Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a volt országzászló helyén a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete június 4-én, az MPP, az RMDSZ, az EMI és a HVIM szónokai, valamint Kiszely István professzor emlékeznek a trianoni diktátumra. Kovásznán a Magyar Polgári Párt helyi szervezete június 4-én a központi parkban levő ‘56-os emlékműnél néma, gyertyás megemlékezést tart a trianoni szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezik a békediktátum aláírására. Az emlékezők Kézdivásárhelyről indulnak. Ozsdola határában, ahol a Láros közbirtokosság kezdeményezésére tavaly ősszel felújítottak egy első világháborús sírt és emlékkeresztet, az ozsdolai és kézdisárfalvi hagyományőrzők tartanak megemlékezést június 4-én. Baróton a Magyar Polgári Párt helyi szervezete a református templomban tart megemlékezést. /Megemlékezések Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete megtartotta tisztújító közgyűlését. Az ülésen jelen volt Simon Csaba informatikus, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnöke, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, valamint Bakó Ernő mérnök, a Kolozs megyei szervezet titkára. A városi szervezet új elnöke Keizer Róbert mérnök-vállalkozó lett, alelnök dr. Szász Csaba a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára, valamint elnökségi tagok Székely János gépészmérnök, Felméri Cecília egészségügyi asszisztens, Horváth Zoltán fizikus, Orbán Gyula nyugdíjas, és ifj. Székely János építészmérnök. Gergely Balázs, az MPP-kongresszust követően lemondott elnöki tisztségéről a gyűlésen történtek miatt. /Tisztújítás az MPP kolozsvári szervezetében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Hosszú percekig tartó harangzúgással kezdődött június 4-én a sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés, több száz gyászszalagos volt jelen. A Magyar Polgári Párt által évek óta az egykori országzászló helyén szervezett rendezvényen ezúttal az RMDSZ helyi vezetői is részt vettek. A trianoni döntés kapcsán bűnöst nem keresünk, ám az akkor megígért önkormányzati jogokat követeljük – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Az Erdélyi Magyar Ifjak szónoka, Simon Lehel a második Trianonra, 2004. december ötödikére emlékeztetett, majd hangsúlyozta, hogy az unió nem, csakis az autonómia jelenti a valós megoldást. Albert Álmos szenátor leszögezte: az RMDSZ a határok fölötti nemzetegyesítésnek, az európai integrációnak vetette alá politikáját. Máthé Sándor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében tizenkét pontos petíciót olvasott fel. Az autonómia kivívása, a kettős állampolgárság idő kérdése – mutatott rá a megemlékezés díszvendége, Kiszely István történész professzor. Bálint József alpolgármester, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke a magunkba vetett hitről beszélt, amellyel ezt a földet a magunkénak tudhatjuk. /Ferencz Csaba: Jogaink követelésével kell fellépnünk (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Sok EU-s országban arattak sikert a szélsőjobboldali pártok a mostani EU-parlamenti választáson. Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karának tanára szerint a közös okok között van a gazdasági recesszió, továbbá olyan problémák, melyekre a középpártok nem találtak megoldást – például a migráció kérdése. Az összefogás listájának sikere cáfolata volt az MPP. /Babos Krisztina: Magyar siker – jobbos előretörés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./

Nem sikerült erősíteni az erdélyi magyarság európai képviseletét, sőt, további harmincezer szavazót veszített az RMDSZ és az EMNT a 2007-es részvételhez képest. A két szervezet ,,különalkuja” csak egy ,,csonka összefogáshoz” vezetett, ,,egy nemzeti listának jogi és intézményes keretet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti magyar koalíció tudott volna biztosítani” – áll MPP székelyudvarhelyi sajtóirodája közleményében. A dokumentum emlékeztetett, hogy az MPP ,,az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, a parlamenti választásokra koalíciót”, az europarlamenti megmérettetésre pedig ,,magyar nemzeti lista létrehozását” szorgalmazta, de kezdeményezése az RMDSZ ,,kirekesztő és öncélú” politikája miatt bukott meg. Mindezek ellenére az MPP sok sikert és eredményes munkát kíván a mandátumot szerzett képviselőknek az Európai Parlamentben. /Sikertelen volt a különalku. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Nyilatkozatban bírálta a Magyar Polgári Pártot (MPP) június 12-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége, amely éppen az említett párt magatartásának tulajdonítja, hogy a Magyar Összefogás Listáján nem kerülhetett be egy negyedik magyar képviselő is az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ–EMNT jelöltjeit is indító közös lista a múlt vasárnapi európai parlamenti választáson 8,92 százalékos eredményt ért el, ezáltal a lista első három jelöltje (Tőkés Lászlón kívül az RMDSZ-es Winkler Gyula és Sógor Csaba) bejutott az Európai Parlament padsoraiba. Az utolsó pillanatig megvolt a remény arra, hogy bekerüljön a negyedik helyen szereplő – az EMNT színeit képviselő – Szilágyi Zsolt is. Az EMNT sajnálatosnak nevezi, hogy a Magyar Összefogás listájáért végzett közös munka mellett az ellenérdekelt csoportok aknamunkája is eredményesnek mondható. „Érthetetlen, hogy a belső és külső legitimációs válságban szenvedő pártvezetés miért nem fogadja el a szavazatok által is alátámasztott eredményt, miért nem tud örülni az erdélyi magyar sikernek” – olvasható a Tőkés László által vezetett EMNT nyilatkozatában. Hasonló gáncsoskodást és közvetett bojkottot tapasztalt az EMNT a bihari RMDSZ egyes vezetői részéről, akik a szavazás napján tett nyilatkozataikkal a saját szervezetük érdekei ellen is cselekedtek. /EMNT: az MPP-t terheli a felelősség a negyedik hely elvesztése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere elmondta, újra elkezdték a tárgyalásokat a fűtéshálózat felújításában érdekelt beruházóval, a magyarországi RFV Nyrt. céggel. A fűtésfelújítás megoldható kormánypénzekből, azonban 40 százaléknyi önrészt hozzá kell pótolni. Gyergyószentmiklós közel két évtizede fűtés- és melegvíz-problémákkal küszködik. A helyzet rendezésére a legkedvezőbb ajánlatot az RFV Nyrt. tette. A javaslatot a többségben lévő MPP-frakció elfogadta, az RMDSZ-frakció testületileg ellene szavazott, de így is megvolt a szükséges többség arra az elvi döntésre. Mezei János polgármester viszont nem vállalta a további tárgyalásokat, mondván, a tanácsosok egy része nem ért egyet ezzel a változattal, akkor inkább olyan megoldást kell keresni, amellyel mindenki egyetért. Közben a Hargita Gáz Rt. ismét elzárta a gázcsapot a kifizetetlen számlák miatt. Ekkor már az RMDSZ-frakció is beleegyezését adta a szakmai befektetővel folytatandó tárgyalások újrakezdéséhez. /Jánossy Alíz: Magyarországi cég újítaná fel a gyergyószentmiklósi távfűtési hálózatot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Megalakulása után első alkalommal ülésezett június 25-én Kolozsváron az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), melyen megalakult az autonómia-munkacsoport. Markó Béla és Tőkés László egyöntetűen sikeresnek értékelte a június 7-i európai parlamenti választásokat. Közölték, hogy a választások miatt elhalasztott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésére szeptember 5-én kerül majd sor. Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy az autónomia-munkacsoport várhatóan már szeptemberben az EMEF elé fogja terjeszteni a közös autonómia-koncepcióval kapcsolatos elképzeléseit. Tőkés hozzáfűzte: az EMNT-küldöttség keretében az EMEF-be várják a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit is. /P. A. M. : Szeptember 5. : Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés. Megalakult az EMEF autónomia-munkacsoportja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ A találkozást megelőzően Bakk Miklós politológus, a munkacsoport társelnöke elmondta: az egyeztetést nem egy ülésre, hanem egy folyamatra tervezték, amely szerintük már több mint egy évtizede hiányzik az erdélyi magyar közéletből. „1995 óta konkurens autonómia elképzelések születtek, 2003-tól pedig, amikor a Tőkés László vezette csoport kivált az RMDSZ-ből, ezen elképzelések ellentétessége erőteljesebbé vált, és eddig egyszer sem került arra sor, hogy valamiféle érdemi egyeztetés ezen autonómiaelképzelések között létrejöjjön” – fogalmazott az Bakk Miklós. /Fleischer Hilda: Kiállta a próbát az EMEF. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az ülésen döntés született arról is, hogy az Európai Néppárton belül a három romániai magyar EP-képviselőnek külön frakciót kell létrehoznia, amely önállóan működne a néppárti román delegáció mellett. /Lázár Lehel: Székely nagygyűlés szeptemberben – döntött első ülésén az EMEF. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Nyárádszereda önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a város polgármestere, Dászkel Lászkó által előterjesztett határozattervezetet, amelynek értelmében le fogják bontani a helyi általános iskola egyik szárnyát. Az így felszabadított területet a város vezetősége cseretelekként ajánlja fel az ortodox egyháznak, templomépítés céljából. Az ortodox egyház képviselői korábban már bejelentették: beleegyeznek a telekcserébe, és így lemondanak arról, hogy a főtéri parkban építsék fel templomukat. A 139 éves iskolaépület egy részének lebontását azonban a település több lakója is ellenzi, és petícióval kívánnak tiltakozni az önkormányzat döntése ellen. Az RMDSZ-es többségű nyárádszeredai tanács kezdeményezése ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége is. „Egyértelműen az ortodox egyház újabb erőszakos térnyeréséről van szó Erdélyben, amelyben az RMDSZ is segédkezik, aprópénzért árusítva ki a helyi közösség érdekeit” – olvasható a polgári párt közleményében. /Gyergyai Csaba: Nyárádszereda: kezdődhet a bontás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A Marosvásárhelyi Napok tizenkét éves története során nem volt még példa arra, hogy díszpolgáravatás idején csendőrkordon vegye körül a helyszínt. Kiktől kit véd a csendőrség? A magyaroktól a románokat? Kit szolgálnak az ország rendvédelmi alakulatai? Nem bármely állampolgárt? A csendőrség a város MPP-s polgárait nem engedte be abba a palotába, amelyet száz évvel ezelőtt a magyar adófizetők pénzéből építettek – ugyanis akkor a románság hiánycikk volt a városban, írta a lap munkatársa. Az idősebbek még emlékeznek az 1990-es összecsapásra és az azt követő hónapokra, amikor a magyarok is olvasták a Cuvantul Liber napilapban megjelenő számtalan gyalázkodást. Ebben a lapban azóta is zajlik az uszítás. /Máthé Éva: Gyökérletelenítés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Gyergyószentiklóson romlik az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok állaga, ennek ellenére helyszínelés helyett csupán bizottságot neveztek ki a tanácsülésen. Az egykori csendőrségi istállók épületeit már darabokra szedték, elhordták valakik. Az ülésen felfüggesztették Bákai Magdolna, a Városi Könyvtár igazgatójának munkaviszonyát, mert őt a kulturális miniszter kinevezte a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetőjének. Bár még nyilvánosan nem jelentették be, több forrásból is tudni lehet: Bákai helyére Kisné Portik Irént kívánja kinevezni a polgármester. A közismert néprajzkutató ellen egyetlenegy „kifogás” merült fel, hogy ő is az MPP sorait erősíti. /Balázs Katalin: Bővülő gyergyói problémalista. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke lesz az RMDSZ államfőjelöltje, hacsak a június 27-én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem okoz meglepetést, és nem fordítja meg a Szövetség Állandó Tanácsában (SZÁT) megszületett döntést. Erre kicsi az esély, hiszen az RMDSZ miniparlamentje évek óta nem változtatott a központi vezetősége által korábban már elfogadott határozatot. Az állandó tanács végül nem szavazott a kérdésben, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az RMDSZ-nek legyen államfőjelöltje, és ezt a megbízatást a Hargita megyei képviselőre osztotta. Kelemen jelöltségével az RMDSZ fiatalabb nemzedékhez tartozó politikusi gárdája kerekedett felül. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az állandó tanács ülését megelőzően megbeszélésre gyűltek össze az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjei. A megbeszélésen négy személy vett részt: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és Frunda György. Utóbbi három Markót kérte fel a jelöltség elvállalására, de az RMDSZ elnöke visszautasította ezt. Az RMDSZ-en belül hosszabb ideje tartó Partium-Székelyföld közötti vita leképződéseként az elnökjelöltség tekintetében is előtérbe kerültek a regionális konfliktusok. A partiumiak jobban örülnének, ha például Cseke Attila szenátor lenne a jelölt. – Az a javaslatunk, hogy olyan erdélyi személyiséget kell államfőjelöltként nevesíteni, akit mindenki el tud fogadni, és mindenki tud támogatni – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulása óta nem ez az első államfőválasztás – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte nem tartozik az SZNT hatáskörébe a román államfőjelölés. /Kelemen Hunort javasolják az RMDSZ államfőjelöltjének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

„Kissé fordítva ülnek a lóra, ugyanis a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ötletgazdája a Székely Nemzeti Tanács volt. Ezért azt gondolom, hogy az SZNT felhívásának kell ilyen szempontból eleget tenni” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azután, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) kolozsvári ülésén döntés született: az RMDSZ és az EMNT szeptember 5-én Székelyudvarhelyen szervezi meg a Székely Önkormányzati Nagygyűlést. Tőkés László EMNT-elnök bejelentése szerint az eseményre elvárják a Kovászna, Hargita és Maros megyei magyar – RMDSZ-s és MPP-s – polgármestereket és tanácsosokat egyaránt. Szász Jenő leszögezte: bízik benne, hogy „ötletgazdaként” Izsák Balázs, az SZNT elnöke fogja a továbbiakban az egyeztetéseket folytatni a nagygyűlés megszervezése érdekében. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a sajtóból szerzett tudomást az RMDSZ-nek és az EMNT-nek a székelyföldi nagygyűléssel kapcsolatos döntéséről. „Úgy tudom, Kolozsvár nem része a Székelyföldnek. Ezért is furcsának találom, hogy Kolozsváron határoznak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívásáról. ” Ezen a gyűlésen fontos dokumentumokat fogadnak majd el. Izsák Balázs reméli, hogy ezek meg fognak felelni azoknak a közösségi elvárásoknak, amelyeket ők célként megfogalmaztak. /P. A. M. : Kisajátították a székelyföldi nagygyűlést? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Lezárult a nyárádszeredai lakosok által az elemi iskola egyik épülete megmentésének érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtési akció. A petíciót, valamint a 3300 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtési íveket a szervezők átadták Dászkel Lászlónak, Nyárádszereda polgármesterének. A petícióban arra kérték a polgármestert és a tanácsot: ne fogadják el azt a határozatot, amelynek következtében a város egyetlen általános iskolájának egy részét lebontják, azzal az indokkal, hogy az iskola helyén található földterületet a város vezetősége cseretelekként felajánlja a román ortodox egyháznak, templomépítés céljából. „Teljesen érthetetlen – olvasható a dokumentumban –, hogy miért van szükség egy ortodox templom felépítésére, amikor azt nem indokolják objektív tényezők: sem az ortodox felekezetű lakosok számának növekedése, sem pedig közösségi igény nem jelentkezett egy új templom felépítése céljából. (...) Az iskolabontás a közösség lakosainak emberi méltóságát sérti, biztonságérzetüket és otthonérzetüket megnyírbálja, gyengíti a közösség kevés erejét, illetve félelmet kelt. ” – áll a Magyar Polgári Párt színeiben tanácsosi tisztséget szerzett Csíki Sándor városi tanácsos által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Csíki sajnálatosnak nevezi azt, hogy a városi tanács megszavazta az iskola lebontását, amikor nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással egy új iskola felépítéséhez. Csíki felhívására Dászkel László egy másik közleménnyel válaszolt. „Minden döntésünknél, javaslatunknál a város, lakosaink, gyerekeink érdekeit tartottuk, tartjuk szem előtt. Városunknak fejlődést szeretnénk, lakosainknak konfliktusmentes, nyugodt életet, gyerekeinknek minél jobb tanulási körülményeket” – olvasható a nyilatkozatban. Dászkel kifejtette, a lebontandó 139 éves, salétromos épület helyett korszerű, új osztálytermeket biztosítanak. Az ortodox egyház képviselői elégedettek a telekcserével, sikerül felépíteniük templomukat Nyárádszereda főterén. A kisvárosban az utolsó népszámlálásnál alig ötven személy vallotta magát ortodoxnak. /Antal Erika: Iskolára hagymakupola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A megyei önkormányzat politikai alapon dönt a rendezvények támogatásáról – jelentette ki Árus Zsolt, a Hargita megyei tanács MPP-s tanácsosa, Borboly Csaba önkényeskedését kifogásolta. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elutasította a vádakat. – A gyergyói embereknek joguk van tudni, miért hozzák őket újra és újra hátrányos helyzetbe – mondta Árus Zsolt Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette, a márciusban elfogadott megyei költségvetésben szerepel a Gyergyószentmiklósi Lovasnapok 30 ezer lejjel való támogatása, a szerződéskötéskor viszont kiderült, hogy csak 10 ezer lej jut a rendezvényre. Árus elmondta még, a megye által támogatott három nagyobb nyári ifjúsági rendezvény közül a tusnádfürdői nyári szabadegyetem és az EMI-tábor 5–5 ezer lejes támogatást kap, míg a más megyében zajló Félsziget Fesztiválra 20 000 lejt áldoz Hargita megye. A Félsziget társszervezője a MIÉRT, az RMDSZ ifjúsági szervezete, melynek nemrég még Borboly Csaba volt az elnöke. Borboly Csaba április eleje óta nem terjeszti a testület elé Árus határozattervezetét, amely a tanácsülések hang- és képanyagának nyilvánosságra hozataláról szól. A sajtótájékoztató végén Árus Zsolt a kihelyezett tanácsülésekről is szólt, számára ezeknek olyan ízük van, mint a múlt rendszerben: „lejöttek az elvtársak egyet mulatni”. Borboly Csaba elutasította a vádakat. A 30 ezer lejes költségvetési tétel a megye összes lovas rendezvényének támogatására vonatkozik, nemcsak a Gyergyói Lovasnapokra, magyarázta. Hozzátette, az EMI részéről a kérés egy nappal a tanácsülés előtt érkezett meg. A jegyzőkönyvek és hanganyagok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan megjegyezte, Árusnak nem létezik ezzel kapcsoltos beterjesztett határozattervezete. /Fehérházi pingpong. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Az RMDSZ irányítására készíti fel Markó Béla Kelemen Hunort – állította Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki szerint ezzel magyarázható a képviselő államfőjelöltként való indulása. Úgy véli, Markó Béla új elnököt akar helyezni a szövetség élére, és most készíti fel Kelemen Hunort. Az MPP elnöke hangoztatta, az RMDSZ nem rendelkezik egy olyan politikai programmal, amely a magyar kisebbség közösségi jogait védelmezné, hanem egyedüli ambícióját a kormányra való kerülés képezi. /Beszólt Szász Jenő: RMDSZ-irányításra készítik fel Kelemen Hunort. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

Dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, kézdivásárhelyi elnök sajtótájékoztatón ismertette az MPP álláspontját több aktuális kérdés kapcsán. A sajtóban az utóbbi időben gyakran felmerült, hogy az MPP-t egy személy, Szász Jenő vezeti. Ezzel Fekete nem ért egyet, hiszen az MPP-nek már megalakulásakor az volt a célkitűzése, hogy az önkormányzati választásokon önállóan lépjen fel, politikai ellenfélként méretkezzék meg, de a parlamenti, EP- és elnökválasztásokon közösen, együttműködve az RMDSZ-szel és más politikai szervezetekkel. Sokan azt állítják, hogy az elnök egyeduralma miatt nem valósulhatott meg a tényleges magyar összefogás. Ez nem igaz – mondotta –, az MPP-nek van egy országos elnöksége, amely a döntéseket meghozza a többség szavazata alapján, ennek aláveti magát minden helyi és megyei szervezet. A párt működési szabályzatát javítandó Gyergyószentmiklóson az a határozat született, hogy bővítik az országos vezetőséget, a politikai elnökség mellett létrehozzák a megyei szervezetek egyeztető fórumát, valamint az országos önkormányzati testületet. Az MPP egyik hangsúlyos javaslata az asszimetrikus regionalizmus, mely a Székelyföld területi autonómiája kifejezést foglalja magában oly módon, ahogy azt az MPP programjában megfogalmazták. /Iochom István: Megalakul az MPP megyei szervezeteinek egyeztető fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Strasbourgban támadja meg a Magyar Polgári Párt (MPP) a brassói táblabíróság ítéleteit, amely négy esetben nyilvánította semmisnek a székelyföldi autonómia-referendumokat. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei szervezetének alelnöke elmondta, Kincses Előd védőügyvéddel folytatott konzultáció alapján úgy döntöttek, a Strasbourgi Emberjogi bírósághoz fordulnak. Jelenleg 14 Kovászna megyei település döntött az autonómia-referendum megszervezéséről. /Strasbourgban az autonómiáért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

A Hargita megyei Kápolnásfalu első falunapja keretében tartották a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi kongresszusán létrehozott Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának alakuló ülését, melyen részt vett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Az elkövetkező negyedévben a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának soros elnöke Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének elnöke lesz. A Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának elnöksége a következő ülésre kidolgozza a fórum belső működési szabályzatát, illetve minden megyei szervezet egy olyan ütemtervet készít, amely tartalmazni fogja az elkövetkező időszak pártépítésre vonatkozó legfontosabb feladatait. /Megalakult az MSZEP. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Mennyire szabad a sajtó?– merült fel a kérdés azon a beszélgetésen, amelyet Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar „ütközetekben” címen szerveztek meg július 15-én Tusványoson, a szabadegyetem keretében. A beszélgetésen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki ezúttal – mint hangsúlyozta – nem diplomataként, hanem újságíróként értekezett. A nagykövet ugyanis korábban a Népszabadság munkatársa volt. Nem festett túl derűs képet a sajtóról, főként annak lehetőségeiről, szabadságáról. „A sajtószabadság a korábbi értelmében megszűnt. Ezt tudomásul kell venni” – szögezte le Füzes. A sajtó is része a politikai-gazdasági elitnek, így nem lehet attól független. Ugyanakkor – tette hozzá – a sajtó is a piac terméke, az áruról pedig úgy általában mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szabad Füzes szerint azonban ilyen körülmények között is lehet szabadon írni, ha a tulajdonos hagyja, illetve ha a lap közönsége igényt tart erre. Szerinte ugyanis mindenki tudja, hogy milyen jellegű, politikai irányultságú lapot vesz a kezébe. Hasonlóképpen nyilatkozott Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője, de kiemelte, nem minden esetben kell az olvasói igényeket száz százalékban kiszolgálni. „Szükség van az öncenzúrára. Vannak igények, amiket nem tudunk, de nem is akarunk kiszolgálni” – jegyezte meg. Arról értekeztek, hogy a politikum megpróbálja maga alá gyűrni az egyes sajtótermékeket. Ez a trendet az erdélyi magyar nyelvű lapoknál is észlelhető, vannak újságok, ahol a Magyar Polgári Párt nevét például le sem lehet írni, máshol pedig szándékos lejáratás működik, amikor a másik oldalról van szó. A határon túli magyarságról szóló magyarországi cikkek kapcsán is kifejtették, torzított képet kapnak az anyaországiak többek között az erdélyiekről is, mivel minden sajtótermék a saját prizmáján keresztül láttatja az itteni eseményeket. Szóba került az erdélyi magyar hírügynökség létrehozásának gondolata is, a meghívottak egyöntetűen úgy vélekedtek, igény lenne rá, de nincs anyagi lehetőség a működtetésére. /Bálint Eszter: Tusványos: „A sajtó is piactermék, tehát nem lehet szabad” = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Miután Szász Jenő pártelnök elutasította, hogy részt vegyen a Hogyan tovább MPP? című, a szervezeten belüli nézeteltéréseket is tisztázni hivatott tusványosi beszélgetésen, a szervezők, illetve a meghívott polgári párti politikusok úgy döntöttek, ilyen körülmények között nincs értelme megtartani a panelt. Szász Jenő csupán a tábor kezdete után küldött egy nyílt levelet, amelyben jelezte, nem kíván megjelenni a beszélgetésen. Gergely Balázs MPP-s politikus lemondott a polgári pártban betöltött valamennyi tisztségéről. /Bálint Eszter: Szász Jenő nem kívánt vitázni Tusnádfürdőn. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Vincze Loránt, az ÚMSZ főszerkesztője vezércikkében arról írt, hogy „a magyar szélsőjobb import árucikké válhat Erdélyben. ” „Egyszer már történt politikai árubehozatal Magyarországról, amikor a magyar mintájú megosztás két táborra szakított néhány csoportot, a szó szoros értelmében is, hiszen a jobbosnak tartott Tusványos ellentáboraként jött létre a másként gondolkodók MIÉRT EU-tábora, az RMDSZ balosnak és megalkuvónak tartott politikája ellen jött létre az MPP a maga jobbos, kirekesztős alternatívájával. ” „A romániai magyar közszereplőknek, nyilvánosságunknak felelőssége nem elhallgatni vagy minimalizálni a kérdést, hanem nyíltan elutasítani a szélsőjobb erdélyi jelenlétét, mert igenis táptalajra lelhet. A számok beszédesek: az EMI-tábor 2005-ös alapítása óta a résztvevők száma 2007-ig évről évre megduplázódott, tavaly is 20 százalékkal nőtt. Egyre több fiatal kerül közvetlen kapcsolatba ezzel a világnézettel, és nyilván egyre többen viszik haza környezetükbe múltba révedező, önbíráskodó nézeteiket. ” /Vincze Loránt: Elutasítjuk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Végleges bírósági döntés született arról, hogy a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ két vezetőjét, Kolcsár Béla művészeti igazgatót és Barti Tihamér gazdasági igazgatót eltávolítják tisztségéből. A döntés felháborította a hétvégére tervezett Gyilkostói Népművészeti Sokadalom Magyarországról érkezett fellépőit is: több mint százötvenen vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy kifejezzék sérelmüket a városvezetés előtt. A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ körül irányítását Barti Tihamér és Kolcsár Béla látja el már négy és fél éve, az incidensek az új városvezetés beiktatása után kezdődtek Az ellentét politikai indíttatású, Mezei János polgármester a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Barti Tihamér pedig a helyi RMDSZ elnöke. Barti beperelte a városvezetést, majd megnyerte a pert, és újra elfoglalhatta az igazgatói széket. A polgármester újra beperelte a prefektúrát. Mezei János polgármester közölte, hogy megszületett a döntés az intézményvezetők leváltására, így hamarosan versenyvizsgát hirdetnek egy igazgatói munkakör betöltésére. A Népművészeti Sokadalom szereplői testületileg vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy tiltakozzanak az igazgatók leváltása ellen. /Hideg Bernadette: A kultúra húzza a rövidebbet. Politikai csatározás áldozata a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Mintegy 1800 székelyföldi helyi tanácsost, polgármestert és alpolgármestert vár – nemzetiségtől és párttól függetlenül – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra a nagygyűlésre, amelyet Székelyudvarhelyen tartanak szeptember 5-én Székelyföld autonómiájának ügyében – jelezte Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki a sajtóhoz is eljuttatta a rendezvény meghívóját. „Az RMDSZ és az EMNT többszöri felkérésünknek tettek eleget, amikor a nagygyűlés megszervezéséről döntött. Időközben azonban a szervezési munkát, a keretet magunkra vállaltuk” – magyarázta Izsák, hozzátette: „Szász Jenő, az MPP elnöke szintén arról tájékoztatott, hogy tanácsosaik eljönnek a nagygyűlésre. ” /Nagygyűlés Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A Magyar Polgári Párt politikájáról Tőkés László EP-képviselő úgy nyilatkozott, hogy ,,pocskondiázza és gyengíti a magyar összefogást. Az a párt, amely az ellenségképből él, eleve halálra van ítélve. ” Tőkés úgy véli, az MPP válságban van, és azért nem tud az összefogás ügyével foglalkozni, mert magával van elfoglalva, és ez minden erejét leköti. Különben, mondta Tőkés, ,,Szász Jenő pártvezérként kudarcot vallott, és izoláltságából a támadásai révén próbál kijutni. ” (Transindex) /Hírsaláta. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

A nyár végéig igyekeznek tisztázni az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ és a Magyar Polgári Párt /MPP/ képviselőivel a kialakult helyzetet, meggyőzni őket, hogy a Magyar Összefogás ,,nem összeborulás, hanem férfias együttműködés”, az autonómiatörekvések képviselete minél szélesebb körű támogatottság esetén lehet hatásos – mondta Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban (EMEF) fenntartották a helyet az MPP és az SZNT képviselőinek egyaránt. Az utóbbi határozottan elutasította a részvételt, az MPP egyelőre hezitál. Az MPP válságban, Szász Jenő kudarcot vallott mint pártvezér, s ahelyett, hogy levonná ennek következtetéseit, a Tőkés László és az RMDSZ, illetve az összefogás elleni támadások révén próbál kitörni sarokba szorított helyzetéből. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az EMEF eddigi munkájáról, az autonómia szakbizottság terveiről számolt be. Elsőként autonómia szakbizottság jött létre, őszig tervezik még hat-hét munkacsoport létrehozatalát. Bakk Miklós, az autonómiabizottság EMNT részéről delegált társelnöke nyilvánosságra hozott egy vitaindítót. /Farkas Réka: Tárgyalást kezdeményez Tőkés László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Jogi és erkölcsi válságban van a Magyar Polgári Párt (MPP), amelynek zuhanórepülésénél Csinta Samu tovább nem hajlandó asszisztálni, ezért lemondott a háromszéki pártszervezet ügyvezető elnöki tisztségéről. Megmarad Magyar Polgári Párt-tagnak. Csinta leszögezte, lemondását az is befolyásolta, hogy a háromszéki pártelnökség több tagja részéről bizalmatlanságot érez személye iránt. A Székely Nemzeti Tanácsban próbál tovább tevékenykedni, fejtette ki Csinta Samu. /Kovács Zsolt: Zuhan az MPP, katapultált Csinta. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Jócskán elsiette Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, hogy Tusnádfürdőn feltétel nélküli támogatást ígért Traian Basescu román államfőnek az év végén sorra kerülő romániai elnökválasztásra – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: Orbánnak igaza van abban, hogy az egyazon politikai családhoz tartozó pártoknak támogatniuk kell egymást. Az EMNT vezetőinek tájékoztatniuk kellett volna a Fidesz elnökét arról, hogy Romániában a helyzet kissé bonyolultabb. „Teljesen mindegy, hogy kié volt a Székely Nagygyűlés ötlete, az RMDSZ időről időre szervez ilyen konferenciákat” – nyilatkozta Markó Béla sajtótájékoztatóján arra reagálva, hogy Izsák Balázs az SZNT nevében több meghívót is szétküldött a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tervezett nagygyűlésre. Az RMDSZ elnöke elmondta, az eseményt az RMDSZ szervezi, és annak sem az SZNT, sem Izsák Balázs nem kezdeményezője, nem is társszervezője. Markó udvariatlannak tartja, hogy épp arra a napra és arra a helyszínre állítják ki a meghívót, amikor az RMDSZ a polgármestereivel és önkormányzati képviselőivel tart találkozót – fejtette ki Markó, hozzátéve azt is, hogy az SZNT ezzel azt érte el, hogy a nagygyűlést nem szeptember 5-én és nem Székelyudvarhelyen tartják meg. Gazda Zoltán, az SZNT alelnöke elmondta, szervezetük február 6-ától kezdeményezi a Székely Nagygyűlést és javaslatot tett az RMDSZ-nek és az MPP-nek, hogy miket vitassanak meg. „Annak idején Markó Béla kedvezően viszonyult ehhez és javasolta szeptember 5-ét, amit mi el is fogadtunk. Szomorú dolog lenne, ha az RMDSZ most kivonulna, mert ez azt jelentené, hogy megalázónak tartja olyasmiben részt venni, amit nem ő kezdeményezett” – tette hozzá. /Orbán Viktort bírálja Markó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./