Az elmúlt tíz évben a Gyimesek térsége kibillent természeti egyensúlyából. Ennek oka a fakitermelés – hangzott el szeptember 29-én Gyimesközéplokon, ahol Hargita Megye Tanácsa és a Pogány-havas Kistérség konferenciát szervezett Gyimes a XXI. században címmel, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter részvételével. „Az esztelen fakitermelés következményei az olyan természeti katasztrófák, mint a 2005. júliusi árvíz, amikor a környékbeli patakok, valamint a Tatros elárasztották a települést” – fogalmazott Korodi Attila. A jövőben a helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia, hogy az ésszerű erdőgazdálkodásért egyeztet minden egyes erdőtulajdonossal. Szükséges a Tatros folyó medrének rehabilitációja, ami 12 millió euró értékű beruházás. Ebből 2 millió euró lehívására már megítéltek egy Phare-pályázatot, és szeptember közepén aláírták a szerződést a kivitelezési tervre. A maradék 10 millió eurót csatlakozás utáni alapokból és állami költségvetésből kell lefedni. /Környezetvédelmi szemmel Gyimesről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Kétnapos szakmai konferencia keretében Gyimes-kutatók próbáltak rávilágítani arra, hogy milyen változások elé nézhet a Gyimesek térsége. Bodor Piroska, Gyimesfelsőlok polgármestere hangsúlyozta: jelenleg a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot a településen. /Daczó Dénes: Jelen- és jövőkép a Gyimesekről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./

A közelmúltban zajlott le a Hargita megyei Vágásban a helyi Márton Áron Egyesület szervezésében a harmadik alkalommal megrendezett kapufaragó és szalmafonó tábor, melynek célja e hagyományos népi mesterségek iránti érdeklődés felkeltése. A rendezvény fő támogatói Hargita Megye Tanácsa, illetve a Communitas Alapítvány. Tematikus előadások hangzottak el, Benczédi László fafaragó közreműködésével négy kapuláb készült el, Szabó Zoltán irányításával pedig számos szép munka került ki a faragni tanulók keze alól. /Székely Zoltán, a Márton Áron Egyesület elnöke, Vágás: Munka és kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Október 30-án Székelyudvarhelyen megalakította a Székelyföldi Kézművesek Egyesületét a harminckét alapító tag. Az érdekvédelmi egyesületbe zömmel Hargita és Kovászna megyei személyek, egyesületek kapcsolódtak be, de Maros megyei kézművesek is érdeklődtek az új egyesület iránt. A szervezet létrejöttét kezdeményező Lőrincz Zsuzsánna, az Artera Alapítvány elnöke elmondta, többnyire érdeklődőként vettek részt az alakuló ülésre érkezettek, de azzal a meggyőződéssel távozhattak, hogy életképes egyesület születik, amely képes lesz partnerségi kapcsolatot létesíteni a különböző népi művészetekkel foglalkozó személyek, csoportok között. Hargita Megye Tanácsa is jelezte, alapító tagként kívánná támogatni a kezdeményezést. A november 23-i máréfalvi Népművészeti Akadémián tartanák az első közgyűlést. /Antal Ildikó: Kézművesek új egyesülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Régóta lappangó belső feszültségek törtek felszínre a Krónika-karaván nagyernyei állomásán. Korábban a Krónika beszámolt arról, hogy Nagyernyén Komáromi István lelkész Jánosi Ferenc polgármester fenyegetése miatt volt kénytelen lemondani Tőkés László fogadásáról. A polgármester tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkésszel. A Krónika olvasótalálkozójára Jánosi Ferenc polgármester támogatói körével érkezett, akik hangerővel demonstrálták igazukat. Jánosi Ferenc felelősségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdezték meg őt is a történtekről. Amikor felolvasták neki a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdésekre. A polgármester és társai haragja azonban elsősorban Komáromi István lelkész ellen irányult, bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi István a hangzavarban be sem tudta fejezni mondatait. A Krónika-karaván Gyergyóalfaluban szervezett olvasótalálkozója kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?” vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépő Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az előválasztás lehetősége, ahol a vezetői funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkőzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlő mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselői helyre egy vagy két román képviselő juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon. Gyergyócsomafalván a Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütőképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Gyergyócsomafalván szó esett a kettős állampolgárság kérdéséről, a székelység saját képviseletéről és az autonómiáról is. /Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Népes közönség fogadta a Krónika napilap karavánját Gyergyóditróban. Felvetődött, szívesen lapoznának egy könyv formában kiadott válogatást a lap hasábjain megjelent cikkekből. A „Választunk vagy szavazunk?” vita során Tőkés László kampánystábjának részéről Rokaly József nyugalmazott tanár, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke volt Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnökének vitapartnere. Petres hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti képviselő-választáson „éles helyzetben markáns opciók ütköznek egymással”. Rokaly József érvelése indulatos volt, arrogánsnak és ostobának minősítette az RMDSZ „Új honfoglalás” szlogenjét. Marosludason nagyobbrészt a Krónikáról szólt a beszélgetés. /Krónika-karaván: Konstruktív ötletek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

A Krónika 8. születésnapja alkalmával szervezett olvasótalálkozó gyergyószentmiklósi állomásán Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kijelentette: a három héttel ezelőtti Tőkés László-találkozó helyszíne – eredetileg a Salamon Ernő Gimnázium díszterme – azért változott az utolsó percben, mert az RMDSZ részéről valaki „leszólt” az iskolaigazgatónak. Petres sajnálatosnak nevezte a történteket, annál is inkább, mivel az RMDSZ tarthatott a gimnáziumban kampányülést. Csíkdánfalván az olvasók javasolták, jobban figyeljenek a vidéki értelmiségre, az iskolákra. Csíkkarcfalván és Csíkszentkirályon elsősorban azt latolgatták hogyan lehetne mozgósítani az otthonmaradókat. /Krónika-karaván: Hazaépítésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A Krónika napilap karavánja Aranyosszéken és a Gyimesekben járt. A széthúzás az erdélyi magyarságot pusztítja, a marakodásból pedig csak a vesztünket akarók nyernek – ez volt Aranyosegerbegyen és Aranyosgyéresen a Krónika-karaván közönségtalálkozóinak vezérgondolata. Az erdélyi magyar politikusok elszakadtak a valóságtól, a négyévenkénti választási kampányokat leszámítva nem is érdekli őket, hogy milyen gondokkal küszködnek az emberek. Az is mondták, hogy Frunda Györggyel, az arrogáns politikussal már szóba sem lehet állni. Gyimesközéplokon a helyi problémákról beszélgettek. Csíkszeredában javasolták a csíkszeredai kulturális életre való fokozottabb odafigyelést, a Hivatalos Közlöny információinak tömör ismertetését. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szerint még tovább oszlik a magyarság, amennyiben egyik fél sem lesz sikeres a választásokon. Papp Előd, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviseletében viszont úgy vélte: az irány csak a közeledés lehet, és csakis a másik oldal részéről. /Krónika-karaván: Félnek a széthúzástól. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Hargita megyében Csíkban különösképpen nagyok az ellentétek az RMDSZ-ben, a tét is nagy: választások lesznek jövőre. Borboly Csaba, az RMDSZ területi elnöke, a megyei tanács alelnöke a kampány során megjelent mindenhol, vitázott, dolgozott, sokat szerepelt. A jövő évi választásokon szükség lesz egy elnökre a megyei tanácsnál, s „jólértesült források” szerint Borboly Csaba el tudná képzelni önmagát is ebben a szerepkörben. Az EU-kampány végén elmondták, Csík győzött, Csík megmentette az RMDSZ becsületét. Borboly Csaba volt ennek a győztese. /Szondy Zoltán: Az igazi győztes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Kérem a felelősök megbüntetését, tételesen a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését – követelte Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén. Néhány tanácsos azért marasztalta el a Hargita Népe napilap vezetőit, mert az újság november 23-i számában fizetett választási hirdetésként megjelent Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írása. Az elmarasztaló hozzászólások sorát Nagy Benedek tanácsos kezdte. Az újság szerinte teret ad a mocsoknak az anyaországból való begyűrűzésére, a Bayer Zsolt által jegyzett, fizetett hirdetésként megjelent írás közlését kifogásolta. Úgy fogalmazott, hogy „ehhez hasonló mocskolódást Hargita megyei sajtókiadványban még nem olvasott”, kérte, állapítsák meg, kik a felelősök ezért, és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Ezt erősítette meg Bondor István önkormányzati képviselő is, aki úgy fogalmazott, hogy bár nem kívánják cenzúrázni a Hargita Népét, de ami itt megjelent, az minden becsületes embert sért. Mint RMDSZ-es megyei tanácsos arra is kitért, hogy az RMDSZ nagyon sok szavazatot veszített az európai parlamenti választásokon a Hargita Népe által közölt Bayer-cikk miatt. Bunta Levente tanácselnök visszafogottabban nyúlt a témához: sem az elnök, sem a tanács nem mondhatja meg, hogy mi jelenjen meg az újságban, és mi ne. Ennek ellenére úgy vélte, hogy a lapnak kell legyen tartása, és kilátásba helyezte, hogy a frissen kinevezett felelős kiadót megkérdezi e cikk megjelenésének körülményeiről. Sófalvi László kérte a felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését. Az elhangzott bírálatokon túl döntés nem született. Még volt egy kérdés, amely vitát váltott ki: a Székelyudvarhelyi Kézilabda Klubban a határozattervezet szerint tag kívánt lenni a megyei önkormányzat. Papp Kincses Emese tanácsos kifejtette, jogi és morális összeférhetetlenség van ebben, ugyanis ennek a klubnak az elnöke Verestóy Attila szenátor, alapító tagjai között van Sófalvi László megyei tanácsos, és szintén a klub tisztségviselője Benedek Árpád Csaba, akinek megyei tanácsosi mandátumát a most igazolta a testület. – Ez a dolog úgy néz ki, hogy én mint megyei tanácsos alapítok egy klubot, majd a megyei tanácshoz fordulok, és megszavaztatom a támogatást – fogalmazott Papp Kincses Emese. A testület ennek ellenére megszavazta a határozattervezetet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalást adott ki a Hargita Megye Tanácsában elhangzottakkal kapcsolatban. A Hargita Népe Kiadóhoz beérkezett reklámhirdetésként – reklámként, (X) jelzéssel ellátva jelentette meg Bayer Zsolt magyarországi publicista írását, ugyanabban a lapszámban pedig Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök írását. Ilyen módon a kereskedelmi jellegű reklámszolgáltatásnak nem volt köze a Hargita Népe szerkesztőségéhez. A lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István nem követett el szakmai mulasztást és etikai vétséget Bayer Zsolt magyarországi publicista írásának fizetett hirdetésként való megjelentetésével. A MÚRE nehezményezi, hogy Hargita Megye Tanácsa az ügy kapcsán a mb. felelős szerkesztő felelősségre vonását tervezi. Az állásfoglalás aláírói: Ambrus Attila MÚRE-elnök, Vincze Lóránt Becsületbíróság elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Maksay Magdolna alelnök, Makkay József írott sajtó alelnök, Wagner István alelnök, László Edit audiovizuális alelnök és Bögözi Attila titkár /MÚRE Becsületbíróság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . / Előzmény: Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén kérte a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írásának közlése miatt. Hasonlóan nyilatkozott az ülésen Nagy Benedek tanácsos és Bondor István önkormányzati képviselő. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

A Hargita megyei önkormányzati testület legutóbbi ülésén hárman is sérelmezték, hogy a lap hasábjain megjelenhetett Bayer Zsolt írása. Az is elhangzott, hogy mindaddig, amíg a Hargita Népe a megyei tanács lapja, jogot formálnak arra, hogy beleszóljanak a lap szerkesztésébe. A Bayer-írás fizetett politikai hirdetésként jelent meg, továbbá a megyei önkormányzat nem a lapot hozta létre, hanem jogutódként a lapkiadó jogállását aktualizálta, végül a megyei önkormányzat nem finanszírozza a lap megjelenését. A lap főszerkesztőjét nem a megyei önkormányzati nevezte ki. Tehát nem közpénzből él a Hargita Népe. A lap célja a hiteles tájékoztatás, a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett. Hargita megyében 50 469 személy szavazott az RMDSZ-re, 49 680 pedig Tőkés Lászlóra. A Hargita Népe napilapra viszont naponta szavaznak az olvasók. /Sarány István: Az olvasó szavaz. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /

Betelt a pohár, amikor megtudta, hogy a sikeres november 25-i választás után valaki felvetette, hogy le kellene mondania területi elnöki tisztségéről – számolt be internetes naplójában Borboly Csaba, Csík területi RMDSZ-elnök. Borboly, aki egyben a Hargita Megyei Tanács alelnöke, úgy érzi, naponta érik támadások. Borboly nem árulta el, kik a kritizálók, a Krónika napilap úgy értesült, Verestóy Attila javasolta lemondását, amit Markó Béla is helyeselt. /Székely Zita: Borboly Csaba lemondását kérték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

„Az elhangzott bírálatokon túl semmilyen, lapunkat érintő döntés nem született, azóta sincs semmi változás az ügyben” – közölte Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője. A vezető annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy a Hargita Megyei Tanács néhány tagja a legutóbbi ülésen elmarasztalta a megyei lapot. Az önkormányzati képviselők azt kifogásolták, hogy az újság november 23-i számában fizetett politikai hirdetésként megjelentette Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írását, számolt be a Hargita Népe december 3-i számában. A felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését kérte az ülésen Sófalvi László udvarhelyszéki RMDSZ-es tanácsos, aki szerint Hargita Megye Tanácsa mindenképpen felelős azért, hogy mi jelenik meg a tulajdonában lévő napilapban. Sarány István főszerkesztő vezércikkében reagált a számonkérésre, kifejtve: a Hargita Népét nem a megyei tanács tartja fenn, hanem az olvasói. /Székely Zita: Cenzúrakísérlet Csíkszeredában? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság /CNCAN/ hivatalban lévő elnöke váltja a szenátusban Sógor Csabát, aki európai parlamenti képviselői mandátumot nyert a november 25-i választásokon. – Csapatjátékos vagyok, így természetesen elfogadom csapatom felkérését – nyilatkozta Zsombori, megjegyezve, a CNCAN élén eltöltött hivatali ideje eredményes volt. Kiemelte a cernavodai atomerőmű újabb blokkjának beindítását, no meg az újabb fejlesztéseket, az ország energetikai függetlenségét szolgáló tervek elindítását. Zsombori korábban Hargita Megye Tanácsának alelnöki, mb. elnöki, majd elnöki tisztségét töltötte be. Zsombori Vilmos jelezte, december 19-ig külföldön tartozik a CNCAN küldöttségének vezetőjeként. A felsőházon a sor, hogy igazolja mandátumát, utána pedig 30 napon belül kell nyilatkoznia arról, miként oldja fel az összeférhetetlenséget CNCAN-elnöki és szenátori megbízatása között. /Zsombori Vilmos váltja Sógor Csabát. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7 . /

Eltelt egy év, és ezalatt semmi sem történt – vetette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésével megbízott Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szemére Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. Albert Álmos visszautasította a vádakat. /Illyés Judit: Széthúzás a Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumot sikeresen felépítették, felavatták, a kivitelező viszont mai napig várja, hogy megtérítsék munkája ellenértékét. Szász István, a Tectum Impex építőipari kft. vezetője elmondta, az ügy 2002 óta húzódik. Végül perre is sor került, és a bíróság kötelezte a Szent Erzsébet Alapítványt az adósság rendezésére. A kényszervégrehajtást azonban nem kezdeményezték, mert abban az iskolában 378 gyerek tanul. 2005-ben megjelent erről egy cikk, akkor a Magyarországon még működő Kulturális Örökség Minisztériuma átutalt 13 millió forintot a tartozásokra. Nem volt elég, de segített ez is. Gyimesfelsőlokon járva látható, hogy az épület nincsen teljesen befejezve, a tetőtér beépítése elmaradt, a pincék vakolatlanok, sőt: az épület külső vakolása sem teljes. Az épületegyüttes amúgy gyönyörű, az iskolában a szokásos zsongás. Moldvai csángó gyerekek is tanulnak itt. Az iskola költségeit (havi 20–30 millió régi lej villanyszámla, fűtés, egyebek) adakozásból fedezik, a helyi polgármesteri hivatal nem segít, Hargita megye tanácsa pénz helyett kifogásokkal hozakodik elő. Az RMDSZ nem tud előteremteni négymilliárd régi lejt egy csángóknak épült, őket tanító gimnázium számára? /Szondy Zoltán: Amikor a szentek sem segítenek... = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

Sajtótájékoztató keretében mutatta be Bunta Levente elnök és Borboly Csaba alelnök a Hargita megyei tanács négy új, információs kiadványát: Hargita megye befektetési katalógusát, a Támogatási lehetőségek kis- és középvállalkozóknak, a Mi és a civilek – visszatekintés 2004–2007 címűt, valamint a Leader kiadványt. – Mind a négy kiadvány mögött egész sor olyan tevékenység van, amelyet idén is folytatni szeretnénk – mondta Borboly Csaba. /Forró-Erős Gyöngyi: Hiánypótló kiadványok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

Hargita megyében az RMDSZ és a magyar ellenzék küzdenek meg a polgármesteri székekért. Az RMDSZ számára Székelyudvarhely feltörhetetlen diónak bizonyult a rendszerváltás óta: soha nem volt RMDSZ-es polgármestere. 1992-ben, az első polgármester-választáson győztes Ferenczy Ferenc függetlenként szerezte meg a tisztséget. 1996-ban már RMDSZ-színekben indult, de veszített a független Szász Jenővel szemben, aki azóta a harmadik mandátumát tölti. Szász a 2000-es választáson Antal Istvánt, a 2004-esen Ladányi Lászlót győzte le. Kelemen Hunor szerint azonban most minden feltétel adott ahhoz, hogy megszerezzék a polgármesteri széket. Az európai parlamenti választások udvarhelyszéki kudarca után lemondott Verestóy Attila széki elnök helyébe az RMDSZ januárban megbízott elnökként Birtalan Józsefet helyezte. A Hargita megyei önkormányzat elnöke, Bunta Levente, és alelnöke, Borboly Csaba között másfél éve ellentét van. Bunta Levente székelyudvarhelyi lévén, jó eséllyel szállhatna harcba a városi polgármesteri székért. Erről még korai beszélni, hárította el a kérdést Bunta Levente. A Rompres hírügynökség Dézsi Zoltánt, Gyergyószentmiklós egykori polgármesterét, az Állami Tartalékalap jelenlegi elnökét tartotta a legesélyesebbnek a gyergyószentmiklósi polgármester-választás megnyerésére. /Kirajzolódó erővonalak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Gálaműsor keretében tüntette ki a magyar kultúra napján a gyergyószentmiklósi művelődési központ, illetve Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja mindazon támogatóit, akik a 2007-es évben erkölcsi és anyagi segítséget nyújtottak. A két intézmény közel száz kitüntetettje között számos önkormányzat, civil szervezet, intézmény és vállalkozó részesült elismerésben. A kitüntetettek sorában kétszer említették a Krónikát, a szerkesztőség díszoklevelet vehetett át mind a gyergyószentmiklósi művelődési központ, mind Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja részéről. /J. A. : Kitüntették a Krónikát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Sajátos kontraszelekció kezd kibontakozni: az RMDSZ-ben nem a teljesítmény, a közösség érdekében kifejtett munka kap jutalmat, hanem az egyéni ügyeskedés, a „hordószónokoskodás”, írta Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke, Csík területi RMDSZ-elnöke. Az RMDSZ helyi és területi szervezetek meggyöngültek, az „alternatív” szervezetek gomba módra elszaporodtak. Az előválasztás jelenlegi formájában gátolja az érdekképviseleti munkát, kontraszelekciós mechanizmusként működik. Sokszor az RMDSZ-ben az nyer választott tisztséget, aki jól tud „kampányolni”, akinek vannak „befolyásos” támogatói. A vállalkozói körök igyekeznek saját jelölteket állítani. /Borboly Csaba: RMDSZ: hordószónokok előnyben? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Bunta Leventét, a Hargita megyei önkormányzat elnökét tartja a legesélyesebbnek a székelyudvarhelyi polgármesteri székre Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A székelyudvarhelyi választmány három személyt is felkért, legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje. Bunta mellett Birtalan József megbízott udvarhelyszéki RMDSZ-elnököt és Borbáth Istvánt, a 2006-ban feloszlott helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét jelölnék, ha elfogadják a felkérést. /Kovács Csaba: Bunta a legesélyesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Marosvásárhely kivételével hivatalosan még nem lehet tudni, kik lesznek az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjei. Egyes településeken – például Nagyváradon – felmerülhet az is, hogy a két alakulat közös jelöltet állítson a választásokon, ezt erősítette meg Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szatmárnémetiben február 19-ig várják a jelöltek jelentkezését, a jelöltállító küldöttgyűlést „valamikor március közepén” tartják, jelezte Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke. Szerinte bizonyos, hogy Ilyés Gyula polgármester újabb mandátumot pályáz meg, a polgári oldal pedig várhatóan nem állít ellenjelöltet. Sepsiszentgyörgyön március 30-án szervezik meg az állóurnás előválasztásokat, eddig ketten jelezték indulási szándékukat: Antal Árpád képviselő és Tóth Birtan Csaba, a TEGA vállalat igazgatója. Albert Álmos jelenlegi polgármester immár négy mandátumot tudhat magáénak, idén azonban várhatóan a megyei tanács elnöki tisztségére vagy szenátori mandátumra pályázik. Az MPP szintén előválasztással dönt a jelöltjeiről. Csíkszereda polgármesteri székére RMDSZ-részről Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi polgármester az egyedüli pályázó. Az MPP esetleges csíkszeredai jelöltjeinek kiléte egyelőre rejtély. Székelyudvarhelyen Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke az RMDSZ jelöltje. Szász Jenő polgármester, az MPP elnöke korábban azt mondta, még nem döntötte el, megpróbál-e újabb mandátumot szerezni. /Nem sietik el a jelöltállítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Hargita megyében a falun élő lakosságnak több mint fele rendelkezik vezetékes ivóvízzel, ez az arány pedig tovább emelhető – állította Bunta Levente, a megyei tanács elnöke. Aláírta azt a szerződést, amelynek értelmében a Hargita megyei önkormányzat csatlakozik a Leonardo da Vinci európai program keretében kiírt Aquanet projekt spanyol, olasz, portugál és szlovák partneri közösségéhez. – Ha a vízellátással kapcsolatos eddigi fejlesztések a megye szintjén 20–30 millió euróra tehetők az elmúlt nyolc évben, úgy a következő két-három évben 100 millió eurós nagyságrendre számíthatunk – hangsúlyozta Bunta. Jó esély van arra, hogy valamennyi, falun élő Hargita megyei család jó minőségű vízhez jusson. Bunta Levente fontosnak nevezte a szennyvízhálózatok építését is. /Európai tudás átadása vízhasználatból. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Több mint két órán át tárgyalt a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel, prefektusokkal Traian Basescu államfő február 23-án Kovásznán. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, Traian Basescu úgy véli, a magyar politikusok után ő ismeri a legjobban a két megyebeli helyzetet, azt, hogy mit gondolnak az itt élők az autonómiáról. Hangsúlyozta: kész a párbeszédre, de csak az alkotmány tiszteletben tartása esetén hajlandó tárgyalni a kérdésről, és ragaszkodott ahhoz is, hogy decentralizációnak nevezzék, ne autonómiának. Az államfő fenntartja álláspontját: I–IV. osztályban más tanterv szerint kell oktatni a magyar gyermekeknek a románt. Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének sikerült néhány jelentős gondolatot elmondania az államelnöknek. Egyetértettek abban, hogy a decentralizáció nem elégséges, a hatáskörök önkormányzati szintű kiterjesztését tovább kell vinni, ugyanakkor Albert Álmos megfogalmazta, hogy itt, a Székelyföldön külön intézményrendszert szeretnénk felépíteni, saját döntéshozó testületet, amely nemcsak arról dönthet, ki legyen az iskolaigazgató, de arról is, milyen iskolára, hány oktatási intézményre van szükség, illetve hogy kisebb vagy nagyobb rendőrséget akarnak. Traian Basescu felvetette, hogy kevés pénzt termel a két székelyföldi megye, és autonómia esetén odajuthatna, hogy kétszer nagyobb adókat kell majd kivetnie. Albert Álmos cáfolta ezt a feltételezést. Ugyanakkor kifejtette, a román közösségnek el kellene már felejtenie az 1990 előtti helyzetet, amikor minden kérdésben ők diktáltak, és intenzív elrománosítás zajlott. Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az államelnököt a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének akadályoztatásáról is. /Farkas Réka: Fontos dolgokról is sikerült beszélni (Traian Basescu székelyföldi látogatása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

Egyedüli jelöltként Bunta Levente, a Hargita megyei önkormányzat jelenlegi elnöke indulhat RMDSZ-színekben a székelyudvarhelyi polgármester-választáson, mert csak ő fogadta el a jelölést. /Kovács Csaba: Bunta ül Szász székébe? = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

A Hargita megyei román–magyar párbeszéd ösztönzésére hozna létre programot Bunta Levente, a megyei tanács elnöke. A projekt finanszírozására 20– 30 ezer lejt ígért. /Székely Zita: Program a párbeszédért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

A Csíki Területi RMDSZ Területi Küldöttek Tanácsa (TKT) február 28-i ülésén meghallgatta Borboly Csaba területi elnök politikai tájékoztatóját és Kelemen Hunor parlamenti képviselő beszámolóját az országos politikai helyzetről. A titkos szavazás eredményeként a csíki területi szervezet részéről Borboly Csaba a megyei tanács elnökjelöltje. /Megyei tanácselnöki tisztség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Egy-egy tájegység sajátosságai is szerepelnek majd a megyehatárokon nemsokára elhelyezendő Székelyföld-táblákon, a központi motívum pedig továbbra is a székely kapu marad – közölte Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Hargita Megyei Tanács is hasonló pannókat állítson fel. /Farcádi Botond: Székelyföld-táblák helyi sajátosságokkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./