila egészségügyi miniszter az RMDSZ országos vezetőségének üdvözletét adta át, Kiss Sándor, az RMDSZ megyei elnöke a volt és az új püspökhöz intézett szellemesnek szánt, de kétértelműségükben intésként, elvárásként ható mondatokat, Zatykó Gyula, a Magyar Polgári Párt váradi elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke a cselekvő együttműködés szellemében biztosította szervezetük támogatásáról Csűry Istvánt. Kovács Sándor, a Szatmár megyei Egri lelkipásztora az 1980-ban teológiai főiskolát végzett évfolyamtársak nevében üdvözölte és biztatta az egykori kollégát, aki immár püspökké emelkedett ki közülük. A meghatódottság és szeretet hangját-hangulatát csak tetézte a Partiumi Kórus szolgálata, amelyik Berkesi Sándor professzor vezényletével Kodály Zoltán Sík Sándor Te Deuma című művét adta elő az alkalomhoz illő fennköltséggel és szakmai tudással.
A püspökbeiktató ceremónia zárásaként az egyházkerület megajándékozta a sokéves eredményes szolgálatáért, bátor kiállásáért és intézményépítő törekvéseiért szombaton is nagyon sok méltatást kapott Tőkés Lászlót és méltónak remélt-hitt utódát, az egyelőre egyéves megbízatással felruházott Csűry Istvánt. Mindketten a nagybányai festőtelep egy-egy értékes alkotását kapták emlékbe.
A tartalmas, felemelő mozzanatokban bővelkedő együttlét a Himnusz eléneklésével ért végett, szinte megremegtek a szívből fakadó nemzeti imádság erőteljes hangjaira az ódon falak.
D. L. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Falurombolás RMDSZ-es kormányzati segítséggel
Több falusi iskola megszűnéséhez vezethet a kormány intézkedése, amely a fejkvóta bevezetését irányozza elő szeptember 1-től. Különösen súlyosan érinti az udvarhelyszéki falvakat ez a határozat, mert eltérően a csíki és gyergyói térségtől itt apró, szétszórt a településszerkezet.
Udvarhelyszéken a közel 130 kisebb-nagyobb település megmaradását, jövőjét az iskola létezése döntő módon befolyásolja, ezt még az átkos kommunista diktatúrában is sikerült megőriznünk. A jelenlegi román kormány, amelynek szűklátókörű fiskális intézkedéseihez az RMDSZ hűségesen „ministrál”, veszélybe sodorja a székelyföldi magyar élet megmaradásának utolsó bástyáit, a falvakat.
A Magyar Polgári Párt figyelmezteti a hatalmat - újólag - gyakorló RMDSZ-t, hogy a bársonyszékek birtoklása nem jogosít fel senkit arra, hogy a világválságra hivatkozva „modern” falurombolásba kezdjen a Székelyföldön!
Tiltakozunk a magyar nemzetiségű tanárok tervezett elbocsátása, az iskolák felszámolása ellen! A magyar oktatási intézmények lététől függ fiataljaink jövője, szellemi fejlődése, az iskola megmaradásunk záloga!
Véleményünk szerint az RMDSZ-es kormány teljesen rossz úton jár, a decentralizáció helyett továbbra is Bukarestből akar megoldani minden gondot. A szubszidiaritás elvéről nem beszélni kell, hanem a gyakorlatba ültetni! Az adókat hagyják meg a helyi közösségeknek, azok sokkal hatékonyabban tudnak gazdálkodni velük, s biztos megtalálják a módját, hogy ne csak megtartsák, hanem fejlesszék is a falusi iskolákat.
2010. január 15
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnöksége és megyei önkormányzati frakciója nevében
Thamó Csaba. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Legyen Székelyföldön hivatalos nyelv a magyar!
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága, a nagygyűlés tavaly szeptemberi határozata értelmében 2010. március 12-én, 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába összehívja a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖN).
Az eseményre meghívnak minden egyes székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert valamint megye-elnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
Azt követően, hogy a tavaly szeptemberben tartott első nagygyűlés mindkét helyszínén egyöntetűen a fent jelzett időpontot és helyszínt fogadták el a jelen lévők, az Ideiglenes Házbizottság annak reményében látott hozzá a szervezéshez, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség. Ennek jegyében levélben fordultunk a Székelyföldön tevékenykedő politikai szervezetekhez, hogy jelöljenek képviselőket a szervezőbizottságba. Eddig pozitív válasz érkezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt ügyvezető elnökétől. Továbbra is várjuk az RMDSZ, valamint a román pártok visszajelzését – áll az Ideiglenes Házbizottság közleményében.
Az Ideiglenes Házbizottság tartalmi javaslatokat is tett. Ezek közül legfontosabb, hogy a SZÖN határozatban rögzítse a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
A résztvevőkkel való jobb kommunikáció érdekében a házbizottság internetes felületet hozott létre (címe: http://blog.erdely.ma/hazbizottsag/), ahol közzé tesznek minden, a szervezéssel és a tartalommal kapcsolatos közérdekű információt, illetve ahol a résztvevőknek lehetőségük lesz hozzászólni, véleményt mondani, javaslatokat tenni. Forrás: Erdély.ma

Basescu "gyermetegnek" minősíti az autonómiát szorgalmazó politikusokat
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- "Gyermetegnek" minősítette Traian Basescu román államfő azokat a politikusokat, akik területi autonómiát szorgalmaznak.
Az államelnök a hétvégén Iasi-ban (Jászvásáron) a Moldova és Havasalföld egyesülésének 151. évfordulóján tartott ünnepen így fogalmazott: "A területi autonómiát emlegető politikusok nem értik, hogy a román nép egysége a románok lelkében lakozik."
Basescu már sokszor hangsúlyozta, hogy nincs ellene a közigazgatási autonómiának, de az "etnikai alapú" önrendelkezést elveti. Híressé vált tavaly februárban Budapesten tett kijelentése: "Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam". Emlékeztetett, hogy ez szerepel az ország alkotmányában is. Bukarest soha nem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat, ugyanakkor fenntartja a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait – hangsúlyozta.
Az autonómia ügyét nagyon is felvállaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről akkor azt felelték: a politikában soha nem szabad azt mondani, hogy soha.
Basescu mostani kijelentése mindenesetre annak tükrében vált "érdekessé", hogy éppen az RMDSZ romániai magyar ellenzéke látta a román államfőben a magyar ügynek, így az autonómiának is a támogatóját.
Tavaly nyáron azonban Tusnádfürdőn füttykoncert kísérte az államfőnek azt a kijelentését, mely szerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak.
A XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor meghívottjaként beszédet mondó Basescu a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és oszthatatlan. Bukaresti elemzők szerint az államfő tusnádfürdői jelenlétének az volt a fő célja, hogy a magyar szavazók egy részét is meghódítsa magának az elnökválasztáson. Bármennyire is kifütyülték őt Tusnádfürdőn, a választásokon sok székelyföldi magyar szavazott éppen őrá.
Ősszel azonban volt még egy esemény, amely felizgatta a kedélyeket a román belpolitikában. Szeptember elején két különböző székely önkormányzati nagygyűlés zajlott, az egyiket Csíkszeredában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a másikat Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hívta össze a Magyar Polgári Párt (MPP) támogatásával. A román politikai erők haragját különösen ez utóbbi váltotta ki, elsősorban az, hogy a székelyudvarhelyi találkozó résztvevői elfogadták Székelyföld jelképeit is.
Egy vezető szociáldemokrata politikus akkor (persze már az elnökválasztási verseny előszeleként) Basescut tette felelőssé a történtek miatt, szemére vetve, hogy az államfő korábban támogatást nyújtott az SZNT-nek, amelyben az RMDSZ bomlasztását segítő eszközt látott. "Most ugyanazok a székelyek, akiket Basescu többször meglátogatott, himnuszt, lobogót és egy sor önrendelkezésről szóló dokumentumot fogadtak el" - panaszolta a szociáldemokrata politikus.
Azóta Basescu megnyerte a választást, az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) adja a miniszterelnököt Emil Boc személyében, aki az RMDSZ-t vonta be a kormányzásba. Ily módon e pillanatban a magyarok e szervezete kormányzati szövetségese lett a sokak szerint Basescu "hátországát" jelentő PD-L-nek.
Ilyen körülmények között tette Basescu azt a kijelentését, amelyben "gyermetegnek" minősítette az autonómiát hangsúlyozó, általa néven nem nevezett politikusokat. Szerinte ezek a közszereplők a román állam egységének megbontását célozzák. Bukaresti megfigyelők most azt próbálják kibogozni, hogy kinek is szól ez az "üzenet": a koalíciós szövetséges - az autonómiáért kormányzati szerepben is küzdeni kívánó - RMDSZ-nek, avagy az RMDSZ-en kívüli más magyar erőknek, amelyek azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy eddig nem eléggé határozottan és következetesen szállt síkra az autonómia ügye mellett. Forrás: MTI

SZNT-es meghívás, RMDSZ-es nem
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 12-én 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába hívta össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. A szervezők meghívtak minden székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert, valamint megyeelnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
„Reméljük, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról, sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség” – írja Farkas Csaba, aki szerint eddig pozitív válasz érkezett az EMNT és az MPP ügyvezető elnökétől. Farkas szerint a nagygyűlés legfontosabb javaslata, hogy határozatban rögzítsék a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
„Az RMDSZ nem vesz részt az SZNT által március 12-én Sepsiszentgyörgyön megszervezett önkormányzati nagygyűlésen” – jelentette ki hétvégén Markó Béla, aki elmondta, az általa vezetett szervezet nem tervezett közös rendezvényt az SZNT-vel, és nem is kapott meghívást ilyenre. Markó ugyanakkor nem kommentálta az SZNT nagygyűlésének fő célkitűzését, miszerint a magyar nyelv hivatalos jogállását szeretnék határozatba foglalni.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Az EMNT közleménye a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés tárgyában
Kedden, 2010. január 26-án Székelyudvarhelyen a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezéséről tárgyalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége – László János régióelnök, valamint Nagy Pál és Papp Előd alelnökök – és az Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjai – Farkas Csaba elnök, valamint Árus Zsolt, Ferencz Csaba, Tulit Attila és Vass Imre.
A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy Székelyföld autonómiájának ügye megköveteli az összefogást, vagyis az azonos célok érdekében kifejtett közös és összehangolt cselekvést, ezért együtt törekszenek olyan politikai és szervezési feltételek kialakítására, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen – pártállásától függetlenül – valamennyi székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselő részt vehessen.
Ennek érdekében az IHB és az EMNT küldöttségei megállapodtak abban, hogy az IHB által kijelölt személyek az EMNT-küldöttség tagjaiként részt vesznek majd annak a paritásos bizottságnak a munkájában, amely – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében született megállapodás alapján – mind tartalmi, mind szervezési szempontból előkészíti a márciusi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatait.
Az EMNT álláspontja továbbra is az, hogy Székelyföld területi autonómiájának kivívásához egyaránt szükség van az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviseletének célzott munkájára és a székelyföldi önkormányzatokban szerepet vállaló – az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben, vagy akár függetlenként megválasztott – magyar tisztségviselők határozott fellépésére. Ugyanakkor a pártpolitikai kezdeményezések erejét és legitimitását megsokszorozhatja az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által következetesen megjelenített és képviselt autonómia-igény és az EMNT átfogó nemzetpolitikai programja.
Az EMNT továbbra is várja a magyar pártok – az RMDSZ és az MPP – székelyföldi szervezeteitől: az EMEF soron következő, februári üléséig gyűjtsék össze önkormányzati vezetőik aláírásait az első Nagygyűlésen elfogadott Székely Memorandum támogatására, hogy annak külpolitikai hasznosításának útjából elháruljon az akadály.
Az EMNT-nek meggyőződése, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés csak akkor vihet közelebb a közös cél: a régió területi autonómiájának megvalósításához, ha azt az érdekelt felek közösen szervezik, és ha az nem válik belső hatalmi harcok vagy önlegitimációs kommunikáció eszközévé, hanem egy olyan tanácskozásnak teremt keretet, amely a hagyományos székely munkaszeretetre és becsületre alapozva közös cselekvésre szólít az önrendelkezés érdemi feltételeinek megteremtése érdekében.
Az EMNT Elnöksége erre vonatkozó mandátummal küldi képviselőit az EMEF által létrehozott paritásos munkabizottságba, és hasonló szándékot, kompromisszumkészséget és elkötelezettséget vár el az RMDSZ küldöttségétől is.
Nagyvárad, 2010. január 28.
Tőkés László Toró T. Tibor
elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök. Forrás: Erdély.ma

Antal Árpád: A magyar nyelv hivatalossá tételét közösen kell követelni
Rendkívül fontos, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen fogalmazzák meg véleményüket, és emeljék fel szavukat bizonyos kérdésekben, például a magyar nyelv hivatalossá tételében, ám ilyen jellegű dolgokat sokkal óvatosabban kellene bejelenteni, és csak előzetes egyeztetés után — véli Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottságának egy héttel ezelőtti felhívására reagálva. Helytelennek tartja, hogy a testület egyáltalán nem kereste meg az RMDSZ-t javaslatával, pedig a székelyföldi önkormányzatok 70—80 százaléka a szövetség színeiben nyert mandátumot, így megkerülhetetlen tényező.
A Székelyföldi Városok Szövetsége — melynek RMDSZ-es és MPP-s polgármesterek egyaránt tagjai — jó fórum lett volna egy nagygyűlésről való konzultációra, vélekedett, bár a Háromszék kérdésére elismerte: bizony akadozik a testület munkája, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ—MPP-ellentét, a Kézdivásárhellyel kialakult konfliktus rányomta bélyegét az együttműködésre. A magyar nyelv hivatalossá tétele fontos, ki lehet nyilvánítani az akaratot, de ennek jogi következményei nem lesznek — hangsúlyozta. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zászlóháború Makfalván
A rendőrség kihallgatta az MPP-s tanácsosokat
2009. december 23-án a Magyar Polgári Párt makfalvi szervezetének önkormányzati tanácsosai kitűzték a polgármesteri hivatalra a székely zászlót. Zsigmond Vencel polgármester feljelentést tett ellenük a rendőrségen. Az ügyben tegnap délelőtt az MPP-s önkormányzati képviselőket beidézték a makfalvi rendőrségre.
Márton Zoltán, az MPP alelnöke a rendőrségi meghallgatást követően kijelentette: – Mint a sejtésünk beigazolódott, Makfalva polgármestere feljelentése nyomán, amit a község MPP-s tanácsosai ellen adott be a rendőrségre, a szovátai rendőrség kiküldöttje nyilatkozatokat vett fel azoktól. Arra volt kíváncsi, ki volt az, aki kitűzte a székely zászlót a polgármesteri hivatalra. A tanácsosaink azt nyilatkozták, hogy együttesen tették, mind a hatan, így történt a jegyzőkönyv felvétele is. A rendőr biztosította a behívottakat, hogy nem követtek el bűncselekményt, egy szaktestület fogja megállapítani, hogy a székely zászló rasszista szimbólum-e vagy sem. Ha nem az, akkor Románia törvényei értelmében szabadon használható.
Aberráció, hogy a székely szimbólumok rasszista töltetűek lennének
Lényegesnek tartjuk ezt a kijelentést, úgy tűnik, hogy eddig még nem indítottak eljárást ebben az ügyben, ha a szakmai testület meghozza a határozatot, miszerint a székely zászló a román törvények szerint használható, mindenféle akadály és főleg félelem – mert a félelem miatt nem használják a falvakban a székely szimbólumokat – el fog gördülni, meg fog szűnni. Úgyhogy megköszönjük Zsigmond Vencel polgármester úrnak, hogy előremozdítja a székely szimbólumok használatát.
– Azt mondta, a polgármester tett önök ellen feljelentést. Mi volt az indoklásban?
– Nem indokolta. A polgármesternek nem kötelező tudni a törvényeket, ahogy a tevékenysége során számtalanszor beigazolódott. Feljelentette a Polgári Párt tanácsosait, mert kitűzték a polgármesteri hivatal homlokzatára a zászlót. Mivel feljelentés történt, a rendőrségnek kötelessége eljárni az ügyben, felvenni az érintettektől a nyilatkozatokat. A rendőrség képviselője kijelentette, megvárják a szakmai testület véleményezését, és annak a döntését veszik majd figyelembe az illetékes szervek.
– Milyen döntésre számítanak?
– A döntés szinte borítékolható. Gondolom, aberrációnak tűnik mindenki számára, hogy a székely szimbólumok rasszista töltetűek lennének.
A kifogásom: hogy nem volt erre törvényes alap
Zsigmond Vencel polgármester megkeresésünkre meglehetősen irritáltan reagált, és kijelentette: azért tett feljelentést a rendőrségen, mert a polgáriak tanácsi határozat nélkül tűzték ki a székely zászlót.
– Én megmondtam nekik, fogadjanak el tanácsi határozatot. Ők tanácsi határozat nélkül kitették, s én feljelentettem a rendőrségen. Ennyi. Ha megvan a határozat, tőlem kitűzhetik, ha akarják.
– Az MPP makfalvi szervezete tegnapelőtt közleményt adott ki, amelyben azt mondja, hogy: "tettével Makfalva polgármestere lett az első ember Romániában, aki eljárást indíttatott a székely lobogó ellen. Hargita és Kovászna megyék hajdani prefektusai csak fenyegetőztek, de Zsigmond Vencel a janicsárok elkötelezettségével támad saját nemzete szimbólumaira". Hogyan kommentálja ezt a kijelentést?
– Én nem foglalkozom ilyesmivel. Tegyenek ki tőlem akármilyen zászlót, engem nem zavar. Az én kifogásom az, hogy nem volt erre törvényes alap.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Feljelentette az RMDSZ a székely lobogókat kitűző MPP-seket Makfalván
Kihallgatta a rendőrség csütörtökön azt az öt makfalvi magyar polgári párti tanácsost, akiket a település RMDSZ-es polgármestere, Zsigmond Vencel azért jelentett fel, mert 2009. december 23-án kifüggesztették a székely zászlót a községházára. A rendőrök a heraldikusokra bízzák az ügy megoldását; a lobogó kifüggesztői csak abban az esetben számíthatnak bírságolásra, amennyiben kiderül, hogy a székely zászló rasszista elemeket tartalmaz.
A küküllőmenti színmagyar község polgármesterét – aki karácsony szombatján eltávolíttatta a zászlót –, az év elején az RMDSZ „a magyarság érdekeit szolgáló közéleti és politikai tevékenységéért” díszoklevéllel tüntette ki.
Eközben törvénytelenül leváltott helyettese, az MPP-t képviselő Vass Imre törvényszéki végrehajtóhoz készül fordulni. A Magyar Polgári Párt politikusát 2009. november 12-én végleges és megfellebbezhetetlen ítélettel helyezte vissza tisztségébe a táblabíróság, Zsigmond Vencel RMDSZ-es polgármester azonban nem hajlandó végrehajtani a taláros testület döntését.
Az elöljáró ehelyett egy állítólagos csalás és lopás miatt feljelentette Vass Imrét és feleségét, Gabriellát, akiket egy, a község lakóinak kiküldött körlevélben 8000 lej eltulajdonításával vádol. A vizsgálódást folytató Aldea Virgil Horaţiu segesvári főügyész elrendelte a nyomozás lezárását, és megállapította Vassék ártatlanságát.
Közben Zsigmond Vencelnek nem csak az MPP-vel tornyosulnak a gondjai. A székely zászlót a polgármesteri hivatal homlokzatáról eltávolító elöljáró a Székely Nemzeti Tanács és a református egyház kereszttüzébe került.
Eltávolította a zászlót, majd kitüntették
Zsigmond Vencel polgármester betartotta szavát: az elmúlt év december 23-án, amikor a település öt MPP-s tanácsosa kifüggesztette a községházára a székely zászlót, feljelentéssel fenyegette az ellenzék képviselőit. Panasza nyomán a rendőrség csütörtökön délelőtt behívatta az érintetteket, akiknek írásban kellett nyilatkozniuk cselekedetükről. „Számítottunk erre, mert a polgármester még a zászló kifüggesztésének pillanataiban a tudtunkra adta, hogy feljelent. Azt kiáltotta: Tudom én, hova kell telefonálni!” – idézte fel a Krónikának az egy hónappal ezelőtt történteket Márton Zoltán, az MPP sajtóbizottsági tagja.
A megfélemlítő akció ellenére mára egyre többen és egyre hangosabban követelik Zsigmond Venceltől, hogy helyezze vissza a községháza homlokzatáról levett zászlót. Mint arról beszámoltunk, miután a tanács MPP-s képviselői úgy döntöttek, itt az ideje kitűzni a székely lobogót, a polgármester előbb a makfalvi, majd a szovátai rendőr segítségét kérte a zászló eltávolítására. Mivel egyikük sem találta a lobogót törvénybe ütközőnek, megtagadták annak leszerelését. Ezek után, karácsony szombatján Zsigmond egy helyi lakost bízott meg a zászló levételével.
„Eredetileg azt szerettük volna, ha az RMDSZ-es kollégákkal közösen tesszük ki a zászlót, ők azonban tartózkodtak. Ekkor döntöttünk úgy, hogy kifüggesztjük mi, amit december 23-án meg is tettünk” – mondta Vass Imre, az MPP önkormányzati képviselője. Kérdésünkre, hogy érvényesnek tekinthető-e az a tanácsi határozat, amit a hét RMDSZ-es tanácsos tartózkodása mellett csak az MPP-s politikusok szavaztak meg, Vass belátta, hogy nem. „A határozat csak egy formaság lett volna. Amint a rendőrség is kiderítette, a zászló kitűzése nem ütközik jogi akadályokba, ezért nem is kellett volna szavazásra bocsátani. Törvény garantálja a nemzeti szimbólumok használatához való jogot” – tette hozzá Vass Imre. Bár még nem zárták le az ügyet, a csütörtöki meghallgatások után erre az álláspontra hajlanak a rendőrök is. A hatóság heraldikusok véleményét készül kikérni; amennyiben megállapítást nyer, hogy a székely zászló nem tartalmaz rasszista elemeket, kifüggesztése nem számít bűncselekménynek.
A zászlóügy nem csak az MPP-t háborította fel. A makfalvi Székely Nemzeti Tanács a hét végén elítélő nyilatkozatot adott ki, amelyben szóvá teszi, hogy „a polgármester ahelyett, hogy a község lakóinak nemzeti és népi önazonosságát a közigazgatás szintjén is megjelenítené, gyalázatos módon eltávolíttatta a községháza homlokzatára kitűzött székely lobogót”. Az SZNT-sek szerint Zsigmond cselekedete a csausiszta elnyomó rendszer rossz emlékét idézi.
A tiltakozó nyilatkozat megfogalmazói szerint a polgármester tettét az is súlyosbítja, hogy ő is részt vett az RMDSZ által szervezett csíkszeredai önkormányzati nagygyűlésen, ahol valószínűleg meg is szavazta az ott elfogadott memorandum szövegét. A magyar nemzeti jelképekről, illetve a Székelyföld sajátos jelképeinek szabad használatáról a nagygyűlés résztvevői leszögezik, hogy ezek éppen úgy részei a nemzeti és regionális identitásnak, mint az anyanyelv. „Követeljük, hogy Zsigmond Vencel kövesse meg a makfalvi székelyeket, akikre szégyent hozott, és most már ő személyesen tűzze ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely lobogót” – áll továbbá a nyilatkozatban.
Szégyenletesnek tartja az elöljáró viselkedését a református egyház is. A település lelkipásztora, Kiss Károly a Krónikának nyilatkozva meghökkenésének adott hangot, feltéve a kérdést, miként viselkedhet így egy olyan település elöljárója, amelyben egyetlen kivétellel, mindenki a Székelyföld autonómiája mellett tette le a voksát.
„Tudtam, hogy Zsigmond Vencel nem fogja barátságosan szemlélni a székely zászlót, ám az, amit művelt vele, egyenesen szégyenletes. Számomra annál is inkább fájdalmas, mivel ez az ember a gyülekezetünk tagja” – fejtette ki Kiss Károly, aki maga adományozta a lobogót az önkormányzatnak.
A történtek után az RMDSZ-es polgármestert a párt megyei vezetősége vette védelmébe. Alig két hétre a zászló eltávolítása után, a szövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából „a magyarság érdekeit szolgáló közéleti és politikai tevékenységéért” az RMDSZ díszoklevéllel tüntette ki.
Kérdésünkre, hogy helyesnek tartja-e a makfalvi elöljáró zászlóeltávolítási lépését, Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök szintén kérdéssel válaszolt: „Attól lesz jobb a makfalviak élete, hogy a községházán ott lobog a székely zászló?” Lapunk Zsigmond Vencelt is meg akarta kérdezni az ügyben, de a polgármester rendkívül ingerült hangnemben adta tudtunkra, hogy nem hajlandó nyilatkozni, majd lecsapta a telefont.
Nem mond le, végrehajtóhoz fordul
Makfalván nem csak a zászlóügy borzolja a kedélyeket. Vass Imre törvénytelenül leváltott alpolgármester a mai napig sem foglalhatta vissza székét. Bár az MPP-s politikusnak a Maros megyei táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen ítéletben szolgáltatott igazságot, Zsigmond Vencel nem hajlandó végrehajtani a döntést. Vass jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd szerint makacskodásával a polgármester nem csak a jóérzés, hanem a törvény ellen is vét, amikor semmibe veszi a táblabíróság ítéletét. Vass Imre visszahelyezése mellett a taláros testület tagjai, Zoiţa Milăşan, Adela Vintilă és Rodica Micu elrendelték az alpolgármesteri fizetés visszamenőleg való folyósítását is.
„A döntés még tavaly november 12-én született. Amikor bementem a hivatalba, a polgármester azzal mentegetőzött, hogy előbb látni szeretné a táblabíróság indoklását. Utána még lehet szó arról, hogy megbeszéljük, adta tudtomra. A lényeg: Zsigmond időhúzásra játszik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen alávetnie magát a törvénynek” – nyilatkozta a Krónikának Vass Imre, aki megválasztása után mindössze három hónapot tölthetett az alpolgármesteri székben. Vasst 2008. szeptember 24-én függesztette fel az időközben RMDSZ-többségűvé vált tanács. Mint mondja, ő nem ragaszkodik foggal-körömmel a tisztséghez, annál is inkább, mivel Zsigmond Vencel az első perctől tudtára adta, hogy nem hajlandó vele együttműködni.
Vass Imre azonban úgy érzi: az RMDSZ-es polgármester bojkottja nemcsak ellene, hanem az MPP és annak szavazótábora ellen irányul. „Bármit javasolunk a tanácsban, a polgármester leszavaztatja. Amikor a polgárőrség létrehozását szorgalmaztuk, azzal jött, hogy mi Magyar Gárdát akarunk a községbe. Most viszont mégis megalakul. Amikor minden más, székelyföldi községhez hasonlóan a Makfalvi Napok megrendezését javasoltuk, elvetette a gondolatot. Amikor hirdetőtáblák felállítását szerettük volna kieszközölni, nemet mondott. Ha a község két kisebb falujában, Szolokmában és Abodon fedett buszmegállót létesítettünk volna, lefújta. Amikor télire egy kisebb korcsolyapálya létesítését kezdeményeztük, nemleges volt a válasz” – sorolta a kudarcok listáját az MPP-s politikus. Mint hozzáfűzte, ezek után már sem a polgári pártot, sem a község népét nem lepte meg, hogy a polgármester nem volt hajlandó részt venni azon a székelyföldi majálison, amelyet Tőkés László EP-képviselő és Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is megtisztelt jelenlétével. „Ezzel szemben az MPP minden egyes olyan RMDSZ-es kezdeményezést megszavazott, ami a község javát szolgálja” – nyomatékosította Vass Imre.
„Egy adott pillanatban azon voltunk, hogy mind a hat MPP-s tanácsos mondjon le. Nekem sem életcélom Makfalva alpolgármesterének lenni, a társaim sem a tanácsosi fizetésből élnek. Viszont azok, akik a tanácsba juttattak, arra buzdítottak, hogy ne hagyjuk magunkat, továbbra is dolgozzunk a közösség érdekében, és amikor a helyzet megköveteli, szálljunk harcba a polgármesterrel. Látván, hogy mit művel Zsigmond, egyre többen és egyre hangosabban állnak ki mellettünk” – mondta a polgári oldal képviselője. Ezek után Vassnak eltökélt szándéka, hogy amennyiben a polgármester a továbbiakban is megtagadja a bírósági ítélet életbe ültetését, törvényszéki végrehajtóhoz forduljon.
Csalással és lopással vádolt alpolgármester
A Zsigmond és Vass közötti nézeteltérés nem új keletű, a két makfalvi választott elöljáró a 2008-as választások előtt is összekülönbözött. A polgármester bűnügyi feljelentést tett Vass Imre felesége, Vass Gabriella ellen, akit azzal vádolt, hogy férjével együtt 80 ezer lejjel rövidítették meg az önkormányzat kaszszáját. A polgármester azt kifogásolta, hogy Vassék és az általuk fogadott gondozónő, Albert Margit jogtalanul folyamodott havi juttatásért az önkormányzathoz egy olyan személy gondozása címén, aki több időt töltött a dicsőszentmártoni kórházban, mint otthon.
A polgármester Vass Imre menesztését is az állítólagos csalás „számlájára” írta, majd azoknak a falubelieknek, akik tiltakoztak az MPP-s tisztségviselő elleni eljárás miatt, Zsigmond Vencel rövid levélben válaszolt. „Ha valóban az a véleménye, hogy közpénzből (melyben belefoglaltatik az Ön adója is) ellopott 8000 lej (10 hónapi mozgáskorlátozott gondozása és rokkantsági nyugdíja) viszszaszerzéséért – feljelentés alapján – tett polgármesteri intézkedések politikai bosszúként értékelhetők, én nagyon sajnálom, hogy Önnek egy olyan alkalmazottja van, aki kihasználva idős és beteg emberek kiszolgáltatottságát a lopást törvényerőre akarja emelni, amelyhez Ön is adta aláírását” – áll a Zsigmond által aláírt körlevélben.
A vizsgálat során Aldea Virgil Horaţiu segesvári főügyész Albert Margit és Vass Gabriella ártatlanságát állapította meg. „Ezek után nekem kellene rágalmazásért és becsületsértésért beperelnem Zsigmond Vencelt” – jegyezte meg Vass Imre, miközben az ügyészség vizsgálati eredményét mutatta.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)