Dec. 7-én Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács épületében nyújtották át a november 26-ai választásokon mandátumot szerzett képviselőnek és szenátoroknak a mandátumot igazoló levelet Verestóy Attila és Sógor Csaba szenátoroknak, valamint Asztalos Ferenc, Antal István, Garda Dezső, Kelemen Hunor és Ráduly Róbert Kálmán képviselőnek. /(Daczó Dénes): Átvették a megbízó levelüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A Felső-Homoród mente Kistérség és az Alcsík Kistérségi Társulás szervezésében került sor dec. 1-2. között Homoródfürdőn a kistérségi menedzserek találkozójára. A kistérségek elsősorban a magyarországi mintát követve jöttek létre, és céljuk az adott kistérség gazdasági és kulturális fejlesztése. Ezek a kistérségek a földrajzi sajátosságok figyelembevételével néhány község közigazgatási területét teszik ki, így segítve az egy község erejét felülmúló beruházások megvalósíthatóságát. Ez a kezdeményezés az országban még csak Hargita megyében létezik, ahol jelenleg már 14 kistérségi társulás van. Ezen kistérségi társulások vezetőinek képzésére folyt a mostani találkozón. Több témakört megvitattak. Ezek között szerepelt például: A fenntartható fejlődés sajátos problémáinak azonosítása. - A térségmenedzserek szerepe a vidékfejlesztésben. - A kistérségi fejlődési stratégiák integrációja a nagyobb régiók stratégiájába, kapcsolatok az EU regionális politikájával. Eljöttek magyarországi szakemberek, továbbá jelen volt Kolumbán Gábor, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa, Oktatás és Kultúra Szakbizottságának elnöke, Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke is. /Lázár László, Felső-Homoród mente Kistérség, Lövéte: Kistérségi menedzserek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

A Kárpátok Eurorégió romániai tagjai ötödik ülésüket tartják december 13-14. között, a helyszín ezúttal Csíkszereda - nem véletlenül, hiszen ez az első olyan ülés, melyen Hargita megye teljes jogú tagként vehet részt. A találkozón Romániából Szilágy, Szatmár, Botosani, Suceava, Máramaros és Hargita megye tanácsai képviseltették magukat, Hollandiából Pieter van Run, Belgiumból Patrick Dautrebande és Pierre Gerard képviselték az Eurorégiót. Dec. 13-án a megyei tanács épületében az Eurorégió romániai tanácsa ülésezett, a fő téma a Sánduly Edit programfelelős által készített javaslat megtárgyalása volt - ez arról szólt, hogy milyen területeken kapcsolódhat be Hargita megye a Kárpátok Eurorégió tevékenységébe. Az elhangzottak szerint Hargita megye jövőbeli együttműködésének fő elemei a következők: mikrorégiók együttműködése, Hargita megye fejlesztési intézményeinek integrálása a nemzetközi kapcsolatrendszerbe, a gazdasági szféra, főleg a turizmus fejlesztése a kínálkozó lehetőségek kihasználásával, a kis- és középvállalkozások támogatása, nyilván nem hiányzik az infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, a műemlékvédelem. A dec. 14-i programban szerepel egy látogatás a Vállalkozás inkubációs központban, a csíksomlyói kegytemplom megtekintése, majd egy kirándulás a gyergyószárhegyi kastélyba. /Eurórégiós ülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. dec. 14./

"2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./"

"A Hargita Megyei Önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Csíkmenaság volt a házigazdája. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működése, közrend, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás, helyi vagyon kérdését. A parlamenti képviselők tájékoztatták a résztvevőket a törvényhozás legfrissebb eredményeiről. /Polgármesteri találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"

"Elnök nélkül marad az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Lemond a romániai magyar kisparlament (SZKT) elnöki tisztségéből és a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségéből Dézsi Zoltán. Mindez várható alprefektusi kinevezésével áll összefüggésben. ″Az alprefektusi tisztségekbe az RMDSZ által is elfogadott emberek kerülnek, de a Szövetség nem vállalt kormányzási szerepet, ezért nem fogadható el, hogy az alprefektus RMDSZ- tisztségviselő is legyen″ - magyarázta. A politikus egyébként 1994 februárjában Csiha Tamást váltotta fel a Szövetség legfőbb döntéshozó szervének élén. Akkor Borbély Ernővel szemben, 1995-ben pedig Kelemen Atillával és Somai Józseffel szemben nyerte el a tisztséget. 1997-ben a gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségről mondott le, amikor Hargita megye prefektusává nevezték ki. Most a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségétől, az SZKT-elnökségtől és a Gyergyószéki RMDSZ-elnökségtől kell megválnia cserében az alprefektusi kinevezésért. Dézsi szerint az SZKT feltehetőleg nem választ új elnököt következő ülésén. - A testület megújítását, a belső választások megszervezését már 1993 óta előírja az RMDSZ programja. Markó Béla úgy vélte, hogy májusban lehetne urnákhoz hívni az erdélyi magyarságot. - Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés platform SZKT-képviselője az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordult, kérvén a kormánypárttal kötött megállapodásról tartott szavazás felülvizsgálatát. A Szövetség szabályzata értelmében az SZKT elnökének sarkalatos (2/3-os) szavazást kellett volna elrendelnie a protokollumról, az ülésvezető Dézsi Zoltán azonban ezt nem jelentette be. ″Mindenbe bele lehet kötni - jelentette ki a beadványra reagálva Dézsi Zoltán -, a szavazást azonban biztos, hogy nem ismételjük meg.″ Amint az SZKT-elnök felidézte, a határozat ellen szavazók, és a tartózkodók száma a küldöttek ötödrészét sem tette ki. ″Az Állandó Bizottság a szavazás előtt megtárgyalta a kérdést, tudtuk, hogy kétharmados döntésre van szükség″ - jegyezte meg az elnök. Elismerte azonban, hogy hibázott, amikor nem mondta ki hangosan is, hogy sarkalatos szavazás következik. /Gazda Árpád: Dézsi Zoltán leköszön tisztségeiből. - A szabályzatfelügyelő bizottság előtt az RMDSZ-PDSR megállapodás megszavazása = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanácselnök Magyarországon különböző szervezetekkel és a testvérmegyékkel tárgyalt. Budapesten a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökével, Edvi Péterrel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral a csíkszentmártoni gyermekotthon beruházása ügyében tárgyaltak. A magyarországi partnerrel közösen építik meg az elhagyott csecsemőket befogadó központot. A Zala megyei Közgyűlés hivatalos meghívására érkezett Zalaegerszegre Hargita megye küldöttsége. Zala megyében, ezek 60%-ban saját jövedelmükből finanszírozzák tevékenységüket. A küldöttség tagjai rövid látogatást tettek Muravidékre. Szlovéniában meglátogatták a lendvai várat. /Ígéretes kapcsolattartás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./"

"Beiktatták Hargita megye alprefektusát, Dézsi Zoltánt, aki az elmúlt fél évben a Hargita Megyei Önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be. (Ezt megelőzően 1996 decemberétől Hargita megyében a kormány képviselője volt, három és féléven át.) Dézsi elmondta: ezután fogja megfogalmazni az RMDSZ SZKT elnöki tisztségéről való lemondását, de nem tisztázott, hogy az RMDSZ Gyergyó Területi elnökségről is le kell-e mondania. /(Daczó Dénes): Dézsi Zoltán továbbra is az RMDSZ hasznos embere akar maradni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"

"A Falufüzetek sorozat kilencedik darabjaként megjelent Benedekfi Emília és Fazakas Ilona munkája: Siménfalva rövid története /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Infopress Rt. Nyomda/, melyet az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet adott ki, a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központjának támogatásával. Siménfalva lakossága meghaladja az ezer főt. A falut az 1333-34-es pápai tizedjegyzék említette először. Székely Mózes, a későbbi erdélyi fejedelem udvarházat építtetett itt. - A sorozatban erről a vidékről eddig Homoródalmás, Székelyderzs és Homoródkarácsonyfalva jelent meg, előkészületben van a Fiatfalváról, Városfalváról és Székelyszentmihályról szóló füzet. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem falujáról. Siménfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./"

"Szállodát vásárolt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a romániai Hargita Megyei Önkormányzat által alapított, magyar-román érdekeltségű SZABO-HAR Kft. Hargitafürdőn. Licitálás révén jutott az önkormányzati társaság az 50 személyes hegyi szállodához. A létesítményt a Szabolcs és a Hargita megyei önkormányzat, a kft.-n keresztül közösen hasznosítja majd, az elsődleges tervek szerint nyírségi gyerekeket, illetve polgármester hivatali dolgozókat is üdültetnek majd ott. A magyarországi delegáció Csíkszeredán részt vett a Hargita Megyei Tanács ülésén, melyen a kapcsolatok javításának lehetőségeiről, a gazdasági cégek együttműködésének kialakításáról is szó esett. /Szállodavásár Hargitafürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Csíkszeredában a Regionális Képzési Központban a Hargita Megyei Önkormányzat a romániai Nyílt Társadalomért Alapítvánnyal együtt indította elindította a Kelet-Kelet programot, vidékfejlesztési szakemberek képzésére. A program első lépéseként szemináriumsorozatot szerveznek kistérségi menedzserek, térségi szakértők számára "Vidékfejlesztés és stratégiai fejlesztés " témakörben. A szeminárium és műhelymunka a tulajdonképpeni szakmai program előkészítője, amelynek legfontosabb része kéthetes Zala megyei tanulmányút és szakmai felkészítő. /Kelet-Kelet program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./"

"Márc. 18-31. között Hargita megye 13 kistérségének képviseletében 15 kistérségi menedzser, valamint a Hargita Megyei Önkormányzat négy szakembere Zala megyei szakmai tanulmányúton vesz részt, mely a Zala Megyei Önkormányzat támogatásával a Kelet-Kelet program történik. Tapasztalatátadás történik, a Hargita és Zala megyei önkormányzatok, társulások, kamarák és civil szervezetek, intézmények közötti együttműködés fejlesztése. /Tanulmányút Zala megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./"

"Márc. 28-án Csíkszereda megyeházán tartotta soros munkaülését a Központi Fejlesztési Régió vezetőtestülete. A fejlesztési régió Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Brassó és Szeben megyéket tömöríti, e megyék képviseletében a megyei önkormányzatok elnökei, valamint a prefektusok jelentek meg a tanácskozáson. Az ülésen beszámoló hangzott el a Központi Fejlesztési Ügynökség 2000 évi tevékenységéről és megvitatták az idei munkatervet. A résztvevők megvitatták egy Regionális Fejlesztési Tanács létrehozásának tervét. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei Önkormányzat elnöke elmondta, hogy fontos volt a megbeszélés, mert most következnek a pályázati kiírások. /Sarány István: Csíkszeredában ülésezett a központi régió vezetőtestülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./"

"A Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ tevékenységének támogatásáról írt alá stratégiai együttműködési szerződést Michelberger Pál akadémikus, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke és Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az MTESZ elsősorban szellemi támogatást nyújt, amelynek első lépéseként a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központtal való együttműködés szorosabbá tétele. Michelberger Pál szerint az MTESZ határon túli programja - a műszaki szakemberek, a kutatók, a fejlesztők, azaz a tudásipar aktivizálásával - a regionális innovációt szolgálja. A magyarországi tudomány és technikaházak gyakorlatára alapozva egy olyan program elindítását tűzték ki célul, amelynek végeredményeként a határon túl technológiai ügynökségek jönnek létre, s különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá az adott térség gazdasági, műszaki, tudományos fejlesztéséhez. Bíró Zoltán, a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ szervezője, a humánantropológiai műhely vezetője azt emelte ki, hogy az együttműködés keretében a csíkszeredai és a város környéki műszaki szakemberek magyar nyelven juthatnak hozzá a nélkülözhetetlen szakmai ismeretanyaghoz. /Tudásiparral a regionális innovációért. MTESZ-Hargita megyei együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Ápr. 17-22. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ rendezésében a X. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Idén 13 diákszínjátszó csoport vetélkedik, 2 csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az idei ODIF koncepciójának kidolgozásába fiatal szakembert, Csíky Csengele színművészt és drámapedagógust vontak be. Ezúttal nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé közeledésre helyezik a hangsúlyt. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente dékán vezetésével műhelymunkákon vesznek részt, és az itt elkészített előadást a fesztivál utolsó napján közönség elé viszi. Az ODIF héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrijének elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /X. Országos Diákszínjátszó Fesztivál - ODIF. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A fellépők között van a Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Krasznai Ipari Iskolacsoport, Szilágysomlyó gimnáziuma, Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely, Áprily Lajos Gimnázium, Brassó, Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Szilágycsehi Iskolacsoport, Kölcsey Ferenc Kollégium, Szatmárnémeti, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy és az Árpád Szakképző Iskola, Székesfehérvár színjátszó csoportja. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Egész napos színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Ápr. 17-én tartották Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A tavalyi fesztiválhoz képest idén kétszeres költségvetésből tudják lebonyolítani a diákszínjátszók találkozóját, s ezért is - a korábbi fesztiváloktól eltérően - a jelen rendezvény nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé való közeledésre helyezi a hangsúlyt. Megnyitóbeszédet mondott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve Béres András rektor. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Életképes színházi rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./"

"Magyarországi segítséggel vezetik be a földgázt a Székelyföldre. A mintegy hatvanezer családot érintő tervet a helyi bejegyzésű Harghita Gaz Rt. végezné, a munkálatok finanszírozását pedig román kormánygarancia mellett az ABN AMRO Bank budapesti fiókjának 25 millió dolláros kölcsöne biztosítja. - A Harghita Gaz Rt.-t márciusban alakította a Hargita megyei tanács és a szolnoki Electrosoft Holding Kft. Az új cég az ABN AMRO Bank kölcsönét kétéves türelmi idővel tíz évre kapta meg, igen kedvező, 6,3 százalékos kamat mellett. /Magyarok vezetik be a földgázt Székelyföldre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Ápr. 17-én ünnepélyesen megnyitották Csíkszeredában a IX. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF), amelynek főszervezője ez évben a Hargita Megyei Kulturális Központ (MKK), anyagi támogatója pedig Hargita Megye Önkormányzata. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektora köszöntőjében a színházkedvelő közönség kialakításának fontosságáról beszélt. A találkozó során tizenegy csapat mutatja be előadását a verseny keretében, két csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az ODIF-nak héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrije van: elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /A játszás öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Ápr. 17-én kezdődött a fesztivál, mely évek óta a színművészeti főiskolákra felvételizők fóruma is. A rendezők deklaráltan a profizmus felé való közeledésre helyezték a hangsúlyt. Idén 13 diákszínjátszó csoport vesz részt a találkozón. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem dékánja vezetésével műhelymunkákon vesznek részt. A rendezvény szakmai fővédnöke Béres András egyetemi rektor, színházigazgató; társadalmi fővédnök Zsombori Vilmos, Hargita Megye Önkormányzatának elnöke. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A színművészeti egyetem nulladik évének is nevezhető a fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./"

"Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

" Az urbanisztika, területrendezés, ezen belül az infrastruktúra, a víz-, gáz-, csatornahálózatok, valamint az utak és az információs infrastruktúra tartoznak a hatáskörébe, nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a vele készült beszélgetésben. A gázberuházás elindítására /amelyre külföldi hitelt nyert a megye/ szükséges van a román kormány garanciájára. Ez több lépcsős folyamat, először a tervet kell jóváhagynia a pénzügyminisztériumnak, azután a kormánynak, majd ugyanezt az utat pénzügyminisztériumhoz és kormányhoz végig kell járni a garanciakéréssel. A kormánygarancia birtokában megindulhat a tervezés, a tervek ellenőrzése és a kivitelezés. - Az útjavításoknál komoly javításokra nem lesz elég pénzük, maradnak a kis javítások. - A Gyergyó és Csík közötti útszakasz már nemzeti út, az Országos Útügynökség dönt a sorsáról. - A megyei tanács önrendelkezéséről megállapította, hogy éppen ellentétesen: újra centralizációs folyamat indul: a kormány célja a prefektúra intézményének megerősítése. A megyei tanács és a helyi önkormányzatok kapnak bizonyos feladatokat, gyakran anélkül, hogy ezekhez pénzforrásokat is kapnának, de valódi önkormányzatról még nem beszélhetünk. /Gál Éva Emese: "Egy rugalmasabb intézményt szeretnék" Beszélgetés Petres Sándorral, a Hargita Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem múlt heti illyefalvi akadémiai napjai Sepsiszentgyörgyre kihelyezett pódiumbeszélgetésén a polgárvárosok, polgárosodás a Székelyföldön volt a téma. Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácsának tagja azt a székelyföldi jövőképet vázolta, mely szerinte a régió Európához tartozását szavatolja. Szerinte el kell tűnnie annak a különbségnek, ami jelenleg a falu és a város között létezik, létre kell jönnie annak az együttműködésen alapuló, kiegyensúlyozó versenynek. Ide kell vonzani a felkészült szakembereket, és ezzel párhuzamosan helyben kell felsőfokú oktatási intézményeket létesíteni. A protestáns szabadegyetem házigazdája, Kató Béla illyefalvi református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője leszögezte, hogy polgár csak az lehet, aki tulajdonos. /(fekete): Polgár csak az lehet, aki tulajdonos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"

"A Hargita megyei Művészeti Népiskola létjogosultságát több ízben megkérdőjelezték. Több megyében meg is szüntették a népiskolákat. A Hargita megyei Művészeti Népiskolát 1978-ban alapították, s az azóta eltelt két tucat esztendő alatt tíz igazgatója volt. - Beleuntak, belefáradtak- vélekedett Péter Csaba, a tavaly kinevezett igazgató, aki új menedzseléssel kívánja "talpra állítani" az intézményt. A Művészeti Népiskola szolgáltatásait minden állampolgár igénybe veheti. Az oktatás a minisztérium által kidolgozott tantervek, illetve a Hargita Megyei Önkormányzat által jóváhagyott beiskolázási tervek alapján történik. Az intézmény hatáskörébe tartozik a Hargita megyei előadóművészek, alkotók, mozgásművészeti oktatók képzése, a tanulók tehetségének felfedezése, továbbá Hargita megye városaiban és falvaiban az amatőr művészeti megnyilvánulások minőségének emelése, előadások, kiállítások szervezése. A Művészeti Népiskolának a megyében összesen 481 hallgatója van, Csíkszeredában 17 szakon 312 hallgató tanul; Gyergyószentmiklóson 10 szakon 78 hallgató; Székelyudvarhelyen 3 szakon 38 hallgató; Maroshévízen 4 szakon 34 Szentegyházán és Székelykeresztúron egy-egy szakon 9, illetve 10 hallgató. A Művészeti Népiskolának 16 alkalmazottja van, ebből 11 tanár, előadó, referens; továbbá 33 betanító szakembert foglalkoztat. A tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsgát oklevéllel igazolják. Az oklevél Romániában és külföldön is elismert. /Szatmári László: A Hargita megyei Művészeti Népiskola tevékenysége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"Csereművész-akció zajlik Gyergyószárhegyen, a Budapest V. kerülete Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa, Gyergyószárhegyi Alkotóközpont közti egyezmény alapján. E cseretábort augusztus végén a hagyományos Barátság Képzőművészeti Alkotótábor követi. Az V. Kerületi Önkormányzattal közösen aláírt szándéknyilatkozatban leszögezték, ezentúl minden évben "művészcserélnek", hiszen a Hargita Megyei Tanács Gyergyószárhegyen, a Budapesti Önkormányzat a magyarországi Rozsnyón működtet alkotótábort. Ezekre a helyszínekre kölcsönösen küldenek művészeket. Öt kolozsvári képzőművészt is vendégül láttak az idén. Aug. 28-án a (volt) Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor nyitja meg kapuit Gyergyószárhegyen. Az először 1974-ben megtartott tábornak Márton Áron püspök akkoriban huszonöt évre a gyergyószárhegyi ferences kolostort is bérbe adta. S noha ez a szerződés már rég lejárt, azóta háromszor is meghosszabbíttatott. Idén is sikerült - ezúttal négy évre szóló - szerződést kötni a kolostor rendházfőnökével, Ferencz P. Ervinnel. Az Alkotóközpont Lázár-kastélybéli, tavalyi és idei munkálatait eddig két külföldi intézmény - a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a PHARE-kuratórium finanszírozta. /Gyergyószárhegyi művészcserebere. Augusztus 28-án kezdődik a XXVII. Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./"

"Júl. 3-án Szovátán tanácskozást tartottak a központi régióhoz tartozó megyék képviselői, tanácselnökök, prefektusok, közigazgatásbeliek. A kis- és közepes vállalatoknak nyújtandó hitelekre a pályázati kiírások megtörténtek, a hitelkeret nagysága 50 ezer euró. A regionális infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó pályázatokon a Hargita Megyei Önkormányzat hangsúlyozottan kíván részt venni, és ennek érdekében a három régió - Csík, Gyergyó és Udvarhely - térségéből előzetesen ajánlatokat kért egy-egy programtervezet kidolgozására. Az Integrációs és Fejlesztési Minisztérium tanácskozáson jelen levő képviselője felvetette a Zetelaka-Kiskapus vízvezeték megépítésének lehetőségét. A Hargita Megyei Önkormányzat képviselője, Bunta Levente alelnök felhívta a figyelmet a lakossági támogatás hiányára, hiszen sem Székelyudvarhely, sem a térség falvai számára nem elfogadható a meglévő terv. Javasolta, hogy alkalmasabb környezetvédelmi programokat kell kidolgozni, korszerű szeméttárolókkal, derítőállomásokkal és csatornarendszerrel ellátni a Küküllő menti falvakat, és csak azt követően tárgyalni bármely létesítendő, mindenképpen más koncepciójú vízvezeték építési tervéről. - A Hargita Megyei Önkormányzat három pályázattal jelentkezik az induló programban: a Gyergyói-medencében Remete-Ditró ivóvízvezeték-hálózat, Udvarhely térségében a Homoród mentén átvezető megyei út korszerűsítése és Csíkban egy regionális szeméttároló építése. /Fodor Sándor: Régiótanácskozás Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./"

"Székelykeresztúron - öt éve immár - nyaranként megszervezik a Kisvárosi Középiskolás Versmondók Műhelytáborát. Jól érezte magát a hatvan diák. A tábor megálmodója és szervezője, Illyés Izabella tanárnő támogatót talált. A fő segítő maga a helyi Orbán Balázs Gimnázium. A támogatás rendszeres megtagadói pedig: a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség, a Hargita Megyei Tanács. Illyés Izabella tanárnő több támogatót talál a határon túl, mint az itthoni közintézményeknél. Sajnos, ez megszokott jelenség. A színházak régen megszűntek volna a hazai támogatás esetén: költségeiknek csupán 10 százalékát fedezi a román állam. A többi pénz, ami a megmaradást, a túlélést lehetővé teszi, a határon túlról jön. Más állam adófizetőitől... De meddig? /Zsehránszky István: Valóságos csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Budapesti napilap terjesztette el a hírt, hogy Romániában magyarországi személyek vásárolnak fel spekulációs céllal termőföldeket. A szóban forgó írás hozzátette, hogy mivel Románia megszigorította a parlagon hagyott területek tulajdonosainak adóztatását, az ország területén termőföldet birtokló magyar vállalkozók nehéz helyzetbe kerülhetnek. - A helyszínen teljesen másképpen fest a helyzet. Sem a Székelyföldön, sem a Partiumban, sem Közép-Erdélyben, de még a Bánságban sem tudnak arról, hogy az elmúlt években vagy hónapokban magyarországi vállalkozók nagyobb termőföld-területeket szereztek volna meg. Annak ellenére, hogy a hazai termőföldek iránt is van kereslet. A Bánságban például tényleg megjelentek a termőföldek iránt érdeklődő külföldiek. Ezek zömében olaszok, de egy-két osztrák is akad közöttük. Olaszok vásároltak nagyobb földterületeket Biharban is, német vállalkozók Közép-Erdélyben, és többnyire helyi strohmannok útján román magánszemélyek a Székelyföldön. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács volt elnöke, aki a székelyföldi régió gazdasági összefüggéseinek szakavatott ismerője, úgy véli, valóban vannak magyar nevű vállalkozók, akik nagyobb földterületeket szereztek az utóbbi években Székelyföldön, többnyire bankoktól kapott hitelekből, ám azok mind román állampolgárok. Hogy pontosan kik állnak ezek mögött a földvásárlók mögött, azt maga Kolumbán is csak sejti. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy olyan strohmannok ők, akik regáti románok megbízását hajtják végre. A románok valóban földeket és erdőket vásárolnak, de főleg belterületnek alkalmas külterületeket. A külföldiek bármekkora földterületet megszerezhetnek Romániában. Erről a Ciorbea-kormány által 1997-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet döntött. Eszerint a külföldi tőkével törvényesen működő romániai vállalatok "működésük teljes időtartamára birtokukba vehetnek" ingatlanokat és termőföldet is. Nemrég a 8/2001. számú rendeletével (megjelent a Hivatalos Közlöny 2001. július 31-i, 430. számában) a kormány módosította a mezőgazdasági jövedelem megadózásáról szóló 34/1944. számú Törvényt, amelyben a mezőgazdasági "jövedelemadó" meghatározást "területadóra" változtatta. Az intézkedés csakis a tíz hektárnál nagyobb termőföldeket birtoklókat érinti, amely területekre jövőtől abban az esetben is adót kell fizetni, ha azokat a tulajdonos nem műveli meg. Ha a kabinet javaslatát a törvényhozás is elfogadja, 2002. január elsejétől a parlagon hagyott földekre a helyi önkormányzatok által - a termőföld minőségének függvényében - felbecsült jövedelem 15 százalékát kell majd az államkasszába befizetni. /T. Sz. Z.: Erdélyi föld - bagóért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"25 ifjúsági szervezet képviseltette magát a REGIOVEST Szent László Kistérségi Társulás által szervezett és Hargita megye Tanácsa által támogatott múlt hét végi felkészítő előadásokon, amelyek célja volt: megtanítani a fiatalokat szakszerű pályázatok megírására. A kistérségi társulásuk egyik célja az ifjúság alkotóerejének bevonása. /Pályázatok megírására tanítják a fiatalokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"

"A Magyar Professzorok Világtanácsa, a Sapientia EMTE csíkszeredai karainak közreműködésével és a Hargita Megyei Önkormányzat támogatásával kerül sor a "Romániai magyar felsőfokú oktatás" c. konferenciára, szept. 7-8 között. A megbeszélések témái között szerepel: A romániai felsőfokú oktatás helyzetének áttekintése, a csíkszeredai magyar nyelvű egyetemi oktatás, a romániai (és csíkszeredai) magyar professzorok együttműködési lehetőségeinek felmérése az anyaországi és más államokban élő magyar professzorokkal és intézményekkel. A konferencia célja egy együttműködési szándéknyilatkozat aláírása is. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"Szept. 25-én Kistérségek a vidékfejlesztésért címen nemzetközi konferenciát tartottak Csíkszeredában. A Hargita Megyei Tanács szervezésében, a Soros Alapítvány East-East programja keretében sorra kerülő rendezvény keretében a meghívottak két napon keresztül a megye kistérségeivel ismerkedtek, 25-én pedig a konferencián előadások hangzottak el. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök tartott előadást a kistérségek szerepéről Hargita megyében. Guitprehtné Molnár Erzsébet Zala megyei kistérségi vezető a két testvérmegye térségmenedzsereinek képzéséről beszélt. /Szondy Zoltán: Kistérségek nemzetközi konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Tanévet nyitottak Gyergyószentmiklóson, a főiskolán is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán az idén már 275 diákkal kezdték a tanévet, közülük 110 elsőéves. Dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója, Dombay István aligazgató, Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke; Dézsi Zoltán, a megye alprefektusa, végül Pál Árpád polgármester szólt az egybegyűltekhez. - A 110 elsőévesből 82 Hargita megyei, 13 Kovászna megyei, 10 Maros megyei. A tanári karban 7 helyi illetőségű van már, s egy fél esztendeig dr. László Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola adjunktusa is Gyergyószentmiklóson oktat. Négy - az általános osztályzat alapján kiválasztott - másodéves pedig Székesfehérváron tanul egy fél esztendőt, majd nyári gyakorlatát is ott végzi a két intézmény közötti együttműködés jóvoltából. - Okt. 1-jén megkezdődött az oktatás a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskoláján. Nem tartottunk ünnepélyes tanévnyitót - közölte dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, a főiskola igazgatója -, mert nincs rá pénzünk. A megyei, valamint a városi önkormányzattól kapott korábbi ígéretek ellenére sem részesült a főiskola anyagi támogatásban. Leszámítva azt a pár alkalmat, amikor a kolozsvári vendégtanárokat elszállásolták. Jelenleg 102 hallgatójuk van, ebből 30 elsőéves, 40 pedig végzős. Első éven 21 magyar hallgató van, másodéven 25, harmadéven pedig 28. /Bajna György, Sarány István: Főiskolai évnyitó. Már tegnap délután megkezdődött az oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./"