Díjátadással ünnepelték Gyergyószentmiklóson a magyar kultúra napját. A gálaműsoron Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szólalt fel. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója többek közt az Erdélyi Magyar Könyvklubot, a Pallas–Akadémia Kiadót, a Figura Stúdió Színházat és a Tarisznyás Márton Múzeumot tüntette ki. A helyi művelődési központ képviselői a Fábián Ferenc színjátszó csoport, a Portéka Egyesület, a Szent Miklós Kamaraegyüttes munkáját köszönték meg. /Jánossy Alíz: Kultúra napi díjátadás Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

A Középrégió tanácselnökei január 22-én részt vettek az Európai Régiók Gyűlése által Brüsszelben szervezett tanácskozáson, Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosának meghívására. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bunta Levente a valós megyei szintű pénzügyi autonómia létrehozásáról kérdezte Danuta Hübner biztost, illetve azokról az irányelvekről, amelyek a döntéshozatali kompetencia szintjét állapítják meg. /Megyevezetők Brüsszelben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke leszögezte, nem igaz, hogy az Európai Unióba való belépés után megszűnhet a gazdák támogatása. Valójában 2006-hoz képest ötször akkora mezőgazdasági támogatáshoz jut Hargita. /Kozán István: Százezer kérésre számítanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

Hargita Megye Tanácsa napirendre tűzte a csíki és a gyergyói kulturális központok működési szabályzatát. Idéntől ugyanis három egyenlő rangú és egymással partnerségi viszonyban álló intézmény látja el a kultúrszervezői feladatokat. A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ együttműködési megállapodást írt alá. /Régiók és kulturális központok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

A Hargita megyei tanács két esztendővel ezelőtt kiterjedt társadalomtudományi vizsgálatokat kezdeményezett a KAM – a Regionális és Antropológiai Kutatások Csíkszeredai Központja –, valamint a Sapientia Egyetem csíkszeredai társadalomtudományi tanszékének közreműködésével. Február 15-én a csíkszeredai sajtótájékoztatón Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Biró A. Zoltán egyetemi docens, a tényfeltárást végző munkacsoport vezetője és több kutató a „Székelyföldi elitek jövőképe” című vizsgálat témaköreit, illetve eredményeit ismertette. Arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb székelyföldi probléma, amely nem tűr halasztást, az infrastruktúra volt a válasz, majd rögtön utána a munkahelyek, a munkanélküliség, az alacsony bérek következtek. Tizenötször kevesebben gondolták azt, hogy az autonómia lenne a legsürgősebb, vagy éppen a népességmozgás megállítása. /Székedi Ferenc: A székelyföldi elitek jövőképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A székelyföldi társadalom elitjének jelentős része csakis a turizmusban látja a térség fejlesztési lehetőségét, pedig még számtalan olyan kilátás van, amely kitörési pontot jelenthet – hangzott el a Székelyföldi jövőkép program bemutatásán. A kutatók tapasztalata szerint a jövőkép-stratégiák kidolgozásában problémát jelent az abban jártas szakemberek hiánya, ezért a térség számára egyre fontosabb a jól képzett társadalomkutatók feltérképezése. /Kozán István: Csak a turizmusban látják a jövőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

Vidám és tanulságos történetként jellemezte a Krónika kérdésére György Attila csíkszeredai író kilakoltatásának történetét. Az ismert publicista néhány hete kiköltözött abból a szolgálati lakásból, amelyet a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőjeként bérelt a várostól. György Attila hat évvel ezelőtt költözött a kétszobás szolgálati lakásba, melyet az akkori helyi önkormányzat utalt ki számára. A szerződést a felek évente megújították, majd 2005 márciusától a városvezetés arra hivatkozva, hogy a polgármesteri hivatalnak szüksége van az ingatlanra, nem volt hajlandó a szerződést megújítani. György Attila szerint a városvezetők ily módon próbálnak leszámolni azokkal, akik az övékétől eltérő politikai nézeteket vallanak. Mint felidézte, Antal Attila alpolgármester ki is jelentette: a szolgálati lakást olyan személyeknek kell kiutalni, akik hasznosak a megyeszékhely számára. Ráduly Róbert polgármester cáfolta, hogy személyes konfliktus állna a kilakoltatás hátterében. „. „A Székelyföldet kiadó Hargita Kiadóvállalat a Hargita megyei önkormányzat tulajdonában van, tartsa hát el az, ne hárítsák kiadásaikat a városra” – összegezett Ráduly. /Csata Orsolya: Kiköltözött György Attila. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28.;

A magyar sajtószabadság napja alkalmából március 10-én a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Veszely Károly-díjjal tünteti ki a Székelyföld kulturális folyóiratot. A Székelyföld című kulturális folyóirat főszerkesztője, Ferenczes István kifejtette, a Székelyföld tíz év alatt bebizonyította, hogy szabad, szuverén, független sajtótermék. Nem kizárólag irodalmi lap a Székelyföld, gerincét a társadalomtudományok és az irodalom testvérművészetei, a képzőművészet, a zene, a színház teszik ki. A lap szerkesztése mellett felvállalták a Moldvai Magyarság megjelentetését, könyveket is adnak ki, évi 5-6 könyvet. Költségvetésük 70-80 százalékát a megyei önkormányzat adja, a többit pályázzák. Az erdélyi magyar sajtó – tisztelet az egy-két kivételnek – főleg a napilapok esetében, továbbra is pártsajtó maradt, az RMDSZ-t szolgálják. /Takács Éva: Jobban kellene vigyázni a magyar nyelvre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

Megalakulásakor az RMDSZ utánpótlását nevelő ifjúsági szervezetnek számított a MIT, a Magyar Ifjúsági Tanács, mára viszont önálló civil szerveződés. A MIT tizenkét év alatt megtett útját mutatja be a Másfél évtized című könyv, a Magyar Ifjúsági Tanács, az ernyőszervezet tizenkét évéről és az erdélyi magyar ifjúsági élet tizenöt évéről szóló interjúkötet. Sándor Krisztina MIT-elnök kifejtette, a könyvben megszólaló interjúalanyok részletesen beszélnek arról, hogyan kerültek a kezdeti időszak után egyfajta ellenzékbe az RMDSZ-ben. Ezt az ellenzékiséget kezdetben a Reform Tömörüléssel együtt vállalták. Ebben a helyzetben jött volna el az SZKT-tagság megújítása 2001-ben, az RMDSZ vezetői azonban nem fogadták el az SZKT-tagságra jelölt személyek listáját. Ekkor a MIT úgy döntött, nem érdemes bent maradni ebben a rendszerben, mert nincs lehetőség a megváltoztatására. A MIT vezetősége nem tudta elfogadni azokat a döntéseket, amelyeket a csúcsvezetés hozott, a sorozatos megalkuvásokat és a nyomásgyakorlási helyzetek kihagyását, elég a Petőfi–Schiller egyetem terve körüli botrányra gondolni. A MIT tagjai látták, hogy a kormányra lépés után az erdélyi magyarság érdekein a pártérdek kerekedik felül, ezt nem lehetett vállalni. A MIT volt az a szervezet, amelyik először vállalta a nyilvános szakítást az RMDSZ csúcsvezetőségével. Az interjúgyűjteményben az akkori MAKOSZ-elnök, Borboly Csaba (ma MIÉRT-társelnök, Hargita megye tanácsának alelnöke) azt állította, hogy aljas leszámolás áldozata lett, hamis bizonyítékok alapján távolították el a MIT-ből. Sándor Krisztina elmondta, Borboly a sikkasztásra biztató leveleinek az elnökség kezébe kerülését nevezi leszámolásnak, azonban a tények tények maradnak. Nagy Pál a vele készített interjúban kijelentette, hogy két tagszervezet (az OMDSZ – Országos Magyar Diákszövetség és a RODOSZ – Romániai Doktorandusok Szövetsége) csak hátráltatja a MIT-et, inkább hagyni kellene őket a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott ifjúsági szervezet) felé közeledni. Sándor Krisztina rámutatott, az OMDSZ a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, emellett együttműködik a MIÉRT-tel is. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz. A RODOSZ MIT-beli szerepe a múltban több évig az OMDSZ-éhez hasonló volt. A legtöbb ideig elnökségi szerepet vállaló Veres Valér nemzeti liberális szemlélete meghatározta a szervezet álláspontját. Ugyanaz a helyzet a RODOSZ-szal is, mint az OMDSZ-szel: anyagilag függ az RMDSZ-től. A MIT továbbra is olyan szerepet játszik az erdélyi magyar közéletben, mint most, alapvetően civil szövetség. /Bagoly Zsolt: Hat éve járja a maga útját a MIT. Nem lehetett beletörődni az RMDSZ sorozatos megalkuvásaiba. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

Hargita és Maros megye együttműködését szorgalmazó tanácskozás színhelye volt március 19-én Marosvásárhely, melyen részt vett a két megyei tanács elnöke, továbbá az infrastrukturális fejlesztésért felelős alelnökök, az urbanisztikai és gazdasági szakbizottságok elnökei és a gazdasági igazgatók. A Ditróból induló 153-as út feljavítására a két megyei tanács összehangoltan készíti el a tervezést, majd a kivitelezésre közösen keres uniós forrást. Megállapodás jött létre a vízbevezetési munkálatok összehangolására is. Az eredményes együttműködés érdekében közös állandó szakbizottságot hoztak létre. /Megyeközi együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Magyarországi orvosok végeznek a héten szűrővizsgálatokat Kobátfalván. Egész hetes program kezdődött Kobátfalván a magyarországi Bács-Kiskun megye önkormányzata, kórháza, több civil szervezete és a Hargita megyei tanács részvételével. A kobátfalviak és Bács-Kiskun megye közötti kapcsolat még a 2005-ös árvíz után kezdődött, azóta is segítették az árvíz sújtotta közösséget. A jelenlegi ingyenes szűrővizsgálatokat nyolc magyarországi orvos végzi. A magyarországi vendégek több adományt is átadnak, számítógépeket, könyveket, a székelyudvarhelyi városi kórház pedig a Nemzeti Szív Alapítvány adományát veheti át. Az egész hetes rendezvénysorozat keretében átadják a felújított kobátfalvi óvodát, majd emlékoszlopot avatnak az árvíz áldozatainak emlékére. /Kiss Edit: Szűrővizsgálat a Bács-Kiskun megyeiektől. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Május 1–13-a között több helyszínen ifjúsági napok zajlanak Csíkszeredában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke fontosnak tartja, hogy a szórakoztató programok mellett felhívják a figyelmet az európai értékekre is. Általános műveltségi és ügyességi vetélkedőt, tőzsdejátékot, újságírói műhelymunkát, maratoni sportvetélkedőt, drogmegelőző kiállítást is tartanak. Díjazták a közösségért kiemelten tevékenykedő fiatalokat, a legeredményesebb ifjúsági szervezeteket és az ifjúságbarát önkormányzatokat. A közösségért munkálkodó fiatalok közül díjat kapott a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, aki az Északkelet-Hargita Kistérségi Egyesület ügyvezetője és az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Elismerésben részesült a csíkszentmihályi Fodor Zoltán és a balánbányai Drella Eduard a hagyományőrzésben és közösségformálásban elért érdemeiért. A legeredményesebb ifjúsági szervezetnek a csíkszeredai Nefelejcs együttes bizonyult, valamint kitüntették a Madarasi Ifjúsági Fórum – Mifor egyesületet és a balánbányai Concordia Hagyományőrző Egyesületet is. Ifjúságbarát önkormányzatként díjazták Csíkszentgyörgy, Máréfalva és Gyergyóditró elöljárói testületét. /J. A. : Közösségformálókat díjaztak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Negyedik alkalommal tartották a hét végén a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésében Tusnádfürdőn. A rendezvény a Gyermekközpontúság és pedagógusképzés keretcímet kapta. /Pedafórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Háromszék után a Hargita Megyei Tanács is létrehozta saját fejlesztési intézményét. A hét évvel ezelőtti közös tervek helyett külön utakon hozott létre gazdasági fejlesztési intézményt Kovászna és Hargita megye önkormányzata: a Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesület már működik, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség május 9-én nyitja meg kapuit. A tervek szerint 21 szakembert foglalkoztatnak majd, egyelőre azonban csak 11 alkalmazottal indul a tevékenység. – 2013-ig 60 milliárd eurós, fejlesztésre szánt pénzösszeg érkezik Romániába. Ennek megpályázását nem bízhatjuk másokra vagy a véletlenre. A megyei önkormányzatnak kell mindent megtennie, hogy minél több pénz érkezzen a régióba” – indokolta az intézményalapítást Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta: a Kovászna megyei ADETCOV és a Hargita Megyei Fejlesztési Egyesület együttműködik majd a térség fejlesztése érdekében. A két megye elöljárói közötti nézeteltérés egyébként nem új keletű. Az áprilisban létrehozott Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesülethez 37 település szeretne csatlakozni. A Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel. Később a nevét Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézetre módosították. A Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézet létrehozásáról még nem mondtak le az érintettek. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Külön utakon a székely megyék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

A Hargita megyei tanács ünnepi ülését Énlakán tartotta. Az énlaki unitárius templomban a szakmai szervezetek javaslatára életműdíjakat adtak, majd kiosztották a Hargita Megyéért díjat. Az idei életműdíjasok: a Hargita Megyei Orvosi Kollégium javaslatára dr. Megyes Tibor csíkszeredai sebész, osztályvezető főorvos; a megyei sportigazgatóság javaslatára Bálint Ferenc székelyudvarhelyi labdarúgóedző; a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára Silló Géza csíkszeredai testnevelőtanár; a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa; a gyergyószárhegyi alkotóközpont javaslatára a máréfalvi születésű Balázs Imre váci festőművész. Rendhagyó módon idén két személyiség kapta a Hargita Megyéért díjat: a marosfői születésű dr. Suciu Petru professzor, fizikus, valamint az énlaki születésű dr. Toró Tibor akadémikus. /Sarány István: Életműdíjat kapott Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Térségi innováció: a helyzetképektől a stratégiáig címmel tartottak értekezletet május 25-én Hargita Megye Tanácsa, a Sapientia – EMTE, valamint a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezésében Csíkszeredában. Az eseményen bemutatták a Biró A. Zoltán által összeállított, a székelyföldi elitek jövőképéről szóló tanulmánykötetet is. Az egynapos tanácskozáson több hazai és magyarországi szakember tartott előadást a térségfejlesztési témakörrel kapcsolatosan. /Kozán István: Térségfejlesztési konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

Hargita megyében még tervbe sem vették, Kovászna megyében elkezdték az iparipark-projektet. Miközben az erdélyi és partiumi városok többségében lassan már be is népesültek az ipari parkok, Székelyföld lemaradással küzd. Hargita megyében egyetlen ipari park sincs, és sem a megyei, sem a települések önkormányzatainak költségvetésében nem szerepel tervezett beruházásként ipari park létesítése. Márton András, a Hargita megyei önkormányzat nemrég létrehozott fejlesztési ügynökségének vezetője ördögi körként jellemezte az ipari parkok helyzetét. „Nem épülnek parkok, mert nincs betelepülő vállalkozás, és nem jönnek cégek, mert nincsenek ipari parkok. ” A háromszéki Gidófalván épülő ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig beköltöznek az első befektetők – ígérte Tartán László. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a külföldi befektetők idevonzásánál is fontosabb céljuk a helyi üzletemberek megerősödésének támogatása. /Felemás székely „iparosodás” = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Egy évig jelzi majd a felhúzott román nemzeti zászló, hogy ez román föld – jelentette ki június 26-án, a román nemzeti lobogó napja alkalmával szervezett csíkszeredai ünnepségen Strujan Constantin prefektus. Az ünnepség az ortodox püspöki templomban kezdődött, ahol megszentelték a lobogót, majd a Csíki Játékszín és a román katona emlékműve közötti téren folytatódott, azon a helyen, amelyet a román hivatalosságok és a román nyelvű sajtó a Trikolór terének nevez. Az ünnepségen részt vett Bunta Levente, a megyei tanács elnöke, megyei hatóságok és intézmények vezetői, valamint a fegyveres testületek és rendfenntartó erők képviselői. A rendezvényt egyházi áldás és katonai díszszemle zárta. /A trikolór napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Hargita megye kistérségi társulásainak vezetői találkoztak június 29-én Tusnádfürdőn. – Tíz évvel a kistérségek megalakulása után még ott tartunk, hogy keressük azok helyét és létjogosultságát a megye életének körforgásában – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A tanácskozáson mindegyik kistérségi ügyvezető beszámolt az általa vezetett társulás tevékenységéről. Az intézményvezetők nagy része nehezményezte a polgármesteri hivatalok és a helyi cégvezetők érdektelenségét tevékenységük iránt. – Egy személyben viszont nem lehet maradandót alkotni, ezért a közeljövőben legalább öt-öt emberrel kellene gyarapítani a kistérségi irodák személyzetét – javasolta Gál Kálmán, a Felcsík kistérség ügyvezetője. A beszélgetésen a jelenlevők ez évi terveikről is szóltak. Homoródszentmártonban például a községközpontot akarják korszerűsíteni, a Pogány-havas kistérségben pedig a régi épületek rekonstruálásán és azok karbantartásán dolgoznak. Alcsíkon az ottani egyesület a csíkszentimrei Büdösfürdőn egy tanulmányi ház felújításán fáradozik. A mostani összejövetelen Bogos Zsolt, a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztériumának vezérigazgatója az önkormányzati társulások pályázati lehetőségeiről tartott előadást. /Kozán István: Helykereső kistérségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

Helyzetfelmérésre és tanácskozásra hívta össze július 7-én Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont igazgatója a román és a magyar kulturális minisztérium illetékeseit, valamint a helyi és megyei önkormányzati képviselőket. A találkozó végén a felek megállapodást írtak alá, amely a további tennivalók listáját is tartalmazza. „A jogi helyzet tisztázása a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, az előtanulmányok elkészíttetése a megyei önkormányzat, illetve az alkotóközpont feladata lesz” – vázolta a tárgyalás eredményét Kassay Péter igazgató. Dan Nicolae, a román szaktárca műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője elmondta, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal 1998-ban kötött megállapodás a mindkét fél számára kiemelkedően fontos műemlékek jegyzékét is tartalmazza. A listán szerepel a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is. Sebestyén József, a magyar Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa a múlt év decemberi közös kormányülés eseményeit elevenítette fel. Ekkor döntötték el, hogy a két kormány anyagilag és szakmailag egyaránt támogatja a magyar és román kulturális örökséghez tartozó műemlékek felújítását, megőrzését. /Jánossy Alíz: Helyszíni szemlén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Tusnádon, a Miért által szervezett EU-táborban július 12-én Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének elnöke a közigazgatásban jelen levő korrupcióról tartott előadást, Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi szintű fejlődési lehetőségekről, a regionális fejlesztésekről, Winkler Gyula államtitkár az unió hétéves költségvetéséről számolt be, Antal István RMDSZ-képviselő a fiatal vállalkozóknak adott tanácsokat, Takács Emőke, az OTP Bank Románia munkatársa a fiatalok pénzszerzési lehetőségeit mérlegelte. Szász Attila államtanácsos a tanulás és a piac adta lehetőségek kihasználására ösztönözte a jelenlevőket. Csáka József, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke a romániai kis- és közepes vállalkozások versenyképességéről beszélt. /Iochom István: Gazdaságról, korrupcióról, fejlődésről (Tusnád, EU-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Megdöbbenéssel és felháborodással láttam, hogy az Ablakban című szobrom – melyen két évig dolgoztam ingyen Gyergyószárhegyen magyar nemzetem felemelkedéséért – több mint egy hónap óta, sok más értékes szobor társaságában a talapzat nélkül a földön a fűben hever, írta Vincefi Sándor szobrászművész Hargita Megye Tanácsának írt nyílt levelében, hozzátéve, ez az állapot évek óta jellemző a szoborpark alkotásaira. Amennyiben 30 nap leforgása alatt rendet nem teremtenek a korszerű elvárások szintjén, Vincefi elszállítja szobrát Szárhegyről és a többi kollégáját is felszólítja, hogy ugyanígy cselekedjenek. /Vincefi Sándor, Csíkszereda: Szobrok a fűben. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

A 2005. augusztus 23-án bekövetkezett udvarhelyszéki árvíz áldozataira emlékeztek augusztus 23-án Székelyszentléleken. A tizenhat emberéletet követelő tragikus események második évfordulóján istentiszteletre, megemlékező beszédekre, kulturális műsorra egyaránt sor került a Nyikó-menti településen. Székelyszentlélek és Malomfalva határában egy évvel ezelőtt emelt emlékművet az áldozatok, valamint a páratlan összefogás emlékének Hargita Megye Tanácsa. Zavaczky Walter szobrászművész impozáns alkotása előtt ismét lerótták kegyeletüket a jelenlévők. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket, majd részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak. Augusztus 23-án valamennyi udvarhelyszéki árvíz sújtotta településen templomi szertartással, valamint harangszóval emlékeztek a két évvel ezelőtti tragikus eseményekre. /Szász Emese: Az árvíz áldozataira emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Új pénzforrásokat hozhat az érintett településekre az a nyolcmillió euró értékű Borvizek Útja projekt, mely Hargita és Kovászna megyében hat ásványvízforrást és gyógykezelő helyet érintene. Augusztus 31-én nyújtja be a Borvizek Útja elnevezésű projekt műszaki dokumentációját a háromszéki önkormányzat. – Várhatóan jövő májusban indul a projekt, nyilatkozta Vajda Lajos, a Hargita megyei tanács alelnöke. /Lesz-e Borvizek Útja Székelyföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Gazdasági helyzetfelmérést készített Székelyföldön a Cotidianul bukaresti napilap. Hargita megyében az egy főre eső GDP 4023 eurót ér el, ez közel van az országos átlaghoz (4500 euró), és ezzel országos szinten a 18. helyen áll. A havi átlagjövedelem az országos átlag alatt van, csupán 186 euró a 246-hoz képest. Bevétel szempontjából az ország 27. megyéje, az elosztott pénzek szempontjából a harmincötödik, azaz többet fizet be az államkasszába, mint amennyit kap. A helyzet hasonló Kovászna megyében is. Hargita megye gazdasága krónikus pénz- és befektetőhiányban szenved. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, hogy a magyarországi befektetők többsége Bukarestben és az ország nyugati részében található, /Milyen gazdagok a székelyek? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

A következő választási ciklus reménybeli önkormányzati tisztségviselőinek felkészítését szolgálta az a képzéssorozat, amelynek Homoródfürdő adott otthont az elmúlt hét végén. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) szervezésében zajló képzésen mintegy félszáz – elsősorban székelyföldi – önkormányzatis (polgármester, alpolgármester és képviselő), illetve ifjúsági szervezeti vezető vett részt. A jelenlévőknek Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna államtitkár, Klárik László SAPARD-elnök, Jakab István vezérigazgató és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott előadást. /Csinta Samu: Képzés pénzteremtésre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Gyergyószéki felekezetek kapják idén Hargita megyében a megyei tanács által kiutalt egyházi támogatást. 135 ezer lej áll a különféle felekezetekhez tartozó magyar és román gyülekezetek rendelkezésére annak a korábbi megállapodásnak az értelmében, miszerint a megyében évente más-más régió kap jelentősebb összeget. Idén a legnagyobb összeget a gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia kapta, a pénzt a Bucsin negyedbeli Szent István-templom építésére fordítják. A gyergyóalfalvi Szentháromság-templom javítási munkálataira is adtak támogatást, továbbá a gyergyóditrói nagytemplom tatarozására, továbbá a tekerőpataki és salamási katolikus templomok tatarozására. A román egyházközösségek kevesebb összeghez jutottak, mert a Hargita megyében lévő ortodox és görög katolikus plébániákat tekintélyes összegekkel támogatja a kormány. /Jánossy Alíz: Idén Gyergyót támogatják. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./