Emlékeztető Lakatos Péternek – Az MPP bihari szervezetének közleménye
Emlékeztető Lakatos Péternek
a Temesvári Kiáltvány 8-as pontja és a szekus vagy nem szekus dilemma tárgyában
Március 15-e előtt a nagyváradi magyar körökben egy húsz évet késett vita borzolta a kedélyeket. Középpontjában az a Lakatos Péter állt, akit aránylag későn, „csak” 1999-ben kooptált az RMDSZ a megyei vezetésbe, de aki azután „meghökkentő, egyben gyanús” RMDSZ-es karriert futott be rövid idő alatt: 2001-ben a megyei szervezet elnöke, 2004-ben parlamenti képviselő, majd 2008-ban ismét parlamenti képviselő lett, immáron egyéni választó kerületben. Egyik emblematikus figurája, valóságos „brand”-je ő a Bihar megyei RMDSZ-nek. A vita azt követően robbant ki, hogy Tőkés László, EP-parlamenti képviselő a közelmúltban egyik, a kommunista múlttal való szembenézés fontosságáról tartott sajtótájékoztatóján azt „merészelte” mondani, helyi példával élve, hogy Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő tisztsége összeegyezhetetlen a Temesvári Kiáltvány 8-as pontjával. Lakatos Péter kikérte magának, pro és kontra vélemények záporoztak ismét vele kapcsolatban, névvel és név nélkül, helyreigazítás címén illetlen mocskolódással és sértegetésekkel körítve, és van olyan internetes félbulvár portál is, amely hatékonyan válogatott, gyomlált (egyoldalúan persze, és bizonyára külső útmutatásra) az elhangzó vélemények között. A gusztustalan „felhajtás” annyit biztosan jelez, hogy egy közérdekű, ámde elvarratlan, a helyi kereteken jóval messzebbre mutató problémáról van szó. 
A Lakatos Péterrel szembeni, mondhatni állandósult „méltatlankodások” annak tudhatóak be, hogy Bihar megyében már a látszatra sem adtak abban a posztkommunista restaurációban, amely egyébként az egész RMDSZ-ben végbement valamilyen formában. Itt ugyanis 2002-ben egyenesen Ceauşescu egyik volt belügyis tisztjét „kérték meg” arra, hogy „áldozza fel magát”, és fogadja el a Bihar megyei RMDSZ elnöki tisztségét. A jogos méltatlankodások nem késtek elhangzani, többek között azt kifogásolván, hogy Lakatos Péter személyében egy volt szekus dirigálja a bihari magyarokat. 
A legújabb erőteljes média kampányra való tekintettel, de megvárva a március 15. ünnepségek elteltét, bekapcsolódunk a vitába, mivel úgy véljük, hogy ma már rendelkezünk az ahhoz szükséges rálátással, hogy tárgyilagosan, indulatoktól mentesen, tisztázó, nem pedig lejáratási szándékkal, érdemben fejtsük ki véleményünket. 
MPP kontra Lakatos – Parlamenti választások 2008.
A mostan zajló vitát megelőzően szervezett formában utoljára a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezete mondott véleményt Lakatos Péterről, 2008. november 20-án, a romániai parlamenti választások előtt, amikor is egy Felhívás keretében arra szólítottuk fel a magyar választókat, hogy alkalmatlansága miatt ne szavazzanak Lakatos Péterre. Szó szerint idézzük a vonatkozó részt:
„Ne szavazzunk LAKATOS PÉTER-re, aki az RMDSZ parlamenti képviselő jelöltje a kettes számú (Székelyhíd-Szentjános-Telegd) egyéni választási körzetben, mivel: 
- Nincs kötődése az Érmellékhez, az RMDSZ vezetése ejtőernyőzte be ebbe a befutónak számító körzetbe. - Kifogásoljuk, hogy 2002-ben megyei RMDSZ-elnökként az Orbán-kormánytól Érmindszentnek megítélt, egy Ady-emlékhely kiépítésére pályázaton elnyert 320 millió forintot a Medgyesy-kormány segédletével, az eredeti szándékkal szemben egy jellegtelen nagyváradi gyűlésterem felépítésére, részben ismeretlen célokra használta. Etikátlan eljárásával súlyos kárt okozott a sorvadó Érmindszentnek, az Ady-kultusznak, és az Érmelléknek. 
- 2002-ben érmelléki szervezetek (Érmihályfalva, Székelyhíd, Margitta, Berettyószéplak) kezdeményezték a Szövetségi Képviselők Tanácsában az RMDSZ Érmelléki Területi Szervezetének létrehozását, a már működő székelyföldi modell (történelmi székek szerinti felosztás) alapján. Megyei RMDSZ-elnöki minőségében akkor ezt megakadályozta, a kezdeményezők ellen pedig retorziót alkalmazott. Akciójával meggátolta, hogy ez a tájegység – a Székelyföld mellett az egyedüli, amelyben a magyarok még számbeli többségben vannak – mikrorégióként fogalmazhassa meg magát, és kihasználhassa ezáltal a magyar identitás megőrzésében és gazdasági téren azokat a lehetőségeket, amelyekre az időközben EU-taggá vált Romániában ma már lehetősége lenne.
- Belügyis múltja közismert. Sajnálatos és aggasztó, hogy a 180000 bihari magyar között Lakatos Péter helyett most sem találtatott egy olyan jelölt, aki mentes egy ilyen múlttól.” 
A politikai cinizmus „megkapó példája”, hogy pontosan abban az érmelléki egyéni választókerületben nyerte el második parlamenti képviselői mandátumát, amelynek „önállósodását” „tűzzel-vassal”, saját kezűleg hiusított meg. Amint a Felhívás is utal rá, belügyis múltján kívül vannak ám egyéb, „frissebb” „sötét foltok” is pályafutásában.
De maradjunk egyelőre a belügyis múltnál. Az erre vonatkozó eddigi hivatkozások (részünkről is) lakonikusak voltak, mintegy megelőlegezve az olvasók jártasságát a témában. Tévedtünk, a kérdés bonyolúltabb annál, mintsem, hogy „szekus volt-e, vagy sem Lakatos Péter? „ zsánerű leegyszerűsített és provokativ kérdésekkel tisztázni lehetne. A tisztázáshoz abból kell kiindulni, hogy mi is volt a valóságban Ceauşescu Belügyminisztériuma.
Ceauşescu Belügyminisztériuma
Nem lenne érdektelen a Groza-kormánnyal kezdeni, a kommunista diktatúra belügy, és titkosszolgálati gyakorlatát, időbeni változásait akkor követhetnénk nyomon igazán. Elégedjünk meg most az 1968-as kezdettel, amikor is az 1965-ben hatalomra került Ceauşescu, birodalma kiépítésének fontos állomásához érkezett, ekkor szervezi át első ízben egyidejűleg a Gheorghiu Dej-től örökölt két alapvető erőszak szervezetet: a 294/1968 számú törvényerejű rendelettel a Belügyi Tevékenységek Minisztériumát (Ministerul Afacerilor Interne), a 295/1968 számúval pedig az Állambiztonság Országos Tanácsát (Consiliul Naţional al Securităţii Statului), „ saját képmására” alakítva őket. Ma már tudjuk, hogy 1971-es kínai útja után, Ceauşescu elégedetlen volt ennek a két intézménynek a hatékonyságával (az általa közben „megálmodott” új típusú román állampolgár „létrehozása” hatékonyabb ráhatási rendszert követelt meg), ezért 1972-ben egy huszárvágással, a 130/1972 számú törvényerejű rendeletével (amelyet aztán törvénnyel erősített meg) a két intézményt összevonta, (sutba dobva az addig formálisan csak-csak megtartott jogállami látszatot). A létrehozott „új” Belügyminisztérium (Ministerul de Interne) lényege, hogy a politikai rendőrség, közismert nevén a Szekuritáté beköltözött (szó szerint értendő) az addig viszonylag önálló milíciákra, börtönökbe, levéltárakba, útlevél és személyi igazolványokat kibocsátó hivatalokba, és a tűzoltó alakulatokba, az addigi körülményesebb, közvetett parancskiadás és követés egyszerűsödött, közvetlenné vált. Ezt kiegészítve a Belügyminisztérium által szervezett, mozgatott, és felügyelt, az addiginak sokszorosára duzzasztott besúgói hálózattal (és a belügyminisztériumon kívüli többi hálózattal) összeállt az a diabolikus rendszer, amely lehetővé tette, hogy mindenről és mindenkiről mindent megtudjanak, és azok ellen, akikről úgy gondolják, hogy nem a rendszer által meghatározott irányba haladnak, a legváltozatosabb módon felléphessenek. Egy pillanatra sem szabad elfeledni, hogy ennek a rendőrállami rendszernek a központja az 1972-ben létrehozott Belügyminisztérium volt, amelyen 1989-ig csak lényegtelen módosításokat eszközöltek. Humán erőforrás szempontjából (mai kifejezéssel élve) a rendszer alapját a Belügyminisztérium tiszti és altiszti állománya képezte. A különféle tevékenységi körök által meghatározott munkamegosztástól függetlenül „egy bogban tartott”, egységes elvek szerint mozgatott társaságról van szó, ez volt tulajdonképpen a rendszer működőképességének az alapja. Hamis az a félrevezetési szándékkal hangoztatott érvelés, miszerint volt belügyis tiszt, de volt annál belügyisebb tiszt is. A rendszer gerincét képező tiszti/altiszti állomány minden tagjának maradéktalanul, habozás nélkül (fără şovăire) kellett teljesítenie a kapott parancsot, annak milyenségétől függetlenül (másképp megnézhették volna magukat). Minőségileg homogén emberi közegről van szó (ahogyan a román szólás mondja: „au fost o apă şi un pământ”), amely alapos szelekció révén a rendszer iránt leginkább elkötelezett káderekből állt össze (cadre îndoctrinate). Az elnyomó gépezet kigondolói gondoskodtak arról, hogy a működési mechanizmusok, forgatókönyvek révén utólag lehetetlen legyen rekonstruálni az egyébként minőségileg homogén tiszti/altiszti közeget alkotó személyek mennyiségi részesedését az emberi jogok megsértésében. A felelősségre vonás elkerülése, az egyéni bűnök pontos meghatározásának lehetetlenné tétele volt a fő mozgató rugója annak is, hogy az 1989-es fordulat ellenére, a volt belügyis állománnyal összefüggő minden fajta adat, információ mai napig titkosítva van. A posztkommunista román hatalomnak maradéktalanul sikerült az elmúlt húsz éven át az ismeretlenség homályában tartani mindent, ami ezzel az intézménnyel kapcsolatos, elodázva ezáltal nemcsak a kommunizmus bűneinek feltárását, de a vétkesek felelősségre vonását is. Mindaddig, amíg ez a helyzet fennáll, mindazok, akik a rendőrállam fenntartásának, a 23 millió román állampolgár „kézbentartásának” legfőbb biztosítékát képező intézmény hivatásos tagjaként ennek kivitelezésében közvetlenül részvettek, erkölcsi értelemben legalábbis bűnösöknek számítanak.
De hogy a mi témánknál maradjunk, köztudott, hogy a tűzoltóságokat a szigorúan vett tűzrendészeti tevékenységük mellett leginkább információszerzésre, és különféle technikai eszközök telepítésére használták fel, kihasználva azt az adottságukat, hogy feltűnés nélkül bárhol terepszemlét tarthattak, ellenőrizhettek, bárhova bejuthattak, gyakorlatozhattak, mindig ott lehettek feltűnés nélkül, ahol kellett, beleértve nemcsak az intézményeket, ipari és mezőgazdasági objektumokat, de a civil lakosságot is. Tömegmegmozdulások leverésének forgatókönyvében a tűzoltó egységek bevetése természetesen szerepelt. És rendelkezésükre állt a polgári tűzrendészet szám szerint sem elhanyagolható személyi állománya is (sokatmondó, hogy a polgári tűzvédelmi alakulatok vezetőinek (şef formatie civila PSI) kinevezése csak belügyis jóváhagyással történhetett. Az, hogy ennek a „sajátos” belügyminisztériumnak a keretében (1972-1990), egy tűzoltó tisztnek írásban és szóban kiadott parancsoknak mekkora hányada is lehetett nem a tűzrendészethez közvetlenül kötődő, „más jellegű”, azt csak az érintettek tudnák „felbecsülni”, nekik viszont elemi érdekük volt és az ma is, hogy tagadják, hogy 1972-1989 között „mást” is csináltak volna.
Amit az akkori törvény betűjére és szellemére alapozva teljes biztonsággal állíthatunk, az az, hogy kaphattak, kaptak más természetű parancsokat is, és amikor kaptak, ezeket végre is hajtották, vagy másképpen fogalmazva: egy tűzoltó tiszt olyan mértékben volt „szekustiszt”, amilyen mértékben szekus-jellegű (alapvető emberi jogok elleni) parancsok teljesítésében részvett.
Temesvári Kiáltvány 8-as pontja, Átvilágítási törvény, CNSAS
Mivel lehetetlen megállapítani utólag, hogy a szóban forgó csoportok, az azokat alkotó személyek közük ki mennyire „sáros”, kiről milyen mértékben bizonyítható be az alapvető emberi jogok megsértése, 1990-ben a legtermészetesebb az lett volna, ha a rendszert váltott társadalom egészséges önvédelmi reflexből törvény alkot a Temesvári Kiáltvány 8. pontja alapján, amelyben nyilvánosságra hozza a teljes belügyi állomány névsorát, megtiltva egyúttal nekik, hogy bizonyos ideig közszereplést vállaljanak. Ezt követően pedig, azok fölött, akikről bebizonyosodik, hogy bűnöket követtek el, az igazságszolgáltatásnak kellett volna ítélkeznie. Sajnos nem így történt, tudatosan nem így történt, az ún. rendszerváltás ezért is sikeredett felemásra, ennek a levét issza most is a román társadalom, amelynek nolens-volens mi is tagjai vagyunk. A Ticu Dumitrescu nevéhez kötött, nagy késéssel megszületett átvilágítási törvény az előbbiekben vázolt természetes szándékból semmit sem tudott megvalósítani, abból a „főbűnös” hivatásos belügyis tiszti (és altiszti) állományt szándékosan és teljesen kihagyták, az elővetett bűnökért a felelősséget a sok ezer, többnyire zsarolással és megfélemlítéssel beszervezett „besúgó”-ra hárították, de ezt is nagyon felemás, álságos formában. Így fordulhatnak elő azok a nagy média-felhajtást kiváltó anakronisztikus esetek, amikor közismerten kirívó szekusmúlttal bíró személyek simán megkapták a CNSAS-tól a feddhetetlenségi bizonyítványt (lásd például az egyik legkirívóbbat, Dan Voiculescu esetét, de sokatmondó a milicista őrnagy Aurel Agache esete is, akiről a fia éppen a közelmúltban kérte ki magának, hogy az apja a Szekuritátéval együttműködött volna).
A Temesvári Kiáltvány kisiklatása annyira „jól” sikerült, hogy a főbűnösök nemcsak hogy mindeddig mentesültek a leleplezéstől és az elszámoltatástól, de hatalmukat jórészt át is menthették és pénzzé, tőkévé konvertálhatták, hiszen most ez jelenti igazán a hatalmat. És azáltal, hogy „bogban, egy csoportban” tartva rejtegetik őket a leleplezés elől, azt is elérték, hogy objektív kritériumok alapján differenciálni lehessen őket. Ez nyilván a főbűnösöknek kedvez első sorban.
Teljes mértékben érthető és indokolt a Temesvár Társaság minapi, 20 éves évfordulós megemlékezésén elhangzott újabb Felhívása egy, a kommunizmus bűneinek leleplezését és megbüntetését ténylegesen szabályozó tényleges törvény megalkotására, amely végre normális mederbe terelhetné a kommunizmus idején elkövetett bűnök megítélését. Erre ma is, 1989 után húsz ávvel, nagy szükség lenne. De térjünk vissza Lakatos Péterhez! 
Lakatos Péter 1970-1989 között
Lakatos Pétert a nagyszebeni katonai főiskola (1970-1973) elvégzése után, 1973-ban az előbbiekben ismertetett Belügyminisztérium szerves részét képező Bihar megyei tűzrendészeti alakulathoz helyezték. Tudni kell róla, hogy nagyon fiatalon, már húsz évesen (1972-ben), mondhatni rendhagyóan korán, a Román Kommunista Párt tagja lett, Nagyváradra kerülése után pedig nem sokkal, szintén rendhagyó módon a nagyváradi tűzoltóság alparancsnoki tisztségébe nevezték ki. Mindkét „életrajzi adat” egy tehetséges, becsvágyó, a parancsokat habozás nélkül teljesítő, foglalkozását hivatásnak tekintő, elöljáróinak elismerését bíró fiatal belügyis tiszt alakját jelenítik meg, teljesen összhangban egyébként akkori ismerőseinek visszaemlékezéseivel. Az, hogy az itt eltöltött éveiről csak közvetetten terhelő adatokkal rendelkezünk, az előbbiekben elmondottak fényében magától értetődő. Nem azért volt az akkori Belügyminisztérium a politikai rendőrség által uralt csúcs-szerve Ceauşescu rendőrállamának, hogy onnan terhelő adatok szivároghattak volna ki, az 1989 utáni posztkommunista rezsimnek pedig nem hiába volt egyik legfőbb foglalatossága annak megakadályozása, hogy ennek a Belügyminisztériumnak a viselt dolgai nyilvánosságra kerülhessenek. De az említett közvetett „bizonyítékok” ahhoz mindenképpen elegendőek, hogy rávilágítsanak, hogy Lakatos Péter személyében Ceauşescu Belügyminisztériumának egyik meggyőződéses, hithű, a mundérhoz ragaszkodó tisztjével állunk szemben. Ezen a helyen kell vitába szállnunk egyik minapi kijelentésével, amikor is belügyis múltját kisebbítendő, azzal érvelt, hogy több nyugati (értsd: demokratikus) országban is a tűzoltóság ma is a belügyi tárcához tartozik. Ez így igaz, de (bizonyára szándékosan) elfelejtette azt hozzátenni, hogy az „ő” belügyével ellentétben ezeket nem a politikai rendőrség, hanem jogállami rendszerbe ágyazott civilek vezetik, a kettő között pedig legalább akkora a távolság, mint Makó és Jeruzsálem között.
Lakatos Péter következő, 1985 utáni munkahelyéről, a Sintezáról már többet tudunk. Tudjuk, hogy nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy magyar nemzetisége miatt kellett megválnia az általa annyira szeretett nagyváradi tűzoltó laktanyától. Az az állítása sem igaz, hogy „elbántak volna” vele, amikor megvonták parancsnokhelyettesi tisztségét, és „elölről kellett mindent kezdenie”. A valóság az, hogy egyik családtagja „elfelejtett” visszatérni Magyarországról, amit a rezsim nemcsak neki, de egyetlen hozzá hasonló tisztségben levőnek sem bocsátott meg. De főnökei iránta táplált „nagyvonalúságát” mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a valóságban nem „lefokozták”, hanem „előléptették“ akkor, amikor a Sinteza vegyipari vállalatnál a tűzvédelem irányításával bízták meg (coordonator PSI). Erről, anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, tudni kell, hogy szigorúan bizalmi, a belügytől függő beosztás volt, és nem is mondvacsinált főnökségről volt szó, hiszen 100 beosztott dolgozott itt a keze alatt. Ha baj lett volna a laktanyában magyar mivoltával, szóba sem kerülhetett volna ez a beosztás a Sintezában sem, és valójában semmit sem kellett újrakezdenie, mert gyakorlatilag a szakmájában maradt, azt folytatta tovább. Egykori munkatársai elmondásából világosan következik, hogy ebben a beosztásában, ha lehet még „megbízhatóbb és együttműködőbb” volt. Köztudott, hogy nem szerette, ha környezetében magyarul beszélnek, és gyakran előfordult, hogy ezt egyenesen megtiltotta. 
Ha igaz az, amit itt elmondtunk, akkor felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges, hogy ilyen „előélettel” Lakatos Péter is „simán” megkapta a CNSAS-tól 2002-ben a feddhetetlenségi bizonyítványt (amit úton-útfélen lobogtat, és amely amúgy megérdemelne egy tartalom-elemzést, de lényege az, hogy a CNSAS birtokába került dokumentumok egyike sem tanúsítja, hogy szekusügynök lett volna, vagy hogy együttműködött volna a politikai rendőrséggel). Szegény CNSAS! Hogyan is mondhatna mást Lakatos Péter esetében is, amikor a nyilvántartásában egyetlen egy hivatásos belügyis tiszt vagy altiszt sem szerepel (sarkítva: a Ceauşescu-belügy verőlegényei is simán megkapnák, ha kérnék a feddhetetlenségi bizonyítványt, a jelenlegi átvilágítási törvény szerint, hiszen ők sem szerepelnek a Hivatal (CNSAS) nyilvántartásaiban).
„Restauráció" a Bihar megyei RMDSZ-ben 2001-ben
A Temesvári Kiáltvány már régen a süllyesztőbe került, amikor Lakatos Péterrel kapcsolatban először vetődött fel nyilvánosan, 2001 áprilisában az a „költői kérdés”, hogy vajon szekus volt-e, vagy pedig egy munkáját becsületesen végző tűzoltótiszt csupán? Az alkalmat az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Küldöttgyűlése szolgáltatta, amikor is a küldötteknek arról kellett dönteniük, hogy Kapy István után Lakatos Péter, vagy pedig Szilágyi Zsolt legyen-e az elkövetkezőkben a megyei szervezet elnöke. Nem térünk ki a küldöttgyűlés „nyalánkságaira”, tényként mondjuk el, hogy a többség akkor úgy vélekedett, nincsen abban kivetni való, ha a megyei érdekvédelmi szervezet élére a Ceauşescu-rendszer egyik volt belügyis tisztje kerül. Ha a tisztázó vitára nem ma, 2010-ben került volna sor, hanem tíz évvel korábban, valószínű, hogy sokan másképpen szavaztak volna, és az is lehet, hogy Markóék eleve nem mertek volna rábólintani Lakatos Péter jelölésére. De ilyesmi fel sem merült akkor: a szekus-téma még tabutémának számított, másrészt pedig Markóék Bihar megyében egy Tőkés Lászlóval határozottan szembeforduló RMDSZ elnököt akartak. Erre a célra – az azóta eltelt események ismeretében nem nagy kunszt kijelenteni – alkalmasabb személyt Lakatos Péternél keresve sem találhattak volna. Takács Csabának (aki az országos elnökséget képviselte) könnyű dolga volt, a „restauráció” minden nehézség nélkül megtörtént, a Lakatos Péter belügyis múltját kifogásoló felszólalások ellenére is. A tárgyilagos visszatekintés azt mondatja velünk, hogy Lakatos Péter megkoronázásáért legnagyobb „történelmi bűne” a látszat ellenére nem Markó Bélának, Takács Csabának, Kiss Sándornak és Bíró Rozáliának van, hanem Kapy Istvánnak (aki paradox módon akkor „áldozat” is volt egyben), hiszen megyei RMDSZ-elnökként 1999-ben ő „csempészte be” Lakatos Pétert a megyei szervezet vezetésébe. Egy kis rosszindulattal mondhatjuk úgy is, hogy „ő engedte be a farkast a juhakolba”(meg is bánta ezt sokszor azóta). De azok véleményében is lehet igazság, akik állítják, hogy nem Kapy István a „vétkes”, mivel a „ becsempészés” „külső” erők műve volt.
Lakatos Péter elvtársai
Tévednek azok, akik „mondva csinált” ügynek tekintik az egész Lakatos problematikát. Ez kiviláglik abból is, ahogyan a minap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ másik tótumfaktuma képes volt egy egész választmányi ülést szentelni a témának, azt követően, hogy Tőkés László EP-képviselő a kommunista bűnökkel való szembenézés szükségességét szorgalmazó sajtótájékoztatójának keretében azt az egyszerű és logikus kijelentést „merészelte” tenni, miszerint Lakatos Péter RMDSZ-es közszereplése ellentmond a Temesvári Kiáltvány 8-as pontjának. Ha nem lenne egy komoly problémáról szó, mi indokolná azt a meglepő vehemenciát, amellyel „hősünk elvtársai”, nem csak Kiss Sándor, de Bíró Rozália, Szabó Ödön és Földes Béla is védelmükbe vették Lakatos Péter múltját, úgy állítva be a dolgot, mintha az nem is egy rendőrállami elnyomó szervezetnek, hanem egy angol üdvhadseregnek lett volna a kiszolgálója. De végeredményben ez sem meglepő, hiszen ezek az elvtársak is „ugyanannak a mundérnak” a becsületét védik, ha figyelembe vesszük, hogy ők is, Lakatos Péterhez hasonlóan, ugyanannak a posztkommunista román hatalomnak a „boszorkánykonyháiban” kotyvasztott RMDSZ-nek a kreatúrái, még akkor is, ha életkoruk különbözőségéből eredően, a kommunista „értékek” létrehozásában különböző mértékben vettek részt. Összegzés Az eddigieknél részletesebben foglalkoztunk Lakatos Péter belügyis múltjával, remélve, hogy minden érdeklődő számára érthetővé válik, hogy közszereplése erkölcsileg miért is elfogadhatatlan számunkra. Tiltó jogi szankciókat is megfogalmazó jogszabály hiányában és az „ugyanabban a hajóban úszó”, elvtársainak támogatását még mindig élvezve, egyedül csak a magyar választó polgárok vonhatják meg tőle a bizalmat a soron következő parlamenti választásokon, 2012-ben. 
Nem tértünk ki Lakatos Péter egyéb, már az RMDSZ-ben elkövetett „megvalósításaira”, mivel ezek áttételesen kapcsolódnak csak belügyis múltjához (ott szerzett tapasztalatainak felhasználása révén), annyit viszont tudnunk kell, hogy akár a Bihar megyei RMDSZ restaurációjában, akár az érmindszenti, Ady Endréhez kötődő projekt meghiúsításában, akár az érmelléki területi RMDSZ-szervezet létrehozásának megakadályozásában, akár sok más, kimondottan belügyis módszerekkel végrehajtott akcióban játszott áldatlan szerepe miatt is nagyon sok okunk van annak kijelentéséhez, hogy Lakatos Péter „visszavonultatása” a Bihar megyei magyar közéletből nagyon sokat segítene a tisztulási folyamat elindulásában, fölöslegessé téve a méltatlan töprengést olyan dilemmákon, mint: (1) „Szekus volt-e, vagy sem Lakatos Péter? „, (2) „Volt-e szerepe külső erőknek Lakatos Péter RMDSZ-be való telepítéséhez, vagy sem?”, (3) „Aktív-e Lakatos Péter ma is, vagy sem? „
Reményeink szerint végül csak megszületik Romániában is a kommunizmus bűneit az igazság és a jogállamiság szellemében elbíráló törvény, amely egy egészen más megvilágításba fogja helyezni a Lakatos-affért is.
Nagyvárad, 2010. március 15. 
A Magyar Polgári Párt Bihar megyei és nagyváradi szervezetének elnökségei. Forrás: Erdély.ma

MPP: április 10-én rendkívüli kongresszus
Rendkívüli kongresszust tart április 10-én Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt (MPP) – közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, miután a bukaresti bíróság törvénytelennek nyilvánította az alakulat tavalyi kongresszusán végrehajtott alapszabályzat-módosítást – írta pénteki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ) és a Krónika.
Az ÚMSZ-nek Szász azt állította, hogy nincs összefüggés a kongresszus összehívása és a bírósági ítélet között. „Csak annyiban van összefüggés, hogy a kongresszus feladata lesz eldönteni, megfellebbezzük-e az ítéletet vagy sem” – magyarázta a lapnak.
A bukaresti bíróság néhány nappal ezelőtt helyt adott annak az óvásnak, amelyet az MPP 2009. március 14-i botrányos gyergyói Országos Tanácsán történtek miatt annak Bihari megyei szervezete nyújtott be. Ez utóbbi lényegében megtámadta Szász Jenő elnökké választását.
Az ÚMSZ tudni véli ugyanakkor, hogy a mostani gyergyószentmiklósi pártértekezletet a régi alapszabály szerint tartják, így a küldöttek száma is kisebb lesz. A kongresszus napirendje is megegyezik majd a tavalyi kongresszuséval, azaz szerepel majd benne a tisztújítás is.
Szász Jenő a Krónikának elmondta: bízik abban, hogy sikerül módosítani az alapszabályzatot, és akkor nem lesz majd szükség megfellebbezni a bukaresti törvényszék ítéletét. A lap úgy tudja, hogy a belső ellenzék máris kiszemelte azt az elnökjelöltet, aki Szász kihívója lesz Gyergyószentmiklóson, nevét azonban egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni.
Mint ismeretes, a kongresszuson Szászt megerősítették pártelnöki tisztségében. A jelenlévők többsége valóban megszavazta a döntést, de a procedúrát a párttagok és a küldöttek egy része szabályellenesnek minősítette. Szász ugyanis a voksolás előtt előállt azzal a javaslattal, hogy a 144 országos küldöttön kívül kapjanak szavazati jogot a meghívottak is. Mindezt annak ellenére javasolta, hogy az alapszabályzat világosan előírta: csak a megyei küldöttgyűlések során kijelölt küldöttek szavazhatnak. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Összefogni a szórványkollégiumokat – A megmaradás előfeltétele a pozitív gazdasági diszkrimináció –hangzott el a muzslyai szórványkonferencián
A hétvégén a muzslyai Emmausz Kollégium adott otthont a Szórványok egyesítése a Délvidéken című tudományos konferenciának, melyen a Kárpát-medence magyar szórványvidékeiről érkező civil szervezetek, politikusok és szakemberek vettek részt. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum (ENCEF) 2005-ben alakult egyesület határokon átívelve foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, tavaly Kolozsvárott tartotta meg az első Szórványok egyesítése konferenciát.
Az idei konferencia a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának támogatásával jött létre, és a fő hangsúlyt a Kárpát-medencei szórványvidékek gazdasági fejlesztésére, a Duna menti vidékek gazdasági együttműködésére helyezték. Kárpátalján kívül képviseltetve volt a Kárpát-medence minden magyarok lakta régiója. Jelen volt a magyarországi Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum, a Hét Határ Egyesület, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., a vajdasági Szórvány Alapítvány, a Torontál Szórványközpont, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Árgus civil szervezet, a Ci-Fi Civil Központ, a romániai Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége, a pozsonyi Kriza János Néprajzi Társaság, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.
Dr. Adamov Dávid, a Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum elnöke a konferencia kezdetén megtartott sajtótájékoztatón elmondta: egymás megismerése mellett a tanácskozás célja a kölcsönös tanácsadás, egy civil háló létrehozása, a pozitív jövőkép és a megoldási javaslatok kidolgozása. Egyúttal bejelentette a szórvány-konferenciák folytatását, amelynek következő színhelye Kárpátalja lesz.
Dr. Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő, a Hét Határ Egyesület elnöke szerint a rendszerváltás és az európai integráció jó hátteret ad, de a problémáinkat még nem oldja meg. Stratégiai célunk pedig megmaradni mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, a magyar gazdasági belső piac megőrzéséért, másrészt, pedig azért, mert a statisztika is azt mutatja, hogy ahol megmaradt az őshonos magyar közösség, ott a nacionalizmus és a szélsőségesség kisebb intenzitású.
Ehhez viszont fontos gazdasági lépések szükségesek, miközben demográfiai visszaszorulásban van a Kárpát-medencében élő magyarság (de a többi nemzet is). Csak az képes megmaradni, aki ezeket az integrált őshonos lakosokat meg tudja tartani. Ehhez fontosak a gazdasági intézkedések, ha kell, akkor a pozitív diszkrimináció is. Az új magyar nemzetpolitikában, pedig a külgazdaságnak kiemelt szerepe kell, hogy legyen, hiszen Magyarország és a Kárpát-medence magyarsága csak akkor tud kibontakozni, ha egy nagyon komoly gazdasági terjeszkedést valósítunk meg.
Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét és az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőjét egyházi személyként, most pedig politikai-közéleti szinten elkötelezetten foglalkoztatja a szórvány, amelynek újabban a gazdasági diszkrimináció okoz komoly gondot. Szerinte a szórványkérdés erkölcsi ügy és nem csupán egy szakmai kérdés. Bejelentette, hogy áprilisban, Brassóban az EMNT szórványtanácsot alapít, amely intézményesen kíván foglalkozni a csángókkal, a nagyvárosokban élő és a dél-erdélyi szórványmagyarsággal. Szerinte az EU-ban hangoztatott mobilitás, a munkaerőpiac megnyitása vagy a földeladás liberalizációja nem kedvez a szórványnak.
– Nem lehet érdekünk, hogy a magyar ember Spanyolországba menjen dolgozni, hogy felvásárolják alólunk a földet, hanem az, hogy idehaza tudjuk megőrizni népünket a beolvadástól és az elvándorlástól. Az európai hátteret olyan irányban kell kihasználnunk, hogy összehangoljuk az európai lehetőségeket a saját célkitűzéseinkkel – mondta Tőkés.
Tápi Lajos, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja emlékeztetett, hogy a délvidéki magyarság 40 százaléka szórványban él. A munkanélküliség aránya rendkívül magas, ugyanakkor az ide irányuló támogatások összege alig öt százalék. Súlyosak ezek az ellentmondások európai kitekintésben is, ha nem lépünk. Az európai elveket Szerbiának is alkalmaznia kell. A pozitív diszkrimináció az Európába igyekvő Szerbia számára azt kell, hogy jelentse, hogy fel kell, hogy karolja a szórványban élő magyar kisebbséget is. Szerbia európai integrációjával a magyar kisebbség is az európai verseny részesévé válik. Felvetődik a kérdés: a döntő többségben mezőgazdaságból élő szórványmagyarság jelenlegi állapotában hogyan fog az EU-ban versenyképes lenni?
A konferencián előadást tartott: dr. Becsey Zsolt a Határokon átívelő gazdasági együttműködés és a hatása a szórvány közösségekre címmel, dr. Czene Zsolt, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Stratégiai Tervezési és Vidékfejlesztési iroda projektcsoport vezetője a Helyi gazdaságfejlesztés – ötletadó megoldások, jó gyakorlatok címmel, Búcsú Lajos, Baja alpolgármestere a gyakorlatban is megvalósult határokon átnyúló környezetgazdálkodási és hulladékgazdálkodási modellt mutatta be. Dr. Kégler Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos munkatársa a Civil érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel tartott előadást. Pósa Krisztiánnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala volt főosztályvezető-helyettesének a Délvidéki magyarság a Bánságban volt a témája, Talpai Sándor, a VMSZ alelnöke arról beszélt, mit tehet a VMSZ a szerbiai szórványmagyarságért, Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke pedig a párt szórványpolitikájáról szólt.
A konferencia keretében volt könyvbemutató és két kerekasztal-beszélgetés: A kárpát-medencei szórvány civil szervezetek helyzete és jövőbeni víziói és A szórvány közösségek fennmaradásának kulcsterülete: a gazdasági fejlesztés címmel.
A konferencián elhangzott számos konkrét javaslat közül figyelmet érdemelt az, amely szerint indokolt lenne összefogni a szórványmagyarság kollégiumait. Részükre valamilyen közös szervezetet létrehozni. Közösen ugyanis sokkal hatékonyabban tudnák érvényesíteni érdekeiket, az anyaországban, Brüsszelben, de helyi szinten is. Természetesen a szórványmagyarság továbbra is számíthat a Brüsszelben ténykedő képviselők, illetve ottani kapcsolatokkal bíró szervezetek támogatására.
Kecskés István. Forrás: Magyar Szó (Újvidék)

Új nemzetpolitika
Úgy tűnik, az áprilisi magyarországi országgyűlési választások szemléletváltást hoznak az elmúlt nyolc év balliberális kormányainak a külhoni magyarsággal kapcsolatos színtelen-szagtalan politikájához képest. Az intézményes magyar–magyar kapcsolatok terén például minden okunk megvan váltást feltételezni, több okból is. Nagy bizonyossággal kijelenthető: a Fideszt ma már senki és semmi nem képes megakadályozni abban, hogy megszerezze a kormányzáshoz szükséges ötvenszázalékos többséget az Országgyűlésben.
Márpedig az Orbán Viktor alakulata az elmúlt időszakban többször kinyilatkoztatta, fordulatot tervez a 2002 óta megroppant egységes határon túli magyar politikában, és a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése. Ennek megvalósítása terén nem elhanyagolandó szempont, hogy a Fidesz szinte valamennyi határon túli magyar politikai alakulattal jó kapcsolatot ápol – legyen az felvidéki vagy vajdasági párt –, kivéve történetesen az RMDSZ-t.
A második Orbán-kormány azonban minden bizonnyal szakít majd az elmúlt évek ama gyakorlatával is, hogy a Fidesz és a Markó Béla vezette alakulat között alig zajlott észlelhető párbeszéd. A közeledés eszközéül szolgál például a néppárti tagság és a két párt hatalmi pozíciója is, a jelek szerint azonban az igazi kapocs továbbra is Tőkés László lesz. Fideszes politikusok az utóbbi időben nemegyszer leszögezték: erdélyi viszonylatban az EMNT-t stratégiai partnernek tekintik, így az EP-képviselő vezette nemzeti tanács mindenképpen jelentősen befolyásolni fogja az anyaországi és a romániai magyar kormánypárt viszonyának alakulását. Ebből következik aztán az is, hogy a Fidesz ugyancsak akkor tekinti partnernek az MPP-t vagy az SZNT-t, ha sikerül megállapodniuk az EMNT-vel.
Látványos változást azonban a nemzetpolitika alakulása terén sem szabad remélni, ennek egyik alapvető oka pedig a Jobbik hőzöngő nacionalizmusa. A leendő magyar diplomácia dolgát nagyon meg fogja nehezíteni a szélsőjobb alakulat határrevíziós törekvése, amely folyamatos magyarázkodásra kényszeríti Budapestet szomszédaival szemben. És tulajdonképpen szintén a Jobbik miatt bukhat a kettős állampolgárság megadásának ügye is – feltéve, ha a Fidesz nem szerez kétharmadot.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyar politikai-közéleti alakulatok is készülnek az anyaországi választásokra
A nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a külképviseleteken a hét végén kezdődő magyar országgyűlési választásoktól.
Izsák Balázs, az SZNT vezetője A külhoni magyarság erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – nyilatkozta a Krónikának Takács Csaba. Az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke elmondta, a többi határon túli szervezethez hasonlóan a szövetség számára is jelentős eseménynek számít a magyar országgyűlési választás, hiszen az anyaország politikai élete jelentősen befolyásolja a környező országokkal és az ottani politikai-társadalmi szervezetekkel ápolt kapcsolatrendszert.
A politikus úgy véli, a megmérettetést követően remélhetőleg stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat. „Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében. A nemzetpolitika valamennyi budapesti kormány elmaradhatatlan eleme kell hogy legyen, és meggyőződésem, hogy ez várható az új kabinettől is” – jelentette ki a politikus. Az intézményes kapcsolatok szintjén emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. „Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni” – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban tudnak érvényesülni, amikor ezekhez társul a Fidesz és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, az ugyanazon politikai családba – Európai Néppárt – való tartozás.
Tőkés László szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. „A politikusok hajlamosak elfeledni, hogy nem a nép van értük, hanem ők vannak a népért, és hogy a népet nem lehet leváltani, legfeljebb őket lehet kicserélni. Ezen gyökeresen változtatni kell. Azt tapasztalni Erdélyben is, hogy az RMDSZ vezetői mindig meg akarják mondani a tutit a magyaroknak, ahelyett hogy inkább odafigyelnének, mit akar a közösség tőlük. Üdvözlendő az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultáció, hiszen szóba kell állni az emberekkel. Ugyanígy meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak, hogy ne akaratunk ellenére, hanem a saját magunk érdekében próbáljanak „üdvözíteni” – nyilatkozta lapunknak az európai parlamenti képviselő.
Vasárnapi nyitány a külképviseleteken
Miközben az országgyűlési választások első fordulóját a magyarországi szavazókörökben április 11-én, a másodikat pedig április 25-én tartják, a külképviseleteken (Romániában a bukaresti nagykövetségen, a kolozsvári főkonzulátuson és a csíkszeredai főkonzulátuson) most vasárnap rendezik az első fordulót.
Az itt voksoló magyar állampolgárnak a személyazonosságot igazoló érvényes okmányok egyikével kell rendelkeznie: útlevél, személyazonosító igazolvány, 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formájú) jogosítvány, egy évig érvényes ideiglenes magánútlevél (a hat hónapig vagy ennél rövidebb ideig érvényes ideiglenes magánútlevél nem elfogadható).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít, szerinte ugyanis az 1989-ben megkezdődött rendszerváltásnak sajátja kell legyen a kisebbségpolitikai, a határon túli politikában megmutatkozó rendszerváltozás is. Hozzátette: folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. „Miután a szocialista-liberális kormányok a kádári kor internacionalista, valamint az álliberálisok kozmopolita szemléletét gyakorolták, végre visszatérhet a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás. Éppen ezért pontosan akkora a tétje a mostani választásnak, mint a húsz évvel ezelőtti félresikerült rendszerváltozásnak” – vélekedik az EP-képviselő.
Tőkés reméli, az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe. „Nem akarok ebben a válságos gazdasági helyzetben vérmes reményeket táplálni, de gondolom, hogy a támogatások visszatérnek a normalitás szintjére, és nem fognak bennünket megalázni azzal, hogy hódolatot várjanak tőlünk. Az első Orbán-kormány idején ez soha nem volt probléma” – állapította meg az EMNT elnöke, aki kérdésünkre, miszerint hány párti lesz az új magyar Országgyűlés, tömören úgy válaszolt: „nemzeti párti lesz”.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, „nehéz alkutól” mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét.
„Olyan nemzeti integrációt várunk, amelynek keretében a tizenötmillió magyarban gondolkodás mellett az eljövendő magyar kormányzat egységes gazdasági térként kezeli a Kárpát-medencét. Korábban egyesek azt próbálták elhitetni velünk, hogy a NATO- és az európai integráció megoldja a kisebbségi kérdéseket, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sorsa mégis rendezetlen maradt” – nyilatkozta Szász, aki szerint az intézményes kapcsolattartás terén olyan testületet kell felállítani, amelybe nincs „belekódolva a születése pillanatától a különböző nehéz kompromisszumoknak a lehetősége”. „Az MPP azt fogja javasolni a Fidesznek a kormányalakítást követően, hogy olyan fórumot, intézményt hozzon létre, amely valóban elkötelezett a nemzeti integráció mellett, anélkül, hogy nehezen vállalható egyezségeket vállalna magára. Fontos, hogy olyan határon túli szövetségesekre építsen az új kormány, akik a nemzet sorsa iránt elkötelezettek” – szögezte le az MPP elnöke.
Izsák Balázs abban bízik, Magyarországnak olyan nemzeti elkötelezettségű kormánya lesz, amely – túllépve a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása kinyilatkoztatásán – tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. „Reméljük, ezen túlmenően megteszi a Székelyföld önrendelkezéséért mindazt, amit Ausztria megtett a dél-tiroli autonómia érdekében. Hasznosnak tartanám, ha a következő magyar kormány is felvállalná a Székelyföld érdekében azt a jellegű védőhatalmi státust, amelyet Ausztria felvállalt Dél-Tirol esetében” – jelentette ki kérdésünkre a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyarságot nem lehet ideológiai alapon ide vagy oda taszítani a magyarországi pártkapcsolatokban - mondta a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott interjújában Markó Béla.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a szövetségnek változatlanul az az elve, hogy a mindenkori magyar kormánnyal a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki az erdélyi magyar közösség érdekében.
Az erdélyi Krónika pénteki számában megállapítja: a nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a magyar országgyűlési választásoktól.
A külhoni magyarság egy erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – mondta a lapnak Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke. A politikus kifejezte reményét, hogy stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat.
"Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében" – jelentette ki a politikus. Emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Takács Csaba úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. "Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni" – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban érvényesülhetnek, amikor ezekhez társul a Fidesz és a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, akárcsak az ugyanazon politikai családba – Európai Néppártba – való tartozás.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. Üdvözlendőnek tartja az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultációt. Szerinte meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak. Tőkés László nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít. Szerinte folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. Tőkés reméli, hogy az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, "nehéz alkutól" mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olyan nemzeti elkötelezettségű magyar kormányt szeretne, amely tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését.
A Krónika pénteki vezércikkében kifejti: a Fidesznek úgy kell majd lavíroznia a nemzetpolitikai ügyekben, hogy a határon túliaknak se okozzon csalódást, a szomszédoknak se hagyjon támadási felületet, és a nyugati közvéleményt is megnyugtassa.
MTI

Nem múlik Köröstárkány nagypéntekje…
Bihar megye – Nagypénteken ismét csak a falu egy része emlékezett meg Köröstárkányban arról a 91 civil áldozatról, kiket 1919. április 19–én gyilkoltak meg az előretörő román félkatonai alakulat tagjai
Kellemes tavaszi idő köszöntött Köröstárkányra az idei nagypénteken, de a napfény még megcsillant a közeli Bihari havasok csúcsainak hósapkáján. Közel sem ilyen kellemes az a tragikus falutörténeti nap, amelyre 1990 óta több–kevesebb bátorsággal emlékeznek nyílvánosan a helyiek: a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulat tagjai 91 férfit, nőt és gyereket mészároltak le a falu központjában 1919 nagypéntekén. Az istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hirdetett igét, egyebek mellett arról szólva, hogy egyre biztonságosabb világot akarunk magunknak, miközben éppen az egyre tökéletesebb biztonsági rendszerektől rettegünk, és nem vesszük észre a valódit, a hit biztonságát. Mintegy biztatásként hozzátette: a kereszthalál a talpraállásra, az újrakezdésre is lehetőséget ad.
Sokan hazamentek
A prédikációért Szakács Zoltán helyi lelkész mondott köszönetet, majd elhangzott Mécs László Vadócba rózsát oltok című verse. A templomozás után az ünneplő/gyászoló feketébe öltözött hívek közül – akárcsak tavaly – sokan meg sem álltak az istenháza mellett lévő,1999 augusztusában felavatott emlékműnél, hanem tovább siettek, mintegy demonstrálva: a Belényesi medence falvában továbbra is békétlenség van. Az utca gépjárműforgalmát két rendőrnő vigyázta, és intette lassúbb haladásra a szinte hihetetlen számú közlekedőt. Ennek ellenére a motorok zaja többször fölé kerekedett a szónokokénak, kiknek sorába most – egészségi okból – nem volt ott Csapó József egykori szenátor, az emlékmű védnöke. Csűry István megállapította, hogy sajnos „a mi generációnk” még nem az, akiknek életében „rendbe kerülnek a dolgok”.
Nem haragudhatunk elődeinkre
Gábor Ferenc, az emlékműállítás, és az évenkénti megemlékezés szervezője így fogalmazott: szégyenkezem azok helyett, akik pár lépésről nem jönnek el egy évben egyszer fejet hajtani azok előtt, akik megteremtették Tárkány jólétét. Aktuláis viszálykodásra utalva hozzátette: szorongathatjuk egymás nyakát, de nem haragudhatunk elődeinkre, miközben unokáink jussát elherdáljuk. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szerint Tárkány sorsa jól szemlélteti az összmagyarság XX. századi sorsát, ezért nem volt véletlen, hogy a 2004. december 5.–i népszavazás ötödik évfordulóján szervetett, elmúlt decemberi budapesti gyűlésen Gábor Ferenc is beszédet mondhatott. Az elnök összefogásra, és a Tárkány nevű Kárpát medencei települések szövetségében rejlő lehetőségek kihasználására buzdította a helyieket.
Pártpolitikától mentesen
A megemlékezés idén mentes volt a pártpolitikától, ami abban is megnyilvánult, hogy nem koszorúztak sem az RMDSZ, sem az MPP képviselői, akik egyébként sem voltak jelen. Fejet hajtottak viszont Patrubány Miklós és két budapesti magánember mellett a KREK, a Polgármesteri Hivatal, a helyi, a várasfenesi és a kisnyégerfalvi református egyházközség, a helyi iskola, a Pro Tharkan illetve a Fiatalokért és Oktatásért Egyesület, továbbá a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna liceum képviselői, fiatalok Wass Albert–verseket szavaltak. A koszorúzás utáni egy perces néma emlékezést a harang zúgása kísérte, majd a Himnusz és a Székelyhimnusz éneklése után Szakács Zoltán áldásával ért véget az idei ünnepség.
erdon.ma

Az MPP volt és jelenlegi tisztségviselőinek nyílt levele Szász Jenőhöz
Tisztelt Szász Jenő alapító elnök úr!
A Magyar Polgári Párt alapító elnöke által 2009. március 14-re Gyergyószentmiklósra összehívott gyűlés megszavazott egy új alapszabályzat-tervezetet (és programot) az MPP számára. A törvény értelmében ez az alapszabály-tervezet és elfogadásának iratai ellenőrzés végett benyújtásra kerültek a bukaresti törvényszékre. A bíró csak egy év elteltével hozott döntést, a következőképpen: az alapszabály-tervezetet nem fogadta el, és visszautasította annak bejegyzését. A döntés indoklását viszont a mai napig nem közölték.
A bírósági döntés azt jelenti, hogy továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabályzat érvényes. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi pártnak ma nincs Elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Jelen helyzetben – a pontos bírósági döntés és indoklás ismeretének hiányában – elhamarkodottnak és súlyos felelőtlenségnek tartjuk az Országos Tanács megtartását április 10-én. Sem az alapszabályzat módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve. A megyei elnökök jelenleg az egyetlen legitim testület, mellyel közösen illett volna előkészíteni a párt megújulását is jelentő új Országos Tanácsot.
A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az Országos Tanácsot? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett Országos Tanács hibáit.
A kihirdetett bírósági döntésnek politikai következményei vannak és lesznek. Az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a leginkább felelősségre vonható. Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépéseknek és hibáknak, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek.
Jelen levelünkkel arra kérjük az alapító elnök urat, hogy halassza el az Országos Tanács összehívását egy olyan időpontra, amikorra a bíróság indoklása is ismertté válik, és sikerül ennek értelmében megfelelőképpen előkészíteni az alapszabályzat-módosításokat, valamint a tisztújítást.
A bírósági döntés ismeretében szinte azonnal meghirdetett Országos Tanács elhamarkodott lépés volt. Az elnök úr újból saját csapdájába esik, amennyiben nem hallgat tanácsunkra, és a józan érvek ellenére megtartja szombaton az Országos Tanácsot. Kijelentjük, hogy ebben az esetben az ott bekövetkező események miatt kizárólag az alapító elnök tartozik felelősséggel, mind a párt tisztségviselői, mind pedig az egyszerű, de annál elhivatottabb és jó szándékú párttagok előtt.
Kérjük, vegye fontolóra fent megfogalmazottakat, és a párt érdekében felelős döntést hozzon!
Erdély-szerte, 2010. április 7.
Aláírók:
Bárdos Csaba, a tordaszentlászlói MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Borbély Zsolt Attila, MPP-tag, Arad megye
Bujdosó Albert Zsolt, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökségi tagja
Csomortányi István, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Fekete Réka Mónika, OT-küldött, Maros megye
Ferencz Csaba, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselőinek frakcióvezető-helyettese, Háromszék
Fetco Mihály, a székelyhídi MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Gazda Zoltán, az MPP Háromszéki szervezetének alelnöke
Gergely Balázs, volt OT-küldött és a kolozsvári MPP volt elnöke, Kolozs megye
Juhász Péter, OT-küldött, Kolozs megye
Kali István, volt OT-küldött és a marosvásárhelyi MPP volt alelnöke
Kavinszki András, nagyváradi MPP-elnökségi tag, OT-küldött, Bihar megye
Kiss Zoltán, az MPP Bihar megyei alelnöke, OT-küldött
Kosztin Emese, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Kosztin Juliánna, OT-küldött, Bihar megye
Lengyel György, az MPP Bihar megyei elnöke
Makkay József, OT-küldött, Kolozs megye
Mangel Imre, a bályoki MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Márton Zoltán, OT-küldött, Maros megye
Nagy István, OT-küldött, Arad megye
dr. Nemes Tibor, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Orbán Mihály, lemondott alapító alelnök, Bihar megye
Pethő István, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Tótszegi András, a mérai MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Tőkés András, a Maros megyei MPP volt elnöke, volt országos alelnök
Török László, az érmihályfalvai MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Sándor Krisztina, a Kolozs megyei MPP alelnöke, OT-küldött
Szabó Gyöngyi, OT-küldött, Bihar megye, a székelyhídi MPP elnökségi tagja
Walner András, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Zatykó Gyula, a nagyváradi MPP elnöke, OT-küldött
Erdély.ma

Tőkés András nyílt levele Szász Jenőhöz
A Magyar Polgári Pártra szükség van, még akkor is ha létezését az RMDSZ nem akarja tudomásul venni, vagy csak ellenséget lát benne.
A párt helyi és széki illetve megyei szinten él és nagyon hasznosan tevékenykedik. Majd minden településen, ahol létrejött és a helyi tanácsba bejutott, érezhető jelenléte és ennek hasznát az illető magyar közösség érzi is. Helyi szervezeteiben él az MPP, hisz az országos tevékenység illetve politizálás gyakorlatilag teljesen hiányzik. Hacsak nem számítjuk politikai aktivitásnak azt a botrányosan összehívott 2009 március 14-i jól kibővített kongresszust, vagy a tagság és MPP vezetők eltanácsolását az Orbán Viktor kampányrendezvényeiről, vagy a dec.1-i bukaresti koccintást. Még azzal van szerencséje Szász Jenő alapító Elnök Úrnak, hogy létezik SZNT tevékenység.
Az MPP önkormányzati képviselőihez intézett elnöki meghívó egyenesen nevetséges. „A Magyar Polgári Párt életében nem egy jogvitának álcázott politikai vita zajlik”, hanem egy új politikai baklövés körvonalazódik az Elnök úr részéről. Nem meri felvállalni a tavalyi Országos Tanács alapszabály-ellenességnek felelősségét, inkább ellenségeket talál ki. Nem akar nem elsöprő győzelmet aratni az elnökválasztáson és újból meghívja hangulatgyárnak az önkormányzatiakat. Több lesz a meghívott mind a döntéshozó ezen az előkészítetlen, alapszabálynak nem megfelelően összehívott nagyon rövid OT ülésen.
Pedig nagy szükség lenne a higgadt, nem elfuserált vitára. Egy építkező, a két év múlva tartandó sikeres helyhatósági választásokra elengedhetetlenül szükség van:
• az RMDSZ üres szólamaival szemben, egy olyan, a helyi szervezetek szintjére is lebontható pártprogramra, amely hitelessé tehetné az MPP-t a magyar választó előtt
• egy olyan demokratikus pártstruktúrára, amely az egypártrendszerből kinőtt RMDSZ-el ellentétben, lehetőséget adna a közakarat megfogalmazására
• egy olyan nemzeti minimum megfogalmazására, amely az RMDSZ bármilyen áron való látszólagos hatalomgyakorlását elutasítva, megalapozhatná az országos választásokra a valódi összefogás lehetőségét, az autonómiáért vívott harc általános támogatottságát.
Ehelyett ön Elnök úr, fittyet hányva a demokrácia legelemibb szabályaira és a törvényességre, továbbra is improvizál és önkényeskedik. Ahelyett, hogy a demokratikus magyar párt építkezésén fáradozna, a pártprivatizációt akarja véghezvinni. Az ön célja úgy látszik egy kézi vezérlésű, magántulajdonú politikai alakulat létrehozása, ami egyenértékű az MPP szétverésével, a tagság és az alapítók eredeti elképzelésének a semmibevételével.
Marosvásárhely, 2010. április 6.
Tisztelettel,
Tőkés András
Erdély.ma

Tőkés László levele az MPP tisztségviselőihez és önkormányzati képviselőihez
NY Í L T L E V É L
a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselői, önkormányzati képviselői részére
A Párt alapító elnökének újabb ámokfutása késztet ismételt megszólalásra: menteni, ami még menthető.
A Magyar Polgári Pártot (MPP) a választás szabadságának jogos igénye hívta életre egy olyan politikai-társadalmi környezetben, amelyben ezt a politikai képviselet monopóliumát birtokló és azzal folyamatosan visszaélő RMDSZ-es csoport ellehetetlenítette.
Az elvek és értékek, valamint az azokat felvállaló és cselekvéseikben megjelenítő személyek versenye a magyar politikai képviselet eredményességét hivatott szolgálni. A választás szabadságát biztosítani hivatott többpártrendszer tehát nem maga a megoldás nemzeti közösségünk számbeli kisebbségi létéből fakadó gondjainak orvoslására, hanem felelős politikusok kezében csupán eszköz a hatékonyabb közösségi érdek- és jogérvényesítésre. Ugyanez az „eszköz” azonban felelőtlen pártpolitikusok kezében nem egyszer silány hatalmi eszközzé válik, személyes érdekeik és ambícióik kielégítésére.
A MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.
Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a Párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász Jenő szerint „jogvitáknak álcázott politikai vita” zajlik a Párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.
Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a Párt ügyét és ennek „ódiumát”, a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól. Hozzátok, akik a Pártban nem csupán személyes érvényesülési lehetőséget, hanem elsősorban a nemzetpolitika érvényesítésének áldott keretét látjátok. Mert a MPP elbukása alapító elnökének akarnoksága miatt a ti és a mi közös kudarcunk, azoké, akik az erdélyi magyar autonómia ügyét, a választás szabadságát és a demokráciát egyformán szükségesnek és fontosnak tartjuk. Márpedig egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.
Ennek a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor a legfontosabb kérdésekre – nem utolsó sorban a megmagyarázhatatlan december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok. Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp kettészakítani.
Bölcs döntésetekben reménykedve, testvéri szeretettel küldöm jókívánságaimat:
Brüsszel, 2010. április 7.
Tőkés László
az EMNT elnöke,
EP-képviselő
Erdély.ma

Szász Jenő válasza Tőkés Lászlónak
Tisztelt Képviselő Úr!
Miután Ön nyílt levélben fordult az MPP tisztségviselőihez, illendőnek érzem, mint az MPP egyik országos tisztségviselője, hogy nyílt választ adjak a levelében foglaltakra.
Örülök, hogy elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikiai közéletben. Ön személy szerint egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol. Ön egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket. Ön erkölcsi önfelmentésként egy esztendővel ezelőtt már bukottnak minősítette a Magyar Polgári Pártot, amire az alkutársa, Markó Béla, azzal erősített rá, hogy Önnel együtt úgymond majd lefedik az „MPP kis szegmensét”. Az Ön politikai hűtlensége után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia.
Legutóbb, Markó Bélával, alkutársával együtt, távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a „nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket”.
Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem „ámokfutónak”, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti „kritikátlan követőknek”, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet.
A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják.
A demokratikus szabályok tiszteletben tartása érdekében, felkérem Képviselő urat, hogy ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni.
Továbbra is bízva az erdélyi magyar politikán belül a „nemzeti pólus” szükségességében, maradok a párbeszéd híve,
Szász Jenő,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Székelyudvarhely, 2010. április 8.
Erdély.ma

Országos tanácsot tart az MPP – A párt jövője a tét
Hét végén tartja tavalyi kongresszusa ismétlését a Magyar Polgári Párt. A Gyergyószentmiklóson sorra kerülő esemény napirendje ugyanaz lesz, mint az egy évvel ezelőttinek: módosítják az alapszabályzatot és tisztújítást tartanak. A párt belső ellenzéke felülkerekedett, és bírósági úton érvénytelenítette a 2009. március 14-én szintén Gyergyóban megrendezett Országos Tanács (OT) nevet viselő kongresszus döntéseit. Szász Jenő elnök szerint a párt jövőjéről határoznak.
Szász Jenő elnök a bírósági döntés után igen gyorsan összehívta az új kongresszust, ám úgy tűnik, ellentáborának ezúttal éppen a gyorsaság nem tetszik, többen ismét megfogalmazták törvényességi aggályaikat. „Ha a tavalyi OT-t ismételjük, akkor ugyanazok a küldöttek vehetnek részt, nincs, amiért újakat választani" — fogalmazta meg a párt egyik tagja, aki kétségesnek tartja, hogy a hirtelen összeverbuvált megyei üléseket sikerült szabályzatnak megfelelően, a tizenöt napos összehívást betartva megszervezni. Akad olyan MPP-s, aki szerint erre azért van szükség, hogy kiiktassanak minden olyan küldöttet, aki Szász Jenő ellen mert szólni vagy szavazni.
„Fontos lenne, hogy ezúttal teljesen jogszerűen az Országos Tanácsra kerüljön sor, mert az egyéves viszály nagyon sokat ártott a pártnak" — mondta Árus Zsolt, az MPP egyik korábbi alelnöke. Tőkés András ugyan már többször is lemondott, most azonban igen kemény hangú nyílt levélben bírálja Szász Jenőt, a demokrácia szabályainak felrúgásával és a párt szétverésével vádolja.
A háromszéki megyei szervezet ma 19 órától tartja küldöttjelölő ülését, Kulcsár Terza József elmondta, a megyét vele együtt huszonhatan képviselik Gyergyóban, a 91 fős testület ma nevesíti a küldötteket. Ma derül ki az is, kíván-e valaki pártelnöknek jelentkezni, és támogatják-e jelölését a háromszékiek, Kulcsár Terza József azonban nem tud ilyen személyről. Úgy tűnik, országos szinten sincs kihívója Szász Jenőnek, a kolozsvári Gergely Balázs, aki tavaly indult az elnökségért, most nem próbálkozik újra, sőt, mint közölte, valamennyi pártfunkciójáról lemondott, így küldöttként sem lesz jelen Gyergyóban.
Szász Jenő elnök szerint egyetlen fontos tétje van a szombati ülésnek: a küldöttek a szervezet önállósága mellett teszik le voksukat, ezt az utat kívánják folytatni, vagy azokat követik, akik alárendelnék a pártot különböző politikai alkuknak, más szervezetek érdekeinek. Ő bízik az önállóság győzedelmeskedésében, ellenkező esetben nem kíván további szerepet vállalni — mondta el a Háromszéknek. Le kell zárniuk egy fejezetet, és két évvel a választások előtt el kell kezdeniük készülni a megmérettetésre — hangsúlyozta.
Az MPP Országos Tanácsa szombaton 12 órakor kezdődik a gyergyószentmiklósi városi művelődési házban. Ezúttal szigorúan csak a küldöttek szavazhatnak, és várhatóan nagy meglepetések magán a kongresszuson nem lesznek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gyergyószentmiklós: perelnek a kizárt RMDSZ-tanácsosok
Pert indított az RMDSZ ellen az az öt, a szövetség színeiben mandátumhoz jutott gyergyószentmiklósi tanácsos, akiket a helyi szervezet javaslatára a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megfosztott tagságától – tájékoztatta a Krónikát Kincses Előd, a felperesek ügyvédje.
Mint mondta, megbízói a SZÁT határozatának visszavonását kérik. Az első tárgyalást szeptember 30-ára tűzte ki a bukaresti 2-es körzet törvényszéke, amely a pártokon belüli vitás kérdéseket bírálja el.
Mint ismeretes, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán kizárását azt követően kezdeményezte a helyi RMDSZ-szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
Az öt tanácsos tagságának megvonásáról március 29-i keltezésű átiratában értesítette az önkormányzatot Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei soros elnöke. A törvény értelmében a tanácsnak a kiközléstől számított 30 napon belül a soron következő rendes ülés napirendjére kell tűznie az ügyet, ugyanis a párttagságuktól megfosztott tanácsosok ezzel egyszerre tanácsosi mandátumukat is elveszítik. „Ilyen esettel még nem találkoztam, noha tíz éve a közigazgatásban dolgozom” – szögezte le a Krónika kérdésére Nagy István jegyző, kifejtve, hogy az ügyet a polgármester vagy a tanácsosok tűzhetik napirendre. Közölte: az öt tanácsos kizárása „az RMDSZ belső háborúja”, amihez semmi köze. A törvény szerint a tanácsnak tudomásul vételi határozatot kell elfogadnia. A gyergyószentmiklósi testület rendkívüli ülése április 20-án, a rendes ülés pedig a hónap utolsó szerdáján lesz.
Mezei János polgármester lapunk kérdésére elmondta, a törvény értelmében jár majd el az ügyben. „Elítélem az RMDSZ viszonyulását, hiszen azért büntetik őket, mert a közösség érdekeit helyezték minden más egyéb érdek elé” – szögezte le Mezei. Kincses Előd lapunknak kifejtette: „a kizáró határozat nem jogerős mindaddig, míg a bukaresti törvényszék nem hoz végleges határozatot az ügyben”. Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Folytatódik a belháború
Egyre valószínűbb, hogy nem lesz kihívója Szász Jenő elnöknek a Magyar Polgári Párt szombati kongresszusán, az alakulat belső ellenzéke ugyanis nem állít ellenjelöltet az MPP vezetőjével szemben. A párt jelenlegi vezetőségével hosszú ideje konfliktusban álló tisztségviselők, illetve egyszerű tagok csoportja tegnap levélben szólította fel Szász Jenőt: halassza el az április 11-ére Gyergyószentmiklósra összehívott Országos Tanács (OT) ülését, mivel a bukaresti törvényszék még nem indokolta meg, pontosan miért nyilvánította törvénytelennek az egy évvel ezelőtti kongresszuson megszavazott alapszabályt.
Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének a tavalyi kongresszus után lemondott elnöke a Krónikának elmondta: a belső ellenzékhez tartozó kongresszusi küldöttek részt sem vesznek az OT hét végi ülésén, mivel szabálytalannak tartják azt, így szerinte Szász Jenőnek csak akkor lesz ellenfele, ha „generál magának”.
A lapzártánkig 30 polgári párti által aláírt levél címzettje Szász Jenő, mint a párt alapító elnöke. Az aláírók azért hangsúlyozzák az alapító kifejezést, mivel állításuk szerint azáltal, hogy a bukaresti törvényszék nem fogadta el az egy évvel ezelőtti alapszabály-módosítást, továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabály érvényes. Ez pedig szerintük azt is jelenti, hogy a pártnak jelenleg nincs elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Az aláírók azért kérik Szásztól a küldöttgyűlés összehívásának elhalasztását egy későbbi időpontra, mert még meg sem érkezett a törvényszéki indoklás, így nem lehet tudni, hogy konkrétan mit kifogásol az igazságügyi szerv. Ugyanakkor szerintük elhamarkodott ilyen rövid idővel a döntés után összehívni az OT-t, mivel sem az alapszabály módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve.
„A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején az elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az OT-t? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett OT hibáit” – fogalmaznak a belső ellenzék képviselői, akik szerint az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a „leginkább felelősségre vonható”.
„Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés az Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépések és hibák, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek” – teszik hozzá.
Eközben Tőkés András, az MPP lemondott országos alelnöke is nyílt levélben fordult Szász Jenőhöz, annak apropóján, hogy a pártelnök ismét meghívta az OT-re a párt önkormányzati képviselőit, márpedig egyebek mellett épp emiatt robbant ki a tavalyi botrány is. „Nem akar nem elsöprő győzelmet aratni az elnökválasztáson, és újból meghívja hangulatgyárnak az önkormányzatiakat.
Több lesz a meghívott, mint a döntéshozó ezen az előkészítetlen, alapszabálynak nem megfelelően összehívott, nagyon rövid OT-ülésen” – állapította meg Tőkés András. Ugyanakkor a Krónika információi szerint a leköszönt tisztségviselők, azaz a belső ellenzék, olyan meghívót kaptak a hét végi gyergyói eseményre, amelyben a megrovás lehetőségét is kilátásba helyezték.
Az Antal Árpád, az MPP jogtanácsosa által szignált levélben egyebek mellett az áll, hogy az érintettek sorozatosan megszegték és áthágták párttagsági kötelezettségeiket, Gyergyóban pedig majd lehetőséget kapnak arra, hogy az alakulat legfelsőbb döntéshozó szerve előtt megvédjék álláspontjukat. Eközben a napokban lemondott az MPP-ben betöltött valamennyi tisztségéről a szervezet marosvásárhelyi alelnöke, Kali István.
Lapunknak elmondta, elvárta volna, hogy a törvényszéki ítélet után Szász belássa, hogy tévedett. Ugyanakkor – tette hozzá – az MPP berkeiben többször is felelősségre vonták amiatt, hogy egyben az EMNT Maros megyei vezetője is, s azt is kérték tőle, hogy valljon színt, mondja meg, melyik oldalon áll.
Krónika (Kolozsvár)

A bukott elnök szerecsenmosdatása
Tőkés László, az EMNT elnöke, EP- képviselő szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levélben fordult a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselőihez, önkormányzati képviselőihez, amelyben kifejti:
Az MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos, építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.
Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász Jenő szerint "jogvitáknak álcázott politikai vita" zajlik a párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.
Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a párt ügyét és ennek "ódiumát", a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól – olvasható a nyílt levélben, majd a szerző megállapítja, hogy egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.
Népújság (Marosvásárhely)

Szász: nincs szükségünk Tőkés erkölcsi kioktatására
Tőkés László egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket, különalkut kötött Markó Bélával, ott árt az MPP-nek, ahol tud, ehelyett a saját lelkiismeretével kellene elszámolnia – írja az EP-képviselőnek írt nyílt válaszlevelében Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke.
A nyílt válaszlevélben Szász Jenő azt írja: örül, hogy Tőkés László „elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikai közéletben”, azt viszont sérelmezi, hogy Tőkés „egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol”, ezzel pedig „becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket”.
„Az Ön politikai hűtlensége (kiemelés az eredetiben – szerk. megj.) után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia” – írja Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is felrója Tőkésnek, hogy „alkutársával”, Markó Bélával együtt „távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a »nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket«”.
„Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem »ámokfutónak«, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti »kritikátlan követőknek«, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet” – olvasható Szász Jenő válaszlevelében.
Szász szerint az MPP legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács „soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják”.
Szász Jenő felkéri Tőkést, hogy „ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni”.
Krónika (Kolozsvár)

Ismét Szász Jenőt választották az MPP elnökévé
A mai Országos Tanácsán a Magyar Polgári Párt 124 tagú küldöttsége megerősítette tisztségében Szász Jenőt elnököt. A Gyergyószentmiklóson ismételten megszervezett gyűlésen csak 3 küldött voksolt az alapító elnök ellen. A korábban tervezett alapszabály-módosítást levették a napirendről, így a tanácskozás a régi szabályzat szerint zajlott.
Az alapszabályzat megszegése miatt az Országos Tanács Lengyel Györgyöt, Murvai Miklóst, Nagy Istvánt, Kali Istvánt, Borbély Zsolt Attilát és Gergely Balázst kizárta tagjai sorából
Erdély.ma

Újrakezdések
Az újrakezdések ideje következik a magyarországi belpolitikában, ahol a tegnapi választások eredményeként várhatóan több gyökeres változás áll elő. A hivatalos és a becsült eredmények ismerete nélkül is megállapítható, hogy eltűnik a magyarországi rendszerváltást levezető és meghatározó két párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), valamint a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). A Magyar Szocialista Párt (MSZP) várhatóan megalázó vereséget szenved, és történelmi mélypontra kerül. Tagja lehet viszont a magyar Országgyűlésnek a Lehet Más a Politika (LMP) civil kezdeményezésként létrejött párt, amely baloldali zöldpártként határozza meg magát.
A tegnapi választásnak csak egy nyertese lesz, a szélsőjobboldali nézeteket valló Jobbik, amely minden bizonnyal fennállása óta a legjobb eredményt produkálja. A megmérettetés abszolút győzteseként beharangozott Fidesz elsöprő győzelmére is számítani lehetett, de a nyolc éve ellenzékben lévő jobboldali erő fényes diadalát beárnyékolja, hogy a mostani választáson nem is volt ellenfele, hiszen az MSZP önmaga árnyékává zsugorodott.
Elsősorban a szocialistáknak kell újrakezdeniük az építkezést, hiszen meglehetősen kérdésessé vált, hogy a mostani megalázó pozícióból fel tud-e még állni valaha a Magyarországot az elmúlt húsz évből tizenkét évig irányító MSZP, vagy az SZDSZ-szel és az MDF-el együtt a román parasztpárt sorsára jut, és eltűnik a történelem süllyesztőjében. A magyarországi pártstruktúra szétzilálódása azt vetíti előre, hogy újabb politikai erők jelennek meg a következő időszakban, és nem kizárt, hogy visszatérnek a frontvonalba az elmúlt időszakban háttérbe vonult egyes tapasztalt politikusok. Egyelőre az is kérdés, hogy viharvert egykori pártjuk fedélzetére jönnek vissza, vagy újabb politikai konstrukció keretében kezdenek ismét politizálni. A nagy visszatérők között emlegetik többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Kuncze Gábor egykori liberális pártvezért.
A politikai pártpalettán várható mozgások intenzitását elsősorban a Jobbik választási szereplése fogja befolyásolni. A szélsőjobboldali párt sikerének esetleges megdöbbentően magas arányai ugyanis fokozott mozgósító jelleggel hathatnak a demokrácia iránt elkötelezett magyarországi politikai és civil társadalmi körökben, amelyeket politikailag aktivizálhat a szélsőjobb riasztó előretörése. Az is meghatározó lesz e tekintetben, hogy mit kezd a Fidesz az ölébe hullt egyeduralmával. Hiszen még a kétharmados győzelem híján is kényelmes többségben kormányozhat majd Orbán Viktor, akit hatalmas felelősség terhel a következő négy évben, hogy milyen irányba vezeti Magyarországot.
Az újrakezdés kényszerétől a Fidesz sem szabadul meg, amelynek várhatóan a kormányzás egyedüli felelőseként újból elő kell kotornia naftalinszagúvá vált pragmatikus énjét. A Magyarországgal szomszédos országok vezető politikai köreiben tartanak a Fidesz győzelmétől, még ha Bukarestben ezt egyelőre csak az ellenzéki pártok fogalmazzák meg nyíltan. A román és a szlovák politikai elit által nacionalista pártnak tartott Fidesztől elszoktak ugyanis Bukarestben és Pozsonyban, és többnyire csak az elmúlt nyolc év ellenzékiségére emlékeznek. Viszont a Fidesz legutóbbi kormányzása alatt, 1998 és 2002 között bizonyította, képes racionálisan politizálni, hiszen akkor meglehetősen pragmatikusan alakította Magyarország és szomszédjai diplomáciai kapcsolatait. A Fidesznek ismét rá kell térnie erre az útra, s erre kényszeríti a Jobbik megerősödése is, hiszen Orbánéknak muszáj lesz markánsan érzékeltetniük a közvéleménnyel, főleg Nyugattal, hogy alapjában véve különböznek az ordas eszméket felkaroló Jobbiktól. Ma Bukarestben és Pozsonyban is gyakran egybemossák a két alakulatot, ami a Fidesznek, Magyarországnak és a határon túli magyarságnak egyaránt káros.
A Fidesz egyeduralma az erdélyi magyar politizálásra is minden bizonnyal kihat majd, hiszen az RMDSZ, az MPP és az EMNT tevékenységét mindig Bukarest és Budapest koordinátái határozták meg. Az MPP és az EMNT mindig is a Fidesz csatlósaként működött. Ez a két szervezet eleve meg sem kísérelt önálló erdélyi magyar politizálást folytatni, amit az RMDSZ sikeresen tett az elmúlt húsz évben. A jelek szerint azonban a romániai magyarság legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezete is belefáradt az önállóságba, és főként a fiatal vezető nemzedéke révén hajlik a magyarországi pártokkal szemben képviselt egyenlő közelség elvének a feladására. Úgy tűnik, már csak az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége képviseli töretlenül ezt az elvet, amit azért is lenne kár feláldozni, mert a történelem során bebizonyosodott, hogy a sorsfordító pillanatokban a Magyarországot vezető politikai elit soha nem volt képes megfelelő árnyalt víziót képviselni az erdélyi magyarság sorsának kedvező alakítása érdekében. A Fidesznek elsősorban azt a csapdát kell elkerülnie, hogy magyarországi belpolitikai érdekeknek vesse alá a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Hangok és hangulatok
Sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Április 14-én éppen tíz esztendeje, hogy a Sapientia Alapítvány erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló kuratóriuma elhatározta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását Csíkszeredában, Kolozsváron valamint Marosvásárhelyen létesítendő karokkal.
A csíkszeredai oktatás 2001. október 8-án indult Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága jelenlegi elnökének rövid és tömör emlékezetes mondatával: győztünk! Az EMTE, más magánegyetemekhez hasonlóan, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az utóbbi három esztendőben már több szakot akkreditáltak.
Jelenleg megkezdődött az egész egyetem akkreditálási folyamata, Csíkszeredában például éppen ezen a héten vizsgálódik a parlamentnek az ajánlatot benyújtó szakbizottság. Az akkor kormányon levő Fidesz kezdeményezésére valamennyi magyarországi párt egyetértett az egyetem támogatásával, ez nem változott az MSZP-SZDSZ kormányzás alatt sem, noha a romló gazdasági viszonyok között az egyetem vezetői közül többen is szóvá tették a támogatások viszonylagos csökkenését.
Németh Zsoltnak a székelység számára mindenképpen oktatástörténetet jelző mondata – hiszen az egyetemi távoktatás, a különböző romániai és magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai mellett ez jelentette Székelyföldön az első, úgymond önálló felsőoktatási intézményt – azóta többször is felbukkant a különböző szintű székelyföldi intézményvezetők beszédeiben; különösképpen az akkor még Magyar Polgári Szövetség, később Magyar Polgári Párt irányítói és a székelyföldi polgármesterek használták előszeretettel, mivel a hatásos szófordulatok – szerencsére – nem köthetők semmiféle szabadalomhoz.
A Fidesz székelyföldi kapcsolataihoz azonban az elmúlt évtizedben nem csupán az egyetem vagy éppen az MPSZ, illetve az MPP köthető – a magyarországi politikai pártoktól az egyenlő távolság betartását mindig is szorgalmazó RMDSZ-ről nem is beszélve –, hanem hullámzó, kormányzati pozícióktól függő személyi kapcsolatok mellett a média- és gazdasági érdekeltségek sem megvetendők.
Hogyan alakulnak most, a választási győzelem után a Fidesz székelyföldi kapcsolatai?
Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor, a leendő magyar miniszterelnök többször is személyesen biztosította Traian Băsescut, Románia elnökét a két ország szoros együttműködéséről, és nem feledve, hogy az RMDSZ ott van a kormányban, egyértelmű, hogy az RMDSZ és a Fidesz politika kapcsolatai erősödnek mind a román-magyar közvetítés, mind a magyar nemzetpolitika tekintetében.
Az is valószínűnek tűnik, hogy Szász Jenő, a frakciókra egyre jobban széteső MPP elnöke szombaton hiába választatta újra magát az alapszabályzat bebetonozásával és ellenzéke egyes tagjainak a pártból történő kizárásával, mert a Fidesz szemében leszálló ágba került, és a folyamatot csak gyorsítja az Orbán Viktor barátjával, Tőkés Lászlóval való éles szembekerülése. A szócsata azonban nem marad csupán a felszínen, hanem más típusú következményei is lesznek.
Németh Zsolt alig néhány nappal ezelőtt, a magyarság európai uniós lehetőségeiről beszélve, megint elfeledte egykori kedvenc szófordulatát, a Székelyföld „belső anyaországi” szerepét, és a jövőt az egyre erősödő határmenti együttműködésben látja, mivel a külhoni magyarság hetven százaléka ott él. Ami összecseng az önmagát végre-valahára civil egyesületként bejegyeztető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak azzal a meglehetősen ritka megfogalmazásával, miszerint a nemzeti integrációban igen nagy szerepe van az élénkülő gazdasági kapcsolatoknak.
Aki pedig ért a szóból, az jól tudja, hogy mit rejt ez a mondat, és az elkövetkező években leginkább milyen régiókat céloznak meg a magyarországi támogatások. Ami viszont nem jelenti egyben azt is, hogy bizonyos ágazatok – útfeljavítások, közüzemi tevékenység, hulladékgazdálkodás, turizmus stb. – Székelyföldön tevékenykedő, főként Magyarországról, Fidesz-közelből tőkésített cégei ne örvendenének a kormánycserének, hiszen a demokráciában és piacgazdaságban sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt
Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban.
Traian Băsescu A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját. A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.
Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent
Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.
A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.
Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu
Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.
Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.
A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.
Krónika (Kolozsvár)

Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanát, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított romániai Magyar Polgári Párt (MPP) megerősödéséhez vezethet.
Geoana, aki február végéig vezette Románia legerősebb ellenzéki politikai erejét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), az ország második legfontosabb közjogi méltósága a román parlament felsőházának elnökeként. Keddi blogbejegyzésében értékelte a magyarországi választási eredményeket.
Geoana szerint nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd.
MTI

A szenátus elnökét aggasztják a magyarországi választási eredmények
(MTI) – Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanat, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt megerősödéséhez vezethet.
Keddi blogbejegyzésében Geoana úgy értékelte a magyarországi választási eredményeket, hogy nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd, és megfosztanák ez utóbbit a romániai magyarok legfőbb érdekvédelmi szervezeteként élvezett státusától, ami első lépésben az RMDSZ- nek a kormányból való kiszorítása révén valósulhat meg.
Geoana szerint a magyarországi választási eredményt Bukarestben elsősorban abból a szemszögből kell vizsgálni, hogy a Fidesz támogatja a romániai magyar "radikális" erőket. Úgy véli, hogy Orbán Viktor "támogatja" Tőkés László romániai európai parlamenti képviselőt és Szász Jenő MPP- elnököt, valamint a szlovákiai, a vajdasági és az ukrajnai radikális magyar erőket.
A szenátus elnöke szerint köztudott az is, hogy Basescu az MPP pozícióját akarja megerősíteni az RMDSZ kárára, így a magyarországi választásokat követően az MPP nem csak Basescu támogatását élvezheti majd, hanem a budapesti új hatalomét is – írja Mircea Geoana.
Népújság (Marosvásárhely)

MPP-mozgalmat szervez Tőkés András
Demokrácia mozgalmat kíván létrehozni a Magyar Polgári Párton belül Tőkés András, aki arra ösztönzi a „pártprivatizációt” elutasító párttagokat és -szimpatizánsokat, hogy ne távolodjanak el az alakulattól, hanem erősítsék azt.
Az MPP tavaly lemondott alelnöke szerint a mozgalom véleményformáló, a párt politikai irányvonalát befolyásolni akaró politikai műhellyé válhat, amely biztosíthatná az eredetileg meghirdetett irányvonal megtartását, az MPP demokratizálódását, szavazóbázisának megerősödését.
Krónika (Kolozsvár)

A küszöbönálló kormányváltás nyertese az egész nemzet – Magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét az EMNT
Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot – írja csütörtöki közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Úgy fogalmaznak: magukénak érzik a Fidesz győzelmét, „hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye”.
2010. április 11-én a Fidesz–KDNP választási koalíció elsöprő – európai szinten is úgymond példa nélküli – győzelmet aratott a magyarországi országgyűlési választások első fordulójában. „A győzelem várható volt, mégis örülünk a bizonyosságnak, aránya pedig egy ügydöntő népszavazás erejével bír” – olvasható a közleményben. Mint fogalmaznak, Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot, és a nemzeti gondolatra érzéketlen posztkommunista internacionalizmust (MSZP), valamint a kozmopolita modernizációt (SZDSZ) képviselő, az országot a térség éllovasából sereghajtóvá silányító politikai garnitúrát eltávolítsák a döntéshozatal közeléből, és a húsz évvel ezelőtt elmulasztott valódi rendszerváltozást végre kikényszerítsék.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét, hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye a bálványosi folyamat keretében. „Meggyőződésünk, hogy a küszöbönálló kormányváltás nyertese nem csupán a szűken vett ország és annak polgárai, hanem az egész nemzet, annak külhoni közösségeivel együtt” – írja a közlemény.
A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés nagy lélegzetű programjának gyakorlatba ültetése a nemzet ügyeit felvállaló kormány és a vele stratégiai partnerséget vállaló külhoni magyar érdek-képviseleti szervezetek közös feladata és felelőssége. Győztes csata után sok a „szövetséges”. Ilyenkor még azok is „barátokká” válnak, akik még a választást megelőző napokban is a Markó-doktrína – „tartsunk egyenlő távolságot minden magyarországi párttal” – értéksemleges elvét hirdették – fogalmaz az EMNT közleménye.
Az EMNT nem kíván részt venni a politikai helyezkedések versenyfutásában. Mint írják, „több éve azon munkálkodunk, hogy a szűkkeblű pártpolitikai meggondolásokat a nemzetpolitikai látásmód váltsa fel. Sokkal nagyobb a tét annál, mintsem hogy kisstílű, egyéni érdekeket előtérbe helyező politikai akarnoksággal vesztegessük el az előttünk álló történelmi esélyt”. Rendezni kell végre közös dolgainkat – írja a közlemény. Rengeteg munka vár reánk, mindenekelőtt pedig „Trianon gyógyítása” – teszik hozzá.
Kilencven év után a szétszakítottság állapotát végre a közösségvállalás cselekvő öntudata válthatná fel. Ne csak mondjuk, hogy „egy a nemzet”, hanem gondolkodjunk is ebben, és eszerint is cselekedjünk – hangsúlyozza az EMNT. Itt az idő arra, hogy a kommunista vétetésű „be nem avatkozás politikájának” elvével végképp leszámoljunk. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekeiért kell összefognunk mindannyiunknak – teszik hozzá.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) keretében a nemzet ügyeiért felelősséget érző szervezetek eddig is ezt szorgalmazták, de mindezt az eddigieknél is eredményesebben tehetnék, hogyha ezt az újraalakuló – a magyarországi pártokat és a kormány képviselőit is magába foglaló – Magyar Állandó Értekezlet keretében tehetnék. Példaértékű, ahogyan Magyarországon a Fidesz–KDNP néppárti koalíciónak sikerült egy táborba gyűjtenie az ország nemzetben gondolkodó – immár többséget alkotó – részét. Ezt szorgalmazza Erdélyben az EMNT is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében.
„Nemzetpolitikai téren csak együtt lehetünk eredményesek” – írja az EMNT. Hozzáteszik: reméljük, hogy a példából az erdélyi magyar politikai és közélet szereplői is érteni fognak. A magyar nemzeti érdekek hatékony képviselete csak olyanképpen alakítható ki, hogyha a parlamenti képviselet monopóliumából, valamint kormánybéli tagságából eredő kizárólagossági törekvéseit az RMDSZ önként korlátozza, a Magyar Polgári Párt vezetői pedig az oktalan elszigetelődéshez vezető politikai tisztogatás politikájával végre felhagynak. Amint az elmúlt közel egy évszázadnyi kisebbségi lét tapasztalatai bizonyítják: a magyar összefogásnak nincs valós alternatívája.
Magyarországon a választások második fordulójának lejártával az Orbán Viktor, a „nemzet miniszterelnöke” által vezetett nemzeti kormány ideje jön. Legyünk azon, hogy az „ország” szép győzelmét közös erővel fordítsuk át a „nemzet”, egész Kárpát-medencei magyarságunk nyereségére – írja a közlemény. Hozzáteszik: megalapozottnak látjuk azt a reményünket, hogy a nemzeti minimum olyan sarkalatos kérdéseiben, mint amilyenek a kettős állampolgárság, az elszakadt nemzetrészek többszintű autonómiája, oktatási, kulturális, tudományos és egyházi intézményeink összeillesztése, integrált magyar gazdasági stratégia kimunkálása, sikerül előrelépnünk. Erős Magyarországot, szervesen fejlődő régiókat és hét határon átívelő nemzeti uniót akarunk az Európai Unióban – áll a kommünikében.
A magyar választópolgárok elsöprő többsége erre szavazott: legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, és legyen jó magyarnak lenni Európában. Ehhez viszont az is szükséges, hogy ahol magyarok élnek a szülőföldjükön, mindenütt jó legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében – olvasható a közleményben, amely úgy zárul: „Anyaországi testvéreinket arra kérjük, hogy a második fordulóban ne pártokra, hanem a nemzetre szavazzanak”.
MNO.hu

Az átvilágítás része a rendszerváltásnak"
Nagyvárad – Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a rendszerváltozásnak része kell legyen az átvilágítás, mert ha nem vágjuk el a szálakat, akkor meghosszabítjuk a kommunizmus folytonosságát.
Péntek délelőtt nagyváradi EP-irodájában sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti képviselő, melynek fő témája a kommunista és a titkosszolgálati múlttal való szembenézés, illetve az ezek visszahúzó örökségétől való szabadulás volt. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy a rendszerváltozásnak része kell legyen azátvilágítás, mert ha nem vágjuk el a kommunizmus és a demokrácia közötti szálakat, akkor meghosszabítjuk előbbinek folytonosságát. “Világos, hogy csakis akkor szakíthatunk a visszarendeződéssel, ha szembenézünk a múltunkkal”, fogalmazott. Arra emlékeztetett, hogy ennek tudatában az idén tovább folytatódott az egyházi átvilágítás, 2008-ban pedig az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS) igazolásának megfelelően szerinte összesen 16 református lelkészi személyről bizonyosodott be, hogy együttműködtek a Szekuritatéval. Ugyanakkor további lelkészi személyek esetének megitélése függőben, illetve folyamatban van, tette hozzá.
Negatív propaganda
A volt püspök meglátásában az átvilágítás folytatása komoly ellenállásba ütközik, mert a legutóbbi leleplezések nyomán sokan éles ellentámadása lendültek, és “közvetlen módon vagy különféle lejáratási módszerekkel próbálják akadályozni az igazság feltárását”. Meggyőződése: bizonnyal feltételezhető, hogy a szekustisztek, illetve volt tartótisztek megnevesítése őket magukat, valamint egykori és jelenlegi (?) kollaboránsaikat is erőteljesen aktivizálta. Az EP-képviselő neveket is említett, szerinte Florin Budea és Laura Gal újságírók, Aurel Căprariu alezredes, Aurel Agache volt kézdivásárhelyi milicista fia és Gheorghe Rădulescu járnak élen a negatív propaganda-kampányban. Megítélésében a politikai és az egyházi oldalon is hasonló, őt lejárató megnyilatkozások, aknamunkák tapasztalhatóak, példaként név szerint említette Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselőt, az “MPP-szócső” Polgári Élet című újságot, Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztort, Visky István bihari lelkészértekezleti elnököt, Bátori Gyula volt gencsi lelkipásztort és Balogh Béla volt kolozsvári tiszteletest.
Tőkés László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy “sok rovott múltú református lelkész” telepedett át Magyaszországra, mint amilyen állításában Halász Alexandru volt temesvári, Kovács Imre volt paptamási és Fazakas László volt margittai lelkészek vagy a Bereschi és a Tudorache fedőnevek viselői. Ugyanilyen vonatkozásban említette Bartha Tibor ortopéd főorvost is, aki Budapestre költözött. “Félő, hogy némelyiküket mind a mai napig kezében tartja a román titkosszolgálat, és emiatt ők új hazájukra nézve is veszélyt jelentenek. Húsz évvel a rendszerváltozás kezdete után, társadalmunk és nemzetünk erkölcsi-lelki megújulásának komoly előfeltétele a tisztulás”, vélekedett.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Éhes eszkimók
A jobboldal Tőkés Lászlón és Szász Jenőn kívül egyetlen politikust sem volt képes országosan is ismertté tenni.
Úgy tűnik, a magyarországi választások a romániai magyar helyzetre is rányomják bélyegüket. Igaz, Magyarország súlyos gazdasági válságban van, s a gyors kilábalás esélyei sem a legjobbak, a magyar állampolgároknak még akkor is nagyon kemény munkának és további megszorításoknak kell elébe nézniük, ha a Fidesz-KDNP csupa Nobel-díjra esélyes zsenit állít a gazdasági tárcák élére.
Úgy tűnik, a magyarországi választások a romániai magyar helyzetre is rányomják bélyegüket. Igaz, Magyarország súlyos gazdasági válságban van, s a gyors kilábalás esélyei sem a legjobbak, a magyar állampolgároknak még akkor is nagyon kemény munkának és további megszorításoknak kell elébe nézniük, ha a Fidesz-KDNP csupa Nobel-díjra esélyes zsenit állít a gazdasági tárcák élére.
Az azonban bizonyosra vehető, hogy az Orbán-kormány, ahogy eddig is tette, ezután is erejétől telhetően támogatni fogja a határon túli magyarságot. S egyáltalán nem mindegy, hogy a romániai magyarság politikai képviselete hogyan részesül ezekből a támogatásokból. Bár a fóka mind kevesebb, az eszkimók mind harciasabbaknak tűnnek...
Az, ami MPP háza táján az elmúlt napokban történt, valóban arra utal, hogy a Fidesz-közeli jobboldal pretendensei közt késélre menő küzdelem kezdődik a magyarországi kegyekért. Szász Jenő, Orbán Viktor egykori székelyföldi üdvöskéje, miután a román igazságszolgáltatás döntésére reagálva rendet teremtett a háza táján, megtisztította a pártot azoktól az „elemektől”, akik vonakodtak alávetni magukat a „többségi” akaratnak. S miután a saját portáján előállt a „rend”, késlekedés nélkül nekiesett a másik esélyes trónkövetelőnek, Tőkés Lászlónak.
Az RMDSZ nyilvánvalóan nem jelent túl nagy konkurenciát, a Fideszhez fűződő kapcsolatai még tisztázatlanok, a múltbeli feszültségek, az RMDSZ-nek a szocialisták iránti tapintatosabb álláspontja feltehetőleg nem mentek feledésbe. S bár a hivatalos fórumokon a Fidesz is a be nem avatkozás politikáját hirdeti, a múlt tapasztalatai alapján joggal számíthatunk arra, hogy Tőkés László Fidesznek tett szolgálatai nem maradnak viszonzatlanul. Ahogyan eddig sem maradtak. Nehéz lenne eldönteni, hogy Tőkés László megválasztásában mekkora szerepe volt Orbán Viktor korteskedéseinek, de bizonyosan nem kevés.
Igaz, a magyarországi kampányból ez ideig mi erdélyiek kimaradtunk. Ami egyébként a kampánynak magának sem tett rosszat. Nem volt Székely Himnusz és nem volt sem Tőkés László, sem Szász Jenő.
Így aztán érthető, hogy utóbbi nem késlekedik az egyébként is rossz napokat élő európarlamenti képviselő ellen frontális támadást elindítani. A vékonyabban csordogáló magyarországi támogatásokért ugyanis mindenekelőtt vele kell megküzdenie.
A hűtlen zsarnok hírébe keveredett férj ellenében most lehet, következésként most kell támadásba lendülni. Az Isten, haza, család hármasság látványos megbomlása könnyen azokat igazolhatja, akik a püspöki ájtatosság mögött korábban is ádáz politikusi ambíciókat szimatoltak.
Bárhogyan legyen is, az események azokat is kétségbe ejtik lassan, akik a romániai magyar politika megreformálását a jobboldal felemelkedésétől, az RMDSZ esélyes vetélytársaként fellépő radikálisabb alternatívától várták. Ezt a jobboldalt a jelek szerint a Fidesz kétharmados győzelme sem igen lesz képes kirángatni a kátyúból, amelybe hangadó személyiségei belevezették.
A jobboldal gyengeségét mi sem bizonyíthatná világosabban, mint az a tény, hogy Tőkés Lászlón és Szász Jenőn kívül az elmúlt nyolc évben egyetlen politikust sem volt képes országosan is ismertté tenni. Hogy ennek mi volt az oka, annak eldöntését bízzuk a harcban álló felekre. Addig azonban, amíg a két vezéregyéniség mellett senki nem rúghat, labdába aligha számíthatunk rá, hogy a jobboldal olyan politikusi gárdával állhat elő, amely a ciklus végén – hacsak Băsescu elnök addig ránk nem húzza a tíz százalékot – eséllyel versenghet az RMDSZ profi módra politizáló képviselőivel.
Arról nem is beszélve, hogy Orbán Viktornak sem lesz könnyű. Egy nyíltan gyűlölködő Szlovákiával az oldalában, maga is rászorul a román elnökkel együttműködő RMDSZ-re, hisz a nemzetközi porondon csak ránk való hivatkozással bizonyíthatja, hogy ha van kivel, akkor ő bizony békés és termékeny együttműködésre, gyümölcsöző szomszédságpolitikára képes. A hiba tehát nem bennünk, hanem a szlovákokban van.
Nyilvánvalónak tűnik: mindannyiunknak az volna jó, ha a feltehetően kétharmados Fidesz ezt a tényállást még idejében felismerné.
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)

Sepsiszentgyörgyön folytatódik az MPP-RMDSZ háború
Antal Árpád polgármester átverte az MPP-frakciót, és egy olyan határozatmellékletet csempészett a hétfői tanácsülés napirendjére, amelyet nem ismert, így egyöntetűen megszavazott a testület, s ezáltal megfosztották az összes hatáskörétől a nemrég visszahelyezett Bálint József alpolgármestert — állítják a sepsiszentgyörgyi tanács polgári frakciójának tagjai. A polgármester szerint erről szó sincs, a decemberi leváltást követő rendeletét erősítette meg most a tanács, nem volt titok, miről szavaznak, idejében megkapták az összes dokumentumot. Az MPP a határozat visszavonását és az ügy kivizsgálását kéri, ha szükséges, bírósági úton is eljárnak — nyilatkozták.
A hétfői rendkívüli tanácsülés napirendi pontjainak nagy részét pénteken kapták meg a tanácstagok, ám az inkriminált ötös határozat kiegészítésére csak hétfőn 10 óra 40 perckor, a tanácsülés kezdete előtt kevesebb mint két órával került sor, számítógépes kiközlésről lévén szó, a feltöltés pontos időpontja megjelenik — állítja Bálint József, aki papírral is igazolja az időpontot. Érvelésük szerint éppen ezért senki nem figyelt fel ennek tartalmára, és a határozat felvezetésében, indoklásában sem esett szó a jelentős változtatásról, így nem meglepő, hogy a tizennyolc jelen levő tanácstag egyöntetű igennel hagyta jóvá a határozatot. Az MPP-sek, pontosabban a gyűlésről hiányzó Bálint József este, a határozat tanulmányozásakor szembesült a ténnyel: az új elosztás szerint semmilyen feladatköre nem maradt. „Egyértelműen belopták, utolsó percben becsempészték a módosító mellékletet" — vélik a polgári tanácstagok, ellenőrizték, román tanácstag társaik sem tudtak a változtatásról, ismeretek hiányában szavazták meg a határozatot.
Antal Árpád polgármester értetlenül áll a polgáriak kifogásai előtt. Egy polgármesteri rendelettel még decemberben, Bálint leváltása után újraosztotta a feladatköröket, „hisz a munkának mennie kellett", azt a döntést terjesztette most elfogadásra a tanács elé, szerinte egyértelműen szerepelt benne minden változás. Ha május 4-én a brassói táblabíróság megerősíti a szentgyörgyi döntését, ad bőven feladatot az MPP-s alpolgármesternek, jól átlátható és ellenőrizhető munkát, például megbízza, szerezzen pénzt az utak javítására, csatornázásra — mondja. Senki nem próbált semmit becsempészni, félreértés történt, Kulcsár Tünde jegyző szerint az említett dokumentum már pénteken is a tanácstagok rendelkezésére állt, hétfőn jelezte egy képviselő (nem MPP-s és nem RMDSZ-es), hogy nem jól kivehető az ábra, így kicserélték a személyzeti beosztásról szóló rajzot, s ezért jelenik meg a későbbi időpont. Vállalja a felelősséget, és kollégái tanúsíthatják állítását — hangsúlyozza.
Az MPP-frakció nyilatkozatban is tiltakozik, „felháborodva vették tudomásul", hogy „törvénytelen manipuláció áldozatai", ragaszkodnak a határozat érvénytelenítéséhez és az eset kivizsgálásához.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új kezdet vagy végjáték? – A Magyar Polgári Párt abszurdja
Előzmények dióhéjban
Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletét hosszú időn keresztül egyetlen szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) birtokolta, majd 1996-tól, az addig nemzeti önkormányzatként működő szervezet román versenypárttá alakításától kezdve a monopólium megtöréséig, 2008-ig bitorolta.
2003-ban létrejött ugyan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), továbbá a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), de az első kettő parlamentszerű, választásokon nem induló testület, az MPSZ-t pedig induláskor elgáncsolták. Emlékezetes, hogy 2004-ben a MPSZ 54.000 támogató aláírást gyűjtött össze, jóval többet, mint amennyit az egyébként mélyen antidemokratikus, oligarchisztikus és versenyellenes román választási törvény megkövetelt. Ennek dacára, az RMDSZ mesterkedései nyomán, a román illetékes hatóságok formai hibára hivatkozva leseperték az asztalról az aláírásokat s nem engedték indulni a Magyar Polgári Szövetséget a választáson. Válaszul az MPSZ vezetői egy új párt bejegyzéséről döntöttek.
Az aláírások lassan gyűltek, de végül 2007 végére sikerült őket összeszedni és 2008 elején bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). A 2008-as önkormányzati választások után sort kellett volna keríteni az új vezetőség megválasztására, de az alapító elnök a párt legfelsőbb fórumának összehívásával kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatokba keveredett, a megyei elnököknek a kongresszus összehívására vonatkozó levelét nem vette figyelembe, sőt, kiadott a sajtónak egy olyan, a korábbinak ellentmondó közleményt a megyei elnökök nevében, melyet azok közül többen nem írtak alá s ezt később a sajtóban is közzétették. Magyarán: hamisítás történt. A 2008-as parlamenti választásokon az MPP nem indult, az általa támogatott független jelöltek elvéreztek.
2009. március 14-én végül sor került Gyergyószentmiklóson az első Országos Tanács megszervezésére, melyen Szász Jenő levezető elnök javaslatára a meghívottaknak szavazati jogot biztosítottak. Ez eleve törvény- és alapszabályzat-ellenes lépés volt, de hogy még nagyobb legyen a szabálytalanság, a meghívottak és a legitim küldöttek vegyesen ültek, sötétzöld és világoszöld cédulákkal és a szavazás pillanatában még azt sem lehetett tudni, hogy azok szavaznak-e, akik erre jogosultak vagy mások is. A gyűlésről a törvényesség és alapszabályzatszerűség hívei kivonultak, majd több háttéregyeztetés után az alapító elnök csökönyössége miatt kénytelenek voltak bírósághoz fordulni, mely a nemrégiben hozta meg döntését, megtagadva a törvénytelen módon meghozott alapszabályzat-módosítások bejegyzését.
Ami 2009. március 14-én történt, az súlyosabb alapszabályzat-sértés, mint amit a Markó korszakban az RMDSZ-en belül valaha elkövettek. Hasonlót az RMDSZ történetében csak a Domokos korszakban találunk: a Hargita megyei 1992-es listahamisítás volt ilyen súlyú, illetve ennél is súlyosabb szabályzatsértés, amikor az elnök – s implicit a román hatalom – embereit a legitim fórumokon elszenvedett vereség után a mindmáig sem létező Hargita megyei szervezetre való hivatkozással összehívott illegitim elektoros gyűlés segítségével juttatták végül vissza a képviselői listára, hosszas egyeztetések után. De aki az RMDSZ-t többek között azért hagyta el, mert elege volt a sorozatos szabálysértésekből, a hivatalos nyilatkozatok és a gyakorlati politika ellentmondásaiból, a posztkommunista antidemokratizmusból, azt aligha vigasztalja, hogy 1993 előtt az RMDSZ vezetői még Szász Jenőnél is gátlástalanabbak voltak.
Levélváltás és újabb küldöttgyűlés
A kiélezett helyzet, melyben nem kevesebb forog kockán, mint az, hogy lesz-e egyáltalán Erdélyben egy hiteles, minden magyar számára felvállalható autonomista ellenpólusa az RMDSZ-nek, Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét is szóra bírta, aki a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselőinek illetve önkormányzati képviselőinek címzett nyílt levelében többek között a következőket szögezte le: „A MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.” Jobbat Tőkés László se ajánlhatott, mint azt, hogy a levél címzettjei bírják rá az elnököt a gyűlés elhalasztására és megfelelő előkészítésére: „Ennek a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor a legfontosabb kérdésekre – nem utolsó sorban a megmagyarázhatatlan december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok. Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp kettészakítani.”
Válaszul Szász Jenő azt rótta fel impertinens stílusban Tőkés Lászlónak, hogy összefogott a RMDSZ-szel az Európa Parlamenti választásokon, pontosabban elfogadta egy együttműködési keret-megállapodás megkötésével párhuzamosan a neki felajánlott első helyet az RMDSZ listáján. Szász szerint Tőkés László „becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket”,“egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud”. Szász Jenő a diktátorok szokása szerint összetéveszti saját magát a Magyar Polgári Párttal, hiszen Tőkés László éppen az MPP maradék erkölcsi és politikai tőkéjének megóvása érdekében fogalmazta meg nyílt levelét. Az a Szász Jenő által is elismert tény, hogy az EMNT felajánlotta az MPP-nek az általa betölthető negyedik helyet az RMDSZ listáján, (az egyetlen EMNT-s hely, mely bejutásra esélye volt a listavezetői, Tőkés Lászlónak fenntartott hely után) elég nehezen egyeztethető össze az ártó szándékkal. Az is érdekes, hogy miközben bizonyos feltételek mellett ő maga is hajlandó lett volna az RMDSZ-szel „összefogni” a 2008-as választásokon, ha ugyanezt Tőkés László teszi, akkor az a választás szabadságáért küzdő emberek becsapása. Érdemes azt is felidézni, hogy Szász Jenő választások után még olyan nyilatkozatra is ragadtatta magát, miszerint ha az RMDSZ közösen indult volna az MPP-vel, akkor olyan frakciója lett volna az erdélyi magyarságnak, melyet kormányalakításkor nem lehetett volna megkerülni.
Azt is figyelmen kívül hagyta Szász, hogy Tőkés László – amennyiben folytatni akarta EP-képviselőként a megkezdett munkát – kénytelen volt az RMDSZ irányában nyitni, hiszen az MPP súlyosan lejáratta magát a 2008-as parlamenti választásokon. Az RMDSZ-es orientáció mellett szólt az is, hogy a Markó Béla ügyes taktikával és nagy médiavisszhang mellett felajánlotta Tőkés Lászlónak az első helyet pártja listáján. Ha ezt Tőkés László nem fogadta volna el, az egész erdélyi média, pontosabban az erdélyi média RMDSZ-párti 90%-a, azt harsogta volna, hogy Tőkés Lászlónak egyetlen célja az egységbontás, hogy az RMDSZ milyen nagylelkű ajánlatot tett, amit a destruktív, összeférhetetlen és az RMDSZ-t kibuktatni akaró Tőkés László nem volt hajlandó elfogadni stb. A végül meghozott döntés kétségkívül törést okozott az autonomista oldalon, mind az élbolyban, mind a középgárda körében s vélhető, hogy zavart okozott a szavazóbázis szintjén is. Az RMDSZ-t sem sikerült visszaterelni az autonómia útjára, de mindmáig megválaszolatlan és talán megválaszolhatatlan kérdés, hogy jobb lett volna-e ennél a forgatókönyvnél, ha Tőkés László függetlenként elbukik.
Egységes jobboldal akkor sem lenne, hisz Szász Jenő hatalom-megőrzési reflexei nem környezetfüggőek, nem kívülről indukáltak hanem belülről jövőek. Tőkés László helyett pedig Kovács Péter ülne az EP-ben.
Összefoglalóan megállapítható, hogy Tőkés László döntése az adott helyzetben, ha vitatható is, de politikailag racionális, nemzetpolitikai haszonnal is bíró döntés volt. S legkevésbé a nemzeti oldal pártját, alkotmányjogi, választási szempontból az RMDSZ egyetlen alternatíváját szétziláló, tönkretevő, feudumként kezelő és zárványpárttá alakító Szász Jenő az, aki ezért pálcát törhet Tőkés László felett.
OT reload
Miután a bíróság kimondta, hogy az egy évvel ezelőtti Országos Tanács határozatai törvénytelenek voltak, Szász Jenő sebtiben összehívott egy újabb Országos Tanácsot anélkül, hogy megvárta volna a bírósági ítélet indoklását.
Az elnök kongresszusi beszéde féktelen demagógiával másokat tett felelőssé a párt egy éves ex lex állapotban való tartásáért, saját magát pedig áldozatnak állította be. Nemhogy nem követte meg a küldöttgyűlést a bírósági döntés nyomán, de ellentámadásba lendült s nem kevesebbet volt képes állítani, mint azt, hogy „egy esztendeje nem egy jogvita, hanem egy jogvitának álcázott ádáz politikai vita az eredője a pártunkon belüli feszültségeknek.” Most ne akadjunk fel azon a fogalmazási malőrön, hogy az eredő nem szinonimája a forrásnak vagy az eredetnek, egy elnök lehet annyira elfoglalt, hogy ne legyen ideje a számára megírt beszédekből az efféle zöldségeket kigyomlálni. A probléma az, hogy a döglött macskát a szomszéd kertjébe dobja át.
Szász szerint az EMNT-RMDSZ választási megállapodásnak „A nyilvánosan be nem vallott (…) céljuk (…) az volt, hogy az EMNT maga alá gyűrje a korábbi szövetségeseit, az MPP-t és SZNT-t.” „Az első Országos Tanács ülésén igyekeztek nekik tetsző vezetőséget ültetni az MPP élére és amikor az MPP többségi akaratába ütköztek, akkor próbálták az egész ülést botrányba fullasztani, majd jogilag vitatni a többség akaratát.” Íme, milyen egyszerű erdélyi összeesküvés-elméletet fabrikálni a semmiből, leplezendő a saját szarvashibákat. Ostromlott vár hangulat, mindenki az egyetlen igaz, őszinte és elkötelezett ember és párt ellen. A botrányt Szász szerint nem maga okozta törvény- és alapszabályzat-ellenes lépéseivel, melyeknek egyetlen célja az volt, hogy garantáltan megőrizhesse a pozícióját. Nem. A botrányt azok okozták, akik felháborodtak azon, hogy a szavazati jogot olyanokra is kiterjesztik, akiket erre semmilyen jogszabály fel nem jogosít.
A féktelen demagógiának a küldöttek bedőltek. Csont nélkül, nagy többséggel megszavaztak mindent, amit elébük terjesztettek. Szász Jenő a titkos szavazáson elsöprő többséget kapott. A gyűlésen kizárták Gergely Balázst, aki tavaly Szász Jenő kihívója volt, de a botrányos szavazatkiterjesztő döntés után kivonult a gyűlésről, Kali Istvánt, a Maros megyei MPP egyik alapítóját, Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei MPP prominensét, aki a jogszerűség visszaállítása érdekében indított per egyik mozgatója volt, Murvai Miklóst, az Arad megyei MPP alelnökét, Nagy István pécskai közírót (http://blog.erdely.ma/nagyvarjas) valamit e sorok íróját. Az ürügy az alapszabályzat sorozatos megsértése. Az MPP alapszabályzata ugyanis szankcionálja a hivatalos irányvonallal való szembehelyezkedést. De mivel a hivatalos irányvonal 2009. március 14-étől eltért az alapszabályzatszerűségtől és törvényszerűségtől, a szembehelyezkedés az ezt felismerő tagok számára kötelességszerű volt. Ilyen alapon egyébként ki lehetett volna zárni az MPP-tagság gondolkodó részének nagy többségét.
Külön dicsőség Arad megyének, hogy a hat kizártból három idevalósi. Vélhető, hogy nagyon kényelmetlenek lehettek az elnöknek az aradiak, ha ennyi figyelmet fordított rájuk, annak dacára, hogy Aradon, a Szórványban sok esélye nincs az MPP-nek s az OT-n belül is elhanyagolható az aradiak szavazóereje. Vélhető, hogy ezzel próbálta megtorolni a hivatalos vezetés azt, hogy az MPP belső levelezési listáján az aradiak következetes és cáfolhatatlan érvekkel bizonyították az elnök eljárásnak tarthatatlanságát és személyének alkalmatlanságát az általa betöltött posztra. Külön érdekesség Murvai Miklós esete. Ő ellentétben Nagy Istvánnal és e sorok írójával nyilvánosság előtt soha nem bírálta az MPP vezetését, egyedül a BELSŐ levelezési listán fejtette ki érveit e témával kapcsolatban. Az ő esetében még ürügy sincs a kizárásra, mely Orwell 1984 című regényének anti-utópiáját idézi.
Szász Jenő azt mondotta kongresszusi beszédében: „Markó Béla és társai a Köcsög utcában elégedetten röhögnek a markukba, nekik már semmit nem kell tenniük csak hátradőlni, partnerük a „nemzeti összefogásban”, az EMNT szorgosan elvégzi a piszkos munkát.” Nos, ha ebben a mondatban négy betűt (EMNT) kicserélünk hét másikra (Szász Jenő), és kihúzzuk a „nemzeti összefogásra” vonatkozó pár szót, akkor bizony egy tökéletesen igaz megállapítást kapunk.
Szász Jenő megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványát a december 1-i Cotroceni látogatásával kapcsolatban is. „Amíg nem lesz Erdélyben autonómiánk és amíg engem, az MPP elnökét, meghívnak a Cotroceni palotába, mindaddig el fogok oda menni december 1-én, nem koccintani, nem elveket feladni és „hazát” árulni, hanem jelenlétünkkel emlékeztetni, hogy az adósság rendezése esedékes”. A szomorú helyzet az, hogy arról, hogy Szász bármi módon emlékeztette-e a román felet az adósság rendezésének esedékességére december 1-én, semmiféle sajtóértesülés nem szól. Annál több viszont arról a szomorú párhuzamról, mely fennáll a gyalázatos Kempinsky szállóbeli koccintással, melyen Medgyessy Péter, Adrian Nastase, az RMDSZ részéről pedig Verestóy Attila és Kelemen Atilla vettek részt. Ezzel a nem is oly erőltetett párhuzammal kell szembesüljenek az MPP tisztségviselők, tagok és szimpatizánsok nemcsak a sajtóban, hanem a mindennapi kommunikációban mind a választók, mind a kaján RDMSZ-es kollegák részéről.
Jellemző a gyűlés előkészítetlenségére, hogy olyan határozatot is megszavaztattak a küldöttekkel, miszerint „Nem jelölhetőek, illetve nem választhatóak meg a Magyar Polgári Párt vezető tisztségeibe helyi, megyei vagy országos szinten olyan személyek, akik más, politikai célokat is követő szervezetnek, mozgalmak a tagjai vagy tisztségviselői.” (…)
„Azon tagok ellen akik ezen határozatban foglaltakkal szemben bárminemű formában megnyilvánulnak fegyelmi eljárás indítódik (sic), az Alapszabályzatnak megfelelően.”
Kíváncsian várom, hogy mikor „indítódik” eljárás Szász Jenő ellen, aki az SZNT-nek alelnöke s mégis jelölték az MPP elnöki tisztségére. Ezt az abszurd határozatot nyilván azok ellen hozták, akik az MPP mellett a Szász Jenő által ellenségnek kikiáltott EMNT-nek is tagjai, de nem voltak képesek megtalálni a megfelelő jogi megfogalmazást ahhoz, hogy e paragrafus ne legyen vonatkoztatható az SZNT-re is.
Tőkés András, a Maros megyei MPP prominense, a párt alapító alelnöke a Gyergyószentmiklóson, a második OT-n történtekre reagálásképpen kiadott egy nyilatkozatot s meghirdetett egy mozgalmat. Tőkés András állásfoglalása rámutat „A gyanútlan küldöttek, a számukat meghaladó elnöki meghívottak gyűrűjében, megszavazták az „osztályellenség” egy részének a pártból való kizárását. Nem a pereskedőket, hanem a fajsúlyos ellenzékieket. A bírósági döntés által is igazolt törvénysértők kirúgták a pártból az alapszabályzat megsértését elutasítókat.” Tőkés András a motivációra is rámutat: „Az alapító Elnök ismerve vagy sejtve a róla kialakult véleményt, még a magyarországi választások előtt, kész tények elé akarta állítani a majdan nyertes politikai vezetést.” Ha Szász Jenő azt remélte, hogy a jogszerűség érdekében fellépő hat MPP-s kizárásával majd kedvét szegi a maradóknak abban, hogy felszólaljanak a továbbiakban is a törvényesség és alapszabályzatszerűség védelmében, akkor tévedett. Tőkés András ugyanis nemcsak Szász mesterkedéseire és azok motivációs forrásvidékére mutatott rá kíméletlen pontossággal, de meghirdette a Pro Demokrácia mozgalmat is, mely az MPP-en belül a párt demokratizálódását célzó szerveződés lesz.: „A Magyar Polgári Párt alapítóinak szándéka egy olyan demokratikusan működő, nemzeti-keresztény elveket valló, szociális érzékenységgel bíró párt létrehozása volt, amely az RMDSZ-el ellentétben, nem csak hirdetni, hanem gyakorolni is akarta programját. (…)
Hozzuk létre a párton belül a „Pro-

Exkluzív Erdély Online-interjú Tőkés Lászlóval
 – Az új, nagy politikai erővel rendelkező magyar kormány komoly esélyt nyújt a Kárpát-medencei magyar nemzetstratégia kiszélesítésére, hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő oldalunknak adott pénteki interjújában.
– Mire számíthat a határon túli magyarság az új magyarországi kormánytól?
– A magyarországi választások képe azt mutatja: nem csupán a gyõztes csapat nagyon jó, hanem az ellenfél is nagyon gyenge. Ebben az esetben senki sem mondhatja azt, hogy csupán protestszavazatról volt szó. A posztkommunista liberális vezetés a tönk szélére juttatta Magyarországot, tehát a protestszavazás is jellemzõ erre a választásra, másfelõl nagyon hangsúlyos a Fidesznek és szövetségeseinek a nemzeti érdekek melletti kiállása. Ez a kettõsség jellemzi ezeket a választásokat.
Továbbvinni az összefogást
– A magyarországi választások kimenetele összefogásra sarkallhatja a romániai magyar alakulatokat?
– Számomra a legfontosabb üzenet az, hogy a magyarországi választáson elfelejthetjük, hogy pártok között folyik a harc, hiszen az Orbán Viktor vezette szövetségnek olyan összefogást sikerült megvalósítania, amely mellett eltörpülnek a pártpolitikai szempontok. Ezt kellene kiterjesztenünk az egész Kárpát-medencére. Nem országpolitikára, hanem nemzetpolitikára van szükség. Ilyen szempontból tanulságos a határon túli nemzetrészek számára is, hogy félre kell tennünk a pártpolitikai szűkkeblűséget, amely tekintetben amúgy is teljesen esélytelen a helyzetünk a többségi utódállamokban. Ehelyett a nemzeti érdeket kell elõtérbe helyeznünk, és ekörül kell megteremtenünk a plurális egységet, amely vajúdik Erdélyben is. Sajnos nemhogy az RMDSZ-szel, de a másik táborban sem sikerül egy kívánatos összefogást megvalósítanunk. Számomra és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács számára egyértelmû az az üzenet, hogy a tavaly elkezdett magyar összefogást tovább kell vinnünk, ki kell szélesítenünk, és véglegesítenünk kell.
– Lát esélyt mindennek megvalósulására belátható idõn belül?
– Igen, mert olyan politikai erõtér alakul ki a Kárpát-medencében, amelynek a hatása alól nem vonhatja ki magát sem az RMDSZ, sem az MPP, hogy csak a két hazai magyar pártot említsem. Eddig joggal mondhattuk, hogy két szék között a pad alá kerültünk Budapest és Bukarest, Budapest és Pozsony, Budapest és Belgrád között. A politikai senkiföldjén vergõdtünk a megelõzõ kormány idõszakában, most viszont nekivethetjük a hátunkat egy szilárd magyarországi politikai háttérnek, és ezáltal kikovácsolhatjuk magunknak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai stratégiát.
Rais W. István
erdon.ro

Autonómiát kér az Érmellék
Székelyföldi mintára a partiumi-érmelléki régióban is beszélni kell az autonómia kérdéseiről és sajátos jogállásáról, ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnap Érmihályfalván megszervezi az Érmelléki Autonómia Fórumot – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor EMNT-alelnök és Török Sándor, a szervezet Bihar megyei elnöke.
A Bartók Béla Művelődési Házban tartott eseményen jelen lesz Tőkés László európai parlamenti képviselő is. „Kilencven évvel Trianon után az EMNT meghirdette gyógyítási programját és ennek a történelmi tettnek lesz a nyitánya ez a fórum” – hangsúlyozta Török Sándor. Hozzátette: autonóm régiót szeretnének létrehozni, melynek megvalósításához az Érmelléki Autonómia Fórum lesz az első lépés.
„Ez nem csak az EMNT ügye, nem pártállás kérdése, ez mindenki számára fontos, aki magyar érzületű” – mondta el Török. Szerinte egyforma teher mellett egyforma jogok járnak mindenkinek, ezen autonómia semmilyen negatív hatást nem jelentene a lakosságra nézve, a magyarság megmaradását segítené.
Toró T. Tibor, a szervezet országos alelnöke elmondta: az autonómia és a megvalósításához szükséges kérdések felvetését az EMNT Bihar megyei szervezete kezdeményezte, hangsúlyozva, hogy a székelyföldi törekvések mintájára a Partiumban is hasonló kellene. A kezdeményezők célja megerősíteni és tudatosítani az érmelléki emberekben az autonómiához való jogot, az önrendelkezés iránti igényt.
A kezdeményezéshez csatlakozott a Szatmár és Szilágy megyei EMNT-vezetés is. Egy interregionális tervet alakítanának ki, mely közös politikai, kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiát jelentene, így „saját lábon állna” a régió.
„Ezen a vidéken igen nagy arányban laknak magyarok s az autonómia folyamata beilleszthető lenne a decentralizációs folyamatokba. A nyelvi jogok kiterjesztése is megvalósítható lenne, különös tekintettel arra, hogy ez már Európa-szerte elterjedt gyakorlat” – hangzott el a sajtótájékoztatón, melyen elmondták, egy emberekhez közel álló programot szeretnének, melyhez az EMNT adná a keretet.
A szervezet azt tervezi, hogy a soron következő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon kéri a kezdeményezéshez az RMDSZ támogatását is. Több oldalról kell „megtámadni” a problémát, hogy az autonómia valósággá váljon – hangsúlyozták. Az EMNT-s vezetők szerint igen fontos az egyezségkötés az RMDSZ-szel és az MPP-vel, hogy a magyar–magyar önös érdekek ne írják felül a közös érdeket.
A körülbelül 90-100 ezer lakosságot számláló Érmellék Székelyföld és Kalotaszeg mellett Erdély „legmagyarabb” kistérségének számít.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)