Civil parlamentet hoznának létre a hét végén tartott kolozsvári Civil Fórum egyes résztvevői, amely hatékonyabban képviselné a különböző szervezetek, egyesületek érdekeit, mint az RMDSZ. A kezdeményezők szerint az erdélyi civil társadalom felnőtt oda, hogy megszervezze önmagát, valamilyen együttműködési rendszert alakítson ki, és utána tárgyaljon az RMDSZ-szel a civil szféra érdekvédelmének átvételéről. A múlt héten tartott kolozsvári Civil Fórumon felmerült, alakuljon egy ötfős munkacsoport a cél elérése érdekében. A testület tagjai: Somai József (a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke), Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese), Hajdó Csaba (a Civitas Alapítvány igazgatója), Bodó Barna (a Szórványért Alapítvány elnöke), valamint Birtalan Ákos parlamenti képviselő lennének. Ma már 1450 magyar civil szervezet tevékenykedik Erdélyben, ezért felvetődik a civil szervezetek közösségi identitásának kérdése. Hajdó Csaba a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) – amely a civil társadalom egyfajta ernyőszervezete – létjogosultságáról elmondta, nem látja lényegét SZET működésének. "Nem tudom pontosan hányszor ülésezett, és általa mennyire tudott érvényesülni a civil társadalmi kontroll az RMDSZ fölött" – mondta a Krónikának Hajdó, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy különböző alapítványok révén az RMDSZ kezelje az erdélyi civil társadalomnak szánt magyarországi vagy romániai pénzalapokat. Bodó Barna szerint, különösen a kormánykoalíciós szerepvállalás óta, az RMDSZ sokkal inkább pártként jelenik meg a közéletben, semmint olyan átfogó struktúraként, ahogyan a kilencvenes évek elején elindult, s amilyennek sokan elképzelték. Véleménye szerint a civil szférának szánt összegeket egyértelműen az RMDSZ ellenőrzi. Birtalan Ákos egy úgynevezett civil alap létrehozását javasolná. "Ennek célja, hogy a különböző csermelyekben csorgó támogatásokat, amelyeke itthoni vagy külföldi forrásokból származnak, célirányosan használják fel. Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke szerint egy ilyen rendezvény, mint a civil szervezetek fóruma, nem döntéshozó, hanem egy tanácskozójoggal bíró rendezvény. Össze kellene hívni az összes létező civil szervezet elnökeit, akkor az egy döntéshozó és legitim rendezvény lehetne. /Ifj. Cseke Péter: Maguk osztanák el a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Egyre egyértelműbbé válik, hogy az RMDSZ nem képviselheti hitelesen az egyes emberek és az általuk alkotott kisebb közösségek érdekeit is, nem lehet szószólója egyszerre az egyes embereknek, a történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek is. Az RMDSZ politikájával szemben ugyanis lám, nemcsak az egyházak, hanem a civil társadalom is megfogalmazza fenntartásait. A civil parlament egyelőre csak egy ötlet, de a tendencia nyilvánvaló: a civil társadalom széles körű döntési jogot szeretne saját sorsának alakításához. Ha pedig az RMDSZ képtelen integrálni a kezdeményezést, félő, hogy elszigetelődik a civil társadalomtól. /Lukács János: Szép, komoly fiak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Egyre nehezebb helyzetben van az erdélyi magyar oktatás, a kultúra, a művészet. A marosvásárhelyi színháznál szinte egyszerre felmondó hét fiatal művész esete mutatja: erdélyi magyar, többnyire fiatal művészek körében erősödik a külföldre, főleg Magyarországra település kényszere. A művészek, pedagógusok mellett már a középiskolások, egyetemi hallgatók is tömegesen folytatják tanulmányaikat külföldön. Ha ezeknek az újszerű, az RMDSZ egyik oktatásügyi szakértője által szabadpiaci vállalkozásnak nevezett kihívásoknak nem képes helytállni a hazai politikai és szakmai elit, egyre többször hallunk még elvándorló színészekről, tanárokról, diákokról, mutatott rá Rostás Szabolcs . /Rostás Szabolcs: Szabadpiaci kihívások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint a magyar hatóságok megpróbálnak olyan légkört kialakítani Moldvában, hogy rávegyék az ott élőket, vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Nemrégiben a csángók egy küldöttsége felkereste a iasi-i római katolikus püspökséget, kérve a magyar nyelvű misézést. "Nagy meglepetésre azonban egyikük sem tudott magyarul" - állította Prisacaru. /Szőcs Levente: Magyar offenzíva csángóügyben? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 14-én, rendkívüli ülésén dönt a gyergyószentmiklósi városi tanács arról, mi lesz a sorsa Burján Gál Emilnek, a Figura Stúdió-Színház volt díszlettervezőjének. A Szent Miklós-szobor alkotóját létszámcsökkentés miatt menesztették a színháztól. Pál Árpád polgármester áthidaló megoldásnak nevezte, hogy Burjánt őszig a Tarisznyás Márton Múzeum alkalmazná, szeptembertől pedig remélhetőleg a tanügyben találna állást. A polgármester belátta, hogy a díszlettervező a Figuránál nem maradhat tovább. A múzeum hajlandó lenne alkalmazni Burjánt, de csakis abban az esetben, ha a város az állást is létrehozza számára – fejtette ki Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A Tarisznyás Márton Múzeum jelenleg öt alkalmazottal működik, holott a Művelődésügyi Minisztérium által megkövetelt normarendszer szerint 22 munkatársra lenne jogosult. A múzeum jelenleg két muzeográfusi és négy múzeumőri állásra nyújtott be kérést az önkormányzathoz. /Lukács János: Holnap döntenek. Muzeográfus lesz a díszlettervező? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Budapestre szerződtek marosvásárhelyi színészek. Virág kifejtette, a művészetet nem a művészet kedvéért kell produkálni, hanem elsősorban a közönségért. Szerinte a Magyarországra távozni készülők negatív példával szolgálnak azok előtt, akik majd az ő helyükbe kerülnek. /Szucher Ervin: Virág György: negatív példát mutatnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Éjszaka gyújtották fel a bejárati ajtót a kolozsvári alpolgármester névrokonának lakásán, az ajtó használhatatlanná égett. Boros János Róbert egyszerű kolozsvári lakosként nem érti, mi lehet az oka annak a néhány napja tartó megfélemlítési sorozatnak, amelyet ismeretlen személyek követtek el ellene. A tettesek ezenkívül postaládáját kormozták össze feketére, és román nemzetiszínű szalaggal "ékesített" romlott húst dobáltak a postaládába. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere furcsának találja az esetet, mivel őt soha nem érték ilyen jellegű támadások. A tetemes kárt – egy bejárati ajtó ára nyolcmillió lej körül mozog – a két idős ember csekélyke nyugdíjából kénytelen fedezni. Boros János Róbert azonnal értesítette a rendőrséget. /Lukács János: Neve miatt zaklatják Boros Jánost? = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

A napokban megjelenik Majla Sándor új gyermekverskötete Közel egy évtizedes hallgatás után kötetbe foglalt gyermekversei révén újból megszólal Majla Sándor költő. A Tánclánc című kötet kiadását az tette időszerűvé, hogy Illés Lajos (a legendás Illés együttes frontembere) rálelt a székelyudvarhelyi költő verseire, és egy albumra valót megzenésített belőlük. A könyv és kazetta a napokban egyszerre jelenik meg az Ablak Kiadó /Székelyudvarhely/ gondozásában. A Zsigmond Emese által szerkesztett, Müller Katalin illusztrálta színes Tánclánc kötet és kazetta bemutatóját a tervek szerint június elsején, gyermeknapon tartják Székelyudvarhelyen. /Zilahi Imre: Kiábrándultam a felnőttekből. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 18-án, pünkösd szombatján volt a csíksomlyói búcsú, melyen – hasonlóan az előző évekhez közel 300 ezer ember vesz részt. Az idei, 435. csíksomlyói pünkösdi búcsú jelmondata: Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! A híveket a kegyhelyeket őrző erdélyi ferencesek tartományfőnöke, Pál Leó fráter és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntötte. Jakubinyi érsek emlékeztetett arra, hogy Szent István király volt az első, aki népét és országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Az érsek a búcsú céljaként azt fogalmazta meg, hogy meg kell őrizni a hitet, hűnek kell maradni a szülőföldhöz, vállalni kell a hit és az anyanyelv művelését. Csató Béla kanonok mondta a szentbeszédet. A csíksomlyói ünnepi szentmisét közvetítette a Duna Televízió, és az idén először az interneten keresztül a világ bármely pontján is élőben volt hallható. Ezt követően passiójáték volt a két hegy, a Nagy-Somlyó és a Kis-Somlyó alkotta nyeregben, majd csángó misét tartottak a plébániatemplomban. 21 órakor a nyeregben tartották a Szent Kinga gyűrűje című előadást. Éjjel virrasztás volt a kegytemplomban és az ifjúság számára a plébániatemplomban. /A béke kötelékével a lelki egységért. Háromszázezren zarándokoltak az idén Csíksomlyóra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Csató Béla pápai kanonok prédikációjában a keresztény értékek fontossága mellett foglalt állást, elítélve a néha terrorizmusba torkolló szabadosság eszméit. A Buenos Aires-i magyar kolóniát három zarándok képviselte, de eljöttek Ausztráliából is. A csíksomlyói ferencesek 400 ezer szentostyát készítettek elő a szentmise utáni szentáldozásra, a mise közbeni gyóntatást ötven pap végezte. Dávid Ibolya miniszter, az MDF elnöke minden évben részt vesz a zarándoklaton. "Itt hosszú időre megkapom azt a muníciót, amely elegendő ahhoz, hogy hittel, lélekkel, alázattal dolgozzam" – fejtette ki a leköszönő miniszter asszony. Pokorni Zoltán, a FIDESZ-MPP elnöke először volt a zarándoklaton. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, református lelkész annak ellenére, hogy protestáns vallású, minden évben elmegy a búcsúra, s ezt természetesnek tartja. /Lukács János, Rédai Attila: "Lelki egységet a béke kötelékével". = Krónika (Kolozsvár), 2002. máj. 20./ Az ünnepi mise előtt tíz perccel a búcsú résztvevői csodával határos jelenségnek lehettek tanúi: a felhőtlen égbolton a napot glóriaszerű fénykoszorú vette körül. A jelenségre az oltár mikrofonjától hívták fel a figyelmet: ,,Magyarok, nézzetek az égre, Isten áldása rajtunk van" — hangzott a mikrofontól, s így több százezren láthatták a csodálatos jelenséget. ,,A nap rózsát szór reánk, mert a Boldogságos Szűzanya örvend, hogy itt vagyunk" — magyarázta mellettünk az egyik csángó asszony a kis unokájának. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György celebrálta, aki a híveket üdvözölve elmondta: ,,Ha nem a csodálkozás, hanem a hit hozott el benneteket a búcsúra, akkor csodálatos találkozás fog történni a lelketekben". A jelenlevők az Illyés Közalapítvány jóvoltából egy óriás videokivetítőn követhették a liturgiát. /Bodor János: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. Isten áldása a magyarokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Máj. 17-én tartották Szatmárnémetiben az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsának rendes évi közgyűlését. Megjelent Szatmár megye három parlamenti képviselője (Varga Attila, Pécsi Ferenc és Erdei D. István), illetve két szenátora (Szabó Károly és Kereskényi Sándor), továbbá Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, valamint az országos vezetőség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök. A napirendi pontok között volt egy nyilatkozattervezet megvitatása. A nyilatkozat szerint az RMDSZ határozottan elutasítja azokat a próbálkozásokat, melyek a szervezeten belül felmerülő vitákat, elvi vagy éppen személyi konfliktusokat a szervezet és az egyház közötti konfliktusnak kívánják beállítani. A nyilatkozatot két ellenszavazattal az MKT elfogadta. A felszólalók felszólították Pécsi Ferencet, indokolja meg a központi lapokban napvilágot látott, az RMDSZ megyei szervezetét támadó nyilatkozatait. A napilapokban (például a Curentul) megjelent állítások szerint a megyei szervezet tisztségviselői korruptak. Felszólították a képviselőt, nevezze meg, kik azok a személyek, akiket ő korrupcióval vádol a megyei szervezet vezetőségében. Pécsi nem tudta érdemben megválaszolni a hozzá intézett kérdéseket, de tagadta, hogy a nyilatkozatok tőle származnának. Felszólalásában támadta Ilyést, ezután többen bírálták Pécsit. /Erdei Róbert: Pécsi Ferenc, a "fekete bárány"? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./ Pécsi Ferenc kifejtette, hogy az egyházzal való viszonyt tisztázó nyilatkozat tervezete mellett a küldötteknek meg kellett volna kapniuk a választmány elé terjesztett korábbi vitaindító iratot is. Pécsi hangsúlyozta, hogy többszöri írásbeli kérésére sem adták ki neki a megyei és városi közbeszerzések listáját, pedig a közpénzek elköltésére vonatkozó információt kötelesek kiadni. A választmány elé terjesztett, Kereskényi Sándor szenátor által megfogalmazott korábbi vitairatban vádak érték a református egyházat, a megyei RMDSZ nyilatkozatban fogalmazta meg ezzel kapcsolatos álláspontját. /Fodor István: Botrány az RMDSZ megyei küldöttgyűlésén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége 80. alkalommal rendezte meg a Látó Irodalmi Színpadot. Ez alkalommal Kalász Mártont, a Magyar Írószövetség elnökét köszönthette az irodalomkedvelő közönség. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, a marosvásárhelyi irodalomkedvelő közönség abban a szerencsés helyzetben van, hogy az Írószövetség előbbi elnökeit – Jókai Annát, Pomogáts Bélát – is többször fogadhatta különböző irodalmi esteken, most pedig az új elnököt, Kalász Mártont is megismerheti. /Antal Erika: Megbecsülni az írótársakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Felvételi tájékoztató körutat kezdtek máj. 20-án az RMDSZ és a Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ képviselői. A 27 erdélyi városban tartandó akció során a középiskolás diákokat világosítják fel a hazai felsőoktatási lehetőségekről. A szervezők írásos tájékoztatót osztanak szét a diákok között: az RMDSZ által az erdélyi magyar tannyelvű képzési lehetőségekről kiadott Toborzó 2002 című könyvecskét, valamint az OMDSZ által összeállított, általános érvényű romániai felvételi tájékoztatót. /Rostás Szabolcs: Felvételi tájékoztató körút. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban máj. 20-án elkezdődött a Brassai-hét. Kósa Mária igazgató a harmincharmadik alkalommal megrendezett ünnepséget köszöntve az iskola névadójának szellemiségéről beszélt. Az iskola 1999-ben teljes egészében az unitárius egyház tulajdonába került vissza. A diákok Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az erdélyi polihisztorról, akiről Gaal György helytörténész mondott beszédet. A nap további része az iskolában a játék, a verseny szellemében zajlott. /Rostás-Péter Emese: Közvetlen tanár-diák kapcsolat. Elkezdődött a Brassai-hét Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Visszaszolgáltatják a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. A református egyház hajdani reprezentatív iskolájának számító tanintézmény jelenleg a városi önkormányzat tulajdonában van, és az épületben működő gimnázium igazgatósága adminisztrálja. 1993 óta az épületben újraindult a felekezeti oktatás. A régi-új tulajdonos a református egyház az Erdélyi Református Egyházközség révén. Hatvan napon belül az egyház képviselőinek el kell kezdeniük az átadási-átvételi tárgyalásokat a jelenlegi tulajdonossal, a városi tanáccsal. Az épületben ma közel 1700 diák tanul 63 osztályban, amelyek közül hat idén végez. Az intézményben működő két iskola több mint száz pedagógust foglalkoztat, a világi rész igazgatója Bíró Béla, a református gimnáziumot pedig Bustya János tiszteletes vezeti. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházközség püspökhelyettese szerint a református egyház első igazán nagy fontosságú visszakapott intézményéről van szó. “Szeretnénk, ha mindenki úgy érezné, hogy mi győztünk – fogalmazott Kató Béla –, s ezen nem csak a református egyházat értem, hanem a romániai magyarságot." /Csinta Samu: Kató Béla: a magyarság győzelme. Visszaszolgáltatják a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi Tarsznyás Márton Múzeum igazgatója bejelentette, hogy versenyvizsgát hirdetnek az önkormányzat által létrehozott muzeográfusi állásra. Az új állást azt követően hozta létre az önkormányzat, hogy Burján Emilt, a Szent Miklós-szobor készítőjét menesztették a Figura Színháztól. A múzeum vezetője megjegyezte: csakis abban az esetben hajlandó versenyvizsga nélkül alkalmazni Burjánt, amennyiben erre vonatkozó írásos utasítást kapna a polgármestertől. /Gergely Edit: A múzeumigazgató versenyvizsgát akar. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

A háromszéki RMDSZ határozott nemet mondott a protokollum megkötésére a kormánypárt Kovászna megyei szervezetével, tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtót Albert Álmos területi elnök, ugyanakkor tiltakozott a prefektúra és a PSD állandó gáncsoskodása miatt. A szövetség ezentúl az országos megállapodást tekinti érvényesnek Háromszéken. Ultimátumot adtak arra vonatkozóan, hogy a prefektúra épületén kapjon helyet magyar felirat is, úgy gondolták, a kérdés néhány napon belül megoldódik. Ez nem történt meg, így számukra egyértelművé vált: a PSD helyi szervezetét nem érdekli a megyei protokollum aláírása. Ismét lassult az erdő- és föld-visszaszolgáltatás üteme is. Albert Álmos szerint az intézményvezetők nemzetiségi arányának javítására garanciát jelent az országos protokollum, ezt köteles tiszteletben tartani a PSD is. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke bejelentette, június 3–5. között nem vesz részt Strasbourgban az Európa Tanács mellett működő Helyi Hatóságok Európai Kongresszusán, mert nem szavazhat meg egy, a romániai közigazgatási reformot dicsőítő jelentést. Legújabban a prefektúra a megyehatáron található magyar feliratok leszerelésére szólította fel a megyei önkormányzatot, és tiltják a címer vagy a kétnyelvű fejléces hivatali papír használatát is. Demeter János dokumentumot állít össze a megyében zajló eseményekről. A jelentést a kormányfőhöz, a minisztériumokhoz, a parlamenthez juttatja el. Ha nem kap választ, a dokumentumot elküldi Strasbourgba, az Európai Régiók Közgyűléséhez és a Helyi Hatóságok Európai Kongresszusához. /Farkas Réka: Betelt a pohár. Nem születik protokollum Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Előre nem látott bonyodalmak miatt egy évet csúszik az építkezés megkezdése a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi tagozatán. A Koronka határában 450 ezer dollárért felvásárolt 27 hektáros mezőgazdasági terület átminősítéséért az állam akár egymillió dollárnál többet is igényelhet – derült ki jóval az üzlet megkötése után. A 18-as számú földtörvény egyik szakasza szerint a mezőgazdasági területből beltelekké való átminősítés esetén a vételár vagy a felbecsült érték két- vagy akár háromszorosát kell az igénylőnek befizetnie az államkasszába. A törvény megkötéseire azonban nemcsak a dékán, hanem az egyetem jogászai sem figyeltek fel. - A helyzet megoldásáig a Határon Túli Magyarok Hivatala azonnal leállíttatta a beruházási folyamatot – nyilatkozta Hollanda Dénes, az egyetem marosvásárhelyi dékánja. A szakemberek által javasolt kiskapus megoldás lényegében abból áll, hogy papíron nem vonják ki a mezőgazdasági forgalomból a koronkai gyümölcsös felvásárolt 27 hektárját, hanem csupán azt a közel egyhektáros területet, melyre az első ingatlan kerül. Így az összeg csaknem harmincszorosát sikerül megtakarítani. A legutóbbi kuratóriumi ülésen megszületett a döntés: 650 ezer dollárt különítettek el a terület átminősítésére, a tervek elkészítésére és az engedélyek beszerzésére. Az építkezést leghamarabb jövőre lehet elkezdeni. /Szucher Ervin: Váratlan bonyodalmak a telek körül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Immár negyedik ülését tartja máj. 25-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) azóta, hogy tavaly márc. 30-án leszavazta saját megújulását. A szövetség Szabályzat-felügyelő Bizottsága azóta sem határozott a döntést és egyben az SZKT legitimitását vitató beadvány ügyében. Mindaddig kétes legitimitású az SZKT, amíg az illetékes szerv nem mond véleményt a beadványunkról – jelentette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az általa vezetett Reform Tömörülés frakció annak a megvizsgálását kérte a szabályzat-felügyelőktől, hogy szabályos volt-e a szövetség legfőbb döntéshozó szervének – saját megújulását elutasító – tavaly márciusi döntése. A Reform frakció beadványa szerint az SZKT megújulást elutasító döntése azért is szabálytalan volt, mert nem nyerte el a képviselők kétharmadának támogatását. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke elutasította ezt az érvelést. Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy határozatot hoztak, de azt csak az RMDSZ Közlöny útján hozzák nyilvánosságra. - Az SZKT állandó bizottsága nem javasolja, hogy a hét végi SZKT-ülésen napirendre kerüljön az egyházi ingatlanok kérdése. A kérdés napirendre tűzését Tőkés László püspök kérte levélben az SZKT elnökétől. Frunda György elmondta: "Az állandó bizottság úgy vélte, erről a kérdésről mind a kongresszus, mind az SZKT már többször döntött, ezek a döntések egyértelműek, és ma is aktuálisak." - Az SZKT máj. 25-i ülésén sem lehetnek jelen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldöttei – jelentette ki Frunda György SZKT-elnök. /Gazda Árpád: Kétes az SZKT legitimitása? = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Balázs Imre József és Ciprian Valcan a szerkesztői annak a Travers című, Az erdélyi magyar irodalom antológiája alcímet viselő, az A treia Europa Alapítvány támogatásával nemrég megjelent kötetnek, amelyet máj. 23-án mutattak be Kolozsváron. Balázs Imre József, a kötet egyik szerkesztője a bemutatón elmondta, az antológia kezdetben az ugyancsak A treia Europa /Temesvár/ folyóirat része lett volna, ám kötetté nőtte ki magát. A Traverset kiemelkedő kortárs magyar írók és költők műveiből állították össze, valamint olyan tanulmányokból, amelyek az erdélyi, illetve romániai magyar irodalomról szólnak. A kötet többek között Szilágyi István, Bodor Ádám, Láng Zsolt, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár műveit tartalmazza. / B. Á.: Kétnyelvű antológia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

A római katolikus egyház és a Ferenc-rend 1990 óta kitartóan próbálkozik visszaszerezni a mikházi (Maros megye) négy évszázados kolostort. Bakó Pál ferences házfőnök elmondta, egyetlen beadványukra sem érkezett semmiféle válasz, és még csak a magyar polgármester által vezetett önkormányzattal sem sikerült eddig egyezségre jutni. Ezzel szemben a magyar állam több millió forinttal támogatja a műemlék jellegű templom restaurálását. A mikházi ferences kolostor az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. A második világháború után az épület kolostorrésze kikerült a ferences szerzetesek kezéből. A ferenceseket száműzték. Fél évszázada tébolyda működik az erdélyi katolicizmus egyik legértékesebb kolostorában. Az intézményt 1979-től dr. Toducz Endre vezeti. A kolostorban a 190 fős személyzet mintegy 260 beteget kezel. Az egyháznak mindössze három helyisége maradt, mely azonban szinte használhatatlan. Mikháza polgármestere, Birtok György nem ült tárgyalóasztalhoz az egyház képviselőivel. A magyar állam a templom két évvel ezelőtt elkezdett restaurálására eddig mintegy három-négy millió forintot költött. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A határon túli épített örökség megóvása elnevezésű programja keretében 2000-ben kezdte el a felújítási munkálatokat. Az építészettörténeti és a részleges falkutatásokat az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány végezte el. /Szucher Ervin: A magyar állam újítja fel a kolostort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Máj. 25-én Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter Gyulára látogatott, részt vett a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által szervezett tanácskozáson - A 25. órában vagyunk, ami a magyarországi románok anyanyelvtudását illeti – mondta a miniszter Üdvözölte Lizica Mihutnak, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem rektorának a javaslatát, miszerint Gyulán létrehoznának egy olyan kihelyezett tagozatot, amely a román nyelv oktatása mellett megismertetné a pedagógusokat a nyelvtanítás legkorszerűbb módszereivel is. Sofronie Dincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke szerint olyan épületre lenne szükség, ahol egyházi oktatást is lehetne folytatni. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a magyar és a román kormány közötti együttműködési tárgyalások során felveti ezt a kérdést, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan ilyen célú ingatlanhoz is juthat az ortodox egyház. A tankönyvellátással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az a magyar állam kötelessége, de jelezte, hogy a magyarországi román nyelvtanárok számíthatnak a román kormány segítségére is. /Ecaterina Andronescu Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Jubileumi városnapokat tartottak a máj. 24-26-a között Érmihályfalván. A tizedik, jubileumi Nyíló Akác Napok már máj. 23-án gondosodott rendezvényekről, volt haszon- és díszállat-seregszemle Móka-parti és telekommunikációs kiállítás. Máj. 24-én a politikai fórumon Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke és alelnöke beszélt a NATO-csatakozás előnyeiről. Ökumenikus istentisztelet után tartották meg a városnapok ünnepélyes megnyitóját a Széchenyi téren. A mazsorettek és néptánccsoportok felvonulása után Boros József RMDSZ-elnök, Torda Imre polgármester és Alexandru Retegan alprefektus üdvözölte az érdeklődőket. Kovács Kati koncertje után hajnalig mulathattak a vendégek az Erdei Zsibongón. Nem maradt el a labdarúgótorna, a lovas parádé, a néptáncgála és divatbemutató sem. /Balogh Levente: Hajnalig mulattak az Erdei Zsibongón. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Bálint- Pataki József kifejtette: meglepte Szabó Vilmos felkérése. - Úgy vélem, hogy ez a kinevezés nem csak a személyem iránti bizalomnak a jele, az elmúlt tizenkét évben kifejtett tevékenységem értékelése. Az a tény, hogy a leendő elnök a HTMH-nak az ügy iránt elkötelezett köztisztségviselői köréből kerül ki, a hivatal szerepének, az itt kifejtett munkának is az elismerése - mondotta. Bálint-Pataki József Bonchidán született. A középiskolát a jelenlegi Báthory Líceumban végezte, majd a kolozsvári BBTE történelem karán szerzett diplomát. 1976-től 1986-ig Búzában és Egeresen tanított. 1990-ben költözött át Magyarországra, ott egy évig a szegedi József Attila Tudományegyetem könyvtárosa volt, majd a HTMH jogelődjénél, a Miniszterelnöki Hivatalban működő, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó titkárságon töltött be kormányfőtanácsosi tisztséget, 1992-től a HTMH főosztályvezetője. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat tervez a hivatal működésében, az elnökjelölt még korainak tartotta elképzeléseinek részletes ismertetését. - Annyi azonban bizonyos, Szabó Tibor barátomnak a HTMH elnöki tisztségéből való felmentése volt az egyetlen személyi változás, ami jelenleg aktuális, egyébként mindenki folytatja azt a munkát, amelyet elkezdett, hiszen ez így természetes - tette hozzá. /Sz. K.: Nem várhatók további személyi változások a HTMH-ban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ Bálint-Pataki József köztisztviselőként pontosan és lelkiismeretesen dolgozott, nem avatkozott a politikába. Ennek következtében egyik kormány sem talált kivetnivalót munkájában, nem mozdította el beosztásából. Behatóan ismeri a romániai magyarság gondjait, a felmerülő kérdéseket. Noha leendő beosztásáról nem kívánt nyilatkozni, Bálint-Pataki számtalanszor beszélgetett az újságírókkal. Barátilag biztosította őket arról, hogy feladatához és tehetségéhez mérten segíti az itthoniakat. Többször elmondta, hivatali kötelességén túl szívügyének tekinti a határon túli magyarság ügyét. Hitvallása, hogy a határon túli magyarság ügye nemzeti érdek, és soha nem lehet pártpolitikai kérdés. Bálint-Pataki József úgy vélte, a romániai magyarságnak a szülőföldjén kell boldogulnia, ehhez kell segítséget nyújtson az anyaország. Az RMDSZ-szel, a romániai magyar civil szervezetekkel kiválóak a kapcsolatai. Szabó Vilmos politikai államtitkár elárulta: az RMDSZ vezetői örömmel fogadták a hírt, hogy Bálint-Pataki Józsefet javasolta a HTMH élére. /Simon Judit: Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Egy nap elteltével változtatott állásfoglalásán Ion Iliescu államfő, ami a Románia arculatának rombolását célzó sajtóközleményeket ellensúlyozó kormánystratégia létezését illeti. Míg máj. 28-án tagadta, máj. 29-én már elismerte a Románia arculatát érintő sajtótámadások kivédésére kidolgozott stratégia létét. Ioan Talpes államelnöki tanácsos magára vállalta Iliescu "bakiját", beismerve, hogy a három hónappal ezelőtt hozzá befutott dokumentumot nem továbbította felettesének, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. Iliescu megjegyezte, ezek az elővigyázatossági lépések magától értetődőek az ország jó megítélésének érdekében. "Mivel Romániát az utóbbi 12 évben folyamatosan érték az ilyen pszichológiai támadások, nem kell megilletődni az ilyen javaslatoktól" – fejtette ki az államfő. Iliescu ugyanakkor tagadta, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) foglalkozna a stratégia irányításával. Ioan Talpes államelnöki tanácsos elismerte ennek a stratégiának a létezését. Az egész célja az lett volna, hogy információkat szolgáltassanak a Románia imázsát romboló támadásokról, írásokról. /I. F.: Mégis létezik a sajtókritika elleni stratégia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Egynapos konferenciát szervez jún. 1-jén a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete Kolozsváron A Tudomány és önismeret Erdélyben. 1990–2001 címen. Ez kísérlet az erdélyi magyar tudományosság utóbbi tizenkét éves hozadékának összefoglalására. Az értekezleten neves szakemberek számolnak be az erdélyi magyar bölcsészet-, történelem-, társadalom-, természet-, műszaki, valamint orvostudomány 1990–2001 között elért eredményeiről. A Kutatási Programok Intézetének igazgatója, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Tánczos Vilmos szerint 1989 óta tulajdonképpen most teremtődik először lehetőség az erdélyi magyar tudományos élet tényleges problémáinak megfogalmazására. A rendezvényre egy kétkötetes könyvet is megjelentetett az intézet kiadója, a Scientia Kiadó, amely harminchét kutatástörténeti tanulmányt tartalmaz. A Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről című kötet kapcsán Tánczos igen élénk érdeklődésre számít. Terveznek egy harmadik kötetet is, amely kiegészítő tanulmányokat, korreferátumokat, az előző két kötetben foglaltak vitáját tartalmazza. A kerekasztal-beszélgetés a Van-e erdélyi magyar tudomány? kérdést járja körül. A vita moderátora a magyarországi történész-politológus Bárdi Nándor lesz. /Botházi Mária: Erdélyi magyar tudomány? = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A Kriza János Néprajzi Társaság háromnapos /máj. 24-26/ rendezvényén tisztújító közgyűlést tartottak. Pozsony Ferenc elnök és Gazda Klára alelnök megmaradtak tisztségükben, új alelnököt Szabó Árpád Töhötöm fiatal néprajzos személyében választottak. A társaság tagjai máj. 25-án a válaszúti Kallós-kúriában Egyéni-közösségi átmeneti rítusok című konferencián vettek részt. Balázs Lajos néprajzkutató arról beszélt, hogy a rítusok napjainkban is nagy szerepet töltenek be. A lakodalom szokásrendjével, annak megváltozásával több előadó is foglalkozott. /Rostás-Péter Emese: Változó korok, rítusok. Konferenciát tartottak a hét végén a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A válaszúti konferencián tizenöt előadás hangzott el. Az ember életében jelen lévő három nagy átmenet – a születés, a házasság és a halál – mellett számos más, szintén nagy jelentőséggel bíró átmenet van. Például a vallási élet területén az elsőáldozás és bérmálás, illetve a konfirmálás. Szólhatunk a munkába állás, a nyugdíjazás, a férfiaknál a katonaság átmenetéről, vagy a civil élet, különböző szervezetek életében jelentkező átmenetekről. A valamivé válást szentesítő mozzanatról van szó. Az átmenetek társadalmi és kultúraszervező jelenségek. /Sarány István: Tisztújító közgyűlés a néprajzi társaságnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Annak ellenére, hogy a Kolozs megyei RMDSZ és PSD közötti helyi protokollumtervezet sarkalatos pontját képező Bocskai téri ingatlan két fő bérlőjével – a Statisztikai Hivatallal és a Mezőgazdasági Igazgatósággal – előzetesen megegyeztek az épület átadásáról, a két hivatal vezetője utólag közölte az RMDSZ-vezetéssel: megváltoztatták álláspontjukat. Ezt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke jelentette be máj. 31-én, hozzátéve, hogy – egyezségüktől eltérően – aznap sem jelent meg Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt megyei elnöke kettejük tervezett találkozóján. Az RMDSZ már mintegy két hónapja elkészítette és eljuttatta a PSD-hez a protokollum tervezetét, melynek egyik legfontosabb pontja a Bocskai téri református egyházi ingatlan visszaszolgáltatása. Az ingatlan egyik szárnyát a Belügyminisztérium elidegenítette egy osztrák–román vegyes vállalatnak. Kónya-Hamar megjegyezte: habár a tervezetet már régen eljuttatták a kormánypárthoz, a PSD részéről máig nem érkezett egyetlen megjegyzés, módosító javaslat sem a szövegtervezet kapcsán. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Kormánypárti alibi Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlant, melyben egykoron a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött, a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába, azonban eddig nem tudták birtokba venni az épületet. /Pengő Zoltán: Költözik a Saguna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./