Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Európai Parlament /EP/ [és különböző testületei]
3416 tétel
2008. január 22.
A 2007. december 13-án elfogadott Lisszaboni Szerződés ratifikálására kiemelt figyelmet kellene szentelnie a román parlamentnek – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő. Ezzel jeleznék, hogy Románia támogatja az uniós intézményrendszer reformjának életbe ültetését. /Winkler a Lisszaboni Szerződés ratifikálását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2008. január 22.
Két szék közt a pad alá került az Európa Tanácsban bizottsági elnöki tisztségre pályázó Frunda György RMDSZ-szenátor, nem sikerült megszereznie az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a jogi bizottság elnöki tisztségét. A frakciók közötti egyezség nyomán ugyanis a bizottság élére egy német szocialista képviselőt választottak. December elején Frunda György lemondott az európai parlamenti (EP) választásokon szerzett brüsszeli mandátumról, mondván, felkérték, töltse be a strasbourgi bizottság elnöki székét. „Nem vagyok csalódott – nyilatkozta Frunda György. – Racionális döntés volt, hogy nem vettem át az EP-mandátumot. ”Frunda szenátor egyébként megőrizte a néppárti képviselőcsoport első alelnöki tisztségét, és megkapta a monitoring bizottság alelnöki tisztségét is. /Gazda Árpád: Elúszott Frunda elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2008. január 23.
A román hatóságok a mai napig megbüntethetik azokat az uniós állampolgárokat, akik tizenöt nap elteltével „bejelentetlenül” tartózkodnak Románia területén. A rendelkezésről az országba látogató turisták sem tudnak, mert eddig nem értesültek róla a szomszédos uniós tagállamok – így például Magyarország – illetékesei sem. Az előírást a 2005. évi 102-es sürgősségi kormányrendelet tartalmazza. Az előírás megszegése 2,5 millió lej (65 euró) büntetéssel jár. Múlt év január elsejétől az uniós állampolgárok esetében határátlépéskor sem az útlevélbe, sem a személyi igazolványokba nem ütnek be pecsétet a határrendészeti szervek. Az ellenőrzésnek egyetlen módja, ha a szabálysértő bevallja, hogy több mint két hete tartózkodik az országban. „Nagyon meglep ez a rendelkezés, hiszen megszeg mindenféle uniós szabályt” – közölte az újság kérdésére Odze György külügyi szóvivő. „Ez egy stupid rendelkezés, amely ellenkezik az EU-s normákkal” – mondta Cseh Áron kolozsvári főkonzul, aki – akárcsak Hodicska Tibor bukaresti főkonzul – az ÚMSZ-től értesült a rendeletről. Magyarországon, de az Unió más tagállamaiban sincsenek érvényben hasonló követelmények. „Ezt a paragrafust az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének 5. cikkelye alapján vezettük be” – közölte Vasile Dragoi, a Román Bevándorlási Hatóság (ORI) parancsnoka. A cikkely szerint a tagállam megkövetelheti az érintett személytől, hogy ésszerű és megkülönböztetés-mentes határidőn belül jelentse be a területén való jelenlétét. Vasile Dragoi elismerte, az előírás betartásának ellenőrzése lehetetlen. Ezért egy tárcaközi bizottság már dolgozik a módosításon, hogy ezt eltöröljék. Amennyiben nem törlik a cikkelyt, Toró T. Tibornak szándékában áll interpellálni a parlamentben az ügyben. /Cseke Péter Tamás: „Megfigyelt” külföldiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2008. január 23.
A romániai magyar felsőoktatásért folyó harc egyidős a rendszerváltással. A követelések már a kilencvenes évek derekán zátonyra futottak. Az RMDSZ kész tényként fogadta el: a román politikai elit nem hajlandó elismerni a magyar felsőoktatás autonómiáját. Kónya-Hamar Sándor nemrég leköszönt EP-képviselő ismét a figyelem központjába vonta a Bolyai Tudományegyetem ügyét, amikor az Európa Parlamentben aláírásgyűjtésbe kezdett az erdélyi magyar állami egyetem támogatásáért. Kónya-Hamar Sándor emlékeztetett: a kilencvenes évek derekán, amikor az RMDSZ még nem volt elkötelezve különböző kormányérdekeknek, félmillió aláírás gyűlt össze az önálló magyar felsőoktatás támogatására. Az 1994-es tanügyi törvény figyelmen kívül hagyta a magyar elvárásokat. Akkoriban az RMDSZ kemény ellenzéki politizálással hallatta a hangját, Romániát mégis úgy vették föl az Európa Tanácsba, hogy az erdélyi magyarok követeléseiből semmit nem teljesített. 1996-ban az új kormány programjában tételesen szerepelt a Bolyai Tudományegyetem ügye, amit Victor Ciorbea akkori román miniszterelnök nyilvánosan felvállalt Budapesten. 1997 nyarán egyezség született arról, hogy törvénytervezetet készítenek az állami magyar egyetem létrehozásáról. Azon a nyáron a kormány két sürgősségi rendeletet fogadott el, a 22-est és a 36-ost: az egyik a magyarok irányában tett közigazgatási nyitásról, a másik az oktatásról szólt. Kónya-Hamar szerint ez vezetett el Ciorbea miniszterelnök bukásához. Az akkori államfő, Emil Constantinescu sem állt Ciorbea mellé, de nem talált támogatóra saját pártjában sem. A két kormányrendeletet nem akarták alkalmazni. A Ciorbea-kormány román miniszterei kihátráltak miniszterelnökük mögül, a legvehemensebb támadója a koalíciós partner Demokrata Párt volt, személyesen Traian Basescu... 1998-ban Ciorbea után Radu Vasile kormánya jött. Újra elkezdőzött az egyeztetés a magyar egyetemről. Megállapodás született az új jogszabályról, ami megnyugtatóan rendezte volna a magyar oktatás ügyét. Ősszel, amikor Radu Vasile az Egyesült Államokba készült, értésére adták, hogy meg kell oldania a magyar felsőoktatás ügyét. A szeptemberi SZKT-án ekkor született ultimátum Kolozsváron: ha nem lesz magyar egyetem, ha nem alkalmazzák a két elfogadott kormányrendeletet, az RMDSZ kilép a kormányból. Az RMDSZ az SZKT hatályos döntése ellenére a kormányba maradt. Kónya-Hamar Sándor rámutatott: Annak a több mint háromszáz embernek a sorsa döntötte el a kormányba maradást, akik az RMDSZ révén bekerültek az állami gépezetbe. Ezeket nyilván meneszteni kellett volna, és ezt az RMDSZ csúcsvezetősége nem akarta felvállalni. Inkább feláldozták a magyar egyetem ügyét. Akkor született a Petőfi–Schiller egyetem ötlete. Ez nem volt komoly ötlet, mindenki tudta. A németek nem kértek ilyesmit, az RMDSZ-nek pedig egy indok volt arra, hogy minden áron kormányban maradjon. Akkor született meg RMDSZ-berkekben az azóta is érvényes tézis, hogy kormánypozícióban sokkal többet lehet tenni a magyar ügyért, mint ellenzékben. Ekkor volt az első szakadás az RMDSZ-ben. 1998 őszén került sor az Alsócsernátoni Fórumra, amely új utakat, alternatívát próbált keresni. Ezen többen is kimondtuk, emlékezett Kónya, szükség van a belső reformra. 1998 nyarán egy igen jelentős értelmiségi fórum tárgyalta a Bolyai Egyetem ügyét. Ez bízta meg a Kolozs megyei RMDSZ-t, hogy amennyiben Radu Vasile kormánya nem lép határozottan az egyetem ügyében, nyújtsanak be új törvénytervezetet. Ezt elkészítették. Sajnos hosszú, áldatlan vita alakult ki az egyetem körül: többen is megkérdőjelezték az egykori Bolyai szakmai teljesítményét, mások az egyetem szétválásától a színvonalat féltették. Akkor gyűrűzött be Magyarországról a liberális szólam. Makkay József, a lap főszerkesztője emlékeztetett „Törzsök Erika „határon túli szakértő” vérlázító cikkére, amelyben úgy fogalmazott: Erdélyben boldog-boldogtalan magyar egyetemet akar. A román politikai elit magyarellenessége találkozott a magyarországi és erdélyi liberális körök magyarellenességével. ” Az erdélyi liberális kör prominensei álvitákat kezdeményeztek az egyetem körül, amelyek megosztották a közösséget. Az SZDSZ Erdélybe is átgyűrűző neoliberális nézetei, illetve az RMDSZ már akkor jól látható tétovasága miatt a szellemi elit megosztottá vált egyetemügyben. 1999. június 18-án négyen nyújtották be az új törvénytervezetet. Kónya-Hamar Sándor volt a kezdeményező, sokat segített Csapó I. József szenátor volt. Négyen vállalták a benyújtását: Szilágyi Zsolt, Mátis Jenő, Nagy István és Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ-csúcsvezetőség kihátrált mögüle, az egészet amolyan partizánakcióként kezelték. Az RMDSZ csúcsvezetősége összehozott egy másik tervezetet, amely gyakorlatilag az övékéhez hasonlított, és azt is benyújtották. 2002-ig azonban egyik sem került napirendre. 2000-ben a szociáldemokrata Nastase-kormánynak szüksége volt parlamenti támogatottságra és egyféle kirakatszerepre Nyugat fele, hogy a magyarság ügye rendeződött. Erre a szerepkörre az RMDSZ tökéletesen megfelelt. A kormánypárt egyik prominense, Hrebenciuc mindig azt mondta, hogy az RMDSZ állítson össze listát a követeléseiről. Azonban ez a lista nem készült el. Születtek eredmények: például a Szabadság-szobor visszaállítása, a restituciós folyamatok felgyorsulása, azonban a magyar felsőoktatás ügyében nem történt előrelépés. 2002-ben volt a Bolyai Egyetemről szóló törvény szakbizottsági vitája, amit azonban megbuktattak. Többé nem is hozták szóba. 2004-ben új kormánykoalíció jött, új ígéretekkel. De maradt a régi RMDSZ-csapat. RMDSZ-berkekben nem esett szó arról a feltételrendszerről, amivel Traian Basescu meggyőzte őket, hogy átálljanak. Az államfővel történő akkori egyezkedéseket ma is homály fedi. Tény, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettesként megkapta az oktatási szakterületet is. Közben kialakult az a nézet, hogy az egyetem sorsát rá kell bízni az egyetemi szakemberekre. Salat Levente rektor-helyettes kimondta, hogy a politika ne avatkozzék bele az egyetemépítésbe, ami Markó Bélának kapóra jött. Valójában az egyetem létesítése politikai döntés, azt a szakma egymagában nem tudja megvalósítani. Hantz Péterék akciója ismét felkavarta az állóvizet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság ismét ügyet teremtett a magyar felsőoktatás megoldatlan helyzetéből. Amikor tavaly novemberben a két tanárt kizárták az egyetemről, Kónya-Hamar Sándor tiltakozást fogalmazott meg, és ezt eljuttatta az Európa Parlament valamennyi szakbizottságához. Szokatlan módon Pöttering néppárti frakcióvezető azonnal elküldte megbízottját az egyetemre, hogy jelentést készítsen az ügyről. Ekkor történt meg az az elképesztő eset, hogy az egyetemen tanító magyar tanárok közleményben hozták ország-világ tudomására, hogy őket a Bolyai Kezdeményező Bizottság nem képviseli. A Bolyai-ügyben Kónya gyakorlatilag magára maradt. Igaz, a szöveget Kelemen Atilla és Szabó Károly EP-képviselők bevonásával közösen szerkesztették meg, de a néppárti lobbi szempontjából hiányzott Markó Béla személyes brüsszeli jelenléte. Strasbourgban az Európa Parlament időközben megszavazta az Olli Rehn-féle jelentést, amiben tételesen szerepelt néhány magyar jogsérelem. A strasbourgi szavazást követően Olli Rehn EU-biztos Bukarestbe látogatott. Nem lett eredménye. A román politikusok, bevált szokásuk szerint, minden megígértek az európai fórumoknak, később semmit nem teljesítettek. Az Európa Parlament legnagyobb baja, hogy nincs eszköze a számonkéréshez és a végrehajtáshoz. A Kónya-Hamar Sándor által kezdeményezett írásbeli nyilatkozatot végül is 174 képviselő írta alá. Közben a román parlamenti képviselők ellenlobbijával kellett szembenézniük. Az RMDSZ nem mozdult az elvárt módon. /Makkay József: Az elárult magyar felsőoktatás nyomában. Kónya-Hamar Sándor leköszönt EP-képviselő a Bolyai Egyetem tizennyolc éves Kálváriájáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./
2008. január 24.
Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./
2008. január 24.
Nagyváradon Szili Katalin házelnök beszédében úgy fogalmazott: „A különböző nemzetek egymás ellen táplált előítéleteit a leghatékonyabban a kultúrák közötti párbeszéd révén lehet felszámolni, e párbeszédben minden téma felvethető, így az európai autonómiaformák sem lehetnek tabutémák. ” Az előítéleteket, a gyűlölködést az esetek többségében kultúremberek táplálták, táplálják – nemzetiségtől függetlenül, írta Szűcs László főmunkatárs. Annak a lehetőségét kellene felvetni, hogy milyen esélyei lehetnek egy-egy adott közösségen belül a politikum és a szellemi elit közötti hídverésnek. Szili Katalin újabb váradi vizitje a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában is figyelmet érdemlő, a kormánypárti politikus természetesnek mondható partnerei mellett Tőkés László EP-képviselőt is felkereste hivatalában. /Szűcs László: Tabutémák és hídverők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2008. január 24.
Az Arad megyei RMDSZ-szervezet január 23-án tartott választmányi ülésének napirendjén politikai tájékoztató, a helyi, kerületi szervezetek tevékenységének kiértékelése, az EP-választási kampánystáb beszámolója és a költségvetés szerepelt. Király András megyei elnök politikai beszámolójában adatokkal alátámasztva elemezte a november 25-i EP-választás eredményeit – amelynek kampányát nehéznek, értékelte. A felszólalók zöme a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párttal való kiegyezést javasolta, Király András viszont figyelmeztetett, ha országos szinten nem lesz megegyezés, akkor Arad megyében sem képzelhető el. /(irházi): Ülésezett az RMDSZ választmánya. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2008. január 25.
Folyamatban van Tőkés László európai parlamenti képviselő felvétele az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságába. A jelenleg független képviselői státussal rendelkező Tőkés maga kérte felvételét a bizottságba, s kérését jóváhagyták, noha a testületekbe általában a frakciók jelölik a képviselőket. Az Európai Néppárt (EPP) még nem döntött, hogy felveszi-e soraiba a püspököt, aki tovább tárgyalna a frakció román képviselőivel. Tőkés levélben fordult az EPP-frakció Sorin Frunzaverde vezette román képviselőcsoportjához, melyben azt kéri, hogy ne sodorják bele mesterségesen kreált magyar–román konfliktusba. /Fried Noémi Lujza: Függőben a EPP-tagság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./
2008. január 25.
Jogerősen megsemmisítette a gyulafehérvári táblabíróság azt a területrendezési engedélyt, amelyet a helyi önkormányzat adott meg még 2002-ben a Verespatakra aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai cégnek. Az Alburnus Maior Egyesület szerint ezzel semmisnek nyilvánul minden olyan irat, amelyet az RMGC az évek folyamán a területrendezési engedély alapján szerzett be. Az RMGC álláspontja szerint „felháborító, etikátlan és sértő” ahogy az Alburnus Maior értelmezi a bírósági döntést. Hegyi Gyula európai parlamenti politikus – aki többször is állást foglalt a verespataki beruházás ellen az EP-ben – üdvözölte a gyulafehérvári bíróság döntését. „A román társadalom győzelme is ez. Azt mutatja, hogy Románia, ha ellentmondásosan is, de megérett az európai normákra a környezetvédelemben” – mondta. Az Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervező RMGC eddig 200 millió dollárt fektetett be Romániában a beruházás megvalósítása érdekében. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Fordulat Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2008. január 25.
A november 25-i európai parlamenti választások nyomán, amely közel 60–40 százalékos szavazatmegoszlást eredményezett az RMDSZ–Tőkés László választási párharcban, véget ért egy korszak az erdélyi magyarság politikatörténetében. E korszakot az RMDSZ sikeres integrációs, majd hegemóniaépítő politikája jellemezte. Az egységparadigma lebomlása súlyos dilemmák elé állította az erdélyi magyar politikai elitet: mostani döntéseik akár egy évtizedre is meghatározhatják a politizálás irányát. Az RMDSZ megalakulását követően elsősorban szubkulturális pártként építkezett. Az RMDSZ-en belül megerősödött a kormányzásban részt vevő csoport (Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor, Verestóy Attila), ez a csoport nem engedett újabb versenytársakat a „körön belülre”, így például a választási törvény diszkriminatív előírásai ennek is köszönhetőek. Az RMDSZ-szel való szembefordulásban Székelyföld, azon belül a városok és a magasabban képzett rétegek vezettek, az RMDSZ szavazói inkább a vidéki, inkább az alacsonyabban képzett rétegek közül kerültek ki. Az átalakuló RMDSZ-nek baloldalibb a karaktere, a vezető RMDSZ-politikusoknak jobb személyes kapcsolatai vannak a román és magyar baloldallal. Az RMDSZ sok kérdést helyi román–magyar kérdésként, „feszültségként” exponált, ezzel egyben tartotta, integrálta a magyar kisebbségi társadalom helyi szerveződéseit. Székelyföldön más volt a helyzet: az RMDSZ maga volt az adminisztratív hatalom. A magyarság parlamenti képviseletének felszámolását következetesen követelte a Nagy-Románia Párt (PRM). Amennyiben kétpólusú új politikai szerkezet, „magyar kétpártrendszer” alakul ki, az felváltja az RMDSZ jó másfél évtizedes egységparadigmáját. Ehhez az RMDSZ-nek újfajta pártszervezeti struktúrát kell kialakítania, másrészt a Tőkés László eredményei nyomán körvonalazódó másik pólusnak politikai kreativitásról kell tanúbizonyságot tennie. A két pólus tisztázódása után jöhet létre az a konszenzusos demokráciára emlékeztető politikai szerkezet, amely e két pólust összekapcsolja. A két szemben álló tábor stabil párttá válása szavatolhatja a megegyezést. /Bakk Miklós: Gondolatok egy lebomlástörténetről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző politológus, egyetemi oktató.
2008. január 25.
A 2007. november 25-i EP-választásokon részt vevő erdélyi magyar szavazók az 1989-es rendszerváltás óta először élhettek országos szinten a választás szabadságával, ugyanis az eddigi szavazatukat nemcsak az RMDSZ jelöltlistájára adhatták le. A Tőkés-csapat szép sikert aratott, és az RMDSZ sem veszített. Kevesen gondolták, hogy a több tekintetben (hálózati infrastruktúra, költségvetés stb.) nagyságrenddel nagyobb helyzeti előnnyel induló RMDSZ-től a püspök ennyi szavazatot képes elhódítani. A sikert meghatározó tényezők között említette Toró T. Tibor képviselő az RMDSZ vezetői iránti bizalom csökkenését, a független jelölt, Tőkés László emberi és politikai kvalitását, karizmáját, valamint következetes kiállását az autonómia ügye mellett, a polgári-nemzeti tábor egységbe tömörülését, nem utolsósorban a Fidesz-MPSZ és kiemelten annak elnöke Orbán Viktor cselekvő támogatását. Az RMDSZ részéről nem látszik a tárgyalások újrakezdésének igénye, a csúcsvezetés szerint az ellenzéki siker egyedi és megismételhetetlen. Az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat csak az önkormányzati választások után, akarják elkezdeni. A soraikat rendező táborok – egyfelől az RMDSZ, másfelől az EMNT-MPP választási szimbiózisban konszolidált „Tőkés-párt” – reprezentatív képviselői megalakítják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, Tőkés László és Markó Béla társelnökletével. /Toró T. Tibor: 2008 – a rendszerváltás vagy a restauráció éve? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző az RMDSZ parlamenti képviselője.
2008. január 28.
Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2008. január 29.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőtől, amiért a tavaly őszi európai parlamenti választások előtt Tőkés László független jelöltnek kampányolt. Toró T. Tibor kifejtette, két hónappal az EP-választások után okafogyottnak látja ezt. Vannak fontosabb prioritások az RMDSZ-ben, minthogy megvonják a politikai bizalmat. Ráadásul a nyitottság és a barátság jegyében szervezték meg az SZKT-t és a helyhatósági választásokra való felkészülést. Ez a döntés konfrontációt vonhat maga után. Toró T. Tibor nem lép ki az RMDSZ-ből, arra összpontosít, hogy létrejöjjön a tárgyalás az RMDSZ és a polgári oldalt képviselő szervezetek között. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. Tibor szerint választási kudarchoz vezethet az SZKT döntése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./
2008. január 30.
Hosszas huzavona után bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. A Magyar Polgári Szövetség – amely azt követően alakult meg, hogy a Reform Tömörülés Platform 2002-ben kivált az RMDSZ-ből és több részre szakadt – 2005-ben kezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges szignókat, de csak 2007 augusztusában sikerült elegendő számú aláírást csatolni a bejegyzéshez szükséges iratokhoz. Az MPP az RMDSZ alternatívájaként kíván szerepelni a helyhatósági és a törvényhozási választásokon. Elődje, az MPSZ 2004-ben is indított jelölteket – függetlenként, illetve román pártszínekben –, de értékelhetetlen eredményt ért el. Előzőleg nyilatkozatháború folyt Szász Jenő MPSZ-elnök, illetve Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke között arról, hogy ki legyen az alakulófélben levő politikai párt vezetője. Gazda szerint erre a funkcióra – és egyben az RMDSZ ellenzékének összekovácsolására – Tőkés László a legalkalmasabb. Szász Jenő ellenben úgy nyilatkozott, hogy az EP-képviselői mandátumot nyert püspök számára „lealacsonyító” lenne egy párt ügyvezetői tisztsége. Toró T. Tibor képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyelőre nem világos, milyen programmal és milyen csapattal vesz majd részt az MPP a választásokon. Szerinte a Tőkés-féle politikai filozófiára kell majd építeni. 1991-ben megjelent a magyar politikai palettán a Magyar Független Párt, de esélytelenül indult az RMDSZ ellenében. Az 1996-os választások előtt ugyanaz a Kiss Kálmán vezette alakulat a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártként (RMSZDP) jelent meg az erdélyi magyar politikai palettán, nem több eséllyel, mint korábban. Az akkori sajtó szerint az alakulat a román kormánypárt segítségével „éledt újra”, és az RMDSZ „szavazóinak elhódítását” fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. A 2000-es helyhatósági választásokon nyolcszáz szavazatot szerzett Marosvásárhelyen, amennyi „éppen elég” volt ahhoz, hogy az RMDSZ ne nyerje meg a polgármester-választást. 2004-ben, már nem RMDSZP, hanem az MPSZ által elvitt szavazatok miatt nem lett magyar polgármester Marosvásárhelynek. /Simon Judit: MPP: új párt, sokadik próbálkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Megjegyzés: Simon Judit állításával szemben 2004-ben Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85. 892 leadott érvényes szavazatból 48. 556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34. 625-ön szavaztak. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. jún. 8./ Az MPSZ nem indított jelöltet.
2008. január 30.
A tömbnek fel kell ismernie, hogy amikor magára hagyta a szórványt, önmagára szabadította a bajt. Az EP-választáson az RMDSZ szórványban győzött, Tőkés László püspök, a független jelölt pedig a tömbmagyarság bizalmát nyerte el, ebből arra a következtetnek, hogy az RMDSZ szórványpolitikája jó, a tömbmagyarság autonómiatörekvéseit pedig nem képviseli. Ambrus Attila újságíró nem fogadja el ezt. Domokos Pál Péter már a harmincas években figyelmeztetett: a csángók sorsa vár a székelységre és az egész romániai magyarságra is. A legavatottabb szórványszakértő, Vetési László a már felszámolódott zárványfalvakra mutatott: „Mi, az anyaország és a tömbmagyarság, annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak. ” Azonban Déva és Kőhalom példája bizonyítja, hogy az elszórványosodással szemben parterősítő ellenfolyamatot lehet elindítani. A szórvány a hűség példaképe. A tömbnek fel kell ismernie, hogy amikor magára hagyta a szórványt, önmagára szabadította a bajt. Korszerű nemzetstratégiára van szükség. /Ambrus Attila: Partszélről pártszélre? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2008. január 31.
Az Európai Parlament plenáris ülése január 20-án leszavazta azt, hogy Tőkés László független EP-képviselő tagja lehessen az EP dél-kelet európai országokkal való kapcsolattartásért felelős interparlamentáris delegációjának. A szavazáson a jelenlévő magyar fideszes és MSZP-s képviselők támogatták Tőkés László tagságát. /Leszavazták Tőkést az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2008. január 31.
Egyházi tartalmú, hármas javaslatcsomagot nyújtott be Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő Hans-Gert Pöttering európai parlamenti elnöknek. Indítványozta, hogy rendezzenek nemzetközi Biblia-kiállítást az Európai Parlamentben, szervezzenek konferenciát Kereszténység és Európa címen a vallások közötti ökumenikus párbeszéd érdekében, továbbá karácsony előtt hívják meg XVI. Benedek pápát az Európai Parlamentbe. Tőkés László közleményében jelezte, hogy a kezdeményezést támogatja az Európai Néppárt magyar delegációja. /Tőkés László javaslatai az EP elnökének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2008. február 1.
Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője január 31-én nyilvánosan megkövette Tőkés Lászlót azért, hogy a megelőző napon a szocialisták megakadályozták felvételét az EP Délkelet-európai Delegációjába. Végül megszavazták Tőkés felvételét, ezzel együtt Hans-Gert Pöttering EP-elnök feddésben részesítette a szocialista frakcióvezetőt. Előzőleg ugyanis a szocialista EP-frakció nem magyar tagjai szavaztak nemmel. Tőkés a konzervatív néppárti frakcióhoz kívánt csatlakozni, de ezt a Demokrata-Liberális Párt ezt megakadályozta. /Nézeteltérés Tőkés László bizottsági tagsága miatt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélte, ami történt, az kommunikációs hiány következménye, Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) szerint viszont ez szerecsenmosdatás, miután a történteket a szocialista EP-képviselők „elvtelen hozzáállása” okozta. „Nehéz dolga van az EP-ben egy erdélyi képviselőnek” – mondta Tőkés –, mert miután az első hetekben a románok akadályozták meg, hogy EP-taggá váljon, most a szocialisták. /Incidens az EP néppárti frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2008. február 1.
Tőkés László azzal érvelt: ha nem támogatja Sorin Frunzaverde, a demokrata-liberálisok (PD-L) frakcióvezetője az ő felvételét a néppárti frakcióba, az a román– magyar konfliktusnak az EP-ben való megjelenéséhez vezethet. Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa szerint Tőkés Lászlónak nem erőssége a diplomácia, nem eléggé átgondolt figyelmeztetése valójában fenyegetés. Az újságíró szerint Tőkést jól rászedték bölcs tanácsadói. Szász Jenő azt hitte, lesöprik az RMDSZ-t, és „megdumálta: lépjen vissza”. Az újságíró megállapította, Tőkés László független képviselő mind kétségbeesettebben keresi helyét az EP-ben, a frakciók nem tolakodnak érte. /Sike Lajos: Totál. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2008. február 1.
A két RMDSZ-es és Tőkés László független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő is felszólalt az EP január 30-i brüsszeli plenáris ülésén, beszédük közös jegye, hogy mindhárman először szólaltak fel az európai törvényhozásban, és mindhárman magyarul. Tőkés a nyelvtörvénytervezetről, Winkler a régiókról, Sógor a romák helyzetéről beszélt. Tőkés László felszólalásában bejelentette: Leonard Orbanhoz, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjához fordul a Dan Voiculescu volt konzervatív pártelnök által benyújtott „szélsőségesen diszkriminatív" román nyelvtörvénytervezet ügyében. Elfogadása esetén a törvény az állampolgárság elvesztésével szankcionálná a román államnyelvet nem ismerő, etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket – emelte ki. Úgy vélte, „a törvény mindenekelőtt az Erdély földjén őshonos magyar közösség ellen irányul". Eddig egyetlen román parlamenti párt sem foglalt állást ellene, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács is zöld utat adott neki – tette hozzá. Ezzel egy időben egy másik diszkriminatív jellegű törvény, a tanügyi törvény elfogadására is készül Románia parlamentje – hangoztatta Tőkés László. Mint mondta, ezekkel az ügyekkel azért fordul az uniós biztoshoz, mert meggyőződése, hogy „Romániának a nyelvi jogok tekintetében az Európai Parlament demokratikus gyakorlatát kell követnie". Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy halaszthatatlan a romániai gazdasági régiók újrafelosztása, a közigazgatási intézményrendszert pedig decentralizálni kell. Sógor Csaba kijelentette, feladatának tekinti a roma kérdés kapcsán nemrég felerősödött etnikumközi feszültségek enyhítését. /Erdélyi szűzbeszédek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ A Népújság csak Sógor Csaba és Winkler Gyula felszólalását ismertette, nem tett említést Tőkés László felszólalásáról. /Sógor Csaba az etnikumközi feszültségek oldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2008. február 1.
Az egyetemes imahét alkalmából január 27-én, vasárnap tartott ökumenikus istentiszteleten Tőkés László európai parlamenti képviselő Budapesten a Jézus Szíve római katolikus templomban hirdette meg Keresztény Európát! elnevezésű programját, melynek elsőrendű célja az Unió keresztény identitásának építése és erősítése. Ennek megfelelően a képviselő hármas javaslatcsomagot nyújtott be Hans-Gert Pöttering EP-elnöknek. Tőkés arra kéri Pötteringet, hogy az EP-ben a Biblia évében rendezzenek nemzetközi Biblia-kiállítást, a vallások közötti ökumenikus párbeszéd érdekében szervezzenek konferenciát Kereszténység és Európa címen, továbbá hívják meg XVI. Benedek pápát az EP-be. A kezdeményezést támogatja az Európai Néppárt magyar delegációja. /Keresztény Európáért küzd Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./
2008. február 1.
Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint amennyiben az RMDSZ és az új magyar párt koalícióban indulna az általános választásokon, akkor a törvény szerint nyolcszázalékos választási küszöböt kellene elérnie a választási szövetségnek. Az MPP megjelenése veszélyezteti a romániai magyarság képviseletét a román törvényhozásban – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. A Magyar Polgári Párt (MPP) a párttörvény alapján jegyezte be magát, ami azt jelenti, hogy joga van részt venni a helyhatósági, a törvényhozási és az európai parlamenti (EP) választásokon. A párt jellegéből adódóan rá is kötelező az öt százalékos választási küszöb átlépése ahhoz, hogy parlamenti vagy EP-választásokon mandátumot szerezzen. Az RMDSZ-t is köti az öt százalékos küszöb. A különbség az, hogy ha az RMDSZ nem éri ezt el, akkor egy képviselőt küldhet az alsóházba mint kisebbség. Az EP-választáskon az RMDSZ 300 ezer szavazatot kapott, és ennyi szavazattal nem jut be a törvényhozásba. Létrejött az RMDSZ és az ellenzéke, az MPP közötti kétharmad – egyharmad arány, ha ezen nem sikerül változtatni, akkor az RMDSZ kimarad a román parlamentből. Eckstein-Kovács Péter tárgyalásokat szorgalmaz az RMDSZ és az ellenzéke között. Szerinte Tőkés László EP-képviselővel közös projektek mentén létrejöhet megegyezés. /Simon Judit: Együtt nyolc százalék kellene? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2008. február 2.
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az amerikai The German Marshall Fund brüsszeli beszélgető-estjén tisztázó kérdéseket tett fel az esemény meghívottjának, Traian Basescu elnöknek, aki többek között a délkelet-európai helyzettel kapcsolatos román álláspontot ismertette. Előadásában az államfő kifejtette: ,,a legnagyobb figyelemmel kell követnünk a koszovói helyzetet, ami teljesen átértelmezheti a nemzeti kisebbségek területi követeléseit. A politikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a közösségi jogok elismerése ellentmond az európai és nemzetközi standardoknak, és kockázatos precedenst jelenthet. " Basescu nyíltan kisebbségellenes kijelentésére reagálva Sógor Csaba megkérdezte: ,,Elnök úr, amikor ön veszélyről beszél, a romániai magyar kisebbségre is gondol?" Basescu válasza szerint Románia alkotmánya és intézményei védik az országban élő kisebbségeket, ezért ő nem fél a magyar kisebbségtől. Koszovó precedense nem Románia belügyeire, hanem a Romániát környező országokra lesz kihatással.,,Kollektív jogokról beszélni nevetséges" – ismételte meg Basescu. Sógor Csaba EP-képviselő továbbá rákérdezett arra, hogy mi a véleménye a Finnországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában érvényben levő kollektív kisebbségi jogokról. Basescu válaszában elmondta: ,,akkor fogok gratulálni ezeknek az országoknak, amikor elérik Románia szintjét kisebbségvédelem terén". /Kérdőre vont államfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./
2008. február 4.
Markó szerint a Korodi Attila környezetvédelmi tárcavezető által korábban képviselt álláspont és az RMDSZ-nek ezt követően magáévá tett, radikális adócsökkentést előirányzó álláspontja között amiatt van különbség, hogy „elmulasztották az egyeztetést” mind az RMDSZ és a liberális párti kormánytagok, mind pedig a szövetség és saját minisztere között. Markó Béla leszögezte: „Olyan szatellitpárttal, mint az MPP, nem szívesen működünk együtt, de ha szükséges, egy elfogadható kompromisszumot megkötünk. ”Winkler Gyula az Európai Parlamentben a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottság tagja és a regionális fejlesztési bizottság póttagja, Sógor Csaba pedig az emberjogi és polgári jogi szaktestületben teljes jogú tag, míg a foglalkoztatási bizottságban póttag. Sógor felidézett olyan helyzeteket, amelyekben a Demokrata Liberális Párt (PD-L) brüsszeli képviselői akadályokat gördítettek az RMDSZ-es képviselők munkája elé. /S. M. L. : Markó: miniszterünk előreszaladt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2008. február 6.
Tőkés László EP-képviselő meghívására a romániai magyar egyházak vezetői tanácskoztak február 5-én Nagyváradon. A találkozón megemlékeztek Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári püspökről, aki január 29-én hunyt el. Kifejezték közös örömüket, hogy hároméves küzdelem után a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végre visszakapta elorzott sportpályáját. Továbbá megfogalmazták abbéli igényüket, hogy az RMDSZ, illetve a nemzeti oldal képviselői megegyezésre jussanak az elkövetkezendő választásokra. Az egyházfők állásfoglalásban összegezték az oktatási törvénytervezet felekezeti oktatásra vonatkozó passzusainak bővítése, kiegészítése iránti kéréseiket, illetve közös nyilatkozatban biztosították Tőkés László EP-képviselőt támogatásukról a keresztény értékek védelmében indított mozgalmában. Az RMDSZ lehetőséget nyújt minden erdélyi magyar csoportosulásnak, hogy részt vegyen az önkormányzati választások előtt rendezett RMDSZ-es belső megmérettetéseken – jelentette ki Markó Béla. /Megegyezést szorgalmaznak az egyházi vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Az óvodától az egyetemig tartó felekezeti oktatást kérték közös állásfoglalásukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. A püspökök azt szeretnék, ha az állami tanintézetekhez hasonlóan a törvény az egyházi iskolák esetében is biztosítaná a finanszírozás mindhárom formáját. Az állásfoglalást aláírta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, református részről Pap Géza erdélyi és Csűry István királyhágómelléki megbízott püspök, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Gergely István, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. /Both Abigél: Összefogtak az egyházfők. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Az egyházvezetők támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót ahhoz, hogy a Keresztény Európát! elnevezésű programja keretében a keresztény identitást és szellemiséget erősítse Európában. Az egyházfők támogatják Tőkés javaslatcsomagját is, amely az EP-ben megrendezendő nemzetközi Biblia-kiállítást, a Kereszténység és Európa című konferencia kettős, brüsszeli és erdélyi megrendezését, valamint XV. Benedek pápának az Európai Parlamentbe való meghívását tartalmazza. A megbeszélésen továbbá Tőkés figyelmébe ajánlották annak lehetőségét, hogy törvénymódosítási kezdeményezésével az európai egyházak is pályázhassanak uniós forrásokra. /Fried Noémi Lujza: Oktatási ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2008. február 6.
Első benyomásai vegyesek Brüsszelről, mondta Tőkés László. A kiterjedt fordítói hálózat révén bámulatos tökélyre vitték a többnyelvűséget. A plenáris üléseken minden szöveget huszonkét vagy huszonhárom nyelvre fordítanak szinkronban, és minden hivatalos dokumentum rekordidő alatt jelenik meg valamennyi hivatalos európai nyelven. Az erdélyi magyar képviselők magyarul szoktak megszólalni Brüsszelben, egyedül Csibi Magor beszélt románul. Az Európai Parlamentben a nyelvi jogok biztosítottak. Tőkés László úgy érzi, fogaskerék itt mindenki egy jól előkészített döntéshozói, szavazói gépezetben. Gyaníthatóan háttéralkuk, lobbik révén kitervelt határozati eredmények születnek egyfajta globalizmus jegyében. Eldöntik, hogy Európa-szerte hogyan vágjanak le egy disznót, vagy milyen csapot használjanak a vendéglátóiparban. Az integrált döntések közepette eltörpül egy-egy ország súlya, jelentősége. Tőkés Lászlónak meg kellett győződnie arról, hogy tizenvalahány évig az Európai Unióban nem volt erdélyi magyar érdekképviselet. Közismert, hogy ezen a téren a magyarországi EP-képviselők végeztek úttörő munkát. Az csak kivétel, hogy Kónya-Hamar Sándor képviselő a Bolyai Egyetem helyreállítására vonatkozó kezdeményeséssel élt, ami elismerésre méltó. Winkler Gyula a gazdasági fejlesztési régiók átalakításának a szükségességéről szólt, azonban egyetlen célzást sem tett a székelyföldi régió kialakításáról. Az RMDSZ EP-képviselői lépten-nyomon nyilatkozzák, hogy támogatják Tőkés felvételét a Néppártba, de ennek hivatalosan semmilyen jelét nem adják. /Makkay József: Új tárgyalásokra hívja az EMNSZ az RMDSZ-t. Interjú Tőkés Lászlóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 6./
2008. február 6.
Zsombori Vilmos lemondott a Nukleáris Tevékenységek Ellenőrzésének Országos Tanácsának (CNCAN)elnöki tisztségéből. Zsombori Vilmos kijelentette, akkor mondott le tisztségéről, amikor kijelölték RMDSZ-es szenátornak az EP-választások után egyik üresen maradt tisztségre. /Lemondott a „főatomos” Zsombori. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2008. február 7.
Az európai parlamenti választásokon Tőkés Lászlóra adott szavazatok egy része a temesvári hősnek szólt, más részük viszont az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenséget fejezte ki – vélte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban megjegyezte,. 2004-ben ugyanezek az emberek indultak az RMDSZ ellen egy román párt listáján. Az RMDSZ az európai parlamenti választások előtt az utolsó pillanatig abban bízott, hogy sikerül közös listát összehozni. A székelyföldi önkormányzatok munkája nem olyan rossz, mint amilyen esetleg az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenségből kiderül. Amivel baj van a Székelyföldön – s ez a Székelyföld-vita tárgyát képezi –, az együttműködési készség, az egyeztetési képesség. A két székely megye vagy a harmadik félig székely megye nem nagyon dolgoz ki közös elképzeléseket, nem hangolja össze a terveit. A területi szervezetek léte bizonyos értelemben pozitív, mert kifejeznek egy hagyományos régiót, ezért is alakultak ki a székek. Tehát ez nem törzsi csökevény, hanem egyszerűen ezek az érdekek teszik Gyergyóvá a Gyergyói-medencét, Csíkká a Csíki-medencét és Udvarhellyé Udvarhelyszéket. A rossz viszont az, hogy van egy megyei érdek, egy megyei közigazgatás, és ebbe nem tudnak ezek az entitások beleilleszkedni. Az lenne a kívánatos, ha a megyei berendezkedésnek politikai szinten is lenne megfelelője. /Sarány István: Nem a szavazatokért kell utat javítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./
2008. február 8.
Első alkalommal folytattak február 7-én Székelyudvarhelyen megbeszélését a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői. A Tőkés László, EMNT-elnök, EP-képviselő és Szász Jenő, MPP-elnök által aláírt közleményben leszögezték: a konzultáción részt vevő felek áttekintették az MPP bejegyzése, illetve a tavaly november 25-én lezajlott európai parlamenti választások nyomán kialakult új politikai helyzetet, a politikai pluralizmus, a választás szabadsága megteremtése által az erdélyi magyar nemzeti közösség számára megnyíló lehetőségeket. A helyhatósági választásokra való felkészülés tekintetében az MPP felkérésére megegyeztek az egyeztető-jelölő bizottság felállításáról, melynek védnökségére Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét kérték fel. Az egyeztető-jelölő bizottság célja az önkormányzati választásokon nemzeti listák felállítása, az erdélyi magyar nemzeti ügy iránt elkötelezett személyek jelölése Erdély településein és megyei önkormányzataiban. Tőkés László EP-képviselő február 7-én Sepsiszentgyörgyön megnyitotta európai parlamenti irodáját, amelyet „kis európai székelyföldi nagykövetségként” kívánnak működtetni. /Egyeztető-jelölő bizottság létrehozásáról döntött az MPP és EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A közös egyeztető-jelölő bizottságok konkrét működési szabályzatát a jövőben dolgozzuk ki – fejtette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki szerint a bizottság célja nemzeti listák felállítása az önkormányzati választásokra. Tőkés László sürgette, hogy haladéktalanul üljenek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és az MPP vezetői, és állapodjanak meg a közelgő helyhatósági választásokra vonatkozó demokratikus verseny és együttműködés szabályaiban. Tőkés hangsúlyozta: az EMNT (mint az autonómiát szorgalmazó gyűjtőszervezet) „ugyanazzal a beállítottsággal“ fordul mind az RMDSZ-hez, mind az MPP-hez, vagyis nem pártelv alapján tesz különbséget közöttük, az EMNT célkitűzései jelentik a szempontot. /Illyés Judit: Tőkés tárgyalásokat sürget Tőkés tárgyalásokat sürget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Újraszervezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), hogy betölthesse a neki szánt szerepet, és az erdélyi magyarság egészét egyesítse soraiban – jelentette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Verseny és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2008. február 8.
,,Azt szeretném elérni, hogy a Romániáról szóló következő országjelentésben ne csak a korrupcióról, ne csak az igazságszolgáltatásról és ne csak a cigánykérdésről legyen szó, hanem a kisebbségi kérdésről és a magyarság védelméről is. Már az nagy eredmény volna, ha nemzetközi szintre tudnánk emelni az erdélyi magyarság, Székelyföld-ügyét" – fogalmazott február 7-én Tőkés László székelyföldi EP-irodája hivatalos megnyitóján. Kifogásolta, hogy az RMDSZ EP-képviselői továbbra is ,,csatolt áruként" próbálják felvetni Brüsszelben az erdélyi magyarság ügyét, úgy vélte, nem ez a helyes út. Tőkés kitért arra, hogy a román nacionalizmus próbálja gátolni a magyar ügy érvényesítését, szálka a szemükben mindazért, amit képvisel, és kényelmes számukra az RMDSZ, mert politikusai nem okoznak gondot nyilatkozataikkal.,,Szimbolikus jelentőségű, hogy Tőkés László EP-irodái közül a székelyföldi készült el elsőként. Székelyföld többet érdemel, Székelyföld esélyt nyert az EP-választásokon arra, hogy az integráció kínálta lehetőségeket a maga hasznára fordítsa" – fogalmazott Szilágyi Zsolt, Tőkés brüsszeli irodavezetője. /Farkas Réka: Nem csatolt áru a magyar ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./