A Hargita Megyei Tanács Humán erőforrás fejlesztési irodája második éve hirdet szakmai gyakorlatot a nyugat-európai régiókban az EURODYSSEE program keretén belül - tájékoztatott Süket Levente irodavezető. A csereprogram keretében 18-30 éves fiatalok külföldi tapasztalatokra tehetnek szert, tökéletesítik nyelvtudásukat, a program hozzájárul az európai öntudat kialakításához, segíti a régiók közötti kapcsolatok kiépítését. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatták, hogy mind a hazai, mind a külföldi fél meg volt elégedve, eddig a partnereik Belgiumból, Franciaországból, Spanyolországból és Németországból voltak. Erre az évre 20 helyre van lehetőség. A minimum 3, maximum 7 hónapos külföldi tartózkodás költségeit ösztöndíjjal fedezik, az ideérkező fiataloknak biztosítják a szállást és az étkeztetést. /Csereprogram az európai öntudat kialakításáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Jan. 26-án a közigazgatási bíróság február 15-ig felfüggesztette a prefektus január 24-i rendeletét, amely Gheorghe Funart felmentette polgármesteri tisztségéből. A bíróság február 15-én kezdi meg a felmentés végleges sorsáról a tárgyalást, addig a polgármester továbbra is megőrzi és gyakorolja tisztségét. Kivéve abban az esetben, ha a prefektus megismétli Funar felmentését. Funar elmondta: amennyiben a bíróság végleg felfüggeszti a prefektus rendeletét, kártérítési perbe fogja majd Vasile Salcudean prefektust. A polgármester megígérte: a jan. 27-i tanácsülésen indítványozni fogja a két alpolgármester leváltását. Funar polgármester érthetetlennek találta, hogy olyan köztisztviselőket nem függesztenek fel, mint Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, vagy Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester, akik "magyarul taníttatnák a románokat". /Villámgyorsan dolgozott a bíróság. Visszanyerte székét a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Székelyudvarhelyen márc. 15-én avatják az 1848-49-es szabadságharc, az I. és II. világháború hősi halottainak tiszteletére készített emlékművet. A zsűri Szabó János udvarhelyi szobrászművész munkáját találta a legmegfelelőbbnek. Annak központi figurája az 1917-ben a 82-es székely gyalogezred hősi halottainak emlékére állított és 1919-ben eltávolított Vasszékely-szobor. A Polgármesteri Hivatal sikeres pályázata nyomán az emlékműállításhoz az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Hargita megye Önkormányzata csaknem 50 millió lejjel járult hozzá, magánadományokból a mai napig két és fél millió lej gyűlt össze. /Március 15-re elkészül az emlékmű. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Márc. 4-én a csíksomlyói kegytemplomban tartott ökumenikus istentisztelet keretében vette át Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Julianus Alapítvány 1999. évi díját. Az eddigi hagyománytól eltérően, nem hangzik el laudáció Tőkés László személyéről, munkásságáról - hangsúlyozta Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke -, hisz azt mindenki ismeri. Az alapítvány célkitűzéseinek ismertetése után átadta az ünnepeltnek a Pálffy Árpád szobrászművész által készített Julianus-szobrot, a díszoklevelet és a díjjal járó száz német márka pénzösszeget. - Tőkés László felkereste a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székházát, megismerkedve a csíkszeredai főiskola-telepítési kísérletek eddigi eredményeivel. Csíkszeredában ugyanezen a napon bemutatták Tőkés László Remény és valóság, valamint Temesvári mementó című köteteit, majd a püspök vett megjelent az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete által szervezett lakossági fórumon. A rendezvényen Tőkés László a történelmi igazságtétel fontosságáról szólt, arról, hogy a román kormányzatnak bocsánatot kellene kérnie a romániai magyar nemzeti közösségtől a Trianon óta elszenvedett sérelmekért, elnyomásért. /Sarány István: Tőkés Lászlót Julianus-díjjal tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./ Tőkés László Csíkszeredában a lakossági fórumon arról beszélt, hogy Romániában legnagyobb szükség az igazságtételre van, a magyarságnak Trianon után fel kell emelkednie megalázott mivoltából. Az igazságot ki kell mondani Cserehát, a csendőr-laktanya és a Székelyföld gyarmatosítása ügyében is - hangsúlyozta. Az RMDSZ-en belüli ellentét az erkölcsi normák mentén húzódik, akik megalkusznak, azok feladják, elárulják az ügyet. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott hogy az RMDSZ a brassói kongresszus óta téves utakon jár. Ráduly Róbert képviselő a tiszteletbeli elnök véleményét kérte a kétnyelvű székelyföldi főiskolákról. Az eltérítés szellemében mindenki tette, amit tehetett - válaszolta Tőkés László -, de ki kell iktatni a főiskolák kétnyelvűségét. /(Hátsekné Kovács Kinga): Sokan csalódtak az RMDSZ- ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Az Erdélyi Magyar Kultúra 2000. című rendezvénysorozat keretében április 13-15. között szervezi meg a Hargita Megyei Tanács a Székelyföld 2000 konferenciát. A rendezvény témája Kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke felvázolta a konferencia célkitűzéseit. Véleménye szerint az európai területfejlesztésben olyan folyamatok uralkodnak, amelyek óriási teret engednek a regionalizmusnak. 1992-ben beléptek az Európai Régiók Gyűlésébe, emlékeztetett. Az Európai Régiók Gyűlése az a páneurópai szervezet, amelyik nyíltan felvállalta, hogy az Európai Unió ne az államok egyesülése legyen, hanem a régiók Európája. Kolumbán kifejtette: az emberek szeretik a gyökereiket, ragaszkodnak hozzá és csak úgy lehet integrációt végezni, hogy egyben a gyökereket is erősíteni kell. Összegzésképpen elmondta, hogy a szervezők szándéka olyan folyamatot elindítani, amely a Székelyföld fejlődésének szakmai, tudományos megalapozását teszi lehetővé. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia. . = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

"Az Erdélyi Magyar Kultúra 2000 rendezvénysorozat keretében Hargita Megye Tanácsa Székelyföld 2000 címmel tudományos konferenciát szervez április 13-15-e között Tusnádfürdőn regionális fejlesztés, regionalizmus és európai integráció témakörökben. Az előadók között hazai és magyarországi régiófejlesztéssel foglalkozó szakemberek szerepelnek. Székelyföld fejlesztése az ezredforduló éveiben oly kihívást jelent, mely különböző szakmai körök, önkormányzatok, a politikai képviselet és a civil társadalom szervezeteinek együttműködését teszi szükségessé. Az együttműködés kezdeti, majd állandósítható fóruma a Székelyföld 2000 konferencia, amelynek legfőbb célja egy tudományos igényű, a régió fejlesztésével foglalkozó csapat kialakítása. A konferencia négy szakosztálya: gazdaság, társadalom, szociális politika, demográfia és regionális fejlesztés; természeti erőforrások és környezetvédelem; történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás valamint kultúra, oktatás és egyházügy. Kolumbán Gábor, Hargita Megye tanácselnöke hangsúlyozta: a Székelyföld 2000 nem politikai konferencia, az előadók között nincsenek politikusok. Azt tervezik, hogy minden évben megrendezik a konferenciát és iskola alakulna azokból, akik tudományos kutatásokkal foglalkoznak. A rendezvény színhelyét indokolva emlékeztetett a Tusnádfürdői Székely Kongresszusra, ugyanakkor a helység megfelelő feltételeket biztosít konferenciák szervezésére. A résztvevők számát a szervezők 150 főre becsülik. /Periféria vagy centrum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

A Hargita Megyei Tanács és a nagyszebeni Közigazgatási Továbbképző Központ szervezésében tartották meg a Nemzetközi pénzintézetek és pályázatok elkészítése pénzügyi támogatásokra című román-holland szemináriumot Csíkszeredában március 29-30-a között. A szeminárium hallgatói a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros Megyei Tanácsokhoz tartozó intézmények képviselői voltak. A közvetlen hangnemben és interaktív módon zajló előadásokon a hallgatók a nemzetközi pénzintézetek bemutatását, a projektek fogalmát és elkészítési módját követték figyelemmel. /Szeminárium egy Világbanki előadóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./

1992-től a Hargita Megyei Tanács tagja az Európai Régiók Szövetségének és ez lehetővé tette a Centurio képzési programhoz való csatlakozást. Ennek keretében márc. 29-ápr. 2-a között a Bécsi Ifjúsági Főosztály elnökének meghívására 24 romániai fiatal ifjúsági vezetőképző szemináriumon vett részt Bécsben. A tanulmányút célja a tapasztalatcsere és ismeretek szerzése - összegzett András Andrea, a program romániai koordinátora, a Hargita Megyei Tanács ifjúsági előadója. A program koordinátora elmondta: a meghívókat ifjúsági szervezetek képviselőinek, ifjúsági projektekkel foglalkozó szakembereknek, ifjúsági politikával foglalkozó személyeknek, szociális munkásoknak küldte el, a 30 helyre csupán 24-től érkezett visszajelzés, ebből 11 román, ugyanennyi magyar és 2 német fiatal utazott el végül Bécsbe. A romániai csoport az Európai Integrációs osztályt látogatta meg, ahol a Phare, Ispa és Sapard programokkal valamint ifjúsági politikával és a pályázatírás gyakorlati részével ismerkedtek. /Vezetőképzés romániai fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Élelmiszerkémiai és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Székelyföldi Egyetem Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, hangzott el április 10-én a szakértői egyeztetésen Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén. A sajtótájékoztatón Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese, Búzás László és dr. Bíró Dénes, a VET Csík Széki szervezetének vezetői ismertették az előkészületet és a megvalósíthatósági tervezetet. A szakmai előkészületeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Vegyészeti Tanszékének professzorai, dr. Almási Miklós és dr. Zsakó János, valamint Gálffy Nándor, a Csíkszeredai Burgonyakutató és Kísérleti Intézet vezetője segítik. Az egyetemalapításban és az akkreditálás folyamatában jelentős szereppel bír az a 60.000 kötetes vegyészeti könyvtár, amelyet a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) szállított Csíkszeredába. A kezdeményezők az egyházi alapítású erdélyi egyetem felügyeletét ellátó Sapientia Alapítványhoz fordulnak. /Székelyföldi Egyetem. Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Csíkszeredában? = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

A Tusnádfürdőn tartott Székelyföld Konferencia végén Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácsának elnöke záróbeszédében összegezte a tanácskozás üzenetét. Precedensteremtő az, hogy Székelyföld fejlesztésének kérdéseiben messzemenő szakmai hozzáértéssel, a napi politika hatásának kizárásával tudtunk gondolatokat cserélni, először történt meg, hogy kulturális térségekről tanácskozást szerveztek Romániában, mondta. A három szekcióban folytatott eszmecsere során több ajánlást is megfogalmaztak: az értékek alapos föltárási munkájára támaszkodva fejlesztési stratégiát kell kidolgozni, majd mindezt egy megfelelő marketingstratégiával el kell eladni. Kiemelték a székelyföldi egyetemi hálózat megteremtésének szükségességét. A jövőben az évenként sorra kerülő tusnádfürdői találkozókon túl a konferenciát folyamattá kell alakítani, amely mindenekelőtt kutatási, intézményfejlesztési programokban valósulhat meg. A konferencia egy Székelyföld-műhellyé alakul át, aminek egyik legfontosabb eszköze egy internetes honlap, majd később egy Székelyföldi Virtuális Akadémiának elkeresztelt, nyitott internetfelület. /Ferencz Csaba : Székelyföld Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Tusnádfürdőn véget értek a Székelyföld 2000 konferencia munkálatai. Kolumbán Gábor, a konferenciát szervező Hargita Megyei Tanács elnöke összefoglalta a rendezvény tanulságait. Az egyik az, hogy lehetséges az összefogás a Székelyföldön színvonalas rendezvények szervezésében. Székelyföldön konszenzus van abban, hogy hajlandók együttműködni a térség egységes fejlesztésében. Második tanulság, hogy a Székelyföld fejlesztését a központi fejlesztési makrorégió szerves fejlődésébe integrálva lehet elképzelni. Tehát létezik egy olyan törvényes és intézményi keret, amelyben legitim módon lehet fejlesztési erőfeszítéseket mozgósítani a Székelyföld érdekében. És a harmadik tanulság: nemzedékváltás történik a Székelyfölddel foglalkozó emberek körében. Jön egy új nemzedék, amelynek tagjai külföldön tanultak, doktoráltak, egyetemeken előadnak és szeretnék tudásukat a Székelyföld fejlesztésének szolgálatába állítani. Ez a konferencia mérföldkő a Székelyföld fejlődésében. Az MTA Regionális Kutatások Központjában dolgozó szakemberek hajlandók megosztani a felhalmozott európai és magyarországi tapasztalatot, tudást. Székelyföld fejlesztése egyfajta kísérleti régiója lehet a román-magyar együttműködésnek a regionális fejlesztés területén. Az előadások szövegét kiadják román nyelven is. Sajnos, román szakembereket még nem tudtak elhozni. - Itt tulajdonképpen egy regionális fejlesztési iskola születik. - Valamennyi előadásában benne volt, hogy nem lehet gazdasági, infrastruktúra-, régió- és vidékfejlesztést elképzelni sajátos kulturális megalapozottság nélkül. - A következtetéseket a szekcióülések elnökei összefoglalták: Az oktatás, kultúra, egyház kérdéskörben a résztvevők fontosnak tartják egységes székelyföldi koncepciók kidolgozását. Szükséges egy székelyföldi regionális egyetem megteremtése. - A résztvevők szükségesnek látják a társadalmi-gazdasági adatrendszer elkészítését. /Oláh-Gál Elvira: Székelyföld 2000 konferencia. Mérföldkő a Székelyföld fejlődésében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke mondta a bevezetőt a máj. 9-i Európa-napi csíkszeredai rendezvény megnyitóján, majd a bécsi dr. Wendelin Wanka és Thomas Resch tartott előadást az Európai Unióról. Az EU-információs szeminárium résztvevői Románia csatlakozási feltételeiről hallhattak előadásokat az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége, valamint a civil szféra képviselőitől. Kolumbán Gábor bemutatta Hargita megye európai integrációs stratégiáját. /Sarány István: Megyei integrációs stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Máj. 12-én nemzetközi konferencia kezdődött Budapesten, a Teleki László Intézet szervezésében. Az Etnikai sokféleség kérdése - létező modellek és lehetséges megoldások című konferencia erdélyi előadói: Varga Attila parlamenti képviselő és Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, akik az RMDSZ autonómia-koncepciójának változásairól értekeznek. /Az etnikai sokféleségről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Jún. 23-án Csíkszeredában megválasztották a Hargita megyei tanács új elnökét. Hargita megye tanácsának új elnöke Zsombori Vilmos lett. A két alelnököt is megválasztották: Dézsi Zoltánt /eddigi prefektust/ és Bunta Leventét /Székelyudvarhely, Verestóy Attila szenátor irodavezetőjét/. Az ülés utolsó napirendi pontjaként megválasztották az állandó bizottság kilenc tagját. /(Daczó Dénes): Új vezetőség Hargita megye élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

"Hargita megyében az új tanácselnök Zsombori Vilmos /sz. Székelyudvarhely, 1950/ a megyei mérésügyi hivatalnál dolgozott 1996-ig, amikor megválasztották a megyei önkormányzat alelnökének. A megye szenátoraival, képviselőivel való jó együttműködést szorgalmazza. Szeretné, ha a már körvonalazódott tizenkét kistérségi társulásban beindulna az élet. - Bunta Levente a megyei tanács új alelnöke /Nagyvárad, 1963/ mérnök, 1992 után Székelyudvarhely alpolgármestere 1996-ig, azóta Verestóy Attila szenátori irodájának vezetője volt, emellett megyei önkormányzati alelnök. Büszke arra, hogy Verestóyval dolgozott: "egy olyan embernek lehettem a szolgálatában, aki az ország első tíz embere között van." /Daczó Dénes: Arcok a Hargita megyei tanácsból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

A kormány július 13-i ülésén Hargita megye megüresedett prefektusi tisztségébe kinevezte Kontesweller Józsefet, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökét, a Gyergyói Területi Szervezet ügyvezető elnökét. Dézsi Zoltán volt prefektust a helyhatósági választásokon megyei tanácsosnak, majd a Hargita Megyei Tanács alelnökévé választották meg, és ez a tisztség összeférhetetlen a kormányzati tisztséggel. Kontesweller József 1993-től mostanáig Gyergyószentmiklóson, a Polgármesteri Hivatalban a Környezetvédelmi és a Turisztikai Információs Osztályt vezette. 1996-tól a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke, 1997-től az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. 2000. június 4--én városi tanácsossá választották. /Kontesweller József az új Hargita megyei prefektus. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem SEDAP nevű távoktatási programja keretében tartották Csíkszeredában júl. 13-14-e között a Hargita megyei közhivatalnokok számára szervezett szemináriumot a Civitas Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében. Humán erőforrás és menedzsment a közigazgatásban címmel Szász Alpár Zoltán, a BBTE tanársegédje és az intézményen belüli kommunikációról Fazakas Emese tanársegéd tartott előadást. /Szeminárium a közhivatalnokoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

A nyolcadik Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóján, július 17-én Csíkszeredában Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára és Lászlóffy Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Kötő József államtitkárt, Nagy Istvánt, az RMDSZ oktatási osztályának alelnökét, Ríz Ádámot, a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjét, Dézsi Zoltánt, a Hargita Megyei Tanács alelnökét és dr. Csedő Csaba István polgármestert. Dr. Kötő József hangsúlyozta: nem durva erőszakkal, hanem műveltséggel kell kitűnni. Ríz Ádám elmondta: az erdélyi pedagógus szövetség a legéletképesebb, nemcsak számarányát, hanem vitalitását tekintve. Hozzátette: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. /Hátsekné Kovács Kinga: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának júl. 22-i marosvásárhelyi rendkívüli ülésén kell döntenie arról, hogy indítson-e az RMDSZ saját államfőjelöltet az őszi választásokon. Öt lehetséges jelölt neve merült fel eddig. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter, parlamenti képviselő, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor, Frunda György szenátor, Kolumbán Gábor volt Hargita megyei tanácselnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, szenátor közül kellene a testületnek kiválasztania azt a személyt, akit a következő hetekben a szövetségnek "fel kell építenie" a választási küzdelemre. A legesélyesebbek Frunda György, aki négy évvel ezelőtt sikeresnek bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Emil Constantinescu államelnök visszalépése az újabb jelöléstől e pillanatban még inkább balra nyomja a választókat. Mugur Isarescu is közelebb áll a mostani baloldalhoz, mint Constantinescu. Arra a kérdésre, elképzelhető-e a hárompólusú - szociál-liberális (SZR+NLP+DP), baloldali (RTDP), illetve jobboldali (KDNPP+JESZ) - helyzet az őszi konfrontáción, az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások idejére már kétpólusú lesz a verseny. Érdekes analógiát lehet talán kimutatni azzal is, ami Bukarestben a főpolgármester-választáskor történt. Ahol a Ion Iliescu és a Petre Roman pártja versenyzett, s mindkettő baloldali párt. A választók nem akarják visszahozni a régi pártot. Ezért szavaztak végül is valószínűleg a legtöbben a Demokrata Párt jelöltjére, Traian Basescura a főpolgármesteri versenyben. Ez lehet analógiája annak, ami az ősszel is történni fog, de egyelőre mindez csak találgatás. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Csak a második forduló előtt kötne az RMDSZ szövetséget. Markó Béla szerint Constantinescu visszalépése még inkább balra nyomja a választókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesülete a Magyarországi Főjegyzők Kollégiumának vendége volt szept. 5-8. között. A romániai megyék közül 23-nak a főjegyzője vett részt a tapasztalatcserén. Meglátogatták Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Heves megye (Eger) és Pest megye (Budapest) önkormányzatát. A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesületének elnöke, Romeo-Paul Postelnicu elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, Romániában együttműködési programban állapodott meg. Kifejezetten értékelik magyar kollégáik megvalósításait, tevékenységét, elsősorban a helyi közéletben betöltött szerepük tükrében. Magyarországon már a '90-es évek elején meghozták a közigazgatási reform megvalósítását szolgáló törvényeket. Románia ebben hétéves késésben van. Hasznosnak ítélte meg ezt a tapasztalatcserét. Személyes élményként mesélte el, hogy debreceni látogatásukkor értette meg, hogy például március 15. miért olyan fontos nap Magyarország történelmében. Egyed Árpád, Hargita Megye Tanácsának főjegyzője, a Romániai Főjegyzők Egyesületének vezetőségi tagja elmondta, hogy a tanácskozáson együttműködési tervezetet fogalmaztak meg, amelyet hamarosan alá is fognak írni. /Guther M. Ilona: Romániai főjegyzők Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Az RMDSZ területi szervezeteinél a jelöltállító közgyűléssel kapcsolatban voltak óvások. Máramaros megyében Böndi Gyöngyike jelölését az egyik ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves parlamenti tevékenységéről. Az Operatív Tanács nem fogadta el az óvást. - Maros megyében a helyi szervezet megóvta Kincses Előd jelölését, arra hivatkozva, hogy azt csak három, nem pedig négy körzet támogatja. Kincses a határozatot megóvta, mondván, hogy az SZKT döntésének értelmében jelöltté váláshoz egy támogatás is elégséges. Az OT egyetértett Kincses óvásával, ennek ellenére Kincses mégsem indulhat, mert nem a kötelező 24 órán belül juttatta el óvását. Jelölésével kapcsolatban más kifogás is felmerült: Kincses kettős állampolgár, amiről - egyes jogászok szerint - még az RMDSZ keretei között történő jelölés elvállalása előtt le kellett volna mondania, hiszen a listára csakis megválasztható személyek kerülhetnek fel. Mások szerint Kincses ráért volna lemondani a magyar állampolgárságáról a végleges jelöltlista letétele előtt. - Az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetben az egyetlen szenátori helyre Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, és az RMDSZ jelenlegi vezetését sokszor bíráló Kolumbán Gábor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke versengett. A szavazatszámlálás eredménye: 185-184. úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették, mivel a jelölt nevére két pecsét került. Kolumbán Gábor szintén óv: véleménye szerint csak abban az esetben érvényteleníthető a szavazat, ha a pecsétek különböző jelöltek nevére csúsztak volna. /Sz. K.: Óvások Máramaros, Maros és Udvarhelyszék területi szervezeteiben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Szeptember végén címmel foglalta össze e hónapi kulturális rendezvényeit Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Kulturális Központ. Homoródszentmártonban szept. 22-én kezdődött meg a Kriza János Néprajzi Társasággal közösen rendezett néprajzi konferencia, melynek témája a népi gyógyászat. A konferencián dr. Hála József (Budapest) bemutatja Homoród monográfiáját. Csíkszeredában szept. 23-án kezdődik a kórusszövetségek találkozója: a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagjai évi közgyűlésüket tartják, szept. 24-én pedig a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszakát rendezik meg, valamint a meghívott kamarakórusok hangversenyét a Szakszervezetek Művelődési Házában. Gyimesfelsőlokon ugyancsak szept. 24-én kerül sor a Tatros forrásánál elnevezésű tizenegyedik alkalommal megrendezett csángó fesztiválra. /Szeptember végén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, magyarországi megbeszéléseiről biztató ígéretekkel tért haza: Németh Zsolt államtitkárral folytatott megbeszélése során ígéretet kapott a csíkszeredai egyetem létrehozásának támogatására, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítása érdekében elkezdett együttműködés folytatására. A Csíkszentmártonban elképzelt, három funkciót ellátó szociális központ létrehozásához Kövér László Fidesz-elnök ígért segítséget. A tanácselnök beszámolt arról, hogy a megyén átvezető utak modernizálása céljából a Szállításügyi Minisztériumnak benyújtottak egy 17 milliárd lej értékű beruházás tervét. - A megyei tanács tagja lett a több magyarországi és hazai megyét tömörítő Kárpátok Eurorégiónak. /Támogatási ígéretek a megyének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

Nem indul a választásokon Kolumbán Gábor. A Hargita Megyei Tanács volt elnöke tudatta, hogy függetlenként sem vesz részt a megmérettetésen, ám nem vonul vissza a politikai élettől. A jövőben az önálló erdélyi magyar egyetem megteremtésére kívánja összpontosítani erejét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Székelyudvarhelyen okt. 14-én Országos Gyermekkórus Találkozót szervezett a Hargita Megyei Tanács, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Schola Cantorum Alapítvány, melyen vett részt az Aradi 1-es számú Iskola Vox Juventutis gyermekkara. A találkozón a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola, a dévai Magyarok Nagyasszonya, a baróti Gyöngyharmat, a marosvásárhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola és 15-ös számú Általános Iskola kórusai vettek részt. A kórusok karnagyai Emléklapokat vehettek át. /Horváth Tünde karnagy: Országos gyermekkórus-találkozó Udvarhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

Negyvennyolc Kárpát-medencei helység egy-egy képviselőjét hívta meg a csíkszeredai Julianus Alapítvány az idei Lármafa-találkozóra. Olyan településeket, ahol még megvan, vagy bizonyíthatóan megvolt a Szent László-legendát ábrázoló templomi freskó. A meghívott települések közül 26 templomában még megvan a freskó, a többiben megvolt. A találkozó színhelyei a Hargita megyei Bögöz és Székelyderzs, valamint a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke. A találkozó okt. 28-án kezdődik az agyagfalvi negyvennyolcas emlékműnél, majd a bögözi református templomban folytatódik ökumenikus istentisztelettel. A magyar anyanyelvűségről tartott előadások elhangzása után Székelyderzsbe utaznak a találkozó résztvevői, ahol Szent László emlékére rendezett koncerten vesznek részt az unitárius templomban. Okt. 29-én, vasárnap Cegőtelkén a cserhalmi csata emlékére állított emlékműhöz zarándokolnak, majd az ütközetet jelenítik meg az emlékmű közelében. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ A találkozó az anyanyelv védelmének szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, hisz annak jövője a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált. A cserhalmi csata emlékére kerültek a történelmi Magyarország peremterületein levő templomok falára a legmagyarabb legendánkat megörökítő freskók. Székelyderzs templomában van a legszebb Szent László-freskó, a találkozón Ruha István és zenekara fog koncertezni. A rendezvény védnökei az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, Hargita megye tanácsa és művelődési bizottsága. /Lármafa- találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

Az első száz nap eredményeiről számolt be a Hargita Megyei Tanács, Zsombori Vilmos elnök, valamint Dézsi Zoltán és Bunta Levente alelnökök. A megye 58 településének felkeresésével bebizonyították, hogy az Esélyt a vidéknek szlogen nem csupán a kampány idején volt fontos számukra. Nagy hangsúlyt fektettek a közbirtokossági erdők, az elkobzott ingatlanok visszaadására. Sikeresen halad a kistérségi fejlesztés. Tervezik a közhivatalnokok képzését, a vállalkozói környezet, a vállalkozói kultúra fejlesztését. /D. Balázs Ildikó, Székelyudvarhely: Száz nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Nov. 14-én Gyergyószentmiklóson volt az RMDSZ Kampánykaravánjának utolsó székelyföldi állomása. Megérkezett Frunda György államelnökjelölt, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Kelemen Hunor képviselőjelöltek, Sógor Csaba és Dézsi Zoltán szenátorjelöltek, Kontesveller József prefektus és Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Frunda György az eltelt időszak eredményeiről szólt, mint a módosított földtörvény, tanügyi törvény, közigazgatási törvény, valamint az RMDSZ célkitűzéseiről, mint a magánosítás, az új nyugdíjrendszer, a fiatalok megsegítése munkahelyekkel és bankkölcsönökkel, és arról, hogy az igazságszolgáltatás ne etnikai vagy anyagi alapon, csak törvények alapján működjön. Kifejtette, ahhoz, hogy a magyar kérdés megoldása Romániában valóban modell legyen, pozitív diszkrimináció szükséges. Markó Béla szövetségi elnök beszédében emlékeztetett, hogy 90 után visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat, a közös magyarságtudatot, de nem tudják kimondani azt a szót: "Haza". A haza a Székelyfölddel kezdődik, és Erdélyben folytatódik, ha meg tudják teremteni benne az otthonosságérzetet. Az erdélyi magyarságban van elég erő, energia, tudás és emlékezete a múltnak, hogy kiegyenlítse a hátrányt, és a szülőföldből hazát teremtsen. A lakossági kérdésfelvetésekben akadtak bíráló felszólalások is: a Duna-csatornához hurcolt, javaiktól megfosztott áldozatok rehabilitációjának kérdéskörében dr. Garda Dezső ismertette a volt munkaszolgálatosoknak jogokat biztosító törvénytervezetet, amelyet Kerekes Károly képviselő dolgozott ki. Kelemen Hunor államtitkár fölemlítette az adósságokat, amelyeket az Iliescu-féle államvezetés hagyott hátra 96-ban, a 25 ezer milliárd lej, valamint egy 800 millió dolláros hitel, amelyet az eltelt négy évben kellett megfizetnie az országnak. Sógor Csaba megemlítette, hogy Gyergyószentmiklós az országban egyetlen magyar nyelvű vasúti helységnévtáblával megelőzte az RMDSZ-eredményeket. /Gál Éva Emese: Balkáni körülmények között is tisztességesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./