Egyházi és világ méltóságok jelenlétében tette le az esküt június 23-án Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat megválasztott elnöke. – A megyei önkormányzat közvetlen szavazással megválasztott elnökének egyetlen felettese van: a megye lakossága – jelentette ki Borboly Csaba. /Forró-Erős Gyöngyi: Beiktatták Borboly Csabát. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

A Magyar Polgári Párt tagjainak kivonulásával kezdődött a Hargita megyei tanács június 25-én tartott alakuló ülése. A testület MPP-s tagjai az alelnökök megválasztásakor elhagyták az üléstermet. „Ettől a pillanattól illegális a tanácsülés, mivel nincs meg az egyharmados többség a tanácsban” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök, miután elhagyták a gyűléstermet. Azt sérelmezte, hogy az általa vezetett alakulatnak nem ajánlottak fel alelnöki tisztséget. Szerinte a demokrácia nem a többség diktatúráját jelenti. A kivonulás ellenére folytatódott az alakuló ülés, ugyanis Borboly Csaba elnök szerint minden törvényesen zajlott. Szerinte a kivonulás gyerekes lépés volt a polgáriak részéről. „Remélem, többször nem fordul elő” – jegyezte meg. Az ülésen maradt tanácsosok megválasztották a két alelnököt az RMDSZ-es Petres Sándor, illetve Sófalvi László személyében. A június elsejei helyhatósági választásokon az RMDSZ 18 mandátumot szerzett a megyei tanácsban, a Magyar Polgári Párt 10 mandátumhoz jutott. /Horváth István: Bojkottal kezdte Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Akár mandátumvesztéssel is járhat a kilenc MPP-s tanácsos kivonulása – jelentette ki a Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Jegyzőkönyvezték, hogy a kilenc tanácsos nem tette le az esküt. Borboly szerint ha a következő ülésre nem jönnek be, a kilenc tanácsos elveszti a mandátumát, akkor helyükbe jönnek az MPP-listán utánuk következők. /Forró-Erős Gyöngyi: MPP-s tanácsosok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Szondy Zoltán újságíró elmondta, hogyan történt az összetűzése Fábián László, Csíkszentsimon újraválasztott polgármesterével. Fény derül arra is, hogy Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának frissen beiktatott elnöke, valamint a polgármester hazug emberek. Szondy Zoltán barátjával beült egy bárba meginni egy sört. Megjelent Fábián László polgármester, kötekedő hangon elmondta, hogy ő hetvenvalahány százalékkal nyerte a választást falujában, de ő olyan, mint Krisztus, mert „megbocsát” Szondynk, mire az újságíró a kezét nyújtotta. Összeszólalkoztak, a polgármester önuralmát veszítve s ordítani kezdte, hogy Szondy Csibi István pénzéből él, maffiózó. Ez a vád rosszul esett Szondynak, elküldte a polgármestert melegebb éghajlatra. Erre a polgármester belerúgott, ő meg az arcára vágott, ezzel a verekedés végetért. Szondy tárcsázta a 112-es gyorsszámot. Pár perc múlva a polgármester Borboly Csabát, a megyei tanács elnökét hívta, elmondva neki, hogy megverték. Borboly Csaba nem nézett utána a valós tényállásnak, hanem kiadott egy politikai nyilatkozatot és három SMS-t küldött szét, helyesírási hibákkal:15. 33: Ertesuleseink szerint alig 5 perccel ezelott a csikszeredai Daradics barba Szondy Zoltan MPP alelnok brutalisan orba verte Fabian Laszlo, Csikszentsimoni polgarmestert. 17. 41: A polgarmester ur orcsontja eltorott. Orvosi megyei korhazba megfigyeles alat tartjak meg. 21. 38: A 2meter 120 kg hokista Fabian Laszlo, SztSimon polgarmestere vita soran turte, hogy a 170cm, 60 kg Szondi Zoltan a szeredai MPP elnok, ugy usse meg, hogy az orrat eltorte, s nem utott vissza. Ez a Szovetseg-MPP viszony. A sajtó RMDSZ-befolyás alatt álló része átvette és leadta a hazugságot: Szondy Zoltán vadul rátámad egy ártatlan, két méter magas polgármesterre, az áldozat nem ütött vissza. Szondy feljelentést tett a rendőrségen, a polgármester megrúgta, a rúgás 7–9 napon belül gyógyuló zúzódásokat okozott, ezt törvényszéki orvosi bizonylat igazolja. Szondy Borboly Csabától elvárja, kérjen tőle nyilvánosan elnézést. /Szondy Zoltán: Pár sor egy balegyenesről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke reagált Szondy Zoltán írására, elítélve, hogy a Hargita Népét Szondy saját tulajdonaként kezeli, melyben „korcsmai verekedése után önkényesen tisztára moshatja magát. ” Borboly szerint Szondy Zoltán visszaélt újságírói mivoltával. Az eset tisztázása a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságra tartozik, szögezte le Borboly, felhívta az újságíró figyelmét, hogy ne terhelje a lapot „magánéleti cselekedeteinek kimagyarázásával” – ezt kérte a Hargita Népétől is. Borboly azt tanácsolta, hogy Szondy menjen el Fábián Lászlóhoz, kérjen tőle elnézést. /Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke: Újságírás, politizálás, majd korcsmai verekedés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke meghívót küldött a Magyar Polgári Párt (MPP) kilenc tanácsosának, amelyben felkérte őket, hogy a következő tanácsülésen tegyék le az esküt. Amennyiben nem teszik meg, elveszítik tanácsosi mandátumukat. Az MPP kilenc tanácsosa, Szász Jenő pártelnökkel június 25-én kivonult a testület alakuló üléséről, mondván, távozásukkal a közgyűlés nem felel meg a törvényi előírásoknak. A teremben maradt RMDSZ-es és PSD-s tanácsosok azonban folytatták az ülést, és megválasztották az alelnököket. A Hargita Megyei Tanácsban az RMDSZ-nek 18, az MPP-nek 10, a PSD-nek két tanácsosa van. /Papp Melinda: Meghívó az MPP-seknek Csíkszereda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Nagy sikert aratott Budapesten A gyergyószárhegyi művésztelep enciklopédiája II., 1996–2007 közötti időszakot bemutató kötete. A Siklodi Zsolt és Erőss István grafikusok által szerkesztett, a Nemzeti Kulturális Alap és Hargita Megye Tanácsa által támogatott, terjedelmes albumot Szabadi Bálint művészettörténész mutatta be nemrégiben Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában – tájékoztatott Kassay L. Péter igazgató, a Gyergyószárhegyen működő Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. /Sikeres kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Július 4-én, a rendkívüli ülésen megalakult Hargita Megye Tanácsa. A tanácsosok elfogadták azt a határozatot, amellyel visszavonták az előző alakuló ülésen elfogadott, a testület személyi összetételére vonatkozó döntést. Mindegyik tanácsos letette az esküt. Újraválaszozták a testület alelnökeit, az RMDSZ frakció jelöltjeit, Petres Sándort és Sófalvi Lászlót. A szakbizottságok terén sem volt változás. Az MPP hiába próbálta kiharcolni a gazdasági szakbizottság elnöki tisztségét, ez többszöri egyeztetés után sem járt sikerrel. A szakbizottságok számára, és személyi összetételére vonatkozó összes MPP-s módosító javaslatot elutasították, de egy ígéretforma kijelentést kaptak az MPP-sek: a szakbizottságok témájára az ősszel még visszatérnek, és ha addig jó lesz az együttműködés, lehet szó egy külön mezőgazdasági szakbizottságról. Az öt szakbizottsági közül egyben kapott elnöki tisztséget a PSD, egyben az MPP, a másik három szakbizottsági elnöki tisztség pedig az RMDSZ-é. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megye Tanácsa – Ismételten megalakult a testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Hargita megye tanácsának megalakulása kapcsán közleményt adott ki a Magyar Polgári Párt, amelyben szabálytalannak tartják az ülés összehívását, tekintettel arra, hogy több MPP-s tanácsost nem értesítettek idejében az ülésről. A közlemény szerint több alkalommal egyeztetést kezdeményeztek az RMDSZ-szel, de a tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. Az alelnöki tisztségre és a szakbizottságokra vonatkozó javaslataikat (amire feljogosította a Magyar Polgári Pártot a megyénkben leadott közel negyvenezer magyar szavazat) elvetették. A többség diktatúrájának érvényesítése sajnálatos. /Méltatlankodnak a polgáriak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Közös nevezőre jutottak Hargita és Kovászna megye képviselői, valamint a fejlesztési minisztérium a Borvizek útja Phare-projekt kérdésében. A közel négy éve húzódó projekt legnagyobb problémája a helyi közigazgatások növekvő önrészének finanszírozása. A Borvizek útját egyengette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Horváth Anna államtitkár. A Borvizek útja tervét 2005-ben kezdték összeállítani, és 2007-ben készült el. A hatóságok a Phare 2004–2006 Társadalmi és gazdasági kohézió, Nagy infrastrukturális projektek keretében nyertek támogatást. Azonban törvényhozási és bürokratikus akadályok miatt nem haladtak előre. Amennyiben novemberig nem indul el a kivitelezés, akkor a finanszírozások egy részét elveszíthetik. A Borvizek útja Hargita és Kovászna megyei fürdővárosokon fog áthaladni, amelyeket igyekeznek bekapcsolni a turisztikai keringésbe. A beiktatott településeken (többek között Előpatak, Barót, Nagybacon, Bükszád, valamint a Homoród völgyétől egészen Remetéig terjedő szakasz) turisztikai beruházások lesznek. A projekt hatmillió eurós Európai Uniós finanszírozásban részesül, a fennmaradó, egymillió eurót meghaladó összeget a helyi önkormányzatoknak kell állniuk. /Isán István Csongor: Elindulnak a Borvizek útján? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Ellenszavazattal, illetve tartózkodással az MPP képviselői több határozat meghozatalát is megakadályozták Hargita Megye Tanácsának július 30-án tartott ülésén. Borboly Csaba elnök szerint az MPP-frakció nem tudatosította, hogy 100 millió eurós nagyságrendű európai pénzektől esik el a megye, ha a testület nem dönt a társulás mellett. Árus Zsolt, aki Szász Jenő távollétében az MPP frakcióvezetői tisztségét töltötte be, elmondta: ennyi idő alatt a szakbizottságok véleményezhették volna a tervezeteket. Árus Zsolt szerint kevés információ állt az MPP rendelkezésére ahhoz, hogy felelősségteljesen szavazhasson. /Orbán Ferenc: Ellenzéki szerepben az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Az együttműködés jegyében találkoztak augusztus 3-án Csíkszeredában a házigazda város, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely polgármesterei, illetve a Hargita és Kovászna Megyei Tanács képviselői. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a találkozó kezdeményezője szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a találkozóra kéthavonta kerül sor, amikor a két megyét érintő konkrét gondokra keresnek megoldást. Hozzátette, tervezték, de nem jött létre a székely megyei jogú városok egyesülete, ehelyett egy intézményes tárgyalási keretet teremtettek, amely utólag bizonyos közös projektek lebonyolítása érdekében jogi személyiséget is nyerhet. „Együtt szeretnénk dolgozni, mivel tudatában vagyunk annak, hogy nagymértékben rajtunk múlik Székelyföld lakóinak a sorsa” – jelentette ki. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. A rendezvényről hiányzott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik a kolozsvári RMDSZ-ülésen vettek részt. /Pap Melinda: Székelyföldi polgármesterek találkoztak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A moldvai szomszédokkal perlekednek területeikért a székely megyék. A háromszéki Zágon község közel 500 hektár erdővel gazdagodik ezen a héten. György Ervin prefektus elmondta, az állami erdészet szakembereivel azonosították azokat a parcellákat, amelyeket visszamérhetnek a községhez. A tulajdont igazoló dokumentumokból kiderítették, hogy a falu jogosan tart igényt közel 400 hektár legelőre, amely jelenleg a Buzau megyei Gura Teghii településhez tartozik. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár területet Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez csatoltak. A tulajdon-visszaszolgáltatáskor nehézségek merültek fel. A Kovászna megyei magánszemélyek, önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak próbálták visszaszerezni területeiket, igényük jogosságát telekkönyvi kivonatokkal igazolták. Bákó és Buzau megyékben a többéves eljárás eredménnyel zárult, a háromszéki tulajdonosoknak visszamérték az erdőket, legelőket. Viszont évek óta eredménytelenül harcolnak a Vrancea megyéhez csatolt területekért, pereskedés ellenére még egyetlen négyzetmétert sem mértek vissza a Kovászna megyeieknek. A megyehatár menti községek, az ozsdolai, gelencei, berecki és zabolai jogosultak hiába nyújtottak be több tucat visszaigénylést, mellékelve a tulajdont igazoló iratokat, Tulnici település és Vrancea megye földosztó bizottságai azokat sorozatosan visszautasították. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke korábban megfogalmazta, úgy tudja, Vrancea megyében hallgatólagos politikai egyezség született arról, hogy a „magyaroknak” ne adjanak vissza semmit. Újabb megyeközi vegyes bizottság létrehozását kezdeményezi Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Csíkszentmárton és Dormányfalva (Darmanesti) közötti határ megállapítására. A két település határa egyben Hargita és Bákó megye közötti határvonalat is jelenti. 2006-ban a tábor hovatartozása élesztette fel a megyék közötti területvitát. Borbély Károly távközlési miniszter ugyanis – aki akkor az Országos Ifjúsági Hatóságot vezette – rendeletileg a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak adta át a tábort. A határozatot azonban a Bákó megyei hatóságok megtámadták. A határvita megoldására 2006 őszén megyeközi vegyes bizottság alakult, a feleknek azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk. /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Újratermelt határviták. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

A Hargita Megye Tanácsa pályázatán elnyert támogatás jóvoltából két új számítógépet kap a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának (NYÖP) székelyudvarhelyi klubhelyisége. A nyugdíjas klub egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő tevékenysége évek óta a számítógép-kezelői tanfolyam. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Számítógépekkel gazdagodik a nyugdíjasklub. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 2005. augusztus 23-ai árvíz áldozataira való ünnepélyes megemlékezés a székelyszentléleki emlékműnél. A mementóra több százan összegyűltek. A tizenhat áldozat hozzátartozóin kívül a megyei tanács és a helyi önkormányzatok is képviseltették magukat. Beszédet mondott Albert Mátyás farkaslaki polgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Antal István parlamenti képviselő, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke és Demény Gábor megyei tanácsos, volt farkaslaki polgármester. – Mártírok és hősök születtek azon a napon – emlékeztetett Szász Jenő beszédében. A beszédek között elhangzott Farkas Árpád Özönvíz és Fáy Ferenc Imádság székely templomokért című verse, majd a farkaslaki és székelyszentléleki egyesített egyházi kórus következett. /Lázár Emese: Az árvíz áldozataira emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Leváltották tisztségéből a Hargita Népe főszerkesztőjét, Sarány Istvánt. A megbízatást három éve ellátó újságíró helyét kollégája, a lapnál két éve dolgozó Kozán István veszi át. „Belső problémák késztettek erre a lépésre, a személycserével kapcsolatos minden egyéb tennivalót a megyei tanács elnökével fogjuk egyeztetni” – közölte Karda Emese, a közel tízezres példányszámú Hargita megyei napilap felelős kiadója. Nem kívánta részletezni a váltás okát, elmondta: a lapot érintő, akár személycseréről szóló döntések a felelős kiadó hatáskörébe tartoznak. A tisztségét 2007 novembere óta ellátó Karda hozzátette: a külföldön tartózkodó Borboly Csabával megbeszélik a történteket. Sarány István, a lapnál 1988 vége óta dolgozó, és a főszerkesztői megbízatást 2005 októberében átvevő újságíró csak annyit mondott: „Nem kívánom kommentálni a történteket”. A lap munkatársa, Szondy Zoltán elmondta: szó sincs valamiféle palotaforradalomról, Sarány ellen nem volt semmiféle puccs. Kozán István nem tervez látványos újításokat. A Hargita Népénél 2006 óta dolgozó újságíró elmondta: korai a lap arculatát, illetve tartalmát érintő látványos változásokról beszélni. A tulajdonos megyei tanács ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben tudatja: öttagú vizsgálóbizottságot állítanak föl, amelynek szeptember végéig javaslatot kell tennie a kiadó jogi státusának és működési rendjének tisztázására, és tisztáznia kell a leváltás körülményeit. Sem Kozán István, sem Szondy Zoltán nem mond le önkormányzati képviselői mandátumáról. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ugyanis ajánlotta, hogy gyakorló újságíró lehetőleg ne vállaljon politikai szerepet, ezen belül parlamenti vagy önkormányzati mandátumot. A június 1-jei helyhatósági választásokon Szondy Zoltán a Magyar Polgári Párt színeiben lett tanácsos Csíkszeredában, Kozán István pedig függetlenként szerzett mandátumot a szentegyházi városi tanácsban. /Benkő Levente: „Nem volt puccs” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A Hargita Népe napilapnál történt változtatásokkal kapcsolatban három írás látott napvilágot a lapban: a) Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanácsának elnöke aggódik a Hargita Népe napilapnál az utóbbi hónapokban történtek miatt. A főszerkesztő hirtelen leváltása egy súlyos intézkedésnek számít, amely leváltás a megyei tanács elnökével való konzultáció nélkül történt meg. Sarány István 20 éve dolgozik a Hargita Népénél, főszerkesztői tisztségének megszüntetése csakis komoly ok miatt történhetett. Borboly Csaba egy 5 fős kivizsgáló bizottság létrehozásáról terjeszt elő határozatot. /Hargita Megye Tanácsa Sajtószolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ b) Kristó Tibor, a lap munkatársa, életműdíjas újságíró tiltakozik Sarány István mb. felelős szerkesztő félreállítása miatt. Többen hallgatólagosan támogatják tiltakozását, de nevüket nem írják ki, megtorlástól tartanak. /Kristó Tibor: Újságírói tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ c) Karda Emese igazgató, felelős kiadó közölte, ő rendelkezett a személyi változásról, ideiglenes megbízatást adva Kozán Istvánnak. Kifogásait közölte Sarány Istvánnal, ezek azonban az intézmény belső ügyeit képezik. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Tizenhét Hargita megyei településre még nincs bevezetve az elektromos áram, most a Villamosítás 2007–2009 nevű kormányprogramban bíznak, a pályázatot benyújtotta a megyei önkormányzat. Ezekben a falvakban generátort, akkumulátortelepet használnak, sokan beérik gyertyával, petróleumlámpával. Így van ez Libánban, Sikaszó környékén is. Romániában 121 településen nincs bevezetve az elektromos áram. /Horváth István: A tyúkokkal fekszenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Hajdu Gábor, Becze István és Tordai Árpád lesz a tagja a megyei tanács részéről annak az öttagú bizottságnak, amelyik a Hargita Népe Lapkiadó menedzsmentjét, jogi és vagyoni helyzetét fogja megvizsgálni, valamint javaslatokat fog tenni a kiadó jövőjére vonatkozóan. A bizottság másik két tagját a tanács hivatali testületéből nevesítik majd. A Magyar Polgári Párt is javasolt egy tagot a bizottságba, Árus Zsoltot, de a titkos szavazáson ő mindössze nyolc voksot gyűjtött be. – Az ügyben az RMDSZ pártdöntést hozott, a mi értékelésünk szerint az RMDSZ nem akarja, hogy az MPP küldöttje is ott legyen a Hargita Népét vizsgáló bizottságban – fogalmazott a szavazás eredményének kihirdetését követően Thamó Csaba, az MPP frakcióvezetője. /Forró-Erős Gyöngyi: Bizottság vizsgálja a HARGITA NÉPÉt. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei tanácsosai jogi szempontból törvénytelennek, politikailag aggályosnak tartják azt a határozatot, amellyel bizottságot hoztak létre a Hargita Népe Lapkiadó átvilágítására. A Hargita megyei tanács elfogadta a tervezetet, amelynek értelmében öttagú bizottság kezd vizsgálódni a lapnál. „Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-frakció megakadályozta a Magyar Polgári Párt képviselőjének, Árus Zsoltnak a részvételét a Hargita Népe napilap ellenőrző bizottságában, ezzel egy olyan politikai döntést hozott, amelyről joggal feltételezzük, hogy a választások közeledtével a Hargita Népét RMDSZ-es pártlappá alakítják. A hazai magyar írott és elektronikus sajtó az utóbbi években szinte teljesen az egypártrendszerre berendezkedő RMDSZ ellenőrzése alá került, amely a pénzügyi támogatások kizárólagos monopóliumával rendelkezik. A Hargita Népe feletti ellenőrzés megszerzése abba a sorba tartozik, amelynek legfrissebb példái az Erdély FM rádió vagy a rövidesen induló erdélyi televízió. Felemeljük szavunkat a sajtószabadság érdekében! A magyar közösségnek joga van a szabad sajtóhoz, az egyoldalú tájékoztatás veszélyezteti a demokráciát!" – olvasható a közleményben. /Tiltakozik az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Vidék és tudás konferenciát szervezett szeptember 19-én Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Sapientia EMTE és a KAM – Antropológiai kutatások Központja. A rendezvényen részt vett Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnök is. A konferencia előtti sajtótájékoztatón a két megye elnöke hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a fejlesztésben. /Vidékfejlesztés tudásátadással. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./ A Székelyföldi térség fejlesztésével kapcsolatos szakmai munka részeként tartottak konferenciát Csíkszeredában, mely az egész Székelyföldre érvényes oktatási stratégiával kapcsolatos problémákat, teendőket tűzte napirendre. /Kiss Bence: Átalakulóban a régió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20.

A Hargita-hegységen alapuló, tájazonos, a helyi kulturális, természeti adottságokat szem előtt tartó integrált gazdasági rendszer kialakítása volt a témája a szeptember 24-én tartott konferenciának, amelyet a Hargita megyei Homoródfürdőn szerveztek. A találkozón az érintett helyi és megyei önkormányzati képviselők, a helyi közbirtokosságok vezetői vettek részt. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, az elkövetkező években egy olyan nagyszabású elképzelés megvalósítása a cél, amelynek fő mozgatórugói a Hargita-hegység gazdaságilag kiaknázható adottságai lesznek. Infrastrukturális beruházások várhatók a télisportok gyakorlásának terén, továbbá kilátók épülnek, túraösvényeket, kerékpárutakat alakítanak ki. Létre kell hozni a Székelyföld egységes marketingstratégiáját, amelynek elsősorban a turizmusra kell támaszkodnia. A stratégia lényeges eleme, hogy a Hargita-hegységet márkanévként kell felfogni. „Összefogva megnyílik a lehetőség nagy összegű uniós alapok és kormánytámogatások lehívására” – hangoztatta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. /A Hargita mint márkanév. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Az „ordonánca, csirkulára vagy referent ágrikol” és hasonló kifejezések jövőbeni elkerülése érdekében hivatásos fordítókat alkalmaz a Kovászna Megyei Tanács határozatainak fordítására, jelentette be Tamás Sándor tanácselnök. A közigazgatási törvény szerint magyarul is közzé kell tenni a határozatokat azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar, ennek ellenére egyelőre csak belső használatra, a tanácsosok számára készülnek rossz minőségű fordítások. „Jóváhagyják a Reklám Panó Felállítás, A1 Tipus, Kökös, Kovászna Megye nevű beruházás elhelyezését Kökös község területén, a 35-ös tarla, 148-as parcelán, a 22/19. 02. 2008 számú szerzödés alapján. Kovászna Megye promoválása mint turisztikai termék, szükséges egy turisztikai brend megvalósítása... ” – így szól például a Kökös határában újra elhelyezendő Székelyföld tábláról szóló tanácsi határozat fordítása. A hivatal alkalmazottainak egy része még 1989 előtt, román tannyelvű osztályokban végezte tanulmányait, és ezért nehezebben fogalmaznak anyanyelvükön. A Kovászna Megyei Tanács internetes oldalán csak román nyelven jelennek meg a tanácshatározatok. A jövőben a tanács magyarul is közzétenné döntéseit. A Hargita Megyei Tanács magyar nyelvű közleményeiben szintén magyartalan megfogalmazások vannak. Megoldásként a megyei tanács közleményeit a jövőben a Hargita Népe napilap szerkesztői fordítják, a szerkesztőséggel között szerződés keretében. A szatmárnémeti önkormányzatnál már évek óta kétnyelvűek a tanácsi határozatok, a tanács hivatalos közlönyében is így jelennek meg. /Fordítókkal a „csirkulára” ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Felújították a Hargita megyei pszichopedagógiai központnak és a Hargita megyei nevelési és erőforrásközpontnak, valamint a tankönyvraktárnak otthont adó épületet. A Hargita megyei nevelési és erőforrásközpont vezetője, Demeter Annamária elmondta, hogy intézményük feladata a különböző fejlesztő foglalkozások és szolgáltatások összehangolása. A pszichopedagógiai központ munkatársaival közösen végzik az iskolapszichológusok és a fejlesztő pedagógusok munkájának koordinálását, ugyanakkor jól felszerelt kabinetben foglalkozhatnak az írási, olvasási és tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekkel, valamint azokkal, akik logopédus szakember segítségére szorulnak. /Takács Éva: Új központ a tudás szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

A szenátusban nyújtotta be október 14-én régióátszervezési tervezetét az RMDSZ. A struktúraváltoztatás szándékát már jövőre kellene jelezni az Eurostatnál, állítja Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető. Szerinte a tervezet elfogadtatásához a parlamenti választások nyomán kialakuló többséggel kell tárgyalnia az RMDSZ-nek. Az átszervezés egyik fő eredménye magyar szempontból Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint mindenképpen az kell legyen, hogy a Székelyföld egy régiót alkosson, erre alapozva lehet tovább lépni az autonómia felé. /Isán István Csongor: Borboly: a régióátszervezés lépés az autonómia felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Alapfokon pert nyert a Hargita megyei képviselő-testület MPP-s frakciója az RMDSZ-frakció ellen, miután a bíróság elé terjesztette a szerinte törvénytelen módon megválasztott szakbizottságok ügyét. A csíkszeredai törvényszék megsemmisítette a szóban forgó határozatokat. A Hargita Megyei Tanács RMDSZ-frakciója megfellebbezi a törvényszék határozatát. /Pert nyert az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Gyergyószentmiklóson szervezett találkozót a hegyi turizmus fejlesztése témakörben a Hargita megyei önkormányzat, az intézmény égisze alatt működő Salvamont Hegyimentő Szolgálat, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett földrajz kara, a Gyergyói-medence polgármestereinek részvételével. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a hegyi turizmus, illetve a hegyimentő-szolgálat fejlesztését 2 millió eurós program keretében képzelték el. GPS-rendszerrel feltérképezik a turistaösvényeket, jelzésekkel látják el. Hargita megyét népszerűsítő infopultot szereltetett fel a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtéren. /Bálint Eszter, Jánossy Alíz: Biztonságosabb turizmus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati frakciója összegezte a Borboly adminisztráció 100 napját. Az elmúlt három hónapban Hargita Megye Tanácsa Borboly Csaba elnök vezetésével határozatok tömegét gyártotta, melyet az RMDSZ frakció szó nélkül megszavazott. Az MPP erőfeszítése a törvényesség betartásáért, valamint ellenzéki ellenőrző szerepének érvényesítésére beleütközött az RMDSZ szavazógépezetébe. Az MPP kérdéseit válasz nélkül hagyták. Jó példa erre a libáni út építése közben eltűnt aszfaltmennyiségre kérdése. Az MPP elleni támadásokra használják a megyei tanács kiadványait. Megakadályozzák az MPP részvételét a Hargita Népe napilapot felügyelő bizottságban, ezzel megerősítik a sajtó feletti RMDSZ-es uralmat. Az MPP példákat hozott fel az elmúlt időszakra. Többek között: az alakuló ülés törvénytelen volt, hiányzott a kétharmados többség, átláthatatlan a közpénzek felhasználása, a szakbizottságok összetételét és számát az RMDSZ-frakció erőből, egyeztetés nélkül szavazta meg. /MPP a Borboly adminisztráció 100 napjáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./