A chisinaui kormány febr. 13-i döntése értelmében a moldovai oktatási intézmények tantárgyai közül ezentúl kiiktatják a román történelmet. A határozat szerint Moldova Köztársaság iskoláiban csak Moldova történelme oktatható. Vladimir Voronin államfő tavaly júniusban rendelte el a Moldova történelmét taglaló tankönyv kibocsátását; a történelemkönyv kidolgozásával pedig Vladimir Taranovot, a moldovaiság elméletének egyik szülőatyját bízták meg. Taranov szerint a román és a moldovai nyelv teljesen különbözik egymástól, a románok és a moldovaiak két különálló népet alkotnak.A chisinaui kommunista vezetés rendelkezését heves ellenkezéssel fogadta az ellenzék, illetve az orosz nyelvoktatás kötelezővé tétele ellen több mint másfél hónapja tiltakozó proromán moldovaiak. Febr. 13-án a fővárosban minden eddiginél többen, mintegy húszezren gyűltek össze a polgárok, és a román történelem tanításának elhagyása, valamint az orosz nyelvoktatás kiszélesítése ellen tiltakoztak. A Moldovai Köztársaság fővárosában az elkövetkező napokban tízezrek készülnek utcára vonulni a Kommunista Párt rendelkezései ellen. /R. Sz.: Feketelistán a román történelem. Csak Moldova történelmét oktatják a Pruton túl. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Románia kormánya eldöntötte, ratifikálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Markó Attila helyettes államtitkár szerint egyes fejezetek alkotmányellenesek. Kerekasztal-megbeszélés zajlott febr. 12-14-én Mangalián a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadásáról. A megbeszélést a Tájékoztatási Minisztérium és a Thomas Seidel Alapítvány szervezte. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a megbeszélés-sorozat célja közösen megvizsgálni, milyen mozgástere van Romániának a Charta egyik vagy másik cikkelyének esetében. A megbeszélésen szó volt az igazságszolgáltatásról, ahol – Markó szerint – alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elfogadja ezt a cikkelyt. A Charta előírása szerint az olyan igazságszolgáltatási kerületekben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma indokolttá teszi a meghatározott intézkedéseket, a büntetőeljárásban, a polgári-perek és a közigazgatási igazságszolgáltatási szervek esetében egyaránt az egyik fél kérheti, hogy az eljárás valamelyik kisebbségi nyelven történjen. Markó Attila szerint ez a bekezdés jelenleg kivitelezhetetlen Romániában. Ahhoz ugyanis, hogy a bírósági eljárás más nyelven történjék, mint a román, módosítani kellene az alaptörvényt. /Simon Judit: Alkotmányellenes cikkelyek. Megbeszéléseket tartottak a Kisebbségi Nyelvek Chartájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A Kis- és Középvállalkozások Szatmár Megyei Fejlesztési Központja felszólítást kapott Szabó István megyei tanácselnök aláírásával, hogy márc. 15-ig költözzön ki a Közigazgatási Palota ötödik emeletén található irodahelyiségeiből. A Fejlesztési Központ elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő úgy értékeli, hogy az intézkedés válaszlépés amiatt, mert ő is a Polgári Szárny nyilatkozatának aláírói közé tartozik. A Kis- és Középvállalkozások Szatmár Megyei Fejlesztési Központja 1994 óta bérel három irodahelyiséget a szatmárnémeti Közigazgatási Palotában, a Szatmár Megyei Tanács jóváhagyásával. "Szabó István egyszerűen retorziót alkalmaz velem szemben, azzal sem törődve, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztése az RMDSZ gazdasági programjának is egyik alapcélkitűzése. Erről a felszólításról Markó Bélát is értesítettem, aki azt válaszolta, azon lesz, hogy tisztázzák az ügyet" – nyilatkozta Pécsi Ferenc. "Én nem vagyok hajlandó az újságon keresztül üzenni Pécsinek" – jelentette ki a Krónikának Szabó István. Arról sem volt hajlandó többet elárulni, hogy a vállalkozásfejlesztési központnak valóban el kell-e hagynia az irodákat, csupán annyit jegyzett meg, hogy a prefektusi hivatalnak is szüksége van a helyiségekre. "A Polgári Szárny komoly veszélyt jelent, mert precedenst teremtett a zsaroláshoz" – zárta szavait Szabó István. /Ágopcsa Marianna: Megtorló akció? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Két éve alakult meg a Fűszál együttes. Első kazettájuk, a Tízezer mérföld sikeres lett. Kialakult a végső, 6+1-es felállás. 2000. decemberében volt az első koncertjük. Az együttes tagjai erdélyi unitárius fiatalok, tervezik unitárius költők verseinek megzenésítését is. /Demény Péter: Beépítetlen erkélyen nőtt ki a Fűszál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök nemrég megbeszélést folytatott Ecaterina Andronescu nevelésügyi miniszterrel a moldvai csángók anyanyelvi oktatása ügyében. "Megegyeztünk abban, hogy ennek az igénynek a jelenlegi tanügyi törvény 121. paragrafusa értelmében érvényt kell szerezni. Ez kimondja, hogy azoknak a gyermekeknek a kérésére, akik nem részesülnek anyanyelvi képzésben, biztosítani kell az anyanyelv oktatásának lehetőségét. Emellett a közösség valós igényei számára az Európa Tanács legutóbbi ajánlásai alapján is érvényt lehet és kell szerezni" – nyilatkozta Asztalos. A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy "illetékességi területén" a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) háborítatlanul kifejtheti tevékenységét. Asztalos Ferenc elmondta, tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség nemrég ellenőrzést folytatott Hargita megyében a csángólakta vidéken oktató pedagógusok családjainál. "A csángókérdésre a protokollum alapján a legrövidebb időn belül próbálunk megoldást találni. Mégpedig úgy, hogy ne magánházakban, áldatlan körülmények között, bizonyos hatóságok képviselői által fenyegettetve folyjék az oktatás, hanem intézményesítetten, óra- és tanterv szerint" – szögezte le a képviselőház szakbizottságának alelnöke. - Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a Bákó megyei bíróságon febr. 15-én tartották a tanfelügyelőség által a szervezet beszüntetése érdekében indított per első tárgyalását. A tanfelügyelőség szándéka egyértelmű: megfélemlíteni a klézsei Szeret Házban tanuló csángó gyermekeket, és azok szüleit. /Rostás Szabolcs: Megoldást hozhat a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

A Nastase-kabinet legutóbbi ülésén 112,8 milliárd lejt utalt ki a kormány rendelkezésére álló különleges alapból a "román-moldovai gazdasági és kulturális integrációt elősegítő projektek finanszírozására". Románia 70,5 milliárd lejt fordít arra, hogy a közszolgálati televízió adása a Moldova Köztársaságban az eddiginél nagyobb területen is fogható legyen. Ugyanebből az összegből fedezik egyes műsorok újrasugárzását. A kabinet 4,25 milliárdot szavazott meg a Pruton túli területen működő Román Házak hálózatának kiterjesztésére, illetve könyvek megjelenésének támogatására. További 10,8 milliárd lejt fordítanak különböző román nyelvű kulturális kiadványok megjelentetésére, illetve a hazai román sajtó Moldova köztársaságbeli terjesztésére. A kormány 3,5 milliárd lejjel támogatja a román történelem és kultúra népszerűsítését, és újabb 10,1 milliárddal az oktatást. 5,4 milliárdot szánnak az európai demokratikus értékek propagálására, illetve a civil szervezetek támogatására. A megszavazott 112,8 milliárdból mindössze 7,5 milliárd lej szolgálja a gazdasági együttműködés javítását: 4 milliárd lej a kutatási és környezetvédelmi együttműködést, valamint 3,5 milliárd lejt a stanca-costesti-i közös felhasználású vízi erőmű hatékonyságának növelését. A bukaresti kormány tavaly egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást folyósított Moldova Köztársaság kormányának, ezzel lehetővé tette mintegy hatvanezer Pruton túli számára az útlevél kiváltását. A moldovaiak 2001 június végéig személyazonossági igazolványuk felmutatásával is átléphették a pruti határt. Sokuk számára az útlevélhasználat-kötelezettség július elsejei bevezetésével lehetetlenné vált a Romániába utazás, miután az úti okmány ára a Moldova Köztársaságban meghaladja az országos átlagbér szintjét. A Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök által tavaly júliusban aláírt megállapodás értelmében a román államtól kapott segélyre jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói, a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A megállapodás szerint a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét - 74 moldovai lejt (5,5 dollár) - fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. /Szőcs Levente: Támogatás a Pruton túlra. A kormány Moldovában népszerűsíti a román történelmet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Bod Péter, a Historia Litteraria Művelője címmelfebr. 22–23-án tudományos tanácskozást rendez az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Bod Péter Társaság a református lelkész, író születésének 290. évfordulója alkalmából a budapesti Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. Tüskés Gábor, az Akadémia Irodalomtudományi Intézete XVIII. századi Osztályának vezetője elmondta, az Irodalomtudományi Intézetben több évtizede folyik a magyar irodalom tudományos kritikatörténetének feltárása, amelynek keretébe illeszkedik ez a konferencia is. Bod Péter a XVIII. századi magyar irodalomtörténet-írás egyik kiemelkedő alakja volt, Magyar Athenas című műve, az első magyar irodalmi lexikon kivonatosan új kiadásban a Magyar Hírmondó sorozatban 1982-ben jelent meg. Bod Péter következetesen képviselte az összmagyarság kultúráját, irodalomfelfogását, túl tudott lépni nemzeti, felekezeti szempontokon. /Konferenciakötet kiadását is tervezik. Bod Péter emlékére rendeznek tudományos tanácskozást Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Székelyudvarhelyien a febr. 19-i önkormányzati ülésen a városatyák Mircea Dusa prefektus felügyelete mellett kiigazították a januárban megszavazott városi költségvetést. Szász Jenő polgármester kifejtette: a prefektus törvénytelennek tartotta és elutasítja az udvarhelyi tanács azon döntését, hogy a helyi adókat és illetékeket 2002-re csak öt százalékkal emelte, valamint kérte a kormányrendeletben megállapított 31,2 százalékos adóemelést. Végül a tanácsosok kénytelenek voltak megszavazni a prefektus által követelt adóemelést. Szász Jenő a tanácsülést követő sajtótájékoztatón arról számolhatott be, hogy némileg rendeződött a korábban veszélyeztetett szociális és kulturális intézmények sorsa. Pótköltségvetésig a Művelődési Ház 2,6 milliárd, a SZINFO és a TourInfo egyenként 300 millió, a múzeum 1,6 milliárd, a könyvtár 1,7 milliárd, a polgármesteri hivatal pedig 10,4 milliárd lejből gazdálkodhat. /Zilahi Imre: Kiigazított büdzsé. Takaréklángon működő intézmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei, Szélyes Ferenc és Nicolae Cristache öt nap után sem mondtak le az éhségsztrájkról. Tiltakozó akciójukhoz két román színművész is csatlakozott. Kincses Elemér, a Tompa Miklós Társulat rendezője azt javasolta, ha a politikusok képtelenek Bukarestben megoldást találni a vásárhelyi színház gondjaira, az éhségsztrájkolókat ültessék mentőkocsiba, és szállítsák őket Strasbourgba. Febr. 19-én Borbély László képviselő interpellált színházügyben, febr. 20-án pedig a heti kormányülés keretében tárgyalnak a teátrumról. Ígéretet kaptak, hogy a visszautalják a színházat a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe. /Szucher Ervin: Újabb éhségsztrájkolók Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Németh Zsolt politikai államtitkár febr. 20-án Szatmárnémetibe látogatott. Határ menti helyzete miatt Szatmár megye kiemelt fontossággal bír Magyarország számára – hangsúlyozta az államtitkár. Németh Zsolt tárgyalássorozatát Gheorghe Ciocan kormánybiztosnál kezdte, ezt követően a megyei önkormányzat elnökével, Szabó Istvánnal találkozott. Az államtitkár ellátogatott az RMDSZ-székházba is, ahol a szövetség megyei és városi vezetőségével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Németh Zsolt beszámolt a tárgyalásokon terítékre került kérdésekről, a határ menti együttműködés lehetőségeiről. A megye elöljáróival folytatott tanácskozáson szó esett a határátkelőhelyek helyzetéről is, közöttük a Csanálos–Vállaj közöttiről, amelynek megnyitásához a PHARE–CBC programon keresztül lehetne támogatást nyerni. A határátkelőhelyek mellett másik kiemelt kérdés – folytatta Németh Zsolt – a kis- és középvállalkozások támogatása. Szatmár megye azért is fontos a számunkra – folytatta az államtitkár –, mert itt nagy számban él magyar kisebbség. Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az, hogy gondoskodjék a határain túl élő magyarokról. Kedvezőtlen tendencia, hogy a Szatmár megyei magyarság nagy arányban vándorolt ki az utóbbi években Magyarországra, illetve nyugati államokba. Lehetőség szerint szeretnénk megfékezni, illetve lelassítani ezt a folyamatot. Ez elsősorban gazdasági téren lehetséges" – fejtette ki az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, hogy lecsillapodtak a kedvezménytörvény miatti felhevült érzelmek, másrészt dinamikusabbá vált a magyar–román kapcsolatrendszer, amire jó példa az az előrehaladás, amelyet a magyar–román vegyes bizottság budapesti ülésén sikerült elérni. /Ágopcsa Marianna: A határátkelőkről is tárgyalt. Szatmárnémetibe látogatott Németh Zsolt államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./ Tőkés László tiszteletbeli elnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő részvétele nélkül Németh Zsolt nem hajlandó részt venni a lakossági fórumon - tájékoztatták néhány nappal ezelőtt a nyilvános találkozót szervező Szatmár megyei RMDSZ–t. Ilyés Gyula megyei elnök elmondta: az RMDSZ számára viszont akkor lett volna elképzelhetetlen a lakossági fórum megtartása, ha azon — az államtitkár kérésének eleget téve —, a parlamenti frakcióban frissen megalakult Polgári Szárny tagjaként Pécsi Ferenc lett volna az egyik fő meghívott. A Szatmár megyei RMDSZ örömmel fogadta Németh Zsolt látogatásának hírét és a tiszteletbeli elnök részvétele ellen sem emelt kifogást, ám a reformpárti nézetek szerepeltetése esetén az már elfogadhatatlannak tűnt a számára, hogy magára vállalja a fórum szervezését is, javasolva, hogy tegyék meg azt mások — tette hozzá Ilyés. "A lakosság részvételével tartott beszélgetés remek alkalom lett volna az emberek kíváncsiságának kielégítésére, ám hogy az RMDSZ fordítson arra időt és energiát, hogy helyt adjon saját belső ellenzékének megnyilvánulásaira, az teljességgel elképzelhetetlen" — fűzte hozzá a megyei elnök. /(princz): Miért maradt el a lakossági fórum? Ha nincs Tőkés és Pécsi, nincs lakossági fórum sem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./

Eltűnik a Sapientia-EMTE csíkszeredai szakáról a vidékfejlesztési szak, mert a szakminisztérium 2002-től érvényes lajstromában nem szerepel ez a szakosítás. A kar vezetősége hosszas vita után úgy döntött, hogy helyette alkalmazott szociológiára iratkozhatnak be a diákok. Tonk Sándor rektor szerint a kényszerű intézkedés nem változtatja meg lényegesen a tantervet. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja megerősítette a Krónika értesüléseit, miszerint a kari tanács ülésén szoros eredmény született: öten szavaztak az új szak beindítása mellett, négyen ellene. A kari tanács döntéséről megoszlanak a vélemények. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette: semmi értelme, hogy Csíkszereda is kitermeljen évi ötven szociológust, hiszen azok is alig találnak állást, akik jelenleg Kolozsváron végeznek. Kolumbán Gábor dékánhelyettes szerint az új környezetmérnöki szak indításával nem tűnne el közgazdász vidékfejlesztők képesítése. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora kifejtette: nem tartja méltányosnak az engedélyezett szakok listájának állandó megváltoztatását, és a szaktárca döntése ellen több felsőoktatási intézmény is tiltakozott. További változás, hogy jövőre az egyetemen az agrárgazdaságtan szakból környezetgazdaságtan szak lesz. /Rédai Attila, Salamon Márton László: Vidékfejlesztés helyett szociológia. Vitát szült az EMTE csíki karának döntése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Derűlátó az Európa Tanács csángójelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa. Romániának nincs más választása, tiszteletben kell tartania a nemzetközi egyezményeket – jelentette ki a Krónikának adott interjúban. Asunmaa következetesen az anyanyelv szót vagy a csángó nyelv kifejezést használja, mert úgy véli, a csángók mindennapi nyelve tulajdonképpen egy nyelvjárás, és ez a nyelvjárás eltér az irodalmi magyar nyelvtől. Asunmaa tudja, hogy Romániában megoszlanak a vélemények a csángók eredete, története, nyelve tekintetében. A közös vélemény kialakításához elég dokumentum létezik. /Gazda Árpád, Moldován Árpád Zsolt: Romániának nincs választása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház négy művésze / Szélyes Ferenc és három román kollégája/ ferbr. 20-án abbahagyta az éhségsztrájkot. Tiltakozásuk megszakítását azután döntötték el, hogy a kormány ígéretet tett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház helyzetének tisztázására: az intézményt a megyei önkormányzat hatáskörébe utalják. A miniszter vállalta, hamarosan törleszti a múlt évi adósságokat is. A szinte egy hétig éhségsztrájkkal tiltakozó színészek a Krónikának elmondták, noha a mentő szállította el őket, most már jól érzik magukat, kitartásuk nem volt hiábavaló. /Szucher Ervin: Abbahagyták az éhségsztrájkot. Bukarestben rendeződik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Febr. 23-án tartotta évi küldöttközgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolt a szervezet egyéves tevékenységéről. Fontos eseményként értékelte a státustörvény életbe léptetését. A kolozsvári magyarság összeírását még nem sikerült befejezni. Lakatos András oktatási alelnök hiányosságként említette a megfelelő kapcsolattartás kiépítését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási főosztályával, valamint egy, az egész romániai magyar közoktatást átfogó stratégia kidolgozását a kilencosztályos általános oktatás bevezetését illetően. Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke úgy vélte, hogy 1996 után teljesen elfeledkeztek az autonómiatörekvésekről, az erdélyi magyarság "miniparlamentjének" tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) "báb-" és "súlytalan" intézménnyé degradálták, a szövetség pedig "hierarchikus pártként" kezdett el működni. Kónya-Hamar Sándor hanagsúlyozta: az újabb karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen konkrétumként szerepel a dokumentumban, a kormánypárt és nem az RMDSZ feladata meggyőzni az egyetemek szenátusát ezek szükségességéről. Amennyiben viszont a kormánypárt meg akarja kerülni a kolozsvári áldatlan helyzet rendezését, abból vita lesz és nem protokollum, mondta Kónya-Hamar Sándor. /Papp Annamária: Évi küldöttközgyűlését tartotta az RMDSZ. Módosították a Kolozs megyei szervezet alapszabályzatát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Kónya szerint amióta Teodor Pop-Puscas kolozsvári rendőrparancsnok rohamrendőrökkel vitette be Gheorghe Funart kihallgatásra – mivel többszöri idézés ellenére sem volt hajlandó a parancsnokságra menni – az ezredest folyamatosan zaklatja a polgármester, és már több mint 400 millió lejes bírságot rótt ki rá a városháza egy építkezése miatt. "Oda fajult a zaklatás, hogy a parancsnok kénytelen volt az RMDSZ-hez fordulni, tőlünk kérve, hogy a lehető legmagasabb fórumokon képviseljük ügyét" – fejtette ki a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A képviselő felhívta a jelen levő helyi RMDSZ-elnökök figyelmét, sürgősen egyeztessenek a helyi önkormányzatokban a magyar nyelvű helységnévtáblák ügyében. Idén 93 újabb helyi RMDSZ-szervezet jött létre a megyében. Az ülésen Bitay Levente megyei ügyvezető alelnök az RMDSZ-tagsággal kapcsolatosan elmondta, míg 1990-ben a megyében 60 ezer tagot számláltak, ez tíz év alatt 48 ezerre csökkent. Az alelnök elégedetlenségét fejezte ki a dési és tordai szervezetekkel kapcsolatban, mert tőlük soha nem kapott egyetlen kimutatást sem a tagság létszámáról. /Lázár Lehel: Politikai párt az RMDSZ? Kolozsváron ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

A nemrég alakult Brassai Társaság legfőbb célja a barcasági magyar televíziózás ügyének felvállalása – derült ki az egyesület hétvégi bemutatkozó estjén. Céljuk nemcsak a televíziózás, hanem az erdélyi magyarság kulturális örökségének megtartása, Brassó polgáriasodásának elősegítése is. A brassói magyar tévéadást 2001 nyarán felfüggesztették. Bálint Ferenc közölte, a közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy a magyar nyelvű sugárzás újrainduljon. /Petki Judit: Tizenkét "dühös" ember. Újraindul a magyar tévéadás Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Fotókiállítással egybekötött versműsorral mutatkozik be febr. 26-án Nagyváradon, a Lorántffy-központban a Partium Színpad. Az újonnan alakalakult amatőr színjátszó csoportot Csatlós Lóránt színművész vezeti. Csatlós elmondta, régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy felélessze az amatőr színjátszást Nagyváradon. A Nagyváradi Magyar Diákszövetség biztosítja számukra a jogi hátteret és a próbatermet. /Simon Judit: Bemutatkozik a Partium színpad. Új színházi kezdeményezés Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Nyugdíjba vonult Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze. Erdély egyik legaktívabb lelkipásztora volt, aki fontos szerepet játszott a 1989-es és az azutáni események alakulásában. A református egyház törvényei szerint az egyházközösség kérésére a püspök is kinevezhet lelkészt, de ugyanúgy országos pályázatot is hirdethetnek a tisztség betöltésére. A vártemplomi gyülekezet mégis a meghívásos alapon történő választást szeretné. Jelenleg Fülöp G. Dénes utódjaként mintegy nyolc-tíz lelkész neve jöhet szóba. Fülöp G. Dénes egy kisebb csoport tudomására hozta, hogy az egyik presbitert Frunda György szenátor azzal a javaslattal kereste meg, hogy a választás lehetőleg Brassai Zsomborra essen. A bejelentés még a Vártemplom főgondnokában, az RMDSZ-es alprefektus Burkhárdt Árpádban is felháborodást keltett. Brassai Zsombort rendkívül tehetségesnek tartják, amit nem csak prédikációival, hanem egyházi közíróként is bizonyított. Visszatetszést keltett, amikor az RMDSZ frissen kinevezett Maros megyei ügyvezető elnökeként kioktató hangnemben cikkezett a szövetség belső ellenzékéről. A Krónika témafelvetése felháborodást váltott ki Frunda György szenátorból is, aki már sajtóperrel fenyegetőzött. "Igen, vállalom, így történt: magánemberként felhívtam Ritz Laci bácsit, és javasoltam Brassai Zsombort. Vallásos ember és egyháztag vagyok, akinek véleménye lehet, és élhet a javaslat jogával. Ismétlem, magánemberként és nem szenátorként tettem, anélkül, hogy nyomást gyakoroltam volna valakire" – nyilatkozta Frunda György. Annak ellenére, hogy a Vártemplomhoz tartozik, a gyülekezet nyilvántartásaiban Frunda György neve nem szerepel. "Az egyházi törvények szerint mindenki abba a templomba jár, ahova óhajt, ám annak a gyülekezetnek a tagja, melyhez lakhely szerint tartozik.A szenátor nekünk mégsem nyilvántartott tagunk, és nem is láttuk a templomunkban" – jelezte Fülöp G. Dénes. /Szucher Ervin: RMDSZ-igény Fülöp G. Dénes szószékére? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

A nemzetközi politikai köröket újabb konfliktus egyre valósabb lehetősége foglalkoztatja.A Bukarest–Moszkva–Chisinau háromszögben könnyen elfajulhatnak a dolgok. Románia nehézségei ebben az összefüggésrendszerben abból erednek, hogy igazából a posztdecembrista kormányok egyike sem tudta hova tenni sem a moldovai, sem az orosz problematikát – állapította meg Ágoston Hugó.Romániában még mindig tartja magát az a nézet, hogy az országnak egyesülnie kell "a Pruton túli testvérekkel". Egyetlen dolgot hagytak figyelmen, hogy az odaátiak nem akarják. /Ágoston Hugó: Veszélyes háromszög. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

A Székelyföldi Expo elnevezésű részvénytársaság megalakítását tervezi a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat. Március elsejei sepsiszentgyörgyi találkozójukon az alapszabályzatról egyeztetnek a gazdasági szakemberek. Az Expo Rt-nek tagja lesz a két megyei önkormányzat, de érdeklődik a Békés Megyei Kereskedelmi Kamara, a Kovászna és a Hargita megyei Kereskedelmi Kamara és az Asimcov Kis- és Középvállalkozó Szövetség, Csíkszeredából pedig a vállalkozói és az inkubátorközpont. Visszajelzések érkeztek Nyíregyházáról a Mezőgazdasági Kamarától és az ottani kiállítás-szervező szakértői csoporttól, valamint a Román–Magyar Közös Kereskedelmi Kamarától is. Demeter János szerint a Székelyföldi Fejlesztési Intézet megalakulása a két megye közötti megállapodás késlekedése miatt várat magára. Ez esetben is kétpólusú megoldás körvonalazódik; csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi székhellyel külön-külön működne két ilyen intézet. /Farkas Réka: "Kétfejű“ az együttműködés. Hamarosan megalakul a Székelyföldi Expo részvénytársaság. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Ezen a héten kerül a parlament elé végső szavazásra a rendőrök jogállásáról szóló törvény. A jogszabály értelmében azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a húsz százalékot, a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló egyes rendőröknek ismerniük kell az illető kisebbség nyelvét is. A Belügyminisztérium adatai szerint jelenleg a Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak hetven százaléka beszéli a magyar nyelvet, Brassó megyében azonban mindössze hét magyar nemzetiségű alkalmazottat foglalkoztat a rendőrség. Több mint ezer rendőr szolgál a Bihar megyei Rendőr-főkapitányság kötelékében, közülük azonban csupán húszan magyar nemzetiségűek, ami az állomány két százalékának felel meg. Adrain Bucur szóvivő ellenben úgy tudja, a magyar nyelvet beszélő rendőrök az állomány 20–25 százalékát teszik ki. A Brassó megyei rendőrségnek hét magyar nemzetiségű alkalmazottja van. Közülük hatan tisztek, egy pedig alkalmazott. Liviu Naghi őrnagy, a Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerint csak azért szolgál ennyi magyar az állományban, mivel ez megfelel a megye magyar lakossági számarányának. Sabin Voda alezredes, Hargita megyei rendőrparancsnok-helyettes kifejtette: a kapitányság állománya nem áll rosszul a magyar nyelv ismeretének dolgában, s amennyiben a rendőrök jogállásáról szóló jogszabály törvényerőre emelkedik, azonnal készek lesznek alkalmazni. Kolozs megyében alig több mint húsz magyar anyanyelvű rendőr teljesít szolgálatot. A majdnem nyolcszáz fős Kovászna megyei rendőrállomány alig 12 százaléka magyar nemzetiségű, és az alkalmazottak majdnem 25 százaléka beszéli a többségi lakosság nyelvét. Temes megyében a magyar, német, szerb rendőrök száma még az egy százalékot sem éri el. /Készek megszólalni magyarul? Az erdélyi rendőrállomány nemzetiségi megoszlása nem arányos a lakosság összetételével. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Az idén megkötött RMDSZ–PSD egyezmény naptári határidőket is szabott az egyezménybe foglalt célok megvalósítására. Február utolsó napja tehát az RMDSZ–PSD együttműködés első "mérlegképes" napja. Az együttműködés hat, február végi határidejéből kettő teljesült: sor került az ingatlantörvénybe foglalt kárpótlások összegének szabályozására, és kiadták az 1940 és 1945 között etnikai alapon diszkriminált személyek kárpótlására vonatkozó jogszabály alkalmazási előírásait. Nem teljesült az a határidő, melyet a felek a 2000-es földtörvény módosítására szabtak. Kérdés, hogy napirendjére tűzi-e febr. 28-án a kormány azt a további három kérdést – köztük: a himnusz- és zászlótörvény módosítását –, amely szintén határidős "feladata" az egyezménynek. Látható, hogy a partnerinek nevezett viszonyban valójában az RMDSZ a kiszolgáltatottabb fél, állapította meg Bakk Miklós. Ez nem menti fel az RMDSZ-t ama felelősség alól, hogy vitát kezdeményezzen a lehetséges stratégiákról. /Bakk Miklós: Határidők logikája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása hat pontjának jár le holnap a határideje. Ezek közül kettő teljesült, három teljesülését az utolsó napra reméli a magyar érdekképviselet, az egyik pont teljesítése várhatóan egy hetet csúszik. Az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Borbély László bizakodó a többi pont ügyében is. Tavaly november 21-én az RMDSZ parlamenti támogatását élvező Nastase kormány-fogadta el a román állami jelképek használatáról szóló 75/1994-es törvény végrehajtási utasításait. Borbély László szerint a febr. 28-i kormányülésen várható az 1990/100-as törvényrendeletet hatálytalanítása. Úgyszintén az utolsó napon teljesülhet a 2000/137-es diszkriminációellenes kormányrendelettel kapcsolatos kormánypárti vállalás: a diszkriminációs ügyekkel foglalkozó hivatal vezető struktúráiba a magyar kisebbség képviselőit is be kell vonni. /Gazda Árpád: Hatból két ígéret teljesült. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

A népszámlálás megkezdése előtt három héttel az RMDSZ ügyvezető elnöksége egyeztetésre hívta össze Kolozsvárra a szövetség megyei elnökeit és alelnökeit febr. 26-ra. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke elmondta, a közelgő népszámlálás kapcsán arról is tárgyaltak, hogy a számlálóbiztosok között sokkal kisebb arányban vesznek részt magyar nemzetiségű személyek – még a magyar többségű helységekben is –, mint ahogyan azt a lakosság számaránya megkívánná. Gondot jelent a megtévesztő "székely nemzetiség" elnevezés a népszámlálási űrlapokon. A népszámlálással kapcsolatos problémákkal foglalkozó RMDSZ-es munkacsoport vezetőjévé Kerekes Gábor önkormányzatokért felelős alelnököt nevezték ki. /Salamon Márton László: Kerekes Gábor az RMDSZ megbízottja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

A háromszéki protokollum folyamatában az RMDSZ áruba bocsátja a megyei tanács egyik alelnöki tisztségét: lemondott György Zsolt eddigi alelnök, helyére pedig, ugyebár, mindenképp választani kell valakit. A háromszéki RMDSZ-vezetés kizárólag 10-12 intézményigazgatói tisztség birtokában képzeli el a jövőt, ennek viszont a kormánypárt helyi korifeusai szabják meg az árát. Azonbanaz alelnöki tisztség kiárusításával veszélyes játékba keveredhet az RMDSZ, figyelmeztetett Csinta Samu. A tanácstagokat ugyanis az RMDSZ szavazta a testületbe. A megyei tanácsi alelnök lemondása nyomán több kérdőjel is felsorakozik a protokollum-tárgyalások folytatása mellett. /Csinta Samu: Oltári áldozat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Három épületét nyerte vissza a római katolikus egyház: olyan egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási jegyzőkönyvét írta alá az illetékes kormánybizottság, melyek visszaadásáról két éve adott ki rendeletet a kormány. A nagyváradi Orsolya rendi zárdát, melyben az Ady Endre Gimnázium működik, a pillanatnyilag üresen álló szilágysomlyói minorita rendházat, és a székelykeresztúri kántortanítói lakást, melyben jelenleg a tanulók háza székel, hamarosan birtokba veheti az egyház. A pártközi megállapodás április 30-i határidőt jelöl meg ezek az ingatlanok tényleges átadására./Gazda Árpád: Fókuszban a visszaszolgáltatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

"Nem értelmezhető a Sapientia elleni támadásként a BBTE döntése" – jelentette ki a Krónikának Tonk Sándor. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jóváhagyására lesz szükségük ugyanis június 15-től a tudományegyetem azon tanárainak, akik más tanintézményekben is szándékoznak oktatni – döntötte el a BBTE vezetőtestülete. Tánczos Vilmos, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektor-helyettese és a Sapientia által működtetett Tudományos Programok Intézetének vezetője, egyben a BBTE magyar-néprajz szakos tanára szerint nem kellőképpen végiggondolt döntésről van szó. A Sapientia-EMTE oktatói között mintegy húszan vannak azok, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem munkakönyves alkalmazottai, és a Sapientia vezetésében is a legmagasabb fokon van képviselve a BBTE. A rektor-helyettesen kívül Marton József, a BBTE Katolikus Teológia Karának dékánja egyben a Sapientia kuratóriumának titkára, Szilágyi Pál volt BBTE-rektor-helyettes, a Babes– Bolyai professzora a Sapientia kuratóriumi tagja és az EMTE-szenátus tanulmányi bizottságának elnöke. Hasonló helyzetben van maga Tonk Sándor, a Sapientia rektora is. Tonk Sándor szerint jogos a BBTE törekvése, azonban amíg ilyen alacsony az egyetemi tanárok javadalmazása, nem lehet elvárni, hogy az oktatók ne próbáljanak meg más jövedelmi forrásokat keresni. Tonk leszögezte: "Induló egyetemként idősebb testvérintézményük, a BBTE támogatására van szükségünk, ezért meg kell találnunk a módját, hogy az oktatók és a két tanintézmény számára is megfelelő megoldás szülessen". Tonk szerint a rendelkezések életbelépéséig mindenképpen megkötik a Babes-Bolyaival az oktatók kettős foglalkoztatásához szükséges együttműködési egyezményt. /Salamon Márton László: Keresik az áthidaló megoldást. Sapientia–Babes-Bolyai egyezményt kell kötni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Elfogadta a Nagyváradi Állami Színház személyi állományának új szerkezeti felépítését a Bihar megyei önkormányzat. Eszerint megszűnik a főigazgatói funkció, az intézmény élén ezentúl igazgató áll majd. A főigazgatói tisztség beszüntetése egyet jelent Petre Panait leváltásával. A színész-főigazgató munkájával szemben komoly kifogások merültek fel, főleg azt illetően, ahogy az intézmény pénzével gazdálkodott. Az igazgatói tisztségre rövidesen versenyvizsgát írnak ki. A két művészeti igazgató helyettes, akikre a román és magyar tagozat szakmai munkájának irányítása hárult, ezentúl művészeti igazgatói címet visel. Márton F. Erzsébet eddigi igazgató helyettes hivatalában maradhat. Az új szerkezeti felépítésben nem tagozatok szerepelnek, hanem a Iosif Vulcan és Szigligeti Ede nevét viselő társulatok.Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke szerint az új szerkezeti felépítés lényegében azt jelenti, önállósult a Szigligeti Társulat. A társulat eddiginél sokkal nagyobb önállóságot élvez majd, főleg pénzügyi szempontból. A bővülő autonómia a Szigligeti társulat érdekét szolgálja, hiszen a magyar tagozat eddig is jóval nagyobb bevétellel járult hozzá az intézmény fenntartásához mint a román társulat."Jó ötletnek tartom, hogy a két társulat teljes szabadságot élvezzen és elvileg a menedzser-igazgató is jó elképzelés", nyilatkozta a Krónikának Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat vezetője. /P. Z.: Önállósuló társulatok. Változások a Nagyváradi Állami Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Lejárt a protokollum első határideje, nem szerepelt a febr. 28-i kormányülésen a nemzeti szimbólumok használatára és az utcák elnevezésére vonatkozó jogszabályok módosítása. A kormánypárt febr. 28-ig ígérte a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabály módosítását és annak az 1990-ben született kormányrendeletnek az eltörlését, amely szerint a megyei tanács dönt az utcák elnevezéséről. /Simon Judit: Teljesületlen PSD-ígéretek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Ellenőrök hada lepte el a székelyudvarhelyi városházát, miután öt hatóság egyszerre küldött vizsgálóbizottságot a Szász Jenő polgármester vezette hivatal különböző főosztályaira. "Nem lehet véletlen, hogy egyszerre öt hatóság tart kivizsgálást nálunk – jegyezte meg Szász. Kontesveller József kijelentette, lakossági feljelentés alapján döntött úgy a Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testülete, hogy vizsgálatot indít az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál. A feljelentéseket a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Polgári Egyesület nevében ennek elnöke, Ferencz István írta alá. Ferencz István ezt megerősítette. /Zilahi Imre: Feljelentették a hivatalt. Ellenőrök hada a székelyudvarhelyi városházán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Véget értek az immár tíz éves hagyományra visszatekintő Mátyás Napok Kolozsváron. Rendezői szerint az idei napok is sikeresnek, tartalmasnak bizonyultak, nőtt a rendezvényre látogatók száma is.A rendezvénysorozat február 22-28 között változatos programokat kínált. /Bod Ágnes: Sikeres volt a rendezvénysorozat. Véget értek a Mátyás Napok Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./