"Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, mely többek között az 500 méter fölött elterülő kistelepülések számára a kormányhatározatban elkülönített kedvezményeket ügyintézi. /Háromszéken 23 ilyen falu van./ A hegyvidéki szarvasmarha tenyésztők például 400 lejes állami támogatásban részesülnek minden leadott liter tejért. A résztvevők elsősorban a faluturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentráltak. Tárgyaltak a Komandó-Kovászna közötti keskeny nyomtávú kisvasút újraindításáról is. A fórum következő ülését három hónap múlva Bálványoson tartják. /Farkas Réka: Fórum a falvakért. Támogatják a hegyvidéki településeket. = Krónika (Kolozsvár),"

"Több új előadás várja a szatmárnémeti Harag György Társulat közönségét: jövő tavaszig hat premiert terveznek. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén viszonylagos anyagi biztonság jellemezte az Északi Színház munkáját, jelezte Lőrincz Ágnes, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője. A színház egyik legnagyobb vesztesége az, hogy a Nagy Dorottya-Sebestyén Aba színészházaspár a szatmári társulattól a marosvásárhelyi színházhoz szerződött. Nagy Dorottyát, marosvásárhelyi születésű révén, személyes indokok vezérelték, Sebestyén Abának viszont a Színművészeti Főiskolán kínáltak fel tanári állást. A társulathoz új tagok is szerződtek, illetve régiek is visszatérnek. /Erdei Róbert: Nyugodtabban tervezhettek. Gazdag évad várható a szatmárnémeti Északi Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"Szept. 4-én Bukarestbe érkezett Kovács László külügyminiszter, aki román kollégáján kívül Nastase kormányfővel és Ion Iliescu államfővel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről, majd szept. 5-én Moszkvába repül. A mostani tárgyalásokon a felek várhatóan érintik a státustörvény módosításának kérdését, illetve olyan fontos témákat, mint például a román fél által javasolt stratégiai partnerség, a még mindig nem véglegesített munka- vállalási megállapodás, a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, illetve a vitatott Gozsdu-vagyon ügye. /Bukarestbe érkezett Kovács László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Mádl Ferenc köztársasági elnök októberi látogatását is előkészíti Kovács László külügyminiszter. Kovács László a Krónikának nyilatkozva rámutatott, Magyarország számára mind az integrációt, mind a határon túli magyarság érdekeit tekintve fontos a szomszédokhoz fűződő jó viszony. Mind Nastase kormányfővel, mind Geoana külügyminiszterrel egyetértettek abban, jó irányban haladnak a román-magyar kapcsolatok. A magyar diplomácia vezetője átadta Adrian Nastasenak Medgyessy Péter kormányfő levelét, melyben meghívja a román kabinet vezetőjét Budapestre. Nastase elfogadta a meghívást, és látogatása alkalmával a két miniszterelnök aláírja a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodást. A külügyminiszter beszámolója szerint a megbeszélésein szó volt a gazdasági együttműködésről és az emberek közötti kapcsolattartás megkönnyítéséről. Kovács László felvetette a csíkszeredai konzulátus kérdését, valamint két határátkelőhely bővítését. A felek megegyeztek abban, hogy a gazdasági vegyes bizottság októberben, Bukarestben folytat megbeszéléseket. A gazdasági kérdések kapcsán hangsúlyt kapott a környezet- és árvízvédelmi együttműködés. A megbeszéléseken felmerült, hogy a két ország "esetleg közösen lépjen fel az orosz és a balkáni piacon". A kisebbségi kérdéskör keretében a román fél kifogásolta, hogy a magyarországi önkormányzati választások előtt különböző csoportosulások románoknak tüntetik fel magukat, hogy kormánytámogatáshoz jussanak. Kovács László megígérte partnereinek, a magyar kormány elejét veszi ezeknek az ügyeskedéseknek. A Bukarestben vendégeskedő külügyminiszter elismeréssel szólt a román kormánynak az egyházi vagyon visszaszolgáltatására tett lépéseiről, de elmondta azt is, ennek megvalósulása a végrehajtáson múlik. - Szept. 9-én Gyulán ül össze ismét az illetékes román-magyar vegyes bizottság. /Simon Judit: Kétoldalú stratégiai partnerség ősztől. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 4-től az RMDSZ javaslatai is szerepelnek az Alkotmányozó Bizottság elé kerülő indítványok listáján - nyilatkozta bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök. Sikerült pontot tenni egy olyan vita végére, amely tulajdonképpen nem is a szövetség javaslatairól folyt, hanem arról, hogy ezeket megtárgyalják-e egyáltalán. Jelenleg három módosító csomagon dolgozik az alkotmányozó testület. Az elsőben azok a kérdések szerepelnek, amelyekkel a többség egyetért. A másodikban találhatók azok a tételek, amelyekről a pártok szintjén még vita folyik. A harmadik csomag tartalmazza az RMDSZ javaslatait. Ebben szerepel a vitatott egyes számú cikkely is, bár a szövetség nem számít arra, hogy ennek módosítását sikerül elérni. Markó Béla leszögezte: ha az új alaptörvény nem tartalmazza a nemzeti kisebbségek sajátos jogainak szavatolását, az RMDSZ honatyái a módosítás ellen voksolnak. /Szőcs Levente: Pont került a vita végére. Áttörés az alkotmánymódosítás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"Kényszermegoldásként a Művészeti Népiskolában kezdené a tanévet Gyergyószentmiklóson a művészeti oktatás. Kiválasztották azt a 20 tanulót, akik az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott helyeken díjmentesen tanulhatnak, 48 zene szakos diáknak pedig 1,3-1,5 millió lejes évi tandíjat kell fizetnie. A 137 diákból csupán húszan tanulhatnak tovább művészeti osztályban Gyergyószentmiklóson, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség nem változtatott a nyáron bejelentett létszámcsökkentésen. A Csíkszeredában folytatott egyeztetések eredményeként a Művészeti Népiskolával való együttműködést találták a legjobb megoldásnak. A megyei tanács felvállalta: 150 millió lejt utal át a Művészeti Népiskolának, hogy a gyergyói kirendeltségénél beiskolázva oktassák a létszámcsökkentés által érintett diákokat. S mivel a megyei önkormányzat a Művészeti Népiskolában tanulók oktatási díjának csupán kétharmadát fizeti, a különbséget a szülőknek évi két részletben kell kifizetniük. Ez a megoldás csupán a zene szakra vonatkozik - a rajz szakos kisdiákok továbbra is az iskolában, fakultatív tantárgyként a rajzot választva pótolhatják óraszámukat. A létszámcsökkentés bejelentése utáni tiltakozó akció elindítója, Garda Dezső képviselő a megyében jóváhagyott helyek újraosztását kérő, mintegy 500 gyergyói szülő aláírását tartalmazó folyamodvánnyal személyesen fordult az Oktatásügyi Minisztériumhoz. /Gergely Edit: Garda folytatja a harcot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"A Görgényi Református Egyházmegye kilenc évvel ezelőtt kezdte el a mezőségi, maros- és görgényvölgyi szórványmagyar településeken élő gyerekek táboroztatását Maroshévíz Bradulra átkeresztelt Bánffy-fürdőjén. A Maros, Beszterce-Naszód és olykor Hargita megyei résztvevőknek alkalmuk nyílik anyanyelvükön tanulni énekelni, írni, olvasni. A táborozó gyermekek román iskolába járnak. Az első szórványtábort Magyarrégenben, majd Szászrégenben tartották, azóta pedig Maroshévízen. Pályázatukra az idei kormányváltás után még csak válasz sem érkezett az Illyés Alapítványtól. /Szucher Ervin: A pap bácsi emlékezteti, hogy magyarok vagyunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"Az RMDSZ kitart a nemzeti államként való meghatározás törlése mellett. Nem mond le az RMDSZ arról a - több mint tízéves - követeléséről, hogy töröljék a román alkotmány első cikkelyéből Románia "nemzeti államként" való meghatározását. Az RMDSZ által a parlament alkotmányozó bizottságához benyújtott csomag még további, a kisebbségi közösségek jogállására vonatkozó javaslatokat is tartalmaz. Köztük szerepel az anyanyelv közintézmények és bíróságok előtti használatának alkotmányos szavatolása is mindenütt, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az RMDSZ javaslata szerint az alkotmány első cikkelyében szereplő, Románia "nemzeti államként" való meghatározása helyett: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam" szerepeljen. Az egységes állam csak a föderatív berendezkedést zárja ki - magyarázta Eckstein-Kovács Péter. - Azon belül lehetnek autonóm területek. Az RMDSZ javaslata a román államot "a román állampolgárok szolidaritására" alapozza. Az 1991-ben elfogadott alaptörvény 4. szakasza szerint "az állam alapja a román nép egysége", ez viszont asszimilációs törekvéseknek válhat a kiindulópontjává. Az RMDSZ következő javaslata: "a nemzeti kisebbségi közösségek államalkotó tényezők". Ehhez kapcsolódik: a nemzeti közösségek identitásának megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szolgáló intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elve alapján működnek. A kisebbségi nemzeti közösségek státusát külön sarkalatos törvénynek kell szabályoznia. A hivatalos nyelvre vonatkozóan a következő megfogalmazást javasolja az RMDSZ: "Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya meghaladja a 20 százalékot, biztosítják az illető nemzeti kisebbség nyelvének használatát szóban és írásban a helyi közhatóságok, a dekoncentrált közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságok előtt". Szerepel a javaslatok között a hagyományos település- és utcanevek, valamint egyéb földrajzi elnevezések kisebbségi nyelven való kifüggesztésének garantálása is. Az RMDSZ-csomag további, a jogállamiság megerősítését célzó javaslatokat is tartalmaz. /B.M., G.Á.: Államalkotó tényező lesz a magyarság? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./"

"Bírósági úton tiltakozik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vezetősége az ellen, hogy a megyei földosztó bizottság a Református Kollégiummal közösen nevezte meg a visszakapott szántóföldek és erdőségek tulajdonosaként. A polgármester szerint a viszály árt a magyar közösségnek. A júliusi telekkönyvezés után megszületett az egyház és az iskola fenntartásáért felelős polgármesteri hivatal közötti megállapodás. Ez kimondja, hogy a két önálló intézmény, a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium a 2003-2004-es tanév végéig ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Mindkét fél kifejezte tárgyalókészségét, ám a Székely Mikó Kollégium vezetősége bírósági úton tiltakozott, hogy a földosztó bizottság mindkét intézményt megjelenítette a 30 hektár erdő és 20 hektár szántóföld visszaszolgáltatását jóváhagyó dokumentumon. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője szégyenletesnek találja a peres eljárás elindítását. "Elkezdődött egy per, és ki fog derülni, hogy egyik iskola sem lehet a tulajdonos, ez a föld ugyanis a református egyházé." Ugyanis az Erdélyi Református Egyházkerület a törvényes jogutód. Hasonlóan vélekedett Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ területi elnöke is. A református egyház egyébként igen jelentős, 2, 5 milliárd lejes beruházással elkezdte az iskola felújítását, amelynek Bíró Béla igazgató is örül. /Farkas Réka: Igazgatóváltás szükséges? Egyházi földért perel a Székely Mikó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./"

"Jubileumi ünnepségei alkalmából a temesvári Csiky Gergely Színház repertoárjába iktatta Shakespeare Hamletjét. Szeptember 17-én Temesváron is felgördülnek a függönyök. Szigligeti Ede Liliomfi című darabját a kolozsvári Keresztes Attila állítja színpadra. Díszlet- és jelmeztervezőként Varga J. Ilona, mutatkozik majd be. Újraindul az alkotómunka a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben is. Az új évadban is folytatódik A Repedt Gonghoz című kabarésorozat. Illyés Gyula előtt a társulat bábjátékkal tiszteleg. A Tündérszép Ilona és Árgirus királyfi bemutatója novemberben lesz. /Gurzó K. Enikő: Szigligeti Liliomfijával indul az évad. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./"

"A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"

"Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"

"Első alkalommal rendeznek családtörténeti kiállítást Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön és első ízben adódik alkalom arra, hogy neves magyarországi és hazai kutatók a nagyközönség előtt is bemutassák a székelység történelméről szóló kutatásaik legfrissebb eredményeit. A háromszéki Mikó, Nemes és Kálnoky családnak évszázados hagyománya, hogy egy 1252-ben keltezett oklevélben szereplő Akadás fiától, Vincétől származnak. E tradícióval magyarázható, hogy a Kálnokyakban felmerült a 750. évforduló megünneplésének gondolata. A jelenleg Franciaországban élő Kálnoky Farkas javaslatára, Jánó Mihály művészettörténész segítségével családtörténeti dokumentációs kiállítást és tudományos ülésszakot szerveznek. Helyet kapott a Kálnokyak geneológiai irodalma is, továbbá a Kálnoky család építészeti, könyvkiadási és irodalmi munkái, végül a római katolikus Kálnokyak egyháztámogató tevékenysége. Külön fejezetet szentelnek Kálnoky Sámuel alakjának, aki a XVII. század végén bécsi alkancellár, a kor egyik jelentős személyisége volt. A rendezvénysorozat nemzetközi tudományos konferenciával folytatódik. A tudományos konferencia elsősorban a székelység történetével foglalkozik, de a Kálnoky család történetéhez kapcsolódó részekre fekteti a hangsúlyt - mutatott rá Tüdős S. Kinga történész. /Farkas Réka: Székely évszázadok. Családtörténeti kiállítást és tudományos konferenciát szerveznek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./ "

"Zsigmond Győző néprajzkutató azzal a céllal járta be a legnagyobb székely szűkebb szülőföldjét (Felsőboldogfalva község tizenegy faluját), hogy a történeti néphagyomány mai elemeinek összegyűjtése után hasonlítsa össze ezt az anyagot az Orbán művében szereplő utalásokkal. Munkájában /Orbán Balázs idejében és ma. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ arra következtetett, hogy elsősorban hangsúlyeltolódás jellemző, nem az elemek teljes cseréje. A romantikusabb, misztikus színezetű történetek rostálódtak ki elsősorban, egyébként a két korszak történelmi emlékezete "nagyjábóli egyezést mutat". Zsigmond Győző szerint a tájhoz kötöttség, a táji szemlélet Orbán Balázs óta még fölerősödni látszik. Ugyanakkor megfigyelhető a hiedelemmondák háttérbe szorulása. Zsigmond Győző úgy látja, hogy visszaszorulóban van a történelmi néphagyomány, a fiatalok már csekély érdeklődést mutatnak iránta. /Zsidó Ferenc: Történeti néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"Tonk Márton Tavaszy Sándor életművét ismertető monográfiája (Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában. Pro Philosophia, Kolozsvár - Szeged, 2002) bátor vállalkozás. Tavaszy számos kérdésben hagyatkozott filozófiai fegyvertársaira, "nem túl eredeti" néhány jelentős problémát illetően. Tonk Márton kötete tartalmazza az általa vizsgált életmű bibliográfiáját. /Parászka Boróka: A letűnt hagyomány egyik szelete. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"Gyulán szept. 13-án megkezdte tanácskozását a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága. Első alkalommal történik meg, hogy nem fővárosban, hanem egy kisebbség lakta településen ülésezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága - jelentette ki a Krónikának Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A magyarországi kormányváltás óta első alkalommal ülésező bizottság élén magyar részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára foglalta el a társelnökei tisztséget Cristian Diaconescu román államtitkár mellett. A felek áttekintik az előző ülésen megfogalmazott ajánlásokat. Szabó Vilmos elmondta, az ajánlások közül jó néhány összefügg a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség helyzetével. "Ezek átfogják az oktatás, a kultúra ügyét, illetve a politikai és civil szervezetek kérdését." Az államtitkár a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, meg kell találni azokat a pontokat, melyek elfogadhatóak a román fél számára, és az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések után bekerülhetnek abba a csomagba, melyet megtárgyal a Magyar Állandó Értekezlet. A magyar kormány ezt követően készíti elő a kedvezménytörvény módosítását a parlament számára. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, a Krónikának hangsúlyozta: a megbeszélések nyílt, őszinte légköréből arra lehet következtetni, hogy egyre jobbak a két ország közötti kapcsolatok. A megbeszélésen a magyar fél elmondta, a budapesti tanügyi tárca segíti a román oktatást és a magyarországi ortodox egyházat. Folyamatban van a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének a megoldása és a román önkormányzat gondjainak orvoslása. Bálint-Pataki József kifejtette, teljesült a romániai közigazgatásban a nyelvhasználatot szavatoló végrehajtási szabályzatra vonatkozó ajánlás, és megszületett az egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény. Ennek a végrehajtási utasításait kell még elkészíteni. Részben teljesült a kolozsvári egyetemre vonatkozó ajánlás is, ugyanis létezik magyar prorektor, vannak magyar dékánok, de a magyar vonal autonóm működését akadályozza, hogy a szenátus leszavazhatja a magyar professzorok indítványait. /Simon Judit: Az emlékeztető néhány pontját kipipálták. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ "

"Háromhavi vita után úgy tűnik, mégiscsak az eredeti létszámmal kezdi el az új tanévet Gyergyószentmiklóson a művészeti iskola. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elismerte, hogy a gyergyói művészeti oktatást nem lehet négy év után felszámolni, s szó sincs a művészeti osztályok létszámcsökkentéséről - adta hírül Garda Dezső parlamenti képviselő, aki kihallgatást kért ez ügyben. Garda Andronescutól megtudta: az Oktatási Minisztérium nyár eleji rendelete, miszerint 20 helyet adnak Gyergyószentmiklósnak, csak az első osztály létszámára vonatkozik. Szilágyi Ferenc iskolaigazgató a még nem kapott értesítést az újabb fejleményről, reméli, hogy a miniszter pozitív válasza eljut az iskolához. Szilágyi reményei szerint a szept. 16-i iskolakezdésre megérkezik a tanfelügyelőség utasítása is. /Gergely Edit: Elvethető a részmegoldás? Megmarad a gyergyói művészeti oktatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ "

"Negyvenhatodik töltőállomását nyitotta meg Kolozsváron a MOL Románia olajtársaság. A MOL Románia 1995 óta van jelen a román piacon, jelenleg 660 munkatársat foglalkoztat. A vállalat eddig 85 millió dollárt fektetett be az országba. A tervek szerint az év végéig további kutakat nyitnak, hálózatuk hamarosan 50 kútra bővül. /Lázár Lehel: MOL-kút Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ "

"A reformátusok szept. 18-án, az RMDSZ pedig okt. 12-én koszorúz Zilahon. Tekintettel a zilahi RMDSZ és a Zilahi Református Egyházmegye közötti nézeteltérésre, a Wesselényi-szobor 100. évfordulóját kétszer is megünneplik a zilahiak. A zilahi városháza nekilátott, hogy felújítsa a szobor környezetét. A református egyház egyébként Egyházmegyei Napot is tart, amelyen Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját is megünneplik. /Deák Zoltán: Kétszer ünneplik Wesselényit. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

"Székelyudvarhelyen lépett fel Dinnyés József gitáros-énekes. Dalainak CD-re vivésére megalakította az Aranyalmás Kiadót. Megállapította, hogy mind a magyarországi, mind az utódállamokban használatos magyar irodalomtankönyvek egyfajta kritikai realizmust, bolsevik szerkesztési elvet követnek. Dinnyés feladatának tekinti a hivatalos irányzatok által feledésre ítélt szerzők műveinek felmutatását. Elmondta, hogy sikerült életre keltenie Szenczi Molnár Albert zsoltárait. Dinnyés "zenés, verses szabadegyetemet" indított. Öt részből álló előadás-sorozatról van szó, egyenként két-három órás találkozások ezek, amikor a harminc-negyven résztvevővel az irodalomról értekeznek, énekelnek. Jelenleg öt helyszínen fut ez a sorozat, ebből kettő Felvidéken található. /Zilahi Imre: Gitárkísérettel énekelt versek. Beszélgetés Dinnyés József előadóművésszel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

"Az "RMDSZ úgynevezett belső ellenzéke, élen Tőkés László püspökkel, tb. elnökkel, sűrűn azt hangoztatta, hogy a szövetség egyébként választott vezetősége az erdélyi magyarság támogatására szánt pénzösszegekkel egymaga és főleg a saját maga javára gazdálkodik, oda juttat nagyobb summákat, ahol valamiképpen érdekelt." - írta Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. "A hazai közvélemény megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy az Orbán kormány, országlásának utolsó napjaiban az RMDSZ rendelkezésére álló összegek többszörösét juttatta egyrészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, másrészt kedvenc kolozsvári lapja, a Krónika megsegítésére." - állította Gyarmath. Megjegyezte, hogy lapja, a Romániai Magyar Szó egyetlen egyszer pályázott, egymillió forint alatti összegre, pontosabban egy számítógép árának a felére, de nem kapta meg. Mátis Jenőtől, az Easy Alapítvány kuratóriumának elnökétől kérdezte, igaz-e, hogy az Easy Alapítvány útján 60 millió forintot juttatott a Krónikának, 20 milliót pedig az Erdélyi Könyvklubnak? Mátis Jenő cáfolta ezt és elmondta, miről volt szó. Az Easy Alapítvány, a Krónika Kiadó Rt. és az Erdélyi Magyar Könyvklub szándéknyilatkozatot írt alá, amely arról szólt, hogy egy alternatív újság-és csomagküldő szolgálatot építene ki, lévén, hogy a Román Posta nyújtotta ilyenszerű szolgáltatások sok kívánni valót hagynak maguk után. Ami a Népszabadságban megjelent, az téves, hiszen az Erdélyi Magyar Könyvklub nem kapott az összegből egy forintot sem, csak majd, mint pályázó fél, használhatja ezt a hálózatot, de csakis megrendelés alapján. A pályázat kedvezményezettje a Krónika Kiadóház Rt., amelynek a már létező terjesztési hálózatára épülne rá ez az alternatív hálózat. Ez a hálózat már most is többeket szolgál ki, a Krónika mellett legalább még két lapot, például Kolozs megyében a Szabadságot. Nemcsak újságokról van szó, hanem csomagküldésről, könyvterjesztésről, magyarországi szak- és réteglapok eljuttatásáról, és minden ehhez kapcsolódó tevékenységről. A megítélt nyolcvanmillió forint csakis a terjesztés javítására költhető. /Gyarmath János: A legjobb védekezés a támadás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "

"A román hatóságok cáfolják a nemzetközi sajtóhíreket, miszerint fegyverüzletet folytattak volna Irakkal. A külügyminisztériumi sajtóközleményében szerint Románia sohasem hagyott jóvá olyan kéréseket, amelyek katonai felszerelések, technológiák exportálását engedélyezték volna az iraki kormányzatnak vagy iraki vállalatoknak. A Le Parisien francia napilap szept. 12-i száma szerint Irak a romániai gyártóktól jutott Puma típusú helikopterhez szükséges alkatrészekhez. Egy héttel korábban a spanyol La Razón lap azt állította, hogy Szaddám Huszein iraki elnök négy atombomba előállítására elegendő dúsított uránnal rendelkezik, amely származási helyei közt Moldova, Kazahsztán, Törökország és Üzbegisztán mellett Románia neve is szerepel. /I. F.: Tiltott fegyverkereskedelem. Romániától vette Irak a Puma helikoptereket? = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"

"Megelégelték egy éve kinevezett igazgatójuk visszaéléseit a kolozsvári Puck Bábszínház alkalmazottai, akik a Kolozs megyei tanácshoz eljuttatott beadványukban Traian Savinescu menesztését kérik. A beadvány szerint az intézmény vezetője egy év alatt a csőd szélére sodorta a bábszínházat, önkényeskedő vezetése következtében elfogadhatatlanul lesüllyedt a művészi színvonal. Előadások betiltása, nem megfelelő műsorpolitika, be nem tartott pénzügyi ígéretek, visszaélés, megalázás, zsarolás - ez csak töredéke annak a "vádiratnak", amelyet a kolozsvári Puck Bábszínház igazgatója ellen az alkalmazottak megfogalmaztak. Az igazgató mellőzi a bábszínháznál évek óta dolgozó - és a bábosszakma által nemzetközileg elismert - színészeket, rendezőket, helyettük tapasztalatlan bedolgozó munkatársakkal működik. A mellőzöttek közé sorolható Kovács Ildikó rendező, akinek koncepcióját figyelmen kívül hagyva az igazgató maga döntött a Micimackó szereposztását illetően. Az igazgató a román és a magyar tagozatvezetőt leváltotta. "A bábszínház magyar tagozatának jelenleg vezetője sincs, és még két színészre szükség lenne" - állítja György László, az egyik elbocsátott színész, hozzátéve, hogy a bábszínház rossz anyagi helyzete ellenére a Magyarországról kapott mintegy 800 ezer forintos támogatást sem használták fel, és emiatt nagy az esélye, hogy visszavonják. György László elbocsátása miatt a bírósághoz fordult jogorvoslatért, és igazat adtak neki. /Lázár Lehel: Menesztenék a Puck igazgatóját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"

"A Népművészet Mestere címmel jutalmazták a lészpedi Demeter Antalné Jánó Anna balladaénekest, a díjat szept. 24-én adják át a bukaresti magyar nagykövetség részéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ szervezésében Bákóban, a Moldova Szálló konferenciatermében. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató méltatja majd Anna néni hozzájárulását az egyetemes magyar kultúra értékeihez. A 76 éves néni jelenleg egy lészpedi házikóban él, egészségi állapota nagyon megromlott. Balladái olyannyira híressé tették, hogy szinte egymást érték az ajtóban a vendégek. A legtöbben Magyarországról jöttek, magnót, videokamerát hoztak, hogy megörökítsék a dalokat. /Rédai Attila: Énekelni szeretett a legjobban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"

"A román Tájékoztatási Minisztérium a bulgáriai román kisebbség hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozott. Bulgáriában Valentin Tvetanov Gheorghiev rabovai ortodox lelkészt azért vonták felelősségre, mert híveinek románul tartott vallási szertartásokat. "A jó bolgár-román kapcsolatok perspektívájából a Bolgár Ortodox Egyház képviselőjének eljárása éles kontrasztot ad annak a megkülönböztetést nélkülöző és toleráns bánásmódnak, melyben a bolgár kisebbség részesül Romániában" - áll a minisztériumi közleményben. A dokumentum szerint a nyolcezer főt alig meghaladó romániai bolgár közösség képviselettel rendelkezik a bukaresti törvényhozásban, és idén közel hatmilliárd lejes költségvetési támogatást kapott. Temes és Arad megyében, valamint Bukarestben négy iskolában mintegy négyszáz gyermek tanulja a bolgár nyelvet. Ezzel szemben Bulgáriában a 125 ezer fősre becsült román közösség kisebbségi státusát sem ismerik el. A 2001 márciusában tartott népszámláláson nem is vallhatták románnak magukat a megkérdezettek, ez a válaszlehetőség az űrlapon nem szerepelt. A román nyelvet idegen nyelvként sem tanítják az iskolákban, a román egyesületek pedig csak a román állam támogatásával tarthatják fenn székházaikat. Az Európa Tanács egyébként 1997-ben ugyanolyan ajánlásban intette Bulgáriát, Görögországot, Albániát és Jugoszláviát az ott élő aromán (vlah) kisebbség kultúrájának megvédésére, mint amilyent 2001-ben Romániával szemben fogalmazott meg a moldvai csángó kultúra védelmében. Mindkét dokumentum javasolta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását. Az egyházi anyanyelvhasználat biztosításával és a charta ratifikálásával még Románia is adós maradt. /Gazda Árpád: Kettős mércével mérnek. Bukarest jogokat kér a bulgáriai románoknak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"

"Feszült hangulatban kezdi az új évadot a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. Jére Ágoston technikai igazgató elmondta, hónapok óta betöltetlen az intézménynél az egyébként jóváhagyott asztalosi állás. Szabó K. István, a társulat művészeti vezetője elmondta: "Színházunk szervezési szempontból része az udvarhelyi Művelődési Háznak. A teátrumnak nemcsak színészekre, de a produkciók megvalósításában szakképzett technikai személyzetre is szüksége van." A helyi önkormányzat által működtetett színház költségvetését a helyi tanácsi határozatok az utóbbi években a minimumra szorították vissza. /Zilahi Imre: Asztalos hiányában a színészek fűrészelnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"

"A Nyárádremete melletti Vityal várának feltárását Birtók György helyi polgármester kezdeményezésére végezte el a Maros Megyei Múzeum munkaközössége. Soós Zoltán történész elmondta, az előzetes kutatások alapján egy középkori vár sejlett a mai romok helyén, székely menedékvár lehet. A falak és a feltárt részletek egyértelműen a középkori eredetet igazolják. A székelyek nem csak Vityalon, hanem többek között a Makfalva melletti Makavárán vagy a Málnás melletti Herec vára építésénél is bronzkori földvárakat használtak fel, és ott építették ki a menedékváraikat. Ezt a várat a tatárjárás után, és annak az egyik következményeként építették. Az emberek építkezéshez kezdték elhordani az építőanyagot. /Antal Erika: Turistajelzés vezet a várromhoz. Középkori vár maradványát tárták fel a Nyárád mentén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./"

"Szept. 21-én, Szövetségi Egyeztető Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén mindenkinek megvolt a maga igaza, állapította meg Bakk Miklós. Markó Bélának is, amikor a "tégláról téglára" építkező politikát eredményekről beszélt, s a Reform Tömörülésnek is, amikor élesen bírálta az alkotmánymódosítás megvitatásának elutasítását. Azonban egyértelművé vált, hogy az újabb kiegyezés elodázhatatlan. Miközben ugyanis Románia NATO-taggá és az EU-val határos országgá válik, a számában fogyatkozó erdélyi magyarságnak elsősorban az RMDSZ révén adatik meg, hogy versenyt futhasson saját sorsával. E versenyben pedig minden gondolatra, tervre és politikai ösztönre szükség van. A hazateremtéshez téglahordásra és közjogi stratégiára egyaránt szükség van. Az összhang megteremtése a február elején tartandó RMDSZ-kongresszus feladata, fogalmazta meg véleményét Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Téglától hazáig. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"

"Egy gyermek hiányzott ahhoz, hogy beindulhasson Görgényszentimrén a magyar óvoda. Görgényszentimrén, az egykori színmagyar településen ma már 1600 román lakos él. A magyarok száma alig 350 körül mozog. Az arányok miatt nem illeti őket sem magyar nyelvű iskola, de még csak óvoda sem. Húsz éve annak, hogy a faluban megszűnt az anyanyelvű oktatás. Egyetlen anyanyelvi menhelyük a templomuk: 250-en vallják magukat katolikusnak, százan pedig reformátusnak. Dénes Csaba tsiteletes pedagógus feleségével két éve oktatja a magyar gyermekeket a hétvégi iskolában. A helyi magyar óvoda beindításához aláírást nyújtottak be a szülők. Azután a legtöbben meggondolták magukat. A román óvoda igazgatónője végigjárta a kérvényt aláíró családokat, és szeparatizmussal vádolta a szülőket. Finna András azt tervezi, hogy magánóvodát indít a magyar gyermekeknek. /Szucher Ervin: Egy gyermeken múlott a magyar óvoda. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"

"Szept. 20-án a Krónika napilap Székelyudvarhelyen vitanapot tartott az udvarhelyi média jelenéről és jövőjéről. A székelyudvarhelyi Gazda Árpád, a Krónika napilap vezető szerkesztője vitaindítóként elmondta, hogy a romániai magyar sajtóban kialakultak az erőviszonyok, elérkezett az ideje a szakmai párbeszédnek, a hibák feltárásának. Baloga Sándor kifejtette, hogy a kereskedelmi adóknál, mint amilyen a Digital 3, az újságíróknak meg kell felelniük a tulajdonosok elvárásainak is. Szabó Attila, a székelyudvarhelyi Prima Rádió munkatársa kijelentette, hogy Székelyudvarhelyen nincs médiaegyensúly, mert eddig arról szólt a történet, hogy a nagy hal miként eszi meg a kicsi halat. Szabó Attila a más véleménnyel szembeni intolerancia példájaként emlegette a Városházi Hírlap megszüntetését az RMDSZ-es többségű tanács által. Borbáth István a Városi Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője válaszként elmondta, hogy a Városházi Hírlapot azért szüntették meg, mert szerkesztői nem közölték a tanácsi határozatokat, inkább a politikai csatározások eszközeként használták a lapot. Több felszólaló a helyi sajtóban dúló csatározásokat bírálta. /Fülöp D. Dénes: Egymás vitorláiból kifogjuk a szelet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./"

"Szept. 20-án gördült föl a függöny a IV. Romániai Magyar Bábos Találkozó nyitó előadásán, Kolozsváron. A háromnapos rendezvényt idén Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke és a találkozó szervezője, valamint dr. Kötő József színháztörténész nyitotta meg. Idén 3 ország 9 városából, 3 különböző nyelven játszó társulat találkozott. /Hegyi Réka: Álomfelelősök Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ Tizenhárom bábelőadást tekinthettek meg a kolozsváriak. A Homo Ludens Alapítvány által évente megrendezett Romániai Magyar Bábostalálkozó 1999 óta vonzza Kolozsvárra a hazai és a határon túli legnevesebb magyar társulatokat. A fesztiválon érzékelhető volt a műfaji váltás, amely egyre inkább jellemző a bábelőadásokra: a nagyváradi Matyi Műhely hagyományos, paraván mögül életre keltett meséjén kívül jobbára interaktív, a nézőközönség tevékeny részvételére feltétlenül számító produkciókat mutattak be. Ilyen volt többek között a rozsnyói (Szlovákia) Meseszínház két előadása. A Homo Ludens Alapítvány által szervezett találkozó jelenleg az egyetlen, amely rendszeresen összegyűjti az erdélyi magyar bábtársulatokat. /Lukács János: Paravánnal és interaktívan. Tegnap ért véget a IV. Romániai Magyar Bábostalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"