Sikeres volt a XXXIII. árcsói kerámiavásár Korondon. Korond község helyi tanácsa és a Firtos Művelődési Egylet szervezésében, a Hargita Megyei Tanács támogatásával, augusztus második szombat-vasárnapján 29 korondi fazekas állította ki legújabb alkotásait. A kiállító mesterek között minden korosztály képviseltette magát. Az egylet kiállítótermében Kádár Dombi Péter csempéit mutatták be, aki XV. századi székelykeresztúri mintákat keltett életre. /Tófalvi Rozália, Korond: Sikeres volt a XXXIII. árcsói vásár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Nem csak a tradicionális, hanem bármilyen minőségi, Székelyföldön előállított termékre, szolgáltatásra alkalmaznák a Székelyföldi márkanevet – mondta el Tamás Sándor és Borboly Csaba. Kovászna és Hargita Megye Tanácsának elnökei augusztus 25-én a Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatójukon kifejtették: a Székelyföldi védjegy alkalmazása összesen 18 területen lesz lehetséges. Tamás Sándor a márkák használatával kapcsolatosan az illyefalvi kefir és a farkaslaki kenősajt példáját használva rámutatott: a Székelyföldi márkanév az adott termékek célcsoportjának nem csupán minőségi terméket, hanem hangulati élményt is nyújt. A brand ugyanakkor az értékesítésben is segítséget jelent. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzati vezető hangsúlyozta: az ingyenesen használható Székelyföld jelzést nem az önkormányzatok, hanem a termelőket, gyártókat és szolgáltatókat tömörítő szervezetek osztják majd ki. /Székelyföldi márkanevet kap a pálinka és a kürtőskalács is. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

„A román hatóságok rémületben tartják a csíkszentmártoniakat: a csíkszeredai ügyészség ezekben a napokban 220 helybélit, a fél falut készül beidézni a júniusban történt incidensek miatt” – nyilatkozta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Néhány héttel később Csíkszentkirályon tört ki konfliktus a helybéli magyarok és romák között, egy késeléses eset nyomán, a helybéliek felháborodtak, amiért a késelő romát nem állították elő a hatóságok. A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatja eljárásaikat. Négy roma szervezet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult segítségért az elüldözött romák ügyében. A „központi sajtó eltorzítva mutatta be az alcsíki helyzetet, a hatóságoknak bűnbakot kellett keresniük. Ezért hívják be most az ügyészségre csíkszentmártoniakat” – vélte Borboly. Borboly cáfolta a Romani Crissnek azt az állítását, mely szerint a Csíkszentkirály melletti erdőkben továbbra is bujkálnak elüldözött romák. /Cs. P. T. : Beidézték fél Csíkszentmártont. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Csíkszentmártonban a konfliktus azután tört ki, hogy néhány roma lakos a lovait egy megművelt területen legeltette, és amikor a gazda elkergette onnan őket, a romák megverték a terület gazdáját és a fiait. Este több magyar lakos is kiment a romák telepére és kövekkel dobálta be házaik ablakát. Az egyik érintett magyar lakos sérelmezte, hogy Hargita megye prefektusa Bantusztánnak nevezte községüket, és azt állította a magyarokról, hogy nem toleránsak és nem képesek a békés együttélésre. „Nem igaz. Nálunk senkit nem gyilkoltak meg, nem égették fel senki házát, és nem igaz az, amit a sajtóban hangoztatnak rólunk” – szögezte le. /Jánossy Alíz: Tovább gyűrűzik a Hargita megyei romaügy. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

A Hargita megyei tanács nem adott engedélyt a gyergyóditrói szienitbánya megindítására. Borboly Csaba, a testület elnöke elmondta, mindaddig nem adnak engedélyt, amíg hiányos a dokumentáció. „Az elmúlt években rendezett népszavazások alkalmával a helyi lakosság nagy része ellenezte a bánya létrejöttét. Gyergyóditró lakossága akaratának érvényt kell szerezni!” Borboly jelezte, hogy személyesen kapott ügyvédi felszólítást: engedélyezze a bánya létrehozását, ellenkező esetben pert indít ellene az olasz beruházó. /Nem engedélyezik a szienitbányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

Augusztus 29-én Jakubinyi György érsek felszentelte Csíkszereda új, 700 ülő-, illetve 1200 állóhelyes Szent Ágoston-templomát. A zsúfolásig telt templom lépcsőjén, udvarán állták végig az ünnepi szertartást azok a hívek, akik nem jutottak be az impozáns épületbe. A közel húsz esztendeje épülő templom szentelése kapcsán az érsek kiemelte annak a jelentőségét is, hogy éppen a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye fennállásának ezredik évében történik ez az esemény. A templom építését 1993-ban kezdték el. Az anyagi fedezet többnyire a hívek adományaiból, illetve a városi és megyei önkormányzat, valamint a vallási és kulturális minisztérium támogatásából és magyarországi, ausztriai és németországi pályázati pénzekből állt össze. A templom terve helyi műépítész, Homonnai Albert Márton munkáját dicséri, a munkálatokat a már elhunyt Nagy Csaba vállalkozó alapította Global Kft. végezte. A templom monumentális jellegét emeli a két 33 méter magas égbenyúló fémszerkezetes tornya. Belsejének külön ékessége az augusztus közepén végső helyére tett két szobor. Szent Ágoston és Szent Mónika két és fél méteres szobrát szintén helybéli szobrászművész, Xántus Géza alkotta. /Jánossy Alíz: Tisztelgés Szent Ágoston emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Uniós pályázatot nyújt be Kovászna, Hargita és Maros megye, amelynek célja egy közös szociális stratégia előkészítése. A megyeközi összefogást civil szervezetek kezdeményezték azért, hogy hatékonyabbá tegyék az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését. Szilágyi Csaba, a Wolter és Lokodi alapítványok szóvivője elmondta, mióta Románia uniós tagállammá vált, jóval kevesebb a külföldről érkező adomány, pedig a jótékonysági munkát végző civil szervezeteket eddig ezekből tartották fenn. Az állami gondozásból kikerülő fiatalok utógondozásával foglalkozó alapítványokat például eddig Svájcból és Németországból segítették. Az uniós pályázatok lehetőséget biztosítanak, csak tudni kell élni velük, magyarázta Szilágyi az összefogás fontosságát. Szilágyi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében például nincs olyan intézmény, amely az állami gondozásból kikerülők utógondozásával foglalkozna, ebben Hargita megye tudna segítségére lenni a háromszékieknek. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei Caritasnak köszönhetően itt működik az ország egyik leghatékonyabb – példaértékű – idősgondozó rendszere. /Antal Erika, Kovács Zsolt: Szociálisan behálózott megyék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Karda Emese, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjének lemondását kérte Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője, mert szerinte Karda téves információkat közölt a regionális hulladéktározó létrehozásával kapcsolatban. „Karda Emese információi tévesek: csupán a projekt előkészítésére előirányzott pénzt veszítettük el, a kivitelezésre lehívható összeget még megkaphatjuk – pontosított Borboly. Karda Emese úgy nyilatkozott: a Borboly említette ülésen egy jelentést kellett bemutatnia a tározó létrehozásáról, az adatok a jelenlegi állapotokat tükrözték. A megyei tanácselnök, aki az év első felében az önkormányzat által működtetett Hargita Népe Kiadó éléről is eltávolíttatta Kardát, úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy helyteleníti a magyar nemzetiségű igazgatók leváltását, Borboly nem tartja jónak, hogy magyar, de immorális személyeket neveznek ki megyei intézmények élére. /Borboly Csaba újra Karda Emese leváltását kéri. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

A Hargita Megyei Tanács és a Hargita Megyei Kulturális Központ a Kulturális Örökség Napjai alkalmából kétnapos rendezvényt szervez szeptember 18–19-én, amely az intézmény éves programjában szereplő felnőttképzési program része. szeptember 18-án Épített örökségünk védelmében címmel szakmai tanácskozást tartanak. Előadást tartanak többek között Fülöp Ottília, Hargita megye főépítésze, Márton Judit, a Hargita Megyei Kulturális Központ jogtanácsosa, Péli Levente és Szabó Zsolt, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség és Igazgatóság munkatársai, valamint Máthé Zoltán építészmérnök. /Varga László: Kulturális Örökség Napjai Csíkban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

A Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési szakembereinek a közreműködésével székelyföldi termékeket is kiállítanak Egerben a szeptember 16–20-a között zajló, A Kárpát-medence kincsei elnevezésű kiállításon. A Hargita megyei önkormányzat, valamint a környékbeli vállalkozók, termelők összefogása révén hagyományos székelyföldi termékeket is kiállítanak a szeptember 16–20. között zajló, Kárpát-medence kincsei Egerben, hungarikumok, magyar termékek kiállítása és vására a Dobó téren elnevezésű nemzetközi rendezvényen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Székelyföld márkanév bejegyeztetése után a lehető legszélesebb körben szeretnék népszerűsíteni a székelyföldi termékeket. A Hargita megyeiek egyébként augusztusban a debreceni Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon is részt vettek. /A Székelyföld kincsei Egerben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Épített örökségünk védelmében címmel tartottak szakmai tanácskozást Csíkszeredában szeptember 18-án. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke foglalta össze a megyei önkormányzat finanszírozta műemlékvédelmi programokat. Idén 150 ezer lejt irányoztak elő a megyében található műemlékek védelmére, a minden idők legnagyobb székelyföldi ásatására 25 ezer lejt, kiemelt helyen szerepel az egyháztámogatási program, amelyre idén a javasolt összeg 400 ezer lej, a székelykapu-program keretében pedig a tanács 20 ezer lejes tőkével lépett be a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületbe. Fülöp Ottília megyei főépítész előadásában a helyi önkormányzatok műemlékvédelemben betöltött szerepéről értekezett. /Székely települések védelmében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Hargita Megye Tanácsa idén is részt vesz partnerként a FolkdanceNet/NéptáncHáló programban, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat kezdeményezte több megyét átfogó rendezvény. A nagyszabású nemzetközi programot idén szeptember 17–19. között rendezték meg immár Kreatív NéptáncHáló/FolkdanceNet elnevezéssel, ebben 11 külföldi partnerrégió néptánc- és hagyományőrző csoportja, valamint számos megyei település, intézmény és néptáncegyüttes vett részt. A Hargita megyei küldöttséget a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjai és a megyei önkormányzat két munkatársa alkotja. /Testvérmegyék európai tánca. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21.

A Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére és Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére a székely szimbólumok régebbi és újkori emlékeinek felkutatását, összegyűjtését céljául tűző székelyföldi szintű munkafolyamat vette kezdetét. Szeptember 24-én megalakult Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport olyan szakemberekkel, akik e területek valamelyikét már hosszú ideje kutatják. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, Kovászna Megye Tanácsának székelyföldi referense és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczaner Jenő történészek vesznek részt a munkában. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a Székelyudvarhelyen tartott alakuló megbeszélésen a jelképek identitásmegőrző szerepét hangsúlyozta. /Túros Eszter: Székely szimbólumok leltára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

Lényeges előrelépés történt a Hargita megyei szeméttározó ügyében. A gyergyóremetei önkormányzat megszavazta a lerakó létesítését. Elhárult a helyszín hiánya miatti akadály, és a megyei önkormányzat továbbléphet a harmincmillió euró lehívása érdekében. /Hompoth Loránd: Gyergyóremetére kerül a hulladéktároló. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

A Hargita Megyei Tanács Összetartozunk közösségépítő programja keretében együttműködési szerződést írt alá a temesvári Magyar Házban Borboly Csaba, Hargita megyei elnök és Sütő Udvari Magda, a számos civil szervezetet és az egyházakat is magába foglaló temesvári Reconstructio 2005 Egyesület elnöke. Borboly Csaba kifejtette: az Összetartozunk közösségépítő programot a Beszterce megyei szórványmagyarsággal való partneri kapcsolat létesítésére találták ki. Az elképzelés szerint hármas partnerkapcsolatokba vonnák be a szórványmegyéket és településeket, amelyekben Hargita megye mellett a magyarországi testvérmegyék és települések is részt vennének, közös pályázatokban is gondolkodva. Idővel Maros és Kovászna megyéket is bevonnák a „szórványgondozásba”. A Hargita megyébe kihelyezett volt Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán közbenjárásának köszönhetően Temes megye is bekerült az Összetartozunk programba. A munkacsoport elnöke, Miklóssy Enikő programjavaslatokat is előterjesztett: október 23-án a Hargita Megyei Népiskola néptánccsoportja lép fel Temesváron, november 17-én a Hargita megyei szüreti bálra hívnak meg egy Temes megyei néptánccsoportot, decemberben pedig a Hargita megyei Civil Konferenciára hívják meg a Temes megyei ifjúsági szervezetek képviselőit. A Hargita Népe napilapban a besztercei és Temes megyei magyarság életét bemutató havi mellékletet jelentetnének meg, a Temes megyei médiákban pedig Székelyföldet mutatnák be. /Pataki Zoltán: Összetartozunk program. Híd a tömb- és a szórványmagyarság között. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

Ianosi Anda Elena megyei főtanfelügyelő és Karda Emese, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának leváltását kérte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Constantin Strujan prefektustól. Borboly szerint a két közintézmény-vezető nem végzi megfelelően munkáját, és felkészültségük, szakmai tapasztalatuk nem elégséges a feladataik elvégzéséhez. Ianosi bevezette az oktatási intézmények nyílt etnikai diszkriminálását, amire az utóbbi húsz évben nem volt példa, ráadásul betiltotta a gyerekek szabad iskolai kirándultatását, személyes engedélyezéséhez kötve azt. Karda Emese pedig az adott területen semmiféle szakmai előélettel, tapasztalattal nem rendelkezik. /Fejeket kér Strujantól Borboly. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

A térség fejlesztésének lehetséges stratégiáit mutatták be Sepsiszentgyörgyön a „Sikeres Székelyföld. Település-arculat – turizmus” nevű konferencián, amelyet a két székely megye önkormányzata és a Székelyföld Fejlesztési Intézet szervezett. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a jelen legnagyobb vállalkozása, hogy szakmai fórumokon megalkotják Székelyföld jövőképét. Olosz Szabolcs, a Székelyföld Fejlesztési Intézet ügyvezető igazgatója kifejtette: a fórumsorozat olyan témákkal foglalkozik, mint a településarculat, a tudáshasznosítás, a környezettudatosság, a felnőttképzés és a vízhasználati kultúra. Az ez irányú tanulmányokat kötetben kiadó Biró A. Zoltán csíkszeredai egyetemi tanár szerint Székelyföldön létezik sok sikeres egyéni vagy helyi kezdeményezés, és ezeket kellene egy működő rendszerbe kapcsolni. Olosz Szabolcs rámutatott: a gyógyturizmus sikere nagymértékben függ az adott település arculatától. A székelyföldi gyógyturizmus fejlesztéséhez tett javaslatot Lőrincz Zsigmond Kovászna város polgármestere is, aki egy balneo-turisztikai hálózat létrehozását kezdeményezte. /Kovács Zsolt: Székelyföldi sikerstratégiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Első alkalommal mutatkozott be közös standdal október 15-én a Romexpo országos turisztikai vásárán Kovászna és Hargita megye tanácsa Bukarestben. A közel száz négyzetméteres standon helyet kapott mindaz, amit Székelyföld képviselete fontosnak tartott. A standok között Elena Udrea turisztikai miniszter is megjelent. „A székelyeket nagyon takarékos és találékony embereknek találom, gyakran fordulnak hozzánk a helyi turisztikát fejlesztő ötletekkel, s ezeket mindig megpróbáljuk támogatni” – nyilatkozta Udrea. /Fleischer Hilda: Hódítanak a székelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

A Hargita Megyei Önkormányzat népes küldöttsége jelenlétében avatták fel október 23-án a temesvári Geml József Magyar Központot, egyben megszervezték a hargitaiak Összetartozunk című szórványgondozási programja első bánsági eseményét. Házavató beszédében Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke kiemelte: a bánsági magyarok adományaiból épített belvárosi Magyar Ház és a hat évvel ezelőtt felavatott Kós Károly Közösségi Központ után az egykori temesvári polgármester, Geml József nevét viselő székház immár a harmadik magyar központ Temesváron. A belvárosi Magyar Ház tulajdonjogát a mai napig nem sikerült visszaszerezni, de a másik két ingatlan szerencsére magyar tulajdonban van. Az 1956-os magyar forradalom eseményeit a temesvári Vicze Károly történész idézte fel. /Felavatták a harmadik Magyar Központot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./

Meneszthetik azokat a Hargita megyei intézményvezetőket, akik a prefektúra rendelkezései helyett Borboly Csaba megyei tanácselnök utasításainak tesznek eleget – közölte Constantin Strujan Hargita megyei prefektus. Mint mondta, bizonyítékai vannak arra, hogy egyes igazgatók a megyei önkormányzatnak és tanácselnöknek engedelmeskednek, miközben az intézmények a prefektúra fennhatósága alá tartoznak. „Még Borboly Csaba tanácselnöknek is a prefektúrához kellene fordulnia, ha elégedetlen az igazgatóságok tevékenységével, ezzel szemben úgy viselkedik, mintha ő vezetné ezeket” – mondta Strujan. Borboly Csaba szerint a prefektusnak nincs igaza, a különböző közintézmények az egyes szakminisztériumokhoz tartoznak. /Pap Melinda: Vita a Hargita megyei intézményvezetőkről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Nem vagyok a sajtóban folytatott disputák híve – ezzel a kijelentéssel kezdte október 28-án a sajtótájékoztatóját Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa. Borboly Csabával adódott nézeteltérésére kívánt magyarázatot adni. A prefektus előzőleg tárgyalt Borboly Csabával, Hargita megye tanácselnökével. Borboly Csaba egy a prefektus által kifogásolt átiratot küldött a dekoncentrált intézmények vezetőinek. – Világos, hogy részben mindkettőnknek igazunk volt – mondta Strujan, aki szerint kommunikációs hiba volt. Sietett megjegyezni, hogy a prefektúra és a megyei tanács között jó az együttműködés. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy ha egyes dekoncentrált intézmények igazgatói inkább a megyei tanácselnöknek rendelik alá magukat, mint a prefektusnak, kezdeményezni fogja leváltásukat, mert a dekoncentrált intézmények vezetője a prefektus. /Forró-Erős Gyöngyi: Borbollyal tárgyalt Strujan. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

Megtámadta a Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozásáról szóló határozattervezet Codrin Munteanu prefektus – derült ki Kovászna Megye Tanácsának ülésén. A testületnek most kellett volna jóváhagynia – a költségvetés-kiigazításról szóló határozattervezet révén –, hogy százezer lejjel hozzájárul a Hargita megyei önkormányzattal közösen létrehozott egyesület alaptőkéjéhez, de tárgytalan maradt a döntés. A prefektus ugyanis a törvényszéken támadta meg az egyesülethez való csatlakozásról szóló határozatot, így azt a bírósági döntésig felfüggesztették. Kovászna Megye Tanácsa szeptember végén döntött a Hargita megyével közösen létrehozott Hegyeink egyesülethez való csatlakozásról. A cél közös fejlesztési programok lebonyolítása, pályázatokon való részvétel, a közszolgáltatások minőségének javítása. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke értetlenségét fejezte ki az ügy kapcsán, hangsúlyozva: a rendszerváltás óta eddig minden prefektus próbált egyeztetni az önkormányzati vezetőkkel mielőtt a törvényszéken megtámadott volna egy-egy határozatot. /Farcádi Botond: Az önkormányzat jóváhagyta, a prefektus megtámadta (Hegyeink közösségfejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

A székely szimbólumok felkutatására és népszerűsítésére különített el tizenkétezer lejt Hargita Megye Tanácsa (HMT). Már korábban megalakult a Székely címer-, pecsét- és zászlótörténeti munkacsoport a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczáner Jenő történészek vesznek részt a munkában. /A székely szimbólumok felkutatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A székelyek eredetével számos tudományos munka és számtalan délibábos teória foglalkozik. Ez utóbbiak sokkal népszerűbbek az előzőeknél. Hasonló a helyzet a székelyek szimbólumaival, a településcímerekkel is: mindenféle jóakaratú, de hiányos heraldikai ismeretekkel rendelkező személy településcímert, címertervet készített. Az elmúlt 80 esztendő nem kedvezett a magyar – s ezen belül a székely – múlt kutatásának. Ezért üdvözlendőek a múlt feltárására irányuló erőfeszítések. Ezt a célt szolgálja a Hargita megyei önkormányzat építettörökség-védelmi programja, a székely kapuk megmentését célzó program, a régészeti ásatásokat finanszírozó program, és erre irányul a székely jelképek felkutatását támogató program is. /Sarány István: Délibábok helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Az egységes Székelyföld feltétele az egységes jelképhasználat – ennek a gondolatnak a jegyében rendezett jelkép-konferenciát Kovászna és Hargita megye önkormányzata valamint a Székely Nemzeti Múzeum. A szakmai tanácskozáson részt vett Dr. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros, Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus, Székelyudvarhelyről jelen voltak Zepeczaner Jenő és Mihály János történészek. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke szerint Székelyföld korszerű régióvá tételének egyik legfontosabb eleme az önismeret. A konferencián bemutatták Cserey Zoltán Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században című könyvét. – A Kovászna megyei Nagyajta határában lévő Székelyföld tábla eltávolítását rendelte el a bíróság, így másfél év után le kell venni az egyetlen olyan táblát, amit eddig sikerült kihelyezni a megye bejáratához. A nagyajtai Székelyföld-tábla eltávolítását Codrin Munteanu prefektus kérte, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az építkezésre vonatkozó jogszabályokat annak kihelyezésekor. /Kovács Zsolt: Jelképekkel Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Ősi székely szimbólumok felkutatására vállalkoztak történészek. Egész Székelyföldet bejárják, templomokat, levéltárakat keresnek fel, hogy számba vegyék a középkortól máig használatos vagy már elfelejtett közigazgatási jelképeket: pecséteket, címereket, zászlókat. A Hargita és Kovászna megyék önkormányzatának közös programja Mihály János történész ötletére jött létre. A zászló az egyik legismertebb jelkép. Felbukkanása a háborúkhoz köthető, hiszen megkülönböztető jelzésként és a csapatok vezénylésére is használtak lobogókat. A mai napig kevés az információ a középkorban a székelyek által használt zászlókról. /Zajlik a székely jelképek felkutatása. = Erdély. Ma, nov. 13.

Saját zászlót szeretne Hargita megyének a megyei önkormányzat, az pedig nagyon hasonlítana a Székely Nemzeti Tanács számára kidolgozott és általa elfogadott Székelyföld-zászlóra. A kezdeményezés nyilatkozatháborúba torkollott Árus Zsolt megyei tanácsos és Borboly Csaba megyei tanácselnök között. A hasonlóság – de tulajdonképpen azonosság – miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei képviselőcsoportjai közleményükben aggodalmukat fejezték ki, azt állítva, hogy a hasonlóság veszélyes lehet. Az MPP-s képviselők azt javasolják a Hargita megyei tanácselnöknek, vonja vissza az erre vonatkozó határozattervezetet. Borboly Csaba szintén közleményben reagált az őt ért vádakra, mondván, a legkevésbé azt várta, hogy a javaslat kapcsán az MPP tanácsosai személyeskedő támadást kezdenek. Borboly a javasolt zászló elfogadásával éppen a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez járulna hozzá. /Kinek áll a zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Káoszt és veszteséget okoz a közalkalmazotti szférában elrendelt nyolcnapos kényszerpihenő. A pedagógusok éppen abban az időszakban lesznek fizetés nélküli szabadságon, amikor a végzős diákoknak a jövő évi érettségire kell beiratkozniuk. A közalkalmazottakat kényszerszabadságra küldő törvény egyik következményeként három napra bezárják a Hargita Megyei Tanács főbejáratát. /Horváth István, Antal Erika: Lakat alatt a közszféra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A Hargita megyei önkormányzat döntése révén a székely zászló lett a megye hivatalos lobogója. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint a zászló elfogadásával a tanács a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez, a székely identitás erősítéséhez is hozzá tud járulni. A kék és aranyszínű, napot és félholdat tartalmazó megyezászló hasonlít ahhoz a lobogóhoz, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen fogadtak el. A tervezet ellen szavazott a román képviselőkön kívül a Magyar Polgári Pártot képviselő Árus Zsolt is, hét polgári párti tanácsos tartózkodott. Farkas Csaba, Ferencz Csaba és Árus Zsolt – a házbizottság tagjai – közölték: nem értenek egyet azzal, hogy Hargita megye kisajátítsa a Székelyföld lobogóját. „A székely zászlót és a címert a Székely Nemzeti Tanács saját jelképeiként fogadta el. /Gyergyai Csaba: A székely zászló a hivatalos lobogó Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./