Szilágyi Zsolt, Tőkés László független jelölt választási kampányának irányítója, megállapította: biztató, hogy Tőkés Lászlót az elmúlt időszakban mindenhol telt ház fogadta. Az emberek örülnek annak, hogy a püspökre lehet szavazni. Sokak számára világos, hogy Tőkés László olyan értékrendet jelenít meg, amely régóta hiányzik az erdélyi magyar politikában. Nagyon szomorú, hogy Orbán Viktor október 6-i, nagyváradi látogatását a román politikai életből csak az RMDSZ támadta meg. Ezt a lejárató kampányt folytatják. A negatív kampány nemcsak a sajtóban folytatódik. Több visszajelzés szerint nagy nyomással próbálják megfélemlíteni és ellehetetleníteni a Tőkés László által képviselt ügy támogatóit. Nagyernyében az RMDSZ-es polgármester megfenyegette a helyi református lelkészt, hogy bezáratja a templomot, és áthelyezteti a papot. A másik megfélemlítési kísérlet Gencs ügye. Tőkés László püspök és az egyházkerület felléptek a helyi korrupció, a hűtlen vagyonkezelés és a sikkasztás ellen. Ez a lelkész politikai támogatást érezve bűnvádi eljárást próbál kieszközölni az erdélyi magyarok által támogatott jelölt ellen, a lelkész a gyanús háttérrel rendelkező Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártnak az egyik alelnöke, Toró T. Tibor törvénymódosítást terjesztett elő arról, hogy független jelölt is küldhessen megfigyelőket, urnabiztosokat a választásra. Ezt az RMDSZ-szel karöltve a pártok leszavazták. Szilágyi Zsolt közölte, az Európa Parlamenthez és az Európa Parlamentben működő politikai frakciókhoz fordultak, hogy felhívják a figyelmet: Romániában fennáll a választási csalás lehetősége. A romániai magyar sajtó igen jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él. Ezért pártsajtónak tekinthető, csak részinformációk jelennek meg. /Makkay József: Szilágyi Zsolt: Diverziókeltés zajlik Tőkés László ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./

Antall Józsefről, a kommunista rendszer utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökéről nevezik el az Európai Parlament (EP) új brüsszeli épületeinek egyikét. Az EP elnöksége egyhangú támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a parlament új brüsszeli épületei közül az egyiket Willy Brandtról, a másikat Antall Józsefről nevezzék el. „A néhai miniszterelnök a mai napig úgy él Európa vezető politikusainak emlékezetében, mint a közép-európai demokratikus átmenet meghatározó személyisége. Antall József döntő szerepet játszott Európa békés újraegyesítésében, kompromisszum nélkül hitt a demokráciában és az európai gondolatban” – olvasható a néppártiak nyilatkozatában. /Antall József európai névadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Az erdélyi magyarság egységének szükségességét hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök azon a megbeszélésen, amelyet a nagyszebeni román–magyar kormányülést megelőzően folytatott le Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Noha a hivatalos programban nem szerepelt, mind a magyar kormányfő, mind Markó Béla nyilatkozott a sajtónak. „A választások során először nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az erdélyi magyarság egységes képviseletének az esélyét, a legrosszabb következik be” – mondta Gyurcsány, majd kijelentette, nem hiszi, hogy lenne alternatívája az egységes képviseletnek. A kormányfő hangsúlyozta: károsnak tekintik és kifejezetten rossz szemmel nézik azt a folyamatot, amelyben „az a legfontosabb, hogyan lehet megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó Béla szövetségi elnök szerint az együttes kormányülések azért fontosak, mert kényszerítik a két kormányt, a tárcákat arra, hogy számot vessenek a megoldásra váró kérdésekkel, a szükséges döntésekkel. A Fidesz magyar szempontból sikertelennek tartja a nagyszebeni magyar–román kormányülést, amelynek időzítése az ellenzéki párt szerint azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc az RMDSZ mellett beszállt a román EP-választási kampányba – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja. A politikus szerint Gyurcsány Ferenc állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a választások csatározásaiba. /Simon Judit: Gyurcsány az egységért aggódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Románia választás előtt áll. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért tett olyan megállapításokat, amelyek a romániai EP-választásokhoz kapcsolódnak. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a romániai magyarság brüsszeli képviselet nélkül maradhat. Gyurcsány hazai riválisa, Orbán Viktor részt is vesz az egyik jelölt kampányában. Gyurcsány nyomatékosan leszögezte: a román államelnök által „felügyelt” Demokrata Pártot tartja felelősnek amiatt, hogy a kormánykoalíció kialakításakor ígéretesen indult, és a 2005-ös bukaresti közös kormányülésen még hangsúlyos kérdésként napirenden levő romániai kisebbségi törvény zátonyra futott. Azt már csak hozzágondolhatta a magyar miniszterelnök, hogy ugyanazt a Traian Basescut terheli a felelősség, „amiért Tőkésék eléggé kikupálódhattak ahhoz, hogy zsarolási pozícióba kerüljenek az RMDSZ-szel szemben”, állította a lap főszerkesztője. Salamon Márton László örvendetesnek tartja, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a hangsúlyok a szimbolikus térből egyre inkább a gazdaság területeire költöznek. /Salamon Márton László: Kikupálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1989-ben a hallgatás falát döntötte le, azóta pedig a halogatás falait döntögeti Tőkés László – ezzel köszöntötték Backamadarason a független európai parlamenti képviselőjelöltet, aki Maros megyei falvakba látogatott el barátai és támogatói társaságában. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit tud és mit nem tud Tőkés: nem tud hazudni, megalkudni és neptunos ,,magyar” politikát folytatni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy kicsoda: az az ember, aki után az erdélyi magyarság elindulhat az EU-ba – hangzott el. Soltész Miklós KDNP-s képviselő szerint nemcsak Erdélynek van szüksége a püspökre, hanem Kis-Magyarországnak is, amint ez 2004. december 5-én nyilvánvaló lett. Magyar embereknek csak hiteles jelöltet szabad állítani, nem olyanokat, akik december 1-jén Erdély elcsatolására koccintottak a románokkal és Medgyessyvel – jelentette ki Gyulakután az egyik hozzászóló, Makfalván pedig a 90-ben elszalasztott, de most érvényesíthető lehetőségről beszélt Borbély Zsolt Attila politológus. Tőkés László Szovátán kifejtette: hamarosan eldől az EU-ban, hogy merre tart a magyar nemzet. A múlt század a magyar pusztulásé volt, legyen a mostani a magyar feltámadásé, ne utasítsuk el az újabb kegyelmi idő megragadását. A felszólalók között volt Deák Károly városi tanácstag is, aki számon kérte tőle ,,a magyarság megosztását”. Szavait hangos morajlás kísérte, végül Tőkés közbenjárásával befejezhette mondandóját. /A halogatás falait kívánja ledönteni Tőkés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

A november 25-i európai parlamenti választások lezajlásáig a kulisszák mögött folynak a harcok a Szatmári Megyei Tanács elnöki székéért. Három héttel ezelőtt Szabó István RMDSZ-es tanácselnök egészségi állapotára hivatkozva lemondott elnöki és képviselő-testületi mandátumáról egyaránt. Csehi Árpád, a megyei RMDSZ-szervezet vezetője elmondta, ragaszkodnak a 2004-ben a Szociáldemokrata Párttal megkötött protokollumhoz. A megállapodás szerint az elnöki tisztség az RMDSZ-t illeti meg, míg a két alelnöki szék a Szociáldemokrata Párté (PSD) lenne. /Babos Krisztina: Az RMDSZ ragaszkodik a székhez. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Rendkívüli mértékben módosult az utóbbi két-három évben a magyar kormány álláspontja a magyarországi munkaerőpiacot elárasztó román állampolgárokat illetően. A kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás emlékezetes kormányoldali „érvelése” volt – és örökre letörölhetetlen szégyenfolt a szocialista mundéron – a „23 millió román munkavállalóval” való riogatás. Az anyaországi polgárok munkahelyét, kenyerét és pénzét elhappoló, többnyire magyar nemzetiségű romániai bevándorlók rémképének felvázolása – mint kampányfogás – akkor elérte célját. Ehhez képest meglepő volt a nagyszebeni együttes kormányülésen Gyurcsány miniszterelnök bejelentése, miszerint Magyarország jövő év január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a „románok” előtt. A legalantasabb ösztönökre apelláló korábbi gyurcsányi ijesztgetés pusztán cinikus kampányfogás volt a határokon túl élő magyarok állampolgársági igényének megtorpedózására. Gyurcsány a közelgő romániai EP-választások kapcsán, alig burkoltan állást foglalt. A „be nem avatkozás” elvét fennen hangoztató – az RMDSZ-ével összecsengő – retorikába nehezen illik az erdélyi magyar ellenzéknek címzett politikai irgumburgum. Gyurcsány kormánya azonban egyvalamiben kétségtelenül következetes: az autonómia, az egyetemügy felvetésének szemérmes kerülésében. Érthető tehát Tariceanu kijelentése a példaértékű román–magyar együttműködésről. /Papp Attila Zsolt: A példa értéke. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök, független EP-képviselőjelölt november 15-én kritikával illette a román–magyar együttes kormányülésen megvitatott témákat, kifejtve: az RMDSZ lemondott arról, hogy a romániai magyar közösség alapérdekeit képviselje. Kijelentette: az RMDSZ a felelős azért, hogy kihagyták a magyar közösséget foglalkoztató fontos problémákat, többek között a Székelyföld autonómiájának kérdését, a kulturális autonómiát, a csángók helyzetét, a Bolyai Egyetem ügyét, az egyházi javak visszaszolgáltatását, a Sapientia – EMTE akkreditálásának, illetve a román állam által való finanszírozásának kérdését. /Tőkés László bírált. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Egy nappal a hivatalos kampánykezdés után látott napvilágot az a nyílt levél, amely akár a Magyar Tudományos Akadémia támogató nyilatkozata címet is viselhetné. A Temesvártól Brüsszelig című felhívás szinte minden második aláírója az MTA tagja. Az aláírók közt van még Csoóri Sándor, György Attila, Jókai Anna, Lohinszky Lóránd, Makovecz Imre, Neményi Ágnes, Péntek János és Szőcs Géza. A felhívás szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak”, ez a történelmi lehetőség pedig nem más, mint Tőkés László független jelölt bejuttatása az Európai Parlamentbe. Az érvek között említik azt, hogy a református püspök „világszerte ismert és megbecsült személyiség”, következésképp nála senki nem jeleníti meg hitelesebben Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. A történelmi esély valóra váltása mellett szóló talán legerősebb érv, hogy Tőkés László már „alakított történelmet” 1989. decemberében – mutatnak rá az aláírók, akik egyúttal hangsúlyozzák, hogy a „nemzet iránti felelősség jegyében” állnak ki Tőkés László mellett, másfelől meggyőződésük, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének „európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen”. A Szabadság november 10-i számában megjelent nyilatkozat nem foglal állást egyik „fél” mellett sem. Az RMDSZ támogatása mellett szól, az abból derül ki, hogy nem „képviselőről”, hanem „képviselőkről” szól. Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán felhívásában ez áll: „Még nem voltak a november 25-eihez fogható választások Romániában, nem voltak tehát a hazai magyarság történetében sem. Első ízben nyílik az erdélyi magyarságnak alkalma arra, hogy képviselőket válasszon az Európai Parlamentbe. Az eseménynek ezért nagy tétje van. Mindnyájunk számára kérdés: megfelelünk-e a pillanat követelményének? Élünk-e okosan a nekünk felkínált eséllyel? Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből?”A felhívás a „felelősség és józan mérlegelés” mellett azt hangsúlyozza: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. „Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Saját közös sikerünk vagy együttes kudarcunk között választunk. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is!” – áll a felhívásban. Van egy újságírói kezdeményezés is. A Transindex internetes portál akciójához eddig 360-an csatlakoztak. Eszerint a november 25-i európai parlamenti választásokon, a kialakult belpolitikai helyzetben kérdésessé vált, hogy lesz-e a romániai magyaroknak képviselete az EP-ben. A tét – a felhívás szerint – „nem korlátozódik arra, hogy a napi politikai játékban ki kerekedik felül, mert az itt élők mindennapos egyéni boldogulására, sőt hosszú távú közösségi céljaik elérésére is új távlatokat nyithat a hathatós romániai magyar EP-képviselet – még hogyha ez nem is univerzális csodafegyver. Sokan lehetnek csalódottak azért, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista, ezért távolmaradásukat fontolgatják. Mások tanácstalanok, nem tudnak, nem akarnak választani a jelöltek között. Jó vagy rossz, hogy így alakult, egy biztos: már nem lehet kibúvó az sem, hogy nincs, akik közül választani. November 25-e a romániai magyarok politikai erejének, józanságának, tervezni tudásának tesztje is. (...) Felelős vagy magadért, felelős vagy azokért, akik fontosak számodra!” A felhívás a felelosvagy. transindex. ro címen olvasható és írható alá. /”Történelmi esélyek” harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság képviselet nélkül marad Brüsszelben – figyelmeztetett sajtótájékoztatóján Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője, aki egyben felszólította a Fideszt, hogy ne törekedjen az erdélyi magyarság megosztására. Eörsi Mátyás kitért arra, hogy Tőkés László református püspöknek jogában áll indulni az európai parlamenti választásokon, de minden egyes rá leadott szavazattal romlik az esély, hogy az erdélyi magyarság képviselőt küldjön Brüsszelbe. A Fidesz továbbra is fenntartja véleményét, hogy a november 14-i magyar–román kormányülés kizárólag kampánycélokat szolgált. /Eörsi: politikai károkozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Megkezdődtek a diverziós akciók, és a kampány végéig ezek várhatóan szaporodni fognak – jelentette ki Márton Árpád képviselő. Az elmúlt napokban olyan, EP-képviselőknek címzett levelek jelentek meg, amelyekben ,,az RMDSZ vezetői” (így általánosan, nevek nélkül) gyalázzák Tőkés Lászlót, és felhívják az Európai Néppárt tagjainak figyelmét, hogy ne támogassák a független jelöltként induló református püspököt.,,A levél sem hangvételében, sem tartalmában nem jellemzi az RMDSZ-t” – fejtette ki Márton Árpád, aki azt gyanítja, a Traian Basescu által irányított titkosszolgálatok állnak a diverzió hátterében. Véleménye szerint egyetlen válasz lehet minderre: minél többen menjünk el szavazni. /Farkas Réka: Minél többen menjünk szavazni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Az új Btk. tartalmazni fogja azt az előírást, hogy a kommunizmus során elkövetett bűnöket emberiség elleni cselekedetként ítéljék meg – nyilatkozta Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter. „A kormány az új büntető törvénykönyvbe belefoglalja a kommunizmus bűneit is. A kommunista rendszer politikai jellegű üldöztetései az emberiség elleni bűncselekménynek fognak minősülni” – mondta a miniszter. -Az Európai Parlament november 15-én megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam /Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta/ csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés egyebek közt a magyar–szlovák, a magyar–osztrák és a magyar–szlovén határon. /Aktuális röviden. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Van kivel dolgozzon a marosvásárhelyi RMDSZ a kampány hátralevő napjaiban! – ez derült ki a szavazóirodák biztosai számára szervezett munkamegbeszélésen. Szabó Árpád ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a sorra kerülő EP-választások jelentősen befolyásolják az RMDSZ nemzetközi és hazai társadalmi tekintélyét. Mezőkölpény felújított művelődési otthonában mintegy félszázan fogadták Dr. Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnököt, aki ígéretet tett arra, hogy a következőkben nagyobb figyelmet fordítanak erre a kis falura. /Az erdélyi magyarok képesek felismerni érdekeiket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Traian Basescu államfő november 18-án, vasárnap Kolozsvárra látogatott, és részt vett a Demokrata Párt tagságának tömeggyűlésén, az azt követő sajtóértekezleten pedig az egyéni körzeti választási rendszer bevezetésére kiírt népszavazást népszerűsítette. Ezt szintén vasárnap tartják, az EP-választásokkal egy időben. Szerinte ki kell cserélni a politikai elitet, amelynek két érdemét ő is elismeri: létrehozták a piacgazdaságot és megvalósították az uniós tagságot. A Tariceanu-kormány öt minisztere ellen indult bűnvádi eljárás, a pártok nem képesek önmagukat megreformálni, a belső takarításhoz külső segédlet kell. Traian Basescu külön szólt a nemzeti kisebbségek jogalkotói képviseletének várható alakulásáról. Szerinte az új rendszerben a magyarok parlamenti képviselete sok megyében biztosított lesz, csupán a régi emberek helyébe kell újakat küldeniük. „Ha viszont marad a mostani rendszer, nem biztos, hogy legközelebb az RMDSZ eléri az 5%-os parlamenti küszöböt” – mondta. /Ezen a héten még toborozhatják a szavazókat az EP-választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Az RMDSZ-t is támadta az államfő, aki a Demokrata Párt kolozsvári kampányrendezvényén. Állítom, hogy a magyaroknak is előnyükre válik, ha Markó Béla vagy Borbély László és egy jobb hírnévnek örvendő magyar jelölt között választhatnak” – fejtegette Traian Basescu. Az államfő leszögezte: az általa javasolt választási törvény nem írná elő az öt százalékos bejutási küszöböt. „Az egyéni választókerületes szavazási rendszer az RMDSZ-nek is biztosítja a parlamentbe való bejutást, hiszen Kovászna, Hargita vagy akár Bihar, Szatmár megyékben is nagyszámú szavazatokat gyűjthetnek be. Aki azt állítja, hogy az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, nem akar szembenézni a választók akaratával” – állította sajtótájékoztatóján az elnök, aki szerint az RMDSZ sokkal többet kockáztatna a jövő évi parlamenti választásokon, ha a bejutási küszöb 5 százalék maradna. Borbély László meghívására reagálva, miszerint vegyen részt Marosvásárhelyen az RMDSZ kampányrendezvényen, az államelnök kijelentette, azért nem tett eleget a felkérésnek, mert Markó Béla RMDSZ elnök, a kampányra hivatkozva, nem látta szerencsésnek az államfő látogatását. „Meggyőződésem, a magyarok is szerették volna látni az ország vezetőjét” – mondta Basescu. Az RMDSZ elnöke reagált a szövetséget ért vádakra, leszögezve, az RMDSZ semmiféle érdekcsoportnak nem tagja. „Jelenleg egyetlen csoportosulás létezik, és ez az Európai Néppárt. Ennek valóban tagjai vagyunk, akárcsak a Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt” – mondta. /Nánó Csaba: Basescu: jobb magyarokat! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

„Remélem, hogy Traian Basescu államelnök figyelemmel követi az eseményeket, és nem fogja megengedni, hogy valami baja történjék az egyetlen független EP- képviselő-jelöltnek” – mondta Tőkés László püspök, kijelentette, független jelöltként visszaéléseknek van kitéve az állami intézmények részéről. „A nagykárolyi rendőrségre ellenem benyújtott bűnvádi panasz provokáció, melyet felhasználnak ellenem a kampányban. A volt gencsi lelkész sötét politikai erők eszköze. Remélem, hogy ez a panasz nem hat negatívan az EP-jelölésemre” – mondta a püspök. Hozzátette, hogy egy olyan rangú egyházi méltóságot, mint ő, nem vizsgálhat a nagykárolyi rendőrség, hanem csak a fővárosi, emiatt nem is jelent meg az idézésen november 15-én. /Tőkés Basescu védelmére számít. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ-nek az európai parlamenti választási kampányban elsősorban a közönnyel kell megharcolnia, fejtette ki a vele készült interjúban. Bízik abban, hogy az RMDSZ-nek sikerül bejuttatnia az EP-be két képviselőt, ellenkező esetben a román ultranacionalizmus újabb heves támadására lehet számítani. Nincs esély arra, hogy független jelöltként össze lehessen gyűjteni a majdnem három százalékot. Minden szavazat, amelyet Tőkés Lászlóra fognak adni, elveszett szavazat lesz. Az RMDSZ Erdélyt, mint hont, mint szülőföldet hangsúlyozza, ennek van üzenete az erdélyi románok felé is. Ezt most Tőkés László is próbálja használni, de ezt az ő esetében Markó nem látja hitelesnek. Markó szerint az RMDSZ üzenete az együttműködés, Tőkés Lászlóé pedig a konfrontáció. Tőkés László nem fogalmazott a románokkal szemben semmiféle üzenetet, ő mindvégig az RMDSZ félreállításáról, a konfrontációról beszélt. Az RMDSZ-nek európai uniós programja van. Tőkés Lászlónak nincs programja. Született egy kölcsönös meg nem támadási egyezség szeptember elején az RMDSZ és Tőkés László püspök között. Ezt nem tartják be. Markó szerint a püspöknek kellene azt mondani, hogy ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel. „Egyelőre Tőkés László dobálja az RMDSZ-t kővel, s mi valljuk azt, hogy kenyérrel kell válaszolni” – nyilatkozta Markó. Tőkés László „a rombolás gondolatáig eljutott, de addig, hogy mit és hogyan kellene építeni, már nem” – vallja Markó, továbbá „Magyarországon ne avatkozzanak bele abba, hogy mi van velünk. ” /Tibori Szabó Zoltán: Ha itt megomlik valami, rövid idő alatt bomlik szét az, amit eddig felépítettünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., folyt. 20./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Civil megfigyelőkkel és egyes román pártok színeiben állított urnabiztosokkal próbálja elejét venni az erdélyi magyar ellenzék annak, hogy csalások rontsák Tőkés László esélyeit az európai parlamenti választásokon, jelezte Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke. Megjegyezte, indokolt az aggodalmuk, mert az RMDSZ képviselőcsoportja is a helyzetet orvosolni kívánó Toró T. Tibor által beterjesztett kezdeményezés ellen szavazott. „A csalásnak több módozata is lehetséges elsősorban azokon a településeken, ahová a román pártok nem küldenek urnabiztosokat – nyilatkozta Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezetének elnöke. – Ezek egyike az, hogy az urnabiztosok figyelik, ki nem szavazott, és amikor közeleg az urnazárás, szavaznak helyette. A másik módszer az, hogy a szavazatszámlálás során a nem kívánt jelöltre leadott szavazatok egy részét érvénytelenítik egy második pecséttel. Csalhatnak az urnabiztosok azzal is, hogy megmutatják a segítséget igénylő szavazóknak, hová kell ütni a pecsétet. ”Sikerült módosítani a Sepsireform Egyesület statútumát úgy, hogy immár a választások megfigyelése is az egyesület tevékenységi körei közé tartozzék, és ne csak Háromszékre korlátozódjék a működése. Hasonlóképpen járt el Biharban a Magyar Polgári Egyesület is. Beadták a Megyei Választási Bizottsághoz a kérésüket, hogy megfigyelőként jelen lehessenek az urnáknál. A bizottságban RMDSZ-es javaslatra a döntést elhalasztották. A Tőkés-kampánystáb levélben tájékoztatta Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament (EP) elnökét arról, hogy súlyosan sérülhet a választás demokratikus jellege azáltal, hogy nem biztosított valamennyi jelölt számára az ellenőrzés joga. /Csalástól tart az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Borbély Ernő és Beder Tibor Hargita megyei tanácsos azon levél ügyében, amelyet november 8-án 25 EP-képviselőnek küldtek el. A levél arra kéri az Európai Néppárt (EPP) képviselőit, gyakoroljanak nyomást Orbán Viktorra, az alakulat alelnökére és Gál Kinga EP-képviselőre, hogy a továbbiakban ne támogassák Tőkés László püspököt. A két tanácsos kijelentette: nem vettek részt a levél szerkesztésében, nem értenek egyet annak tartalmával, és aláírásukat sem adták hozzá, a levél hamisítvány. /Székely Zita: Feljelentést tettek a tanácsosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Nem foglal állást sem az európai parlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László református püspök, sem az RMDSZ mellett körlevelében az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK). Pap Géza püspök és Tonk István ügyvezető főgondnok kézjegyével ellátott dokumentum az egység fontosságára mutat rá. „Meggyőződésünkké vált, hogy erdélyi magyar népünk megmaradásának egyik esélye és feltétele az egységes fellépés a mindnyájunkat érintő kérdésekben. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az általunk több ízben is szorgalmazott egység az európai parlamenti jelölések vonatkozásában nem jött létre” – fogalmaztak a levélírók. /Bálint B. Eszter: Nem foglal állást az EREK. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Toró T. Tibor szomorúan olvasta Markó Bélának egy kérdésre adott válaszát a Transindex internetes portálon, melyben őt hazugnak nevezte. Toró úgy érezte, hallgatásával részese lesz a propaganda-gépezetnek, amely a megegyezés kudarcának teljes felelősségét Tőkés Lászlóra és tárgyalócsapatára próbálja hárítani. A tárgyalásról Toró T. Tibor megírta beszámolóját /Krónika, szept. 21./, megjelent a Transindexen is. Eddig senki nem cáfolta meg az általa összefoglaltakat. Tény az, hogy az RMDSZ-vezérkar 2007 tavaszán nem mutatott hajlandóságot pártlista helyett olyan erdélyi magyar jelöltlistát állítani az EP-választásokra, amelyen Tőkés László helyet kapjon, bár erre javaslat született. Tény az, hogy az Operatív Tanács jelöltállítási döntését sem az SZKT, sem a kongresszus nem volt hajlandó felülbírálni, bár többen és több ízben erre felszólították. Tény az, hogy az ezután a Tőkés László jelöltségét támogató politikai és civil-politikai szerveződések néhány hét alatt közel 150 000 választópolgár egyetértő aláírását gyűjtötték össze. Az RMDSZ-vezérkar csak ezután mutatott hajlandóságot az érdemi párbeszédre, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel. Tőkés László tárgyalócsapata elsősorban a politikai rendszer gyökeres reformjáról szeretett volna tárgyalni, míg az RMDSZ vezetősége csupán a szemléletváltás szükségességét ismerte el. Toró szeretné remélni, hogy Markó egyik meghatározója lesz a választásokat követő tárgyalásoknak. /Toró T. Tibor: Nyílt válasz Markó Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Provincializmusnak minősítette Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök az RMDSZ-es politikusok ellene irányuló támadásait.,,Románia európai parlamenti képviselőket választ, akik Brüsszelben olyan törvények megalkotásában vesznek részt, amelyek uniós állampolgárként engem is érintenek” – fejtette ki Orbán Viktor. Az RMDSZ Marosvásárhelyen elfogadott 12 pontos kiáltványáról Tőkés elmondta: ,,Megtisztelő, hogy másolnak tőlünk, hiszen így hitelesítik politikánkat”. A kiáltvány egyúttal tükör is: magában foglalja mindazt, amit az RMDSZ-nek 17 év alatt nem sikerült megvalósítania – tette hozzá a püspök. /Farcádi Botond: Provincializmussal vádolja Orbán az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

A legfrissebb országos felmérések szerint az RMDSZ eléri majd az ötszázalékos küszöböt a választásokon, így két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, Tőkés László kampánystábjának saját közvélemény-kutatása szerint a független jelölt népszerűsége nagyobb a szövetség jelöltjeinél. Az országos felmérések közül csak elvétve akad olyan, amelyik számol Tőkés László független jelölttel is. Tőkés László független jelölt is jelentkezett felméréssel: Szilágyi Zsolt kampányfőnök tájékoztatása szerint az adatfelvétel november 8–11. között történt, eszerint a válaszolók 33 százaléka még nem tudja, hogy kire adná szavazatát, Tőkés Lászlóra a válaszolók 37,5 százaléka, az RMDSZ-re pedig 29 százalék adná a voksát. /Lokodi Imre, Simon Judit: Felmérések harca: bizakodó RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A magyar nyelv oktatásának bővítése mellett a magyar misézés eléréséért való közbenjárást kérték az RMDSZ-től Csángóföld települései, ahová november 20-án ellátogatott Markó Béla szövetségi elnök Fekete Emőke, Szász Attila és Markó Attila európai parlamenti képviselőjelöltekkel, Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával, Benke Pávellel, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének elnökével, valamint Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével. Markó szerint a csángómagyarok számára is döntő fontosságú, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek az Európai Parlamentben, mert csak így folytatható az az érdekvédelmi politika, amely az önazonosság, a hagyományok és az anyanyelv megőrzését, a csángómagyar települések megmaradását, fejlesztését szolgálja. Az RMDSZ marosvásárhelyi fórumán Kiáltványt fogadtak el, amelyben az RMDSZ kötelezi magát arra, hogy különös erővel küzdjön a csángók anyanyelvű oktatásáért és az anyanyelvű misék bevezetéséért. Az RMDSZ-politikusok Csíkfalván, illetve Külsőrekecsinben megtekintették a magyar oktatást biztosító állami iskolák új épületeinek munkálatait. /Csángókért is, székelyekért is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Az RMDSZ a közvélemény-kutatásokban előrevetített 5 százalékhoz közeli vagy valamivel jobb eredményt ér el a hétvégi európai parlamenti választásokon – jelentette be november 21-én tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. Markó nem aggódik a verseny miatt, a független jelölt támogatottsága nem éri el a bejutáshoz szükséges szavazatszámot. Az alkotmány módosítása mellett is síkra szállt, és egyben visszautasította az őt és az RMDSZ-t az elmúlt napokban több román politikus részéről ért vádakat. A több román politikus által hevesen bírált marosvásárhelyi nyilatkozat kapcsán Markó elmondta, azt nemcsak az RMDSZ, hanem az egész erdélyi magyar közösség fogadta el. A nyilatkozat területi autonómiára vonatkozó kitételével kapcsolatosan kijelentette, a magyar közösségnek jogában áll az őt érintő kérdésekben dönteni. „Az RMDSZ soha nem kötött titkos egyezményt sem a román, sem a magyar kormánnyal, sem a kettővel együtt – jelentette ki Markó. A szövetségi elnök Tőkés László Székelyudvarhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált. A független EP-képviselőjelölt Székelyudvarhelyen hangot adott azon gyanújának, az RMDSZ titkos paktumot kötött a román hatalommal, melynek értelmében az autonómiát csupán választási szlogenként használja, de annak megvalósítására nem törekszik. Markó elmondta, a lehető legnagyobb súlyt helyezik az autonómia különböző formáinak mielőbbi megvalósítására, beleértve a területi autonómiát is. Markó szerint Tőkés máris megtanulta a legrosszabb román politikusoktól, hogy miként kell rágalmazni másokat. /Markó Béla derűlátó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

A Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványt az egész erdélyi magyar közösség fogadta el – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke vádjaira válaszolva. Markó Béla RMDSZ-elnök után Tőkés László független európai parlamenti jelölt ellen is szándékában áll bűnvádi panaszt emelni Dan Voiculescunak. Felszólította a bukaresti magyar nagykövetet, foglaljon állást a református püspök „autonomista” kijelentéseivel kapcsolatban. „Tőkés László az RMDSZ elnökével, Markó Bélával versenyezve próbálja meg átrajzolni Románia határait, ezért Tőkést is beperelem” – közölte Voiculescu. /Markó: nem csak RMDSZ-é a kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Megakadályozták a Magyar Polgári Egyesületet, hogy megfigyelőket akkreditáljon az EP-választásokra, annak ellenére, hogy a szervezet betartotta a törvény által előírt eljárást, jelentette be Tőkés László, aki szerint a Bihar Megyei Választási Iroda mindeddig megtagadta a megfigyelők akkreditálását, a képviselők “politikai affinitását” hozva fel indokul. Ionel Olah törvényszéki bíró, a Bihar Megyei Választási Iroda elnöke megerősítette: elhalasztották a Magyar Polgári Egyesület részéről érkezett akkreditálási kérést, kijelentve: az RMDSZ óvást nyújtott be az ügyben, és az iroda képviselői össze fognak ülni, hogy döntést hozzanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte, október folyamán felkeresték a romániai nemzeti kisebbségek képviselőit azzal, hogy támogatást keressenek az európai parlamenti választásokra, cserében pedig érdekeik brüsszeli képviseletét ígérték. Varujan Pambuccian örmény képviselő, a kisebbségek parlamenti frakcióinak vezetője elmondta, az erdélyi örmény közösség tagjai hagyományos módon az RMDSZ-re szavaztak. Gvozdenovici Vladimir, a romániai szerb közösség képviselője hangsúlyozta, kiválónak tartja a szerb és a magyar érdekvédelmi szervezet közötti kapcsolatot. /Kisebbségek az RMDSZ-szel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./