Ion Iliescu elnök az "egységes román állam megbontásával" vádolta jan. 23-án Iasi-ban, a Kultúra Regionális Fóruma című rendezvényen a decemberben Kolozsvárott közzétett Memorandum aláíróit. "Mi még nem fejeztük be a nemzetállam megszilárdítását, ezért nem fogadhatjuk el feldarabolását egy úgynevezett regionális állam érdekében" – fejtette ki. Molnár Gusztáv , a Memorandum egyik kezdeményezője viszont úgy véli, hogy ezzel a viszonyulásmóddal "a NATO- és EU-bővítés küszöbén Iliescu és Nastase lassan ugyanolyan kilátástalan helyzetbe manőverezi magát, mint amilyenben Ceausescu volt 12 évvel ezelőtt". Iliescu szerint a román és magyar értelmiségiek által közösen megfogalmazott dokumentum célja világos: a román állam egyesülés előtti állapotát kívánja visszaállítani. Olyan kezdeményezés – mondta –, amely "körmönfont eszközeit" abból a korból kölcsönzi, amelyben az államok szétzúzása volt a cél, s nem a békés egymás mellett élés. A regionalizmus mellett nem hozható fel, hogy ez az európai szellemű építkezés, ez – fejtette ki Iliescu – hamis érv, mert "nem építhetünk úgy valamit, hogy szétzúzzuk annak alapjait". A regionális tervekkel és elképzelésekkel szemben az államfő az "alkotó lokalizmust" javasolta. /Az állam egységét félti. Iliescu ismét bírálja a Memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Románia újabb pereket veszíthet, ha nem tartja be az 1994-ben ratifikált, az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságjogokról szóló európai egyezményt. Az Európai Emberjogi Bíróság egy bukaresti ügyvéd beadványára reagálva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a román hatóságok betartják-e korábban hozott ítéleteit – jelentette be Dumitru Radescu, a beadvány előterjesztője. Radescu elmondta, a strasbourgi testület az elmúlt évek során több ítéletet hozott, elmarasztalva a román államot, mert a bukaresti hatóságok nem tartják be az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságjogokról szóló európai egyezményt, melyet a parlament 1994-ben ratifikált. Eszerint bármely polgárt a letartóztatás vagy őrizetbe vétel után át kell adni egy bírónak vagy a törvény által hasonló jogkörökkel felruházott ügyésznek. Ez azonban nem lehet semmiképpen a romániai értelemben vett ügyész, aki nem elmozdíthatatlan, illetve nem független, mert a legfőbb ügyész alárendeltej, ezáltal pedig az igazságügyi miniszternek, aki a kormány, azaz a végrehajtó testület tagja. Romániának tehát létre kellene hoznia a vizsgálóbíró intézményét – magyarázta az ügyvéd. A Legfőbb Ügyészség azt állítja, támogatja a Btk. módosítását, addig azonban az ügyészek a már életben lévő törvények szerint járnak el. Radescu szerint ez nem egészen így van. Az alkotmány szerint ugyanis a Románia által elfogadott nemzetközi egyezmények elsőbbséget élveznek a belső törvényekkel szemben. /Szőcs Levente: Strasbourgi vizsgálat. A román igazságszolgáltatásnak módosítania kell a Btk.-t. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A kormánypárt és az RMDSZ közötti protokollum megközelíthető kétséggel is, reménnyel is. A tavalyi megállapodásból ugyanis nem sok valósult meg. Az RMDSZ tartotta magát hozzá, és ennek köszönhetően a kormánypárt /PDS/ úgyszólván mindent keresztülvitt, amit csak óhajtott. Ezzel szemben a PSD nem tartotta magát a megállapodáshoz, és ígéreteiből jóformán semmi sem vált valóra. Reménykedni lehet, vélekedett Ágoston Hugó, mert a PSD és az RMDSZ ezután megyei szinten is együttműködik, továbbá hetente összeülő vegyes bizottság fogja figyelemmel követni, mi valósul meg és mi nem a megállapodásból. /Ágoston Hugó: Kétség is, remény is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Az orosz nyelvoktatásnak a Moldovai Köztársaságban való kiszélesítése ellen tavaly decemberben hirdetett utcai tüntetést a KDNP. Iurie Rosca pártelnök az ország törvényeire hivatkozva felkérte a főváros polgármesteri hivatalát: tegye lehetővé, hogy a politikai alakulat parlamenti frakciója január 9-én találkozhasson választópolgáraival Chisinau Nagy Nemzetgyűlés terén. Január 3-án kibocsátott határozatával azonban a városháza visszautasította a kereszténydemokraták kérését, mivel a hivatal álláspontja szerint az orosz nyelv kötelezővé tétele elleni tüntetések engedélyezése a gyülekezési jogszabály hatáskörébe esik. Most viszont, jan. 26-án Chisinau polgármesteri hivatala felfüggesztette január 3-i határozatát, amelyben nem engedélyezte a Kereszténydemokrata Párt (KDNP) képviselőinek, a gyűlést. Ion Iliescu államelnök jan. 256-i nyilatkozatában határozottan cáfolta azokat a moldovai kijelentéseket, miszerint a román hatóságoknak közük lett volna a chisinaui utcai megnyilvánulásokhoz. Victor Stepaniuc, a Kommunista Párt parlamenti frakcióvezetője a KDNP három képviselője mentelmi jogának felfüggesztése után pénteken kijelentette: a chisinaui feszült helyzet részben a Romániából irányuló támogatás miatt alakult ki. Iliescu alaptalan és barátságtalan kijelentésnek nevezte Stepaniuc megállapítását, és élesen bírálta a moldovai hatóságok döntését, amellyel felfüggesztették három ellenzéki képviselő mentelmi jogát. /Rostás Szabolcs: Visszakoztak Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Egy hét alatt közel tízezren igényeltek magyar igazolványt Erdélyben, mintegy háromszor ennyien fordultak be csupán tájékozódni az irodákba. Az érdeklődők és a kérvényezők száma közötti különbség elsősorban a tájékozatlanságból fakad. Sokakban csak az irodában tudatosul, hogy fényképet is kellett volna hozniuk magukkal, és hogy az RMDSZ-tagság vagy az egyháztagság kizárólag erre a célra kiállított bizonylattal igazolható. A magyar lakosság számához viszonyítva Szatmár megyében töltötték ki a legtöbb kérvényt, de jól vizsgáztak a csíkiak, a bihariak és a Maros megyeiek is. A múlt heti nyitáskor a 21 területi iroda közül csupán négy rendelkezett az információk továbbításához szükséges ISDN telefonvonallal. /Gazda Árpád: Tízezren kérvényeztek. Elkészült a státusirodák első heti mérlege. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Jan. 28-án, hetvenedik életévében elhunyt Bálint Tibor kolozsvári író, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Az írót, akit néhány nappal ezelőtt, a magyar kultúra napján Budapesten életművéért Márai Sándor-díjban részesítettek, kolozsvári otthonában érte a halál. /Elhunyt Bálint Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bálint Tibor író. Bálint Tibor Kolozsváron született 1932. jún. 12-én, pályafutását újságíróként kezdte. 1953 és 1959 között az Igazság szerkesztőségének volt tagja, majd a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás belső munkatársa lett. 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Íróként az ötvenes évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal. Első megjelent kötete, az 1963-ban kiadott Csendes utca ezeket gyűjtötte össze. Korai novelláinak szereplői minden hősiességet nélkülöző kisemberek. Az akkori dogmatikus irodalomkritika talán vele szemben volt a legtürelmetlenebb, novelláit periferikusnak bélyegezte. 1969-ben jelent meg korszakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy élhetetlen család története, amely a XX. század egyik mérföldköve immár a magyar prózatörténetben. A regény kirobbanó könyvsiker lett, és hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is tekinthető regény, az 1978-ben megjelent Zarándoklás a panaszfalhoz. A két nagy regény hipotetikus trilógiává bővült az 1998-ban kiadott Bábel toronyháza című művel. Életének utolsó éveiben Bálint Tibor a kolozsvári Szabadság című lapban publikált rendszeresen karcolatokat és novellákat. A kritikusok szerint műfajt teremtett a Jegyzetek a köröm hátán sorozatával. Teljesítménye figyelemre méltó volt a gyermekirodalomban is, emellett olyan jeles műfordítóként tartották számon, aki többkötetnyi regényt, novellát fordított magyarra a román irodalom legnevesebb szerzőinek munkáiból. Több műve megjelent román, német és lengyel fordításban. Magyarországon a kilencvenes évek első fele hozta meg számára a hivatalos elismerést a Déry Tibor és a Krúdy Alapítvány díjával. Bálint Tibort a hét végén helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben. /B. A. M.: Elhunyt Bálint Tibor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./ Bálint Tibor a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírója volt, szögezte le Fodor Sándor. Több kötetnyi kiváló novellája is külön életművel ér fel, akárcsak négy, legjobbnak tartott regénye, az Önkéntes rózsák Szodomában (1967), a Zokogó majom (1969), a Zarándoklás a Panaszfalhoz (1979), valamint a Bábel Toronyháza (1996). Kolozsvárhoz tartozik immár mindörökre, haláláig hűséges maradt Kincses Városához. /Fodor Sándor: Bálint Tibor (1932. jún. 12. — 2002. jan. 27–28.) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház idén nem kapott pénzt a fenntartási költségekre. A polgármester szerint ugyanis a színháznak át kellene költöznie a Művelődési Házba, amelyet a városi tanács döntése alapján birtokba vesz a város. Szabó Tibor színházigazgató jelezte: a színház nem fog költözni, amíg a Művelődési Ház jogi helyzete nem tisztázódik. Egy tavaly tavasztól érvényben levő tanácshatározat értelmében a Művelődési Házban létrehozandó Kulturális Központ élére a város által kiírt pályázat útján választják meg a végleges vezetőséget. Szabó Tibor felhívta a városi tanács figyelmét arra a tényre, miszerint a Figura hivatalosan még mindig Hargita megye színházaként, csíkszeredai székhellyel működik. A városban működő kulturális csoportok vezetői egyetértenek azzal, hogy a létrehozandó Művelődési Központ irányításának feladatával a színház munkaközösségét bízzák meg. /Gergely Edit: Nem dőlt el a Művelődési Ház sorsa. Fenntartási költségekre nem jutott a gyergyószentmiklósi Figurának. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Azt felelte Borbáth István, a székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezetője Elekes Gyulának, a kulturális intézményét féltő vezetőnek, amikor az kérte, látogasson el a Művelődési Házba, felmérni, hogy döntésükkel mégis mit sodortak a megszűnés szélére, hogy hát Elekes sem jár ki futballmeccsre. Vajon szó nélkül hagyhatja-e az efféle megnyilvánulást az az érdekvédelmi szervezet, mely tudja, hogy az identitás megőrzésében a kultúra, illetve a kultúrát életre hívó, felmutató intézmények a döntő tényezők? Ha nincs kultúra, nincs közösség, és ha nincs közösség, képviselőre sincs nagyon szüksége. /Papp Sándor Zsigmond: A temetőig és vissza. Görbe tükör. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselői /Borbély László és Kelemen Atilla/ nemtetszésüket fejezték ki Marosvásárhely önkormányzatának jan. 31-i döntése miatt. A polgármester nyomására ugyanis a helyi tanács nem döntött a színház átvételéről, így továbbra sem megoldott a színház alkalmazottainak fizetése. Virág György megyei tanácselnök is felháborodott. /Szucher Ervin: Rendkívüli tanácsülés színházügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Az SZKT-t megelőző estén, febr. 1-jén, szintén Marosvásárhelyen ült össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), mely két napirendi pontot tárgyalt meg. Előbb a területi elnökök tartottak rövid beszámolót a kedvezménytörvény életbeültetésének első tapasztalatairól, a felmerült gondokról és kérdésekről. Lényeges gondok nincsenek, inkább technikai nehézségek adódnak. A továbbiakban Markó Béla a kormánypárttal kötött egyezményről tájékoztatta a jelenlévőket. A szövetségi elnök ismertette a protokollum előzményeit, alapelveit, illetve területi vonatkozásait. Ugyanakkor felkérte a területi elnököket, hogy időben és átgondoltan dolgozzák ki a harminc napon belül megkötendő helyi egyezmények keretét. /Szucher Ervin: TEKT-ülés a státustörvényről és a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Négy román értelmiségi felhívást intézett az RMDSZ-hez, amelyben kéri a szövetséget, ne szavazza meg a minősített államtitkok védelméről szóló törvény tervezetét, amelyet a képviselőház már múlt héten elfogadott. Gabriel Andreescu, Doina Cornea, Smaranda Enache és Renate Weber szerint a titoktörvény elfogadása jelenlegi formájában gyakorlatilag hatástalanítja a közérdekű információkhoz való hozzájutást biztosító törvényt, tagadja a közösségi érdekek felsőbbrendűségét, gátolja az állampolgári jogok gyakorlását, és sérti a sajtószabadság eszményét. /Sz. L.: Felhívás az RMDSZ-hez. Román értelmiségiek a titoktörvény elutasítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

A Krónikának adott exkluzív interjúban Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-nek most nem a fenyegetőzés a dolga, hanem a cselekvés annak érdekében, hogy a kormánypárttal kötött megállapodás minden pontja a határidők lejárta előtt teljesüljön. Markó leszögezte: számára volt néhány kulcskérdés, amelyek nélkül nem tudtak volna megállapodni. Az egyik az egyházi ingatlanok kérdése, a másik, az egyetemi oktatásé. Készített-e az RMDSZ olyan elemzéseket, hogy mi lett volna, ha nem születik meg az egyezség, hangzott a kérdés. Markó leszögezte: az volt az érdekünk, hogy mi működjünk együtt a kormánypárttal és ne más. Megállapodás nélkül ellenzékben, "eléggé elszigetelten kellett volna működnünk egy bizonyos ideig". Mi lesz, ha megállapodás pontjai nem teljesülnek?Markó szerint most arról kell beszélni, mit tesz az RMDSZ azért, hogy minden pont a határidők lejárta előtt teljesüljön. "Nem az a dolgunk, hogy most elkezdjünk fenyegetőzni. Úgy kell politizálnunk, hogy betartsák a megállapodást." – Nem tart attól, hogy az év végén ismét kiderül, az csak részben teljesült? "Annak azonban, ismétlem, semmi értelme, hogy most, év elején elkezdjünk fenyegetőzni. Most az a dolgunk, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amikor arról kell gondolkozni, mit csináljunk, ha egyik vagy másik cél nem teljesül. Ha mégis oda jutnánk, majd eldöntjük, mit teszünk."/Gazda Árpád: Markó: nem kell fenyegetőzni. Az RMDSZ-elnök a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Három felekezet vallástanárképző karának építene közös otthont a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). Megtörténhet, hogy az ortodox, görög katolikus és református vallástanárokat képző fakultások számára tervezett ingatlan az ortodoxok tulajdonába kerül, mivel az egyetem bizonyos feltételekhez kötötte a beköltözést az új épületbe. A BBTE adminisztratív bizottságának jan. 29-i határozata szerint a felsőoktatási intézmény a helyi önkormányzathoz nyújtja be igénylését, a tervezett ingatlan felépítéséhez szükséges telek kijelölésére. Kása Zoltán rektorhelyettes elmondta: "A karok egyre bővülnek, ugyanakkor növekvőben van a diákság létszáma is". A felépülő és korszerűen felszerelt ingatlan azonban az ortodox fakultás tulajdonába kerülhet, ha a római katolikus és a református püspökség visszakapja a kormányhatározatban megjelölt – egykor elkobzott – ingatlanjait. Az egyetem és a református püspökség közötti egyezség alapján, abban az esetben, ha a püspökség visszakapja a már évek óta követelt Bocskai téri épületegyüttesét, azt a református vallástanárképző kar rendelkezésére bocsátja. Hasonló helyzetben van a BBTE görög katolikus vallástanárképző kara, amelynek az egyetem adminisztratív bizottságának határozata szerint szintén nem marad helye az ingatlanban, ha a Kolozsvár–Szamosújvár Görög Katolikus Püspökség visszakapja azt az egykor elkobzott épületét, amelyben jelenleg a Gheorghe Dima Zeneakadémia székel. /Lázár Lehel: Fonák helyzetben a hittantanárképzők. Új épületet kapnak a BBTE-től. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Febr. 9-én tartja alakuló ülését Kolozsváron Erdélyi Magyar Írók Ligája, az E-MÍL, mely az erdélyi magyar írók szakmai, jogi, gazdasági érdekeinek biztosítását, támogatását és védelmét szeretné ellátni.Sántha Attila költő, a szervezet egyik kezdeményezője rámutatott, hogy a liga létrejötte hiánypótló fórum lehetne az irodalmárok számára kérdéseik megvitatására, tanácskozások megszervezésére. /Botházi Mária: Létrejön az Erdélyi Magyar Írók Ligája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A szólásszabadság súlyos megsértését látják az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjai az új audiovizuális törvényben, amely a Távközlési Minisztérium hatáskörébe vonja a sugárzási frekvenciák feletti rendelkezést. A CNA ezzel a törvénnyel elveszíti jogát a sugárzási licencek szétosztására. A törvénytervezetet határozottan elutasította mind a liberális, mind pedig a demokrata szenátorok szakbizottsági képviselete. A CNA elnökét eddig a tagok választották meg, ezután a parlament hatáskörébe kerül - így az elnököt a politikai többség választhatja. A törvénytervezet harmadik fejezete, amely ellenállásba ütközött, a jogszabály megszegésével járó büntetésekre vonatkozik: a büntetéseket kiváltó esetek nincsenek konkrétan meghatározva. A bírságolás esetektől függően 50-től 500 millió lej kifizetésére kötelezheti a sugárzókat. Egy ilyen méretű büntetés akár azonnali csődbe sodorhat egy vidéki rádiót, mutattak rá a CNA tagjai. A kulturális szakbizottság ülésén jelen levő Razvan Theodorescu művelődési miniszter a törvénytervezetet ért bírálatok ellenére hajthatatlan maradt a formát és tartalmat illetően. /Incze Ferenc: Korlátozzák a műsorszórási jogot? = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Harmincmillió lejre büntette a Hargita megyei prefektúra Csíkszentmárton önkormányzatát azért, mert nem tűzte ki az ország lobogóját és címerét a kormányhatározat által előírt helyekre, ráadásul a polgármester irodájában egy Nagy-Magyarország térképet is találtak. Mindezért a községházát 30 millió lejjel büntették. A községvezető tagadta a térképre vonatkozó vádakat, és nem ismerte el a bírság jogosságát sem. Ábrahám Lajos csíkszentmártoni polgármester felháborodással utasította vissza a tanácsadó állításait. A homlokzaton ugyanis volt egy kopottabb lobogó, amit a szél véletlenül éppen felcsavart, ezért nem látszott rendesen. Ami pedig a Nagy-Magyarország térképéről szóló vádat illeti, Ábrahám szerint ez szemenszedett hazugság, ugyanis az ő irodájában egy román és magyar nyelvű Hargita megyetérkép, illetve egy háromnyelvű, különböző turisztikai látványosságokat megjelölő Európa-térkép található. A polgármesternek nem áll szándékában kifizetni a bírságot, ezért óvást nyújtott be a kormányhivatalhoz. /Rédai Attila: Nagy-Magyarország a megyetérképen. Büntettek Csíkban a hiányzó trikolórokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Az RMDSZ képviselőházi frakciójában Polgári Szárny néven külön csoportba tömörültek azok a képviselők, akik "az európai polgári- keresztény értékrend és az erdélyi hagyományok szerinti politizálással" kívánják ellátni az erdélyi magyarság közképviseletét. A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT-n az aláírók — Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly — közül többen is bírálták az RMDSZ–SZDP egyezményt aggodalmukat fejezve ki, hogy e megállapodás szorításában a Szövetség eltér programjától. - Az RMDSZ - az erdélyi magyarsághoz hasonlóan - sokszínű intézmény, különböző vélemények, csoportok keveréke. A képviselőfrakciót mindig is a vélemények ezen sokszínűsége jellemezte. Úgy gondoltuk, hogy érdemes formálisan is létrehozni egy, a polgári értékek körül szerveződő csoportot a frakción belül. Az lenne a feladatunk, hogy ennek az értékrendnek a mentén próbáljuk következetesen, és minél hitelesebben képviselni az RMDSZ programot — mondotta Toró T. Tibor a Szabadságnak. A Polgári Szárny meghívta Markó Béla szövetségi elnököt febr. 12-re egy beszélgetésre. jelezte Vekov Károly. Továbbra is az együttműködést hirdetjük úgy, hogy eközben tiszteletben tartjuk célkitűzéseinket, programunkat, hiszen erről kell elszámolnunk választóink előtt — magyarázta. Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek úgy nyilatkozott: a megosztottság üzenetét hordozza a Polgári Szárny, és veszélybe sodorhatja az RMDSZ helyét a román politikai életben. Hangsúlyozta: Sikerült jó megállapodást kötnie a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal. "Ha emellé odateszünk más nyilatkozatokat, például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről elhangzott megnyilatkozásokat is, akkor úgy látom, vannak olyanok, akik mindenképpen ennek a megosztottságnak a képzetét akarják kelteni a román politikai életben és általában a közvéleményben" — mondta. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség most nagyon közel került ahhoz, hogy néhány, több mint egy évtizeden át követelt célját elérhesse. Mint mondta, karnyújtásra van az egyházi ingatlanok rendkívül fontos kérdésének a rendezése, néhány oktatási intézmény helyzetének, a magyar média kérdésének a rendezése. Egy ilyen kezdeményezés nagyon könnyen ismét eltávolíthat ezektől a céloktól. /Ú.I.: Polgári Szárny — frakció a frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/ A Polgári Szárny megalakulásáról dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke nyilatkozott. Szerinte ez rendkívül súlyos és precedens nélküli, mert az RMDSZ- frakció munkahely, ahol nagyon komoly mandátummal kell a választókat képviselni. Kelemen szerint ez nem eléggé végiggondolt nyilatkozat. A Népújság munkatársa, Mózes Edith ítélkezett: "diverzió íze van, megtorpedózhatja a protokollumot. Mit is akarnak megakadályozni? Azt, hogy Vásárhelyen legyen magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum? Hogy a Babes-Bolyai Egyetemen magyar karok, tanszékek jöjjenek létre? Hogy megszülessen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény?", " példának okáért Maros megyéből Kerekes Károlyt ki hatalmazta fel, hogy csatlakozzon ehhez a dologhoz?" Kelemen válaszolt is: senkit sem hatalmazott fel a saját RMDSZ szervezete. Az SZKT-döntés azonban mindenkire nézve kötelező. /Mózes Edith: Frakció a frakcióban. Kinek a malmára hajtják a vizet? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./ Tokay György, az RMDSZ parlamenti frakciójának szóvivője ismertette a frakció hivatalos álláspontját. "Az RMDSZ egy nyitott és demokratikus szervezet, a véleményszabadságot mindig tiszteletben tartotta. Az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi csoportja a szövetségen belül végrehajtó szervnek tekinthető, így az a kötelessége, hogy a döntéshozó testületek határozatait érvényre juttassa a parlamentben, illetve a szenátusban. Az RMDSZ egy sokszínű szervezet, egységes volt a politikai cselekvés területén. Reméljük, ez az egység megmarad." A Polgári Szárny egyik alapítója, Toró T. Tibor képviselő leszögezte: a csoport célja az, hogy az RMDSZ program végrehajtását, a polgári értékrendet érvényesítse. A csoport nem szakadás, mert ez nem egy új helyzet, az RMDSZ-en belüli véleménykülönbség már sok-sok éve jelen van. Tor szerint az a pálya, amit ez a protokollum megrajzol, nem jó irány. "Mindazonáltal természetesen azon leszek, hogy azok a pontok, amelyek ebben a megegyezésben az RMDSZ- programmal összecsengenek, minél hamarabb és minél hatékonyabban érvényesüljenek." /Andó András: Polgári Szárny — a véleményszabadság vagy a megosztottság üzenete? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ A Szövetségi Képviselők Tanácsában működő – igazi alternatívákat ritkán felmutató – pluralizmus nem több a biztonsági szelep pluralizmusánál. Szerepe csupán a mérőeszközé: felbecsülhetővé teszi Markóék számára, hogy az RMDSZ legelső száz-százötven, fontos pozícióban levő politikusa milyen mértékben fogadja el a bukaresti parlament erőterében meghozott pártvezérkari döntéseket. A képviselőházi frakcióban most megalakult polgári szárny viszont jóval súlyosabb kihívást jelent a Markó-csoport számára. A polgári szárny ugyanis nem csak megkérdőjelezni tud, hanem törvényhozási alternatívát is felmutathat. Alternatívák felmutatására szükség van. A titoktörvénnyel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kétértelműségei, a kormánypártnak a médiapolitikában nyújtott, kétes támogatás mind-mind azt jelzik, hogy az együttműködés örvénylogikájában az RMDSZ nem tudja összehangolni a demokrácia általános érdekei iránti elkötelezettségét a sajátos kisebbségi érdekérvényesítéssel. Mit érdemesebb tenni, erősíteni-e azt a rendszert, amely a demokrácia-deficitet tartósítja néhány kisebbségpolitikai kedvezménnyel, vagy megkeresni azt az utat, amely átalakítja e rendszert? A polgári szárny megalakulása – ha választ ad e kérdésre – fordulópont lehet az RMDSZ történetében. /Bakk Miklós: Örvénylogika és polgári kihívás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Érdeklődni kezdett a Hargita megyei rendőrség azoknál a családoknál, akiknek közvetlen hozzátartozói a Bákó megyei Klézsén oktatják a csángómagyar gyermekeket. Az indokolatlan kivizsgálásban – amelyről a megyei rendőrparancsnok nem tud – részt vettek a Bákó megyei tanfelügyelőség illetékesei is.. A szentegyházi Bogdán, illetve a gyergyócsomafalvi Mihálydeák családnál érdeklődtek gyermekeik felől a helyi rendőrőrs munkatársai, míg a gyergyószárhegyi Borsos családnál a Bákó megyei tanfelügyelőség két illetékese tett látogatást. Benedek Klára, a szentegyházi Tamási Áron Általános Iskola igazgatóját a városi rendőrség egyik tisztje kereste fel, és az oktatási intézmény egykori végzőse, Bogdán Melinda felől érdeklődött. A rendőr nem tudja, miért kell begyűjtenie ezeket az információkat. Borsos Gyöngyi tanítónő Gyergyószárhegyen élő szüleinél már a Bákó megyei tanfelügyelőség alkalmazottaiként mutatkozott be két civil férfi, aki azt firtatta, lányuk hol végezte tanulmányait, és jelenleg hol dolgozik. A gyergyócsomafalvi rendőrőrsön senki sem válaszolt a Krónika munkatársának telefonhívására, a szentegyházi kapitányságon azt a választ kapták: tudomásuk szerint pedagógusok után egységükből senki sem folytatott vizsgálatot. Ioan Negrusa tábornok, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka elmondta, beosztottjai érdeklődésének okát nem ismeri, mivel arra rendeletet nem adott ki. Negrusa tábornok megígérte, hogy a napilap írásos beadványa alapján kivizsgálja az ügyet. /Rostás Szabolcs: Gyanús kivizsgálás. Rendőrségi látogatás a székely tanároknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Febr. 7-én az Udvarhelyért Polgári Egyesület sajtótájékoztatóján felmutatták a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletét, amely alapfokra utalja vissza a székelyudvarhelyi önkormányzati testületből kizárt UPE-s tanácsosok ügyét. Annak ellenére, hogy egy nappal az ítélethirdetés előtt egyik fél sem ismerte még a vásárhelyi ítéletet, az UPE sajtótájékoztatót hívott össze. Szász Jenő polgármester kijelentette, úgy értékeli, az UPE-tanácsosok ismét felvállalhatják a választók által rájuk ruházott feladatokat, ezért a következő tanácsülésen – ahol a prefektúra által elfogadhatatlannak tartott 2002-es helyi költségvetést fogják újratárgyalni – az eddig eltávolított nyolc városatya szavazatára is számít. Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke a vásárhelyi táblabíróság döntését kommentálva úgy nyilatkozott, nem történt érdemi változás az UPE-tanácsosok helyzetét illetően. "Még nem láttam ugyan a döntés indoklását, de azt állíthatom, semmilyen UPE-tanácsosokat érintő határozat nem módosult – mondta Ladányi. /Zilahi Imre: Formai hibákat találtak. Ismét a csíkszeredai bíróságon az UPE-tanácsosok ügye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

A magyar álláspont szerint két út áll Szlovákia előtt: Európa, vagy a nacionalista káosz – közölte Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára azzal kapcsolatban, hogy a szlovák parlament elutasította a magyar státustörvényt. Németh szerint az elutasított státustörvény összhangban van az európai normákkal, így Szlovákia nem Magyarországgal, hanem Európával áll vitában. Németh közölte, európai fórumok megvizsgálták a magyar és a szlovák törvényt is, melyek előremutató trendnek minősítették a határon túli nemzetrészekre irányuló jogszabályalkotást. A magyar kormánynak semmi kétsége nincs afelől, hogy a státustörvény összhangban van az európai normákkal. Szlovákia nem Magyarországgal vitatkozik, mikor ezzel a váddal él, hanem Európával, a Velencei Bizottsággal, és saját magával is, mert Szlovákiának is van státustörvénye. /Németh: Európa vagy nacionalista káosz. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Immár tizenkettedik alkalommal szerveztek téli népfőiskolát Aranyosgyéresen. A zárónapi parlamenti krónikán Kónya- Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vekov Károly képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor vett részt. Egyed Ákos akadémikus Széchenyi István emlékezetéről tartott előadást, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője Benedek Elek életéről és aranyosszéki kapcsolatairól szólt. Kónya-Hamar Sándor képviselő hangsúlyozta, hogy nincs szó szakadásról az RMDSZ frakcióján belül. A kilencek konkrétumokat várnak el, és a protokollumban foglaltak pontos kivitelezésének a hívei. Vekov Károly elmondta, a kilencek helyeslik a románokkal a kapcsolatépítést, de nemcsak szavazógépezetként szeretnének szerepelni. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy az RMDSZ politikusai egymás ellenségei lennének, csak különbözőképpen értékelik a helyzetet. Egyesek kifogásolták, hogy Romániában három személyt nem lehet lecserélni: Vadim Tudort, Mircea Sandut, a labdarúgó-szövetség elnökét és Markó Bélát. /Schmidt Jenő: Parlamenti krónikával zárult az aranyosgyéresi téli népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Két év börtönbüntetésre ítélte a focsani-i bíróság Erdély Ede üzletembert, aki két Vrancea és Braila megyei mezőgazdasági társaságot juttatott csődbe. A nyomozás során kiderült, hogy Erdély okiratokat hamisított, illetve magáncélra használta fel azt a hitelt, amely segítségével talpra kellett volna állítania a privatizálás során megvásárolt mezőgazdasági társaságokat. A vádirat szerint, miután 1999-ben megvásárolta a Vrancea megyében található Agromecet, olcsón eladta a nagybátyja cégének ezeket, amely mintegy 1,27 milliárd lejért adta tovább őket egy kereskedelmi társaságnak. Ebből csak 411 millió folyt be a csőd miatt rövid időn belül bezárt Argomec számlájára. Papp Levente: Két évet kapott Erdély Ede. Okirat-hamisítás miatt ítélték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Tíz újságírótól vált meg két nagyváradi napilap. Kovács Géza kiadóigazgató szerint a Jurnal Bihorean és a Bihari Napló menesztett munkatársai nem emeltek kifogást elbocsátásuk ellen, és elfogadták a nettó 15 millió lejes végkielégítést. A Jurnal Bihoreantól hat újságírónak kellett távoznia. Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a magyar napilap négy munkatársát elbocsátják /Pásztai András, a kultúra rovat vezetője, Medgyesi Antónia olvasószerkesztő, Czele Júlia hírszerkesztő és Tóth Rozália beíró/. /Simon Judit: Leépítések a nagyváradi napilapoknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Febr. 13-án tárgyalta a képviselőház a Nagy-Románia Párt által benyújtott, a román nemzet egyesítéséről szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi frakciója úgy döntött, hogy a vitához nem kíván hozzászólni, és az indítvány ellen szavaz. Az indítványt a képviselőház plénuma 164 ellene és 64 mellette szavazattal elutasította. – A Számvevőszék tagjainak számát 25-ről 18-ra csökkentették. A létszámcsökkenés ellenére az RMDSZ-nek sikerült megőriznie mindkét helyét. Így az RMDSZ a Számvevőszék utólagos pénzügyi ellenőrző osztályára Szarka Editet, míg a bíráskodási osztályára Lokodi Emőkét jelölte. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 2142. sz./ A román nép természetes határai közötti békés úton történő egyesítésének a stratégiáját kérte számon a kormánytól egyszerű indítványában a Nagy-Románia Párt. A 68 képviselő által aláírt indítvány kezdeményezői az – egykor Románia részét képező – észak-bukovinai és besszarábiai területek bekebelezésének, annektálásának a stratégiájára gondoltak. A parlament reálpolitikai megfontolásból jelentős szavazataránnyal utasította el az indítványt. Az indítvány tárgya mégis elgondolkoztató. Elég csupán arra gondolni, mi lenne, ha ez a vita a magyar parlamentben zajlott volna, és az elcsatolt magyar területek békés úton történő visszaszerzésének a stratégiáját a második legnagyobb parlamenti párt kérte volna számon. Hogyan viszonyulna ehhez a magyar közvélemény, mit szólna Románia, az Európai Unió, miként látná mindezt a NATO? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A határmódosítás nézőpontjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./