Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Az ügyészség elutasította Dávid Ibolya MDF-elnök feljelentését, amelyet azért tett, mert egy felvétel tanúsága szerint tiltott adatgyűjtést folytattak ellene – közölte a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség szerint nem történt magántitoksértés, nem kutatták át a pártelnök lakását, nem helyeztek el lehallgatóberendezést, illetve nem bontották fel a leveleit. /Az ügyészség szerint nem figyelték Dávid Ibolyát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Székelyhidi Ágoston író, történész, politikus az Arad megyei Medgyesborzáson született 1935-ben, a nagyváradi premontrei gimnáziumba járt 1946-ig, amíg családját ki nem utasították Romániából. Debrecenben járt egyetemre. 1956-ban részt vett a forradalomban, ezért börtönbe zárták. 1987-ben vezető szerepet játszott az ellenzéki mozgalmakban, az MDF alapító tagja, s 2004-ig egyik vezető politikusa volt, majd 2005-ben kilépett a pártból. Az Erdélyi Szövetség alelnöke, majd elnöke, az 1956-os Emlékbizottság elnöke. Számos díjat, kitüntetést kapott, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1955-től jelennek meg írásai – regények, elbeszélések, tanulmányok. Legutóbbi munkái: Nemzet és demokrácia (1998), Magyar századvég (2002), Nemzet és rendszerváltozás (2007). Vizsgálódásai középpontjában a nemzeti önazonosság és önrendelkezés kérdései állnak. Szeptember 29-én tartandó előadásában is (Nemzettudat és nemzetpolitika) ezeket a kérdéseket taglalja majd a Kemény Zsigmond Társaság összejövetelén Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. /Fülöp Géza, a KZST titkára: A KZST vendége: Székelyhidi Ágoston. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Hatodik elnöki ciklusát kezdi meg Dávid Ibolya, miután szeptember 27-én ismét az MDF elnökévé választották a párt országos tisztújító gyűlésén, Budapesten. A régi-új elnök mintegy tíz százalékos eredményű parlamentbe jutást ígért. Az MDF viharos előzmények után tartotta tisztújítását: előző nap az MDF vezetősége bejelentette, hogy kizárta soraiból Almássy Kornél alelnököt, aki korábban azzal az indokkal lépett vissza az elnökjelöltségtől, hogy a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták. /Zártkörű MDF-tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./ Az MDF országos gyűlésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghívott vendégként arról beszélt, hogy: "Az erdélyi magyarságnak ma is nagy szüksége van arra a nemzetpolitikára, amelynek alapelveit a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum kidolgozta és életbe ültette. A szomszédságpolitikában és a magyar-magyar viszonyban ma sem lehet jobbat, többet mondani, mint ami akkor kialakult, legfennebb elrontani lehet azt, mint ahogy egyesek meg is próbálkoznak ezzel. " Az autonómia kérdéséről kijelentette: "Ma Európának, sajnos, nincsenek általános érvényű etnikai-kisebbségpolitikai normái, csak érdekei vannak. Koszovóról, Dél- Oszétiáról, Abbháziáról más-mást gondol Európa, és így bizony nehéz eldönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz. Legalább nekünk, magyaroknak meg kellene kísérelnünk együtt ugyanazt az álláspontot képviselni, mert így talán a magyar glóbuszon is megvalósulna az egység a sokszínűségben, a különböző autonómia-formáktól a határok nélküli nemzeti együttlétig. " /Ismét Dávid Ibolya az MDF elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról beszélt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tisztújító országos gyűlésén, hogy egy megosztott, önmarcangoló Magyarország nem tud érdemben tenni a határon túli magyarokért, ezért az erdélyi magyarok számára fontos, hogy oldódjon a magyar belpolitikában érzékelhető feszültég. A magyar belpolitika a határon túlról úgy látszik, hogy ezek az események túlságosan lefoglalják a magyarországi pártok figyelmét. Markó szerint ez alól az MDF a kivétel. /Markó önmarcangoló Magyarországról beszél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

A romániai törvénykezés kimondta: a Felső-Maros mentén az erdők visszakerülnek a Bánffyak tulajdonába. Báró Bánffy Miklós /sz. Budapest, 1948/ elmondta, az erdészeti hatóságok, ahol csak tehetik, gátolják a restitúciót. Hiába van a kezében a jogerős táblabírósági ítélet, még nagyon sok a kérdőjel. Az, hogy ő nem Erdélyben született, a történelem „műve”. Ugyanis 1940-ben Teleki Pál miniszterelnök felkérte az apját, báró Bánffy Dánielt, hogy vegyen részt az általa alakított kormányban, ami a Budapestre való költözését feltételezte. A háború után már nem lett volna szerencsés hazaköltözni, Budapesten maradtak. 1951-ben kitelepítették őket rózsadombi házukból, és egy kis húsraktárt jelöltek ki számukra, ahol két és fél esztendeig kilencen laktak szűkösen. Bánffy Dániel közben balesetet szenvedett és megbénult. Felesége kétkezi munkájából meg az idegenek jóakaratából nevelte fel hét gyermekét. Minket öntudatos, gerinces, ország- és nemzetszerető magyarnak neveltek, emlékszik vissza Bánffy Miklós. Tízéves korától kezdve a szünidőkben rendszeresen elment dolgozni. Elvégezte az élelmiszer-ipari főiskolát. Leányváron – a faluban, ahol él – lemondatták az addigi elöljárót, majd 1990-ben a Magyar Demokrata Fórum, melynek egyik alapító tagja, felkérte, hogy vállalja el a polgármesterséget. Akkoriban nem gondolta volna, hogy négy cikluson keresztül fog Leányvár élén állni. 2006-ban viszont látta, hogy az ország gazdasági és politikai helyzete nem kedvez a jobboldali érzelmű önkormányzati vezetőknek, ezért többé nem jelöltette magát. Másrészt régóta érlelődött benne, hogy most már éppen ideje lenne feladatot vállalni ősei Erdélyében is. Tudja, hogy már jó ideje a Bánffyak ellen lázítják a Felső-Maros mentieket. Azzal riogatják őket, hogy „visszajön a báró, és kisemmiz benneteket!” Valójában munkahelyeket akar teremteni. Bethlen Farkas fia már hazaköltözött. Sok szervezőmunkával, sokszor a saját két kezével végzi ezt a „második honfoglalást”. Bánffy Miklós is tervezi a kétlakiságot. /Szucher Ervin: Az ősökre legyünk büszkék, ne önmagunkra. Beszélgetés báró Bánffy Miklóssal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Október 5-án, vasárnap az aradi vértanúkra emlékező istentiszteleten az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban házigazdaként Tóthpál Béla parókus lelkész üdvözölte az egybegyűlteket, majd dr. Csepregi András lelkész, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője hirdetett igét. Tóthpál Béla átnyújtott Dávid Ibolyának, az MDF elnökének, illetve dr. Csepregi Andrásnak egy-egy kötetet Ficzay Dénes: A vértanúk sírja című, a gyülekezet által kiadott könyvből. /Balta János: Emlékező istentisztelet a vértanúkra. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Szeptember 29-én tartotta idei őszi évadja első összejövetelét Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság. A mai magyar nemzettudatról beszélt felkészülten Székelyhidi Ágoston Nemzettudat és nemzetpolitika 1988-2008 című előadásában. Az előadó aktív résztvevője volt az 1956-os forradalomnak, ezért börtönbe is került. A kilencvenes években kétkötetes munkában dolgozta fel a forradalmat. Az 56-os Emlékbizottság elnöke, a rendszerváltás előkészítésében is részt vett, a Magyar Demokrata Fórum alapító-tagja. 1956-ban a debreceni egyetem volt az első, amely meghirdette a forradalom húsz pontját. Ebben először és ott egyedül szerepelt az a követelmény, hogy a mindenkori magyar állam vállaljon felelősséget a határon túli magyarokért. Székelyhidi Ágoston Kiss Ferenccel és Für Lajossal állította össze 1956-ban a húsz pontot. Az '56-os forradalom talán a világ első és egyetlen konzervatív forradalma volt. A magyar öntudat helyreállítását tűzte ki célul, valóban népi-nemzeti forradalom volt. -1988 fordulópont volt a magyar történelemben és a magyar öntudat történelmében. 1956 után először erdélyi menekültek tudatosították azt, hogy ez nem Magyar Népköztársaság, hanem Magyarország. Ez a felismerés az erdélyi menekülthullámnak köszönhető. A vesztesek győzelme volt, a korszaké, amely felrázta a magyar öntudatot. Most, 2008-ban, Európában is nagy kérdésre készülünk. Jövőre dől el, hogy Európa a '92-es egységesítés után föderáció lesz-e, vagy konföderáció? Ha nem az államok együttműködő szervezete akar lenni, az számunkra hátrányos. Most az amerikai válság miatt Európa birodalommá akar válni. Ez pedig rossz lesz a nemzeteknek– mondta az előadó. „Magyar az, aki vállalja” – mondta Illyés Gyula. 1992 óta a nyugati magyarság körében a közösség- és nyelvvesztés 22 százalékos. A szórványmagyarság világában a közösségvesztés 18 százalékos, a nyelvvesztés 20. A magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelentek a szórványosodás jelei. A nemzettudat és a nemzetpolitika kölcsönhatásban működik. A nemzetpolitika rosszabbul áll, mint a nemzettudat. Antall József nemzetpolitikai kiállása és akarata néhány hónap után puccshoz vezetett, amit annak idején taxisblokádnak neveztek. 1988 után a magyar nemzetpolitika hamis alternatívákat állított fel. Ezek arra valók, hogy a nemzetben gondolkodó fiatal nemzedéket eltávolítsa a felelősségtől és a magyarságot szembeállítsa Európával. A szembeállított tételek hamis alternatívák: centrum a periféria, modernség a hagyományelvűség, piaci sikeresség a szellemi érték ellenében. Ezen hamis alternatívák a nemzettudatot cselekvésképtelenné változtatják. Intézményes nemzetpolitikára van szükség. A nemzetvesztés közösség- és intézményvesztés, és mint ilyen: halálos. Ezért kell a nemzettudatot megőrizni, helyreállítani. Nem szabad elveszítenünk az intézményeinket. /Nagy Botond: Szerves folytonosság: a vesztesek győzelme. Lebilincselő előadás a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Éles hangú felszólalásokban utasították vissza szlovák európai parlamenti képviselők az Európai Parlamentet (EP) brüsszeli plenáris ülésén, napirend előtt országuknak a magyar kisebbségre vonatkozó politikáját ért vádakat. Tőkés László előzőleg felszólalva arról beszélt, sajnálattal állapítja meg, hogy „szélsőségesen nacionalista propaganda folyik a szlovákiai magyarok ellen, megfélemlítő hisztériakeltés érvényesül”. A püspök arra kérte az EP-t, annak elnökét és az Európai Bizottságot, hogy „lépjenek fel az emberi jogok durva megsértése, a Szlovákiában eluralkodó etnikai intolerancia, verbális agresszió és diszkrimináció ellen”. Tőkés László egyúttal késznek mondta magát „közvetítői szerepet vállalni a magyar-szlovák megbékélés érdekében”. Négy szlovák EP-képviselő viszont ezt követően bizonygatta, hogy a szlovák kisebbségi politika megfelel az európai normáknak, és a kormány ráadásul a javítására törekszik. Az egykori miniszterelnök Vladimír Meciar pártjához (Néppárt-HZDS) tartozó Kozlík azt állította, „a magyarok évek óta azt a benyomást keltik, hogy a magyarságot a határon kívül elnyomják”. Mint mondta, az európai vezetők ugyanakkor „nem tudnak arról”, hogy a magyarok sokszor „Nagy-Magyarországról beszélnek”. Párttársa, Belohorská asszony úgy vélte, míg Magyarországon „a szlovák kisebbséget kegyetlenül asszimilálták”, Szlovákiában „főleg a magyar kisebbség kivételes előnyöket élvez”, mint a magyar nyelvű oktatás. A vezető kormánypártot, a Smert képviselő Benová azt hangoztatta, Szlovákia tiszteletben tartja az etnikai kisebbségi jogokat. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy a magyar EP-képviselők az egyperces felszólalásokat kihasználva „minden egyes alkalommal a szlovák kormányt és polgárokat támadják meg”. Kifejtette: a szlovák kormány szeretne jószomszédi viszonyt kialakítani Magyarországgal, de ehhez két partnerre van szükség, és eddig úgy tűnik, „csak a szlovák kormány nyújtja ki a kezét”. Koterec (ugyancsak Smer) szintén azt hangsúlyozta, hogy a szlovák kisebbségi politika már ma is megfelel az európai normáknak. „Ha a feszültséget szítjuk, az mindenki számára lehetetlenné teszi az életet” – szögezte le. Mással foglalkozó felszólalásának végén Olajos Péter (MDF) eljárásjogi kérdést vetett fel a témával kapcsolatban. Arról érdeklődött, hogy „a magyarok ellen gyűlöletbeszédet mondó képviselők miért beszélhettek kétszer”. /Éles felszólalások az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Konkrét eredmény nélkül ért véget a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által október 18-ára összehívott nemzeti csúcs. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megnyitóbeszédében fontos eredménynek nevezte az eszmecserét. Simor András jegybankelnök hangsúlyozta, hogy külföldi források bevonására van szükség az államadósság miatt. Gyurcsány Ferenc szerint szükséges a kiadások csökkentése, 800 milliárd forintot csoportosítottak át. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a tanácskozás előkészítetlen és átgondolatlan, a válság oka az emberi gyarlóság, magyarországi hatásokért pedig a szocialisták a felelősek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Eredménytelen Nemzeti Csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sikeresnek minősítette a nemzeti csúcsot. Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc újabb megszorító csomagot készített elő: a hat éves szocialista-liberális kormány mást sem tett, mint folyamatosan lezüllesztette, politikai-gazdasági válságba kergette Magyarországot. Orbán Viktor kezdeményezte az uniós források átcsoportosítását: a jelenlegi 3,5 százalék helyett a források 30 százaléka jusson kis- és közepes vállalkozásoknak, és sürgette az adó- és járulékrendszer, a foglalkoztatás, a fejlesztéspolitika és az oktatás reformját. Gyurcsány megszorítási intézkedési javaslatain jócskán túltett az MDF elnöke, aki „szocialistább volt a szocialistáknál”. Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot indítványozott, amelynek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke óvatosabb álláspontra helyezkedett, „ide is osztott, oda is osztott”. /Lokodi Imre: Csúcskülönbségek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Egyszerre két idegenbe szakadt erdélyfia is betölti hatvanadik életévét, Tamás Gáspár Miklós és Molnár Gusztáv. Bíró Béla szerint mindkettejük mögött hatalmas életmű áll, de viszonylag kevés kötet. Tamás Gáspár Miklós már nem filozófus, még csak nem is politikai elemző, egyszerűen csak TGM, médiaszemélyiség. Molnár Gusztáv ma már mintha olvasottabb és hallgatottabb volna, geopolitikusként. Tamás Gáspár Miklós a szocializmustól az antiszocialista liberalizmuson át a konzervativizmusig s onnan a neoszocializmusig jutott el. Molnár Gusztáv az MDF-fel kezdte, aztán rövid, a szocialistákkal való kacérkodás után ismét jobbra kanyarodva emelkedett magasabbra. TGM a kor nyilvánosságának centrumában járhatta mindig lenyűgöző köreit, írta nagy elismeréssel Bíró Béla. /Bíró Béla: Guszti és TGM. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Megjelent Horváth Béla Levettük a vörös csillagot /Budapest, Papirusz Book Kiadó/ című kötete az 1988-1990-es történelmi időkről. Történt-e rendszerváltás 1988–90-ben? Ha igen, miért ülnek nyakunkon ismét a kommunisták? Ha nem, mi történt velünk idestova húsz esztendővel ezelőtt? Horváth Béla egykori alapító MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselő „belül nézetből” tárja fel e rendkívüli évek eseménysorozatát. Horváth Béla így kezdte kötetét: „Hihetetlen korban éltem, a XX. század közepén születtem. 1945-ben bejöttek a szovjetek, pontosabban – ahogy minden magyar ember mondja – az oroszok, és utána több generáció úgy érezte, soha nem fognak elmenni Magyarországról. ” A kommunista rendszerben kitelepítettek családokat, bebörtönöztek nagyon sok értelmiségit, a parasztságtól elvették a földjét, lakásuktól, vagyonuktól fosztottak meg családokat. Horváth Béláék családját is kitelepítették. Ha valaki eredményt akart elérni, be kellett lépnie a pártba. Sokan ellenálltak, mint például Horváth Béla édesapja is. Szinte minden családban volt „osztályidegen elem”, ahogy a kommunisták nevezték a „rendszer árulóit”: az X-eseket, a magyar értelmiséget, az arisztokratákat, vagy a tehetősebb magyar parasztságot. A társadalmi igazságtalanságot évtizedeken át némán cipelte magával a magyar nép jelentős része. Váratlanul megjelent egy nyilatkozat, 1987. szeptember 27-én Lakiteleken a magyar szellemi élet több mint másfél száz tagja baráti eszmecserére gyűlt össze. A lakitelki találkozón a nyilatkozatban megállapították: „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. ”Volt-e értelme a rendszerváltozásnak, ha ma ugyanott tartunk, mint húsz évvel ezelőtt? Nehéz kérdés. Mindenesetre 1988-ban nagyon sokan hittek a rendszerváltozás akkori fő erejében, a Magyar Demokrata Fórumban. Horváth Béla, az MDF XII. kerület elnöke lett. Lezsák Sándor alakja többször szerepel a kötetben, ő az MDF atyja, a lakiteleki sátor felállítása után ekkor már éjt-nappallá téve járta az országot. Horváth Béla szól arról a rágalomról is, amikor a New York Times antiszemitizmussal vádolta meg a megszülető MDF-et. Horváth Béla erre az időszakra így emlékezett: „Nagy volt az MDF-ben a felháborodás, és mindnyájan éreztük, hogy alpári kampányra számíthatunk. Az szinte mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi sajtót az SZDSZ mozgatja ellenünk…”Horváth Béla 2000-ben a Kommunizmus áldozatainak emléknapja kezdeményezője az Országgyűlésben, most megjelent kötetével segített felidézni a majd húsz évvel ezelőtti történelmi eseményeket. Ma már tudjuk: az MDF rendkívüli indulása után valahol, valakik kisiklatták a „rendszerváltozás vonatát”. Az sem véletlen, hogy 2002-ben épp az alapító honatyákat zárták ki a rendszerváltó pártból Lezsák Sándor alapítóval az élen. De, mint Lezsák írja utószavában: „a múltúnkból bennünket kizárni nem lehet. ” /Frigyesi Ágnes: Kik akadályozták a rendszerváltozást húsz évvel ezelőtt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 17./

Már a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz a IX. kerületben történt időközi képviselő-választási botrány ügyében, az ajánlószelvények meghamisítása, illetve az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) jelöltjeinek kizárása miatt. Az időközi képviselő-választást a korábbi SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc távozása miatt kell megtartani. A Jobbik Magyarországért Mozgalom panasszal élt, mely szerint az MDF-es jelöltre leadott szelvények jó része hamisítvány. A választási bizottság úgy döntött, hogy nemcsak az MDF, hanem a MIÉP és az MSZZP ajánlószelvényeinek eredetiségét is vizsgáltja. A MIÉP-nél 415, az MDF-nél 669, az MSZZP-nél pedig 1152 hamis szelvényt találtak, ezért a bizottság hivatalból feljelentést tett a rendőrségen a három párt jelöltjét pedig első fokon kizárták a választásból. /Kánya Gyöngyvér: Választásokból rendőrségi ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz – szövetségben a KDNP-vel – készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni. Véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. Azonban az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. A jelenlegi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. /Orbán: 2009 sikere attól függ, lesz-e politikai változás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Lemondott parlamenti mandátumáról Boross Péter, az MDF politikusa, aki Antall József halála után rövid ideig, 1993 decemberétől a következő év tavaszáig Magyarország miniszterelnöke volt. Az érintett tagadja, hogy döntésének politikai oka lenne. Az exkormányfő később, 1998 és 2006 között nem volt képviselő, a Fidesz választási győzelmét követően egy ideig Orbán Viktor miniszterelnököt szolgálta a tanácsaival. Boross Péter a Dávid Ibolya vezette Magyar Demokrata Fórum egyik döntéshozójaként szerepe játszott abban, hogy a párt megőrizte önállóságát a jobboldalon. Az utóbbi években a korábban vele nem rokonszenvező baloldali média megkedvelte, egyik állandó szereplője lett a politikai beszélgető műsoroknak. Az MDF jó ideje nem éri el az 5 százalékos támogatottságot. Rosszat tett a pártnak a tavalyi elnökválasztási botrány, az úgynevezett lehallgatási ügy. Válságosra fordult a helyzet a parlamenti frakció őszi megszűnésekor, amit csak a botrányos múltú Lengyel Zoltán befogadásával lehetett orvosolni. Boross Péter mandátumáról való lemondását korával (tavaly nyáron töltötte be a 80-at) és egészségi állapotával indokolta, sokak szerint azonban megromlott a kapcsolata a pártelnökkel, ezért döntött a távozás mellett. /Boross: búcsú a tiszteletlen háztól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Kilépett a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójából Csáky András, ezzel a képviselőcsoport másodízben a megszűnés határára sodródott. A politikus elfogadhatatlannak tartja a Bokros Lajos és Habsburg György vezette EP-listát. Csáky András független lesz, őt követi Olajos Gergely, az MDF jelenlegi egyetlen EP-képviselője is, aki mandátumának lejárta után elhagyja a pártot. Az MDF országos választmánya a múlt hét végén 48:44 arányban bizalmat szavazott a listának, amelynek első helyén Bokros Lajos, második helyén Habsburg György áll. Dávid Ibolya pártelnök ezután Bokros Lajosból miniszterelnököt kívánt kreálni, így állítva félre a „hiteltelen Gyurcsányt”. Boross Péter volt miniszterelnök is ellenvéleményt jelentett be, szerinte össze kell hívni a párt országos gyűlését, eligazító döntés kell a pártnak arról, hogy kivel és milyen irányba politizál az MDF. Leszögezte azt is, a „bizonyos koalíciós felvetéseket, MSZP–SZDSZ–MDF válságkoalícióról” összeegyezhetetlennek tartja Antall József örökségével. Az MDF frakciója emelt fővel vállalja azt, hogy a függetlenek táborába kerül – jelentette ki Dávid Ibolya. /Lokodi Imre: Magyar demokrata perpatvar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Magyarországon az Országgyűlésben megszűnt a Magyar Demokrata Fórum frakciója. Ez volt az a párt, mely annak idején az átalakulás utáni első miniszterelnököt adta Antall József személyében Az utóbbi években Dávid Ibolya pártelnök hatalmas hibákat követett el, amelyeknek következtében fokozatosan eltávolodtak a párttól annak korábban meghatározó személyiségei. Dávid Ibolya összeférhetetlen, s lassan mindenkit elzavar maga mellől. Ezek közül egyik legjelentősebb kétségkívül Lezsák Sándor volt már évekkel ezelőtt, de csaknem szakításhoz vezetett legutóbb az is, hogy a pártelnökségre pályázó ellenfelét ellehetetlenítette. Minderre azzal tette fel a koronát, hogy a párt listájának első helyét a volt szocialista pénzügyminiszternek, Bokros Lajosnak ajánlotta fel az európai parlamenti választásokra. Ezután Dávid Ibolya konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett azzal a céllal, hogy Bokros Lajos legyen Magyarország miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc helyett. Ebben senki sem állt mellé. Bokros Lajos annak idején megszorításokat vezetett be, amelyeknek semmi eredménye nem lett. /Veres István: Egy rendszerváltó párt halála. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 18./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy lemond. A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette: „Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani.” Az SZDSZ válságkezelő kormány létrehozását javasolja. Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Gyurcsány elvesztette a lakosság teljes támogatását, a pénzügyi válság kormányválságba sodorta a Magyarországot irányító szocialistákat – ezekkel a címekkel számoltak be külföldi lapok a magyar miniszterelnök lemondási szándékának bejelentéséről. A konzervatív Welt am Sonntagban Boris Kalnoky kiemelte: Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt, és valódi politikai csoda, hogy a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. /Gyurcsány: a döntés végleges, nem maradok miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Gyurcsány lemondása és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bedobása a politikai köztudatba sejtette, hogy a magyar miniszterelnök, az MSZP elnöke pályája végéhez közelít. Először úgy tűnt, ellenőrizni tudja az eseményeket. Terve azonban nem sikerült, a napok élénk miniszterelnök-kereséssel teltek, majd Surányi Györgytől Békesi Lászlóig többen kijelentették, a szocialisták tákolmány programját nem vállalják. Az SZDSZ háromszázalékos, de újabb koalícióra bármikor kész pártként ismét királycsináló akar lenni, bedobta: számára elfogadható lenne Bokor Lajos volt pénzügyér, az MDF európai parlamenti listavezetője is. Azonban elutasítást kaptak. Mindeközben Sólyom László államfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is kimondta: az ország jelenlegi helyzetében a döntést a nép elé kell vinni, azaz előrehozott választásokat kell tartani. Gyurcsány és köre, no meg a cselédsajtójuk hevesen tiltakozott. Azután Suchman Tamás, a szocialisták egyik ismert figurája közölte: a pártnak új elnököt kell választania, mivel Gyurcsány lejáratta magát. Erre Gyurcsány, aki a gyors véleményváltás nagymestere, bejelentette: lemond pártelnöki funkciójáról is. Azonban utódja kijelölésétől nem állt el, jelölte Bajnai Gordon ipari és gazdasági miniszter. Az MSZP rábólintott. Még az SZDSZ döntésére várnak. Ha az SZDSZ besorol Gyurcsány mögé, néhány hónappal meghosszabbítják Magyarország agóniáját. /Simó Erzsébet: Gyurcsány megbukott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Április 21-én letették az esküt az április 16-i hatállyal kinevezett új magyar kormány miniszterei. Bajnai Gordon meghirdetett válságkezelő programja a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja, amely sok lemondással jár majd, közölte a miniszterelnök. A Fidesz szerint a kormányfő által bejelentett válságcsomag családok tíz- és százezreit fogja lehetetlen helyzetbe hozni. Az MSZP támogatja a programot, az MDF szerint mindenekelőtt az MSZP–SZDSZ feladata megválaszolni, elfogadják-e azt vagy sem. A KDNP szerint Magyarország is „lemondást” kér Bajnai Gordon miniszterelnöktől. /Letették az esküt Bajnai miniszterei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Gyurcsány Ferenc lemondása és Bajnai Gordon miniszterelnökké válása növelte a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbségeket, míg a Jobbik – a kutatások során először – elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt – derült ki a közvélemény-kutatásból. A biztos pártválasztók közül a felmérés szerint 70 százalék adná voksát a Fideszre és 18 százalék az MSZP-re, a két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF pedig 2, illetve 1 százalékot kapna. /Nőtt a Fidesz és az MSZP közötti különbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője értelmezte az RMDSZ áprilisban tartott kongresszusát. Ezen „a bukaresti politikai elit, mondhatni, az RMDSZ elé járult. ” Törzsök Erika szerint „a romániai magyar érdekképviseleti szervezet megkerülhetetlen a román politikában, s talán valami új felé halad”, véget vet a sérelmi politikának, másként fogalmazza meg az adok-kapok viszonyt. Ezeket a számlákat a román állam előbb vagy utóbb rendezni is fogja. Törzsök Erika leszögezte: „A gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az etnikai háború, az ortodox nacionalizmus képlete lejárt. ” Az alkufolyamat „egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” A főosztályvezető a magyarországi helyzetet élesen elítélte, szerinte „nem többség és kisebbség néz farkasszemet egymással, hanem a teljesíthetetlen ígéretspirálból kiábrándult rezignált többség szkepticizmusa a hangosan acsarkodókkal. ” „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején. ” „Romániában a szemben álló felek felismerték, hogy miért érdemes egymást versenyképes helyzetbe hozni. Magyarországon a versenytől való félelem miatt vezették be annak idején a numerus clausust, és azóta is uralja az országot a megmérettetéstől való félsz. Ezért volt üdítő látni Kolozsváron ezt a politikai összeméredzkedést. ” Törzsök Erika szerint MSZP, az MDF és SZDSZ elismerő kívülállókként voltak a kongresszuson. Ez jó. A Fidesz üzenete mutatta, „most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika. ” Németh Zsolt „a Fidesz nevében úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél. ” /Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7./ Emlékeztető: A magyar nemzetiségű intézményvezetők politikai alapon történő leváltása a magyar többségű megyékben nemcsak politikai, hanem etnikai tisztogatásnak is minősül – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. /Markó: Etnikai tisztogatás zajlik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Az Új Magyar Szó időnként átvesz baloldali lapokból cikkeket. A mostani szám három cikket vett át, ezek Ijesztő irányok alcímmel mutatják a lapok által jellemzett helyzetet: a/ Gyurcsány Ferenc nyomtalanul eltűnt, írta Lengyel László, hívei nem zokognak. Gyurcsány nem hagyott betölthetetlen űrt maga után, nem hagyott hátra semmit. Lengyel László megjegyezte, Orbán Viktor se hagyna több nyomot maga után. A cikkíró szerint „súlytalan, üres egyéniségek szavaltak itt az elmúlt évtizedben!” Akarsz együttműködni a nemzetközi pénzügyi és politikai szereplőkkel vagy sem? „Ez kötelező megszorítási csomagot és reformokat jelent. A kormány, az MSZP, az SZDSZ, az MDF azt mondják: igen. A Jobbik: nem. A Fidesz: nem, de, igen, de – nem mondok semmit. ” „A kormány, az MSZP, az SZDSZ és az MDF többé-kevésbé belenyugodtak, hogy sorsunk a nemzetközi piacon dől el, a nemzetközi intézményekkel kell megfelelő tárgyalásokat lefolytatnunk, feltételeket kialkudnunk, hogy túléljük a válságot. ” Lengyel László Bethlen István miniszterelnök helyes döntéséhez hasonlítja ezt. Sőt: „Ide jutott Kádár János pártelnök 1982 tavaszán, amikor az IMF-be való belépés és hitel mellett határozott. ” Lengyel László szerint a Fidesz a vezérlő fejedelem varázspálcájában hisz. A cikkíró szerint: sok jóra nem számíthatunk. /Lengyel László, hvg. hu: Eltűntnek nyilvánítva. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ b/ A Die Zeit nagy riportot közölt, a lap szerint a szélsőjobbra tolódó Magyarországról. Magyarországon nincs társadalmi konszenzus a szélsőjobboldallal szemben. Az államcsőddel fenyegető helyzet közepette az egyre hangosabb szélsőjobb „zsidókat és idegenszívűeket” támad meg – olvasható a Die Zeitben. A hetilap szerint Tamás Gáspár Miklóst, az ismert zsidó származású értelmiségit a Magyar Gárda egyik felvonuló egysége élén masírozó szakaszvezető ordítva úgy köszöntötte az utcán: „Heil Hitler, Tamás úr. Hogy van?” Németországban Esterházyt, Nádast és Dalost ismerik, tisztelik, ők azonban egy „lejárt kultúrához” tartoznak. A következő választáson kétharmados parlamenti többségre számító populista ellenzéki vezető, Orbán Viktor az elmúlt években a polgárokat a parlament ellenében játszotta ki. Vásárhelyi Mária szociológus szerint sok magyar polgárjognak tekinti az idegenellenes beállítottságot, a szélsőséges megnyilvánulások pedig szalonképesek lettek…. „Magyarországon olyan gyakran gyorsan és könnyen ejtik ki a „hazaáruló” szót, mint a kapucsínót. Korábban nem szívesen hallgattam meg, ha folyamatosan párhuzamokat vontak a mostani és az 1930-as évek közötti magyarországi állapotok között, de fokozatosan változik a véleményem” – idézte Esterházy Pétert a Frankfurter Allgeimene Zeitung (FAZ) abban a budapesti riportban, amelyet április közepén közölt a napilap. A Németországban nagy elismertségnek örvendő író, Nádas Péter arról beszélt, hogy Magyarországon most bosszulják meg magukat az elmúlt húsz év mulasztásai. Magyarország a régi struktúrákban él, a pártok felett nincs semmilyen ellenőrzés. Esterházy Péter a gazdasági nehézségek miatt megugrott, sok embert ellehetetlenítő devizahitel-törlesztési részletek kapcsán úgy fogalmazott: a magyarok nagyon tanulatlanok a pénzügyekben. Esterházy a Magyar Gárdát riasztónak és nevetségesnek gondolja. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásában és utódlásában mindkét író a régi struktúrákat, az egykori MSZMP politikai bizottságára emlékeztető megoldásokat látja visszaköszönni. /Dési András, Népszabadság: Heil Hitler, Tamás úr, hogy van? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15 c/ Élőben még soha nem hallotta a Horst-Wessel-Liedet, mesélte Valkinak egy német kollégája, aki éppen Budapesten, az Úri utcai német nagykövetség épületében tartózkodott, amikor a holokauszt-tagadó egyenruhások felvonultak a várban. Egy olyan országban, amelynek alkotmányértelmezése szerint egy holokauszt-tagadó felvonulás a szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jog egyik természetes kifejezési formája, vajon miért lenne gond a „Die Fahne hoch!” („Magasra a zászlókat!”) kezdetű, lendületes indulóval? /Valki László, Élet és Irodalom: Élőben még soha. Ijesztő irányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A magyar szélsőjobbal foglalkoztak a napokban a nyugati lapok. A Jobbik ott lesz az EP-ben, számolnak be a tekintélyes újságok. A fasiszták zászlaja alatt címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit. A Magyar Gárdáról azt írta, hogy szabadon masírozik Budapest utcáin, lőgyakorlatokat tart. A lap a szélsőséges Kurucinfót hozta fel példának. A Die Zeit a romaellenes támadásokat, a növekvő cigányellenességet a Jobbik erősödésével magyarázta, akárcsak a New York Times. Az amerikai lap szerint a cigányellenességet Magyarországon és a régióban is a szélsőséges pártok gerjesztik. A legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az MDF-nek és az SZDSZ-nek gyakorlatilag nincs esélye a bejutásra az Európai Parlamentbe, a Jobbik viszont nagy valószínűséggel egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. A Fidesz támogatottsága országosan 40 százalékos, a teljes népesség 57 százalékát kitevő pártválasztók, illetve a valószínű szavazók 33 százaléknyi táborában pedig 68 százalékon áll. Az MSZP támogatottsága országosan 11, a pártválasztók körében 19, a biztos szavazóknál 21 százalék. A többi párt eredményei hibahatáron belüliek. A Jobbik országosan 2, a biztos választók körében 5 százalékon áll, ráadásul híveik elég elkötelezettek, 70 százalékuk minden körülmények között elmenne szavazni. Az SZDSZ országosan ugyan szintén két százalékon áll, de a biztos szavazók körében már csak egy százalékon. /Lokodi Imre: Merre masírozik a szélsőjobb? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Az UD Zrt. megfigyelési botránya ügyében máig nem sikerült semmi törvénysértőt feltárni Magyarországon. Gyanúsítottként beidézték, és még a héten kihallgatják Szilvásy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészségen. A volt titokminiszter jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója. Az UD Zrt. cég még tavaly szeptemberben tett feljelentést, miután a sajtónak kiszivárogtattak egy lehallgatott telefonbeszélgetést egy UD Zrt-s vezető és Csányi Sándor OTP-vezér között. Az ominózus beszélgetés során Dávid Ibolya MDF-enökre vonatkozó terhelő adatok gyűjtéséről esett szó. A pártvezető ezt a hírt használta fel riválisa, Almásy Kornél visszaléptetésére a pártelnöki versenytől. Az UD Zrt. körüli botrány tavaly ősszel tört ki, miután a cég Szilvásy titokminiszter szerint megtámadta a kormányzati gerinchálózat informatikai rendszereit, ezért a vagyonvédelmi céget az ellenzékhez kötődő árnyék-titkosszolgálatként próbálták láttatni. Azonban a gyanú nem igazolódott be, az ügynek máig nincs gyanúsítottja. Ugyanakkor kérdések merültek fel az NBH eljárásával kapcsolatban, ugyanis nem volt jogalap a cég megfigyelésére és lehallgatására. /Büntetőeljárás Szilvásy György ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Csapody Miklós sokszorosan újraválasztott, az 1989-es rendszerváltozás után magáról sokat hallató MDF-es politikus Begyöngy élet /Kossuth Kiadó, Budapest/ címmel adta ki egy évtizedet átfogó jegyzeteiben (2000–2009) nagyobbrészt politikai töltetű glosszáit. Csapody Miklósról a 168 Óra hetilap még a könyvhét elején leírta: „Egy képviselő, aki rendszeresen olvas, s nem csupán előterjesztéseket. Akinek New York utcáit róva alig ismert magyar poéták sorai jutnak az eszébe. Akinek egyetlen fegyvere a szelíd irónia. ” Csapody Miklós átértelmezésében a professzionális – ám nem „megélhetési” – begyöngy: a politikus. Csapody Miklós Erdélyre, a határon túli magyarokra kitartóan figyel, politikusként pedig Bukarestbe is eljutott, hivatalos küldöttség tagjaként. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. június (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./ A jelzett cikk: Buják Attila: Igaz, gyöngy, 168 Óra (Budapest), jún. 4.

Magyarországot huszonketten képviselik 2009-től az Európai Parlamentben. A Fidesz-KDNP közös listájára a szavazatok 56,37 százalékát adták le a magyar választópolgárok, ezzel a szövetség 14 helyet szerzett az Európai Parlamentben. Az MSZP 17,37 százalékos szavazataránnyal négy képviselőt küld Brüsszelbe, három mandátumot szerzett a Jobbik, az MDF-nek megmaradt az egy mandátuma. Nem jutott mandátumhoz azonban az SZDSZ, aminek következtében Fodor Gábor pártelnök felajánlotta lemondását. „Az eredmény magáért beszél: 56 százalék, soha nem volt ilyen” – mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: ez a győzelem olyan tény, amelynek az igazi jelentőségét még nem tudják felmérni, de az biztos hogy „ennek a győzelemnek az erejével fogjuk megváltoztatni Magyarországot”. A 8. 03 millió választásra jogosult magyar állampolgárból 2. 9 millióan, vagyis a szavazásra jogosultak 36,28 százaléka járult az urnákhoz. /Fidesz-siker Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Magyarországon az EP-választás a Fidesz nagy arányú győzelméhez és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) látványos vereségéhez vezetett. A 22 mandátumból 14-et a Fidesz szerzett meg, négyet az MSZP, hármat a Jobbik, egyet pedig a Magyar Demokrata Fórum (MDF). A rendszerváltás óta példa nélkül álló, földcsuszamlásszerű jobboldali győzelmet hozott Magyarországon az európai parlamenti választás, írta a Der Standard című osztrák napilap. A Fidesz 56,4 százalékkal egyértelmű győzelmet könyvelhet el. A kisebbségben kormányzó MSZP durva pofont kapott: 17,4 százalékos eredménnyel és négy mandátummal nem csak hogy elveszítette az eddigi kilenc EP-képviselői helyének több mint felét, de a legnagyobb vereséget kénytelen elkönyvelni, amelyet 1990 óta országos választáson elszenvedett. /Fidesz-győzelem és MSZP-vereség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./