Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Krónika /kronika.ro/
2776 tétel
2002. március 19.
A háborús bűnösöknek emléket állító szobrok, szoborcsoportok, táblák felállítását tiltó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány – jelentette be Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a védelmi tárca által szervezett holokauszttörténelmi tanfolyam márc. 18-i megnyitóján.A kormány megtiltotta ugyanakkor, hogy utcákat, sugárutakat, köztereket, parkokat nevezzenek el a hasonló bűntetteket elkövető személyekről. Szintén tilos lesz ezentúl az idegengyűlölő, fasiszta, raszszista jellegű szimbólumok használata, illetve a háborús bűnösök személyi kultuszának gyakorlása. A rendelet alapján ezeket az előírásokat megszegő személyek 5 és 15 év közötti börtönbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet leírása szerint fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezet alatt olyan – három vagy több személyből álló – csoportosulás értendő, amely fasiszta és faj-, illetve idegengyűlölő elméleteket terjeszt. Ide érthetők mind a jogi személyiséggel rendelkező vagy azt nélkülöző szervezetek, illetve politikai pártok, egyesületek, alapítványok, kereskedelmi társaságok, amelyek vallási, faji vagy etnikai alapú, megkülönböztető doktrínákat karolnak fel. A fasiszta és rasszista szimbólumok alatt a kormányrendelet olyan zászlókat, emblémákat, jelmondatokat, köszönési formákat ért, amelyek a fenti doktrínák terjesztését szolgálják. Az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személy – a kormány meghatározása szerint – az a személy, akit egy hazai vagy külföldi bíróság végleges döntése alapján hasonló vádakkal, illetve háborús bűnökért ítéltek el. Mint ismeretes, Ion Antonescu marsallt háborús bűnösként ítélték el és végezték ki, a második világháború befejezése után. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének adatai szerint Romániában hat Antonescu-szobor létezik; a hetedik – és egyben az első erdélyi – Antonescu-szobrot Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere állítaná fel.A zsidó közösségi értékekkel és sírkertekkel kapcsolatos határozatot fogad el soron következő ülésén a kormány – jelezte továbbá Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter. Kifejtette, hogy Románia részt vállalt a tömegirtásban, ezért felelősséggel tartozik az áldozatokkal és ezek hozzátartozóival szemben. Theodorescu kifejtette, az akkori román kormányt terheli a felelősség azért, hogy a romániai zsidóság ellen pogromokat szerveztek, és sokan közülük lágerekben pusztultak el. "A román népnek kötelessége szembenézni múltjával, bármennyire szégyenteljesek is lennének történelmének bizonyos fejezetei" – hangsúlyozta a miniszter. /Salamon Márton László: Antonescu alkonya? Büntetik a háborús bűnösök kultuszát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 19.
Két évvel a földtörvény megjelenése után a Maros megyei magyar egyházak nem kapták vissza földjeiket. A prefektus ugyanakkor 40 hektáros területet utalt ki az ortodoxoknak a színmagyar Székelykálban, ahol egyetlen görögkeleti sincs. Ioan Toganel Maros megyei prefektus tavaly arra próbálta rávenni a marosszentgyörgyi önkormányzatot, hogy utaljon ki negyven hektár földet az ortodox egyháznak. Földhiányra hivatkozva azonban Vízi József polgármester akkor megtagadta a prefektusi utasítás végrehajtását. Az ortodox egyháznak Marosszentgyörgyön soha nem volt földje. /Szucher Ervin: Ortodox egyházi expanzió? Prefektusi utasításra költöznek a görögkeletiek Székelykálba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 19.
A Szárszó Baráti Kör és a Püski Kiadó által szervezett Magyar élet a XXI. században című konferencia Budapesten, a Kongresszusi Központban márc. 16-án kezdődött, márc. 18-án tárgyaltak a határon túli magyarok kérdéseiről. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, egyre többen emigrálnak a kisebbségben élő magyarok közül, ám - szerinte - a kedvezménytörvény biztosítja számukra a szülőföldön való megmaradást. - Nyolcvan éve szétdarabolva él a nemzet, és a második világháborút követő békeszerződések is alapkőnek tekintették a határok állandóságát – emlékeztetett Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke konferencián. Hozzátette, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának úgy kell megtörténnie, hogy a Kárpát-medencében őshonos magyarok is úgy érezzék, tagjai a nagy európai közösségnek. Németh Zsolt külügyi államtitkár szólt arról, hogy "nem számít, ki mit mond, és ki mennyire tartja magát piros-fehér-zöldnek, hanem az a fontos, hogy a nemzeti sorskérdésekben elindulunk-e a konkrét megoldások felé, vagy sem." Évtizedek óta csökken a szomszédos országokban élő magyarok száma, ami az asszimiláció felgyorsulásával, a migrációval és a születésszám csökkenésével magyarázható – mutatott rá Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Véleménye szerint a Kárpát-medence országaiban felgyorsulóban van a magyar nyelv elvesztése és a magyar etnikum beolvadása. Felmérésekre hivatkozva utalt arra, hogy az asszimilációs törekvések Szlovákiában erősebbek, mint Erdélyben. /Növekszik a migráció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 20.
Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek létesítésének ügyében Markó Béla RMDSZ-elnök és Andrei Marga rektor egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratkinyilvánítására van szükség. Annál is inkább, mert az egyetemi szenátus tagjai megtorpedózhatják a magyar karok létrehozását. A protokollum a két fél támogatja magyar karok és tanszékek létrehozását a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, illetve "tanulmányozza annak lehetőségét", hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű oktatási tagozat létesüljön. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának elmondta, Andrei Marga várakozó álláspontra helyezkedett. "Amennyiben írásos felkérés érkezik, a rektor kész a szenátus elé terjeszteni a javaslatot; más kérdés, hogy az egyetem szenátusa mindeddig rendszeresen megtorpedózta az ilyen típusú kezdeményezéseket, ami most is megismétlődhet" - fejtette ki Kása. Eddig nem történt előrehaladás a magyar karok és tanszékek létrehozásának előkészítését illetően. Markó Béla elmondta, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében már történtek tárgyalások a beiskoláztatási számok rögzítését illetően. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen létrehozandó magyar csoportok tárgyában egyelőre sem az RMDSZ, sem a PSD nem tett lépéseket. /Salamon Márton László: Meddig terjed az egyetemi autonómia? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
A Pro Europa Liga a marosvásárhelyi "fekete márciusra" emlékezve az idén is megszervezte a márc. 24-ig tartó, A tolerancia és interkulturális párbeszéd hete elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében bemutatták a Provincia 2000 című kötetet. A bemutatón a kötet szerkesztői és szerzői voltak jelen: Molnár Gusztáv politológus, a Budapesti Teleki Alapítvány kutatója, Marius Lazar szociológus, a kolozsvári Interkulturális Kutatóközpont elnöke, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus és Ágoston Hugó, a Krónika főmunkatársa. A kiadvány "egy kötetre való cikk az erdélyi és a bánsági regionalizmusról". A két nyelven (ezer példány románul, ötszáz magyarul) megjelenő könyv a Provincia folyóiratban közölt írásokat tartalmazza. Molnár Gusztáv elmondta, lehet, hogy érdekes folyóirat a Provincia, de a nehézkes terjesztés miatt kevésbé ismert. "Romániában görcsös a ragaszkodás az egységes államhoz" – állapította meg Molnár Gusztáv. – Márc. 21-én Szatmárnémetiben bemutatják Salat Levente Etnopolitika – A konfliktustól a méltányosságig – Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai című könyvét. /Antal Erika: Megemlékeztek a fekete márciusról. A tolerancia és az interkulturális párbeszéd hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Tizenkét év telt el azóta, hogy leitatott és félrevezetett román parasztok dúlták föl Marosvásárhely belvárosát, csatatérré változtatva a központot, miközben hajtóvadászatot indítottak a magyarság vezetői ellen. Azóta kiderült: a vasvillával és dorongokkal fölfegyverzett libánfalviak és hodákiak korántsem önszántukból támadtak a magyarokra. Ők maguk is az akkori bukaresti vezetés mesterkedései áldozatainak tekinthetők. Eszközként használták fel őket ahhoz, hogy az ország egységét fenyegető állítólagos aknamunka és a mesterségesen kirobbantott konfliktusok ürügyén újra létrehozhassák a forradalom idején feloszlatott titkosszolgálatot. Emellett félreérthetetlen üzenetet küldhettek a magyarságnak: a kommunista diktatúra megszűnte nem jelenti egyben a mindenkori román állam asszimilációs, kisebbségellenes politikájának végét. Idén márciusban úgy tűnik, mintha azóta minden megváltozott volna: az erdélyi és a partiumi településeken több ezren vehettek részt a március 15-i ünnepségeken, szabadon használhatták a nemzeti jelképeket, énekelhették a Himnuszt. Mégis, ilyenkor, Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján újra összeszorul az ember torka, hiszen az akkori állami vezetők közül, akiknek kötelességük lett volna a vérengzések megfékezése, sokan ma is vezető beosztásban tevékenykednek, emlékeztetett Balogh Levente. Az akkori események kapcsán csupán magyarokat ítéltek el. Az is sejthető, hogy a magyaroknak tett mai engedmények csupán az európai és a washingtoni megfigyelők számára küldött jelzések. Ha nem áll már érdekében, a román vezetés valószínűleg felhagy az engedmények biztosításával, hogy ismét kijátszhassa a nacionalista kártyát. /Balogh Levente: Tizenkét év. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 22.
Romániában máris legalább hét Antonescu-szobor áll, köztük a háborús bűnökért elítélt marsall 1999-ben, Nagysármáson leleplezett mellszobra. Ilie Bucur pópa idehozatta Marosvásárhelyről az Antonescu-szobrot /ott nem engedélyezték a felállítását/, és felállították az ortodox templom kertjében. Nagysármáson a magyar közösség száma viszont jócskán meghaladja a húsz százalékot, ennek ellenére nincsenek kétnyelvű táblák. A faluban erős a "vátrás fészek", melynek fő szervezője Bucur pópa, a jelenlegi PRM-elnök. A pópa Gheorghe Funart példaképének tekinti. 1999-ben az Antonescu-szobor avatására eljött Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek és sok nyugalmazott katonatiszt. A helyi RMDSZ tiltakozott a szoborállítás ellen. Ilie Bucur pópa a Krónika munkatársának kifejtette: meg kellett mentenie a megaláztatásoktól a szobrot. Antonescu Besszarábia és Bukovina megmentője, a románok nemzeti hőse, szavalta a pópa. /Salamon Márton László: Háborús bűnök és bűnösök Sármáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ A Vatra Romaneasca és egykori pártja, a PUNR Marosvásárhelyen szobrot akart állítani Ion Antonescunak. A talapzat engedély nélkül, egyik napról a másikra el is készült az egykor Bethlen Gáborról elnevezett marosvásárhelyi sétányon. Nagy Győző, Vásárhely 1992 és 1996 közötti polgármestere azonban nem engedélyezte a mellszobor elhelyezését; az alkotást végül Nagysármáson állították fel. /Sz. E.: Az Antonescu-szobor útja Vásárhelytől Sármásig. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Nem közelednek a népszámlálási visszaélésekkel kapcsolatos álláspontok a Bákó megyei Pusztinán. A statisztikai hivatal megalapozatlannak minősítette a vádakat. A panasztevők szerint viszont el akarják tussolni a visszaéléseket. Egy személytől a számlálóbiztos a magyar igazolvány felmutatását kérte."Számomra már pusztinai ügy nincsen – jelentette ki Eugenia Harja, a Bákó Megyei Népszámlálási Bizottság alelnöke. – Fölöslegesen küldtük ki a terepre az embereinket. Világos, hogy ott valaki propagandát folytat amellett, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat." Az alelnöknő az RMDSZ magyar nyelvű szórólapjára utalt, amelyet kerítésre kifüggesztve találtak az ellenőrök, és amely a számlálóbiztosok kötelezettségeiről tájékoztat. László Otília azt sérelmezte, hogy Ioan Calin számlálóbiztos megtagadta az anyanyelv rovat kitöltését. E rovatokat a szomszédjánál, László Máriánál is üresen hagyta. Utóbbi a második szomszédnál érte utol a számlálóbiztost, és ott is csak a határozott fellépése nyomán érte el, hogy a biztos magyarként és magyar anyanyelvűként vegye nyilvántartásba. Nyisztor Demeter azt sérelmezte, hogy az édesapját – noha magyarnak és magyar anyanyelvűnek vallotta magát – Teodora Zaharia biztos csángónak és csángó anyanyelvűnek írta be. Másnap új ívet töltöttek ki Nyisztor János nevére, immár a magyar bejegyzéssel. A László Otília panaszára vonatkozóan a jelentés hangsúlyozza, a fiatalasszony aláírta a hiányosnak mondott ívet. A jelentés arra is kitér, hogy a faluban olyan nyomtatványokat találtak, melyek a magyar etnikum és a magyar anyanyelv bejelentését sugallják.Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke keserűen állapította meg, csak azoktól vettek írásos nyilatkozatot az ellenőrök, akik számukra megfelelő véleményt mondtak. /Gazda Árpád: Magyar igazolványt kért a biztos. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Az érmelléki magyarok elhatározták: a Bihar megyeitől független, különálló RMDSZ-szervezetet hoznak létre. Úgy érzik ugyanis, hogy érdekeiket immár sem az RMDSZ megyei, sem országos vezetése nem képviseli hatékonyan. A szakadás a hozzávetőlegesen ötvenezres lélekszámúra becsült, tehát tömbnek tekinthető érmelléki magyarságban merült fel, amely a székely megyék felosztottságának mintájára képzeli el önálló életét. A szövetség felső vezetése és Tőkés László püspök tiszteletbeli elnök közötti torzsalkodás leginkább itt csapódik le, ahol a püspök "otthon van". Márc. 15-én külön ünnepeltek a reformátusok és az RMDSZ. /Rostás Szabolcs: Érmelléki akáctulipán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 23.
A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 23.
Gyergyóiakat telepítenének Beszterce-Naszód megye elöregedett magyar falvaiba. Arra a mintegy 2500 gyergyószentmiklósi családra építené a besztercei szórványmagyarság jövőjét Szilágyi János RMDSZ-elnök, akikre felhalmozódott közköltségi adósságaik miatt vár kilakoltatás. A beszterceiek a megye három, kihalófélben levő településére szándékoznak sokgyermekes székely családokat telepíteni. A kezdeményezés az érintett falvak – Tács, Zselyk és Magyarberéte – vezetői részéről indult el; a besztercei RMDSZ eredetileg a csángó lakosságot kívánta volna megszólítani ezzel az ajánlattal, a csángótelepítési terv azonban elméleti szinten megrekedt. A telepítésének feltétele, hogy legalább három óvodás, illetve elemi osztályos gyerekük legyen. A beszterceiek ajánlata a lakás mellett: termőföld a megélhetéshez. A felhívásra Gyergyószentmiklósról mindeddig egyetlen család sem jelentkezett. A három településén áll lakatlanul falvanként 10-15 ház, ahová magyar ajkú családok bevándorlását látnák szívesen. Az elhagyott házakat nem ingyen adják, hanem 25-30 millió lejért lehet azokat tulajdonosaiktól megvásárolni, egy hektár termőföldhöz pedig egymillió lejért lehet hozzájutni. /Gergely Edit: Székely családokat várnak a szórványba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 23.
Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke egységbontó provokációnak tartja az érmelléki területi szervezet létrejöttéről szóló híreket. Érmihályfalván, Székelyhídon, Széplakon és Margittán, valamint a környező községekben, falvakban a helyi választmányok megszavazták a kezdeményezést, hogy az Érmelléken a Bihar megyeitől független területi RMDSZ-szervezet működjön. /Simon Judit. = "Egységbontó provokáció". = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2002. március 25.
Tizenkét esztendő után, az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum révén újra alkalom nyílik a marosvásárhelyi televízió beindításához, melyhez egy stúdiónak alkalmas ingatlan és egymillió dollár szükséges. Markó Béla szövetségi elnök közölte, a kormánypárt fenntartások nélkül fogadta az RMDSZ erre vonatkozó javaslatát. A városban, médiaberkekben már az intézmény leendő vezetőiről beszélnek. Egyesek Markó Béla második feleségének, mások Borbély László nejének a nevét emlegetik, mint a helyi tévé potenciális vezetőjét, és felmerült Simonffy Katalin neve is. /Szucher Ervin: Egymillió dollár kell a tévé elindításához. Tizenkét év után újraindulhat a marosvásárhelyi televízió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 26.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a város központi részeiben utcanévtáblákat helyeztetett el, amelyeknek kétnyelvűsége az utca, tér vagy a magyartalan bulvár szó rövidített formájában merül ki. A táblák készítői még Dózsa György nevét sem voltak hajlandók lefordítani magyarra: a népvezér nevét elrománosított formájában, Gheorghe Dojaként írták ki. Dávid Csaba, az RMDSZ helyi elnöke és városi tanácsosa a Krónikának kijelentette: ha a polgármester nem hajlandó a törvényeket és a tanácsi határozatot tiszteletben tartani, az RMDSZ pert indít ellene. A polgármester kijelentette, eltökélt szándéka, hogy a táblákat jelenlegi formájukban hagyja. Fodor Imre alpolgármester törvénytelennek minősítette a polgármester lépését. /Szucher Ervin: Bombariadó a városházán. Mímelt kétnyelvűség az utcanévtáblákon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./
2002. március 27.
Látható, mi késztette a román kormányt arra, hogy 12 évi bizonytalankodás után határozottan lépjen fel a román háborús bűnösök kultusza és a fajgyűlölet ellen. A kabinet négy nappal a NATO-ba igyekvő államok bukaresti csúcstalálkozója előtt fogadta el az erről szóló rendeletet. Ezzel egy időben tartják a román fővárosban azt a kerekasztal-megbeszélést, melyen a tízek zsidó közösségeinek a helyzete a téma. Könnyen belátható, ha e megbeszélésről az hallatszana át a NATO-konferenciára, hogy Romániában ma is szobrokat állítanak a zsidók százezreinek haláláért felelős Antonescu marsallnak, aligha lehetne reménykedni a gyors NATO-csatlakozásban, állapította meg Gazda Árpád. A román kormány intézkedett. Ehhez az is kellett, hogy a romániai zsidóság mögött a nyugati világ befolyásos zsidó-lobbija álljon, mely – e szolgálatért cserében – Románia NATO-csatlakozásának megsürgetését ígérte. – Erről a külpolitikai mozgástérről mondott le az RMDSZ 1996-ban, amikor belépett a kormányba, majd 2002-ben, amikor vállalta, hogy külpolitikai kérdésben is együttműködik a kormánypárttal. /Gazda Árpád: A diplomácia lehetőségei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 27.
Leépítések várhatók Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában, ami a Török tanárházaspárt is érinti. A két tanár aláírásgyűjtést kezdeményezett a községben, hogy állását megtarthassa. Török Éva - aki ötszáz aláírásra számít - az igazgató és aligazgató leváltását is szorgalmazza, mivel meglátása szerint az iskola vezetői jogtalanul adtak tanári állást az aligazgató fiának. A kulturális szakbizottság azt nehezményezi, hogy míg a tanári kar jórészt nyugdíjas, nyugdíj előtt álló vagy helyettes tanárokból áll, és igen kevés a fiatal szakképzett tanerő, az elbocsátás előtt álló két szakképzett tanár helyzete az elkövetkező alfalvi nemzedék iránti felelősségből az egész községet érintő kérdéssé vált. Bogyé Miklós iskolaigazgató kifejtette, a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt állásokat kell megszüntetni. "Törökék ellen semmilyen szakmai kifogásom nincs - jelentette ki Bogyé -, ám az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy reál szakon nem jött ki mindenkinek a teljes óraszám". /Krízishelyzet a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szakközépiskolában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 28.
Márc. 28-án befejeződött az összeírás. Júniusra ígérik az első részleges népszámlálási adatokat Mától nincs már lehetőség arra, hogy azokat a személyeket is számba vegyék, akiket az elmúlt tíz napban nem keresett fel a népszámláló biztos – jelentette ki Stefan Trica, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának igazgatója. Egyes hiányzó adatokat ugyanis a telekkönyvek és a házkönyvek beírásai vagy a szomszédok nyilatkozata alapján is pótolni tudnak. "Az ilyen módon összegyűjtött adatok azonban nem utalnak az illető nemzetiségére, anyanyelvére és vallására– jelentette ki Stefan Trica. Trica csupán a Bákó megyei Pusztináról jelentett "vélt" visszaéléseket említette. Az RMDSZ figyelemmel követi a népszámlálási adatok feldolgozását – hangzott el az RMDSZ ügyvezető elnökségének márc. 27-i kolozsvári ülésén. /Gazda Árpád: Befejeződött a lakosságösszeírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./
2002. március 29.
Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2002. március 30.
A kormány márc. 28-i ülésén a törvénytervezetet fogadott el, mely szerint a szántókat és erdőterületeket 2004. június 30-ig kell visszaadni eredeti tulajdonosaiknak. A földtörvény alkalmazásának határideje a tavaly december végén lejárt, azonban az idei év elejéig, a kommunizmus idején elkobzott szántók és erdőterületek mindössze hatvan százaléka került vissza eredeti tulajdonosához. Az adatok tudatában a kormány úgy döntött, meghosszabbítja a vonatkozó jogszabályok alkalmazási határidejét. /Sz. L.: Lassú visszaszolgáltatás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2002. március 30.
Márc. 29-én Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere felavatta a Nemzeti Színház melletti új parkot. A zöldövezet egy olyan ingatlan helyére került, amely egykor a Ferenc-rendi szerzetesek tulajdonában volt. A Nemzeti Színház melletti téren álló, egykor a ferences szerzetesrend tulajdonában lévő romos házat a hét folyamán egy nap alatt lebontották, majd három nap alatt elhordták a téglákat, és parkot létesítettek az ingatlan helyébe. Történt ez annak ellenére, hogy a ferencesek visszaigénylési pere jelenleg folyamatban van. A polgármester elmondta, a szerzetesek nem érnek semmit a perrel, ez csupán az időhúzásra alkalmas, ezért úgy látta jónak, hogy erőszakhoz folyamodik, és azonnal lebontatja az ingatlant. A Marosvásárhelyen tevékenykedő franciskánus szerzetesrend házfőnöke, Pál atya elmondta, az általuk indított pert éppen a ház lebontása időpontjában tárgyalták a törvényszéken. "Megdöbbentett a polgármester eljárása. Ez nem más, mint a marosvásárhelyi ferences közösség újabb megalázása, a rend jogainak semmibevétele" – jelentette ki. A ferencesek jelenleg az Ady negyedben elhagyott gyermekek nevelését vállalják, szegényeket, rászorulókat támogatnak. /Antal Erika: Parkot avatott Dorin Florea. Ferenc-rendi tulajdont bontottak le. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2002. március 30.
Márc. 28-án kellett volna aláírniuk a PSD és RMDSZ Kovászna megyei tárgyalódelegációinak a megyei megállapodás szövegét. Jó háromórás vita után az RMDSZ-küldöttség egyik tagja, Demeter János megyei tanácselnök bejelentette, ilyen körülmények között ő nem vállalja a dokumentum kézjegyével való ellátását, és távozott. Rövid idő múlva az RMDSZ-küldöttek is követték, és a sepsiszentgyörgyi egyeztetés végképp megfeneklett. A tárgyalásokon kiderült, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását törvénytelennek tartja a kormánypárt. Elhangzott, hogy a protokollum csak a román félnek kedvez, a magyar közösség tulajdonképpen semmit nem nyer, hisz a PSD vezetői csak a törvények betartása mellett kötelezik el magukat. Demeter János kijelentette, hogy őt senki, még Markó Béla sem kényszerítheti a protokollum aláírására. /Farkas Réka: Kivonult az RMDSZ. Nincs megállapodás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2002. március folyamán
Sokallják a bejelentett személyek számát egyes kolozsvári népszámláló biztosok. A Gheorghe Funar vezette bizottság már az első napon bírságolt. Hamis adat szolgáltatásának vélte, hogy egyesek olyan személyeket is nyilvántartásba akarnak vetetni a számlálóbiztosokkal, akik nem szerepelnek az épület házkönyvében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a népszámlálás nem arról szól, hogy ki hány személyre fizet közköltséget. A Kolozs megyei népszámlálási bizottság alelnöke túlbuzgóságnak nyilvánította a kolozsváriak eljárását, és bejelentette, kivizsgálja az ügyet.Jóformán el sem kezdődött a népszámlálás, Kolozsváron kilenc személyt máris megbírságoltak. Erről Vasile Gherman, a városi népszámláló bizottság titkára kijelentette, a megbírságoltak közül öten nem engedték be lakásukba a számlálóbiztost, négyen pedig hamis információkat diktáltak be a kérdőívekbe. Gheorghe Funar utasítására a városházán háromtagú bizottság alakult, mely a számlálóbiztosok által jelzett gyanús esetek kivizsgálásával foglalkozik. A kolozsvári népszámlálás vezetői kijelentették, törvényellenes lenne, ha megneveznék a megbírságolt személyeket, annyit azonban elárultak, hogy magyarok és románok egyaránt voltak közöttük. Vasile Gherman a sajtótájékoztatót követően a Krónikának nyilatkozva már finomította korábbi kijelentését. "Ezek egyelőre csak jelzések. Ki kell még szállnunk a helyszínre, hogy ellenőrizzük. Nem úgy kell értelmezni, hogy az érintettek máris megkapták a tízmillió lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet. Az eseteket még tárgyalja a bizottság" – magyarázta a titkár. Elmondta, a számlálóbiztosok abból következtettek a hamis adatok közlésére, hogy egyesek olyan személyeket akartak nyilvántartásba vetetni, akik nem szerepeltek a tömbház adminisztrátora által vezetett házkönyvben. A Kolozs megyei népszámlálási bizottság alelnöke, Codrea Pop a Mediafax hírügynökségnek kijelentette, vizsgálatot indítanak a kolozsvári bizottság által állítólag kirótt bírságok ügyében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, az RMDSZ külön elemezte a házkönyvben nem szereplő személyek esetét. Mint elmondta, sokan azért nem szerepelnek ebben a nyilvántartásban, hogy a családjuk kevesebb közköltséget fizessen. "De Romániában a népszámlálás nem arról szól, hogy ki fizet közköltséget – jelentette ki Takács. – Ennek azt kell kimutatnia például, hogy hány polgár rendelkezik kolozsvári állandó lakhellyel. A bediktált adatokat a törvény szerint semmi másra nem lehet felhasználni." Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, törvényesen jár el az a személy, aki nyilvántartásba veteti az állandó lakcíme szerint vele egy fedél alatt élő hozzátartozóját még akkor is, ha történetesen nem tartózkodik a városban vagy az országban. Ha a számlálóbiztosok ezt kifogásolják, törvénytelenséget követnek el. Az RMDSZ kéri, hogy az ilyen eseteket az érintettek a szövetség helyi irodájában is jelezzék. /Gazda Árpád, Lázár Lehel: Kivizsgálják a biztosok túlkapásait. Bírságolással indította a népszámlálást a Gheorghe Funar vezette kolozsvári bizottság. = Krónika (Kolozsvár), márc.
2002. április 3.
Kortárs magyar dráma ősbemutatójával jelentkezik májusban a ploiesti-i színház. Siposhegyi Péter budapesti drámaíró legújabb drámáját /Díszpolgárok/ Szabó K. István székelyudvarhelyi rendező román nyelvre fordította, és a ploiesti-i társulattal közösen viszi színpadra. Az ősbemutatót máj. 12-re tervezik. Ploiesti-en, a című, kétfelvonásos színművének próbái. /Zilahi Imre: Díszpolgárok a változások korában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2002. április 4.
Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2002. április 5.
Egy hónappal a határidő után sincsenek Zilahon kétnyelvű helységnévtáblák Szilágy megye tanácsának utasítására minden, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményre kifüggesztették már a kétnyelvű táblákat. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Kétféle aritmetika a Szilágyságban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2002. április 5.
Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./