Tisztújító közgyűlés összehívását kezdeményezte a Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa az RMDSZ több helyi szervezeténél – számolt be Petres Sándor a hét végén, zárt ajtók mögött tartott Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) üléséről. „Nem rajtunk múlott a választás sikere” – állapította meg a területi szervezet elnöke az EP-képviselőválasztás kapcsán. Mivel Gyergyói-medencében az EP-választáson az RMDSZ alulmaradt a független jelölttel szemben, Petres Sándor bizalmi szavazást indítványozott önmaga ellen. A TKT túlnyomó többsége bizalmat szavazott az elnöknek, ugyanakkor tisztújítást javasoltak Gyergyóújfaluban és Gyergyócsomafalván, ahol a helyi szervezeteknek még elnökük sincs, Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró és Gyergyóalfalu esetében pedig javaslatként hangzott el a tisztújítás lehetősége. „A gyergyói TKT ugyanakkor elutasította az egységes megyei szervezet létrehozását célzó kezdeményezést, mivel ily módon nehézkessé válhat a kapcsolattartás a tagsággal, és a döntéshozatal távolabb kerül a helyi szervezetektől” – összegezte a beszámolót Petres Sándor. /Jánossy Alíz: Tisztújítás a gyergyói RMDSZ-ben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján megvonta az évi mérleget. Az Európai Parlamentben szerzett mandátumokat, a kormányzati munka eredményességét és a fiatalítást sorolta az RMDSZ idei vívmányai közé. Elmondta: az RMDSZ-nek sikerült elhárítania az európai törvényhozásból és a romániai politikai életből való kiszorítására irányuló törekvéseket. Markó elégedetlen a törvényhozás tevékenységével. Úgy véli, hogy a kisebbségi kormányzás átlátható és stabil parlamenti támogatás nélkül rapszodikussá és nehézkessé vált. Az RMDSZ által elkövetett hibák közé sorolta azt, hogy támogatták Traian Basescu államfőnek a tisztségéből való felfüggesztését, amely a leváltásáról szóló népszavazás kiírásához vezetett. Markó szerint politikai szempontból a felfüggesztés nem volt hasznos. /B. T. : Eredményes volt idén az RMDSZ munkája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Tőkés László EP-képviselő, közleményben reagált az ÚMSZ-ben megjelentekre. December 5-én, a Traian Basescu államelnökkel való találkozó után sajtóértekezletet tartottak Bukarestben. Tőkés László interjút adott Salamon Márton Lászlónak, a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztőjének. Nevezett újságíró és az általa szerkesztett napilap szinte kivétel nélkül, minden esetben elfogult rosszindulattal veszi tollára a nevét, írta a püspök. Salamon Márton László ezúttal sem tagadta meg magát, nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette, hanem provokálóan negatív kérdéseivel Tőkés Lászlót kívánta rossz színben feltüntetni. Salamon főszerkesztő interjúja egy részét a Gáspárik Attilával közösen szerkesztett ún. „könyökblogjában” használta fel, anélkül hogy erre engedélyt kért volna. Jobban érthető azok vétsége, akik közvetlen – vagy közvetett – kényszerűség hatására a régi rezsim előtt hajlottak meg, mint azoknak az erkölcstelensége, a mai hivatalos – magyar – pártpolitikát éltetik. A pártos Új Magyar Szónak és tollnokainak aligha van erkölcsi alapjuk a régi rendszer „írástudóit” kipellengérezniük. Tőkés László kérte a lapot, olvasóikat ne tájékoztassák félre. Nem felel meg a valóságnak, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60−40%-os volt. Az sem igaz, hogy: „Az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót” /”Tőkés a viszály almája”, ÚMSZ, dec. 12./ Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Ágoston Hugó szintjét jelzi a következő állítása: „Eléggé nyilvánvalóan körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött” (ÚMSZ, dec. 9.). /Közlemény, dec. 20./ Az ÚMSZ a közleményt csak maszol.ro oldalán hozta, az újságban nem közölte, viszont a főszerkesztő az újságban válaszolt: Tőkés László püspök EP-képviselő közleményben kifogásolta, hogy az interjú készítője „nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette”. Tőkés az ÚMSZ egyéb írásait is felidézte közleményében, amelyben kifejti, „nem felel meg a valóságnak az az ismételt állításuk, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60–40%-os volt. ” Az ÚMSZ november 27-i lapszámában írta: az össz-szavazatok 63–37 arányban oszlottak meg. Az ÚMSZ Tőkés a viszály almája című írás kapcsán a püspök felvetette, nem bizonyult igaznak az az állítás, miszerint „az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót”. Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Az ÚMSZ magyarázata: ez a lapzártáig még nem volt ismeretes. Tőkés László minősítette a lapot és munkatársait, és szóvá tett olyan szövegeket, amelyek nem az Új Magyar Szóban jelentek meg, hanem az maszol.ro-n található Előre „könyökblogon”, amelyet Salamon Márton László vezet Gáspárik Attilával közösen. /Tőkés nehezményezi az ÚMSZ „provokáló” kérdéseit. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Eckstein-Kovács Péter szenátor kolozsvári sajtótájékoztatóján az év legfontosabb eseményeinek nevezte a Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, illetve az egyéni választókörzetes választási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást, továbbá a november 25-i európai parlamenti választást. A szenátor ugyanakkor több személyt is díjazott a 2007-ben elért megvalósításaikért: az év kolozsvári személyiségei kategóriában Emil Boc kolozsvári polgármester és Pászkány Árpád üzletembert tüntette ki. Az előbbi a Kincses Kolozsvár című kötetet kapta ajándékba a város érdekében kifejtett tevékenységéért, míg az utóbbi egy F. C. Barcelona feliratú sálat a CFR focicsapat által elért kiváló eredményekért. Az „év magyarja” díjban Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke, valamint Frunda György szenátor részesült. /P. A. M. : Év végi díjak Ecksteintól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Különböző újságok beszámoltak az RMDSZ legutóbbi SZKT-üléséről, az RMDSZ-es kudarcok miatti bűnbakkeresésekről, különösképpen Székelyföldön, és leginkább Háromszéken. Markó Béla alaptalan vádaskodásával újra bebizonyította, hogy nem ismeri el a másságot.,,Győztünk”, állítja, de nem mondja, hogyan? Nem ismeri el, hogy rosszul kezdték a választási kampányt. A gyermekek felhasználásával, tulipános zászlók lobogtatásával, RMDSZ-es polgármesterek hatalmi pozíciójuk latba vetésével dolgoztak a választás megnyerése érdekében. Albert Álmos pedig az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része és a sajtó összefogásával igyekezett igazolni a háromszéki kudarcot, és nem azzal, hogy tévedett, amikor nem fogadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt, és meg akarta volna gátolni azt is, hogy az unitárius templom előterében népgyűlést tartson Tőkés László. Márton Árpád súlyos kijelentéseket fogalmazott meg a háromszéki napilappal kapcsolatban. A Háromszék újság jobboldali beállítottságú, ez természetes. Ugyanis Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Simó Erzsébet és a fiatalabb nemzedék: Farkas Réka, Fekete Réka, Farcádi Botond, Demeter Ildikó és még mások nem képviselhetik azt a baloldaliságot, amit az RMDSZ akarna. Elege volt a magyarságnak a baloldali világnézetből! Elég, ha csak az 1918–19-es eseményeket (Kun Béla és Károlyi Mihály örökségét), az 1944–45-ös éveket, 1956-os forradalmat, megtorlásokat, kivégzéseket nézzük, vagy napjainkban a magyarországi balliberális kormány nemzetellenes intézkedéseit. Soha nem tudjuk megbocsátani a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazást a kettős állampolgárságról, írta Kovács Gyula. Ezekkel szövetkezett az RMDSZ. Az RMDSZ vezetői vonják le reálisan az EP-választáson vereséggel egyenlő győzelem tanulságait, és fogadják el már végre a Tőkés László által javasolt közeledést. /Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy: A legutóbbi SZKT-ülés margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

,,Szekuritátés manőverekkel és félreinformáló lobbival” próbálják megakadályozni Tőkés László felvételét az Európai Néppártba ― ezzel vádolta a demokrata EP-képviselők egy részét Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke és Tőkés László EP-képviselő kabinetfőnöke.,,A DP több képviselője elindított egy rendkívül mocskos hadjáratot. Tőkés Lászlót rágalmazzák, azt terjesztik, hogy választási kampányában a püspök Erdély Romániáról való leválasztásáért küzdött. Ez nem igaz, és ezt alátámasztja a püspök politikai programja, melyet meg lehet nézni az interneten, akár angol nyelven is” ― nyilatkozta Szilágyi. Petru Filip EP-kéviselő, a Demokrata Párt alelnöke azonban kijelentette, nem a DP javaslata volt, hogy Tőkés Lászlót ne fogadják be az Európai Néppárt csoportjába. Elmondása szerint a demokraták, a liberális-demokraták és az RMDSZ képviselői többségi szavazattal döntöttek úgy, javasolják az ENP-csoport vezetőségének, hogy Tőkés Lászlót ne fogadják be a politikai parlamenti csoportba” ― mondta Petru Filip. A végleges döntést Tőkés felvétele ügyében januárban hozzák meg. /Lejárató kampány Tőkés ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Az erdélyi magyar nemzetpolitika szempontjából sikeresnek értékeltük a 2007-es esztendőt, elsősorban azért, mert Tőkés László személyében van hiteles képviselet Brüsszelben – nyilatkozta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke a december 21-én tartott nagyváradi sajtótájékoztatón elhangzottakat összegezve. A politikus szerint az első eredményt a Tőkés László európai parlamenti jelöltségét támogató hat szervezet közti összefogás, együttműködés hozta, amikor sikerült összegyűjteni a szükséges 140 ezer aláírást. „Szintén sikernek értékeljük, hogy megindult a politikai rendszerváltásról szóló párbeszéd, és jó esély van arra, hogy a jövőben kialakuljon az erdélyi magyar kerekasztal” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt, hozzáfűzve: az EP-választások során az erdélyi magyarok bebizonyították, hogy ebben a közösségben van erő és optimizmus a jövőre nézve. Megrökönyödve fogadták a Demokrata Párt (PD) néhány tagjának brüsszeli lobbiját, miszerint az Európai Néppárt (EPP) ne vegye fel soraiba Tőkés Lászlót. /Sikerek az erdélyi magyar nemzetpolitika terén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Az RMDSZ Temes megyei szervezetének évzáró sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Halász Ferenc megyei elnök és Szabadai Zoltán szervezési alelnök vonták meg a 2007-es esztendő teljesítményének mérlegét. Toró pozitívan értékelte a magyarság EP-választási részvételét, amely 40%-kal felülmúlta a román választókét, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarságnak meg kell egyeznie a közös listákról a következő választások előtt. A képviselő kudarcként könyvelte el a független Ótelek ügyének megtorpanását, a kisebbségi törvény vitájának elakadását és az RMDSZ Basescu-ellenes kampányát. Halász Ferenc kifejtette, helyi szinten remélhetőleg nem lesznek magyar–magyar ellentétek. /Pataki Z. : A Temes megyei RMDSZ évértékelője. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

A schengeni rendszernek mi, magyarok duplán örülünk, mert nemcsak a 400 milliós tágabb belföld részesévé váltunk, hanem megkezdődött a trianoni szétszakítottság felszámolása is ― mondta Tabajdi Csaba a Letkés és Szalka között tartott határnyitási ünnepen. Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője közösen ünnepelte meg a schengeni határnyitást Duka Zólyomi Árpáddal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-képviselőjével, Csáky Pállal, az MKP elnökével és Surján Lászlóval, a KDNP EP-képviselőjével.,,A határ eltűnése a legnagyobb lépés a nemzeti újraegyesítésben. Sosem történt ennél fontosabb Trianon óta. A schengeni csatlakozás, a történelmi határok légiesedése az elmúlt 87 év legszebb karácsonyi ajándéka a magyarságnak” ― mondta Tabajdi. A megbékélés szerinte csak úgy lehetséges, ha a szlovák politikai osztály végre belátja: a 600 000-es felvidéki magyarság egyszerre lehet lojális szlovák állampolgár és a magyar nemzet része. /A legszebb karácsonyi ajándék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

„Szekusmódszerekkel és félretájékoztató lobbival” igyekeznek megakadályozni Tőkés László felvételét az Európai Néppárt (EPP) frakciójába a Demokrata Párt (PD) EP-képviselői – mondta Szilágyi Zsolt, a püspök kabinetfőnöke. Azt állították, hogy a kampányban Tőkés Erdély elszakítása mellett kardoskodott. „Ez hazugság, amit Tőkés László politikai programja is bizonyít” – jelentette ki Szilágyi. Ezzel szemben Petru Filip EP-képviselő, a PD alelnöke azt nyilatkozta, hogy a javaslat, miszerint ne fogadják be a püspököt az EPP-frakcióba, nem tőlük származik. „A Demokrata Párt, a Liberális Demokrata Párt és az RMDSZ titkos szavazással döntötte el: azt javasolja a néppárti frakciónak, hogy ne fogadja be soraiba Tőkés Lászlót” – mondta Filip. „Van remény a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elkobzott sportpálya ügyének megoldására” – jelentette be Antal János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Külügyi és Tájékoztatási Szakbizottságának vezetője. A Lorántffy-gimnázium sportpályáját 2004-ben adta használatba az ortodox egyháznak a tanács, azóta sikertelenül próbálták visszaszerezni. /Rágalmazzák Tőkést? = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Belviszályokat hozott a 2007-es év a határon túli magyar szervezetek között. Erdélyben az EP-be való bekerülést is veszélybe sodorta a széthúzás, Felvidéken személyi fordulat történt, Kárpátalján folytatódik az ellenségeskedés. Egyedül a Vajdaságban kezdődött párbeszéd, ott is olyan fenyegető külső tényezők nyomására, mint a Koszovó elszakadásával járó menekülthullám. Vajdaságban a magyar politikai szervezetnek a közös magyar elnökjelölt személyében való megegyezése előrevetíti: jó eséllyel indul be a vajdasági magyarok politikai egységesülése. A délvidéki együttes fellépés nemcsak a szűkebb közösségnek tud és akar üzenni, hanem – amint azt Ágoston András VMDP-elnök külön is hangsúlyozta – bevallottan a többi egymással vetélkedő Kárpát-medencei testvérközösségnek is. Erdélyben a megosztottság eddig nem látott mértéket öltött. Az áprilisi, Basescu államfő elleni bizalmatlansági népszavazáson az RMDSZ az elnök ellen kampányolt, a referendumon résztvevő magyarok többsége ennek ellenére megszavazta a bizalmat a politikusnak. Miután mind Tőkés László, mind az RMDSZ két jelöltje is bejutott az Európai Parlamentbe, többen felvetették: itt lenne az ideje a párbeszéd újrakezdésének. Markó fél éve nem miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt lemondásra kényszerített miniszter pedig kénytelen volt hátat fordítani a politikának. Felvidéken pengeváltás volt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kongresszusán megerősödött Duray Miklós és a leváltott pártelnök, Bugár Béla között. A Révkomáromban március 31-én megtartott MKP-kongresszuson Csáky Pál minimális szavazatkülönbséggel legyőzte Bugárt. A Benes-dekrétumok napirendre kerülése, a megoldatlan Malina Hedvig-ügy és a minden korábbinál hűvösebb magyar-szlovák viszony hiteltelenítik az MKP elmúlt nyolc évének eredményeit. Kárpátalján a vetélkedő két magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közötti viszony barátságtalan maradt 2007-ben is. (FigyeloNet. hu) /Domokos B. András: Budapesti szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Koszovó precedenst jelentene e kérdésben – hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő, az olasz La Voce napilap on-line kiadása szerint. Az EP-képviselő Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Tőkés László elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elfeledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdélyi magyarság nem akar függetlenséget – mondta Tőkés László –, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen származik a nemzeti össztermék negyven százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala tíz százalékkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat.,,Autópályákra, gyorsvasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesítenek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben ismét elkezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kovászna megye lakossága kilencven százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyelvűséget, mivel a magyar féllel együtt eurorégiót szeretne létrehozni a Balatontól Brassóig, amely gazdasági-intézményi modell lehetne az Európai Unió számára” – hangsúlyozta a püspök. /Autonómiát és eurorégiót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 3./

Egy évvel Románia EU-s csatlakozása után még biztosabban mondhatjuk: ez nagy esély, ez történelmi esély Székelyföld átfogó modernizációjához – hangsúlyozta Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár. Románia és a romániai magyar közösség dolgai nem „külügyi” kérdések az európai képviseletben – nyilatkozta Sógor Csaba EP-képviselő, menet közben kell bekapcsolódni az otthonról hozott megbízásokkal egy olyan körbe, amely néhány, már alakulófélben lévő együttműködési lehetőséget jelent. Ilyenek a régió- és a vidékfejlesztési programok, ezek közé tartozik a Székelyföld sajátos helyzetének az üzenete. /Egy éve az Unióban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

Brüsszelbe is eljuttatja a székelyföldi autonómia-referendum végeredményét a Székely Nemzeti Tanács, jelentette be a vezetőség nevében Ferenc Csaba alelnök. Az eredményt eljuttatják mind az Európai Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek. „Az idei év a Székelyföld autonómia-kérésének nemzetközi szintéren való bemutatásának éve kell legyen, a nemzetközi szervek segítségével kell nyomást gyakorolni Bukarestre, hogy elkezdődjön az ügyben a párbeszéd” – nyilatkozta Ferenc Csaba. /Brüsszelbe megy az autonómiakérelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Székelyföldön tizenhét esztendeje a hatalmat az RMDSZ-szel azonosítják, az önkormányzatokban szinte folyamatosan az RMDSZ van többségben – szögezte le Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az EP-választás eredményeként az RMDSZ színeiben az erdélyi magyarságnak két képviselője van az Európai Parlamentben. Ezen kívül van egy független magyar képviselő is, Tőkés László. Kelemen sajnálja, hogy nem volt közös lista. Az RMDSZ kormányzati teljesítményét Kelemen sikeresnek látja: a „kitűzött célokat teljesítettük”. – Küszöbön áll Szász Jenő pártjának a bejegyzése. Kelemen megjegyezte, programjukban nincs benne az, amit az RMDSZ 17 éve követ: az autonómia. /Sarány István: Előbb-utóbb meg kell egyezni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

Tőkés László református püspök felkérte Traian Basescu államfőt, hogy vállaljon közvetítő szerepet a közte és a demokrata képviselők közti konfliktusban. Sajtóközleményében az EP-képviselő kifejtette, decemberi meghallgatásán az államfő megígérte neki, hogy támogatja felvételét az Európai Néppártba (EPP). Akkori találkozásukkor Tőkés beleegyezett, hogy a kezdetekben nem teríti asztalra az autonómia-követelést annak érdekében, hogy ne vigye Európába a régi magyar–román konfliktusokat. A püspök elmondta, meglepődött Petru Filip, Nagyvárad volt polgármesterének, jelenleg demokrata párti EP-képviselőnek azon bejelentésén, miszerint az EPP romániai küldöttsége titkos szavazással eldöntötte volna, hogy nem támogatja felvételét az alakulatba. Brüsszeltől a Székelyföldig tartó európai parlamenti képviselői irodahálózatot nyit Tőkés László református püspök, amely Budapesten is áthalad – nyilatkozta kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt. Az intézkedés célja minél szorosabb kapcsolat fenntartása a magyar közösségekkel. A püspök az első képviselői irodát Brüsszelben nyitja meg, amelyet Szilágyi fog vezetni. A kampányfőnök úgy véli, RMDSZ- képviselőként szerzett tapasztalata, valamint angol és francia nyelvtudása jogosítja fel az iroda vezetésére. A második irodát Nagyváradon nyitják meg. Választási kampányában tett ígéretének eleget téve Tőkés Sepsiszentgyörgyön is nyit egy EP- képviselői irodát, amely vezetését Kulcsár József jogászra bízza. A negyedik iroda Budapesten nyílik, Nemes Csaba református lelkész irányításával. Szilágyi Zsolt szerint az EP-képviselő célja minél szorosabb kapcsolatot fenntartani az erdélyi magyar közösséggel, ugyanakkor a teljes Kárpát-medencei magyarságot képviselni szeretné, főleg a kárpátaljai és újvidéki közösségeket. /Közvetítésre kérte fel az államfőt Tőkés László a PD-vel való konfliktusában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

Újból Traian Basescu román államfő támogatását kéri Tőkés László független európai parlamenti képviselő azért, hogy januárban csatlakozhasson az Európai Néppárt (EPP) frakciójához az Európai Parlamentben. „Mi a döntésünket már meghoztuk Tőkés úr tagságával kapcsolatban. Az országos küldöttségek – országtól függetlenül – eldönthették, milyen új tagot fogadnak be a frakciójukba. A romániai delegáció pedig úgy határozott, hogy Tőkés László ne legyen a romániai frakció tagja” – mondta el Marian Jean Marinescu, az EPP demokrata liberális frakciójának alelnöke az ÚMSZ-nek. „Különben is, azt, hogy Traian Basescu segítséget ígért volna Tőkésnek, csak utóbbi nyilatkozataiból hallottuk, Basescu viszont egyszer sem tett kijelentést erre vonatkozóan” – mondta a politikus. Tőkés László kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt egy nagyváradi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az EPP-nek kell meghoznia a végső döntést. Tudomása szerint a kérdésben Brüsszelben január 7-10. között, vagy Strasbourgban a január 14-17. közötti ülésszakon határoznak majd. /Mihály László: Tőkés ismét segítségét kér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

„Izgalmas tavaszi ülésszaknak nézünk elébe” – mondta Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki éppen Brüsszelbe indult, Winkler Gyula képviselőtársával együtt bizottsági, illetve frakcióüléseken vesz részt a belga fővárosban. Az ülésszakon tételesen szerepelni fog a kisebbségek védelme, továbbá a Bolyai Egyetem kérdése, tájékoztatott Sógor Csaba. Reméli, még e hét folyamán szavaznak Tőkés László független jelölt felvételéről az Európai Néppártba (EPP). Ők támogatni fogják Tőkés felvételét. – Hozzá kell szokni, hogy a román parlamenttel ellentétben Brüsszelben nem fütyölik ki azt, aki anyanyelvén kíván felszólalni – mesélte Sógor. /Lokodi Imre: Izgalmas EP-ülésszak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete úgy véli, Tőkés László a legmegfelelőbb személy, aki a bejegyeztetés alatt álló Magyar Polgári Pártot (MPP) vezethetné, jelentette ki Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Tőkés azért lenne megfelelő személy, mivel van hitele, és egyesíteni tudja a hat szervezetet, amelyek támogatták az EP-választások kampányában. „Ez nem jelenti azt, hogy Szász Jenő személye nem elfogadható, de úgy véljük, a püspök úr jobban össze tudná fogni az őt támogató hat szervezetet, és biztosítani fogja a lehetőséget mindegyik szervezet számára, hogy képviselői részt vegyenek az idei választásokon” – fejtette ki Gazda. /Tőkés Lászlót javasolják az MPP élére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat – hangsúlyozta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody Miklós szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében – fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: az MDF felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak – áll a közleményben. Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kijelentette, hogy ,,Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek. ” /Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 9-én Kolozsvárra érkezett, kétnapos erdélyi látogatásának nyitányaként, RMDSZ-es politikusokkal tárgyalt. „A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának együttműködéséről tájékoztattam vendéglátóimat” – nyilatkozta Szili Katalin. A megbeszéléseken az EP-választások eredményéi, 2008 várható eseményei és a fejlesztési kérdések kerültek szóba. A politikus elmondta: Magyarország kiegyensúlyozott és egészséges párbeszédet akar folytatni a környező országokkal. „A magyarság nagy része ma már a Kárpát-medencében az EU közösségéhez is tartozik. Úgy gondolom, hogy a 21. században nincs helye az érzelmi alapú politizálásnak” – jelentette ki Szili. Tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptemberi plenáris ülése után várható, hogy a különböző albizottságok különböző kérdésekben folytatnak párbeszédet. „Az egyik feladat, hogy a stratégiákból olyan nemzetpolitikai irányt dolgozzunk ki, ami az európai elvárásoknak maximálisan megfelel” – mondta. /Pásztor Krisztina: Szili Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Románul is szólt néhány szót az egybegyűltekhez Szili Katalin, aki vendége volt Kolozsváron a Magyar Távirati Iroda (MTI) kilencedik, Híres képek, képes hírek című kiállításának. Az MTI kiállítása Sepsiszentgyörgyről érkezett Kolozsvárra. /Pásztor Krisztina: Végállomás Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Tiltakozni meg tüntetni egy jogállamban szabad. Az Erdélyi Magyar Ifjak óva intették Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy – potenciális hazaárulóként – Erdélybe jöjjön. Szili Katalin a közeljövőben kezdeményezni kívánja, hogy az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok fogadjanak el közös álláspontot, miszerint nem avatkoznak be a romániai választási küzdelmek magyar szereplőinek dolgába. Erre nincs sok esély, mert az ellenzéki Fidesznek kellene eddigi magatartásán változtatnia, írta Szűcs László, a lap főmunkatársa. Hangsúlyos volt a jelenlétük Tőkés László független EP-képviselő kampányában. Egyes vélemények szerint a nagyszebeni közös kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kormányfő találkozása Markó Béláékkal az RMDSZ melletti burkolt korteskedéssel volt. Szűcs László Gyurcsány segítségére sietett: ez nem befolyásolta az erdélyi választók opcióját. A Szili Katalin által a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán múlt év szeptemberében ismertetett fejlesztéspolitikai központú programot ez év őszén terjeszti a magyar kormány a parlament elé, hogy a stratégiából törvény szülessen. /Szűcs László: Konszenzus és környéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Az Európai Néppártban (EPP) még mindig nem született döntés Tőkés László felvételével kapcsolatban – jelentette ki Szilágyi Zsolt, Tőkés László püspök, EP-képviselő kabinetfőnöke. Az Ausztráliából hazatérő Tőkés László elmondta: jelen pillanatban Traian Basescu államfő térfelén van a labda. Két másik frakcióból már megkeresték Tőkés Lászlót, következésképpen innen is visszaigazolódni látszik a Tőkés László által megtestesített értékrend és politikai opció európaisága. Tőkés László a 2008-as évben érdemi változást vár a magyar nemzetpolitikában. Európai parlamenti képviselővé való megválasztatása nyomán – rendhagyó módon – Tőkés László püspök első külföldi útja Ausztráliába vezetett. 2007. december 12. –2008. január 10. között, családjával együtt az Ausztráliai Magyar Református Egyház régi meghívásának tett eleget: advent, karácsony, óév és újév alkalmából „ünnepi le-gátusként” hirdette Isten igéjét az ország főbb református, illetve magyar központjában, és tartott nemzetpolitikai tárgyú előadásokat Sydneyben, Canberrában, Adelaide-ben, Brisbane-ben, Gold Coaston és Melbourne-ben. /Még mindig nincs döntés Tőkés felvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Nem vállalja el az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökségét Tőkés László, akinek az Európai Parlamentben két frakció is tagságot ajánlott, ám a püspök a demokrata párti képviselők ellenkezése dacára is ragaszkodik az Európai Néppárthoz. Tőkés László az Európai Parlamenten belül a külügyi, valamint a kulturális és vallási bizottságban szeretne dolgozni. A tényleges munkát azonban nem kezdheti el mindaddig, amíg valamelyik frakciónak tagjává nem válik. A püspök szerint az országnak is káros, hogy a román–magyar etnikai konfliktust az Európai Unió szintjére emelik. /Nem vállal pártelnökséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

„Az autonómia és a kisebbségi jogok kérdését fel lehet, és fel kell vetni Brüsszelben, amikor az etnikumközi kapcsolatokról tárgyalnak – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője szerint Tőkés László azon törekvése, hogy az európai fórumok elé vigye az autonómia ügyét, alkotmányellenes, és a PSD képviselői ellenezni fogják. Markó erre reagálva úgy vélte, hogy az autonómia felvetése azért is szükséges, mivel a kisebbségekre vonatkozóan az EU szintjén csak „szép elvek” és egyezmények léteznek. Mint mondta, az RMDSZ konkrét szabályozás kidolgozását szorgalmazza, ellenben úgy vélte, az autonómia kérdését itthon, Romániában kell megoldani a többséggel való egyeztetés révén. /Pap Melinda, Incze Vanda: Markó európai autonómiaszabályozást sürget. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A Köztisztviselők Ügynökségének 44 éves elnökét nevezte ki Markó Béla elnök az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet megbízott elnökévé, miután az európai parlamenti választást követően lemondott a korábbi elnök, Verestóy Attila. Az udvarhelyszéki az egyetlen olyan RMDSZ-szervezet, amelynek teljes vezetősége lemondott a novemberi választás után, nemcsak elnöke, hanem elnöksége sincs. Birtalan József emlékeztetett, az RMDSZ 40 százalékot szerzett Udvarhelyszéken az európai parlamenti választáson. Neki kell elvégezni az állapot- és a szervezetfelmérést. Többen vállalták el az RMDSZ-elnöki tisztséget, mert polgármester vagy tanácsos akart lenni, a tisztség megszerzése után elfelejtette a szervezetet. Székelyföldön a hatalommal azonosították az RMDSZ-t. Birtalan József elmondta, több mint egy évtizede, hogy Bukarestben kormányzati tisztségekben dolgozott, anyagilag-gazdaságilag sem kötődik egyik helyi érdekcsoporthoz sem. Hazaköltözött Székelyudvarhelyre. Bízik benne, hogy 2008-ban Székelyudvarhelynek RMDSZ-es polgármestere lesz. /Kovács Csaba: A tiszta beszéd éve. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

„Szép és megbecsülendő kitüntetést kapott az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete”, nyilatkozta Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke. A január 13-án, vasárnap tartott szokásos újévi egyházi-közéleti fogadásán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Tőkés László EP-képviselő az EMI-nek nyújtotta át az egyházkerület Közjó Szolgálatában nevű díját, amellyel a kiemelkedő tevékenységet folytató szervezeteket tüntetik ki minden évben. /A Közjó Szolgálatában díj a nagyváradi EMI-nek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

Méltatlan, ami Tőkés Lászlóval megválasztása után történik az Európai Parlamentben (EP) – állapította meg Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közleményében. „Az Európai Néppárt immár egy hónapja hezitál azon, hogy tagjai közé fogadja-e az erdélyi református egyházi vezetőt, de január 9-én ismét elhalasztották a döntést” – írta. Tabajdi szerint „a Fidesz célja kizárólag az erdélyi magyarság megosztása, az RMDSZ ellehetetlenítése volt”. Válasznyilatkozatában Tőkés László úgy fogalmazott, hogy Tabajdi valótlanságot állít, és arra kérte őt, ha már segíteni nem tud, akkor legalább ne ártson neki „és az általa képviselt határon túli magyarok ügyének”. „Európai néppárti tagfelvételem eljárása folyamatban van. Orbán Viktor nem hagyott cserben, Traian Basescu támogatására pedig nagy valószínűséggel továbbra is számítani lehet” – olvasható Tőkés közleményében. Tőkés úgy vélekedett, hogy Tabajdi megnyilatkozása „kizárólag azt a kicsinyes belpolitikai célt szolgálja, hogy ütést mérjen a Fideszre, illetve annak elnökére, Orbán Viktorra”. Wilfried Martens EPP-elnök a választási kampány során támogatóan nyilatkozott Tőkés Lászlóról és arról, hogy várják őt a néppárti EP-képviselők soraiba. /Brüsszeli vita Tőkés László helyzete körül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Különös jelentősége volt az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának (Intergroup) január 17-i ülése Strasbourgban, mert a kisebbségvédelem két fontos egyezményének, a Kisebbségi Keretegyezménynek és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának tízéves évfordulója alkalmából értékelte az eredményeket – szögezték le Gál Kinga és Tőkés László EP-képviselők közleményükben. Gál Kinga hangsúlyozta: a két dokumentum nagyban hozzájárult a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok európai elfogadtatásához. Tőkés László felhívta a figyelmet a moldvai csángók helyzetére, amely hasonlít a Timok-völgyi románok, valamint a görögországi és a bulgáriai macedónok helyzetére. Külön is kitért az egyházak ezen nemzeti közösségekhez való viszonyára, és példaként hozta fel a moldvai román katolikus egyház negatív magatartását. Javasolta, hogy a Balkán országaiban tapasztalható kisebbségellenes gyakorlattal átfogó keretben, külön foglalkozzon a munkacsoport. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a munkacsoport hamarosan napirendre tűzi a moldvai csángók ügyét. Sógor Csaba szerint „hasznos dolog, ha az Intergroupban nemcsak a magyar problémákról esik szó, hanem a többi európai kisebbségről is, úgy mint a görögországi macedónokról, szerbiai timokvölgyi románokról és koszovói albánokról, finnországi svédekről”. /Kisebbségvédelemről az Intergroup munkacsoportjában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Csutak István vitacikkében hiányolta, hogy a kökösi táblával egy időben nem volt Berecknél, Békásnál, Palánkánál, Szabédnál, Nyárádtőnél és Balavásárán is Székelyföld-tábla, de azt nem kérte számon, hogy amikor Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghirdette a székelyföldi szimbólumok használatát, akkor miért nem tettek arról, hogy ténylegesen megjelenjenek ezek a szimbólumok. Miféle közigazgatási rövidlátás alapján jelentené a Székelyföldet csak Hargita és Kovászna megye? Parlagi törekvés, hogy egyetemet hoztak létre „minden magára valamit is adó székely (kis)városban”, amikora román (kis)városokban ugyanennyi, vagyis számszerűleg sokkal több egyetem jött létre? Valójában az a baj, hogy a sok magyar diplomás csak mesterember, aki sem alkotásra, sem közösségteremtésre nem törekszik. Csutak hiányolja a székelyföldi jövőképet. Gáspár Sándor ezzel egyetért. Arról is kellene írni, hogy miből állna a jövőkép. A térséget elkötelező politikai cselekvések egy szigorúan meghatározott politikai szervezethez kapcsolódnak, az RMDSZ-hez, de a nevét Csutak nem írja le. A székek felszámolásának szándékát hatalommegerősítő szándékkal néhány hete elárulta már Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, az európai parlamenti választások másnapján, egységes, megyei szervezetet kiáltva ki üdvözítőnek a két székely megyében. A székek valójában a környezet egységes megélésének keretei. Érdekes módon, a székely székek elleni harci riadót azután fújta meg az RMDSZ vezetősége, miután kiderült, hogy néhány székben jóval kevesebb szavazatot szerzett a szervezet, mint azokban a megyékben, amelyekben a hagyományos (magyar) történelmi közigazgatás még nyomokban se nagyon létezik. Székelyföldet nem modernizálni lehet a székek megszüntetésével, hanem felszámolni. Évszázadok során a székely székek megfeleltek feladatuknak – természetes közigazgatási keretet biztosítottak minden társadalmi rendszerben, minden gazdasági koncepcióban. /Gáspár Sándor: Széljegyzetek Csutak István (szél)kakaskodásához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., Népújság (Marosvásárhely), jan. 11. . Krónika (Kolozsvár), jan. 18./