Elindította projektjét a Hargita megyei tanács, mely a megrongálódott, illetve elöregedett székelykapuk renoválását támogatja. A felújítás szakemberek bevonásával történik, a programot a tanács 70 ezer lejjel támogatja. A programban szerepet vállalt a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző és Művelődési Egyesület is, mely 1992-től foglalkozik a környék székelykapuival. 2002 óta a szervezet 28 kaput újított fel. Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök azt nyilatkozta, fontos megőrizni a székelykapuk épségét, mely évszázadok óta a környék kultúráját és hagyományát képviselik. A Székelykapu-program hamarosan Kovászna megyében is elindul. /Elindult a Székelykapu-program Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

A romló közbiztonsági állapotokról tárgyaltak július 27-én a csíki polgármesterek Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kezdeményezésére Csíkszeredában. A tanácskozást követően kiadott közlemény szerint az elöljárók a békés együttélés érdekében az alapvető normák betartására szólítják fel a térség valamennyi lakóját. „A gyűlés célja az volt, hogy a polgármesterek megfogalmazzák a közrend biztosítása érdekében rövid időn belül foganatosítandó intézkedéseket, és hogy az illetékes hatóságokat és egyéb szervezeteket hatékony cselekvésre szólítsák fel” – olvasható a dokumentumban. A találkozón közös nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, és felhívást intéztek Dan Nica belügyminiszterhez, Gyerkó László szenátorhoz, Korodi Attila, illetve Kelemen Hunor parlamenti képviselőkhöz, Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, valamint a csíki falvak lakóihoz. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz címzett levélben kifogásolták az egyik romániai magyar internetes portálon megjelent írást, amely „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve, egyben kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. A szóban forgó írás szerzője bűnelkövetőnek és állatoknak nevezi a csíki térség lakóit, nyomorultnak a csíki magyarokat. ”Az elöljárók végül a csíki falvak lakóinak üzennek, felhívva a figyelmet a törvényes kötelezettségek betartásának fontosságára. /Csíki elöljárók a közbiztonságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./ A gyűlöletkeltő cikk: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ Idézte: Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23.

Eckstein-Kovács Péternek a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott nyilatkozatát az EMI cáfolta, erre reagált most Eckstein-Kovács Péter. Az EMI nem képviseltette magát a Csíkszeredán tartott, Budaházy melletti szimpátiatüntetésen, közölték. Eckstein-Kovács Péter az MTI július 6-i tudósítását hozta fel, eszerint a képviseltette magát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a tüntetésen.,,Az EMI független civil ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát” – áll az EMI nyilatkozatában. Eckstein-Kovács Péter ezt azzal cáfolta, hogy az EMI-táborba meghívták Vona Gábort, a Jobbik elnökét, más magyarországi pártok viszont nem kaptak meghívást. Eckstein-Kovács Péter a Jobbikat és a Magyar Gárdát szélsőséges szervezeteknek tartja, így gondolja ezt többek között a New York Times, a The Times, a Le Figaro és a Spiegel is. Eckstein kéri azokat a kiváló erdélyi értelmiségieket, egyházi és közéleti személyiségeket, művészeket, akik részt vesznek az EMI-táborban, vizsgálják meg, mennyire fér össze nézeteikkel, hogy képletesen egy asztalhoz üljenek a Jobbik vezetőivel. Eckstein-Kovács Péter kijelentette, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. közpénzekkel támogatja az EMI-tábort, amelyik teret enged szélsőséges politikusoknak, ez megengedhetetlen egy RMDSZ-színekben megválasztott tisztségviselő számára, ezért várja az RMDSZ vezetőségének véleményét ebben a kérdésben. /Eckstein-Kovács Péter: Válasz az EMI-nek (Visszajelzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ Előzmény: Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

„Nem tartunk semmi kivetnivaló dolgot abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – áll ki a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) egykori elnöke, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mellett. A MIÉRT elnöksége közleményében az Új Magyar Szó július 15-i számában „Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács” címmel megjelent írásra reagált. A cikket, illetve az ÚMSZ-ben megjelent kommentárokat a MIÉRT, az ifjúsági szervezet „károsnak tartja”, minthogy azok „nem a magyar összefogást segítik, hanem ellentétet szítanak”. Hangsúlyozták, „a Magyar Ifjúsági Értekezlet az elmúlt nyolc év alatt olyan alapelveket honosított meg, mint a szolidaritás és a nyitottság, és ezeknek tükrében elfogadhatatlan, hogy egy volt vagy jelenlegi, sőt akár jövőbeli vezetőjét, tagját, egyáltalán a magyar ifjúság bármely tagját ok nélkül vádolják”. A közlemény szerint „Borboly Csabát nem kell megvédenünk, hiszen róla már a választók egyszer véleményt mondtak, demokratikusan megbízták egy magyar megye vezetésével”. Az szervezet vezetői „megosztó erőket” látnak az ÚMSZ cikksorozatának hátterében. A Magyar Összefogásra hivatkozva kifejtették, „nem vagyunk egyformák, de a MIÉRT a közös elemeket emeli ki, ezekre épít, és teljesen normális, hogy elfogadja azt a kistestvért is, aki rakoncátlan és kissé elüt viselkedésben”. Meglátásuk szerint a magyar közösségek pénzéből „magyar öntudatot fejlesztő” rendezvényeket igenis kell támogatni, és „amíg ezt békés, eszközökkel, erőszakmentesen teszik, mindegyik fiataloknak szervezett találkozó hasznos a maga módján”. A közlemény szerint „mindazok, akik attól tartanak, hogy a találkozón elszabadulnak az indulatok, párbeszédet kell hogy folytassanak a szervezőkkel, hiszen annak, ha ők kimaradnak az ifjúsági szervezetek között folyó kommunikációból, csak negatív következményei lesznek”. A MIÉRT reméli, hogy „az elmúlt napok félresiklott próbálkozásaiként” minősített cikkek „hamar feledésbe merülnek, és továbbra is az összefogás irányába haladunk”. Borboly Csaba személyes blogján írta: az Erdélyi Magyar Ifjakat legitimálja, hogy a szervezet az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum résztvevője, így „nem érti”, hogy „azoknak, akik egy más fórumon a legmagasabb politikai szinten tárgyalnak az EMI-vel, mi bajuk lehet az EMI szervezte táborba látogató fiatalokkal?”. Borboly feltette a kérdést: „miért kell székely ifjúságunkat leszélsőségezni azoknak, akik az EMI-vel egy asztalnál ülnek, s erdélyi magyar jövőnk irányairól közösen döntenek?” Úgy vélte, „azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek”. „A magyarságról, az erdélyi autonómiáról beszélgetünk, nem bombákról” – fejtette ki Soós Sándor, az EMI elnöke. A 2005 óta szervezett EMI-tábort tavaly nyolcezren látogatták meg. /Fogadott prókátor a MIÉRT. Az EMI-tábort finanszírozó Borboly védelmére kel az ifjúsági szervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

„Ez egy abszurd és nevetséges dolog” – nyilatkozta Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke annak kapcsán, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a Csíki-medence tizenhat polgármestere feljelentette a tanácsnál az Új Magyar Szó internetes kiadását is tartalmazó manna.ro portált. A Hargita Megyei Tanács és a polgármesterek arra kérik Asztalost, vizsgálja meg a Nesze neked csabakirályfizás című, a manna.ro -n megjelent írás több mondatát, és tegye meg a szükségesnek vélt intézkedéseket. Az aláírók közleményük szerint a cikk kifogásolt részei „mélységesen sértőek a csíki székely közösségre nézve, egyben kimerítik a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmasak a gyűlöletkeltésre”. A közlemény megfogalmazói azzal vádolják a portált, hogy „a kollektív bűnösség elvét etnikai alapon” alkalmazza a csíki térség valamennyi magyar nemzetiségű lakójára. „Az úgynevezett csíki magyar közösség hét év alatt, amióta én a tanács tagja vagyok, egyetlen feljelentést nem tett diszkrimináció miatt. Most egy ilyen dologért képesek voltak megtenni ezt a lépést. Visszataszító” – sommázott Asztalos az ÚMSZ kérdésére. Augusztus 21-én Asztalos hétéves mandátuma is lejár, így ő maga sem kaphatja meg feladatként ennek az ügynek a végigvitelét. Borbolyék feljelentését a kollégiumi elnök szerint nagy valószínűséggel elutasítja majd a testület. A kifogásolt publicisztika a csíkszentkirályi eset kapcsán született, melyek kirobbantó oka az volt, hogy egy késelő roma férfit a rendőrség nagyon rövid előállítás után szabadon engedett, az illető pedig büntetlenül visszatért a faluba. A manna. ro-n megjelent írás kifogásolt passzusai a következők: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb”. „A legnagyobb szégyen nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” /S. M. L. : Feljelentés Borboly Csabától. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ A Nesze neked csabakirályfizás című cikk szerzője Parászka Boróka.

Nyílt háborút folytat egymással Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilapot, valamint a manna.ro című portált kiadó Scripta Kiadó. Borboly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult a portál egyik írása miatt. A manna.ro-n Parászka Boróka újságíró olyan cikket közöl, amelyben elítélte, hogy a Hargita megyei csíkszentkirályiak rátámadtak a helyi romákra. Borboly több Hargita megyei polgármesterrel együtt kifogásolta, hogy az újságíró egyebek között állatoknak nevezte a romákra támadt csíkiakat. A feljelentők szerint ez a kifejezés „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve”, és „kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát”, valamint „alkalmas a gyűlöletkeltésre”. Korábban az ÚMSZ több cikket is közölt, amelyben elítélte a megyei tanácselnököt amiatt, hogy az önkormányzat 5 ezer lejjel támogatja a Gyergyószentmiklóson minden évben megrendezett EMI-tábort. Ezen a rendezvényen minden évben felvonulnak a magyarországi szélsőjobboldali politikusok. Az idén a tábor vendége Vona Gábor, a magyarországi Jobbik párt elnöke lesz. Borbolyt élesen bírálta emiatt Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő tanácsadója is. A felek közötti kölcsönös vádaskodások lavinája azt követően indult el, hogy az ÚMSZ-tól több újságíró is a Hargita Megyei Tanács tulajdonában lévő Hargita Népe című napilaphoz szerződött. / B. T. : Háborúzik a Scripta és a Hargita Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztusban Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt. A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásának adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformjának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején a bukaresti Evenimentul Zilei napilapban jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolták, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához. Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra.,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének” –hangsúlyozta: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat.,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni” – vélte a Hargita megyei önkormányzat elnöke. A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/ is beszállt.,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – idézte álláspontjukat az Új Magyar Szó. Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról – emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője.,,Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is” – szögezte le Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyószentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak. A szórakozás mellett a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. /Farcádi Botond: Kiknek nem tetszik az EMI-tábor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése. A pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. Ezért döntöttek a halasztás mellett. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke a lap kérdéséből értesült az együttes ülés elhalasztásáról. Elmondta: a polgári frakció tagjai nem kaptak meghívást az együttes ülésre, így nem mondhatták, hogy nem vesznek részt azon. Hangsúlyozta: ők szeretnék, hogy megtartsák az ülést. A halasztás okát firtató kérdésre válaszként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte azt a levelet, amelyet Thamó Csabától, az MPP Hargita megyei szervezetének elnökétől kapott.,,A két megye közös tanácsülésének a szimbolikus jellegen túl hangot kell adnia annak, hogy közösen szervezzük meg szeptemberben az önkormányzati nagygyűlést, amely pártok feletti összefogást igényel, egymás nélkül nem lehet eredményes. Másként az MPP nem látja értelmét a vasárnapra tervezett közös ülésnek” – áll a dokumentumban. A Hargita Megyei Tanács és a Kovászna megyei önkormányzat közleményében zsarolásnak minősítette az MPP magatartását.,,Sajnálom, hogy Borboly Csaba zsarolásként értelmezte magánlevelemet” – mondta el Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva: nem annak szánta a dokumentumot. /Farcádi Botond: Ember tervez, a pártpolitika végez (Elmarad a Hargita és Kovászna megyei tanács együttes ülése). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Nem igaz, hogy az Magyar Polgári Párt /MPP/ Kovászna megyei frakciója miatt maradt el az augusztus 2-ra tervezett közös tanácsülés – nyilatkozta Tulit Attila, a megyei polgári frakció vezetője. Véleménye szerint a tanácselnököknek nem sikerült megfelelően előkészíteniük az ülést. Tulit elmondta: a sajtóból értesült a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok együttes tanácsüléséről, és ugyancsak a sajtóból tudta meg, hogy ez elmarad. A közös gyűlés esetén szükség van előkészített határozattervezetekre, ezeket a szakbizottságoknak meg kell vitatniuk. /Farkas Réka: Tulit: Közös fellépésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

Mindazok, akik részt vettek a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsának szervezésében lezajlott Őrangyal táborban, feltöltődve térhettek haza családjaikhoz. A tábor fő szabálya az egymásráfigyelés és a szeretet volt. A szentmise után Novák Ede olimpikon mesélt a résztvevőknek arról, hogy mennyire fontos a kitartás, akaraterő és az, hogy mindig legyen célunk az életben, függetlenül a körülményektől. Egészséges és sérüléssel élő fiatalok együtt játszhattak, énekelhettek, sportolhattak. Jó volt látni az önkéntes és sérült fiatalok, szülők, nevelők nyitottságát. /Csedő Zsófia: Őrangyal tábor Homoródfürdőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Traian Basescu nemrég hitet tett a helyi autonómia mellett. „Hiszek a helyi autonómiában, és azt ajánlom, hogy önök se féljenek ettől a kifejezéstől, amelytől mindannyian tartottunk évek óta”, hirdette. Ez a merész kaland magát Basescut is megijeszthette, mert hirtelen otthagyott csapot, papot, még a feleségét is, elsietett az esetleges kérdések elől. Pedig lett volna néhány. A tusványosi táborban még azt bizonygatta, hogy autonómiáról nincs is fogalma a népnek, ezt csak ezek a ravasz politikusok csepegtetik a fülébe. Basescu nem a magyar, vagy a román szavazatokért ment le Tusnádra, hanem a Nép szavazataiért, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. A szabadegyetem meghívottai közt volt Valentin Stan politikai elemző is. Előadásában felelevenített néhány epizódot az elnöki képmutatásból. Basescunak az európai fórumokon való egyik fellépéséről volt szó, amelynek alkalmával a fideszes Németh Zsolt, a magyar küldöttség tagja másfél millió erdélyi magyar nevében tette fel a kérdést: miért szabotálják a kisebbségi törvényt a román parlamentben? Basescu akkor azzal indokolta azt, hogy a törvénytervezetben megfogalmazott autonómia-forma, nevezetesen a kulturális autonómia, hallatlan és elfogadhatatlan, amire egész Európában nincs kézzel fogható példa. Kis idő múlva ugyanez a Basescu megjelenik az RMDSZ kongresszusán, ahol kulturális autonómiát ígér Erdély magyarságának. Hozzá lehet tenni, idén március 15-e előtt diplomáciai botrány kerekedett abból, hogy a magyar fél a Hargita megyei önkormányzathoz (autoguvernare) címezte a Sólyom László látogatási szándékáról tájékoztató levelet, nem pedig a megyei tanácshoz (consiliul judetean). Alig néhány hónapra rá Basescua helyi autonómia mellett kardoskodott. /Székely Kriszta: Basescu és az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Mátyás László csíkszentmártoni tanácsos szerint nem volt szerencsés a Romani Criss roma emberjogi szervezet csíkszerdai tüntetése, mert az elmélyíti az etnikai feszültségeket. Hasonló szellemben nyilatkozott Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök körlevele szerint maguk a csíkszentmártoni romák is helytelennek tartják a nevükben és érdekükben eljáró nem kormányzati szervezet tüntetését. Székely Ervin kifejtette, egyik oldalon áll egy okvetetlenkedő civil szervezet, amelyik tüntetget Bukarestben, Csíkszeredában, a másik oldalon pedig a béketábor, „amelyik csak a békétlenséget meg a romákat utálja”. Székely Ervin elítéli a Hargita Megyei Tanács túlzott toleranciáját a Jobbik vezetőjével szemben. /Székely Ervin: Béketábor a Hargitán. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Tovább gyűrűzik a Hargita és Neamt megye közt évek óta zajló határvita: a két megye elöljáróinak augusztus 5-én sem sikerült egyezségre jutnia a közigazgatási határ ügyében, ezért újra összehívják a kérdést megoldani hivatott, 2005-ben létrehozott szakbizottságot. Amennyiben nem sikerül megállapodniuk, akkor közigazgatási bírósághoz fordulnak. „Az 1998-as egyezkedéseket és aláírásokat nem tekinthetjük törvényesnek” – szögezte le Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, kifejtve, hogy 2005-ben éppen azért hozták létre Hargita és Neamt megye prefektusainak javaslatára a közös bizottságot, hogy a rendelkezésre álló dokumentáció alapján eldönthessék, hol van a két megye tényleges határa. A Hargita megyeiek álláspontja szerint az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt megyehatárt kell alapul venni, igazuk bizonyítására 1961, 1973 és 1984-es keltezésű katonai térképeket mutattak be. A Neamt megyei tanácselnök állítása mellett volt Ileana Spiroiu, az Országos Kataszteri Ügynökség illetékese. „Neamt megye jó ügyvédre lelt Spiroiu asszony személyében” – jegyezte meg Borboly Csaba. Nagy István gyergyószentmiklósi jegyző hangsúlyozta, ellentmondást sejtet, hogy a 1987-ben kiállított térképeken a határ kiigazítására utaló lábjegyzetek vannak. /Jánossy Alíz: Továbbra is megoldatlan a határvita Hargita és Neamt megye között. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Közel másfélezer résztvevővel kezdődött meg augusztus 5-én az V. EMI-tábor a Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág panzió területén. A rendezvényt, melynek idén partnere volt Hargita megye tanácsa is, további támogatásáról biztosította Gyergyószentmiklós polgármestere. Azt cselekszik ezek a fiatalok, amit ennek a nemzedéknek tennie kell, ezért támogatni fogom a jövőben is az EMI-tábort – jelentette ki a tábor ünnepélyes megnyitóján Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki ugyanakkor elítélte a tábort az utóbbi időben ért sajtóbeli támadásokat. Nem lehet akkora recesszió, hogy a félretájékoztatásra ne jusson pénz, mondta a városvezető, hozzátéve: ragaszkodnunk kell ősi jelképeinkhez, mert ha engedünk a nemzeti szimbólumaink ellen indított hadjáratnak, akkor ma „csak” egyik zászlónkat feledtetik el, de holnap már a Szent Korona következhet. Az Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó, az RMDSZ, valamint az SZDSZ köreihez köthető liberális politikusok és újságírók támadásaival foglalkozott megnyitóbeszédében Bagoly Zsolt is, aki az EMI képviseletében szólalt fel. Bennünket örömmel tölt el, hogy egyre több fiatal érdeklődik nemzete történelme, hagyományai és hazája sorsa iránt, egyesek viszont, ráadásul éppen azok, akiket érdekeink, törekvéseink képviseletére választottak meg, együtt lépnek fel a nemzeti érzelmű fiatalok ellen a román sovinisztákkal, mondta, a szenátor „elnöki tanácsadásának” tulajdonítva az eddig példátlan ellenőrzéseket, melyekkel fentről jövő utasításnak engedelmeskedve próbálják napok óra megfélemlíteni az illetékes hatóságok az EMI-vel együttműködő gyergyói cégeket és magánszemélyeket. Bakay Kornél régész, történész előadásában a magyarság eredete, az indoeurópai tengerben való idegensége szempontjából próbált magyarázatot találni az európai népek többségét jellemző magyarellenességre. Ezt követően Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke adott számot az SZNT által az elmúlt egy évben megtett gyakorlati lépésekről. Beszélt az „internetes térfoglalásról”, azaz a.sic domainvégződés elnyerését célzó törekvésről, melyért eddig több mint harmincezer aláírás gyűlt össze, említette a Székely Termék nevű kezdeményezést, melyért az SZNT vélhetően fővédnökséget vállal, és szó volt az SZNT által kezdeményezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is. Arra a kérdésre, miért nem tesz eleget a részvételre való felkérésnek az RMDSZ, Izsák Balázs azt válaszolta: Markó Béláék mindent alárendelnek a kormányba való visszatérésnek, és valószínűleg úgy ítélik meg, hogy nem tesz jót e célnak egy olyan fórumon való részvétel, mely a székely parlament előfutára hivatott lenni. /EMI-tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A tábor megnyitónapján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének autonómiáról szóló előadása szerepelt a programban, valamint Transylmania, illetve Kormorán koncertek. Az augusztus 6-i program Vonáék mellett Somai József közgazdász, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke előadása szerepel még, az „erdélyi magyar szolidaritás” kérdésköréről, továbbá Vincze Gábor történész „A református egyház Magyarországon és Erdélyben 1945 után” című előadása várható. Augusztus 7-én Asztalos Lajos helytörténész, Bodó Barna politológus, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatók az 50 éve megszüntetett önálló állami magyar egyetem felszámolásáról értekeznek. Augusztus 8-án az autonómiáról székelyföldi polgármesterekkel tartanak kerekasztalt, illetve Tőkés László EP-képviselő beszélget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőivel az RMDSZ-EMNT megállapodásról. Az augusztus 9-i, vasárnapi zárónapon sajtó kerekasztal és nemzetstratégiai elmélkedések szerepelnek a programban. A Hargita Megyei Tanács költségvetési finanszírozással járult hozzá az EMI-tábor sikeréhez. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa, és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő bírálta a hargitai önkormányzat döntését. Borboly Csaba megyei tanácselnök erről úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett Borboly. Kelemen Hunor támadta Borbolyt: „vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Gyergyóba várja a Jobbik vezéreit az EMI. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Nem tudja beazonosítani az Országos Diszkriminációellenes Tanács azt az újságcikket, amelyben a csíkiakat állatoknak nevezték, ez derül ki a Hargita Megye Tanácsához eljuttatott válaszlevelükből. Jogi huzavonába próbálja átvinni az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a manna. ro portál elleni feljelentést. Az internetes portált azért jelentette fel a hatóságnál Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a Csíki-medence tizenhat polgármestere, mert azon megjelent egy olyan írás, amelyben a szerző a csíkiakat állatoknak nevezte. Az aláírók szerint az inkriminált publicisztika kijelentései „sértők a csíki közösségre nézve, és az írás kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmas a gyűlöletkeltésre”. Az elöljárók ugyanakkor azt is állítják, hogy a manna. ro alkalmazza a „kollektív bűnösség elvét etnikai alapon”. Furcsa ez a hatósági válasz, hiszen ha tudják a portál nevét, illetve a cikk címét, nem nehéz megtalálni és letölteni azt. Asztalos Csaba reakciója sem szokványos: a Diszkriminációellenes Tanács vezetője az Új Magyar Szónak azt nyilatkozta, hogy „ez egy abszurd és nevetséges dolog”. „Az úgynevezett csíki magyar közösség hét év alatt, amióta én a tanács tagja vagyok, egyetlen feljelentést nem tett diszkrimináció miatt. Most egy ilyen dologért képesek voltak megtenni ezt a lépést. Visszataszító” – tette hozzá az elnök, még mielőtt egyáltalán sorra került volna ennek vitája. Szerinte a feljelentést „valószínűleg elutasítja majd a testület”. /Isán István Csongor: Akadékoskodik a CNCD a csíki feljelentőkkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./ Nesze neked csabakiralifizas – így diszkriminálta a magyar nyelvet az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A „Nesztek nektek csabakirályfizás” egy internetes portálon megjelent cikk, amelyben a szerző a csíkiakat állatoknak nevezte, ezért a csíki önkormányzati vezetők egy csoportja feljelentette az írást közlő médiaorgánumot. A feljelentést követően Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke rögtön kijelentette, hogy nevetséges a feljelentés, és biztosan elvetik. /Isán István Csongor: Csabakiralifi és a diszkriminációellenes tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./ Emlékeztető: Parászka Boróka Nesztek nektek csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írását nem akarják megtalálni.

Marossy Zoltán volt temesi alprefektus, jelenleg Hargita megyei kormányfelügyelő elmondta: Temes megyét is be szeretné vonni a Hargita Megyei Tanács úgynevezett szórványmentő programjába, amely a Beszterce megyei szórványban élő magyarság anyanyelvének és kulturális örökségének megmentésére irányul. A Hargita megyei önkormányzat egy szórványmentő programról szóló határozattervezeten dolgozik. /Pataki Zoltán: Marossy szórványmentő programba vonná be Temest. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

„A romaszervezetek egyeztessenek a helyi cigány közösségekkel, mielőtt a fejük fölött egyeztetéseket kezdeményeznek a sorsukról” – ajánlotta a roma jogvédő szervezeteknek Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. Négy roma civil szervezet a napokban a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult: utasítsa a belügyminisztériumot a csíki magyar–roma konfliktus rendezésére. Borboly szerint erre az indítványra nem lehet érdemben reagálni, mert „a dokumentum nemcsak egyoldalúan és pontatlanul mutatja be a helyzetet, hanem számos valótlan állítást is tartalmaz. ”. Borboly a roma jogvédő szervezeteket azzal vádolja, hogy azok „nem mutattak érdeklődést sem a helyi önkormányzatokkal, sem a helyi roma közösségekkel való együttműködésre, és az alcsíki konfliktusokat kizárólag saját politikai céljaik érdekében kívánták felhasználni, a problémák megoldásának szándéka nélkül”. Borboly kritizálta a jogvédőket, illetve az ügyben érdemben foglalkozó sajtót: „A roma jogvédő szervezetek által megfogalmazott anyagot olvasva kétséges, hogy a képviselőik jártak-e egyáltalán a helyszínen és beszélgettek-e az ott élő emberekkel (akár romákkal, akár magyarokkal), vagy pedig kizárólag a sajtóból (például az Új Magyar Szóból) szerzik értesüléseiket” – tett hozzá. /Borboly Csaba visszavág. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Nem támogatják a kormány létszámcsökkentési javaslatait a Hargita megyei önkormányzati vezetők. Az elöljárók szerint a munkamennyiség megköveteli a jelenlegi létszámot, ellenkező esetben csökkenne a hatékonyság, állapította meg Borboly Csaba megyei tanácselnök is. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere viszont elismerte, egyenlőtlenségek tapasztalhatók az önkormányzatoknál a tisztviselők számát illetően. A megyei tanácsnál ő annak idején 130 alkalmazottal dolgozott, ma már 200 körüli számról beszélhetünk. /Forró-Erős Gyöngyi: Több száz embert bocsáthatnak el az önkormányzatok a megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

A cikkíró szerint idők során a különböző kormányzatok, közigazgatóságok, a katonaság elegendő mennyiségű térképet termeltek ahhoz, hogy az egyikkel mindig meg lehessen cáfolni a másikat Hargita megye és Neamt megye vitájában, hogy kié a Békás-szoros. A Békás-szorosnak nem csupán a román-magyar helyfoglalással kapcsolatos történelmi jelképrendszere vagy gazdasági vonzereje a fontos, hanem belefoglalható a jövőbeli, uniós szemléletű stratégiai fejlesztési elképzelésekbe is. Neamt megye 1968 óta saját megyetábláját próbálta az országút mentén kilométerenként előretolni, utóbbi napokban azonban már nagyméretű turisztikai jelzőtáblát is kihelyezett. Hargita megye tanácsa most sikeresen lépett közbe, a táblát leszerelték, de a tartóoszlopokat otthagyták. Neamt megye már jó ideje más csatornákon már tudatosan önmagához kapcsolta a Békás-szorost. A Neamt megyei tanács honlapján látható térképen a Békás szoros, a „Cheile Bicazului” egyértelműen Neamt megye része, ugyanígy van ez feltüntetve több angol, német, francia nyelvű más információs forráson, a turisztikai vásárok információhordozóin, egész sor román nyelvű kiadványon. /Székedi Ferenc: Táblaháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Nem ért egyet a kormány által javasolt létszámcsökkentéssel az erdélyi megyei és városi vezetők zöme. Az elöljárók szerint a kormánynak csak abban az esetben lenne joga beleszólni abba, hogy az önkormányzatok hány közalkalmazottat foglalkoztatnak, ha a feladatokból is visszavenne. Erről beszélt Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Egyetlen személy sincs pluszban” – jelentette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. „Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állította Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. „Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést. „Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iasi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kovács Csaba, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin: Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényének nevezi a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke. /Bálint Eszter: Borboly másképp képzeli a nagygyűlést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Duna Televízió augusztus 16-i Közbeszéd műsorának egyik meghívottja Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke volt. A beszélgetés több témakörre is kiterjedt, annak végén a műsorvezető az EMI-tábornak adott támogatásról is megkérdezte a tanácselnököt. Sok támadás érte Borboly Csabát, mert önkormányzat támogatta az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tábort, egyik meghívottja, Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt. Borboly Csaba elmondta, valamivel több mint félszáz fiatal vett részt a Vona Gábor-előadáson, de ott volt több mint tízezer fiatal, aki jól szórakozott, Beatricet hallgatott, Tőkés Lászlót, RMDSZ-es politikusokat, továbbá neves tudósokat. Borboly a Magyarországon tapasztalható politikai megosztottság Erdélybe való importálását azáltal látja megakadályozhatónak, „ha annak nem adunk túl nagy jelentőséget, és nem eltaszítunk”. „Az Erdélyi Magyar Ifjakat és a velük szimpatizálókat nem taszítani kell a szélekre, hanem inkább húzni kell be, középre. Én ebben hiszek, hogy az erdélyi és a székelyföldi társadalom egységes kell legyen”. /Borboly Csaba: Az Erdélyi Magyar Ifjakat húzni kell be, középre. = Erdély. Ma, aug. 18./

Várhatóan nem vesz részt a székelyföldi magyar önkormányzati vezetők zöme szeptember 5-én a Székelyudvarhelyre tervezett önkormányzati nagygyűlésen, miután az RMDSZ bejelentette, hogy későbbi időpontban fogja megszervezni az eseményt. Az összejövetelen várhatóan csak a Magyar Polgári Párt (MPP) választott tisztségviselői vesznek majd részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök így vélekedett: „az MPP arra használta az SZNT elnökét, hogy a Székely Önkormányzatok Nagygyűlésből egy székelyudvarhelyi kampányindító rendezvényt csináljon”. Thamó Csaba az MPP Hargita megyei tanácsi frakciójának nevében felkérte az RMDSZ vezetőit, hogy támogassák a rendezvényt. /B. T. : Csonka nagygyűlésre készülődnek a székelyek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Néhány nappal azután, hogy négy roma jogvédő szervezet Traian Basescuhoz fordult a Hargita megyében földönfutóvá vált romák megsegítéséért, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is fontosnak tartotta ismertetni álláspontját az államfővel. Állásfoglalását a házelnökhöz, a négy roma szervezethez, illetve a sajtóhoz is eljuttatta. Borboly a dokumentumban hangsúlyozza: az önkormányzati testület a törvény adta lehetőségeken belül megpróbálta megelőzni, hogy a megye más településein a csíkszentmártonihoz és csíkszentkirályihoz hasonló incidensek forduljanak elő. Alcsíkon május és június folyamán fajultak tettlegességig a roma és magyar közösség közti konfliktusok. Borboly szerint a két településen nem etnikai jellegű konfliktusok támadtak a roma és a magyar közösség tagjai között – mint ahogy a jogvédő szervezetek állítják –, hanem szociális jellegű feszültségek. „A feszültségeket az is táplálta, hogy Csíkszentkirályon egy roma leszúrt egy magyart, s a hatóságok nem állították elő a tettest. (...) A két községben felmerült problémák a közrendhez és közbiztonsághoz kapcsolódnak, nem illik rájuk az etnikai konfliktus megnevezés” – vélekedett Borboly. „A roma szervezetek tagjai még csak a helyszínen sem jártak. Csupán önös politikai érdekeiket követték az etnikumközi konfliktus kiaknázásával” – fogalmazott a politikus, aki sérelmezte, hogy négy roma szervezet egyoldalúan mutatta be a helyzetet az államfőnek. A Romani Criss szervezet vezetője, Cezara David elutasította Borboly vádjait. „Munkatársaink napokig dokumentálódtak a helyszínen, mielőtt helyzetjelentésüket megírták volna. Most is tartjuk a kapcsolatot az csíkszentmártoni erdőben élő, elüldözött romákkal” – mondta az ÚMSZ-nek David. /Borboly Csaba is írt Traian Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Vincze Lóránt, az Új Magyar Szó főszerkesztője, érintettnek érezve magát, kirohant Borboly Csabának a Transindexen megjelent Hol szorít a nadrág? című írása ellen. Zavaros. Röviden így jellemezhetné Borboly Csaba írását. Májusban arról írt az ÚMSZ, hogy Borboly Csaba tanácselnökként a Hargita Népe napilap vezetését nem éppen szakmai indokokkal sürgősen menesztette és új vezetést állított az élére. A szándék kézenfekvő: kézi vezérléssel irányítani a megye mérvadó napilapját. /Vincze Lóránt nem említette, Borboly az ÚMSZ munkatársait hozta a laphoz. / Júliusban az ÚMSZ megtudta, hogy a Hargita Megyei Tanács pénzzel támogatja az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tanácselnök azzal védekezett, hogy választópolgárai között minden politikai ideológiának vannak támogatói. Egy hétre rá robbantak ki az alcsíki konfliktusok. Vincze Lóránt akkor írta: kicsinyes a megyei önkormányzati vezető védekezése, hogy a helyi választott vezetőknek elsősorban magyar választópolgáraik érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A manna.ro-n – tehát nem az Új Magyar Szóban – megjelent hasonló témájú írás érvei és következtetései szintén helyénvalóak voltak, azonban Vincze Lóránt elismerte: szóhasználata túlzó és illetlen volt. /Vincze Lóránt: A politikus esete a sajtóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Vincze Loránt nem nevezte meg, hogy Parászka Boróka cikkéről van szó, melyben nyomorult csíkiakról írt, hozzátéve: állatok. Ezt a minősítést Vincze illetlennek mondta.

Nyilvánosságra hozta a Székely Nemzeti Tanács a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megvitatandó és elfogadandó határozattervezeteket. Tulit Attila és Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Kovászna, illetve Hargita megyei önkormányzati frakcióvezetője közös sajtótájékoztatóján ismét a rendkívüli együttes tanácsülés összehívását szorgalmazta. Tulit emlékeztetett: a Kovászna és a Hargita megyei tanács rendkívüli együttes ülésének összehívására vonatkozó beadványukra nem kaptak választ Kovászna Megye Tanácsának elnökétől. Tulit Attila elmondta: augusztus 24-től az SZNT honlapján lehet tanulmányozni a nagygyűlés elé terjesztendő hét határozattervezetet. Az első nyilatkozat Székelyföld egységéről és a közigazgatási reformról szól, ebben kinyilvánítják: ,,Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. ” A második határozat az SZNT-autonómiastatútum támogatására vonatkozik, a harmadik a közigazgatási határok megváltoztatását célzó népszavazások kiírására, a negyedik a székely jelképek – himnusz, címer, zászló, lobogó, SIC regionális jelzés – elfogadására és használatára, az ötödik a széki szintű önkormányzati társulások létrehozására, a hatodik a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés intézményesítésére. A hetedik határozattervezet Székelyföld képviseletére vonatkozik az Európai Parlament, illetve az Európa Tanács intézményeiben. Tulit Attila felkérte az RMDSZ-t, hozzák nyilvánosságra az általuk előkészített memorandumot. /Farcádi Botond: Két helyszín, két időpont, egy rendezvény (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./