Felvidéken a szlovákok tesznek a magyarok nyelvére lakatot, az ukránok Kárpátalján – ők a maguk fölrajzi tájékozódása szerint Kárpátokon túli területként érzékelik azt, ami számunkra a Kárpátokon innen van – a maradék magyar iskoláikat veszélyeztetik, eközben a román szélsőségesek a magyar anyák magzatait sértik az emberi fantázia legalávalóbb és leghitványabb minősítéseivel, vannak vidékek, ahol cigányok szedik szét a ház ereszét, s eközben a magyarok – a bajos dolgok egyeztetése helyett – azon vitatkoznak, ki hívjon össze nagygyűlést. Tőkés László rendteremtő képessége és karizmája sem elégséges ahhoz, hogy legalább alapvető dolgokban közös nevezőre jussanak. Ilyen volna a székelyföldi autonómia ügye. Van Romániai Magyar Demokrata Szövetség, ennek vannak széki szervezetei, van Székely Nemzeti Tanács, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, van Magyar Polgári Párt és vannak egyeztető fórumok, mindez nem elég. Most éppen az a kérdés, hogy a Székely Nemzeti Tanács meghívhatja-e sorsdöntő értekézésre az RMDSZ kötelékeihez tartozó polgármestereket vagy nem. Ilyenekkel megy az idő, ahelyett hogy valós nemzeti sérelmeket közösen összegyűjtenék és az Európai Unió elé tárnák. /Sylvester Lajos: Összefogás helyett szétfogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Nyilatkozatháború robbant ki az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács vezetői között a szeptemberre halasztott székely nagygyűlés megrendezése kapcsán, így fennáll a veszélye, hogy a régió autonómiájával kapcsolatos eseményt nem közösen szervezik az erdélyi magyar szervezetek. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban zokon vette, hogy az SZNT elnöke szervezőként küldött szét meghívót a székelyudvarhelyi rendezvényre. Izsák Balázs ugyanakkor a hétvégén arra kérte a szövetségi elnököt: „tegye félre a személyi vagy csoportpresztízst”, és legyen partner a nagygyűlés megszervezésében A székelyföldi magyar polgármesterek, önkormányzati képviselők összehívását év elején a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, később pedig felkarolta az ötletet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is. A két utóbbi szervezet azt javasolta, hogy a székely önkormányzati nagygyűlést halasszák el a nyár végére. Markó Béla az RMDSZ és az EMNT által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25-i ülésén bejelentette: a rendezvényt szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tartják. Tőkés László EMNT-elnök akkor reményének adott hangot, miszerint a nagygyűlésre az összefogás jegyében kerül sor, és az SZNT-vel és az MPP-vel közösen fogadnak el a régió önrendelkezését szorgalmazó kiáltványt. /Rostás Szabolcs: Sok bába közt elvész a székely nagygyűlés? = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése. A pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. Ezért döntöttek a halasztás mellett. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke a lap kérdéséből értesült az együttes ülés elhalasztásáról. Elmondta: a polgári frakció tagjai nem kaptak meghívást az együttes ülésre, így nem mondhatták, hogy nem vesznek részt azon. Hangsúlyozta: ők szeretnék, hogy megtartsák az ülést. A halasztás okát firtató kérdésre válaszként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte azt a levelet, amelyet Thamó Csabától, az MPP Hargita megyei szervezetének elnökétől kapott.,,A két megye közös tanácsülésének a szimbolikus jellegen túl hangot kell adnia annak, hogy közösen szervezzük meg szeptemberben az önkormányzati nagygyűlést, amely pártok feletti összefogást igényel, egymás nélkül nem lehet eredményes. Másként az MPP nem látja értelmét a vasárnapra tervezett közös ülésnek” – áll a dokumentumban. A Hargita Megyei Tanács és a Kovászna megyei önkormányzat közleményében zsarolásnak minősítette az MPP magatartását.,,Sajnálom, hogy Borboly Csaba zsarolásként értelmezte magánlevelemet” – mondta el Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva: nem annak szánta a dokumentumot. /Farcádi Botond: Ember tervez, a pártpolitika végez (Elmarad a Hargita és Kovászna megyei tanács együttes ülése). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke július 30-án lemondott Hargita megyei tanácsosi tisztségéből, azzal indokolva lépését, hogy nem akar többé tanúja lenni Borboly Csaba tanácselnök és az RMDSZ „diktatúrájának”. Szász kijelentette, azt követően hozta meg a döntést, hogy az MPP és az RMDSZ képviselői nem működnek együtt, nincs akarat az együttműködésre és a párbeszédre az RMDSZ részéről. – Szász Jenő szerint Borboly „kirakat-politikát folytat”. Borboly Csaba tanácselnök leszögezte, Szász Jenő tanácsos azért mondott le tisztségéről, mivel „nem tudta igazolni hiányzásait a megyei tanács korábbi ülésein”. /Lemondott Szász Jenő. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

Nem igaz, hogy az Magyar Polgári Párt /MPP/ Kovászna megyei frakciója miatt maradt el az augusztus 2-ra tervezett közös tanácsülés – nyilatkozta Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Véleménye szerint a tanácselnököknek nem sikerült megfelelően előkészíteniük az ülést. Tulit elmondta: a sajtóból értesült a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok együttes tanácsüléséről, és ugyancsak a sajtóból tudta meg, hogy ez elmarad. A közös gyűlés esetén szükség van előkészített határozattervezetekre, ezeket a szakbizottságoknak meg kell vitatniuk. /Farkas Réka: Tulit: Közös fellépésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mindig a mélyértelmű és célszerű erdélyi MAGYAR ÖSSZEFOGÁS mellett érvelt. A „mi lett volna, ha” történelmietlen logikája alapján a Magyar Polgári Párt 2009. június 10-i közleménye szerint „egy igazi koalíció, amelyet az MPP szorgalmazott, hozzájuttatta volna az erdélyi magyarságot egy további európai parlamenti mandátumhoz” – írta Tőkés László nyílt levelében. Jobb volna, ha az MPP elnöke magába nézne, és arra adna választ: az összefogást bojkottáló magatartásával miért nem fogadta el az általa is bejutónak ítélt 4. helyet az erdélyi magyarok listáján. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állította, hogy az MPP által megfogalmazott javaslatokat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nem vette figyelembe, illetve az MPP nem kapott meghívót a 2009. június 25-i EMEF-tanácskozásra Tudni kell, hogy az MPP semmiféle javaslatot nem nyújtott be az EMEF-hez, az EMEF júniusi ülésére pedig az MPP azért nem kapott meghívást, mivel mindmáig nem tisztázott az MPP – botrányos körülmények között megválasztott – vezetőségének jogállása. Tőkés László szerint az MPP elfogultan vádaskodó „krónikásai”: Lukács Csaba és Bayer Zsolt. Lukács Csaba azt állította, hogy: „Az Összefogás listájának nevezett névsorról kihagyták a Szász Jenő vezette MPP prominenseit” (Magyar Nemzet, jún. 11.) – Az igazság az, hogy Szászék utasították vissza az MPP számára felkínált listás helyeket. Lukács azt hangoztatja, hogy: „Tőkés László, a szekuritáté egykori áldozata mosolyogva kampányolt a talán még ma is aktív besúgókkal”. Bayer Zsolt cikke rosszindulatra vall. „Csak azt kell még elmondjuk – írja a Magyar Hírlap 2009. július 1-jei cikkében –, hogy a nagy nemzeti összefogásból nem csak a 25 ezer eurós brüsszeli fizetést kell ám élvezni…” Problematikus az SZNT elnökének a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel kapcsolatos lépése, mely révén az EMEF által kitűzött, 2009. szeptember 5-i nagygyűlést eltéríti. A közösségi célok megkövetelik mindazon politikai, polgári és egyházi erők összefogását, amelyek valamilyen eszközzel rendelkeznek. Ezért Tőkés László kéri a Magyar Polgári Párt elnökét és követőit, hagyjanak fel az erdélyi magyar összefogás folyamatának bomlasztásával. /Tőkés László, EP-képviselő, EMNT-elnök: Levél autonomista barátaimnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Szász Jenő, az MPP elnöke lemondott Hargita megyei tanácsosi mandátumáról. Arra hivatkozott, hogy a testületben nem tud semmit tenni, az RMDSZ Borboly Csaba vezette szavazógépezete mindegyre legyűri. Arról nem beszélt, hogy milyen gondolatai voltak, emellett a tanácsülések többségén nem vett részt. Szász Jenő képtelen bármilyen intézményben betölteni a másodhegedűs szerepét, írta az ÚMSZ. Lemondott Csinta Samu is MPP-s tisztségéről, Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa elmagyarázta, az újságírás és a politika két különböző szakma. Csinta Samunak, „a Krónika egykori vezető szerkesztőjének a lemondása mondhatni természetes. ” /Székedi Ferenc: A visszatérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Nem fellebbezték meg a székelyudvarhelyi önkormányzat feloszlatását kimondó július 2-i törvényszéki ítéletet a testületet alkotó pártok, így várhatóan időközi helyhatósági választásra kerül sor a városban. A székelyudvarhelyi tanácsban kilencen képviselik az RMDSZ-t és nyolcan az MPP-t, illetve két zöld párti tanácsos is van. Az RMDSZ-frakció februárban közös lemondásra szólította fel a tanácsosokat, arra hivatkozva, hogy az MPP-frakció nem hajlandó a városért dolgozni – ezt a polgáriak visszautasították –, majd beadványban kérte a feloszlatást a törvényszéktől, arra hivatkozva, hogy két egymást követő hónapban – februárban és márciusban – nem hozott érvényes határozatokat a testület. /Kovács Csaba: Ősszel új képviselő-testületet választ Székelyudvarhely lakossága. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott háromszéki önkormányzati képviselők és tisztségviselők azzal a felhívással fordultak az MPP, RMDSZ, más pártok színeiben, vagy függetlenként megválasztott minden székelyföldi önkormányzati képviselőhöz, hogy vegyenek részt 2009 szeptember 5-én Székelyudvarhelyen, az önkormányzati nagygyűlésen. Felkérik az EMNT, az egyház és a civil szféra képviselőit, hogy támogassák a székely önkormányzati nagygyűlést. Aláírók: Rácz Károly, Nagy István polgármester, Bálint József alpolgármester, Tulit Attila megyei és Kovács István sepsiszentgyörgyi frakcióvezető, valamint az MPP megyei és háromszéki települési önkormányzati képviselői. /MPP-felhívás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

„Kétes legitimitású pártelnöknek” nevezte Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét augusztus 5-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő Az EMNT elnöke azzal vádolta a volt székelyudvarhelyi polgármestert, hogy a sokat hangoztatott összefogás legfőbb kerékkötője. „Szász egész politikája arra korlátozódik és abban fullad ki, hogy az RMDSZ – és újabban az általam vezetett EMNT – ellen ágál. Elvakult elfogultságában – miként Gyurcsány – még a saját pártját is szívtelenül magával rántja” – érvelt az EP-képviselő. Tőkés hozzátette: való igaz, hogy az RMDSZ „igyekszik teljesen kiszorítani az MPP-t a közéletből” Az EMNT-elnöke bevallja, hogy ennek ellensúlyozására, meghiúsítására törekedett. „De van-e kivel? Szász Jenőnek még az sem drága, hogy – Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét az orránál fogva vezetve – a Székely Önkormányzati Nagygyűlést is vakvágányra siklassa” – vonta le a következtetést Tőkés László. „Ahelyett, hogy az Orbán Viktor Fidesz-elnök által Tusványoson jelzett európai jobboldali fordulat előkészítésére összpontosítanánk erőinket, és ahelyett, hogy a közös cél – az önrendelkezés – érdekében közösen fáradoznánk, kisstílű „verbális pankrációval” idegenítjük el közösségeinket a cselekvéstől, nyilatkozatháborúval lehetetlenítjük el a közös kiállás esélyét, és alpári hangnemben sütjük rá a bélyeget mindenkire, aki nem ugyanabban a sorrendben mondja fel a nemzeti egyszeregyet” – mondta el Tőkés. Eredménynek számítja, „hogy a sokéves párbeszéd-képtelenséget és állóharcot megtörve, végre intézményes keretet sikerült teremtenünk – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot – közös dolgaink megbeszélésére és egyfajta nemzeti minimum kialakítására”. /Magyar összefogás Szász ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Nemrégiben egy biharországi poéta publicisztikájában holmi bukaresti „dramaturgok”, „titkosszolgálatok”, valamint Orbán Viktor nyakába varrta az erdélyi Magyar Összefogást, mint „történelmi léptékű baklövést”, mondta el Tőkés László, hozzátéve, gyalázkodó levelekkel bombázzák elektronikus postaládáját. Mindeközben a székelyföldiek nemhogy Székely Önkormányzati Nagygyűlést, de még egy közös megyei tanácsülést sem képesek tető alá hozni. Ahelyett, hogy az Orbán Viktor Fidesz-elnök által Tusványoson jelzett európai jobboldali fordulat előkészítésére összpontosítanánk erőinket, fejtette ki Tőkés László, nyilatkozatháború folyik. Hangsúlyozta, hogy jó lelkiismerettel vállalja a politikai felelősséget az erdélyi Magyar Összefogásért, sikerült megteremteni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Ennek s éppen a Szász Jenő-féle MPP-csoportosulás a legfőbb kerékkötője. A Jobbik szavazóit tiszteli, szögezte le Tőkés László, de ő Orbán Viktor szövetségét vállalja. /Tőkés László a magyar összefogásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A tábor megnyitónapján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének autonómiáról szóló előadása szerepelt a programban, valamint Transylmania, illetve Kormorán koncertek. Az augusztus 6-i program Vonáék mellett Somai József közgazdász, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke előadása szerepel még, az „erdélyi magyar szolidaritás” kérdésköréről, továbbá Vincze Gábor történész „A református egyház Magyarországon és Erdélyben 1945 után” című előadása várható. Augusztus 7-én Asztalos Lajos helytörténész, Bodó Barna politológus, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatók az 50 éve megszüntetett önálló állami magyar egyetem felszámolásáról értekeznek. Augusztus 8-án az autonómiáról székelyföldi polgármesterekkel tartanak kerekasztalt, illetve Tőkés László EP-képviselő beszélget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőivel az RMDSZ-EMNT megállapodásról. Az augusztus 9-i, vasárnapi zárónapon sajtó kerekasztal és nemzetstratégiai elmélkedések szerepelnek a programban. A Hargita Megyei Tanács költségvetési finanszírozással járult hozzá az EMI-tábor sikeréhez. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa, és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő bírálta a hargitai önkormányzat döntését. Borboly Csaba megyei tanácselnök erről úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett Borboly. Kelemen Hunor támadta Borbolyt: „vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Gyergyóba várja a Jobbik vezéreit az EMI. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

„Tőkés László képviselő úr mindenkivel vagdalkozik” – reagált az ÚMSZ-nek Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Tőkés László európai parlamenti képviselő Nagyváradon tett kijelentésére. Tőkés Szász Jenő pártelnököt a magyar összefogás kerékkötőjének, valamint kétes legitimitású pártelnöknek bélyegezte. Szász Jenő szerint a szidalmazás helyett Tőkésnek sokkal inkább a párbeszédre kellene építenie politikáját. Hozzátette, nem hajlandó polémiába bocsátkozni Tőkés Lászlóval, mert mint mondta, csak az az ember vitatkozik a hitelezőjével, aki lelke mélyén adósnak érzi magát és nem tud törleszteni. „Tőkés László valahogy így érez a Magyar Polgári Párttal szemben, mint általában az erdélyi magyar nemzeti oldallal szemben is” – fogalmazott a pártelnök. „Tőkés László újra Brüsszelben van, ő most az RMDSZ európai parlamenti képviselője” – tette hozzá. Szász Jenő ugyanakkor az MPP együttműködéséről biztosította az EMNT elnökét. /Horváth István: Szász: Tőkés az RMDSZ embere. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

A szervezők idén is ingyenes belépést biztosítottak a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki fiataloknak a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Bár Soós Sándor EMI-elnök szerint nem a politikára alapoztak, mégis a programok között a legnagyobb érdeklődés a politikai kérdéseket feszegető előadások iránt volt. Nagy csalódást okozott Tőkés László EP-képviselő távolmaradása az augusztus 8-i előadásról, melyet Összefogás vagy paktum? címmel rendeztek meg. A beszélgetésről csak Tőkés hiányzott, a többiek jelen voltak: Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület alelnöke. A kerekasztal célja az volt, hogy Tőkés László függetlenként való indulását a 2007-es EP-választásokon, támogató hat magyar szervezet, melyek támogatták véleményt nyilvánítson a jelenlegi helyzetről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke megjegyezte, hogy szerinte Tőkés és az RMDSZ között paktum köttetett, és bár most elégedetlen, reményét fejezte ki, hogy ennek hasznos következményei is lesznek. A fiatalok azonban kitartottak Tőkés mellett. „A parlamentbe jutás nem a cél volt, csak egy eszköz, a magyarság fennmaradását tekintve. Nemzetpolitikában kell gondolkodni és nem pártpolitikában” – fogalmazott Soós. Bardócz is ezen a véleményen volt. „Nem kérdés, hogy lesz-e tábor, a kérdés csak az, hogy milyen méretű és hány napos” – jelentette ki Soós Sándor főszervező. A gazdasági válság ugyanis az EMI-re is rányomta bélyegét, hiszen kevesebb volt a támogató, ezért a belépők árán is emelni kellett, és számításaik szerint így is jó lesz, ha nullával kijönnek. /Csibi Márti: Tőkés nélkül Tőkésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Eső áztatta, ellenőrök látogatták, tüntetéssel fenyegették, mégis sikeres volt az V. EMI-tábor. Az esőnél jobban zavarta a szervezőket a rengeteg ellenőr. Bagoly Zsolt szervező szerint a megfélemlítés volt a cél, azonban bármilyen tüzetesen is keresgéltek, nem találtak szabálytalanságot a táborban. Soós Sándor főszervező elmondta, tudomást szereztek róla, hogy a román szélsőjobb képviselői tiltakozó akcióra készültek az EMI-tábor ellen. A tüntetés végül meghiúsult. Tőkés László az összefogás fontosságát hangsúlyozta, amit nagy tapssal fogadott a közönség, és az MPP elnöke is tapsot kapott. /Lázár Hajnal: Izgalmakkal tűzdelt EMI-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

Összefogás vagy paktum született a legutóbbi EP-választáson? – tették fel a sarkalatos kérdést a tábor szervezői a korábban Tőkés László független indulását támogató hat szervezet képviselőinek, egy másik előadáson pedig az egykori rendszerváltók az eltelt húsz esztendőt értékelték. Tőkés László nem vett részt a vitán. Toró T. Tibor egyértelműen pozitív, a nemzetpolitikai rendszerváltás csomagjának következetes vonalvezetéseként értelmezte a magyar összefogást. Szász Jenő, az MPP elnöke kijelentette, a Magyar Összefogás valójában egy paktum, és a lassan kibontakozó erdélyi többpártrendszer megkerülését szolgálja. Izsák Balázs SZNT-elnök kifejtette, az SZNT két okból nem tud részt venni az EMEF munkálataiban. Egyrészt egy közképviselet, mint amilyen az SZNT, nem lehet egy pártokat tömörítő intézmény tagja, másrészt az autonómia kérdése kategorikus imperatívusz, egy egyeztető fórum minden képviselője számára az egyeztetés csakis a megvalósítás gyakorlati lépéseiről szólhat. A két ifjúsági szervezet, a MIT és az EMI a közvetlenül nem politizáló fiatalok véleményét fogalmazta meg. Bardócz Csaba volt MIT-elnök felrótta, hogy a felelősek egymás pocskondiázásával vannak elfoglalva, Sós Sándor EMI-elnök szerint pedig a politikai szereplők mindig összetévesztik a célt az eszközzel. Lengyel György, a Nagyváradon bejegyzett Magyar Polgári Egyesület elnöke úgy vélte, Tőkés László támogatása számukra soha nem volt kérdés, így mind a független, mind az összefogás listáján való indulását támogatták. /Ferencz Csaba: Nemzetpolitikai rendszerváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A fideszes Lázár Ferenc, aki Székelyföldről települt át Magyarországra, nyílt levelet írt Szász Jenő MPP-elnöknek, figyelmeztetve, hogy szétforgácsolja az erdélyi nemzeti oldalt, amikor Tőkés László ellen hangolja az embereket. Aljasság volt az Erdélyi Magyar Ifjak táborának bejáratánál ingyen osztogatni a székelyudvarhelyi Polgári Élet azon friss számát, amelyben egy névtelen tollforgató Tőkés Lászlót csúsztatással rágalmazza. Ezt a hetilapot nem lehetett megvásárolni a gyergyói újságos standoknál, tehát azért osztogatták, hogy Tőkés ellen hangolja a táborba belépő fiatalokat. Egy másik hetilapnak, amit szintén ingyen osztogattak a táborban, a kézdivásárhelyi Székely Újságnak Szász Jenő adott interjút, melyben azt állította, Tőkés László lépett egyet balra, összeborult az RMDSZ-szel. A püspök régen az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, ahová most visszafogadták. Szász Jenő is az RMDSZ prominense volt, emlékeztetett Lázár Ferenc. Amikor 1989-ben Tőkés László a saját és családja életét kockáztatta, akkor Szász Jenő Brassóban a kommunista diákszövetség elnöke volt. Lázár Ferenc javasolta, hogy Szász Jenőnek nyilvánosan kérjen elnézést Tőkés Lászlótól a fizetett „nemzeti polgáris” tollforgatóik helyett is. /Lázár Ferenc, a Fidesz kulturális bizottságának tagja, a Magyar Gyökerek Egyesület elnöke: Nyílt levél Szász Jenő MPP-elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Nem csupán az RMDSZ-es és MPP-s polgármestereket, önkormányzati képviselőket várja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre, de meghívja a román pártok székelyföldi képviselőit is, valamint az egész Kárpát-medence magyar politikai és civil szervezeteinek küldöttségét – mondta Izsák Balázs, az SZNT elnöke a szervezet állandó bizottságának marosvásárhelyi ülése után. Hozzátette: a következő hetekben várják az együttműködési javaslatokat a tartalmi és szervezési kérdésekre vonatkozó dokumentumok kidolgozásához. /Antal Erika: RMDSZ-tagokat is várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./ „Elvi nyilatkozatot szeretnénk elfogadni a Székelyföld egységéről, jelképeiről, a népszavazás kiírásáról, az önkormányzati társulások működtetéséről. Ugyanakkor a továbbiakban intézményesíteni szeretnénk a Székely Önkormányzati Nagygyűlést, valamint a regionális parlament létrehozását” – számolt be a nagygyűlés tervezett napirendjéről Izsák Balázs. Reméli, hogy addig sikerül egyezségre jutni az RMDSZ vezetőivel is. Szász Jenő, a Magyar Polgári Pártot vezetője leszögezte, nem lesz két külön nagygyűlés. „Amit az SZNT szervez, az a Székely Nagygyűlés. Az elnökválasztások közeledtével az RMDSZ legfeljebb egy nagygyűlésnek álcázott kampánygyűlést rendezhet, amelyen a polgári oldal semmiként nem vesz részt” – nyilatkozta. /Szucher Ervin: Megtartja nagygyűlését szeptemberben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényének nevezi a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke. /Bálint Eszter: Borboly másképp képzeli a nagygyűlést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A rendezvényt egyelőre ismeretlen időpontban és más helyszínen szervezik, s nem kapnak meghívót rá a Magyar Polgári Párt önkormányzati vezetői – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Azért döntöttek így, mert időközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is nagygyűlést hirdetett szeptember 5-re Székelyudvarhelyre, a városban pedig szeptember 27-én időközi helyhatósági választásokat tartanak. Kelemen sajnálatosnak nevezte az SZNT hozzáállását a nagygyűlés megszervezéséhez. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban azt nyilatkozta, nem látná értelmét egy külön, RMDSZ-szervezte székely nagygyűlésnek. /Cs. P. T. : Kétszer gyűlnek a székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Borboly Csaba összefoglalta nézeteit, hitet tett az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. Kifejtette, hogy a radikál-liberálisok megijedtek az összefogástól: ha sikerül közös hangot találni az erdélyi magyar politikai életben, és nem lehet jelentős szereplők szélsőségesnek minősítésével jó pontokat szerezni az RMDSZ vezetésénél, akkor ők munka nélkül maradnak. „Gyorsan veszélyforrás után kellett nézni, és kapóra jött két esemény is: az alcsíki konfliktusok és az EMI tábor ügye. ” Az „ erdélyi magyar sajtó egy jól körülhatárolható és komoly politikai háttér-támogatással rendelkező része a történtekből sietett bunkósbotot faragni, és azzal a csíki székelyekre támadni. Megjegyzendő, hogy olyan sajtócsoportról beszélünk, amely az erdélyi magyarság kulturális intézményeinek fenntartására szánt közpénzek nélkül sem újságpapírt, sem nyomdafestéket nem tudna vásárolni. ” Olyan megállapításokig sikerült eljutni hogy „a csíki székely… nyomorultak közt is a legnyomorultabb”, illetve, hogy a csíki térség lakói „cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Az idézett minősítésekben semmi kivetnivalót nem talált Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, „annak az intézménynek a vezetője, amelyet a csíki polgármesterek és jómagam kértünk fel eljárás lefolytatására a fent idézett mondatok ügyében. ” Asztalos Csaba szerint „ez egy abszurd és nevetséges dolog”, sőt „visszataszító”. Asztalos Csaba előre tudja már, mi lesz egy-egy beadvány sorsa. „Az EMI tábor esetében még annak megnyitását sem kellett megvárni ahhoz, hogy megszülessen a verdikt: a szervező EMI szélsőséges. ” Sokan fenyegetve érzik magukat a Magyar Összefogás által. Olyan „politikai körökről van itt szó, akik az elmúlt években abból csináltak maguknak munkát és megélhetést, hogy magyarországi példákat importálva kinyilatkoztatták, az erdélyi közélet szereplői közül ki az, aki „európai”, „politikailag korrekt”, „toleráns”, és ki az, aki nem. ” Másfelől nagy pánikot és felháborodást váltott ki az összefogás a minden együttműködést elutasító MPP-vezetés köreiben. /Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transindex. ro, aug. 19./

Várhatóan nem vesz részt a székelyföldi magyar önkormányzati vezetők zöme szeptember 5-én a Székelyudvarhelyre tervezett önkormányzati nagygyűlésen, miután az RMDSZ bejelentette, hogy későbbi időpontban fogja megszervezni az eseményt. Az összejövetelen várhatóan csak a Magyar Polgári Párt (MPP) választott tisztségviselői vesznek majd részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök így vélekedett: „az MPP arra használta az SZNT elnökét, hogy a Székely Önkormányzatok Nagygyűlésből egy székelyudvarhelyi kampányindító rendezvényt csináljon”. Thamó Csaba az MPP Hargita megyei tanácsi frakciójának nevében felkérte az RMDSZ vezetőit, hogy támogassák a rendezvényt. /B. T. : Csonka nagygyűlésre készülődnek a székelyek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében leszögezte, érthetetlennek tartja a sajtóban megjelent hírt: „Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. ” „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta, egyetlen Székelyföld létezik, s minden egyes községének, városának egyetlen önkormányzata van, melyekben különböző pártok képviselői, illetve függetlenként megválasztott képviselők vannak. Ezek összességét hívták meg a szeptember ötödikei nagygyűlésre, pártszínektől függetlenül. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlést egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Felkéri Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy fogadja el a meghívást, az RMDSZ legyen társszervezője a székelyudvarhelyi nagygyűlésnek. /Izsák Balázs SZNT-elnök közleménye. = Erdély. ma, aug. 20./

Most már bizonyos, szeptember elején két székelyföldi önkormányzati nagygyűlés lesz. Csíkszeredában negyedikén, pénteken az RMDSZ és az EMNT harcol a székelyföldi területi autonómiáért, ötödikén Székelyudvarhelyen az MPP és az SZNT. Januárban, az ötlet megszületésekor még sokan reménykedtek, végre lesz közös fellépés. Az illúzió gyorsan szertefoszlott, politikai harc kezdődött azért: kié az ötlet, a szervezés joga. Végül két nagygyűlés lesz, az egyiken megjelenik a választott elöljárók 65 százalékos RMDSZ-es tábora, másikon a 35 százalékos MPP-s különítmény. Az egyetlen kiút az lenne, ha a választott képviselők mindkét rendezvényen részt vennének. /Farkas Réka: A széthúzás nagygyűlései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Megtorpanhat Gyergyószárhegy régen várt közművesítésének kiépítése, a Ditróval és Remetével közös szennyvízkezelő működése. Gábor László, Szárhegy polgármestere már bánja, hogy helyi határozattal próbálta szentesíteni a közművesítéshez szükséges lakossági hozzájárulást. A pályázati pénzből lefektetett gerincvezetékhez, hogy a leágazások kiépülhessenek, önrész kell – ehhez remélt egységes, lakossági hozzájárulást. A „csatlakozási díjból” aztán kötelező hozzájárulás lett. A döntés törvénytelenségére figyelmeztetett két MPP-s és egy független tanácsos. A határozatot a prefektúra visszavonásra ítélte. Mindez veszélyezteti a szennyvíztisztító-állomás, a hálózatok működését és a további munkálatok folytatását. /A szennyvezetékből is politika folyik? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Mindenkit meghívnak a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre politikai színezettől, pártállástól függetlenül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki cáfolta az Új Magyar Szóban megjelent információt, miszerint az RMDSZ nem hívja meg az MPP színeiben megválasztott önkormányzati képviselőket és polgármestereket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke újabb közleményt adott ki, amelyben továbbra is a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre várja az önkormányzati képviselőket. /Mindenkit várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Újból elhalasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi Országos Tanácsának ülésén (OT) elfogadott határozatok ellen emelt óvás megtárgyalását. Az augusztus 20-i tárgyaláson Szász Jenő ismét a tárgyalás elnapolását kérte, a szabadságolásokra hivatkozva. Az MPP belső ellenzékeként ismert megyei és helyi vezetők úgy vélik: az újabb halasztási kérelem egyértelműen bizonyítja, hogy Szász Jenő jogi érvek hiányában időhúzásra játszik. Az MPP több helyi és megyei szervezetének vezetői áprilisban fordultak a törvényszékhez az MPP kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérve. /MPP-kongresszus: ismét halasztott a törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Helyi választásokat tartottak augusztus 23-án Kaplonyban. Előzőleg a közigazgatási bíróság feloszlatta a testületet, amiért az két hónapig nem ülésezett. A voksoláson négy párt indított jelöltet: az RMDSZ, az MPP, az NDF és a PD-L, valamint egy független is indult. /Nem lesz többségben az RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

Leválthatnak öt gyergyói RMDSZ-es tanácsost, mert megszegte a választmányi döntést. A közüzem fűtéskérdésének megoldása esetén a városatyák másként szavaztak, mint ezt korábban RMDSZ-körben leszögezték. A gyergyószentmiklósi melegvíz-szolgáltatás újraindítása, a téli fűtés biztosítása sok vitával járt. Korábban RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok két tábort képeztek, ellenezve, illetve pártolva a külső befektető bevonását, utóbb egységesen fogadták el, hogy a kérdésben a polgármesternek legyen döntési joga, és együtt módosították azt a szerződést is, mely lehetővé teszi a munkálatok közbeszerzési eljárás nélküli elkezdését. Az öt tanácsos csatlakozott az MPP kezdeményezéséhez. Elmondták, először ők is ellenezték a külső beruházó bevonását, de amikor kiderült, a polgármester nem tud más forrásból pénzt hozni, akkor támogatták, hogy megoldódjon a fűtéskérdés. A város javára szavaztak, kockáztatva tanácsosi tisztségüket is, mondták. /Balázs Katalin: Leválthatnak öt RMDSZ-es tanácsost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./