Sólyom László köztársasági elnök parlamenti évadnyitó beszédét, a szokatlanul erélyes szónoklatot a különböző politikai erők – és a holdudvarukba tartozó médiaértelmiség – saját érdekeiknek megfelelően értelmezték. A kormánypártok sértett önvédelmi reflexeitől Orbán Viktor, az ellenzék vezérének szűkszavú nyilatkozatán át Dávid Ibolya MDF-elnök álságosan tekintélytisztelő magatartásáig – láthatóan zavarba hozta őket az elnök helyzetértékelése. Sólyom László alaposan átrajzolta a Magyar Köztársaság elnökéről eleddig formálódott „fantomképet”, leszámolva az „árpibácsis” vagy a Mádl-féle öregesen úriemberes stílussal. Az államfő, bírálói szerint, túlzottan feszegeti az elnöki hatáskör parlamentáris szerepkörét. Valójában a kiváló alkotmányjogászból államfővé avanzsált Sólyom nem tesz mást, mint maximálisan kihasználja mindazon cselekvési lehetőségeket, amelyeket az alkotmány biztosít számára. Sólyom legfőbb szövetségesei a civil társadalom csoportjai. Ez ígéretes lehetőségeket tartogat az összmagyarság számára – elég Sólyom vajdasági látogatása során tett, autonómiára és kettős állampolgárságra vonatkozó határozott állásfoglalására gondolni. /Papp Attila Zsolt: Sólyom-szem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Markó Béla az antalli nemzetpolitikát értékelő tanulmányában visszaemlékezett arra, hogy Antall Józseffel 1990. január 7-én találkozott először Kolozsváron, Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos tanácskozásán. Antall rendkívüli érdeklődéssel figyelte a tanácskozást. Tisztelet és szeretet volt benne a határon túli magyarság iránt. Markó ezt nem érzi azóta a magyar politikusok nagy részénél. Antall József – és a Magyar Demokrata Fórum – szerepe az önállóság elvén alapult, és ezt nem helyezte szembe az összetartozás eszméjével. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek. A Magyar Demokrata Fórumnak és Antall Józsefnek meg kellett fogalmazni a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos alapelveit. Alkotmányos eszközöket kellett teremteni a határon túli magyarsággal való megfelelő kapcsolattartáshoz, ehhez intézményeket kellett létrehozni, megfelelő viszonyt kellett kialakítani a határon túli magyarság politikai és civil szervezeteivel, illetve az egyházakkal, tisztázni kellett a szomszédos országokkal való kétoldali kapcsolatok elvi alapjait. Ezeket a feladatokat Antall József kiválóan megoldotta. Korszakos érdeme az a felismerés, hogy a határon túli magyar közösségek önállóságát támogatni kell. A magyar alkotmányba akkor került be a következő mondat: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért. ” Ehhez még fontos kiegészítés volt Antall kijelentése: „Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. ” Ez a nyilatkozat dührohamot váltott ki a szomszédos országokban, de hosszú távon ez lett a mérce. Létrehozták a szükséges intézményeket: Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Duna Televízió. Antall József felvetette, hogy az RMDSZ-nek az Európai Demokrata Unióba kellene kérnie a felvételét. Az RMDSZ ezt már előzőleg kérte. Antall segített abban, hogy 1993 szeptember elején, az EDU budapesti kongresszusán fölvették az RMDSZ-t teljes jogú tagként. Az Antall József által letett alapokra tartósan lehet építeni, hangsúlyozta Markó. Antall József öröksége nélkülözhetetlen. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Az antalli nemzetpolitika. = Magyar Hírlap (Budapest), szept. 25./

A Szülőföld Alap a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb fórumává nőtte ki magát – jelentette ki Kolber István területfejlesztési államtitkár szeptember 25-én Budapesten, a Parlamentben az alap 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló előterjesztőjeként. Tavaly változott a támogatási összeg felosztása az egyes kollégiumok között. Míg 2005-ben 800 millió forint támogatás jutott az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumok számára, addig ez az összeg 2006-ban 600 millió forint volt. Ennek okaként Kolber István azt nevezte meg, hogy 2006-ban nagyobb részesedést kapott a keretösszegből a másik két szakmai terület. Hangsúlyozta azt is, hogy a szolidaritás jegyében minden magyar állampolgárnak lehetősége volt felajánlani személyi jövedelemadójának egy százalékát az alap számára. Így az alap 2005-ben 110 millió forinthoz, míg 2006-ban 88 millió forinthoz jutott. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint az alap csak politikai bazár, a nemzeti összetartozás politikája pedig nem redukálható pénzosztásra, mert ez méltatlan a magyar államhoz és a legitim határon túli szervezetekhez. Németh kevésnek tartotta az egymilliárd forintos támogatást, és komolytalannak nevezte a miniszterelnök által a napokban bejelentett majdnem 700 millió forintos többlettámogatást. A magyar nemzetpolitika nyomorúságos állapotát jól tükrözi a Szülőföld Alap – fogalmazott. /Vita a Szülőföld Alapról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./ „Olyan valódi támogatásokra nyílt lehetőség a határon túli magyarság számára, mely az anyagi és szellemi gyarapodást, a nyelv és a kultúra megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segítette” – emelte ki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nevében felszólaló Geberle Erzsébet. Az alap 2007-ben több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhat. „A valódi tettek és valódi támogatások többet érnek a nemzeti melldöngetésnél” – jelentette ki Geberle. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, Szászfalvi László hangsúlyozta: a parlamentben hosszú éveken keresztül konszenzus volt a határon túli magyar közösségek segítése érdekében. Hozzátette: a kettős népszavazás után ez a konszenzus megrendült, megrendült a bizalom az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt a Máért, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány és „általában jelentősen csökkennek a források a határon túli magyar közösségek támogatására”. A KDNP azt hiányolja, hogy az alap nem egy kormányzati aktuálpolitikától független nemzetstratégiai alapként működik. Csapody Miklós (MDF) kiemelte: olyan személyek testesítik meg a kormány határon túli politikáját, „akiknek a tevékenysége rosszul cseng”. Rámutatott arra, hogy minden magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarok támogatása. Az ellenzéki politikus közölte: az MDF az új támogatási rendszerrel már 2005-ben sem értett egyet, ezért a beszámolót nem fogadja el, csak tudomásul veszi. Az MDF javasolta, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi státuszát, azaz mondja ki: a KMKF az Országgyűlés szerve. Kolber István területfejlesztési államtitkár szerint a Szülőföld Alap nem átpolitizált. /”Alapozás”-vita a szülőföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.

Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-választási listavezetője emlékeztetett, már tavasszal felajánlotta neki az RMDSZ a jelölést, de akkor elutasította, mondván, fontos, hogy az Európai Tanácsban maradjon, ahol 14 éve dolgozik, kiépített egy kapcsolatrendszert, alelnöke az Európai Néppártnak, a külügyi bizottságnak, rendszeresen ír ajánlásokat. Amikor azonban Tőkés László püspök elutasította a közös lista lehetőségét, úgy látta, indulnia kell. A romániai magyarságnak ott kell lennie Brüsszelben. Frunda szerint azért nem sikerült a megegyezés, mert a Magyar Polgári Szövetség most elég erősnek érzik magát, hogy ütni tudjon az RMDSZ-en. Másfél év alatt, a következő, 2009-es EP-választásokig, függetlenként mit csinálhat Tőkés László az Európai Parlamentben? Még a működési mechanizmusokat sem látja át, jegyezte meg Frunda. Oda szakemberek, jogászok kellenek. Sógor Csaba második helyével „intettek” az egyházak fele, hogy az egyházi kérdést is képviselik. Frunda szerint nem Sógor Csabával akarták ellensúlyozni a Tőkés László képviselte egyházi hatalmat. Az autonómia követelést Brüsszelben meg sem hallgatják. Frunda tudja, hogy személyes szálak fűzik Tőkés Lászlót Orbán Viktorhoz. Frunda szerint ez elfogadhatatlan, mert az Európai Néppártnak vannak alapelvei, s az egyik pontosan a kölcsönös támogatás. A mindenkori magyar kormánynak kötelessége a határokon túli magyarok politikáját támogatni úgy, hogy rábízza az ottani szervezetekre a döntést. Frunda kijelentette, nem kérik „az MSZP támogatását, nem is avattuk őket bele. Mi a Fidesz és az MDF támogatására számítunk. Velük vagyunk egy politikai családban, és erkölcsre építve tőlük várjuk el a támogatást. ” /Irházi János: “Nem lesz támadás senki ellen”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Már beindult a Zuschlag-ügy, amikor a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy az európai uniós pályázatokon elnyert pénzek elosztása körül nincs minden rendben, a pénzek nagy részét... ellopják. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök élesen reagált, hazugsággal vádolta az ellenzék vezetőjét, mondván, hogy az egész magyar társadalmat sérti meg, amikor az uniós pénzek állítólagos lenyúlásáról beszél, s ezzel megingathatja az állampolgárok hitét abban, hogy megfelelő helyre kerülnek az ország fejlődése szempontjából fontos pénzösszegek. Ekkor már bilincsben vezették el Zuschlag János volt MSZP-s képviselőt, azzal vádolják, hogy nem létező alapítványok részére igényelt támogatásokat, amelyeknek további sorsa ismeretlen. A volt képviselő vagyonát zárolták, s megkezdődött a nyomozás. Ekkor robbant a másik ügy: a Hír TV nyilvánosságra hozott egy régebbi videofelvételt, amely önmagában bizonyítja, hogy a közpénzek elosztása hogyan is történt. A kistérségi megbízott, akit azóta Bajnai Gordon menesztett, és feljelentést is tett ellene, a következőket mondja egy támogatást igénylő vállalkozónak: ,,Én azt mondom neked, hogy mondjuk megcélozzuk a maximálisat, azt általában el szoktam tudni intézni, azt a 24–25 millió forintot, abból mondjuk, tekintettel, hogy már segítesz is meg minden, egy húszas marad neked (…), abból az áfa nem tudom, hogy lesz, abból még lejön az áfa, tehát l6–17 milliód marad. (…) nekem szólt a minisztérium, hogy mikor viszem a pénzt. ” Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt szeptember 26-án titokban éjszaka kihallgatta a Bács-Kiskun megyei ügyészség. Megszólalt a tárca egykori helyettes politikai államtitkára, Ocsovai Tamás. Szerinte a minisztériumban a politikai államtitkár, Mesterházy Attila s az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetői vettek részt, Újhelyi István, Arató Gergely, Zuschlag János... Kihangsúlyozta, hogy ő szóban vagy telefonon kapta az utasításokat tőlük. A hvg.hu megkérdezte Topolánszky Ákost is, a drogügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki megerősítette kollégája kijelentéseit: ,,... Ocsovai nemcsak a miniszter utasításait hajtotta végre, de az MSZP ifjúsági tagozatának (Ocsovai által említett) vezetői is dirigáltak neki, hiszen megrendelőként jelentkeztek... ” A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint a Fideszre a szavazók 59 százaléka szavazna, a szocialistákra 30 százalék, a két kis párt, az MDF és az SZDSZ be sem kerülne a parlamentbe. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Húsz esztendeje, 1987. szeptember végén került sor Lezsák Sándor költő lakitelki kertjében a magyar értelmiség jeleseinek találkozójára. A Duna tévéadó szeptember 29-én bemutatta a húsz éve Lakiteleken történt tanácskozás videofelvételét. Akkor jelen voltak a később megalakuló Magyar Demokrata Fórum alapítói Csurka Istvántól Kiss Gy. Csabáig, Lezsák Sándorig, Csengey Dénesig, Für Lajosig, Bíró Zoltánig, de ott voltak mások is, fontos lehetett a résztvevők védettségének szempontjából is Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront akkori elnökének a jelenléte. Ekkor a magyar pártban még javában dúlt a hatalmi harc, és még 1988. március l5-én is brutálisan verte szét a rendőrség a tüntetőket. Jelen volt Makovecz Imre építész, de Lengyel László közgazdász is, Csoóri Sándor költő, aki mozgalomként képzelte el a későbbi pártot... Sok független értelmiségi is megjelent, közgazdászok, történészek, írók. A résztvevők többsége megegyezett abban, hogy a létező szocializmus megbukott, valami más kezdődik. A legnagyobb nyíltsággal talán Csurka fogalmazta meg a csődöt. A húszéves évfordulón újra összegyűlt az egykori résztvevők jelentékeny része, többen befejezték azóta földi pályafutásukat. A felszólalók keserűen emlékeztek, kifejtve, hogy akkori elképzeléseikből, terveikből sok minden nem valósult meg, a morális válságot elmélyült azóta... Makovecz Imre beszédében sokak véleményét fejezte ki, amikor kimondta ,,elegünk van a politikusokból, akik az ország ügyének szolgálata helyett karrierjüket építik, elegünk van abból, hogy Magyarországot Brüsszelből irányítják, és nem Budapestről... ” ,,Ezt az országot – fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba szintén sokak véleményét – kifosztották, ezért egyszer a mai hatalmi garnitúrának felelnie kell. ” Sok minden nem történt meg a vértelen, békés rendszerváltozás után, aminek meg kellett volna történnie – fogalmaztak többen –, és ennek ma is viseljük következményeit... /Bogdán László: Húsz év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./ A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az egykori szervezők beszédeikben kormányváltást, és új rendszerváltást tartottak szükségesnek. Európa és a magyarság esélyei címmel Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában hangzottak el az előadások. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. A „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is” – állapította meg. ”Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta. „Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik” – szögezte le az író. Bíró Zoltán irodalomtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került. Leszögezte: a „Gyurcsány–Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF–SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá. /Valódi rendszerváltást vár Magyarország. Emlékkonferencia a lakiteleki találkozó 20. évfordulóján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./ A lakitelki találkozó emlékére megrendezett értelmiségi fórumon az előadók szinte mindegyike azt hangsúlyozta, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt. Márpedig nem akárkik beszéltek e fórumon, ismét ott volt a magyar értelmiség színe-java, írta Borbély Zsolt Attila. Ott volt Lezsák Sándor egykori sátorverő, Fritz Tamás politológus, Morvai Krisztina büntetőjogász, az október 23-i rendőrterrort vizsgáló Civil Jogász Bizottság vezetője, Kelemen András külpolitikus, fideszes képviselő, Csurka István, a MIÉP elnöke, Széles Gábor nagyiparos, Pálinkás József akadémikus, s a névsor még folytatható Orbán Viktorig. A szocialista országrombolás valóban tragikus képet fest elénk. Orbán Viktor is rámutatott, a kormányzó milliárdos klikk mindeközben saját zsebre dolgozik, a rendőrség pártrendőrségként működik, az igazságszolgáltatás sem minden esetben pártatlan, a médiában az országrombolók uralkodnak, a gazdasági hatalom is az övék. S mi maradt a nemzetéért aggódó magyarnak? Bízhat abban, hogy Orbán Viktor optimizmusa nem megalapozatlan. Orbán úgy fogalmazott Lakitelken: „nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni”. /Borbély Zsolt Attila: Lakitelek egykor és most. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Öt magyar párt közösen emlékezik Strasbourgban az 1956-os forradalomra: az MSZP (Európai Szocialisták), az SZDSZ (Európai Liberálisok), az MDF (Európai Néppárt), a szlovákiai MKP (Európai Néppárt) és az RMDSZ (Európai Néppárt) képviselői Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő kezdeményezésére együtt ünnepelnek október 23-án Strasbourgban az Európai Parlament épületében. A Fidesz EP-küldöttsége arra hivatkozva utasította el részvételét, hogy a magyar igazságszolgáltatás szervei nem zárták még le a tavalyi tüntetések során megsérült tüntetők ügyeit. Tabajdi szerint ez álszent érvelés, amellyel a Fidesz megkérdőjelezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, az ügyészség, a bíróságok és a rendőrség munkáját, és rossz hírét kelti. /Magyar kormánypártokkal ünnepel az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Három magyar európai parlamenti (EP-) képviselő – a liberális Szent-Iványi István (SZDSZ), a szocialista Tabajdi Csaba (MSZP) és a néppárti Olajos Péter (MDF) –, valamint Mikel Irujo Amezaga spanyolországi baszk zöldpárti és Kristian Vigenin bolgár szocialista képviselő olyan írásbeli EP-nyilatkozatot kezdeményezett, amely az európai szélsőséges csoportok elleni összefogásra szólít fel. A dokumentum szerint ide értendő a Magyar Gárda, a szlovákiai Slovenská Postpolitost, a román Noua Dreapta és más országok szervezetei, amelyek aggodalmat és félelmet ébresztenek az őket körülvevő államokban is. /Összefogás az európai szélsőségek ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, szeptember 14-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülése elé terjesztette a Nemzetpolitikai Stratégiának nevezett koncepciót. A koncepciót elfogadta az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az MDF, az SZDSZ és az összes parlamenti mandátummal rendelkező határon túli magyar képviselő is. (Az öt éve életre hívott KMKF tagjai a magyar parlament frakcióinak képviselői és az összes, szomszédos országban megválasztott parlamenti képviselő. Elnöke a magyar Országgyűlés elnöke.) Szili Katalin célja egy mindenki számára elfogadható dokumentum összeállítása volt. Ez fontos jelzés a határon túli magyaroknak: a parlament a kormányzat látványos közönye ellenére továbbra is kész konzultálni a magyar közösségekkel. A magyar külpolitika, Európa-politika és nemzetpolitika sodródásának látványos jele, hogy a magyar kormány három éve nem volt képes meghatározni az EU csatlakozás teremtette új helyzetben Magyarország új kül-, Európa- és nemzetpolitikai céljait és lehetőségeit. A Gyurcsány-kormány egy éve közzétette megújult nemzetpolitikai koncepcióját is, egy négy oldalas, a szólamokon túl tartalom nélküli dokumentumot. A KMKF komoly szerepet játszott az EU-n kívül maradt két magyar közösség vízumdíjból fakadó nehézségeinek enyhítésében. A KMKF szeptemberi megállapodása hideg zuhanyként érte a kormányt. Gyurcsány Ferenc nem ismerte fel: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megfojtásával jogosan merülhet fel az igény a határon túli magyar szervezetek részéről is, hogy egy asztalhoz ülhessenek a magyarországi politikai élet teljes palettájának képviselőivel. Meglepő és a demokrácia alapszabályait semmibe vevő nyilatkozat látott napvilágot a találkozó után Gyurcsány Ferenc környezetéből. A nyilatkozat szerint a kormány nem köteles figyelembe venni a KMKF döntéseit. Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Törzsök Erika élesen nekitámadt a koncepciónak. Érthető Gémesi és csapatának aggodalma. Szili Katalin koncepciója ugyanis felülírja a Gémesi-Törzsök vonal által fémjelzett kormányzati politikát. /(Budapest Analyses): Szili Katalin nemzetpolitikai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

A magyar kormány és két magyarországi ellenzéki alakulat, a Fidesz és az MDF képviselője az Országgyűlés november 26-i ülésén napirend előtt gratulált a romániai választáson mandátumot nyert új magyar európai parlamenti (EP) képviselőknek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az EP-választáson a nemzeti önbecsülés győzött a kishitűség és az ehhez kapcsolódó széles körű vádaskodás felett. Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke elmondta: a párt EP-delegációja kész folytatni és megerősíteni az eddig kialakult eredményes együttműködést az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel, rámutatva: „egyedül az RMDSZ józan és kiegyensúlyozott politikája hozott eddig sikereket a romániai magyarok számára”. /Nagy B. István: Magyarországi üdvözlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Csapody Miklós MDF-es politikus elsősorban a vajdaságiaknak kérne kettős állampolgárságot, de amint elmondta, az Európai Unióhoz csatlakozott országokban élő magyarság is joggal támaszthat ilyen igényeket. Minden határon túli magyar közösségnek jogos igénye van a kettős állampolgárságra. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás félresiklott. A felvidéki és a romániai magyarság is tagja lett az EU-nak, nem lehet mondani, hogy ezzel bármit is megoldódott volna. A felvidéki magyarság amellett, hogy a politikai nemzet része, nem államalkotó, ugyanúgy a romániai magyarság sem. Megszűnt a Máért, van helyette – Csapody szerint – „bizonyos szempontból előbbinél még jobb fórum, ez a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma”. Arra a kérdésre, hogy jár-e az EU-hoz csatlakozott nemzeti közösségeknek kettős állampolgárság, Csapody kifejtette, nem annyira fontos, de támogatandó a kettős állampolgárság, ugyanúgy, mind a Schengenen teljesen kívül rekedő magyaroké. /Lokodi Imre: „Másfél állampolgárság kellene” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat – hangsúlyozta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody Miklós szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében – fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: az MDF felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak – áll a közleményben. Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelentette, hogy ,,Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek. ” /Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) arra kéri Hernádi Zsoltot, a Mol Rt. vezérigazgatóját, hogy a Magyarország határain túli Mol benzinkutaknál biztosítsa a magyar nyelvű kiszolgálás lehetőségét mind a tankolásnál, mind az autómosásnál, és tegye lehetővé a magyar nyelvű, illetve magyarországi friss sajtótermékek megvásárlását, fejtette ki Csapody Miklós képviselő. Hozzáfűzte: a Molnak kötelessége szem előtt tartani a határon túli magyar közösségeket. /Magyar nyelvű kiszolgálást! = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

Az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) europarlamenti képviselője, mivel Romániában az állampolgárság elvesztésével büntetnék a román nyelvismeret hiányát. Az ügy pikantériája, hogy az EB részéről feltehetően épp Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak kell reagálnia. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke által a szenátushoz benyújtott törvényjavaslat azontúl, hogy kötelezővé teszi a Romániában élő állampolgárok számára a román nyelv kötelező elsajátítását, a nyelvtudás igazolására két évet hagyna, ellenkező esetben az érintettek elveszítik román állampolgárságukat. Olajos Péter – szemben az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatával – diszkriminatívnak találja a törvénytervezet, annak elfogadása szerinte hátrányosan érintené Európa legnagyobb őshonos kisebbségét, a Romániában élő több milliós magyarságot és ellentétes az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel. /Brüsszelben tiltakoznak Voiculescu törvénytervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Sólyom László magyar köztársasági elnök március 9-ére tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást. A Magyar Demokrata Fórum károsnak tartja a népszavazás intézményének ilyen módon való lejáratását – jelentette ki Csapody Miklós képviselő. /Magyarország: március 9-én népszavazás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Ismét elutasította a magyar nemzeti összefogást az SZDSZ. A kormánypárti frakcióval szemben azonban minden parlamenti párt támogatta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítését. 275 igen, nyolc nem, két tartózkodás – ilyen arányban fogadta el az Országgyűlés a Szili Katalin (MSZP) házelnök által kezdeményezett országgyűlési határozati javaslatot. Eszerint a hat éve működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma intézményesített formát kap: az Országgyűlésen belül jön létre a szervezet. Eörsi Mátyás (SZDSZ) frakciója elutasítását azzal indokolta, hogy jobb lenne, ha továbbra is szép csendben folytatná eddigi munkáját a fórum. Az ellenzéki pártok mindegyike támogatta a fórum intézményesítését. Az MDF, a KDNP és a Fidesz helytelenítette, hogy a magyar kormány megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, mert arra a tanácskozásra is szükség lenne. /Pindroch Tamás: Az SZDSZ csendbe folytatná a párbeszédet a határon túliakkal. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 4./

Olajos Péter (MDF), Gál Kinga (FIDESZ), Sógor Csaba (RMDSZ), a felvidéki Duka-Zólyomi Árpád (MKP), és Tőkés László (független) európai parlamenti képviselők sürgős, írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak a bizottsághoz, a romániai Nagypatakon folyó iskolán kívüli magyar nyelvoktatás ellehetetlenítése, a csángó magyar diákok megfélemlítése miatt. A képviselők beadványa szerint a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket. A sorozatos fenyegetések hatására a foglalkozáson már csak egy diák vett részt és a tanítók lakhelyét ismeretlenek kővel dobálták meg. A képviselők szerint a fenti eset súlyosan sérti az EU Alapjogi Chartáját. /Magyar EP-képviselők a nagypataki csángókért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Századvég-Forsense magyarországi politológiai intézet legfrissebb felmérése szerint elsöprő népszerűségre tett szert a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Fidesz. Orbán Viktor alakulata a biztos szavazó pártválasztók körében több mint kétharmados támogatottsággal rendelkezik, a kormányzó Magyar Szocialista Párt viszont továbbra is mélyponton áll. A közlemény szerint az összes megkérdezett harminc százaléka szavazna most a Fideszre, míg az MSZP-re mindössze 12 százalék. A két kisebbik önálló parlamenti párt erősorrendje nem mutat változást, az MDF három százalékon, az SZDSZ pedig két százalékon áll. A népszavazás után a megkérdezettek 48 százaléka támogatta a kormány leváltását, és 34 százaléka volt azon a véleményen, hogy maradjon a kormány, addig most 45 százalékuk támogatja a kormányváltás gondolatát, és csupán 26 százalékuk szeretné, ha maradna a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet. Februárhoz képest 64-ről 68 százalékra nőtt a Fidesznek támogatottsága, míg az MSZP-é 26-ról 20 százalékra csökkent. /Mélyponton az MSZP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Az Írószövetség története a nemzet története – hangzott április 30-án el a kolozsvári találkozón, amelynek vendége Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke és L. Simon László, a titkára volt. „Az írószövetségben megfér a népi irodalom képviselői mellett az avantgárd író is. A politikai erőknek a legfőbb problémájuk, hogy mi túléltük a rendszerváltást” – jelentette ki L. Simon László. Vasy Géza rövid ízelítőt adott az Írószövetség történetéből, a második világháború végétől napjainkig. Az 50-es években a sztálinista képződmény jegyei tökéletesen jellemzőek voltak az írószövetségre is. Az 1956-os forradalom előkészítésében jelentős szerepet vállalt az akkori magyar írótársadalom, aminek következtében 1957-ben a Kádár-rendszer felfüggesztette a Magyar Írószövetség tevékenységét. 1959-ben alakult újra, a 70-es években folyamatosan konszolidálódott. A rendszerváltás után a magyar kulturális élet kettévált, és az SZDSZ meg az MDF oldalán csoportosult. Jelenleg Magyarországon több írószervezet is működik a Magyar Írószövetségen kívül. – „Az Írószövetség történetét úgy fogom fel, mint a nemzet történetét, büszke vagyok a magyarságomra, szeretnék egy közösséghez tartozni – számolt be L. Simon László, a szervezet titkára. Vasy Géza a találkozó után kifejtette, örülnének annak, ha az erdélyi írók jelenléte erőteljesebb lenne a magyarországi irodalmi életben. /Varga Melinda: Széthúzó írószervezetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Csapody Miklós (MDF) szerint a két nagy magyarországi párt populizmusa már a határon túlra is átgyűrűzik, és ennek hátrányait az erdélyi és a vajdasági magyarságnak kellett megtapasztalnia. Csapody június 10-én az Országgyűlésben arról beszélt, hogy Orbán Viktor az erdélyi helyhatósági választások kampányidőszakában éppen úgy osztotta meg a magyarságot, ahogy a kormányfő tette 2004 decemberében, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás során. Felidézte, hogy a Fidesz elnöke az erdélyi helyhatósági választások előtt hosszas kampányt folytatott a Magyar Polgári Párt népszerűsítése érdekében, amivel Csapody Miklós szerint azt érte el, hogy az erdélyi magyar közösség kevesebb képviselethez jutott az önkormányzatokban. Korábban Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője adott ki hasonló értelmű nyilatkozatot: „Az MDF az Antall-i örökség követőjeként elfogadhatatlannak tartja a magyar magyar ellenében való határon túli kampányt. /Az MDF Orbán Viktort bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

Ötven éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. November 4-én hajnalban, drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János menlevelével elhagyták a követséget, ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban „házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új rendszerrel. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték. Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957 végén máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. 1958. június 15-én a Legfelső Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték. Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg, Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése a rendszerváltás jelképes eseménye lett. A Fidesz és várhatóan a KDNP sem képviselteti magát azon a parlamenti emlékülésen, amelyre Gyurcsány Ferenc hívta meg június 16-ra a magyarországi parlamenti pártok elnökeit. A Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján rendezendő emlékülésen Sólyom László köztársasági elnök sem lesz jelen. Az SZDSZ képviseletében Fodor Gábor pártelnök vesz részt a parlamenti emlékülésen, az MDF részéről pedig Boross Péter országgyűlési képviselő. /50 éve végezték ki Nagy Imrét és társait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Az MDF „a magyar diplomácia tekintélyének visszaállítása” és a határon túli magyar ügyek sikeres képviselete érdekében Felelősséggel a nemzetért, felelősséggel a magyarságért címmel egy charta elfogadását javasolja a politikai pártoknak – közölte Csapody Miklós, demokrata fórum képviselője. A cél az, hogy a magyarság nemzetközi képviseletekor felülemelkedjenek a belpolitikai viszályokon. A chartát indokolva az MDF parlamenti képviselője elmondta: „Magyarország külügyi vezetése, diplomáciája láthatatlan, kiszámíthatatlan, cselekvőképtelen.” Csapody szerint a magyar pártpolitika „exportálta” magát a határon túli magyar közegbe is. Gyurcsány Ferenc a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején „magatartásával megosztotta a társadalmat”, Orbán Viktor és a Fidesz a határon túli önkormányzati választások során kampányával ugyanúgy megosztotta a határon túli magyarokat. /MDF-charta az egységes nemzetpolitikáért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Antall József magyar miniszterelnök 1990. június 2-án, a Magyar Demokrata Fórum III. Országos Gyűlésén szó szerint a következőket mondta: „Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. ” Ez a megállapítás 18 év óta újra és újra valamilyen formában jelentkezik a sajtóban és a politikai életben. Lehet, hogy maga a gondolat – a 15 millió magyar – Illyés Gyulától való, de ő nem fogalmazhatott magyar közjogi méltóságként. Így Antall József fogalmazott. Ellenfelei, nyilván szándékosan, magán a 15 milliós számon kívül mindent elhagytak mondásából, hogy így könnyebben nevezhessék őt irredentának, nacionalistának, Nagy-Magyarországot visszakívánónak. Antall József figyelembe vette, hogy a magyar népnek fájdalmat okozott az ország és a nemzet szétdarabolása. Számolt azzal is, hogy voltak olyan évtizedek a magyar nemzet történelmében, amikor nemcsak tudomásul kellett venni a veszteségeket, hanem megértéssel és örömmel kellett fogadni azokat. Így kellett tenni, hogy ne sérüljön a román és a szlovák elvtársak érzékenysége. Ennek a szemléletnek akart véget vetni a magyar miniszterelnök, amikor hangsúlyozta Magyarország felelősségét a környező országokba rekesztett magyarság sorsát illetően. Azóta ez a felelősség európai elvként is megfogalmazódott. Kit tekintünk magyarnak? Azt, aki magyarnak vallja magát? Azt, akinek fáj Trianon? – kérdezte cikkében Réhon József. El kell fogadni, hogy a 15 milliós számnak inkább szimbolikus értéke van. A lengyelek, az olaszok, talán még a kínaiak is inkább felfelé kerekítenek. Nem vonják kétségbe az olyanszerű megállapításokat, miszerint Magyarországon 10% (1 millió) az alkoholisták aránya, a lakosság 20%-a (2 millió magyar) a depresszió valamilyen formájában szenved!(?) Az ellenkezők megkérdőjelezik a magyar származású Nobel-díjasok számát, de a legfőbb gondot az Antall József-féle 15 millió magyar okozza. Antall József arra utalt, hogy nagyjából minden harmadik magyar az országhatáron kívül él. Őket kellene megtartani a magyar kultúra számára oktatásuk és művelődési életük támogatásával, ha már a kettős állampolgárságot a nemzet többsége nem tartotta időszerűnek. Volt idő, amikor Rákosi Jenő 30 millió magyarról álmodozott. Rákosi Jenő után bő öt évtized múlva megjelent a 30 millió román gondolata s vele együtt „a magyar nemzetiségű román dolgozók” kifejezés. Ezt az ábrándot kevésbé bírálták, mint az Antall-féle 15 millió magyar szimbólumát. /Réhon József: 15 millió magyar az interneten és a „nagyvilágban” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A Szabad Demokraták Szövetsége nyíltan felvállalja Károlyi Mihály eszmei politikai-örökségét, képesek voltak a náci szellemiségű Benes-dekrétumok ügyében a szlovák oldalra állni a magyar diplomáciával szemben, kampányoltak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen (miközben határon túli magyarok számára alanyi jogon biztosítandó magyar állampolgárság 1989-es programjuknak szerves részét képezte!), nem kis szerepük volt a magyar véderő leépítésében, a népességcsökkenés problémájának bagatellizálásában és kikarikírozásában, a magyar oktatás és egészségügy szétverésében. Bauer Tamás tavaly ősszel kilépett a pártból, de ma is a párt szellemi holdudvarának egyik meghatározó egyénisége. Nemrégiben a Népszabadság a következőket írta: „Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait, ha azok erre igényt tartottak – bizonyára az oszét és orosz nemzetiségűeket. Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyar igazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék. Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik – szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel – elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése. ” A határon túli magyarok és a magyar állam közötti „közjogi kötelékeket el kell felejteni. Nincs és nemkívánatos semmiféle „határokon átívelő nemzetegyesítés”. A szöveget átvette az Adevarul is. Ez a cikk eszmei muníciót ad a magyarellenes román diplomáciának. Valójában a kettős állampolgárság s bármiféle erőszakos atrocitás között nincs logikai összefüggés. Az adott állam állampolgárságának kiterjesztése a más államokban élő nemzettársakra egy megoldási modell, melyet több állam is magáévá tett Horvátországtól Romániáig. /Borbély Zsolt Attila: Szabad madarak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

A magyarországi politikai válságból való kiutakat kereső elemzők hasznára válna, ha megvizsgálnák, mindössze hússzázalékos parlamenti támogatottsága ellenére miként maradt talpon az elmúlt két év során a Tariceanu-kormány. Odaát Gyurcsány Ferenc személye vezetett tarthatatlan helyzethez, Bukarestben megannyi politikai nézetkülönbség okoz tartós bizonytalanságot. Az elmúlt két év során Traian Basescu elnök kivételével egyetlen politikai alakulat sem volt felkészülve a választásokon történő megméretkezésre. Magyarországon az előrehozott választások kiírása egyedül a népszerűsége csúcsán lévő Fidesznek kedvezne. Az MDF csak azért hozakodik elő bátran a parlament feloszlatását célzó javaslattal, mert tudja, hogy – részben a szabad demokraták elutasító álláspontja miatt – a terv kudarccal jár. Az SZDSZ sem kívánja az idő előtti urnák elé járulást. Már az MSZP is szabadulna Gyurcsánytól. A jelenlegi helyzetből egyedül a kormányfő távozása vagy megbuktatása tűnik reális forgatókönyvnek. Az MSZP megpróbál időt nyerni legalább a 2009-es európai parlamenti választásokig. Tervükhöz partnerre találnának az SZDSZ-ben és az MDF-ben. /Rostás Szabolcs: Tartós válság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Néhány napja, hogy Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke felmutatott a sajtónak egy CD-t, állítva, hogy az titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazza. A botrány azóta dagad. Dávid Ibolya pártbeli riválisa, az azóta már az elnökjelöltségtől visszalépett Almássy Kornél tagadott. Kijelentette, hogy semmi köze nincs a lehallgatási botrányhoz, nem gyűjtött az MDF elnökéről terhelő adatokat. Az ügy kapcsán a budapesti Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, miközben több országos napilap olyan árnyék-titkosszolgálatról beszél, amelynek tagjai a rendszerváltás előtt III/III-asként tevékenykedtek, vagyis rendelkeznek már némi titkosszolgálati módszerekkel a lehallgatást illetően. Az a kérdés, ki készítette a titkos hangfelvételeket Dávid Ibolya telefonbeszélgetéseiről? /Lokodi Imre: Magyarország: dagad a lehallgatásbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./