Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.

"Zolcsák István válaszolt Tamás Gáspár Miklós Demokratikus illemszabályok /Magyar Hírlap, aug. 10./ című cikkére. Zolcsák kifejtette, hogy T. G. M. cikke tele van otromba ferdítésekkel és ízléstelen gúnyolódással. Végig szapulta az MDF-et, a kisgazdákat /ezek, mint írta, csendőrökkel és csendőrpofonokkal akarják visszahozni a horthysta időket/, a Magyar Nemzetet, Csurka Istvánt és ezerszer Raffay Ernőt. Zolcsák rosszindulatú megjegyzésnek tartotta, hogy Raffay Trianon titkai című könyvét az aluljárókban árusítják. T. G. M. Zolcsákot zavaros fejű jobboldali agitátornak nevezte, hozzátéve, hogy a hat parlamenti párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös erőfeszítései elérték, hogy "szélsőséges csoportocskák által Trianon évfordulójára tervezett tüntetés és a temesvári menet kudarcba fulladt." Zolcsák szerint T. G. M. itt elhallgatta a saját, a román kormány, a Securitate és a félreirányított lapok erőfeszítéseit megemlíteni. Zolcsák az őt ért sértéseként zavaros fejű antiszemita provokatőrnek nevezte T. G. M-et. Zolcsák szerint a világon minden becsületes ember revizionista és irredenta. /Zolcsák István, az Erdélyi Világszövetség elnöke: "Tamás Gáspár Miklós antiszemita provokatőr". = Magyar Hírlap, aug. 24./ Ugyanebben a számban válaszolt T. G. M. Fölöttébb sajnálatos, fejtette ki, hogy a válaszadási kötelezettség miatt országos napilapnak nyílt irredenta szöveget kell közreadnia. Zolcsák a legnemesebb szándéktól vezetve "az elmúlt évtizedben rengeteg kárt okozott felelőtlen nyilatkozataival és akcióival az erdélyi magyarság ügyének" /Tamás Gáspár Miklós: Fölöttébb sajnálatos. = Magyar Hírlap, aug. 24./"

Antall József miniszterelnök a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén beszélt a temesvári népfelkelés első évfordulójáról. Az évforduló alkalmaz ad arra, hogy - a beavatkozásnak még a látszatát is kerülve - leszögezzük: Magyarország elvárja minden határon túli magyar emberi jogainak szavatolását, a nemzetiségi lét fenntartásának biztosítását - mondta. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

"Az MDF ügyvezető elnöke bejelentette, hogy megkapták Sütő Andrástól azt az utcanévtáblát, amely alatt az írónak tavaly, Marosvásárhelyen majdnem kiverték a szemét. A Piata Petőfi" feliratot az esemény egyéves évfordulóján, márc. 19-én ünnepélyesen fogják a Bem téri székházban felavatni. /Egységben a nyugodt erő. = Népszabadság, márc. 18./ Ezen a híren gúnyolódott a Magyar Narancs hetilap: egy majdnem megtörtént eseményt találtak említésre méltónak. A lap szerint "ismét találtunk alkalmat arra, amivel megsérthetjük a románokat." Ízléstelen, mert a sérelmek "legfőképpen mégis magyar sérelmeknek tekinthetők." /(morcz elek): Egy napihír nyomában. = Magyar Narancs, márc. 21., 6. sz./ Hozzátehető: Sütő Andrást összeverték, egyik szeme világát elvesztette. Az utcanévtábla pedig összetört darab: a románok összetörték, nem tűrnek Petőfi feliratot. "

Az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulásról két könyvet jelentetett meg a budapesti Püski Kiadó, Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa című könyvét és a szemtanúk leírását egybegyűjtő Fehér könyvet, melyeket márc. 20-án mutattak be a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ központjában, Budapesten, a Bem téren. Mindkét könyv több nyelven megjelenik, románul is. A márciusi események óta Budapesten tartózkodik Kincses Elemér. A Fehér könyvet az RMDSZ Maros megyei bizottsága szerkesztette. A bemutató után az egybegyűltek ideiglenes emléktáblát avattak, a marosvásárhelyi magyar és román áldozatok emlékére. Az emléktáblát véglegesen Marosvásárhelyre szánják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Csaknem félszáz hodáki román gyermeket lát vendégül egy hétre az MDF debreceni szervezete. 1990. márciusában Hodák faluból indultak Marosvásárhelyre a magyarok ellen a felheccelt hodáki parasztok. /Új Magyarország (Budapest), júl. 22./

Az MDF küldöttsége aug. elsején indította el segélyszállítmányát a moldvai árvízkárosultaknak. /Kétszer segít, ki gyorsan segít.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./ Két autóbuszt megtöltöttek élelemmel, azzal indult el az MDF küldöttsége, tagjai között volt Furmann Imre, az MDF alelnöke, Töttösy Istvánné dr., művelődési minisztériumi főosztályvezető. Visszafelé az árvízkárosult családok gyermekeit hozzák egy kis üdülésre. A napokban újabb segélyszállítmányok indulnak Magyarországról. /Magyarországi segély az árvízkárosultaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./

A román külügyminisztérium febr. 21-i nyilatkozatát, amely Für Lajos és Entz Géza kijelentéseire reagált, személyesen Adrian Nastase külügyminiszter hagyta jóvá, hangsúlyozta Gheorghe Tinca külügyi államtitkár. A nyilatkozta belpolitikai időzítésére vonatkozóan Tinca megjegyezte, hogy a külügyminisztérium nem politikai vákuumban dolgozva védi nemzeti érdeket. Tinca sajtókonferenciája előtt fogadta az Országgyűlés magyar-román baráti csoportjának Bogdán Emil MDF-képviselő vezette küldöttségét. /Mag Péter: Bukaresti magyarázta a hosszú közleményre. = Népszabadság, febr. 27./

"Budapesten, az MDF Akadémia keretében ápr. 4-én a moldvai csángókról rendeztek előadást. Halász Péter, a Lakatos Demeter Társaság titkára, a Honismeret című folyóirat szerkesztője a moldvai csángók történelmét idézte fel. Előadásában emlékezett a nemrég elhunyt Domokos Pál Péterre, a moldvai csángók "apostolára", aki úgy látta, hogy ez a kisebbség a magyarság legszerencsétlenebb sorsú része. Romániában a változások lehetővé tették, hogy létrehozzák a Csángó Szervezetet, 1990 márciusától megjelenik a Csángó Újság, két nyelven. A Magyarországon 1990 szeptemberében megalakult a Lakatos Demeter Egyesület a csángók érdekeit kívánja képviselni. Ennek egyik eredménye, hogy idén már 70 moldvai csángó fiatal tanulhat Magyarországon. Kallós Zoltán néprajzkutató elmondta, hogy a csángó népszokások egy része közös vonásokat mutat a dunántúliakkal, ezzel is bizonyítva, hogy egy nép kultúrájában nincsenek földrajzi határok. / (l.d.): Kallós Zoltán a csángókról. = Magyar Nemzet, ápr. 4., Tóth László Levente: MDF Akadémia. Csángók még vannak. = Pesti Hírlap, ápr. 6./"

A Magyar Demokrata Fórum elnöksége megütközéssel értesült a Tőkés László püspököt ért romániai támadásokról. Az elnökség az MDF egész tagsága nevében tiltakozik ez ellen. /Az MDF elnöksége Tőkés Lászlóért. = Magyar Nemzet, ápr. 23./

Beke Mihály András kifogásolta, hogy a magyarországi MDF-SZDSZ vita jelentkezik az erdélyi magyar sajtóban: Bíró Béla cikkében /Rémálom, Brassói Lapok, jún. 26./ a magyarországi liberális sajtó szellemében írt a magyar tévéelnök, Hankiss Elemér szerepéről. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 3./

"Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

Csapody Miklós MDF-képviselő a szavazást ellenőrző külföldi megfigyelők egyikeként választási csalásról nyilatkozott, melyet Máramaros megyében tapasztalt. /Kurír (Budapest), okt. 14./

"Szilágyi N. Sándor először a budapesti Köztársaság hetilapban /1992/25. sz./ adta közre írását, ezt vette át a Romániai Magyar Szó. A szerző elítélte egyes Erdélyből áttelepült közéleti személyiségek magatartását, akiknek egzisztenciát biztosít üldözöttségük, ezért a romániai helyzetet a valóságosnál sötétebbre festik. Aggasztja az, hogy nemzetféltő jelszavakkal csak a választók számát akarják növelni: az MDF így édesgeti be a választópolgárokat táborába - Szilágyi ezt látja Csurka István tanulmányában. - Sokatmondó, hogy a szerző a bukaresti napilapban utóiratot mellékelt, mondván, nem SZDSZ vagy Fidesz-szimpatizáns. /Szilágyi N. Sándor: Csöndes töprengés - fogyó reménységgel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Bodor Pál sietve üdvözölte Szilágyi N. Sándor dolgozatát: "félelmetes ítéletet mond", "Irgalmatlan, halk szókimondással bebizonyítja: némely fűtött, szemrevaló nemzeti ágálásnál olykor nincs nemzetellenesebb." /Bodor Pál: Az alsóház kutyája. = Népszabadság, nov. 21./ "

"Borbély Imre, az RMDSZ Országos Elnökségének tagja nyilatkozatában értékelte a kongresszus munkáját. A Kolozsvári Nyilatkozat nagy előrelépést jelentett, mert az autonómia kérdésében nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül, ezt az elnökkel az élen egy nagy tábor ellenezte. Több ilyen terv született /Szőcs Géza törvénytervezete, Csapó József három változatú memorandumtervezete, Balázs Sándor önrendelkezési statútuma/, de ezek között még nem történt egyeztetés. A konszenzushoz csakis olyan elnök szükséges, aki élvezi a tagság bizalmát. Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójában megmaradt politikai erőterek fölött állónak, Markó Béla elnököt az erdélyi magyar politikai paletta minden színárnyalata Verestóy Attilától Katona Ádámig elfogadja, ő tehát a mérleg nyelvét jelenti. - A Szabadelvű Kör egyes politikusai nehezen fogadták el az autonómia tervét és részt vettek a Borbély Imre elleni lejáratási kampányban, személyét összekapcsolták egy hipotetikus székely fegyverkezéssel. A személye iránti ellenérzés annak köszönhető, mondta Borbély Imre, hogy liberális gondolkodása dacára fenntartás nélkül vállalja magyarságát. - A kongresszus előtt több cikk megjelent, hangoztatva, hogy létezik egy csoport, amelynek hangadói Tőkés László, Csapó József, Szőcs Géza és Kolumbán Gábor. "Azt hiszem, sokan sok esetben mechanikusan átveszik a magyarországi, késhegyre menő megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ szembenállást, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." "Ezen cikkek jelentősége bomlasztó és kártékony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröznek. A populizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb pamfletekből." Az RMDSZ vezetőtestületei legitim, választott szervezetek, nem fogadható el tehát az, hogy a KOT nem kérte ki az autonómia kérdésében a szakértők véleményét. Az ilyen cikkek azt sugallják, hogy nyissunk vitát eldöntött kérdésekről. Ez a csoport tehát politikai felülvizsgálati igénnyel lép fel az RMDSZ vezető szerveivel szemben. /Kozma Szilárd, Brassó: Inetrjú Borbély Imrével, az RMDSZ Országos Elnökségének tagjával. = Pesti Hírlap, jan. 27./"

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./ "

"Az Európa Tanács legutóbbi ülésszakán Bratinka József, a szervezet magyar delegációjábak vezetője, az MDF országgyűlési képviselője levelet intézett Leni Fischer asszonyhoz, az ET Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökéhez, valamint Jacques Baumelhez, az Európai Műemlékvédelmi Albizottság elnökéhez. Levelében tájékoztatatást adott arról, hogy Funar kolozsvári polgármester lépései a város Mátyás király-szobrával kapcsolatban az európai műemlékvédelem ellen számító tettek. Funar "1992. novemberében elrendelte, hogy egy történelmi műemlék talapzatára román nyelvű, nemzeti és kegyeleti érzéseinket sértő feliratot helyezzenek el." /Levél a Mátyás-szobor ügyében. Súlyos sérelem. = Pesti Hírlap, febr. 11./"

"Borbély Imre a vele készített interjúban kifejtette, hogy Markó Béla a jelenlegi nehéz időszakban ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. Az utóbbi időben megjelent "több nagyon vitriolos hangnemben írott, populista szólamokat használó, az RMDSZ vezetősége ellen kelt cikk és felhívás, amely Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárnő által kezdeményezett hatalomkisajátítási vádban csúcsosodott ki, meg nem nevezett, de többes számmal ítélt /tehát nemcsak Domokos Géza/ vezetőségi taggal szemben." Ezt a vádaskodó felhívást több szabadelvű köri tag is aláírta. A "Cs. Gyímesi-csoport hangadói mechanikusan átveszik a magyarországi, késélre menően megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ pártosságot, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító nemzeti politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." Az RMDSZ-nek legitim testületei vannak. A KOT-ba /Küldöttek Országos Tanácsa/ többnyire politikusokat és a politikában jártas jelölteket delegálnak, ezért nevetséges az olyan ellenvetés, hogy a KOT miért hozott döntést, mielőtt tanácskozott volna a szakértőkkel. /Kozma Szilárd: Egy eszmei gátszakadás utáni konszolidáció. = Orient Expressz, febr. 12./"

Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője visszautasította Bauer Tamás, az SZDSZ kül- és kisebbségpolitikai szakértője Békés határmódosítás? címmel, a Magyar Hírlapban /márc. 10./megjelent írását. Bauer Tamás azt állította, hogy a magyar kormány és az MDF határmódosításra törekszik, továbbá a magyar kormánypolitika ellentétes a határon túli magyarok törekvéseivel. Németh Zsolt leszögezet, hogy a hivatalos magyar külpolitika számos alkalommal kinyilvánította, hogy semmilyen határmódosítást nem kezdeményez. A határok sérthetetlensége helyet kapott a magyar-ukrán alapszerződésben. Németh Zsolt nem ért egyet Bauer Tamással, aki szerint a magyar külpolitika konfrontációra törekszik. A határon túli magyarok túlnyomó többsége támogatja a magyar kormány hivatalos álláspontját a határkérdésben. /Németh Zsolt: A liberálisok és a határkérdés. = Magyar Hírlap, márc. 26./

Lezsák Sándor a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, alelnöke. Létrehozta és vezeti a Lakitelek Alapítványt. Nemrég Marosvásárhely járt az alapítvány kuratóriumával. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a Lakitelek Alapítvány gyűjtőmeder. Erőket akarnak mozgósítani mindenütt, hogy elinduljon valami. Fáradt és zsibbadt az ország. Vannak bizonyos döntések, amelyekhez kétharmados többség szükséges, mint például a sajtó, a rádió, a tévé ügye, ami médiaháborúhoz vezetett. Ennek folytán vált az MDF népszerűtlenné. A volt kommunista vezetők a politikai hatalmat átmentették gazdasági hatalommá. Az emberek nagy hányada becsapottnak érzi magát. Hangos a számonkérő hang. /Nagy Miklós Kund: A lehetetlenben megtalálni a lehetségest. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

"Magyarországon éles viták zajlottak a legnagyobb párt, a Magyar Demokrata Fórumon /MDF/ belül. A viták nem oldódtak meg. Meglepetést keltett, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke máj. 26-án lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről. Lemondását levélben közölte. A sajtó közölte a levelet. Ebben Für Lajos kifejtette: "a magyarság megmaradása, talpra állítása iránti felelősségtől áthatva" több alkalommal javaslattal állt elő, hogy a testvérháborút rendezzék. Javaslata azonban határozott támogatást nem kapott. Kiegyenlítő szerepet akart vállalni, erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak. Ezért döntött úgy, hogy lemond. Hangsúlyozta, ki kell mondania, hogy "történelmi léptékű bűnt követtek el azok /mindenekelőtt a liberálisnak mondott Debreczeni József nevével és a népi-nemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások, akik az MDF belháborúját" elindították és folytatják. És nincs mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták megállítani. "Isten legyen irgalmas hozzánk/ Hozzánk, szegény magyarokhoz", zárult a lemondó levél. /Für Lajos lemondott az MDF ügyvezető elnöki tisztéről. = Magyar Nemzet, máj. 27./"

Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./

Az RMDSZ-t szeptemberben teljes jogú tagjává választja az EDU /Európai Demokrata Unió/, az európai konzervatív és keresztény pártokat tömörítő szervezet. Az erről szóló döntést jún. 3-án erősíti meg a szervezet oslói ülésén. Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, aki Oslóban az MDF-et képviseli, elmondta, hogy az EDU-ban már 1990-ben felmerült az RMDSZ tagsága, azonban az EDU a korábbi romániai választásokat nem ismerte el szabadnak, ezért vártak a felvétellel. Most azonban az RMDSZ és a Román Nemzeti Keresztény Parasztpárt felvételét határozták el. /J. I. B.: Az RMDSZ az EDU tagja lesz. = Új Magyarország, jún. 3./

Magyarországon választások lesznek 1994-ben. A hatalmon levő kormánykoalíció programjához híven igyekezett a lehető legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatást nyújtani a határon túli magyarságnak. Antall József miniszterelnök lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. A választások közeledtével az ellenzék, a liberálisok ellenségesen viseltetnek az MDF-koalíció összmagyarságot segítő erőfeszítéseivel szemben. Takarékosságot követelnek a magyar műholdas adás rovására. A szocialisták, az MSZP szerint többet kellene törődni a magyarországiakkal és kevesesebbet a határon túliakkal. /Dénes László: Köldöknézések kora jön? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./

"Szőcs Géza emlékeztetett: évek óta készült visszavonulni a parlamenti politizálástól. Miután "részt vettem az erdélyi magyar közösség politikai önfelépítésében", úgy ítélte meg, hogy fontosabb "az erdélyi magyarság gazdasági és szellemi önfelépítése", Szőcs Géza ezekben kívánt részt vállalni. Ez rendkívül komplex feladatkör, elég arra gondolni, "milyen megoldatlan gondok vannak a független magyar médiumokkal vagy az egyetemi képzéssel, az elitképzéssel, egyházi iskoláinkkal kapcsolatban." Emellett továbbra is részt vesz a politikai folyamatrendszerben. - Egyesek feltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSZ-t az MDF hatodik országos gyűlésén és a FIDESZ kongresszusán. "Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a FIDESZ-ben úgy tekintenek rám, mint aki - aktuális funkcióktól függetlenül - az erdélyi magyarságot reprezentálja" - felelte erre Szőcs Géza. Szőcs Géza jelezte, hogy megjelenésre készen áll az új országos magyar napilap, az Új Ezred. Megindulásához egy Erdélyen belül felszerelt rotációs lapnyomda szükséges. /Kállai László: Én az erdélyi magyarságot képviselem. Vendégünk: Szőcs Géza. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 4./"

"Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./"

Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

Markó Béla elnök okt. 4-én Marosvásárhelyen fogadta az MDF küldöttségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./