Március 15. közös megünneplését a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) kezdeményezte, és a meghívást elfogadva az Európai Parlament közelében található Petőfi-szobornál jelen voltak mind a különböző magyarországi pártok, mind az RMDSZ EP-képviselői, miként Tőkés László, jelenleg független erdélyi EP-képviselő is. A megemlékezés részvevői egyetlen közös, nagy koszorút helyeztek el a Petőfi-szobornál. /Március 15. Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Szilágyi Aladár, a hetilap munkatársa tavaly szeptemberi csángóföldi riportútján jobbára azokkal a pedagógusokkal találkozott, akik már túl vannak a magyar nyelvoktatás beindításának a nehezén. Számukra sem zavartalan ez a tevékenység, sok helyütt a megtűrtség állapotában vannak. Az utóbbi időben két csángó közösségben, előbb Nagypatakon, majd Diószegen indult hadjárat az iskolán kívüli magyarórák ellen. Nagypatakon Maczó Balázs és Varga Máté tanítók 2007 novemberében kezdtek ötszáz közül mintegy harminc gyermekkel foglalkozni. 2008 januárjában egy párt helyi képviselői aláírásgyűjtő akcióba kezdtek a magyarórák ellen, s az egyik tanárnő megfenyegette az érintett tanulókat. A magyarórák helyszínén történt kődobálásnak megvolt a hatása: hirtelen csökkent az óralátogatók száma. Az ügy eljutott Brüsszelbe, az Európai Parlamenthez, és a magyar parlamentben is interpelláció tárgya lett. Erre az ellenségesség csökkent, a magyarórák miatt fenyegetőző tanár ellen fegyelmi eljárás indult, a helybeli polgármester támogatja a magyar nyelv tanítását. Diószegen a román tanárok megfigyeltették, hogy kik merészelnek magyarórákra járni, a helybeli plébános pedig a templomban tiltotta meg a magyar iskolába járást. /Szilágyi Aladár: Az öregek szivikből beszélik. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 20./

Élesen bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) március 19-én Budapesten tartott ülésén elfogadott állásfoglalás több pontját, noha az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Szép Gyula ügyvezető alelnök személyében, aki a szövetség nevében aláírta a dokumentumot. Az állásfoglalás szerint a KMAT azt tervezi, hogy az április elején esedékes bukaresti NATO-csúcstalálkozó alkalmából a katonai szövetség tagállamaihoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiatörekvések támogatását. Frunda György szerint választási célzata van „Tőkés nyilatkozatainak” a NATO-tagállamok segítségével kapcsolatban. „Véleményem szerint Tőkés úr kezdeményezése a romániai magyar választópolgárok figyelmének megszerzésére irányul, ami a választások közeledésével magyarázható. Aki újságot olvas, tudja, hogy a NATO-csúcsértekezlet rendje nem módosítható, a találkozón biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, nem az autonómiával” – fejtette ki. Frunda bírálta a KMAT állásfoglalásának azon pontját is, amely szerint a dokumentumot aláíró szervezetek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. Frunda úgy vélekedett: az SZNT kezdeményezésének nincs „semmi esélye”, mivel nem tartották tiszteletben a procedurális előírásokat. Az ET Parlamenti Közgyűlésének szabályzata értelmében határozattervezetet a közgyűlés legalább öt országból származó legkevesebb tíz tagja kezdeményezhet, akik legalább két politikai frakciót képviselnek. Szép Gyula elmondta: „Mindez nem Tőkés László állásfoglalása volt, hanem mindannyian megállapodtunk abban, hogy természetes dolog elvben minden olyan lépést támogatni, amely a magyar közösségek autonómiatörekvéseit célozza”. A KMAT budapesti ülésén a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártokon kívül képviseltette magát az EMNT, az SZNT, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az aláíró pártok és szervezetek arról is döntöttek, hogy szakmai munkacsoportot hoznak létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából, szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselőit, valamint támogatják az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. /Fall Sándor: Széllel szemben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Sike Lajosnak, a lap munkatársának szemére vetették, hogy egyik oldalra húz, az RMDSZ felé, ezt az újságírónak nem volna szabad kimutatnia. Sike Lajos azzal érvelt, hogy az erdélyi magyarság többsége ugyanarra az oldalra húzott – az EP-választáson is ez derült ki –, akkor miért ne vállalná ezt ő nyíltan? Védte az RMDSZ-t: nem igaz, hogy ha akarta volna, már lehetne autonómia. Sike szerint az újabb magyar párt „önveszélyesen megoszthat”. Az ellenzéki magyar párt mellé azért sem áll, mert hangadói között több a sértett ember, általában gyengébben képzettek és kevésbé politikus alkatok. „Az a parlamenti képviselő, aki miközben az RMDSZ »kenyerét eszi«, nyíltan és szemtelenül ellene beszél, számomra a tisztességtelenség szobra!” – állította az újságíró. /Sike Lajos: Hű(tlen)ség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Érthetetlen az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseivel szembeni általános romániai visszautasítás, hiszen a közösségi önrendelkezés elfogadott gyakorlat Európában, másfelől az itteni magyarok autonómiája nem veszélyeztetné Románia területi épségét – közölte Tőkés László EP-képviselő Hans Gert Poetteringgel, az Európai Parlament elnökével március 26-án tartott megbeszélésükön. A két politikus egyetértett abban, hogy a kommunizmus bűneit tudatosító európai kezdeményezéseket folytatni kell. Az egységesülő Európának vállalnia kell keresztény értékeken alapuló identitását, továbbá a történelmi egyházakat be kell vonni az Unió megerősítésének folyamatába. /Poettering–Tőkés találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A találkozón Pöttering elnök mély elismerését fejezte ki Tőkés László 1989 decemberében betöltött szerepe kapcsán, és „történelmi személyiségként” örömmel üdvözölte őt az Európai Parlament képviselői között. A megbeszélésen Tőkés dokumentumcsomagot adott át, amely – egyebek mellett – tartalmazta a „Keresztény Európát” rendezvénysorozatról szóló kezdeményezést, a kommunista múlttal való szembenézés dokumentumait, valamint a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásokat. A tárgyaláson egyetértés mutatkozott abban, hogy folytatni kell a kommunizmus bűneit tudatosító európai kezdeményezéseket, valamint arról, hogy az egységesülő Európának vállalnia kell keresztény értékeken alapuló identitását. Tőkés felhívta a figyelmet arra is, hogy Romániában a régi rendszer erői tovább folytatják a magyarellenes hangulatkeltést, a nacionalizmus a választási évre való tekintettel újból felerősödőben van. Érthetetlen az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseivel szembeni romániai visszautasítás, hiszen a közösségi önrendelkezés elfogadott gyakorlat Európában, másfelől a magyar autonómia Románia területi épségét nem veszélyezteti – fogalmazott Tőkés. /Tőkés-Pöttering találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Romániai és szlovákiai magyar európai parlamenti képviselőket, valamint magyarországi EP-képviselőket fogadott Sólyom László magyar államfő március 28-án a Sándor-palotában. A megbeszélésen Romániából Tőkés László (független), az Európai Néppárt frakciójában ülő Winkler Gyula, Sógor Csaba (RMDSZ), Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád (szlovákiai Magyar Koalíció Pártja), Szájer József (Fidesz), valamint Tabajdi Csaba (MSZP), az európai szocialisták képviselőcsoportjának tagja vett részt. A közlemény szerint a találkozón áttekintették az Európai Parlamentben kialakult együttműködést és megvitatták, milyen lehetőségek vannak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, érdekeik képviseletére az Európai Unió keretein belül. /Magyar nemzetiségű EP-képviselőket fogadott Sólyom László. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyar közösségek EP-képviselőivel, valamint a magyarországi pártok EP-frakcióvezetőivel tanácskozott. „Az Európai Parlamentben az RMDSZ 18 éves munkáját szeretnénk folytatni. Az általános nemzetpolitikai kérdésekben, valamint az autonómia megvalósításáért való törekvéseinkben továbbra is következetesen azt kívánjuk képviselni, amit 18 évvel ezelőtt elkezdtünk. Az Európai Parlament ennek a munkának egy igen fontos szintje” – hangsúlyozta hozzászólásában Winkler Gyula EP-képviselő. „Ha a Kárpát-medencei magyar közösségek 2009-ben hozni tudják azt a részvételi arányt, amelyet a romániai magyarság 2007-ben, akkor megmaradhatunk ilyen szép létszámban Brüsszelben” – mutatott rá Sógor Csaba. /Sógor és Winkler a magyar köztársasági elnöknél. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Az autonómiák rendszerének differenciált bevezetése nemcsak a kisebbségi magyarság, hanem a délkelet-európai térség stabilitása szempontjából is fontos lenne, fejtette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő az Európai Parlament délkelet-európai országokkal való kapcsolatokért felelős küldöttségének április 2-i ülésén. Tőkés László közleménye szerint az ülésen Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő a délvidéki magyarok és a koszovói szerbek helyzetének azonos mérték szerinti rendezése mellett foglalt állást. Jean Marinescu román képviselő a kisebbségi autonómia „veszélyes” voltára hívta fel a figyelmet. Tőkés ismertette a tanácskozás résztvevőivel a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nevében a Bukarestben zajló NATO-csúcsértekezlet alkalmából megfogalmazott nyílt levelet. Tőkés a kisebbségi kérdés meghatározó fontosságára mutatott rá a volt Jugoszlávia összeomlásában. A szerb nép újkori tragédiájának egyik legfőbb előidézője a kisebbségek és az együtt élő más nemzetek nacionalista elnyomása – mondta. Mint leszögezte, ugyanazokat a hibákat és vétkeket a mai Szerbiában és az egyesült Európában nem szabad megismételni. /Autonómiákat szorgalmaz Tőkés Délkelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint a 2000-es és 2004-es kampány pesszimizmusából, önbizalomhiányából fakadó gyenge teljesítmények, alkuk levét „issza meg” mind a mai napig a Kolozs megyei magyarság. Szerinte eredményes kampányok voltak, még akkor is, ha 2004-ben kevesebb tisztséget sikerült megszerezni, mint négy évvel korábban. 2000-ben először lett RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester és egy megyei alelnök, 2004–2008 között két RMDSZ-es alelnök volt a megyei tanácsban, ugyanakkor a román politikai pártokkal kötött alkuk következtében azt is elérték, hogy a megye minden városában RMDSZ-es alpolgármester legyen. Ami jelenleg a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetben zajlik, nem jogosít fel derűlátásra. Ifj. Deák Ferenc szervezési alelnök közvetlenül a kampány előtt lemondott. Gazdasági alelnök sincs, Makkai Zsolt már régen lemondott. Megjelent az MPP, egy közösségtől nem lehet elvitatni a politikai pluralizmushoz való jogot. Kónya-Hamar Sándor vissza akar térni a civil életbe. 2009-ig biztosított a szerepvállalása az európai politikában, ugyanis az EP-elnökség politikai tanácsadó testülete szakvéleményező csoportjának egyik tagja. Kónya elmondta, hogy brüsszeli megfigyelői, illetve képviselői mandátuma alatt az RMDSZ részéről semmilyen megbízatást nem adtak neki, a legelemibb információkkal sem látták el. /SZ. K. : Fordított történelmi kristályba néztünk, amely szétszór, ahelyett hogy összehúzna... ” Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Közel száz szakértő, RMDSZ-politikus értekezett a hét végén Szovátán Románia fejlesztési régióinak átalakításáról, az európai régiókról, valamint regionális fejlesztési kérdésekről szóló, az RMDSZ és az Európai Néppárt közös rendezvényén. A Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián részt vett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is. Azonnali decentralizációt és mielőbbi közigazgatási átszervezést tart szükségesnek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó emlékeztetett: jelenleg Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet 40 évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki. Az elnök szerint meg kell erősíteni a történelmi régiókat. Cristian Diaconescu, a PSD szóvivője hangsúlyozta, gazdasági kritériumok alapján fogják kialakítani az új fejlesztési régiókat, nem az etnikai kritériumok alapján. Galeote Gerardo felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniós tagállamok szintjén sajnálatos módon megjelent egy olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az uniós kohéziós politikát újból lebontsa a nemzeti szintekre. Nem fogják támogatni ezt a törekvést, ugyanis a kohéziós és regionális politika legfontosabb alapelve az uniós szolidaritás. /Markó: decentralizációt, új régiókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Az EU regionális politikája olyan lehetőségeket biztosít Erdély és a Székelyföld, egyben Románia modernizációjához, amelyeket kihagyni nem szabad, meg kell ismerni a regionális politika által nyújtott lehetőségeket a közösségek számára” –mutatott rá Winkler Gyula europarlamenti képviselő. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök elképzelésében a majdani régióknak, ha működni akarnak, törvényhozói szerepet is kell kapniuk. /Lokodi Imre: Globalizációtól a „glokalizációig” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Tőkés László, EP-képviselő bejelentette, hogy az Európai Szabad Szövetség (EFA) európai parlamenti frakciójában folytatja képviselői tevékenységét. Az Európai Néppárt Parlamenti Csoportjába kérte felvételét, azonban a romániai néppárti delegáció obstrukciója ezt nem tette lehetővé. Köszönetet mondott mindazoknak, akik néppárti frakciótagságát készségesen támogatták, másfelől sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a romániai Demokrata Liberális Párt egyes képviselői, a nacionalista és kommunista politikai hagyományok folytatásaképpen magyarellenes előítéleteiket az Európai Parlamentbe is „exportálták”. Az Európai Szabad Szövetség frakciója az „ország nélküli nemzetek, a régiók és a hátrányos helyzetben élő nemzeti kisebbségek pártfogójának” vallja magát. A zöldekkel együtt alkotott parlamenti csoportjuk környezetvédelem iránti elkötelezettsége szintén szerves részét képezi a közös értékrendnek. /Tőkés László az „ország nélküli nemzetek” frakcióját választotta. = Erdély. ma, ápr. 9./

Tőkés László európai parlamenti képviselő a kisebbségi jogok erősítéséért fellépő Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőcsoportjának lett a tagja. Szájer József felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar néppárti EP-delegáció együttműködési megállapodást kötött Tőkés Lászlóval. /Egy padban a zöldekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Két különböző, de üzenetét tekintve azonos tartalmú nyílt levélben fordult egyszerre Szász Jenőhöz és Tőkés Lászlóhoz Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökétől azt kérte, hogy a júniusi helyhatósági választásokon legalább azokban a megyékben támogassák az RMDSZ jelöltjeit, ahol veszélybe kerülhet a magyar képviselet. Markó szerint ez jó alapot jelentene az őszi parlamenti választásokon való egységes fellépéshez. Markó felidézte az EP-választások előtt Tőkéssel folytatott tárgyalás kudarcát, s megismételte, hogy az RMDSZ úgy látta: nem annyira Tőkésen, hanem inkább Szász Jenőn múlott az egyezség. Megállapította: nem kívánja a múltat felhánytorgatni, hiszen mindannyian követtek el hibákat, így ő is, nem csak Tőkés. Markó furcsállta, hogy Tőkés az államfőtől és a Demokrata Párttól próbált segítséget kérni, miközben az RMDSZ támogatta, hogy az Európai Néppárt (EPP) tagjává váljon. Markó aláhúzta: az RMDSZ listáin olyan polgármester- és tanácsosjelöltek szerepelnek, akik mögött több mint százötvenötezer magyar ember támogatása áll, így ezek nem pártlisták. A jóval rövidebb, Szász Jenőhöz intézett levélben Markó megállapította, hogy ultimátumszerű jellege van az MPP azon közleményének, amelyben egyeztetésre hívták az RMDSZ-t. „Nem beszélve az előző – nyilván: döntő – időszakról, amikor hiába ajánlottuk több helyen is az előválasztásokon való részvételt, mert sorra visszautasítottak minket” –, írta Markó. Szerinte az MPP is megbízhat 155 ezer magyar választásában. /B. T.: Markó a „kényes” megyékben kér támogatást. Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz és Szász Jenőhöz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

„Üdvözöljük Elnök úr kései ébredését és azt a tényt, hogy egyenrangú félként tekint a Magyar Polgári Pártra (MPP)” – így kezdődik Szász Jenőnek Markó Bélához írt válasza, ez jelzi, hogy semmilyen megállapodás nem születik a helyhatósági választások előtt a két alakulat között. Szász sajnálja, hogy az RMDSZ elmulasztott válaszolni az MPP Nyolc pont 2008-ra címet viselő együttműködési ajánlatára. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ parlamenti listáira még 1 004 353 magyar választó szavazott, míg a 2007-es európai parlamenti választásokon jelöltjeik már csak 282 929 szavazatot szereztek. Szász szerint közös felelősség, hogy a magyarságnak mindenütt legyen önkormányzati képviselője. Végül Szász megerősítette, hogy az MPP készen áll az együttműködésre. /B. T. : Szász Jenő elutasítja az egyoldalú támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A pozsonyi parlament által tavaly megerősített Benes-dekrétumok ellen tiltakoztak a hétvégén New Yorkban és Los Angelesben a szlovák konzulátusok előtt. Az akciókkal a szervezők a világ magyarjai nevében emelték fel szavukat „a tűrhetetlen benesi dekrétumoknak az eltörléséért, amelyek (...) Európa szégyenfoltját képezik”. A petíció szerint a szlovák parlamentnek a Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló 2007-es határozata – amely megdöbbentette a világ demokratikus közvéleményét – „összeegyeztethetetlen a 21. század egyesült Európájának az eszméjével és az emberi jogokkal”. Az Európai Parlamenthez jövő kedden eljuttatandó tiltakozás szerint a magyar nemzetet nem terheli a kollektív bűnösség vádja, ez nem egyeztethető össze az egyetemes emberi jogokkal. A szlovák külügyminisztérium nyugtalanságának adott hangot a beharangozott tüntetések miatt, amelyek mögött a pozsonyi diplomácia szerint szélsőséges, irredenta magyar szervezetek állnak. Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottság lezártnak tekinti a Benes-dekrétumok ügyét, és Szlovákia elutasítja a történelem átpolitizálását, a „befeketítő, történelemtagadó nyomásgyakorlás módszereit”. A Benes-dekrétumok a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatásait a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítették. /Pozsony hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Többnyire kudarccal végződtek az RMDSZ és a frissen megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) között folytatott egyeztetések. Borbély Tamás újságíró szerint elsősorban a Szász Jenő által vezetett MPP érdekei követelték meg azt, hogy ne jöjjön létre egyezség közös listaállítás tekintetében. Az RMDSZ-nek nem érte meg erőltetnie az alkut. Kicsi az esélye annak, hogy az MPP eléri az európai parlamenti választáson Tőkés László által elért 40 százalékos szavazatarányt, viszont az RMDSZ elveszíthet olyan stratégiai fontosságú önkormányzati tisztségeket, ami világosan mutatja majd, hogy valamilyen féle együttműködés nélkül a romániai magyarság kudarcra van ítélve. Az RMDSZ és az MPP közötti helyi szintű együttműködési kísérletek azért hoztak részben sikert, mert a román pártok példátlan módon összefogtak. /Borbély Tamás: Tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Elítélte április 21-én az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a hét végi kolozsvári magyarellenes megnyilvánulást Tőkés László. Egyperces felszólalásában ismertette: a kincses városban három román elkövető amiatt támadt rá egy magyar fiatalokból álló csoportra, mert anyanyelvükön beszéltek. „Sürgős feladatunk, hogy román testvéreinkkel összefogjunk az erőszakos nacionalizmus visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor a román hatóságoktól joggal várjuk el, hogy azonosítsák és példásan megbüntessék a tetteseket. Kérem önöket, figyeljenek oda a kisebbségben élő Kárpát-medencei magyarok helyzetére” – szólt EP-képviselőtársaihoz Tőkés. Emlékeztetett: március 15-én az Új Jobboldal elnevezésű román szervezet magyarellenes tüntetést rendezett Kolozsváron, ahol aznap szintén véresre vertek egy magyar fiatalt. Az elkövetők bozgornak (hazátlan) nevezték őket, majd „Ki a magyarokkal az országból!” felkiáltással rohantak el. /Rostás Szabolcs: Elítélendő magyarverés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában arra kérte a Strasbourg-ban ülésező plénumot, támogassák a mezőgazdasági kistermelőket, hogy eleget tehessenek a magas élelmiszerárak kihívásainak. Románia lakosságának 40 százaléka vidéken él. /Támogatni kell a mezőgazdasági kistermelőket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma alakult Strasbourgban. Az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoport elnöke, Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, az alapító nyilatkozatot az EP-csoport vezetői mellett Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) elnöke és Aleksander Studen-Kirchner, a FUEN ifjúsági szervezetének elnöke írta alá. A most létrehozott fórum rendszeres, nyitott platformot kínál az európai nemzeti kisebbségek képviselői, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervek és kisebbségvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. /Megalakult a Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Hans-Gert Pötteringgel, az Európai Parlament (EP) elnökével is találkozott Strasbourgban Böjte Csaba ferences szerzetes, aki munkatársaival együtt több mint ezerötszáz nehéz sorsú gyermekről gondoskodik Erdélyben. Böjte strasbourgi meghívója, Gál Kinga magyar néppárti EP-képviselő elmondta, a magyar nyelvterületen a gyermekvédelem szimbólumává vált szerzetes bemutatta Pötteringnek az általa vezetett intézmények működését. Gál Kinga és Böjte Csaba ígéretet tett Pötteringnek, hogy a jövőben rendszeresen tájékoztatják a gyermekvédelem érdekében végzett munkáról. /Böjte Csaba az EP elnökénél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) megalakulása óta az anyaország határain túl élő magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek egyeztető, közös képviseleti fóruma. Hódmezővásárhelyen, május 1-jén tartott ülésükön a KMAT társult szervezeteinek képviselői megállapították, hogy Tőkés László püspök, EP-képviselő elnökké választásával új korszak kezdődött a Tanács tevékenységében. A KMAT sikerként könyvelte el a NATO bukaresti csúcstalálkozója alkalmából a tagországok vezetőihez intézett nyílt levélre érkezett pozitív visszajelzéseket, és hasonló lépéseket tervez az autonómia biztonságpolitikai vonatkozásainak érvényesítése érdekében. A KMAT példaértékűnek tekinti a délvidéki magyar érdekvédelmi szervezetek összefogását, és fontosnak tartja az általuk kidolgozott autonómia-koncepció megszületését. A KMAT módosítja alapszabályzatát, külön teret szentel a munkáját segítő civil szervezetek védnöki státusának, megbízza Tőkés Lászlót, hogy az Európai Parlamentben képviselje a KMAT álláspontját. A KMAT kisebbségvédelmi képviseleti irodát létesít Svájcban. /Brüsszelhez fordul a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. = Erdely. ma, máj. 1./

Bárdos Csaba, az MPP Kolozs megyei tanácsosi listavezetője leszögezte, az őszi EP-választások eredményei feljogosítják az MPP-t arra, hogy Kolozs megyében jelölteket állítson. Reménykednek abban, hogy júniusban az MPP jelöltjei is bejutnak a Kolozs Megyei Tanácsba. Bárdos Csaba elsősorban a vidékkel szeretne foglalkozni, főleg kulturális egyesületek létrehozásában segédkezne. A másik fontos terület a középületek restaurálása, az egyházi ingatlanok felújítása. Bárdos lát arra lehetőséget, hogy az RMDSZ és az MPP a megye magyarságának érdekében összefogjon és együttműködjön. /Nagy-Hintós Diana: Kulturális értékeink megőrzése az egyik legfontosabb célkitűzés. Interjú Bárdos Csabával, az MPP Kolozs megyei tanácsosi listavezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

A sportban és a politikában egyaránt hozzá kell szokni ahhoz, hogy döntéseket és eredményeket egy-két hangadó vagy központi politikus megpróbálhat befolyásolni, de eredményhez az összehangolt csapatmunka, kitartás, szorgalom és tisztességes játék vezet – fejtette ki Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő május 8-án a brüsszeli plenáris ülésen elhangzott felszólalásában. Az Európai Parlamentben az európai sportról tárgyaltak. Az RMDSZ-es EP-képviselő elmondta: ,,Reméljük, a fő gond nem az volt, hogy a kolozsvári csapatban kevés a román játékos, és magyar a tulajdonos. A rendőrök és szurkolók összecsapására abban a városban került sor, ahol az utóbbi két hónapban menetrendszerűen vertek magyarokat azért, mert anyanyelvüket használták. Mindez összefügg azzal, hogy szélsőséges politikusok folyamatosan uszítottak a kisebbségek ellen. ” /A szélsőségesség ellen szólalt fel Sógor Csaba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Tőkés László csalódottságát fejezte ki bukaresti sajtótájékoztatóján amiatt, hogy az államfő nem tett eleget ígéretének, miszerint közbenjár EP-tagságáért. A független európai parlamenti képviselő emiatt kénytelen volt korábban a baloldali pártokat is magában foglaló zöldek frakciójához csatlakozni. Tőkés azért is elégedetlen, mert az államfő eddig nem válaszolt a román-magyar párbeszéd serkentésére vonatkozó javaslatcsomagra. /Tőkés csalódott Basescuban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

„Semmiféle kötelezettségem nincs a zöldekkel szemben. Az Európai Szabad Szövetség – Zöldek európai parlamenti frakció nem ideológiai alapon szerveződött, hanem gyakorlati megfontolásokból alakult eggyé” – mondta Tőkés László EP-képviselő. Megismételte korábbi tézisét, miszerint a romániai magyar közösségnek az izraeli–palesztin viszony mintájára a „területért jogokat” elvet kellene követnie a román többséggel szemben. Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnökeként azokat a határon túli magyar közösségeket is képviselni kívánja az Európai Parlamentben, amelyeknek nincs brüsszeli képviseletük. /S. M. L. : Tőkés – zöld szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

„Ne csak szavazzatok, hanem választani is tudjatok” – buzdított május 8-án Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a Magyar Polgári Párt jelöltbemutató kampányrendezvényén Sepsiszentgyörgyön. Tőkés László beszédében megköszönte, hogy Erdély legtöbb magyar lelket számláló városa rá adta voksát az EP-választásokon. Székelyföldnek mozdonyszerepet kell betöltenie, hogy megteremtse az új erdélyi jövőt, az önrendelkezést” – jelentette ki. A Magyar Polgári Pártnak nincs esélye megismételni az általa a novemberi európai parlamenti választásokon elért szavazatarányt – vélte Tőkés László. /(S. M. L.): Mozdonyszerep Székelyföldnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelynek megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is – ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg május 9-én a Bákóban zajló csángókonferencián. A magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány rendezte tudományos konferencián felszólalt Tőkés László református püspök is. Emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt. Az EP-képviselő az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyzetével együtt vetette fel a csángók ügyét. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángó anyanyelvi oktatás területén, megvárta, míg a kockázatosabb lépéseket mások tették meg, később azonban kétségtelenül az ügy mellé állt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint több fronton kellett menni előre, az RMDSZ a parlamentben, a politika színterén próbálta érvényesíteni a kisebbségek jogait, hivatalos levélben fordult a Vatikánhoz is. /Össznemzeti magyar ügy a moldvai csángók helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Mindegy, hogy egy nemzeti kisebbség mekkora lélekszámú, identitásából fakadó jogai gyakorlásához hozzá kell segíteni – vélekedtek egybehangzóan a Bákóban május 9-én véget ért, Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című konferencia előadói. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke csak azt követően látogatott Bákóba, hogy a csángó ügy nemzetközivé vált, és az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a helyzet rendezése érdekében – hangsúlyozta előadásában Gazda Árpád. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy abban a politikai kontextusban, melyben az RMDSZ-nek politizálnia kellett és kell, mégis voltak eredmények, de bebizonyosodott, román partnerekre is szükség van ahhoz, hogy a csángókat érintő nyelvi, vallási és identitási kérdésekben előrelépés történjék. /Fekete Réka: A veszélyeztetett kultúrák védelme összeurópai ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./