"Aug. 7-én megkezdte működését a kormánynak alárendelt Országos Diszkriminációellenes Tanács, amelynek közel harminc felügyelője ellenőrizni és bírságolni fogja a diszkriminációs eseteket. Az új intézményt egy hattagú igazgatótanács vezeti, elnöke Cristian Jura emberi jogi szakértő. Az RMDSZ eredetileg igényt tartott az intézmény vezető tisztségére, amelyet Markó Attila töltött volna be, de a kormánypárt végül ezt nem engedte át a szövetségnek. Ehelyett egy tisztséget ajánlott fel a tanács héttagú vezetőségében. /Megalakult a diszkriminációellenes kormányzati tanács. Az RMDSZ nem kapta meg az elnöki tisztet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ Magyar szakértők nélkül alakult meg Bukarestben az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása szerint februárban kellett volna felállítani a testületet, továbbá a tanácsban vezető tisztség illeti meg az RMDSZ által javasolt magyar szakértőt. Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László ügyvezető alelnök többször is elmondta, hogy magyar elnöke lesz a testületnek. "A kormánypárt nem tartotta be a protokollum egyik kitételét - sommázta a történteket Borbély László, a szövetség kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Cristian Jura elnök - aki egyúttal államtitkári rangot is kapott - elmondta, a hivatalnak még nincs székháza. A hivatal harminc alkalmazottal kezdi el a munkát. Bármely - újságírók által feltárt - esetben az ellenőrző testület vizsgálatot indít. /Gazda Árpád: Kihagyták a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Agache Aurel Dionisie, az 1989-es események alatt Kézdivásárhelyen meglincselt milicista fia értesítést kapott a strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bíróságtól, hogy az Agache család iratcsomója megérkezett Strasbourgba. Agachéék a román állam ellen kérnek kivizsgálást, mivel az úgynevezett Agache-ügyben törvénysértéseket tapasztaltak. Az ügy másik szereplője, Frunda György szenátor is letett egy kérést az Európai Emberjogi Bírósághoz, az Agache-ügyben elítéltek büntetésének eltörlését kérve. /Bartos Loránd: Strasbourgban az Agache-ügy. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Borbély László képviselő leszögezte, hogy az alkotmánymódosításra az RMDSZ támogatásával kerülhet sor. Borbély László hozzátette, hogy az RMDSZ az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti szótöbbség miatt megkerülhetetlen. Ez pedig a többségi logika elfogadása, következtetett Bakk Miklós. Ezért súlytalanodik el, fullad a politikai konjunktúra részleteibe az RMDSZ alkotmánymódosító "diskurzusa". /Bakk Miklós: Az alkotmányozó RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"

"A magyar kormány szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai "veszélyeztetik a közalapítvány célját", azaz a határon túli magyarság támogatását, ezért júl. 18-án bíróságon kezdeményezte a kuratórium felmentését. A kuratórium tagjai az elmúlt napokban kaptak értesítést a lépésről. A levélben Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára megköszönte a kurátorok munkáját, és tapasztalataik átadására bíztatta őket. A IKA kuratóriuma visszautasította a felmentési kereset indokait, és azt várja a kormánytól, hogy pontosan jelölje meg a veszélyeztetés mibenlétét. A kuratórium képviselői azt kérik a kormányzattól, hogy a jogszabályoknak megfelelően kitölthessék mandátumukat, mely október elsején jár le. Veress László, az IKA igazgatója szerint a kuratórium tagjai a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközzel megvédik szakmai és emberi tisztességüket. /Lukács Csaba: Veszélyeztetik a támogatást? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"

"A magyar igazolványok iránti igény csökkenése miatt nem hosszabbítják meg a szerződését azoknak, akiket hat hónapra alkalmaztak az erdélyi státusirodákban, nyilatkozta Székely István, a központi tájékoztató iroda vezetője.. A rendelkezés az év elején szerződtetett valamennyi lelkészt érinti. Tőkés László református püspök elfogadhatatlannak tartja az egyházi státusirodák felszámolását. A karcsúsítás a közel száz alkalmazott lelkész mindegyikét érinti, és más civil személyeket is. Székely arról biztosított, hogy a meglévő irodák közül egyet sem számolnak fel, esetleg annyi történik, hogy ahol eddig naponta lehetett jelentkezni, ezután csak minden második vagy harmadik napon fogadják az érdeklődőket. Tőkés László elfogadhatatlannak tartja, hogy a leépítés egységes kategóriaként érinti az egyházi státusirodákat. Székely István szerint nincs szó arról, hogy az egyházak képviselőit mellőznék a státustörvény alkalmazása során. /Lukács János: Nincs már szükség a lelkészekre? Karcsúsítják a státusirodák apparátusát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"

"A Kolozs megyei Ajtony községben a községházának helyet adó ingatlant egykori tulajdonosa visszaigényelte. Az Egyesült Államokban élő Sándor István szándékai szerint az ingatlanban hoznák létre a Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke által tervezett erdélyi televízióállomás stúdióját. A tévéstúdió napi 24 órán át sugározna, elsősorban magyar nyelvű műsorokat. A TV-állomás tervét a helyi tanács egy része nem hajlandó elfogadni. A törvény nem engedi meg azoknak az ingatlanoknak a természetben való visszaszolgáltatását, amelyekben jelenleg közintézmény működik. A község vezetője felháborodottan mondta el, hogy az alpolgármester és a tanácsosok egy része a visszaszolgáltatás ellen hangolta a közvéleményt. A terv ellenzői a Nagy-Románia párti Damian Brudascu képviselőt keresték fel panaszukkal, aki ugyancsak a magyar nyelvű televízióadó ellen agitál. A képviselő közleménye szerint az adó veszélyt jelent a környék román lakosságára. /Lázár Lehel: Tévéadó az ajtonyi községházán? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"

"Tizenkét évvel a forradalom után egyetlen olyan személy sincs börtönben, aki felelőssé tehető a mártírhalált halt mintegy 1100 ember megöléséért. Az utolsó három elítéltnek a múlt héten kegyelmezett meg Ion Iliescu államfő. A Memorialul Revolutiei elnevezésű forradalmáregyesület elnöke, Traian Orban leszögezte: "Nem lep meg, hogy Ion Iliescu megkegyelmezett a temesvári tiszteknek, mert ezek december 22. után az új rendszer szolgálatába szegődtek. Természetesen ez nem menti fel őket az elkövetett bűncselekmények felelőssége alól." Körülbelül egy éve Ion Iliescu törvénytervezet kidolgozását javasolta, melynek értelmében - az államfő által sokat emlegetett nemzeti megbékélés jegyében - kegyelmet kaptak volna a forradalomban, illetve a bányászjárásokban érintett személyek. A kolozsvári forradalom ügyét nem sikerült az elmúlt tizenhárom év alatt megtárgyalni, az Otopeni-i és temesvári vérengzések ügyében elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok is szabadlábra kerültek. Miron Cozma bányászvezért jelenleg is az ország legszigorúbb börtönében őrzik. /Szőcs Levente: Megbocsátottak az ellenforradalmi vérengzés elkövetőinek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Aug. 11-re virradó éjszaka komoly indok nélkül gumibottal verték meg a korondi fazekasvásár hangosítását biztosító cég tulajdonosát és lemezlovasát, Dézsy Károlyt a csendőrök. Jére Ágoston elmondta: látta, hogy a csendőrök durván bánnak valakivel, így a mikrofonban kérte a közönséget, tiltakozzon hangosan az ilyen eljárás ellen. Ezután őt is igazoltatatta egy csendőrt, majd ütni-verni kezdték őt is. Szekeres Lajos, a fazekasvásár egyik szervezője megerősítette: szemtanúja volt mindennek. Roman Ioan ezredes, Hargita megyei csendőrparancsnok úgy tudta, a Csíkszeredából kiküldött csendőrkülönítmény egyik tagja Szekeres Lajost igazoltatta. Jére és Dézsy esetéről még nem értesült, azonban ígéretet tett arra, hogy haladéktalanul vizsgálatot indít. Dézsy orvosnál járt, az orvos megvizsgálta a nyakán látható, fojtogatásra utaló kék foltokat. Dézsynek szándékában áll feljelentést tenni, ezzel szemben Jére nem kíván élni ezzel a jogával, de határozottan kijelentette: "megengedhetetlen, hogy magyar embereket még mindig veréssel próbálnak megfélemlíteni a hatalom emberei." /Zilahi Imre: Csendőri erőfitogtatás Korondon? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Erdélyi felvételizőket is várnak az ősztől induló budapesti Andrássy Gyula Egyetemre. Az akkreditált tanintézet kétéves posztgraduális társadalomtudományi képzést ajánl német nyelven. Az egyetemet azzal a céllal hozták létre, hogy olyan szakembereket képezzen a közép-európai régióban, akik az európai uniós csatlakozás kihívásai közepette is képesek helyt állni a diplomácia, a gazdaság, a közigazgatás, a politika és a kultúra területein. Az egyetem az első tanévében összehasonlító állam- és jogtudomány szakon, nemzetközi gazdasági (és üzleti) kapcsolatok, nemzetközi vállalkozások szakon, valamint Közép-Európa-tanulmányok szakon hirdet kétéves posztgraduális képzést. /Gazda Árpád: Erdélyieket is várnak. Ősztől nyit Budapesten a német tannyelvű egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"A csíkszeredai csendőrök egy csoportja aug. 10-én éjjel a 25. Korondi Fazekasvásáron megrendezett szabadtéri táncos mulatságon különös kegyetlenséggel megverte a hangosító cég tulajdonosát és Dézsy Károly lemezlovast. A megvert Dézsy Károly törvényszéki orvoshoz fordul. - Hivatalos formában kérek magyarázatot a megyei csendőrparancsnokságtól - jelentette ki Katona Mihály korondi polgármester. Katona Mihály szerint a Korond főutcáján vasárnap újból megjelent fekete ruhás csendőröket senki sem hívta a fazekasvásárra. A polgármester megengedhetetlennek tartja, hogy a csendőrség nem tájékoztatta semmiről, ezért írásban kér magyarázatot Roman Ioan Hargita megyei csendőrparancsnoktól. Aug. 11-én Korondon tájékozódott az ügyről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Asztalos azt nyilatkozta, hogy ha a megyei csendőrparancsnok nem szolgál magyarázattal a korondi incidensről, a belügyminiszterhez fordul az ügyben. A csendőrparancsnokság aug. 12-én folytatta a nyomozást a korondi incidensek ügyében, s ezek összegzéséig Ioan Roman ezredes nem nyilatkozott. /Rédai Attila, Zilahi Imre: Dézsy Károly nem hagyja annyiban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"

"Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetőségeihez képest növelni is kívánja ezeket - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára aug. 12-én Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján. - A magyar nemzeti kisebbségnek békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni a jogait, érdekeit - jelezte az államtitkár. Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon túli magyarok ügyét. Idén az Ady Akadémiának csaknem 260 hallgatója van, akik Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek a továbbképzésre. /Megnyílt az Ady akadémia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ Szabó Vilmos a közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék. Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 évben több mint két és félezer résztvevője volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtő rendezvénynek. /Szabó Vilmos: növekedhet a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"

"A PSD és RMDSZ között aug. 13-án Bihar megyében is aláírták a protokollumot. Most már csak Kolozs megyében várat magára az egyezmény aláírása. Bihar megyében a protokollum értelmében az PSD és az RMDSZ folyamatosan együttműködik a megyei vezetőségek szintjén. Azokban a helységekben, ahol egy adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a két fél támogatja az adott kisebbség nyelvét ismerő rendőrök alkalmazását. A protokollum szerint - igény esetén - közösen intézkednek a Nagyváradi Egyetemen létesítendő magyar tannyelvű csoportok érdekében. A köz oktatásban biztosítják az anyanyelven való tanítást. A Bihar megyei PSD és RMDSZ vezetősége kéthetente rendszeresített találkozón vitatja meg a megye elsődleges kérdéseit. A protokollumban foglaltak megsértése az egyezmény felbontását vonja maga után - jelentette be Florian Serac. /Ferenczi Róbert: Hatalomra került a szövetség. Biharban is megkötötték a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Boros János, Kolozsvár magyar alpolgármestere kifejtette, hogy Funar polgármester nem ismeri el a helyi tanács létjogosultságát. Gheorghe Funar május végétől önkényesen irányítja a várost vezető intézményt, az önkormányzat határozatait pedig nem hajlandó alkalmazni. A tanácsnak nincs módjában olyan határozatokat hozni, amelyek megoldanák a város gondjait. Funar ugyanis máj. 23-tól nem ismeri el a városi tanácsot, és nem hajlandó vele együttműködni. Ugyanakkor a városházi apparátusnak is megtiltotta, hogy a tanácsosokat a munkájukhoz szükséges információkkal ellássák. Ez törvényen kívüli állapot, ilyesmi még nem történt az országban. A prefektúra elismeri a tanács létjogosultságát, ellenben a polgármester fittyet hány annak határozataira. A polgármesternek az egész apparátus a rendelkezésére áll. Boros minderről értesítette a prefektust, minden felelős intézmény tud róla, mégsem tesznek egyetlen lépést sem a helyzet normalizálására. A polgármesternek kötelessége lenne az elfogadott határozatokat végrehajtani, de a törvény semmiféle szankciót nem ír elő arra az esetre, ha nem tartják be az előírásokat. Ez év máj. 23-tól egyetlen tanácsi határozatot sem hajtottak végre. Funar egyes osztályokat felduzzasztott, ilyen a protokoll főosztály, ahol az emberek azzal foglalkoznak, hogy a polgármester politikai elképzeléseit öntik formába. Ők foglalkoznak az állandó nyilatkozatözönnel, fölösleges sajtótájékoztatókat szerveznek. A helyhatósági törvény szerint az egyetlen, kizárólagos munkáltató a polgármester, amit ő maximálisan ki is használ. Azokat az embereket alkalmazza, akikben megbízik, akik párthívei. A kolozsvári városházán teljes diktatúra uralkodik. Más városokhoz képest Kolozsváron elenyésző a nagybefektetések száma. A kolozsvári állapotokat látva a befektetők inkább továbbmennek Brassóig. Bukarestnek érdeke, hogy Kolozsvár ne fejlődjön gyorsan, mivel így több jut a központnak. Borosnak egy dolog sikerült: bérlakások építése fiatal házasoknak. /Lázár Lehel: Boros János: diktatúra a városházán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Több mint egy éve dolgoznak Máramarosszigeten az épület felújításán, amely ősztől a Leőwey Klára magyar iskolának ad otthont. A külső tatarozást a város vállalta, a belső munkálatok elvégzése azonban a Leőwey Klára Egyletre hárul. Az Egylet a Medgyessy-kormánytól is vár támogatást, de a sok ígéretnek nincs látszata. Az iskola beindítása veszélybe került, ugyanis a tanintézmény akkreditálását megvonhatják, ha tanévkezdésig nem biztosítanak optimális körülményeket az oktatásra. Pesek Zoltán, az egylet elnöke hangsúlyozta: szükségük van minden pénzre, amit ígértek. Nemrég a Határon Túli Magyarok Hivatalától is járt küldöttség Máramarosszigeten, ígéretet tettek, hogy sürgetni fogják a kormányt a pénz kiutalására. A Máramaros megyei tanács ígért többszáz millió lejt ígértek, de még semmi nem érkezett. Iskolás gyerekek is jönnek az iskolába takarítani. /Pesek Attila: Hitegették a szigeti magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Aug. 11-18. között 13-ik alkalommal rendezték meg a Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet szervezésében a Nagy Pál alkotótábort Makfalván. A táborban készített alkotások évről évre gyűlnek, a közel százhatvan műből öt állandó kiállítást rendeztek be, jövőre kiadványt terveznek a tábor anyagából. Az alkotótábort idén az Illyés Közalapítvány támogatta. Jelenleg négy képzőművészeti tábor zajlik: Marosvásárhelyen, Szárhegyen, Kóródszentmártonban és Makfalván. Ha az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felvállalná a hasonló jellegű rendezvények időpontjának egyeztetését, el lehetne kerülni a táborok egymásra torlódását. /Antal Erika: Jövőre katalógus is készül. Zajlik a Nagy Pál képzőművészeti alkotótábor Makfalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Rosszul fordították magyarra a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia szakának felvételi tesztlapjait, emiatt a magyar tagozatra felvételiző diákok közül többen csupán a költségtérítéses helyre jutottak be, annak ellenére, hogy helyesen oldották meg a feladatokat. Szász Alpár Zoltán lektor a feladatlapok összeállítóját (egyben lefordítóját) és a kar dékánját, Vasile Boarit tette felelőssé a kialakult helyzetért. A tesztlapon összesen 17 hibás feladat található. /Lázár Lehel: Hátrányba kerültek a helyesen válaszolók. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./"

"Tagadja, hogy ismerné a múlt héten Hargita megyében történt csendőrincidenst Ioan Rus belügyminiszter. A miniszter Kolozsváron kifejtette: nem képezheti a Kolozs megyei PSD-RMDSZ megállapodás tárgyát bármilyen ingatlan-visszaszolgáltatási kérdés. Vákár Gábor parajdi polgármester a megyei csendőrparancsnoksághoz fordult, és írásban fejtette ki, a falunapok alkalmával nem tart igényt a csendőrség jelenlétére. A belügyminiszter nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni a korondi csendőrincidensről. Rus belügyminiszter közölte, naponta három-négy levelet vagy felhívást kap Funartól, és kormányzati szinten akadályozza a munkát. /Zilahi Imre, Lázár Lehel: Kezeit mossa a belügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"Nem tette le a rögzített határidőre a szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az RMDSZ. A szövetség képviselői így próbálják elérni, hogy tovább folyjék az egyeztetés. Szándékosan nem tette le az RMDSZ szövegszerű alkotmánymódosító javaslatait az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság által megjelölt augusztus 20-i határidő előtt. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ azért nem írta alá a megállapodást, mert úgy értékelte, az leszűkíti az alkotmánymódosító bizottság munkájának területeit. /Gazda Árpád: Különutas RMDSZ. Politikai egyeztetést kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Az egyháznak kötelessége lett volna megadni a jóváhagyásokat a Wesselényi Kollégium állásaira sikeresen vizsgázó tanároknak - állította Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, noha a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megtagadta a jóváhagyásokat a tanároktól, a tanfelügyelőség nem fogja tanárok nélkül hagyni a tanintézményt. Szükség esetén a helybeli lelkészekhez fordulnak majd az egyházi jóváhagyásáról. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi osztályának tanácsosa kijelentette, szó sincs arról, hogy ne adnának jóváhagyásokat a sikeresen vizsgázott tanároknak, amennyiben hozzájuk fordulnak. /Deák Zoltán, Lukács János: Kompromisszumra kész...Nem marad tanárok nélkül a zilahi Wesselényi Kollégium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Nagy Albert festőművész születésének századik évfordulója alkalmából centenáriumi emlékkiállítás nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeum termeiben. Nagy Albert Kolozsváron végzett, az Unitárius Kollégiumban, majd Budapesten tanult festészetet, de 1926-ban otthagyta a főiskolát, és Itáliába ment. 1937-ben visszatért Rómából, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra, ahol végleg megtelepedett, és 1970-ben bekövetkezett haláláig öccse házában lakott. Életének utolsó évtizede hozta meg számára a régen várt itthoni elismerést. /Székely Sebestyén György: Kiállították Nagy Albert hagyatékát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Az első hazai nyomtatott könyvtárkatalógus utolsó, V. kötete 180 év késéssel jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára. Deé Nagy Anikó, a Téka nyugalmazott vezetője a könyvtáralapító gróf széki Teleki Sámuel (1739-1822) kéziratos munkáját rendezte sajtó alá. Teleki 19 éves korától, külföldi tanulmányútja során kezdte el a könyvek rendszeres gyűjtését. 1763-as hazatértekor 2000 kötetet hozott magával, melyeknek szakszerű katalogizálását is elvégezte. A Bécsben összeállított katalógusok felhasználásával négy kötet látott napvilágot még az alapító életében. Tervei között szerepelt a nyomtatott katalógus folytatása, halála miatt nem véglegesíthette azt. Deé Nagy Anikó kutatásai során arra a következtetésre jutott, léteznie kell még egy katalógus kötetnek, amit maga Teleki állított össze. A kutató rábukkant a kötetre, így vált ismerté a Téka teljes korabeli leltára: Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék pars quinta. Szerk. Deé Nagy Anikó. Budapest - Marosvásárhely, 2002. /Antal Erika: Rábukkant az ötödik kötetre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Pál-Antal Sándor, az Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatóságának főmunkatársa, akit Pauler Gyula-díjjal tüntettek ki, a 60-as évektől kezdődően együttműködött magyarországi kollégáival. Most jelent meg A székely önkormányzatok története című kötete. Több évtizedes munka eredménye a kötet, életműnek is tekinthető. A hónap végén jelenik meg a Kádár Zsombor marosvásárhelyi nyugalmazott erdészmérnökkel közösen írt A székelyföldi erdészet és faipar történeti kronológiája című munka. Készül további két kötete: A marosszéki intézmények pecsétjei, illetve a Búzásbesenyő falutörténete. /Antal Erika: Miről mond le a kutató? Beszélgetés Pál-Antal Sándorral, Pauler Gyula-díjas levéltárossal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"

"Markó lapja, a Népújság A Népszabadságban olvastuk címmel beszámolt a lap vádaskodásáról: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyetlen rendezvényére nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az Illyés Közalapítvány az erdélyi magyarság idei egész éves támogatására utalt át. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmával újabb heves támadást intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen, akiket azzal vádolt, hogy kisajátították a magyarországi támogatásokat. Tőkés felrótta a szövetség vezetőinek, hogy "monopolizálják" az erdélyi magyar közösség teljes anyagi erejét, s a támogatásképpen kapott összegeket "tetszés szerint használják fel". Tűrhetetlen, hogy az elosztást egy "RMDSZ-es klikk" sajátítsa ki. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az erdélyi magyarságnak. Ebből mintegy 200 milliót a hét - oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkormányzatok, ifjúság, egyházi és szociális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályázati alapon osztottak el az illető területek szakmai képviselői. A fennmaradó összeg az alkuratóriumi iroda működését és a szaktestületek költségeit fedezte. Tőkés László az ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány 242 millió forintos támogatást utalt ki. Közvetlenül az Orbán- kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Budapesten elkülönített "stratégiai alapjaiból" 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott. Szintén az Orbán-kabinet leköszönése előtt, az Új Kézfogás Közalapítványtól a Krónika napilap 30 ezer dolláros támogatást nyert el. Ehhez adódik az a számtalan kisebb - de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó - összeg, amelyeket a napilap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. A Krónikát a Nagyváradon bejegyzett Krónika Kiadóház Rt. adja ki, amelynek jelenlegi főrészvényese - 82 százalékos arányban - Veres Lajos budapesti lakos, aki - a Népszabadság szerint - Orbán Viktor barátja. A Krónika - a Népszabadság szerint - egész évben látványosan a Fidesz mellett kampányolt. /A Népszabadságban olvastuk. Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"Cristian Jura, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint nincs etnikai alapú diszkrimináció Romániában. /Jura: nincs diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"Teller Ede, a hidrogénbomba atyjaként számon tartott, Amerikában élő, zsidó származású magyar fizikus elvállalta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kérem Önöket: támogassák az egyetem ügyét azáltal, hogy a testület tagjaivá válnak. Reményeim szerint gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki Önök és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen oktató magyar kollégák között; ennek érdekében kérem, vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Emberi intézett. Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány /HHRF/ elnöke leszögezte: alapítványuk vállalta az erdélyi magánegyetem nemzetközi népszerűsítését, pénzbeli támogatás gyűjtését és kapcsolatépítést. Teller Ede ötven éve nem él magyar környezetben, mégis hihetetlenül erős a kötődése magyarságához. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány a közeljövőben készül szétküldeni Teller Ede levelét egy - neves magyar és nem magyar személyiségeket tartalmazó - címlista alapján, amelyet most állít össze. Számos neves személyiséget - például Deák István professzort New Yorkból, aki életpályája során összegyűjtött könyvtárát adományozta a Sapientiának - máris megmozgatott az erdélyi egyetem ügye. Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kifejtette, örömmel vette, hogy Teller Ede erkölcsi súlyával, tudományos hírnevével támogatja a Sapientia-EMTE ügyét. /Salamon Márton László: Teller Ede a Sapientia-EMTE védnöke. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 29-én Tonk Sándor, a Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora cáfoló levelet juttatott el a Népszabadság szerkesztőségéhez, melyben a budapesti lap aug. 27-i számában megjelent, Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje című cikkének egyik állítását cáfolja. A Népszabadság idézett cikke szerint a Krónika az Orbán-kabinet leköszönésekor több nagy összegű támogatást kapott. Ehhez adódik az a "számtalan kisebb, de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó összeg", amelyeket a napilap a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. Ezzel az állítással ellentétben, Tonk Sándor levele szerint az EMTE a Krónikának 57 417 343 lejt, azaz 434980 forintot fizetett ki felvételi tájékoztatói, nyilvános pályázati kiírásai, valamint álláshirdetései közzétételéért. Leveléhez Tonk Sándor egy táblázatot is csatolt, amelyből kiderül, hogy más erdélyi lapok is jutottak hasonló vagy ezzel arányos reklámbevételhez. A Népszabadság cikke egyébként több, a Krónikának megítélt nagy összegű juttatásról beszél. A lap júl. 31-i számának Alternatív posta című cikkében beszámolt arról, hogy a Krónika kiadója az Illyés Közalapítvány támogatásával többfunkcióssá fejleszti saját terjesztési hálózatát. A kiadó, mint írtuk, a kolozsvári Easy Alapítvánnyal - figyelembe véve az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvküldő szolgáltatásának bővítésére vonatkozó terveit is - mintegy 330 ezer dolláros támogatást nyert el az Illyés Közalapítványtól. E támogatással a lap terjesztési hálózata egy alternatív csomagküldő szolgálattá bővül, amely bármilyen sajtóterméket házhoz szállít (nemcsak a Krónikát), és emellett könyvek, csomagok és kiadványok továbbítására is alkalmassá válik. /Más lapoknak is jutott. Tonk Sándor helyesbítést kér a Népszabadságtól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"György Attila Csíkszeredában élő prózaíró, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője az idén megkapta a Tokaji Írótábor kuratóriumának díját. /Zsigmond Andrea: Munkáiért kapta a Tokaji Írótábor díját. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"A Népszabadság aug. 27-i száma azt állította, hogy a Krónika erdélyi magyar közéleti napilapot az Orbán kormány távozása előtt forintban 60 millióval, dollárban pedig 30 ezerrel támogatta meg. A Krónika felelős szerkesztője, Bakk Miklós az Academia Catavencunak arról nyilatkozott, hogy a Krónikát marginalizálják, az RMDSZ pedig arrogánsan, paternalitsta módon viszonyul a sajtóhoz. Ezzel a véleményével különben csatlakozott az Erdélyi Napló főszerkesztőjének azon vádjához, hogy a szövetség nem osztja el átláthatóan a sajtó támogatására rendelkezésére álló összegeket, a kevésbé barátságos lapokat pedig egyáltalán nem segíti. Bakk Miklós cáfolta a Népszabadság állítását, hogy a Krónika "folyamatosan a FIDESZ-nek kampányolt.". /Csomafáy Ferenc: A felelős szerkesztő nem illetékes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"A parlament két háza szept. 2-án megkezdte az idei év második törvényhozási ülésszakát. Nicolae Vacaroiu, a szenátus házelnöke hangsúlyozta: az őszi ülésszakon prioritást élvez két jogszabály, amelyet a kormány kért a NATO-csatlakozás perspektívájában: a tisztségviselők vagyoni átvilágítása és a politikai pártok törvénye. Az RMDSZ parlamenti csoportja Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségére, a jelölést megszavazták. /Megkezdte őszi ülésszakát a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az RMDSZ képviselői csak jövőre, februárban választanak új frakcióvezetést. Jelenleg az elnöki tisztséget Kelemen Atilla tölti be, alelnökei Márton Árpád és Varga Attila, titkára Pataki Júlia. A felsőház egyik titkári helye az RMDSZ-t illeti, ezt továbbra is Puskás Bálint tölti be. A szakbizottságokban az RMDSZ egy kivételével megtartotta elnöki, alelnöki, illetve titkári helyeit. A kivétel az emberjogi bizottság, ahol az őszi ülésszakon Frunda György szenátor nem az elnöki, hanem az alelnöki tisztséget tölti be. Borbély László megtarthatta beosztását az állandó bizottságban. A szakbizottságok élén sem történt változás, az RMDSZ továbbra is egy elnöki, két alelnöki és négy titkári beosztást tudhat magáénak. /Simon Judit: Maradtak a frakcióvezetők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"