Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke (PRM) bejelentette, hogy a szenátus tagja marad. Szerinte meghamisították az európai parlamenti választásokat. Ezt azzal támasztotta alá, hogy bejutott az EP-be két RMDSZ-es képviselő és Tőkés László, miközben a román nemzeti erőket képviselők közül senki. Úgy vélte: Nicholas Taubman amerikai nagykövet műve, hogy olyan terroristák, mint Tőkés László és azok a képviselők, aki azt merték kérni, hogy a magyar nyelv is hivatalos legyen Romániában, bejutottak az EP-be. C. V. Tudor bejelentette, levelet fog írni George W. Bushnak és Condoleezza Rice-nak, hogy hívják vissza Taubmant, mert ha a nagykövet egy éven belül nem megy el, Románia föderális állammá fog válni. Továbbá hitványnak nevezte Taubman nagykövetet, aki szerinte nevetségessé teszi a zsidó fajt. /Vadim Tudor: nem mondok le. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Az RMDSZ elégedett az európai parlamenti választásokon elért eredményeivel: ez egyben csattanós válasz mindazoknak, akik az RMDSZ 5% alatti teljesítményét vetítették előre, de azoknak is, akik meg is tettek mindent azért, hogy a szövetség ne érje el a bejutási küszöböt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatóján. Úgy értékelte, az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységes politikai képviseletet támogatja. Az RMDSZ jó szereplése a felelős magatartásnak köszönhető – mutatott rá Markó Béla. Az RMDSZ elnöke egyben jó munkát kívánt Tőkés László független jelöltnek, hogy be tudja mindazt tartani, amit a kampányban ígért, és hogy össze tudja hangolni egyházi és európai parlamenti tevékenységét. Markó a népszavazásról szólva kijelentette, hogy az államelnök túlfeszíti a húrt a kétfordulós, egyéni körzetes választási rendszer erőltetésével, nem ért egyet azzal, hogy egy olyan rendszert kényszerítsenek az országra, amely azzal jár, hogy, két-három párt marad a parlamentben. /Az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is az RMDSZ-t, az egységet támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./ „Meg kell néznünk, hogyan biztosítjuk az RMDSZ és a romániai magyarság egységét a következő választásokon, és ennek érdekében azokkal ülünk le tárgyalni, akikkel ez megvalósítható” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „Már-már azt kezdtem hinni, hogy a Fidesszel kell a továbbiakban egyeztetnünk, hiszen az állt Tőkés László mögött az ő kampánya során” – mondta. „Tőkés László kiadott közleményében párbeszédet kér az RMDSZ-szel, de ugyanabban a közleményben posztkommunista pártnak nevezi a szövetséget” – állapította meg Markó. /M. L. : Elemez az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Markó Béla szövetségi elnök is részt vett az RMDSZ képviselőházi frakciójának november 27-i ülésén, amelyen az EP-választások eredményeit értékelték. Markó Béla megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibortól, amiért részt vett Tőkés László püspök, EP-képviselő kampányában. Az ülésen Garda Dezső Gyergyószék képviselője is megrovásban részesült, amiért megjelent Tőkés kampányrendezvényén. A képviselőházi frakció több tagja értésére adta Torónak, hogy személye többé nem kívánatos körükben, kérték, ne vegyen ezentúl részt azokon a frakcióüléseken, ahol az RMDSZ-t érintő kérdésekben egyeztetnek. Azokban az ügyekben, amelyek a magyarságot érintik, majd egyeztetnek vele is, hangzott el, erre a feladatra Márton Árpád frakcióvezető vállalkozott. A szabályzat értelmében nem tartozik a frakció vezetőségének hatáskörébe a hűtlenséggel vádolt tagok kizárása, ez a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kiváltsága. Várható, hogy a frakció javaslatot tesz a december 8-án összeülő SZKT-nak Toró kizárására. Toró T. Tibor nagy szerepet vállalt a szövetség és a Tőkés László neve által fémjelzett ellenzék közötti egyeztetésekben és mindvégig a konszenzus szükségességét hangoztatta, úgy nyilatkozott: nem szándékozik kilépni a frakcióból, az üléseken viszont nem vesz részt. „Nem lépek ki, hiszen úgy gondolom, hogy ez a frakció nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé. Az RMDSZ nem csak az RMDSZ-tagoktól kapta a mandátumot, hanem az egész közösségtől, ezért úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg ez az egy frakció van, ebben mindenkinek helye kell hogy legyen. Úgy vélem, az RMDSZ-nek tudomásul kell végre vennie az eredményt, a 60–40 százalékos arányt, azt, hogy a 40 százaléknak pont olyan legitimitása van, mint az RMDSZ által képviselt 60-nak. Nem volt titok, mindenki tudta rólam, hogy én ennek a 40 százaléknak az értékrendjét képviselem” – mondta. Azt gondolta, hogy a választási eredmények kijózanítják majd a vezetőséget, de nem tanultak semmit, vélekedett Toró. Garda Dezső képviselő a Szabadság kérdésére elmondta: a kommunista rendszerben nagyon sokat szenvedett, állandó megaláztatásnak volt kitéve, könyveit égették el, szakmai előrehaladását gáncsolták, a Szekuritáté folyamatosan zaklatta. „A kommunizmus összeomlásában játszott szerepéért csak tisztelni és becsülni tudom Tőkés Lászlót” – mondta Garda Dezső, hangsúlyozva: nem az RMDSZ ellen kampányolt azáltal, hogy részt vett Tőkés László kampányrendezvényein. „Nem követtem el semmilyen RMDSZ-ellenes cselekedetet, és csak erkölcsi kötelességemnek tettem eleget” – jelentette ki az RMDSZ politikusa. /P. A. M. – Sz. K. : Megvonták a politikai bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Tőkés László EP-képviselő nyilatkozatában köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazataikkal európai parlamenti képviselővé választották, továbbá a megválasztatását támogató szervezeteknek és személyiségeknek, egyházának, valamint a Szilágyi Zsolt vezette kampánycsapatnak. Megválasztatását az erdélyi magyarság közös győzelmének tekinti. Nem lett igazuk azoknak, akik a magyarság megosztásáról, valamint a magyar európai parlamenti képviselet létrejöttének kudarcáról jósolgattak. Orbán Viktor politikai tisztánlátását igazolták az eredmények. Az EP-választásokon az erdélyi magyarság politikai nagykorúságáról tett bizonyságot. A választás véget vetettek az RMDSZ által megtestesített romániai magyar egypártrendszernek. Ezzel az ún. Markó-doktrína is megdőlt, melynek értelmében az erdélyi magyar közösség azonos volna az RMDSZ-szel. Tőkés László elsőrendű feladatának tekinti Románia tényleges integrációját, Erdély európai integrációját a romániai magyarság közösségi önrendelkezése, Székelyföld területi autonómiája – a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján. Önvizsgálatra, megújulásra van szükség, valamint a 2008. évben sorra kerülő választásokra tekintő összefogásra, ezért javasolja a 2007. szeptember 6-án félbeszakadt tárgyalások újrakezdését, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását. /Tőkés László EP-képviselő: Nyilatkozat az európai parlamenti választások tárgyában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Antal Árpád, Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője szerint az EP-választások Kovászna és Hargita megyei eredményei azt mutatják, hogy “a magyar választók megbüntették az RMDSZ-t a Székelyföldet illető politikája miatt”. A képviselő szerint az RMDSZ-nek határozottabban ki kell állnia a területi autonómia ügyében. Antal Árpád úgy véli, hogy az RMDSZ vezetősége előtt két lehetőség áll: vagy bezárul, vagy megnyílik a másik tábor előtt. Antal Árpád hozzátette: jelenleg az a legfontosabb, hogy a felek leüljenek tárgyalni, és megegyezésre jussanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Két nappal az európai parlamenti választások előtt Bakk Miklós politológus mondta el, hogy megítélése szerint a kettős kudarc lenne az a választási eredmény, amely a leginkább késztetné közös útkeresésre, hosszú távú megegyezésre az RMDSZ-t és ellenzékét. A mostani választás eredménye az egyik legrosszabb, ami születhetett. Azt sugallhatja ugyanis, hogy minden rendben, nincs szükség erdélyi magyar rendszerváltásra; nyugodtan mehet Tőkés a magyar szavazatok közel 40 százalékával Brüsszelbe, Szász Jenő meg a 25 ezer aláírással a pártbejegyzést intézni Bukarestbe, a kilencvenes évek elején kialakított RMDSZ-modell megfelel a jövőben is. Nincs szükség személyi változásokra, a Markó–Frunda–Verestóy–Borbély négyesfogat további sikerek felé húzza a szekeret. Ez a sugallat már megmutatkozik az RMDSZ-es tisztségviselők nyilatkozataiban. Továbbra is azt hajtogatják, a voksolók az egységes képviseletet támogatták szavazatukkal, az ellenzéknek az RMDSZ-ben a helye, nem kell elsietni az egyezkedés elkezdését. Valójában ezt a választást a román szavazók nyerték meg az erdélyi magyarságnak azzal, hogy távol maradtak az urnáktól. Ha nem lesz erdélyi magyar rendszerváltás, elvérzik a közösség politikai képviselete. /Gazda Árpád: Részegítő győzelem. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Várakozásokon felül teljesített mind az RMDSZ, mind a független jelölt a vasárnapi EP-választásokon. Szerencséről van szó, megismételhetetlen szerencséről, hangsúlyozta Bányai Péter politikai kommentátor. Ha a jövő évi parlamenti választásokig nem növekedik lényegesen az RMDSZ népszerűsége, akkor nem jut be a törvényhozásba. Basescu elnök ambíciózus terve: minél több hatalmat az elnöknek, a titkosszolgálatoknak. Ezért minél kevesebb a párt, annál jobb. /Sz. K. : „Nincs szó sikerről, csupán szerencséről, megismételhetetlen szerencséről” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Szinte vérre menő magyar-magyar harccá fajult Erdélyben a romániai európai parlamenti (EP) választás, írta a HVG. Most fordult elő először, hogy a magyarok nem csak szavazhattak, hanem valóban választhattak. Tőkés László független jelölt és Frunda György szenátor, az RMDSZ listavezetője is értékelte az európai parlamenti (EP) választás eredményét a hetilap kérésére. Tőkés László szerint az erdélyi magyarok nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Részvételükkel gondoskodtak arról, hogy az erdélyi magyarságnak népes képviselete legyen Brüsszelben. Sajnos az RMDSZ szembeállítja az erdélyi magyarság egységét a demokratikus választójogokkal. A sajtó útján szinte azonnal üzent az RMDSZ-nek, hogy szeretne leülni tárgyalni velük, de egyelőre csak visszautasító jelzéseket kapott. Frunda György kifejtette, az RMDSZ-nek kevés pénze volt a kampányra. Tőkés László püspök fő célja nem az volt, hogy ne jusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ ne, szögezte le Frunda. Arra a kérdésre, hogy leülnek-e Tőkés Lászlóval stratégiát egyeztetni, Frunda kijelentette, nem hiszi, hogy stratégiáról kellene egyeztetni vele, de tárgyalni kell a romániai magyarság érdekeit érintő kérdésekben. -A jövőben Tőkés hívei és RMDSZ között a megállapodás nem lesz könnyű, mert az RMDSZ jelenlegi vezetése nem akar hatalmából és befolyásából engedni, az ellenzék pedig várhatóan választói támogatottságának mértékében szeretne részesülni a szervezet irányításából, írta a HVG. -A határ menti magyarországi településekről egyre többen ingáznak Nagyváradra, Aradra vagy Temesvárra dolgozni. Romániában egyre több multinacionális cég telepedik meg. Romániában egy év alatt reálértékben 15 százalékkal nőttek a keresetek, míg Magyarországon 5,6 százalékos volt a csökkenés. Becslések szerint 2,5-3 millió romániai dolgozik Európa nyugatabbra eső felén, közülük mintegy 30 ezren Magyarországon. Az igazi kihívás az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa, Majoros András szerint az, hogy képesek-e belátni a gazdasági szereplők: előnyösebb, ha versengés helyett kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét a határ menti területeken. /Beleszakadnak? Erdélyi képviselők az Európai Parlamentben. = Heti Világgazdaság (Budapest), nov. 28./

A Központi Választási Iroda (BEC) november 28-án tette közzé a november 25-i európai parlamenti választások végleges eredményeit, kiszámolva azt is, hogy a nem bejutó pártokra leadott szavazatok visszaosztása után melyik párt hány képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ennek nyomán véglegessé vált, hogy az RMDSZ két képviselőt –Frunda Györgyöt és Sógor Csabát – küld a brüsszeli törvényhozásba. Az EP-választásokon több mint 5.300.000 szavazópolgár vett részt, azaz a választásra jogosultak 29,46 százaléka. Az általuk leadott voksok 95,38 százaléka, azaz 5.122.226 számít érvényesnek, 4,59 százalék, azaz 246. 555 szavazat érvénytelen. A kieső pártokra leadott szavazatok aránya összesen 17,81 százalék. A bejutó pártok listáira és a független jelöltre leadott érvényes szavazatok száma és megoszlása, illetve a szavazatok visszaosztása után számított EP-képviselői helyek száma: PD 13, PSD 10, PNL 6. PLD 3, RMDSZ 2 és Tőkés László, függetlenként. /Két RMDSZ-es EP-mandátum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Markó Béla nem szokott butaságokat nyilatkozni. Most viszont azt tette, mondván, ha Tőkés László nem jelölteti magát, az általa kapott több mint három százaléknyi szavazat is az RMDSZ-nek jutott volna. Ha nincs a konkurencia, a veszély, hogy a romániai magyarság képviselet nélkül marad, még a tradicionális RMDSZ-szavazók sem mozdultak volna meg ekkora arányban. Magyarán: az egymagában versengő RMDSZ nem érte volna el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Amennyiben Tőkés László elfogadta volna a felkínált helyet a szövetség listáján, a szavazatok aránya sokkal kevésbé növekedett volna, a radikális Tőkés-pártiak ugyanis a kiegyezésben árulást láttak volna. Az érvényesülni képes ellenzék létrejöttével az RMDSZ a többség számára hitelképesebb lett. A Fidesz Szász Jenő minden törekvése ellenére sem került olyan pozícióba, hogy hatalmi tényezőként megvethesse a lábát a térségben. Az europarlamenti választások egyik nagy győztese kétségkívül Tőkés László püspök. Fennáll annak a lehetősége, hogy az uniós parlamentben zajló heves gazdasági, politikai viták rövid időn belül ledarálják a parlamenti politizálásra alkalmatlan püspököt. Az újságíró szeretné, ha személyében méltó képviselőre lelne az erdélyi magyarság. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Strasbourgi perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Tőkés László legyőzi az RMDSZ-t, Corneliu Vadim Tudor és Gigi Becali pártjai pedig brüsszeli mandátumot kapnak – a hivatalos eredmények tükrében ezek a legfeltűnőbb tévedései az európai parlamenti választásokat megelőző közvélemény-kutatásoknak. A magyarság körében egyetlen olyan közvélemény-kutatás készült, amelynek eredményei ismertekké váltak. Ez utóbbi felmérést Tőkés László független jelölt rendelte meg, adatait Szilágyi Zsolt kampányfőnök ismertette. Eszerint Tőkés biztosan vezeti a versenyt az erdélyi magyarok körében: 37,5 százalékuk a református püspökre, 29 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 33 százalékuk pedig határozatlan. A választás eredménye nem ez volt. Szilágyi Zsolt azzal magyarázta a tévedést, hogy az általuk megrendelt közvélemény-kutatás csak kilenc megyére terjedt ki. Veres Valér szociológus már a nyilvánosságra hozatalakor megkérdőjelezte ennek a felmérésnek a hitelességét. /Cseke Péter Tamás: „Berecsegett” a felmérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A nép ügyvédjéhez fordult a Nagy-Románia Párt (PRM), amely azt kéri, hogy ismételjék meg a vasárnap megrendezett európai parlamenti választásokat. A megmérettetésen a szavazatok mindössze 4,15 százalékát összegyűjtő nacionalista politikai erő arra hivatkozva fordult az ombudsman szerepét betöltő nép ügyvédjéhez, hogy 24 Kárpátokon túli megyében az RMDSZ és Tőkés László együtt több szavazatot kapott, mint ahány magyart regisztráltak ott a 2002-es népszámlálás szerint. Corneliu Vadim Tudor pártja ezért azt akarja, hogy ismételjék meg a voksolást. Tőkés László Székelyföldön kapta a legtöbb szavazatot – körülbelül 100 ezret, – de régiókra lebontva az arányok szerint a regáti és a moldvai megyékben aratta a legfényesebb győzelmet az RMDSZ fölött. Ezekben a megyékben Tőkés összesen 13 465 szavazatot kapott, míg az RMDSZ csak 6 960-at. Tőkés Bukarestben is győzött, itt 3352 szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 2359-et. A 2002-es népszámlálás szerint valamivel több mint hatezren vallották magukat magyarnak Bukarestben. Az EP-választások értékelése, illetve az elkövetkező időszak lehetséges forgatókönyveinek áttekintése volt a témája annak a politológusok, szociológusok és a sajtó képviselői között zajló kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre a Transindex internetes portál kezdeményezésre került sor. Tőkés László szavazóbázisa a szakemberek szerint: a szavazatok bizonyos része RMDSZ elleni „proteszt” szavazat volt, elsősorban a székely megyékben. Ott kapott Tőkés szavazatokat, ahol az RMDSZ-nek legrosszabbak az eredményei, gyenge a szervezet. Továbbá az a szavazatmennyiség sem elhanyagolható, amelyet a püspök a Kárpátokon túli megyékben szerzett. /Borbély Tamás: Tőkés a Regátban és Moldvában nyerte túl magát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Takács János marosvásárhelyi vállalkozó, illetve Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékalap Országos Ügynökségének vezetője lehet az RMDSZ szenátusi frakciójának két új tagja, amikor Frunda György, valamint Sógor Csaba átveszik európai parlamenti mandátumukat. /Dézsi Zoltán és Takács János az RMDSZ „szenátorutódai”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

„A két fél közötti párbeszéd folytatását és az együttműködést szorgalmazom, bár egység nem lesz” – jelentette ki Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Egyetért Borboly Csaba kezdeményezésével, hogy felül kell vizsgálni, és ki kell értékelni a választás eredményeit. Sógor Csaba az RMDSZ reformját sürgeti. Szerinte létre kellene hozni egy bizottságot, amelynek tagjai között az RMDSZ hat képviselője, míg a többi magyar szervezetnek négy küldöttje kapna helyet. Feladatuk az RMDSZ reformjának kidolgozása lenne. /Bálint B. Eszter, Székely Zita: Sógor az RMDSZ reformját sürgeti. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Csibi Magort a Nemzeti Liberális Párt (NLP), illetve annak ifjúsági szervezete küldi az Európai Parlamentbe (EP). A 27 éves, csíkszeredai születésű politológus magyar családból származik, oklevelet és mesteri fokozatot pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett, ahol jelenleg filozófiából doktorál. Már diákkorában beiratkozott a Fiatal Liberálisokhoz, az NLP ifjúsági szervezetébe, és rövid idő alatt a külügyekért felelős alelnökségig vitte. Csibi az EP környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági bizottságában szeretne tevékenykedni. Az erdélyi magyarság kérdései- anyanyelvi oktatás, anyanyelvhasználat, autonómia – képviselete és megoldása nem tartozik célkitűzései közé. /Tibori Szabó Zoltán: A negyedik erdélyi magyar EP-képviselő − Csibi Magor Imre nyilatkozott lapunknak. (Kolozsvári tudósítónktól) = Népszabadság (Budapest), nov. 30./

Frunda György helyett Winkler Gyula megy az Európai Parlamentbe. A szenátor azért lépett vissza, mert úgy döntött: előnyösebb, ha az Európa Tanácsban folytatja tevékenységét, ahol hamarosan felajánlják neki a jogi bizottság elnöki tisztségét. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: elemezni fogják az EP-választásokon elért eredményeket, azon területi szervezetek vezetőitől, ahol az RMDSZ gyengén szerepelt, elvárják, hogy mondjanak le vezető tisztségükről. Az udvarhelyszéki szervezet Verestóy Attilával az élen máris eleget tett a felszólításnak. Ami pedig a Toró-ügyet illeti: a képviselőtől azért válnának meg, mert valótlanságot állított – hangoztatták az RMDSZ vezetői. Győzelemnek tekinti az RMDSZ az EP választásokon elért eredményeket, ez azt jelenti, hogy a romániai magyarság többsége továbbra is bízik a szövetségben – jelentette ki kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla. Arra a kérdésre, miszerint folytatják-e a tárgyalásokat az ellenzékkel, Markó úgy vélekedett: jó volna tudni, hogy mégis kivel kell leülni ahhoz, hogy a tárgyalás eredményes legyen. Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy esetleg a Fidesszel? Ki a legmegfelelőbb, legszavahihetőbb partner? – tette fel a kérdést Markó. Befejeződött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülése. A SZÁT javasolja az alsó-háromszéki és felső-háromszéki szervezet elnökeinek is, hogy mondjanak le tisztségükről. /Nagy-Hintós Diana: Frunda György helyett Winkler Gyula megy az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Az europarlamenti választás napját, november 25-ét néhányan a Korunk szerkesztőségben töltötték, a Közép-Európa vándora (Korunk-dosszié, 1957–2007) című antológián dolgozva. A Korunk már 1990 júniusában tanulmányt közölt „az emberi jogok európai székvárosáról”, Strasbourgról, ugyanabban a számban olvasható Tőkés László írása is (A tékozló fiú szabadsága), benne ilyen mondatokkal: „Társadalmunkban gyökeres fordulat történt, körülményeinkben változás állott be, lehetőségeink alapvetően megnövekedtek. Mi azonban ugyanazok az emberek, az ország népe ugyanaz a nép maradt. Vajon ugyanazok és ugyanolyanok is maradunk? Szolgák maradunk a szabadságban? Vagy lépést tudunk tartani a külső eredményekkel, sőt elő- és előrelépve, alakítani tudjuk az eseményeket is? Készek vagyunk és képesek vagyunk-e kiteljesíteni és megépíteni a szabadságot?”Ezt a kérdésfelvetést ugyanúgy, mint az antológiában újra olvasható Kosáry Domokosét vagy a Habsburg Ottóét (1992-ből), Markó Béláét (Mivel segíthetjük Magyarországot? – 1997) és az EU-képviselőként már tapasztalatokat szerzett Schöpflin Györgyét (2006-ból) a 2007. november 25-i romániai választások után érdemes továbbgondolni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője saját véleményét foglalta össze. Az egymás elleni (nemegyszer mindkét részről durva) kampányolást ideje abbahagyni. Tudatosítani kell, hogy hiúság és hatalomvágy nem szolgálja a közösség érdekét. Az RMDSZ és a függetlenként bejutott Tőkés László párbeszéde, egyeztetése nagyon esedékes, nem csupán a brüsszeli küldetés érdekében. /Kántor Lajos: Szerkesztve szavazunk. Az újraalakuló SZKT figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Kérem a felelősök megbüntetését, tételesen a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését – követelte Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén. Néhány tanácsos azért marasztalta el a Hargita Népe napilap vezetőit, mert az újság november 23-i számában fizetett választási hirdetésként megjelent Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írása. Az elmarasztaló hozzászólások sorát Nagy Benedek tanácsos kezdte. Az újság szerinte teret ad a mocsoknak az anyaországból való begyűrűzésére, a Bayer Zsolt által jegyzett, fizetett hirdetésként megjelent írás közlését kifogásolta. Úgy fogalmazott, hogy „ehhez hasonló mocskolódást Hargita megyei sajtókiadványban még nem olvasott”, kérte, állapítsák meg, kik a felelősök ezért, és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Ezt erősítette meg Bondor István önkormányzati képviselő is, aki úgy fogalmazott, hogy bár nem kívánják cenzúrázni a Hargita Népét, de ami itt megjelent, az minden becsületes embert sért. Mint RMDSZ-es megyei tanácsos arra is kitért, hogy az RMDSZ nagyon sok szavazatot veszített az európai parlamenti választásokon a Hargita Népe által közölt Bayer-cikk miatt. Bunta Levente tanácselnök visszafogottabban nyúlt a témához: sem az elnök, sem a tanács nem mondhatja meg, hogy mi jelenjen meg az újságban, és mi ne. Ennek ellenére úgy vélte, hogy a lapnak kell legyen tartása, és kilátásba helyezte, hogy a frissen kinevezett felelős kiadót megkérdezi e cikk megjelenésének körülményeiről. Sófalvi László kérte a felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését. Az elhangzott bírálatokon túl döntés nem született. Még volt egy kérdés, amely vitát váltott ki: a Székelyudvarhelyi Kézilabda Klubban a határozattervezet szerint tag kívánt lenni a megyei önkormányzat. Papp Kincses Emese tanácsos kifejtette, jogi és morális összeférhetetlenség van ebben, ugyanis ennek a klubnak az elnöke Verestóy Attila szenátor, alapító tagjai között van Sófalvi László megyei tanácsos, és szintén a klub tisztségviselője Benedek Árpád Csaba, akinek megyei tanácsosi mandátumát a most igazolta a testület. – Ez a dolog úgy néz ki, hogy én mint megyei tanácsos alapítok egy klubot, majd a megyei tanácshoz fordulok, és megszavaztatom a támogatást – fogalmazott Papp Kincses Emese. A testület ennek ellenére megszavazta a határozattervezetet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Magyar–magyar integráció megy végbe az európai egyesülés kapcsán – mondta Tőkés László EP-képviselő december 1-jén Budapesten, a tiszteletére rendezett ünnepségen. A politikus szerint a Fidesz és a KDNP nagy kockázatot vállalt, hogy őt támogatta, de megerősödve kerültek ki ebből a kockázatvállalásból – tette hozzá. Orbán Viktor elmondta: a Fidesz elnökségének döntése alapján támogatta a párt Tőkés Lászlót, és EP-képviselőik is kampányoltak a református püspök mellett. Szász Jenő, az SZNT alelnöke szerint a választás szabadsága erősíti a közösségeket. Toró T. Tibor hangsúlyozta: szép győzelem után vagyunk, ezután nem mehet úgy a világ, mint november 25-e előtt, többszörös összefogásra van szükség a jövőben. Martonyi János, a Szabad Európa Központ vezetője az „összmagyarság hősének” nevezte Tőkés Lászlót. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke szerint Tőkés László személyében egyaránt méltó képviselője lesz a határon túli és a magyarországi magyaroknak is Brüsszelben. /Tőkés László sikerét ünnepelték Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Tőkés szerint áttörésre van szükség a magyar politikai közéletben és a politikában. Újra szükség lenne az önbizalommal teli, reményteljes politizálásra, ez érlelődik Erdélyben és Magyarországon is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint ellenfeleik minden vádja visszahullott a saját fejükre, így például az a vád, hogy a magyarországi politikusok beleavatkoztak a romániai választásokba, az ellenfeleknek nem sikerült diszkreditálni a szabad választás eszméjét sem. /Tőkés László: magyar–magyar integráció. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László Brüsszelben. A frissen megválasztott európai parlamenti képviselő erről a választási sikerének budapesti megünneplése alkalmából beszélt.,,Legfőbb célom megvalósítani az erdélyi és Kárpát-medencei összefogást, képviselni a határok feletti nemzetegyesítést a nemzetek Európájában, az önálló erdélyi magyar külpolitikát a régiók Európájában, konfrontáció helyett összefogást a közös magyar érdekek szolgálatában” – hangoztatta Tőkés László. /Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Kedves választóim! Megtisztelő, hogy meghallgatták beszédeimet, amelyekben részletesen kifejtettem, hogyan fogom az erdélyi magyarság érdekeit szolgálni európai parlamenti képviselőként. Köszönöm szépen, hogy elnézték nekem, amint Tőkés László püspököt támadom. Ha a nemzet érdeke azt kívánja, igenis, semmibe kell venni annak a több mint 280 000 embernek az akaratát, aki arra az RMDSZ-listára szavazott, amelynek én álltam az első helyén. Igenis, az Európa Tanács jogi bizottságának elnöki tisztsége fontosabb, mint a 280 000 erdélyi magyar kinyilvánított akarata. Talán ekként szabadkozhatna Frunda György, és az RMDSZ vezetése, miután a választók akarata fölött szemet hunyva bejelentették, hogy Sógor Csaba mellett mégsem Frunda György, hanem Winkler Gyula lesz európai parlamenti képviselő. Senkinek nem jut eszébe bocsánatot kérni, amiért átverték a szavazókat. A szavazók nem tudják, hogy az Európa Tanács (melynek Frunda György a román parlament szenátoraként eddig is tagja volt) az Európai Uniótól teljesen független intézmény. /Farcádi Botond: A nagy átverés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Az európai parlamenti választások után az egész RMDSZ szintjén szükséges a tanulságok levonása. Az RMDSZ vezetése megvonta a politikai támogatást Toró T. Tibortól, mert saját szervezete ellen kampányolt. A lap szerint az RMDSZ most kiállta azt a próbát, amit a független jelölt indulása jelentett: képviselői ennek ellenére Brüsszelbe mehetnek. /Veres István: Szükséges a tanulságok levonása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 3./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Arculcsapás érte az erdélyi magyar választópolgárok azon részét, akik az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeiben bízva, rájuk ütötték a sokat érő pecsétet: Frunda György, „a legeurópaibb, legmegfelelőbb, legfelkészültebb, legtapasztaltabb, aki a legméltóbban fog bennünket képviselni” (idézet Markó Bélától), visszalépett. Tőkés Lászlónak semmi esélye, és nem is akar az Európai Parlamentbe menni, csak az RMDSZ-t akarja gyengíteni – nyilatkozta Frunda György arrogánsan, több ízben. És közben végig tudta, hogy ő nem akarja az erdélyi magyarokat képviselni. Ez a jól bevált „gyurcsányi” hazugság-technika sikeres alkalmazása itt, minálunk, Erdélyben, írta Papp Kincses Emese. Gyenge érv, hogy az Európai Tanács jogi szakbizottságának lesz az elnöke, hiszen eddig alelnök volt, tizenvalahány évig, és ennek a ténynek semmi hasznát nem látták. Ő javasolta 2006-ban, hogy az EU szüntesse meg Románia monitorizálását, mert a kisebbségi kérdés példaértékűen megoldódott. Pofonokat osztogatna a Tőkés-ellenességéről elhíresült Nagy Benedek és néhány megyei tanácsos a Hargita Népének is, a lapot téve felelőssé az RMDSZ-kudarcért. Büntetéseket és cenzúrázást követelnek. Azonban 1989-ben megbukott a diktatúra. /Papp Kincses Emese: Pofonok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /

Az Országos Választási Iroda közzétette az európai parlamenti választások szavazókörönkénti eredményeit. Arad megyében az RMDSZ 177 szavazókörben kapott több szavazatot, mint Tőkés László, ezekből 113 aradi volt. Tizenöt körzetben egyenlő számú szavazatot kapott az RMDSZ és Tőkés László. Hatvan olyan Arad megyei szavazókör volt, amelyekben Tőkés László kapott szavazatot, összesen 92-t, és az RMDSZ egyet sem, és 27 szavazókörben az RMDSZ kapott összesen 96 szavazatot, és Tőkés László egyet sem. Az RMDSZ a szavazatok 58,4%-át (4882 szavazat) kapta vidéken és csak 41,6%-át (3478) az aradiaktól, miközben a magyarság fele-fele arányban oszlik meg a megyeszékhely és a vidék között. A vidékiek közül 7,53% (4882) választotta az RMDSZ-t és 1,88% (1217) Tőkés Lászlót, amikor a magyarok vidéki részaránya 8,33%. Arad szavazóinak 9,77%-a (3478) választotta az RMDSZ-t, és 3,03%-a Tőkés Lászlót (1077), miközben a magyarság 14,29%-ot tesz ki. Az RMDSZ-szavazatok száma a 2004-es képviselőválasztáson Aradon 8979, most 5501-el kevesebb volt, vidéken akkor 8752, most 3870-el kevesebb. /Nagy István: Az EP-választásról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Az RMDSZ vezetősége elkezdte annak elemzését, hogy mi történt az európarlamenti választásokon. A lap munkatársa szerint a történek okai: számos RMDSZ-tisztségviselő nem örvend közmegbecsülésnek, nem törődik a szervezettel. Az RMDSZ a székelyföldi önkormányzatokban nem a nemzetiségi küzdelmet, hanem az állami és a helyi hatalmat képviseli. A hétköznapi adófizetők jelentős része megérzi bizonyos döntésekben azokat az egyéni és csoportérdekeket, amelyek befolyásolják a vállalkozási és más, a mindennapi élettel kapcsolatos esélyegyenlőséget. - Az RMDSZ meghagyta ellenlábasának a jelszót (Unió, Erdéllyel) és magának olyan misztikus szókapcsolatot varázsolt (Új honfoglalás), amelyet egyfolytában kellett magyarázni. – Tőkés László önmagában is karizmatikus személyiség. Székelyföldön sokan úgy érzik, Tőkés László szegénylegényként küzd az RMDSZ hatalmasaival szemben. Ha nem ő indul, hanem más, akkor az RMDSZ még nyugodtan halasztgathatná önelemzését. – Orbán Viktor szerepe vitathatatlan, a Tőkés iránti szavazókedvet azonban nem Orbán Viktor hozta meg, hanem csupán fokozta. /Székedi Ferenc: Elemzés – alulnézetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Két szék között a pad alá kerülhet Frunda György, az RMDSZ EP-listavezetője. Egyelőre csak reméli az RMDSZ, hogy sikerül megszereznie azt a tisztséget, amelyikre hivatkozva Frunda György lemondta az európai parlamenti mandátumát. Az Európai Parlamentben a jogi bizottság elnöki tisztségét jelenleg Dick Marty svájci politikus tölti be, Frunda György évek óta a bizottság második alelnöki feladatkörét látja el. A bizottsági elnöki tisztségét nem kinevezéssel, hanem választás útján szerezhetik meg a képviselők. A választást várhatóan januárban tartják meg. Frunda György szenátor kijelentette, a jogi bizottság elnöki tisztét neki ajánlották fel a néppárti kollégák. /Bizonytalan Frunda strasbourgi elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Tőkés László EP-képviselő egyelőre nem mond le a püspöki tisztségről. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése december 7-én hoz döntést az új püspök kinevezése kapcsán. Tőkés László elmondta: a hatályban lévő egyházi törvények értelmében, ha lemond tisztségéről, új püspököt választanak a 2010-ig terjedő ciklus hátralevő részére, de az egyházkerületi közgyűlés úgy is dönthet, hogy távollétében helyettesét, Csűry István főjegyzőt hatalmazza fel a teljes püspöki jogkörrel. „Nincs szándékomban lemondani a püspöki tisztségről, várjuk meg a pénteki közgyűlést, utána beszélgetünk” – nyilatkozta Tőkés. Tőkés László szánalmasnak nevezte Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének azon kijelentését, amely szerint azért volt különösen fontos számára az EP-képviselői mandátum megszerzése, mert így lehetővé válik, hogy még egyszer megpályázhassa a püspöki tisztséget. Tőkés Lászlót 1990-ben választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. 2004-ben negyedik, egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. /Gyergyai Csaba: Pénteken dönt a KREK. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Az Európai Parlamenti választások után nem mondható el többé, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság kizárólagos legitim képviselője, és ez a legfőbb következtetés, ami levonható – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Elmondta, hogy alaptalannak bizonyultak az RMDSZ választásokat megelőző riogatásai. „Az RMDSZ azt állította, hogy minden Tőkés Lászlóra adott szavazat elveszett szavazat, hogy az RMDSZ-nek vannak szakértői, Tőkés László pedig nem tud majd szakértőként tevékenykedni az Európai Parlamentben, valamint azt, hogy a református püspökre adott szavazat egységbontó, míg az RMDSZ-re adott voks az egység megtartását jelenti. Megtévesztés volt mindez” – jelentette ki. Tőkés László a legjobb eredményeket Maros megyében a Küküllő menti településeken érte el, a Nyárád mentén és végül Marosvásárhelyen. A helyi sajtó az RMDSZ-t támogatta, mint ahogy a Népújság is, amely a kampánycsend ellenére is lehozta az RMDSZ Tőkést támadó reklámját. Tőkés András, valamint Kiss István megyei alelnök kifejtették, az MPSZ továbbra is kész tárgyalni az RMDSZ-szel az erdélyi magyarság prioritásairól, amelyek a magyarság speciális, oktatási és autonómiával kapcsolatos problémái. /Antalfi Imola: Az MPSZ szerint: Más pozícióból tárgyalhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

A magyar–román határ mindkét oldalán az össznemzeti felelősségérzettől vezérelt emberek aggodalom és remény közepette várták a romániai európai parlamenti választásokat. Attól lehetett tartani, hogy a Kárpát-medence legnagyobb taglétszámú magyar pártja vagy Temesvár 1989-es hőse kudarcot vall, nem jut be a brüsszeli (és strasbourgi) parlamentbe, s így az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége ott nem jut képviselethez. Nem kevesen úgy gondolták, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem eléggé következetesen képviselő RMDSZ megérdemli a bukást, mások viszont úgy vélték, hogy ,,a magyar egységet” megbontó püspök csak maradjon eredeti hivatásánál. Hála Istennek, hála a magyar szavazók aktivitásának, de leginkább hála a román nemzetiségű választók érdektelenségének nem így történt, így a 24+2 teljes jogú magyar képviselőhöz három további fog csatlakozni a 785 tagú európai gyűlésben. Indokolt gratulálni a bejutottaknak és az őket támogató választóknak. Markó Béla maga is gratulált Tőkésnek, viszont Frunda György erre nem volt képes, sőt, sértő módon szólt ugyancsak megválasztott képviselőtársáról. Jövőre önkormányzati és parlamenti választások lesznek, és azokon a románok aktivitása a mostaninál jóval nagyobb lesz. Ahogy csökken a romániai magyar népesség száma, úgy kerül veszélybe a parlamenti küszöb átlépése. A veszélyt csak a magyarok egysége és magas választási részvétele háríthatja el. Tőkés László javasolta, hogy folytassák az egyeztetéseket a közös magyar célokról. A következő hetekben a választási urnáknál kivívott győzelmet kövesse az önvizsgálat, a kibékülés, javasolta Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza: Győzelem és vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ A szerző 1990–94 között Magyarország külügyminisztere volt.