Ágoston Hugó, a lap munkatársa, az Új Magyar Szó főszerkesztője a magyarországi választásokon a kormánykoalíciónak szurkolt. Idézett a baloldali lapokból, a magyar jobboldal belemenekülhet a mítoszaiba, a választási csalások képzetébe vagy az MDF árulásának hitébe. Az erdélyi magyarság csalódott volt. Ágoston Hugó azonban reméli, az erdélyi megtévesztettek hamar rájönnek, mi is történt az utóbbi években. Rájönnek, nem igaz, hogy Magyarország lakosságának az a része, amelyik nemet mond a kettős állampolgárságra, és amelyik igent mond a balliberális kormányra ostoba, aljas, hazaáruló. „És hogy az Orbán Viktort nagyon nem akaró európaiak is mind megveszekedett magyarellenesek.” Ágoston Hugó megnézte Budapesten a könyvfesztivált. Az egyik teremben megjelent Göncz Árpád és Jancsó Miklós, akivel üdvözölték egymást. Jancsó Miklós egy olyan könyvet konferál fel, amely magyar prioritásokról, „magyar elsőkről” szól. Elkezdett félreérthetetlen célzásokat tenni egy bizonyos etnikumra-felekezetre, a zsidókra. Ágoston Hugó szégyellte magát. /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. Más mélységek tárulnak fel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./

A parlamenti választáson Magyarországon ismét a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. E pártok négyéves kormányzati teljesítménye vitathatatlanul gyenge. Az utóbbi másfél évben alig foglalkoztak kormányzással, minden figyelmüket és erejüket a választási kampányra összpontosították. A magyar állam súlyos pénzügyi helyzetben van. A növekvő munkanélküliség; az Európai Unió többszöri figyelmeztetése; a nemzetközi hitelminősítő intézetek Magyarországot „leminősítő” értékelései ellenére a magyarországi véleményformáló körök legtöbbje a kormány mellé állt. Az ígérgetés mellett a két kormányzó párt kampányának legfőbb eleme Orbán démonizálása volt. Mivel a magyarországi elektronikus és írott sajtó aránytalanul nagy hányada az MSZP és az SZDSZ klientúrájához tartozik, az Orbán-ellenes hangulatkeltés sikerrel járt, olvasható a Budapest Analyses elemzésében. Ugyanakkor Orbán Viktor az a politikus, aki a választópolgárok csaknem felét képes pártja, a Fidesz mellé állítani. Az Orbán Viktor vezette Fidesz ma Magyarországon az egyetlen, tömegtámogatottsággal is rendelkező politikai formáció, mely a kommunista rendszerben gyökerező érdekszövetségen kívül helyezkedik el, és szemben áll azzal. Ez az elsődleges magyarázata annak, hogy a magyar politikai élet központi témája Orbán eltávolítása a politikai színtérről és ezáltal a Fidesz meggyengítése. Az MSZP és az SZDSZ klientúrája hatalmasra duzzadt. E klientúrához tartozik a média egy tekintélyes szelete, kutatóintézetek, könyvkiadók, sőt, egy kis jobboldali parlamenti párt is – a Magyar Demokrata Fórum (MDF) –, mely közvetetten segítette a két baloldali párt hatalmon maradását. Az őt a hatalomban megtartó klientúrájának foglyaként az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció aligha lesz képes úrrá lenni a pénzügyi, és az ebből következő gazdasági nehézségeken. /Budapest Analyses: Magyarország a parlamenti választások után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Választások voltak Magyarországon, a baloldal győzött. A balliberálisok képesek megragadni egymás kezét, hogy legyőzzék a jobboldalt. A MIÉP a Jobbikkal szövetkezett, és állandó vita volt közöttük. A Fidesz nem fogta meg a kezüket. Csurka a második fordulóban arra biztatta az embereket, hogy ne menjenek szavazni, mert nem támogatta őket a Fidesz. A legkegyetlenebbül Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya járt el a Fidesz ellen. Antal József nevét lobogtatva kampányolt a Fidesz ellen. Dávid Ibolya akkor is kitartott az Orbán elleni gyűlöletben, mikor Orbán Viktor visszalépett miniszterelnöki jelöltségéből, hogy ezzel is az ország érdekeit szolgálja.     Tőkés László püspök egy utolsó próbálkozást tett az Erdélyből küldött tiltakozó, kérő levéllel. Ez sem segített. Mi azt üzenjük: ne add fel, Fidesz! Hajrá, magyarok! – írta Plesa Vass Magda. /Plesa Vass Magda: Összefogásból elégtelen! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

Dávid Ibolya, az MDF-es elnök asszony megállás nélkül acsarkodott Orbán Viktor és a Fidesz ellen, közben a választókat arra sem érdemesítette, hogy megismertesse velük: miféle új konzervatív értékrendre akarja zsebpártocskáját felépíteni. Összekeveri a szocialista és a liberális eszméket.  Nem kell kétségbe esni, a Fidesz egyetlen képviselői mandátumot sem veszített 2002-höz viszonyítva. Orbán Viktorék rövid idő alatt talpra állnak. Megható volt látni a választások második fordulójának estéjén a Szentháromság térre összegyűlt rengeteg fiatalt. Az összetartozást kell tovább ápolni. /Fazekas Károly Csaba: Fel a fejjel! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

Sokan reménykedtek abban, hogy az idei választások nyomán fordulat következik be a magyar politikai életben, s a Fidesz veszi át a kormányrudat. A határon túli magyarság jelentős többsége is erre számított. Vélemények hangzanak el azóta is, miért lett a kampány kimenetele az, ami. Mondják, hogy a Fidesz bedarálta a kisebb jobboldali pártokat. Koncz Attila például nem átallotta azt állítani, hogy a Fidesz „Rákosi legjobb tanítványaként szalámizta az MDF-et”. Úgy látszik, nem tudja, Rákosi módszerének a kommunista vezérlésű politikai rendőrség, az ÁVO és a szovjet politikai rendőrség, az akkor még NKVD is szerves része volt. Ezek szerint tehát a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a Fidesz miatt jutott oda, ahova: 1992-ben a Fidesz zárta ki az MDF-ből Csurka Istvánt és társait; nem Szabó Iván és társai váltak ki az MDF-ből és hozták létre a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), mert ez a Fidesz műve volt; tavaly nem Dávid Ibolya és társai zárták ki az MDF országgyűlési csoportjának majdnem a felét, köztük Lezsák Sándort, az MDF egyik alapítóját és vezéralakját, hanem a Fidesz. Ghiczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egykori elnöke volt az, aki addig fészkelődött elnöki székében, mígnem szétverte saját pártját. És mi történt a Független Kisgazdapárt háza táján? Torgyán József, a párt elnöke volt az, aki 2002 előtt, kormányszövetségben a Fidesz-szel, bezáratta a párt székházának kapuját és nem engedte be a vezetőségi tagokat. Addig-addig, míg őt is kizárták a maradék pártból. A Magyar Szocialista Munkáspártból lett Magyar Szocialista Párt, bár tagadja, de megőrizte szülője módszerét. Ugyanezt alkalmazza Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) is. Goebbels mondta: a hazugságot addig kell ismételni, mígnem igazság lesz belőle. 1998-ban, miután a Fidesz került kormányra, az MSZP-SZDSZ megrémült, nyomban elindították a suttogó propagandától a nyílt támadásig terjedő hazugságfröcskölő gépezetüket. Szájról szájra terjesztették és terjesztik, hogy Orbán Viktor cigány, eredeti neve Orsós. „Csalnak, lopnak, hazudnak”, harsogták. Nyugaton terjesztették, hogy Orbán Viktor faj- és zsidógyűlölő. Horn Gyulával, az ’56-os pufajkással, Kovács Lászlóval, Kádár elvtárs sírig hű tanítványával az élen, a sajtószabadság „védelmében” tüntettek. Az „árokásó” Fidesz „kettészakította az országot” – Kádár idején bezzeg példátlan volt az egység: az ávósok, a III/III-as, a III/II-es ügynökök, a pártkáderek, a pufajkások és az értelmiségiek, a munkások meg a parasztok „egysége”, írta Asztalos Lajos. Orbán Viktor az autópályák építéséhez az apja bányáiból szállított dolomittal hatalmas vagyont harácsolt össze – nem úgy, mint „szegény” Gyurcsány. Keller László, a „nagy” MSZP-s vegy-ész „kiderítette”, felbecsülhetetlen kárt okozott, mert a dolomit az esővíztől „kénsavat fejlesztett”, ami „szétmarta” az utakat. Most, a választási kampány idején viszont arról zengett a kórus, hogy a Fidesz-kormány alatt „egyetlen km” autópálya sem épült. 2001 végén, 2002 elején a 23 millió románnal ijesztették a népet, 2004 novemberében 800 000 határon túli volt a mumus. Közben a költségvetési hiány eddig nem látott méreteket ért el, az államadósság pedig rekordmagasságot. /Asztalos Lajos: Választások, MDF-bedarálás és egyebek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

A héten frakcióülést tart a Fidesz, ahol már személyi kérdések is szóba kerülnek. A KDNP külön parlamenti csoportot alakítana. A Fidesz választási veresége után elsőként az elnökség és a leendő frakciótagok üléseztek. Orbán Viktor pártelnök bejelentette: mindenért ő vállalja a felelősséget. Simon Judit, a lap munkatársa szerint a Fidesz szövetségesei elhagyni készülnek a süllyedő hajót. A Fidesz vizein a képviselőházba evezett KDNP már bejelentette, hogy külön frakciót kíván alakítani, és hozzájuk csatlakozik a korábban soraikból a kormányzó Fideszhez átigazolt csoport, a Semjén Zsolt nevével fémjelzett MKDSZ. Lezsák Sándor, aki az MDF-ből kiváltakkal megalakította a Magyar Fórumot, azt nyilatkozta: nem biztos, hogy a Fidesz-frakció sorait fogják gyarapítani. Simon Judit szerint a Fideszben egyre gyarapszik az elégedetlenek tábora, továbbá a „vezér nemcsak arra ügyelt, hogy kézben tartson mindent a pártban, de arra is, hogy ő legyen a Fidesz „arca”„. A Fidesz érdeke, hogy megtartsa néppárti jellegét, valamint az elmúlt években 2,3 milliós táborát. Egyik oldalról Orbán Viktor az a személy, aki ezt a tábort képes összetartani. Elemzők szerint a Fideszben elkezdődik a mozgolódás. Várható, hogy az Orbánt és csapatát megkérdőjelezők is helyet kérnek maguknak. /Simon Judit: Merre tovább, Fidesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

„Orbán Viktortól lassan megszokjuk, hogyha valamit el akar fedni, mondjuk a Fidesz vagy a saját hibáit, akkor előszeretettel veszi elő az MDF-et és üt rajta kettőt-hármat” – nyilatkozta Budapesten Herényi Károly MDF-es politikus, arra reagálva, amit Orbán Viktor Fidesz-elnök a párt május elsejei nagygyűlésen velük kapcsolatban mondott. Orbán Viktor kijelentette, hogy tudomásul kell venniük, amit az MDF sohasem rejtett véka alá a kampányban. „Ők nem kormányváltást, hanem ellenzékváltást akartak – mondta -, márpedig az ellenzékváltás a baloldal, az MSZP és a szabaddemokraták érdeke. Azért fognak bennünket támadni, hogy helyünkre ültethessék az MDF-et.” Orbán elhatárolódott az MDF-től, trójai falónak nevezve a pártot. „Az összefogás első feltétele, hogy a trójai falovat nem húzzuk be a táborunkba” – jelentette ki, hozzátéve, hogy tudomásul veszik, nem hozzájuk tartozik, hanem „azoké, akik építették”. Herényi szerint valóban más ellenzékre van szükség Hibás ellenzéki szerepfelfogásnak minősítette, miszerint minden rossz és minden pocsék, ami kormányoldalról jön. /Guther M. Ilona, Budapest: Fidesz-MDF jobboldali belharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Május elsején a baloldal a budapesti Városligetben tartott győzelmi pikniket, Gyurcsány Ferenc és Hiller István újra győzelemittasan szónokolt, de semmi tényszerűt nem mondtak jövendő kormányprogramjukról. Hallgattak, sunyítottak a mostani kormánykoalíciót támogató fantomszervezetek. A harciasabb szakszervezetiek – nagyon kis számban – a munkaügyi tárca épülete előtt tüntettek a minisztérium megőrzéséért és a munkavállalók érdekeinek védelmében.   Független gazdasági elemzők szerint az anyaországi társadalom számára Gyurcsányék csak az őszi önkormányzati választások után fogják majd tálalni az igazi ,,feketelevest”. A Fidesz tábora a budai Várban gyűlt össze újra, sereglésük megint imponáló volt, tízezrek várták újra Orbán Viktort. Orbán saját felelősségéről is szólt.Kifejtette, hogy a magyar jobboldalnak az elkövetkezőkben sokszínűbbnek és tagoltabbnak kell lennie. Ebből az összefogásból kizárta az MDF budapesti vezetésének holdudvarát, melyet ,,trójai lónak” nevezett, mit megépítői arra szántak, hogy ,,ellenzékváltást” vigyenek végbe. Kérdés, hogy a Dávid Ibolya és Herényi Károly által dirigált maradék MDF nélkül megőrizheti-e parlamenti és társadalmi súlyát a jobboldal, nem hull-e szét darabjaira? Nem lenne jó! – írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Széthullhat-e a magyar jobboldal? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Tisztázó megbeszélést javasol Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti (EP) képviselő az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében. Egyetértett Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a tájékozódási problémák jövőbeni elkerülésére jobb magyar–magyar párbeszéd szükséges. Tabajdi ezért azt javasolja, az érintettek, Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, Kötő József államtitkár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, az MSZP, a FIDESZ az SZDSZ és az MDF magyar országgyűlési és EP-képviselői, a magyar kormány illetékesei, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőségi tagjai részvételével tartsanak megbeszélést akár Kolozsváron, akár Marosvásárhelyen, június végén. /Tisztázó egyetemvitát javasol Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az Európai Parlament néppárti frakciójának tagjai, köztük öt magyar, levelet intéztek az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosohoz, amelyben a bizottság romániai országjelentésében lévő, a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos hiányosságokra hívják fel a politikus figyelmét. A levélben Szájer József (Fidesz-MPSZ), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Olajos Péter (MDF), a szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (MKP), az erdélyi Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ), valamint a francia Alain Lamassoure és a német Michael Galler egyebek között kifogásolják, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben a mostani dokumentum egyáltalán nem említi a magyar kisebbséget, illetve nem tartalmaz konkrét elvárásokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is magában foglaló koppenhágai kritériumok teljesítésének érdekében. Az elmúlt hónapokban nem javult a kisebbségek helyzete az országban – állapították meg a szerzők. /Cs. P. T.: Néppárti levél Barrosónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Zárt ajtók mögött zajlott Gyurcsány Ferenc kormányfő és az ellenzéki pártok vezetőinek mintegy kétórás egyeztetése május 25-én Budapesten, az MDF székházában. Gyurcsány a múlt héten kezdeményezett külön-külön egyeztetést az ellenzéki pártok elnökeivel, de ezt csak Dávid Ibolya, az MDF elnöke fogadta el, ő is azzal a feltétellel, hogy erre az MDF székházában kerüljön sor. Miután a Fidesz és a KDNP ötpárti egyeztetést javasolt, Dávid Ibolya meghívta valamennyi párt képviselőjét az egyeztetésre. Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nem volt jelen. „Sok-sok év után sikerült kimozdítani a magyar pártpolitikát a tárgyalásképtelenség állapotából” – nyugtázta Gyurcsány. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte, több témában van kidolgozott javaslatuk, amit rövidesen megküldenek a kormány számára. /Guther M. Ilona: Egyezkedik a kormány az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Az eurorégiók megfelelő kialakítása elemi érdeke az erdélyi magyaroknak – emelték ki az MSZP európai parlamenti képviselői azon a találkozón, amelyet az RMDSZ delegációjával folytattak a belga fővárosban. Az MSZP részéről a delegációt Tabajdi Csaba vezette Tabajdi elmondta, hogy az MSZP európai parlamenti delegációja támogatja az RMDSZ-t abbéli törekvéseiben, hogy a rosszul meghúzott romániai gazdasági fejlesztési régiókat újraszabják. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szólva a résztvevők egyetértettek, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen nagy szükség van önálló magyar karok és tanszékek létrehozására, és középtávú cél az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem létrehozása. Az Európai Parlamentben dolgozó fideszes, KDNP-s és MDF-es képviselők a szervezet minden fórumán egységesen léptek föl a romániai magyarság érdekeinek képviseletében – hangsúlyozta Brüsszelben Szájer József, az előbbi törvényhozókat tömörítő magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, miután megbeszélést folytattak Markó Bélával, valamint Borbély László miniszterrel. A határon túli magyarság jogainak biztosítása olyan közös érdek, amely összehangolt munkát igényel minden érdekelt fél részéről. /Markó Béla magyar EP- képviselőkkel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Budapesti látogatásra érkezett június 21-én este George W. Bush amerikai elnök. Látogatásának elsődleges célja a tiszteletadás 1956 előtt, de az egynapos vizit során sok más kérdésről is szó esett. Június 22-én Busht és feleségét a magyar köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt fogadta Sólyom László. A rövid tárgyalás után Bush a parlamentbe hajtott, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Szili Katalin házelnökkel, és a parlamenti pártok vezetőivel találkozott. Magyar részről felhozták a vízumproblémát, Bush kérte, a magyarok értsék meg, hogy az amerikai törvényeknek eleget kell tenni. Egy kézzel fogható megállapodás is született. Hamarosan a magyar állam tulajdonába kerül az egykori Táncsics-börtön épülete. A Budai Várban, a Táncsics utca 9. szám alatti kétszintes épületet az 1948. évi háborús jóvátétel értelmében bocsátotta az amerikai nagykövetség rendelkezésére a magyar állam. Gyurcsány bemutatta az amerikai elnöknek az Országház Kupolatermében elhelyezett koronázási ékszereket, a Szent Koronát. Ismeretes, 1944 novemberében a nyilasok kivitték a koronát az országból, s más ereklyékkel együtt az ausztriai Mattsee-ben, az Attersee partján ásatták el. A koronaőrök az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet, így kerültek az Egyesült Államokba a koronázási ékszerek, amelyeket csak az enyhülés éveiben, 1978. január 6-án adtak vissza Magyarországnak. Jimmy Carter elnök döntése alapján Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hozta vissza Budapestre a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. George Bush virágot helyezett el az 1956-os hősök Kossuth téri emlékművénélA Bush-vizit rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott, Budapest belvárosának nagyrészét lezárták, az Országházat villamoskordon vette körül. /Budapestre látogatott George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kérte az amerikai külügyminisztert, legyen érzékeny a más országokban élő kisebbségek önrendelkezési törekvései iránt. Condoleezza Rice nagy egyetértéssel fogadta ezt, és megemlékezett az Amerikában nevet szerzett magyarokról. A határon túli magyarok helyzetét vetette fel Bush amerikai elnöknek Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kérdést szóba hozta Condoleezza Rice külügyminiszternek is, aki „megértéséről és támogatásáról biztosította” őt. Az amerikai külügyminiszter megemlítette, hogy az USA-ban is számos nemzetiség él egymás mellett, ezért az Egyesült Államok támogatja a nemzetiségi jogok biztosítását. /Budapestre látogatott az amerikai elnök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Magyarország feladata az, hogy kétéves uniós tagságának tapasztalatait felhasználva újrafogalmazza külpolitikai stratégiáját – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az ellenzék a nemzeti érdekek képviseletét kérte számon a miniszterelnökön, míg a kormányoldal pártjai az új külpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet. Navracsics Tibor (Fidesz) kijelentette: a nemzeti érdekeket kell képviselni a külpolitikában, elsősorban az Európai Unióban is. Semjén Zsolt (KDNP) szerint az állampolgárságról szóló népszavazás óta Gyurcsány Ferenc az utolsó a parlament üléstermében, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség szót kiejtheti a száján. Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek nevezte Gyurcsány Ferenc külpolitikáját, ugyanakkor megjegyezte: az mindaddig kirakatpolitizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával. Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: az euroatlanti csatlakozáshoz kell hozzásegíteni azokat az országokat, amelyekben határon túli magyarok élnek, s ezáltal javítani helyzetükön. /Vita a magyar külpolitikai stratégiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Kétséges, hogy lesz közös megemlékezés a forradalom ötvenéves évfordulóján. Wittner Mária 56-os halálraítélt nem hajlandó együtt ünnepelni a kormányoldallal, és néhány 56-os szervezetet a külön ünneplésre kért fel. Annak ellenére teszi ezt, hogy Sólyom László és Göncz Árpád közös nyilatkozatban szólítottak fel a közös ünneplésre. A Recski Szövetség, amely az ügyben nem foglal állást, szeptember végén Recsken tart megemlékezést. Wittner Mária a Népszabadságnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „ezzel a kormánnyal mi nem ünnepelhetünk. Az általuk megrendelt emlékmű nem október 23-ának, hanem a november 4-ei megszállásnak állít emléket”. Arra az ellenvetésre, hogy közjogi méltóságok is közös ünneplésre kérték az országot, azt felelte: „minket ez nem érdekel. Nyilatkozatot fogunk közzétenni arról, hogy aki részt vesz a központi ünnepségen, az megtagadja ’56 szellemiségét”. Sólyom László köztársasági elnök a Figyelő című hetilapnak augusztus elején adott interjújában az 1956-os megemlékezések kapcsán úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom és szabadságharc idei, ötvenedik évfordulója világesemény lesz, a világ Magyarországra figyel majd, soha nem látott számban jönnek el Budapestre állam- és kormányfők. Boross Péter MDF-es képviselő sajnálatosnak nevezte Wittner Mária nyilatkozatát. Mécs Imrét, aki szintén egykori '56-os halálraítélt, jelenleg az MSZP-frakció tagja, „elszomorítja” Wittner Mária kezdeményezése. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: tiszteletben tartja Wittner Mária véleményét. Az MSZP az ügyben nem kívánt nyilatkozni. „Én a megbékélés híve volnék”, de kétségtelen, hogy a törvényesen megválasztott kormány „nem tisztította meg a megtorlásban résztvevőktől a sorait” – mondta Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke. /Nem békülnek az ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Május óta 11 százalékot, nagyjából kilencszázezernyi szimpatizánst veszített a Magyar Szocialista Párt, és 7 százalékpontnyit, ötszáz-hatszázezret szerzett a Fidesz, a Szonda Ipsos augusztusi közvélemény kutatása szerint. A Fideszt jelenleg a népesség 35, az MSZP-t 23 százaléka támogatja, a bizonytalanok és nem szavazók 32 százaléknyian vannak. A Magyar Demokrata Fórumra 4 százalék szavazna, míg a Szabad Demokraták Szövetségére csak 3. /Guther M. Ilona: Választói csapatmozgások Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Az előzetesen jelzett szándék ellenére nem született meg a nacionalizmust és a szélsőségeket elítélő közös nyilatkozat szeptember 5-én Pozsonyban Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter megbeszélésén. Megállapodtak viszont abban, hogy szeptember 22-én Pozsonyban összeül a kisebbségi kérdéseket felügyelő vegyes bizottság, és szinte biztos, hogy október első harmadában a V4-es kormányok visegrádi találkozóján ott lesz a szlovák kormányfő, Robert Fico is, aki várhatóan kétoldalú megbeszélést folytat Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel. Az előre beharangozott közös nyilatkozatot végül azért nem írták alá, mert a felek szövegtervezete nagyon távol állt egymástól. Közben egyeztetést tartottak a szlovákiai helyzettel kapcsolatos közös vagy egyeztetett fellépés lehetőségeiről az Európai Parlament négy magyarországi delegációjának vezetői, Szent-Iványi István (SZDSZ), Szájer József (Fidesz- MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP) és Olajos Péter (MDF) Strasbourgban. A frakcióvezetők közleményt is kiadtak, amelyben tudatják, hogy „valamennyi résztvevő aggasztónak tartja a szlovákiai incidenseket, amelyek ellentétesek az EU emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó alapvető értékeivel.” /Eredménytelen találkozó. Nem ítélte el nyilatkozatban a nacionalizmust Göncz és Kubis. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Több ezren követelték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány lemondását szeptember 18-án a Parlament előtti demonstráción. A túlnyomó többségében fiatalokból álló tömeg vasárnap késő este óta folyamatosan fütyül, sípol és az „Áruló!”, „Mondjon le!”, „Vesszen a kormány!”, „’56,’56” szavakat skandálta. A közfelkiáltással elfogadott petícióban a több száz egybegyűlt felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új országgyűlési választásokat, ha Gyurcsány Ferenc mégse mondana le. Felkérték továbbá a nemzeti-keresztény politikai erőket, hogy minden törvényes, parlamentáris és politikai eszközt vegyenek igénybe, „a csalással hatalomra került kormány megbuktatására”. Az MSZP támogatja Gyurcsány Ferencet és azt a politikát, amit a miniszterelnök folytat, jelentette ki Hiller István MSZP-elnök. – Aki eljuttatta a sajtónak a májusi frakcióülés hangfelvételét, rosszat akart tenni a miniszterelnöknek, mégis használt a magyar politikai életnek. Kitörve a hazugságspirálból végigvisszük a reformokat, amelyek a korszerű és modern Magyarországhoz vezetnek – közölte. A Parlament épülete előtt a miniszterelnök és a kormány távozását szeptember 17-e, vasárnap este óta követelő demonstráció kapcsán az MSZP elnöke azt mondta, az alkotmány és a jogszabályok betartása mellett mindenkinek joga van véleményét kifejezni, akár egyénileg, akár csoportosan. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: a történtek nem befolyásolják a koalíció működését. Úgy fogalmazott, a beszédet nem ő mondta, nem ő vállalja a tartalmát, másként vélekedik az elmúlt négy évről és a kampányról. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására – jelentette be Semjén Zsolt, a KDNP-frakció vezetője hétfőn Budapesten. „Úgy látjuk, hogy ez az erkölcsi válság immár politikai és alkotmányos válsággá fajult, ezért az alkotmány 29. szakasza alapján, amely arról szól, hogy a köztársasági elnök őrködik az ország demokratikus államszervezete felett, ezen rendelkezés alapján felkértük a köztársasági elnök urat, hogy az alkotmányos válság megoldása érdekében a szükséges lépéseket tegye meg” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Hozzátette: az alkotmányos válság megoldása a Gyurcsány-kormány menesztése lenne. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elvesztette a kormányzáshoz elengedhetetlen bizalmat, ezért arra kérik, távozzon a magyar közéletből – mondta Dávid Ibolya MDF-elnök. Sólyom László köztársasági elnök nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, de rámutatott morális felelősségére. „A köztársasági elnöknek az alkotmány erre a helyzetre nem ad közjogi felhatalmazási lehetőséget” – mondta az államfő. Kiemelte: a vasárnapi hír „morális válságot” okozott Magyarországon, és a miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a televízió Nap-kelte című műsorában szeptember 18-án reggel azt mondta: arra készül, hogy Magyarországot szembesítse az elmúlt évekkel. Gyurcsány Ferenc a Népszabadság című napilapnak leszögezte: esze ágában sincs lemondani posztjáról. Büszke arra, hogy végre valaki – és nem csak belső körben – ki meri mondani az igazságot: azt, hogy a politika hosszú évek óta hazugságokra épült. /Tüntetők követelték a Gyurcsány-kormány lemondását. Politikai botrányt kavart a balatonösződi beszéd. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Lezajlott Budapesten a Szabadság téri csata, több mint 125-en – köztük 113 rendőr – sérültek meg, több autó kiégett. A támadók elfoglalták az MTV budapesti székházát, fél három körül átadták petíciójukat Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának. Hajnali négykor a már csendesebb, és alig néhány száz főre olvadt tömeget előbb a székházból, majd a Szabadság térről is kiszorították a rendőrök. Nyakó István, az MSZP szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette: a felelősség nemcsak a randalírozóké, hanem azoké is, akik már hosszú ideje törekednek arra, hogy a politikai vitákat a parlament helyett az utcára vigyék. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke – aki egyike volt azoknak, aki a tömeg élén a Magyar Televízió székházához vonultak – az ÚMSZ-nek elmondta: a tüntetés békés demonstrációként indult, de aztán elszabadultak az indulatok. „Én a tömegre nem tudtam hatni, csupán egy részük hallgatott rám” – magyarázta a HVIM elnöke, aki hajnalban már forradalomként emlegette az akciót. Gyurcsány Ferenc szerint a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás. A miniszterelnök a harmadik Magyar Köztársaság történetének „leghosszabb és legsötétebb” éjszakájaként minősítette a Magyar Televíziónál történteket. A Fidesz megtartja szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését Budapesten – közölte Szijjártó Péter kommunikációs vezető Orbán Viktor Fidesz-elnök szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a leghatározottabban elítéli az éjszaka történt erőszakos cselekményeket, és ugyanerre szólítja fel a Fideszt – közölte Kuncze Gábor pártelnök. – Azt javasoljuk, hogy Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot, aztán távozzon a közéletből, a Fidesz pedig szólítsa vissza az embereket az utcáról – nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Lemondásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt. A nyilatkozat szerint a magyar kormány elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, mert kirívó és szervezett politikai hazugságok alapján választották meg. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke viszont kijelentette, Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására. /Guther M. Ilona: Magyarország legsötétebb éjszakája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szeptember 20-án. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte, a napok óta tartó tüntetések miatt. A három legfőbb közjogi méltóság közös nyilatkozatban leszögezte, hogy minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, képesek-e szavatolni, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Gyurcsány úgy fogalmazott: nincs türelem a rendbontókkal szemben, a leghatározottabban fel kell lépni ellenük. Az MSZP azt kéri, követeli a Fidesztől, hogy az ellenzéki párt ne tartsa meg szeptember 23-i demonstrációját – jelentette be Hiller István MSZP-elnök. „Azzal vádolom Orbán Viktort, hogy a nyugalom helyett a felfordulást erősíti. Azzal, hogy az alkotmányos rend kereteit feszegető kezdeményezéseivel a megválasztott és felelős kormány helyére olyan kormányt akar, amely saját önös hatalmi érdekeit szolgálja” – fogalmazott Hiller István. Az éjszaka folyamán elkövetett rongálásért 98 embert vettek őrizetbe a rendőrök, az előző napi 104 után újabb 24 rendőr sérült meg. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy az önkormányzati választás a népszavazás, hogy nem volt szükség stabilizációs intézkedésekre, és hogy a Fidesznek semmi köze nincs a megmozdulásokhoz. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint ebben a helyzetben felelőtlen és érthetetlen Orbán Viktor magatartása, aki továbbra is arra biztatja az embereket, hogy „ne húzódjanak meg a házaikban”, maradjanak az utcákon. Románia számára figyelmeztető jel a budapesti „zendülés” – véli a román sajtó. A Ziua két teljes újságoldalt szentelt a budapesti „zendülésnek”. /Ellenzik a szeptember 23-i demonstrációt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Szeptember 21-én hajnali negyed négyig tartottak Budapesten az utcai rendzavarások, amelyek azonban lényegesen kisebb mértékűek voltak, mint az elmúlt két éjszaka. A Kossuth téren folyamatosan gyülekeztek az emberek, a külföldi és nemzetközi tévétársaságok közvetítőkocsijai felsorakoztak a tér szélén. Szeptember 21-én a Fidesz úgy döntött: az önkormányzati választások utánra halasztja a szeptember 23-ára tervezett nagygyűlését. Kövér László választmányi elnök elmondta, arról kaptak tájékoztatást, hogy a tervezett békés demonstrációt provokációk zavarhatják meg, információjuk van készülő robbantásos merényletekről. Hozzátette: a halasztás oka, hogy az állam, a kormány nem tudja, nem akarja az állampolgárok alkotmányban rögzített szabadságjogát, a gyülekezéshez való jog békés gyakorlásának feltételeit biztosítani. Az MSZP helyes döntésnek tartja, hogy a Fidesz elhalasztja a tervezett demonstrációját, közölte Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes. Hozzátette, Magyarországnak és a magyar nemzetnek arra van szüksége, „hogy Orbán Viktor tartsa kordában frakciójának szélsőséges tagjait, szólítsa fel politikusait, hogy senkit ne bíztassanak Magyarország alaptörvényének és más jogszabályainak megsértésére”. – Nagyon örülök, hogy a hétvégi demonstráció közül a rendezők egyet lemondtak, az egyetlen helyes döntést hozták meg – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Elmondta továbbá, hogy a kormány nem módosít politikáján és a kabinet összetételén, a kormány politikáját pedig nem befolyásolja az önkormányzati választás végeredménye. Hasonlóképpen pozitívan értékelte a nagygyűlés elhalasztását az SZDSZ, MDF és KDNPP is. Eddig 33 személy vált ismertté, akiket a rendőrség bűncselekménnyel gyanúsít a tüntetésekkel kapcsolatban – jelentette be Bene László országos rendőrfőkapitány. /Elhalasztják a szeptember 23-ra tervezett Hősök téri nagygyűlést Provokációktól és robbantásos merényletektől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Somogyi Botond szeptember 21-i Ki a hibás? című véleménycikke hatalmas visszhangot váltott ki belföldi és külföldi olvasók körében egyaránt: ömlöttek a felháborodottabbnál felháborodottabb e-mail üzenetek, csörgött a telefon. Félreértésről van szó: a szerző teljesen mást próbált közölni. Az egyik olvasói levél és Somogyi Botond válaszcikke: a/ László Edit Budapesten él, de mindennap elolvassa a Szabadságot. Szerinte Orbán Viktor-kormány is hazudott, hogy az akkori ellenzéket legyőzze. Oda jutott szegény Magyarország, hogy nincs egy normális, erkölcsös, becsületes kormánya, vezetője. „Sajnos Erdélyben erősen jobboldali nézetű a sajtó, és nem látják a valóságot, ez valószínűleg információhiány miatt van.” /László Edit: Tisztelt Somogyi Botond! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ b/ Néhány éve Magyarországon mindenért, ami rossz, az Orbán-kormány a hibás. Az írott és elektronikus sajtó több mint 80 százaléka a liberálisok és a szocialisták kezében van, amely a Kádár-rendszer óta tovább butítja és félretájékoztatja a népet. Ezért kerülhetett sor arra, hogy december 5-én magyarok százezrei és milliói voltak közömbösek a határon kívül élőkkel szemben. Ebben a szellemben született meg Ki a hibás? című írása. Számára a jobboldal nem is Orbán Viktort vagy pártját, netán az MDF-t jelenti, hanem azokat a civil szervezeteket és pártokat, amelyeket a jelenlegi hatalom és a parlamenti pártok együttesen kiszorítottak az Országgyűlésből, a sajtóból, a közéletből. /Somogyi Botond: Azoknak, akik félreértették. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Nem a Gyurcsány-beszéd jelenti az igazi társadalmi veszélyt, hanem az az alapgondolat, amellyel a szocialista és a liberális oldal megpróbálja Gyurcsány Ferencet és csapatát felmenteni a felelősség alól, s amely úgy hangzik, hogy „minden politikus hazudik”. Az MDF virtuális szövetségesével, a számos vonatkozásban szintén gátlástalanul hazudozó Fideszel is keményen szembehelyezkedve, mindvégig színtiszta igazat mondott, állította Bíró Béla. Hozzátette: ha a magyarországi közvéleményben élne még az erkölcs halvány emléke, most a liberális, a szocialista és a Fidesz-KDNP szavazók többsége az MDF-re szavazna. /Bíró Béla: Hazugságok a hazugságról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

A kampánycsend betartásáról fogadtak el közös nyilatkozatot az MSZP, a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ kampányáért felelős politikusok szeptember 28-án Budapesten. Az MDF nem vett részt a találkozón. Dávid Ibolya, az MDF elnöke levelében a távolmaradást azzal indokolta, hogy az MDF betartja a választási eljárásról és a kampánycsendről szóló szabályokat. Október elsején Magyarországon helyhatósági választásokat tartanak. /Népszavaznak az önkormányzatokra? Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Október 1-jén önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon, immár ötödször a rendszerváltozás óta. Az értékelések szerint Budapesten a korábbiaknál is keményebb versenyt vívnak egymással néhány kerületi polgármesteri posztért, s Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesteri széke is labilisabb, mint valaha. Az elemzők úgy vélik, az utóbbi hetekben nyilvánosságra került Gyurcsány-beszéd következtében kialakult belpolitikai válság hatására a helyhatósági választásokon nem a polgármesterekre és az önkormányzatok majdani tagjaira összpontosul elsősorban a figyelem. Demszky Gábor 16 éves teljesítményével a koalíciós szavazók egy része is fölöttébb elégedetlen. A másfél évtizedes balközép kormányzás alatt Budapest legjelentősebb kereskedelmi útvonalai elsorvadtak, a belső negyedek lakosságát a benzingőz fojtogatja. Demszkyvel szemben fellép Tarlós István független, Katona Kálmán (MDF) és Zsinka László (MIÉP). A megyei jogú városok felén az elmúlt napokban kormányellenes tüntetések söpörtek végig. Az MSZP igyekezete hetek óta arra irányul, hogy bebizonyítsa: az utcai demonstrációkért egyedül a békétlenséget szító Orbán Viktor a felelős. /Önkormányzati választások Magyarországon. Fidesz: Demszky bukása kiütéses győzelem lenne. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Nem várható meglepetés az Országgyűlésben október 6-án, amikor a napirendre kerül a kormányfő által kért bizalmi szavazás. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakciója egyhangúlag úgy döntött, támogatja a kormányfőt és a kormányprogramot. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) képviselőinek kötelező lesz a részvétel, azt azonban nem írják elő: milyen gombot nyomjanak. A képviselők név szerint szavaznak majd a rendkívüli ülés végén, amelyen egyetlen napirendi pontként a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által benyújtott határozati javaslat megvitatása szerepel, öt órás időkeretben. Erről döntött a házbizottság, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) javaslatára. A másik két ellenzéki párt képviselői nem vesznek részt a bizalmi szavazáson. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselői ezt pontosan egy nappal azután tették, hogy Orbán Viktor hetvenkét órát adott a kormánykoalíció pártjainak Gyurcsány Ferenc elmozdítására. /Guther M. Ilona: Az MSZP „bízik” Gyurcsányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Ágoston Hugó kirohant a Fidesz ellen, a narancsosok ellen, akik szerinte a választáson csaltak, kétszer mentek szavazni. – Az utcai politizálás ellen az MDF, vagyis Dávid Ibolya ismét következetesen állást foglalt. /Ágoston Hugó: Narancsfelfújt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Sólyom László köztársasági elnök közleményében kifejtette, a néphatalom gyakorlásának elsődleges eszköze az Országgyűlés, ezért elvárja a pártoktól, hogy a kormányról döntő bizalmi szavazáson mindegyik részt vegyen. A köztársasági elnök ugyanakkor felhívja a frakciók figyelmét, hogy Gyurcsányék indítványa megkerüli az alapkérdést, és nem arról szól, hogy ,,a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében”. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által benyújtott bizalmi indítvány valóban nem az őszödi beszédben bevallott hazugság és kormányzati tétlenség apropóján megrendült bizalomról szól. A rendszerváltozás után először lesz bizalmi szavazás a magyar Országgyűlésben, amikor a képviselők Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről és kormányáról szavaznak. A mostani bizalmi szavazást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte. Az MSZP és az SZDSZ támogatja a miniszterelnököt. Eddig egyetlen szocialista képviselő, Jánosi György jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány ellen szavaz. A bizalmi szavazáson az MDF javaslatára név szerinti, nyílt szavazással döntenek a kormány programjáról és a miniszterelnök személyéről. Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc hatalomban maradása ,,ezermilliárdokba” fog kerülni a magyar embereknek, erre fog elmenni az adóemelés, a vizitdíj és minden forint, amit most elszednek az emberektől. /Forrongó Magyarország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. A szavazás eredménye: 207 igen és 165 nem. Korábbi döntését felülbírálva a Fidesz mégis részt vett az ülésen. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért az Országgyűlésben, többek között azért, mert tévhitben tartották a választókat. A kormányfő visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy gyakorolja a hatalomról való lemondás emberi erényét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: sem felmenteni, sem elítélni nem akarják Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd miatt. Kuncze szerint Orbán Viktornak, ha nem tetszik a parlament, mondjon le a mandátumáról. Méltatlan dolgokról folyik ma a vita a Parlamentben és a Kossuth-téren egyaránt – emelte ki Dávid Ibolya MDF elnöke. Az MDF szerint Gyurcsány Ferencnek le kell mondani, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. /Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Gyurcsány Ferenc kormányfő bizalmat kapott a parlamenttől. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásáig minden nap délután öt és hat között az ellenzék parlamenti képviselői ott lesznek a Kossuth-téren. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelentette be október 6-án, miután bizalmat szavaztak a parlamentben Gyurcsány Ferencnek. A Kossuth téri nagygyűlésen Orbán Viktor bejelentette: az erkölcsi rend helyreállításának érdekében a politikusoknak „tiszta lappal kell indulniuk”, ezért útjára bocsátják az „Igen, Magyarország” Chartát. Felszólított minden tisztségviselő politikust, hogy csatlakozzon a Chartához, igent mondva ezzel a politikusok példamutatására. Ugyanakkor bejelentette, hogy az ország stabilitása érdekében nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, hogy a kormánypártok állítsanak „új, hiteles miniszterelnököt” és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére. Az MSZP párt szóvivője, Nyakó István ezzel szemben leszögezte: az MSZP-nek most nem az a dolga, hogy a „képzavarokkal tűzdelt orbáni beszédet” megfejtse, hanem az, hogy a gazdasággal, az ország békéjével és nyugalmával, az előttük álló reformokkal foglalkozzon. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kormány megkapta a felhatalmazást programja végrehajtásához, s „mostantól kezdve nem kell foglalkozni Orbán Viktorral, amíg kívülről akarja gyengíteni a magyar parlamentáris demokráciát”. Az MDF közleményben leszögezte, hogy a magyar ellenzéknek nem Chartára, hanem alternatív programra van szüksége, amivel a Fidesz még mindig adós, így „továbbra is az a helyzet, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben kizárólag a Magyar Demokrata Fórumnak van programja”. Mintegy nyolcvanezren hallgatták Orbán Viktor beszédét. /Guther M. Ilona: Folytatódik a politikai kötélhúzás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./