Tőkés László püspök, EP-képviselő cáfolta azokat a magyarországi sajtóhíreszteléseket, amelyek szerint a júniusi EP-választásokon a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt, a Fidesz listáján kívánja jelöltetni magát. Elmondta: az EP-jelöltállításról nem tárgyalt a Fidesszel. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Tőkés problémája: „semmiképp nem akarja az RMDSZ »pozícióját erősíteni«„, Az ügyvezető elnök megismételte: a szövetség továbbra is fenntartja ajánlatát, hogy Tőkés László első helyen induljon az RMDSZ listáján. /Lokodi Imre: Tőkés nem indul a Fidesz listáján. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Véget fog vetni annak a mentalitásnak, hogy „amit a törvény nem tilt, az megengedett”, és rendkívül szigorú lesz a prefektúra az alárendelt intézmények alkalmazottaival, jelentette ki szeptember 9-én tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján Codrin Munteanu, Kovászna megye új prefektusa. A Sepsiszentgyörgyön vasárnap szervezett tiltakozó nagygyűlés kapcsán kifejtette: feladatkörének megfelelően politikai kérdésekben nem foglal állást, viszont meglátása szerint „az emberek utcára vitele nem megoldás, célravezetőbb lenne a törvények alapján történő tárgyalás”. A kormánymegbízott az esetleges magyar alprefektus vagy intézményvezetők kapcsán elmondta, hogy szerinte minden vezető tisztséget szakértelem alapján kellene betölteni, nem pedig etnikai vagy politikai kritériumok alapján. Codrin Munteanu törvénytelennek nevezte a székely zászló és Kovászna megye lobogójának kifüggesztését, ezért felszólította a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, vegye le a homlokzatra elhelyezett székely lobogókat. „A székelység problémáira reális megoldást csak a dél-tiroli minta jelenthet” – nyilatkozta Tamás Sándor megyei tanácselnök a tiltakozó nagygyűlést követően. Tamás elmondta, hogy az állami intézményeken belüli arányos képviselet gondolata nem új keletű, hasonló kezdeményezés már 1946-ban is született. „Büszke vagyok, hogy a legnagyobb erdélyi magyar többségű város lakói példát mutattak összefogásból, és nagy számban jelen voltak az egyházak, civil és politikai szervezetek által szervezett nagygyűlésen, bebizonyítva, hogy senki, soha nem tudja megfélemlíteni a székelységet” – nyilatkozta a tüntetés után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Felhívással fordult az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa a kormányhoz, valamint Emil Boc és Mircea Geoana pártelnökökhöz, amelyben arra kérték a kormányt, tartsa be a dekoncentrált intézményekben az etnikai arányt, dolgozzon ki politikai ütemtervet a decentralizáció megvalósítására, valamint hozza nyilvánosságra a Hargita megyére vonatkozó szándékát. A felhívást interpelláció formájában az Európai Parlament előtt is bemutatják majd, erről Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével is egyeztettek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Keménykedő prefektus. Kovászna megye új kormánymegbízottja betiltaná a székely zászlót. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Demokrata-Liberális Párt megsérti a jogállam elveit és az állampolgárok szabadságjogait azzal, hogy cinkosan támogatja az ortodox egyház terjeszkedését a görög katolikus egyház kárára, és olyan törvénytervezeteket kíván elfogadni, amelyek a görög katolikus egyház megsemmisítését eredményezik, jelentette ki február 10-én képviselőház plénumán Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzátéve, hogy a helyzetet az Európai Parlament tudomására hozza. A képviselő elmondta, a görög katolikus hívek tüntetésen tiltakoztak a parlament asztalán levő, az ortodox és a görög katolikus egyház ingatlanjainak jogi besorolására vonatkozó törvénykezdeményezés ellen. A három kezdeményező PD-L-s képviselő, és a tervezet értelmében az egyházi ingatlanok (templomok, parókiák, temetők és a hozzájuk tartozó területek) azokon a településeken, ahol ortodox és görög katolikus egyház is létezik, a többségi egyház tulajdonába mennek át. Számos meghiúsult tárgyalási kísérlet után Lucian Muresan görög katolikus érsek felhívást intézett a világ görög katolikus híveihez, hogy 2009. február 11-én tartsanak böjt- és imanapot. Az ortodox egyház megtagadja azoknak a templomoknak a visszaszolgáltatását, amelyek eredetileg a görög katolikusokéi voltak. Nyárádtőn például az ortodox egyház a hatóságok támogatásával megkezdte a régi görög katolikus templom lebontását, annak ellenére, hogy visszaigényelték, és paravánként köréje húzta az új ortodox templom falait. Ezzel gyakorlatilag megfojtotta a görög katolikus templomot. Másik példának a nyárádszeredai esetet említette, ahol az ortodox egyház csalással szerzett meg egy, a görög katolikus egyház tulajdonát képező területet. A vitatott terület a város egyetlen parkjában található, és mivel a város vezetése szeretné megmenteni a zöldövezetet, az ortodox egyháznak egy másik területet ajánlott fel, ahová felépítheti a templomot. Az ortodoxok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a központi parkban építsék fel a templomot. /Mózes Edith: Kerekes Károly az ortodox egyház terjeszkedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Erdélyiek és magyarországiak nyílt levelet intéztek az erdélyi magyar politikusokhoz. Napjainkban Erdélyben a magyarság újabb térvesztése zajlik, olvasható a levélben. „A demokratikus erdélyi magyar nemzeti összefogás viszont erőt és hitet adhat az erdélyi magyarságnak, növelheti szavazóerejét”, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási szövetségének az európai parlamenti választásokon semminemű jogi vagy politikai akadálya nincs. Az aláírók kérik az RMDSZ-t és az MPP-t, lépjenek koalícióra, hozzák létre választási szövetséget, és ezáltal teremtsék meg a romániai magyarság részéről megnyilvánuló legszélesebb politikai támogatás jogi keretét. Kezdeményező aláírók: Böjte Csaba atya, Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gergely István, nyugalmazott csíksomlyói plébános, Boros Károly, felcsíki főesperes, Hegy Sándor, református lelkipásztor, Csoóri Sándor, író, Szűrös Mátyás, volt köztársasági elnök, Vízi E. Szilveszter, akadémikus, Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke, Haáz Sándor, zenetanár, Komoróczy György, nyelvművelő, közíró, Vetró András, szobrászművész, Erős Zsolt, Magyarország vezető expedíciós hegymászója. /Nyílt levél az erdélyi magyar politikusoknak – közölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., Népújság (Marosvásárhely), febr. 12., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12., részletesen ismertette, idézett belőle: Krónika (Kolozsvár), febr. 12., egy mondatban említette a lista létezését: Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a Tőkés Lászlóval az EP-választásokra tartandó találkozó előtt kérdezte a lap. A találkozó előtt látott napvilágot az a nyílt levél is, amelynek aláírói koalíciós listát szorgalmaznak az RMDSZ és az MPP közt. Az RMDSZ Tőkés Lászlónak fölajánlotta az első helyt. Sokan meglepődtek ezen, Markó hallott olyan értelmezéseket is, hogy ez biztosan valamilyen csapda. „Semmilyen hátsó gondolat bennünket nem vezérelt, amikor egy ilyen egyezséget ajánlottunk, mint az, hogy az itteni magyar közösségnek biztosítani kell a brüsszeli képviseletet, és ennek érdekében össze kell fognunk” – szögezte le Markó. Markó azt hitte, hogy a koalíció jobban fog működni, azonban másfél hónap bozótharcokkal telt el közöttük. A két párt között minden egyes funkcióért háború van. – Lesz egy nem tisztújító RMDSZ-kongresszus. Összegezni kell a problémákat, ha szükséges, alapszabályzatot és programot módosítanak. /Salamon Márton László: Az egységtől az összefogásig. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Sikerült egyezségre jutnia február 12-én Kolozsváron az erdélyi magyar politikai élet két meghatározó vezetőjének, Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megállapodtak abban, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrehozzák a magyar összefogás listáját, amelyen közösen szerepelnek az RMDSZ és az EMNT jelöltjei. A lista jogilag és törvény szerint az RMDSZ és a tulipán jele alatt indul, tartalmában az összefogás üzenetét fogja továbbítani. Markó Béla beszámolt arról, hogy megegyeztek a közös politikai célok egyeztetése érdekében a távlati együttműködésről is. Tőkés László hangsúlyozta az autonómia fontosságát, emlékeztetve arra, hogy árral szemben kell haladni, és csak akkor van esélyük, ha összefognak. Tőkés László mellett jelen volt az EMNT másik két vezetője, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, Markó mellett pedig az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. „Az összefogás listáját Tőkés László fogja vezetni, az RMDSZ és az EMNT által jelölt személyek pedig 75, illetve 25 százalékban szerepelnek majd ezen. Abban is megegyeztünk, hogy a negyedik hely az EMNT-é lesz” – mondta Markó, hozzáfűzve: a felek kötelezően egyeztetni fognak a listán szereplő személyekkel kapcsolatosan. A megállapodást február 22-én írják alá Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Április 3-án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működik majd. Tőkés László közölte: „Az EMNT pártok feletti szervezetként alakult meg. Ebben az értelemben sikerült felülemelkedni a pártpolitikai korlátokon. ” Az autonómiáról szólva, az EMNT elnöke emlékeztetett arra, hogy míg Sólyom László magyar államfő támogatja és lehetségesnek tartja az autonómia törekvéseket Erdélyben, Traian Basescu államelnök határozott nemet mondott a székelyföldi területi autonómiára. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy rövid időn belül szintén közösen létrehoznák a Kisebbségi Autonómia Tanácsot. Tőkés László felhívást intézett az RMDSZ-hez, hogy támogassa a vasárnapi választásokon az MPP kolozsvári polgármesterjelöltjét. Arról szólva, hogy e megállapodásnak miért nem részese az MPP, Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNT-nek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányzati választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZ-szel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNT-ben dolgozó munkatársait az RMDSZ-en kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség – tette hozzá Markó Béla. /P. A. M. : Kiegyezés Kolozsváron: létrejött az összefogás listája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Nevezhetik ugyan az összefogás listájának, de bárhogy is nézzük, ez akkor is RMDSZ lista! Nagyon sajnálom, hogy az erdélyi magyar közösség nem azt kapja, amire számít! – kommentálta a Kolozsváron köttetett RMDSZ–EMNT megállapodást Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Arra a kérdésre, hogy az MPP támogatja-e az EP-jelöltek azon listáját, amelyet Tőkés László vezet, Szász Jenő úgy vélekedett: jobb lett volna, ha másféle megállapodás jön létre, éspedig az RMDSZ és az MPP között. – Ami pedig az RMDSZ EP-listáját illeti, sok sikert kívánunk neki, mert így sportszerű! – nyilatkozta Szász. /Szász: Bárhogy nézzük, ez akkor is RMDSZ-lista! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Létrejött a megállapodás az eddig kibékíthetetlennek hitt Markó Béla és Tőkés László között. A megegyezés egyelőre még nem nyugszik sziklaszilárd alapokon. Nem derült ki például, megvalósítja-e a kitűzött célt a több éve Tőkés László által megálmodott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, azaz részt vehet-e az RMDSZ ellenzéke is az erdélyi magyar közösséget érintő döntéshozatali mechanizmusokban, írta Rostás Szabolcs. Fogas kérdés az is, félre tudja-e tenni nézeteltéréseit a két alakulat például a júniusi EP-választás kampányában. Az RMDSZ és az EMNT közeledésével együtt jár a Magyar Polgári Párt gyengítése. /Rostás Szabolcs: Az összefogás dilemmái. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás fontosságát igyekezett alátámasztani az Európai Parlament brüsszeli épületében február 11-én a Memento 1959 címmel rendezett konferencia. Sógor Csaba (RMDSZ) erdélyi EP-képviselő – Gál Kingával (Fidesz) közösen – abból az alkalomból szervezte a tanácskozást, hogy ötven éve, 1959-ben szüntették meg Romániában az önálló magyar egyetemet, a Bolyait, beolvasztva a román Babes Egyetembe. A rendezvény keretében levetítették Páskándiné Sebők Annának a konferenciával megegyező című dokumentumfilmjét is, amely egy sajátos perspektívából azt kívánja bemutatni, hogy a Romániában élő magyar közösség hogyan viszonyul a közelmúltjához. A film az 1959-ben bebörtönzött vagy önkéntes halált vállaló emberek példáján próbálja érzékeltetni, hogy az erdélyi magyarok hogyan élték meg az „egyesítést” – fejtette ki Sógor Csaba. Az erdélyi képviselő elfogadhatatlannak mondta, hogy a rendszerváltás után tizennyolc évvel még mindig nincs magyar kar a kolozsvári egyetemen. A 6,6 százaléknyi romániai magyarság csupán 4 százaléknyi részesedéssel rendelkezik az egyetemeken, és ezeknek csak a harmada tanul anyanyelvén – mutatott rá Sógor Csaba. /Az EP-ben az egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Nem mond le a Székelyföld autonómiáját célzó tervezetről Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a hét végén Nagyváradon úgy nyilatkozott, a célkitűzés elérése érdekében Traian Basescu államelnök támogatását fogja kérni. Tőkés Schmitt Pál fideszes EP-képviselővel közösen tartotta sajtótájékoztatóját, a magyarországi politikus a Partiumi Egyetemi Sportklub által szervezett Sportbálra érkezett Nagyváradra. Tőkés László emlékeztetett: az Európai Parlamentben nemrégiben az ezeréves gyulafehérvári egyházmegye kapcsán előterjesztéssel élt, mely szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi emlékévének szeptember 29-i zárónapját az Európai Unió iktassa be jövő évi nemzetközi eseménynaptárába. /Bálint Eszter: Sport és politika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

„Tőkés Lászlóval számos jelentős kérdésben nem értünk egyet, de hiteles embernek tartjuk, aki egy bizonyos koncepciót képvisel a romániai magyarságon belül” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Tőkés László EP-képviselővel való február 16-i budapesti találkozóján kijelentette, „az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és személyesen Tőkés Lászlónak köszönhetően kiváló esély van arra, hogy a következő ciklusban is hiteles, közbizalmat élvező emberek képviseljék az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben”. Markó szerint legalább két mandátumot szerezhet a romániai magyarság az Európai Parlamentben, de a szavazók sikeres mozgósításával akár hármat is. /Sz. A. : Markó: Tőkés hiteles. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Legyen RMDSZ-képviselő az Európai Parlament (EP) liberális frakciójában is – vetette fel Szent-Iványi István, Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) EP-képviselője. Szent-Iványi Brüsszelben erdélyi szabadelvű magyar fiatalokat látott vendégül, akikkel áttekintette a magyar–magyar kapcsolatok helyzetét. /RMDSZ-képviselő az EP liberális frakciójában is? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő ígérete szerint továbbítják az Európai Parlamenthez a sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűlésen megfogalmazott tízpontos petíciót. A szentgyörgyi nagygyűlésen részt vevő Sógor Csaba elmondta: Hans Gert Pötteringnek, az EP elnökének adják át a petíciót, és ha lehetőség adódik, egyperces felszólalásban is kitérnek rá. /Farcádi Botond: Sepsiszentgyörgyi petíció az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Az erdélyi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén február 18-án. A magyar képviselők autonómiaellenes kijelentéseinek visszavonására szólították fel Traian Basescu államfőt, román kollégáik azt hangoztatták: Románia elegendő jogot garantál a kisebbségeknek. Sógor Csaba (RMDSZ) a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót, és Winkler Gyulával együtt a tüntetésen elfogadott petíció szövegét egy kísérőlevéllel kiegészítve Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének is eljuttatta. Sógor felszólította Traian Basescu államfőt, hogy vonja vissza az erdélyi magyarokat sértő kijelentéseit, biztosítsanak az etnikai arányoknak megfelelő képviseletet a közintézményekben, ismerjék el a magyar nyelvet hivatalos regionális nyelvként és állítsák le az irányított betelepítéseket. Tőkés László Királyhágó melléki püspök arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán „átalakult a politikai táj”, de Erdélyben nem változott a román-magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Mint mondta, (a térségbe látogatott) Traian Basescu elnök „sem látta jól” a helyzetet. „Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómiájával kapcsolatos mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetően késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára” – hangoztatta Tőkés. Winkler Gyula (RMDSZ) ugyancsak utalt a sepsiszentgyörgyi tüntetésre, illetve a vezető posztok nagykoalíció általi „szétosztására”, amelynek fogalmazása szerint „van egy kisebbségellenes arculata”, hiszen a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. A román képviselők közül Nicolae Vlad Popa ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek, és a választási kampány során senki nem akarta megsérteni őket. Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. Alexandru Nazare úgy vélte, a román állam sok jogot garantál, de „tartozik is még” a kisebbségeknek, mindenekelőtt a romáknak. /Balogh Levente: Román-magyar szóváltás az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Tőkés László EP-képviselő A kiújuló romániai magyarellenes tárgyában felszólalt az EP-ben. Az őszi parlamenti választások és a kormány megalakulása felállása nyomán Romániában – Szlovákiához hasonlóan – a politikai életbe újból visszatért a magyarellenesség, hangsúlyozta. Az erdélyi magyar egyházak által szervezett, 2009. február 9-i, sepsiszentgyörgyi tüntetés ez ellen emelte fel a szavát. Tíz pontos petíciójukban ezrek követelték – egyebek mellett – a székelyföldi etnikai arányok mesterséges megváltoztatására irányuló román betelepítések leállítását. Traian Basescu elnök viszont – abszurd módon – a székely magyarokat vádolta meg románellenes „etnikai tisztogatással”. Ugyanakkor a kolozsvári helyi választás alkalmával terjesztett „demokrata” röpcédulákon ugyanezzel a rágalommal uszítottak a magyar polgármesterjelöltek ellen. „Felhívom az Európai Parlament figyelmét, hogy Romániában – burkolt módszerekkel – tovább tart Erdély elrománosítása, etnikai arányainak a megváltoztatása. Hans-Gert Pöttering elnök úrnak ugyanakkor – a tüntetők kérésére – eljuttatom a székely közösség petícióját, melyet az idézett röpcédulával együtt ezennel mellékelek” – mondta Tőkés László, február 18-án. /Tőkés László a sepsiszentgyörgyi petíció tartalmát ismertette az EP-vel. = Erdely. ma, febr. 19./

Többek között az erdélyi magyar alternatívaépítés kudarcával magyarázza Tőkés László az európai parlamenti választásokról az RMDSZ-szel kötött megállapodás szükségességét. „Az utóbbi évek nagy tanulsága, hogy az autonómia ügyét nem lehet külön-külön hatékonyan képviselni. Másrészt a romániai magyar politikai életben visszaállni látszik az egypártrendszer, kudarcot vallott az alternatívaépítés” – indokolta a református püspök azt, hogy az általa vezetett nemzeti tanács közös listán szerepel az RMDSZ-szel a júniusi EP-választáson. Tőkés elmondta, azért kényszerült megegyezésre Markó Béláékkal, mert politikai játéklehetőséget kívánt biztosítani az RMDSZ-en kívüli nemzeti erőknek, köztük elsősorban a Magyar Polgári Pártnak, amely megkaphatja a befutónak valószínűsített negyedik helyet a nemzeti jelöltlistán. Tőkés László szerint nem elég állandóan a pálya széléről kiabálni és szidni az RMDSZ-t, hanem a politikai játéktérre kell juttatni a szövetségen kívüli magyar erőket. „Mivel erre senki másnak nem volt lehetősége és esélye, nekem kellett vállalnom ennek az ódiumát. A legutolsósorban tettem mindezt azért, mert nekem listavezetői helyet ajánlottak fel, hiszen 2007-ben hasonló helyzetben, amikor volt más lehetőség, nem álltam rá az alkura. Azokért vállaltam ennek a lépésnek a felelősségét, akik most a legvehemensebben ellenzik ezt a megoldást. De ha valaki jobbat tud mondani, akkor szívesen elfogadom. Nyilvánvaló volt számomra, hogy az RMDSZ senki mással nem egyezik meg” – szögezte le az EMNT elnöke, utalva Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, miszerint alakulata pártlistának tartja, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT választási listáját. Tőkés hozzátette. A Magyar Polgári Párt nem tudta megteremteni az alternatívát Erdélyben. „Véleményem alapvetően nem változott az RMDSZ politikájáról, viszont látom a politikai nyitás lehetőségét, és ha az RMDSZ alternatívájának nem sikerül talpra állnia, akkor más utat kell keresnünk nemzetstratégiai céljaink eléréséhez” – magyarázta a püspök. Tőkés András, az MPP alelnöke Szász Jenő magánvéleményének tekinti az MPP-elnök nyilatkozatát, miszerint pártlistának tekinti, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT megállapodását. „Nem érzelmi, RMDSZ-ellenességen alapuló, hanem racionális döntést kell hozni, márpedig Szász Jenő mostani állásfoglalása irracionális, hiszen a tavalyi parlamenti választások előtt elfogadta volna a belső koalíciót az RMDSZ-listán. Nem vállalom magamra eme érzelmi kitöréses döntés ódiumát” – szögezte le. /Rostás Szabolcs: Tőkés László: megbukott az erdélyi alternatíva. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

„Én soha nem értettem egyet azokkal a politikusokkal, akik azt mondják: az egyház ne avatkozzon bele a politikába. Az egyházi embereknek igenis kell, hogy legyen szavuk a politikában, csak az arányokra kell vigyázni” – nyilatkozta Tempfli József. A nagyváradi római katolikus megyés püspököt annak kapcsán kérdezte a lap, hogy az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) marosvásárhelyi ülésén elhangzott javaslat szerint Tempfli lehetne a júniusi EP-választásokon az RMDSZ-jelöltlista második helyezettje, Tőkés László mögött. Tempfli Józsefet – aki megyés püspöki tisztségét március 7-én adja át Böcskei Lászlónak –a Bihar megyei RMDSZ javasolta a második helyre. A 78 éves Tempfli József elmondta: egyelőre csupán felvetés szintjén hangzott el a lehetőség, hogy EP-képviselőjelöltséget vállaljon. „Amennyiben hivatalos felkérésre kerül sor, természetesen megfontolom az ajánlatot” – tette hozzá a püspök. /Tőkés mögött Tempfli? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége /MCSZESZ/ Igazgató Tanácsa nevében Bodó Barna elnök közleményében leszögezte: a nemzeti érdekek érvényesítését csakis nemzeti összefogással lehet elérni. Az európai parlamenti választásokra való előkészületek során számos felhívás hangzott el a civil szféra, erdélyi és külföldi értelmiségiek, politikai szereplők részéről olyan koalíció létrehozására, amely biztosította volna az összefogás jogi keretét és lehetővé tette volna az erdélyi magyarság szempontjából legelőnyösebb érdekérvényesítést az Európai Parlamentben. A MCSZESZ nem tartja elég átfogónak az EMNT és az RMDSZ között született megállapodást, ugyanis nem létezőnek tekinti az egyik magyar pártot. /Kiállnak a nemzeti listáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A cél volt a nyári EP-választásokra olyan listát állítani a pártok közötti és feletti összefogás eredményeképpen, amely képes lesz minden romániai magyar választópolgárt az urnák elé hívni. Az RMDSZ – az EMNT-vel folytatott tanácskozáson – elutasította a felajánlott együttműködést az MPP-vel, figyelmen kívül hagyva mind a hazai és anyaországi értelmiségiek, neves és köztiszteletnek örvendő személyiségek koalíciót sürgető szavát, mind a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és az Erdélyi Magyar Ifjaknak Markó Bélához intézett, hasonló tartalmú levelét. Az EMNT asszisztált az MPP kirekesztéséhez, cserbenhagyta eddigi szövetségeseit, írta Mitruly Miklós néprajzkutató. A „belső koalíció” lényegében nem más, mint Markóék korábbi ajánlatának átfogalmazása; elfogadása az EMNT behódolását jelenti. Amíg az összmagyarság érdekeit szolgálni kívánó vezetőgárda nem váltja fel a jelenlegi főkolomposokat, nagyobb veszélyt jelenthet, mint az EP-képviselet esetleges hiánya. Markóék csak hirdetik az összefogást, valójában azonban elzárkóznak előle. /Mitruly Miklós szilágysomlyói néprajzkutató: Összefogás kirekesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásként szervezett sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen elfogadott petíció szövegét Brüsszelben is ismertették. Sógor Csaba olvasta fel magyar nyelven a petíciót, Tőkés László román, Winkler Gyula angol nyelven olvasta fel a petíció rövidített változatát az Európai Parlamentben. Sógor Csaba képviselőtársaival együtt reménykedik abban, hogy előbb-utóbb eredménye lesz felszólalásaiknak. Még nem működik a magyar és kisebbségi ügyek közös brüsszeli képviseletére létrehozandó lobbiiroda – tájékoztatott Sógor Csaba. /Lokodi Imre: Brüsszelben a petíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspök a vele készült interjúban elmondta, az ötvenes években Románia egy Rómától független katolikus egyházat akart létre hozni. Tempfli József ebben nem akart rész venni. Apját német származása miatt deportálták Oroszországba, anyja kuláklistán szerepelt. Éheztek, puliszkát ettek. Egy lehetőséget látott arra, hogy segítse a családot: akkoriban vezették be az orosz nyelv oktatását, de nem nagyon akadt, aki tanítsa. Tempfli József megtanulta az orosz nyelvet, levizsgázott, így oroszt taníthatott. 1990-ben lett püspök. Szent László király a példaképe. Ahogy ő vizet fakasztott, hogy a vitézei győzzenek a csatában, Tempfli József a fél évszázados kommunista, ateista hatalom révén pogánnyá, a vallás ellenségévé tett lelkeket akarta nemesíteni. A cél az, hogy ne lássunk senkiben ellenséget, vallja. Az elmúlt 19 év alatt tucatnyi értékes épületet sikerült visszaszereznie, köztük a püspöki palotát, 5000 hektár erdőt, 200 hektár szántót. Még van rengeteg, amit vissza kell igényelni. Aradon van egy szép ház a főtéren, 30 lakással. Visszakérték, de a polgármesteri hivatal eladta azoknak, akik benne laknak. A püspökség beperelte őket, ezért kénytelenek voltak visszaadni a vételárat. Ismét pereskedniük kellett. Nagyváradon is van több épület, azokat sem adták vissza. Az a gond, hogy ha visszaadott épületeket tönkretették, rengeteget kell költeniük rájuk. A hívek száma évente 500 fővel csökken. „Sajnos a híveink egy részének nincs keresztény lelkiismerete, mert ha lenne, nem engedné meg magának, hogy a saját gyermekét meggyilkolja. Az abortusz gyilkosság, azt nem lehet kimagyarázni” – hangsúlyozta a püspök. Az egyház nem a liberalizmus ellen van, a probléma a kozmopolitizmus, a világfiság. Ha valaki kozmopolita, annak se hite, se nemzetiségtudata nincs, vallja. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának legutóbbi ülésén felmerült, hogy befutó helyet szánnának Tempfli Józsefnek a júniusi európai parlamenti választáson. Hivatalosan neki még nem szóltak. „Ha felkérnének, akkor meg kellene kérdezzem a pápát, nem kifogásolja-e. Ha Róma hozzájárul, és megfelelek a feltételeknek, akkor vállalnám, hogy lássa még valami hasznomat a társadalom” – mondta. Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1950 és 1956 között Szentjobbon tanított. Teológiai tanulmányait 1956-ban kezdte a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán. 1962. május 31-én szentelte pappá Márton Áron püspök. 1990. március 4-én nevezte ki püspökké II. János Pál pápa, s ugyanazon év április 26-án szentelte fel Paskai László bíboros. /Pengő Zoltán: Csak az öreg, aki várja a halált. Beszélgetés Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspökkel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Az európai parlamenti választásokon bejegyzendő „magyar összefogás” listájáról, az erdélyi autonómia-törekvések közös képviseletéről, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról írt alá megállapodást február 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a megállapodás nem párt-, hanem nemzeti érdeket szolgál. Azok, akik emiatt őt megalkuvással, elveinek feladásával vádolják, szem elől tévesztik, hogy az erdélyi magyarság ügye elsősorban erkölcsi kérdés. Tőkés László ezzel arra utalt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a polgári oldal más szervezetei is bírálták őt amiatt, hogy az RMDSZ-szel kiegyezett. Markó a két szervezet több vezetője, a történelmi magyar egyházak képviselői és újságírók jelenlétében emlékeztetett: többször próbálkoztak az egyezség megkötésével az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai áramlatok leghitelesebb képviselőjének tekintett Tőkés László között. Az SZNT és az MPP a szavazáson nem vett részt. Az ülésén jelen volt Szász Jenő MPP-elnök és EMNT-alelnök is, de ő sem szavazott. Az aláírt dokumentumok a két szervezet együttműködését, illetve a júniusi EP-választásokon történő együttes jelöltállítást szabályozzák. Az egyik az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetését tekinti fontos célnak, és ennek közös képviseletét írja elő. Az EP-választásokra összeállítják a „magyar összefogás listáját”, s azt az RMDSZ nevében jegyeztetik be. A jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát pedig az EMNT nevezi meg. A listát Tőkés László vezeti, a második és harmadik helyre az RMDSZ, a negyedik helyre pedig az EMNT nevezi meg a jelölt személyét, A másik megállapodás az EMEF létrehozásáról szól. A testület paritásos alapon jön létre, tagjainak felét az RMDSZ, másik felét az EMNT elnöke jelöli (hat-hat személyt). /Markó és Tőkés aláírta a magyar összefogás megállapodását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Tőkés László kifejtette: európai parlamenti képviselőként nyilvánvalóvá vált számára, hogy az együttműködés nélkül nem lehet eredményeket elérni, nem lehet autonómiát, magyar nyelvű felsőoktatást teremteni, rendezni a csángók problémáit, és az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit. Markó Béla és Tőkés László aláírta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló dokumentumot is, a testületnek a közös autonómiakoncepció kidolgozása, és a fontos stratégiai kérdések megvitatása lesz a feladata. Az SZNT úgy döntött, hogy kilép az EMNT-ből, ennek egyik oka pedig az RMDSZ-szel közösen állítani tervezett jelöltlista. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a „függetlenedés” oka nem csupán a közös listaállítás, hanem az SZNT és az EMNT eltérő elképzelései a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT elnöke szerint a szervezet továbbra is együttműködik majd az EMNT-vel, és értékeli Tőkés László munkáját az Európai Parlamentben. /Aláírták a közös jelöltállításról szóló EMNT-RMDSZ megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A megállapodás szövege: Koalíciós MEGÁLLAPODÁS a közösségi autonómia-formák közös képviselete és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között: Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete, Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében, Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét, Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet, A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben: I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében: 1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében. 1. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. 2. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit. 3. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben. II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében: 1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás” név alatt. 2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját” az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg. 3. „A magyar összefogás listáján” szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat. „A magyar összefogás listáját” Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti. 4. „A magyar összefogás listájának” 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét. 5. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás” felirata. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás” – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint: a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete; Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében; a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reformfolyamatában; A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak. 6. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben. „A Magyar összefogás listáját” 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT. Az RMDSZ nevében az EMNT nevében Markó Béla. elnök; Tőkés László, elnök. Marosvásárhely, 2009. február 22. MEGÁLLAPODÁS az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (továbbiakban EMEF) létrehozásában. 1. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapjai: a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása, a választói akarat és a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása, a munkamegosztás és esetenként az egységes fellépés a közösségi érdekérvényesítésben, a konszenzusalapú döntéshozatal. 2. Az EMEF paritásos alapon jön létre. Tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét az EMNT elnöke jelöli. Az EMEF, a két szervezet elnökén kívül, akik egyben a társelnöki tisztséget is betöltik, további 12 tagból áll. Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje: országos vezetői szinten – szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, szakértői szinten – szükség szerint. 3. Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban: a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a hazai és külföldi fórumokon, választási együttműködés részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP választásokon, a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése, munkacsoportok kialakítása döntés-előkészítés céljából. 4. Az EMEF a megalakulását követő hónapokban a következő területeken hoz létre munkacsoportokat: a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, és egységes jogi kodifikációja, a választási törvények módosítása, diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási rendszer kialakítása céljából, alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása, felsőoktatási és közoktatási stratégia kidolgozása, beleértve a felekezeti oktatást, a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is, a fiatalok szülőföldön való boldogulásának programja, a politika, az egyházak, illetve a szakmai és rétegszervezetek együttműködésének összehangolása a támogatási rendszer újragondolása annak érdekében, hogy hatékonyabbá és átfogóbbá tegyük azt. 5. Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza meg, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, közvetlenül megalakulása után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke; Tőkés László, az EMNT elnöke. Marosvásárhely, 2009. február 22. /Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Basescu elnöknek a székely területi önkormányzattal kapcsolatos elutasításához sok megjegyzést fűztek, hogy durva, a diplomáciában szokatlan, hogy nem Sólyom László magyar elnöknek szólt, hanem a román választóknak. A területi autonómia említésekor a nagy nemzetvédők, köztük Basescu, az alkotmányra hivatkoznak: „Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam”. Amikor 1990-ben ezt az alkotmányt kidolgozták, a kontinuitás-, azaz folytonossági mítosz lebegett az alkotók szeme előtt, amely szerint az ország területén egyedül a román nép őshonos, a magyarok utólag, jóval később betelepedett kisebbség. Ezt a mítoszt XVIII. század eleji kitalálásától toldozzák, foltozzák, de alapvető cáfolatait – a helyneveket (kis folyók, települések tömegének magyar eredetű nevét) – „természetesen” nem veszik figyelembe. Az EP magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar képviselői felszólalásukban, pártállásuktól függetlenül, a kérdés megoldásaként a kisebbségek területi önkormányzatát javasolták. Az „egységes nemzetállam” fogalma végül is nem más, mint alkotmányba foglalt vágy, pontosabban cél. Az „egységes spanyol nemzetállam” délibábját kergették a spanyol fasiszták is. Ausztria lakosságának alig három százaléka nem osztrák, alkotmánya mégis többnemzetiségű államként határozza meg. Portugália őshonos lakosságának 99,5%-a portugál, Izland 99%-a izlandi, Norvégia 98,7%-a norvég, Dánia 98%-a dán, Svédország 98%-a svéd, ennek ellenére alkotmányukban szó sincs nemzetállamról. Ezt a meghatározást a francia alkotmányból is már régen törölték. Az íróasztalon rajzolt ún. fejlesztési irodák területei helyett, az Európában létező és működő példákhoz hasonlóan a legmegfelelőbbek a történelmi tartományok alapján szervezett területi önkormányzatok lennének. Így Moldva, Havasalföld, esetleg külön Olténia, azután Dobrudzsa, Erdély, a Bánság, Székelyföld (nemzetiségi területi önkormányzatként), Máramaros és a Részek (teljes nevén Magyarországi Részek, amit most latin nevén Partiumnak mondanak). Kilenc. Ugyanannyi, mint az íróasztalon rajzolt fejlesztési irodák területei, de nem mesterséges, hanem természetes háttérrel, alappal, és létező helyi tudattal. /Asztalos Lajos: Soha! – Valóban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

A magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, február 25-én. Sógor Csaba a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. A megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót. Tőkés László arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán átalakult a politikai táj, de Erdélyben nem változott a román–magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Winkler Gyula (RMDSZ) utalt a vezető posztok nagykoalíció általi szétosztására, amelynek „van egy kisebbségellenes arculata”, a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. Rzzel szemben Nicolae Vlad Popa hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. /Kisebbségügyi szóváltás az EP-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27. 8/ Mostantól két háromszéki városban van polgármestere a Magyar Polgári Pártnak (MPP): Kézdivásárhelyen és Baróton. Barót polgármestere, Nagy István ugyanis feladta függetlenségét, és MPP-színekben folytatja tevékenységét. Ugyanakkor az MPP baróti szervezetének elnöki tisztségét is elvállalta. Nagy István polgármester kifejtette, nem akart politizálni, de úgy látta, csak úgy tud véget vetni a frakciók által rákényszerített kétfrontos harcnak, ha elvállalja az MPP baróti szervezetének vezetését. /Bíró Blanka: Belépett az MPP-be a baróti elöljáró. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

A kommunista hatalom fél évszázaddal ezelőtt erőszakos kampányt indított a kolozsvári magyar nyelvű egyetem felszámolására, melynek következményeként jött létre a mai Babes–Bolyai Tudományegyetem. A Bolyai Egyetem vezetőségének 1959. február 23-ára összehívott gyűlésén Takács Lajos rektor bejelentette, hogy a prorektor bizalmas előterjesztést fog tenni tudomásulvétel végett. Eszerint a diákság kérésére, a párt és a minisztérium döntése alapján a kolozsvári román és magyar egyetemet egyesíteni fogják. Az eseményről Brüsszelben is megemlékeztek: Sógor Csaba RMDSZ-es és Gál Kinga Fidesz-es európai parlamenti (EP) képviselő közös szervezésében, Memento 1959 címmel szerveztek nemrég ünnepi konferenciát, amelynek keretében levetítették Páskándiné Sebők Anna Memento 1959 című emlékfilmjét is. /A kolozsvári önálló magyar egyetem felszámolása. Ötven éve történt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

„Tekintettel arra, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrejött a magyar összefogás listája, amelyen közösen szerepelnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jelöltjei, indokoltnak és fontosnak ítélem az elkövetkezendőkben a Magyar Egyeztető Kerekasztal létrehozását” – áll Máté András parlamenti képviselő közleményében. A politikus felkéri az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, valamint a civil szervezetek képviselőit, mérlegeljék ennek az egyeztető kerekasztalnak a létrehozását, ebben valamennyi – politikai és civil – szerveződés képviselőinek ott kell lenniük. /Máté: Magyar Egyeztető Kerekasztalt! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Koalícióba tömörülve lépnek fel Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére a kommunizmust elítélő és vizsgáló intézetek, civil szervezetek a Prágai Nyilatkozat romániai támogatása, valamint a hamarosan parlamenti vitára kerülő új büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása érdekében – tájékoztatott Marius Oprea, a Kommunizmus Romániai Bűntényeit Vizsgáló Intézet igazgatója (IICCR) Bukarestben, a koalíció tagjainak egyeztetése után. Oprea elmondta, a Btk.-t úgy szeretnék módosítani, hogy a kommunista rendszer bűncselekményei emberiesség elleni tetteknek minősüljenek, és ezáltal elévülhetetlenek legyenek, továbbá közösen szeretnének fellépni az olyan törvénytervezetek elfogadásáért, mint például a volt szekus tisztek nyugdíjának csökkentése. Kiemelte, ő maga is részt vesz azon a március 18-án az Európai Parlamentben tartandó nyilvános meghallgatáson, amelyet Tőkés EP-képviselőként szervez a Prágai Nyilatkozat elfogadásáért. Cristian Pirvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint, „ha a nyilatkozat EP-határozattá válna, az alapján a román törvénykezésben számos módosítást lehetne bevezetni, és elkezdődhetne Romániában is a kommunizmus bűnöseinek számonkérése”. Tőkés hangsúlyozta, a Prágai Nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét a fasizmus és kommunizmus viszonylatában, a fasizmus bűnöseihez hasonlóan a kommunizmus bűnöseit is el kell ítélni. Megerősítette: a nyugat-európai politikusok, akárcsak a bukarestiek, lezártnak tekintik a kommunizmus ügyét, ezért szorgalmazta a koalíció létrehozását. Annak tagjai között szerepel többek közt az IICCR, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság, a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet, a Pro Democratia Egyesület és a Társadalmi Dialógus Csoport. Kiábrándítónak nevezte Tőkés László, hogy Traian Basescu államfő nem fogadta őt február 27-i, bukaresti látogatásán, ami nem először fordul elő. Egyben javasolta, hogy az 1989-es események huszadik évfordulójára rendezett temesvári megemlékezést Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu közös védnökségével tartsák. /O. M.: Elítélnék a kommunista bűnösöket. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Fidesz és Tőkés László kölcsönösen részt vesz egymás európai parlamenti kampányában, erről állapodott meg Orbán Viktor Fidesz elnök és Tőkés László erdélyi magyar EP-listavezető március 2-án, Budapesten. Tőkés László a találkozó után tartott sajtótájékoztatón közölte: meghívta Orbán Viktort, hogy jöjjön el Erdélybe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ közös listája mellett kampányolni. A Fidesz elnöke megtiszteltetésnek nevezte a meghívást, és azt kérte, hogy Tőkés László is vegyen részt a Fidesz kampányában. Orbán arra hívta a fel a figyelmet, hogy először lesz egyidőben az EP-választás Erdélyben, a Felvidéken és Magyarországon, ez pedig komoly kihívás és lehetőség is a nemzeti elkötelezettségű erőknek, hogy a mondandójukat, programjukat, mozgásukat „össz-kárpát-medencei magyar politikai akcióvá” alakítsák. Tőkés László szintén arról beszélt, ha nincs is „szupranacionális pártjuk”, de úgy készülnek fel a kampányra, mintha egy pártban volnának a felvidékiek, a magyarországiak és az erdélyiek. Mint mondta, ebben kérte a Fidesz támogatását. A politikus úgy vélte: az egységes magyar európai képviselettel és a határok eljelentéktelenedése folytán „lehetővé válik bizonyos értelemben még Trianonnak a korrekciója” is. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor és Tőkés László is értékelte az EMNT és az RMDSZ nemrégiben kötött megállapodását, amelynek értelmében a két szervezet az romániai EP-választásra létrehozta a „magyar összefogás” listáját, valamint döntöttek egy paritásos alapon működő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakításáról is. /Közösen kampányol Orbán Viktor és Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az RMDSZ havonta kihelyezett frakcióüléseket fog szervezni, amelynek első helyszíne Kovászna megye lesz – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla arról is tájékoztatott, hogy az RMDSZ elkezdte a felkészülést az Európai Parlamenti választásokra. A kormány elfogadta azt a határozatot, amely június 7-ére tűzte ki az EP-választások napját. /Kihelyezett üléseket tartanak az RMDSZ frakciói. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Kolozsvárott tartotta soros megbeszélését az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, amely Markó Béla szövetségi elnök rövid politikai beszámolójával kezdődött, majd a területi elnökök is ismertették a megyékben tapasztalható politikai változásokat. Az RMDSZ hamarosan megkezdi a jelöltjeit támogató aláírások gyűjtését. Az EP választások mellett megtárgyalták az RMDSZ áprilisban sorra kerülő kongresszusának a megszervezését és tartalmi kérdéseit is. /Kampányelőkészületek az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./