Rágalmazásért pereli Tőkés László a román kormányfőt, jövő héten lehet ítélet
Jövő héten dönt a bukaresti első kerületi bíróság abban a rágalmazási perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselő indított Victor Ponta román miniszterelnök ellen – közölte az MTI-vel az ügy hétfői tárgyalása után Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje.
Tőkés László azért fordult bírósághoz, mert a kormányfő februárban azt állította róla és Monica Macovei román néppárti EP-képviselőről, hogy románellenes érdekeket képviselnek, és azok pénzelik őket, akik Románia destabilizálásában érdekeltek.
„Ez jogászi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy hazaárulók" – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette: Tőkés László a rágalmazásáért százezer lejes (6,7 millió forint) erkölcsi kártérítést követelt, amelyet – megítélése esetén – jótékonysági célra fordítana.
Erdély.ma

A Néppárt és az EMNT a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán
December 6-án ülésezett a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF). A Budapesten tartott ülésen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről jelen volt Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő, valamint Sándor Krisztina ügyvezető elnök. Az Erdélyi Magyar Néppártot Zakariás Zoltán alelnök képviselte.
A KMKF ülésének napirendjén kiemelt témaként a jövő évi parlamenti választások, a külhoni magyarok választásokon való regisztrációja és a választás módja szerepeltek. Németh Zsolt külügyi államtitkár a Külügyminisztérium képviseletében rendre értékelte a szomszédos államokkal való viszonyt. Romániával kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt időszakban inkább romlott a két állam közti kapcsolat, és többek közt elítélte a Tőkés László ellen elkezdett, a Románia Csillaga érdemrend visszavonásával kapcsolatos eljárást. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a könnyített honosítási eljárás sikereiről, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választás külhoni magyarokat érintő részleteiről beszélt. Újdonságként kiemelte, hogy azok, akik a jövő évi választásokra feliratkoznak és szavaznak, azoknak a jövőben már nem kell regisztrálniuk a további választásokon való részvételre.
A hozzászólások rendjén Zakariás Zoltán elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több erdélyi magyar állampolgár részt vegyen a jövő évi magyarországi választásokon, hiszen ez alapvető nemzetpolitikai érdek. A Székelyek Nagy Menetelésének sikere arra buzdít, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokra is az együttműködést válasszák az erdélyi politikai pártok – hangsúlyozta.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy idén tízéves az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben e két nemzeti tanács által végzett erőteljes és következetes munka vezetett el oda, hogy ma az erdélyi és kárpát-medencei közbeszédben ily mértékben és egyre növekvő súllyal van jelen az autonómia igénye. Ezt a ma már valós társadalmi igényt kell a politikai szervezeteknek kötelező egyeztetésekkel megfelelő politikai cselekvésre és képviseletre váltani – hangsúlyozta.
Az ülésen elfogadott Állásfoglalásban egyébként a KMKF többek között támogatásáról biztosítja Tőkés Lászlót, akitől a román vezetés megvonná a Románia Csillaga érdemrendet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)

Nyilatkozatháború a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben
Az egyházhoz, az erdélyi néphez és a partiumi keresztényekhez méltatlannak tartott támadások befejezésére szólította fel volt püspökét, Tőkés Lászlót a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése – tájékoztatta a Krónikát Csűry István püspök.
Közölte: a KREK péntek délutáni zárt ülésén állásfoglalást fogalmaztak meg a témában, Tőkés távollétében, melyet csak később hoznak nyilvánosságra.
Felfedett levéltitok
Amint arról a Krónika beszámolt, az európai parlamenti képviselő több alkalommal is kritizálta utódja, Csűry István püspök „RMDSZ-barát” egyházpolitikáját, legutóbbi sajtótájékoztatóján pedig úgy fogalmazott, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület „teljes metamorfózison megy keresztül, hogy alárendelődjön és szolgálja az RMDSZ-t”, az aktuális helyzet pedig a Ceauşescu-rezsimben tapasztalt viszonyokra emlékeztetik.
Nemtetszésének a Csűryhez intézett első, november 26-án keltezett magánlevelében is hangot adott, amelyet azonban a címzett az Esperesek Kollégiumában vitára bocsátott, sőt az arra adott válaszlevelével együtt a világhálóra is feltett. Tőkés ezt második, december 5-i levelében teszi szóvá utódjának, az egyházi közélet alattomos módszerrel történő mérgezésének nevezve kettejük nézeteltérésének „nyilvánossá dagasztását”.
„Csűry püspök nagy valószínűséggel szántszándékkal keresett okot, vagyis ürügyet arra, hogy sértettségét exteriorizálja, vagy még inkább arra, hogy e levél kapcsán nyilvánosan megtámadjon és – úgymond – műbalhét gerjesszen. Feltételezésem szerint ezen cselekménye önigazolásul szolgál – „a legjobb védekezés a támadás” szellemében” – szerepel Tőkés második levelében.
A volt egyházfő ugyanakkor a pénteki közgyűlés előtt a KREK valamennyi, kilenc esperesének levelet küldött, amelyben közölte: Csűrynek írt első levelét nem a nyilvánosságnak szánta, és arra kérte az espereseket, távollétében ne nyissanak vitát az ügyről.
„A püspök úr akárhogyan is interpretálja az esetet, eljárása ellentmond a levéltitok írott és íratlan törvényének. Éppen ezért ezennel határozottan visszautasítom, hogy bizalmammal, illetve levelemmel visszaéljen. (...) Távollétemben különösképpen indokolatlan és tisztességtelen személyemről és álláspontomról nyilvános és hivatalos vitát nyitni” – írta az espereseknek az EP-képviselő.
A közgyűlés ezt figyelmen kívül hagyta és zárt ajtók mögött megtárgyalta az ügyet, 36-26 arányban elfogadva a Tőkés-ellenes állásfoglalást.
Csűry a nyilvános belügyről
„Nem akartam titkolni, de azt sem akartam, hogy mindez a sajtón keresztül folytatódjon” – kommentálta a Krónikának Csűry, aki bevallása szerint az esperesek kollégiumát sem akarta ebbe a „személyes ügybe” belevonni. Annak ellenére, hogy a közte és a Tőkés közötti konfliktus már a nyilvánosság előtt zajlik, bevallása szerint ő még mindig belügyként kezeli ezt a ügyet, emiatt a közgyűlésen elfogadott állásfoglalást egyelőre nem is hozzák nyilvánosságra, annak mintegy kétoldalas szövegét csupán saját egyházi újságukban fogják közölni.
A pontos szöveg hiányában Demeter Szilárd, Tőkés László EP-képviselő erdélyi irodavezetője sem tudott érdemben nyilatkozni. „Ez egy feltehetően obskúrus okokból kirobbantott műbalhé, Csűry István püspök úr valamiért most látta elérkezettnek az időt, hogy leszámoljon püspöki elődjével. Az ilyesfajta "apagyilkosságok" nem szokatlanok a politikában – és nem véletlenül nem egyházpolitikát vagy hitéletet mondok –, most az időzítés is visszatetsző: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének Temesvár 24. évfordulóján talán nem kellene csatlakozni Iliescu elvtárs bábjaihoz a Tőkés László elleni hadjáratban” – kommentálta Demeter Szilárd.
Tőkés László Csűryhez intézett, és a lapunk birtokába jutott leveleiben előbb arra kérte a püspököt, hogy az „ne szolgáltassa ki a román hatalommal lepaktált RMDSZ-nek az egyházat, különösképpen pedig ne rendelje alá a Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-ügyvezető fémjelezte bihari bűnszövetkezet garázdálkodásának”. A lelkipásztorok többsége szerinte ezzel nem ért egyet, hanem „a protestáns-nemzeti irányvonal és hitfelfogás híve”.
A képviselő Csűry válaszát olvasva abbéli gyanújának is hangot adott, mely szerint a személyét ért támadás szerves részét képezi annak a „karaktergyilkos típusú támadássorozatnak, melynek nyilvánvaló célja, hogy kiszorítsák a romániai és a nemzeti politikai-közéleti sakktábláról”.
Utódja ugyanis november 30-i válaszlevelében sajnálatának ad hangot amiatt, hogy Tőkés „ördöginek látja” az RMDSZ és a KREK kapcsolatát. „Azt, amit ön és túlképzett tanácsosai veszélyesnek látnak, pusztán annyi, amennyit minden más párt képviselőitől is elvárunk, hogy az erdélyi magyarságunkat támogassák. Biztosan kellemetlen ebben a helyzetben, hogy az RMDSZ parlamenti képviselete alapján jelentős támogatást biztosít minden egyháznak, miközben a többi párt ilyen téren alig látszik. Hangsúlyozom, hogy minden rágalom ellenére, egyházkerületünk kimondottan ilyen téren működik együtt az érdekszervezetünkkel, egyre erősödő megbecsüléssel” – indokolja egyháza szerepvállalását a jelenlegi püspök.
Csűry lapunknak leszögezte: úgy érzi, hogy az EP-képviselő mindezzel csak bűnbakot keres, amiért politikai pályafutása nem úgy alakul, ahogyan azt szeretné. „Imázsának megromlása nem tőlem indult, én még védtem is az utolsó tartható pontig” – állítja a püspök, emlékeztetve arra, hogy először épp az egyház segítette Tőkést európai parlamenti mandátumhoz, hogy ott „kitapossa az utat” az egyházak pályázati lehetőségeire, majd négy évvel ezelőtt – bevallása szerint – szintén ő szorgalmazta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, hogy fogjon össze az RMDSZ-szel a választáson.
„A református egyház pártpolitikában nem fog részt venni, mióta püspök vagyok, én is kiléptem az RMDSZ köreiből. Az egyháznak ugyanakkor egyfajta érdekképviseleti kötelezettsége is van a romániai magyarság iránt” – vallja Csűry, aki szerint feladataik elvégzésének érdekében ma már nem lehet megkerülni az önkormányzatokat.
Az RMDSZ-hez való – Tőkés szerint baráti – viszonyát azzal magyarázza, hogy a parlamentbe jutott szövetség „ott van a tűz mellett”, gyülekezeti helyek építésével és felújításával támogatja az egyházkerületet, így az is természetes, ha RMDSZ-es politikusok részt vesznek közös ünnepléseiken, ám ajtajuk mindenki előtt nyitott, így bevallása szerint jó kapcsolatot ápol több néppárti politikussal is.
„Minden emberre szükségünk van” – szögezte le Csűry, aki szerint pusztán jó kapcsolatokra törekszik, és hamis az a kép, mely szerint egyháza politizál. „Egyházunk épp akkor térne vissza a kommunista időkbe, ha nem tenne semmit, ha visszazárná magát a templomokba” – válaszolt Tőkésnek Csűry.
Tőkés László 2009-ben mondott le 1990 óta betöltött püspöki tisztségéről, miután teljes mandátumú EP-képviselővé választották. Bár a KREK 2009 novemberében rendezett tisztújító közgyűlése előtt támogatta akkori helyettese püspökké választását, kettejük viszonya később elsősorban az egyházkerületnek az RMDSZ-hez fűződő viszonya miatt romlott meg.
Noha a KREK jelenlegi vezetősége cáfolja, hogy – Tőkés szavaival – „kiszolgáltatta” az egyházat a szövetségnek, tény, hogy az egyházkerület szorosra fűzte kapcsolatát az alakulattal. Ezt bizonyítja, hogy idén kétszer is rendeztek – legutóbb novemberben Nagyszalontán – egyházi-politikai-önkormányzati találkozót a KREK szervezésében, az RMDSZ partiumi polgármestereinek és parlamenti képviselőinek részvételével.
Meg nem erősített hírek szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök a jövő évi EP-választásokra tekintettel már felkérte a reformátusokat az RMDSZ-jelöltek támogatására – sokan ennek egyfajta ellentételezéseként magyarázzák, hogy a november végi SZKT-n Csűry István püspök is átvehette az Ezüstfenyő-díjat.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

.Kövér: a választások megerősítik a nemzet közjogi egyesítését
A magyar Országgyűlés elnöke szerint a jövő évi magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését.
Erről Kövér László (képünkön) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki ülését megnyitva beszélt a Parlamentben. Németh Zsolt külügyi államtitkár a zárt ülés után azt mondta, alapvető nemzeti érdek, hogy minél nagyobb legyen a részvétel a voksoláson. "Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk" - emelte ki a házelnök.
Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában. Hozzátette: a külhoni magyarok által leadott szavazatok nem a mennyiségük, hanem a minőségük okán nyithatnak két vonatkozásban is új fejezetet a magyar politikában. Az egyik új lehetőség, hogy a külhoni magyar szavazatok révén a magyar államnak nem pusztán erkölcsi felhatalmazása, hanem választási legitimációja lesz arra, hogy képviseljen minden magyart, éljen bárhol a világon.
Ez azt jelenti - folytatta a házelnök -, hogy nemzetközi jogi értelemben is megteremtődnek a feltételei annak, hogy a magyar közösségek részügyei egyetlen magyar ügyként legyenek megjeleníthetőek a nemzetközi kapcsolatokban. Kövér László szerint a másik új lehetőség, hogy a külhoni magyarok bevonása a "magyarországi politikai akaratképzésbe" segítheti az itthoni pártpolitikát abban, hogy felszámolja önmagán belül azt a nemzeti tudathasadást, amely 1919 óta jelen van a magyarországi politikai osztály nemzethez való viszonyában.
A magyarországi baloldalt segítheti abban, hogy visszaforduljon nemzetéhez, a liberálisokat segítheti, hogy felélesszék a magyarok nemzeti szabadelvűségét, és a jobboldalnak lehetőséget ad, hogy kiteljesítse politikai hitvallását - fejtette ki. A jövő évi európai parlamenti választásokra utalva azt mondta: nemzetpolitikai szempontból 2014-ben a legfontosabb feladat, hogy a magyar választópolgárok segítségével a Kárpát-medencei magyar képviselet erejét növeljék Brüsszelben.
Böjte Csaba ferences szerzetes, aki előző nap az ötszázezredik külhoni magyarként tette le az állampolgársági esküt a Parlamentben, az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Németh Zsolt külügyi államtitkár az ülés után az MTI-nek úgy nyilatkozott: a jövő évi választás sikeres lebonyolítása a nemzetegyesítés és a honosítás visszaigazolása lehet a külhoni magyarok részéről.
Az államtitkár elmondása szerint az ülésen áttekintették a nemzetpolitika aktuális helyzetét, a honosítás folyamatát és a 2014-es magyarországi parlamenti választás előkészületeit, valamint a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokat. Németh Zsolt a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról azt mondta, hogy az elkövetkező időben akkor lehet sikeres a magyar nemzeti érdekérvényesítés, ha minél erősebb képviseletet sikerül szerezniük a szomszédos országokban és az Európai Parlamentben a legitim politikai szervezeteknek. A határon túli magyarok szempontjából döntő fontosságú, hogy erős Magyarország álljon mögöttük, hiszen egy erős Magyarországnak megnövekszik az érdekérvényesítő képessége a határon túli magyarok tekintetében is - fogalmazott.
A plenáris ülés állásfoglalás elfogadásával zárult. Eszerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma üdvözli, hogy a honosítás és visszahonosítás révén immár 540 ezer honfitárssal, közülük 500 ezer esküt tevő magyar állampolgárral bővült a magyar politikai nemzet. A KMKF tagjainak meggyőződése, hogy a külhoni magyar állampolgárok részvétele a magyarországi választásokon teljessé teszi a magyarság közjogi egységét.
A KMKF kifejezte reményét, hogy a májusi európai parlamenti választások után az erdélyi és a felvidéki magyar képviselet megőrzi vagy erősíti jelenlétét a testületben, és a magyarországi új képviselők is valamennyien az egységes magyar nemzet eszméjének szolgálatát tartják majd szem előtt. Az ülés után a jobbikos Szávay István közölte, hogy nem írták alá az állásfoglalást, mivel az szerintük ismét csak az elszakított magyar közösségek problémáit sorolja, az egyes sérelmek megoldásáról azonban nem tud számot adni.
Krónika (Kolozsvár)

Székelyföld önrendelkezéséről nyílt kiállítás Budapesten
Székelyföld önrendelkezéséről nyílt művészeti kiállítás Az Autonómia Anatómiája címmel december 5-én, csütörtökön Budapesten.
Az eseményen Hámori József, az első Orbán-kormány kulturális minisztere azt mondta, hogy a székelyek autonómiatörekvése olyan össznemzeti ügy, amely mindenkinek kiemelten fontos.
A megnyitón Hámori József, aki a Tisztességes Választásért Alapítvány kuratóriumi tagja is, kiemelte: Sepsiszentgyörgyből érkezett a tárlat, amelyen hét ország 31 művészének 50 alkotása tesz tanúbizonyságot a székelyek autonómiatörekvése mellett. A kiállított alkotások nem a kor divatját követik, hanem egy közösség érzületeit, értékeit akarják megmutatni, olykor meghökkentően, megrázóan kifejezve azt, amit a székelység autonómiaigényéről gondolnak - tette hozzá. Közölte, a székelyek autonómiatörekvése bizonyíték arra, hogy a magyarok képesek az összefogásra.
Azzal kapcsolatban, hogy a kiállítást a 2004-es, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás évfordulóján nyitották meg, Hámori József úgy fogalmazott: jó, hogy december 5-én nem az önmarcangolással, hanem az alkotó erővel, a biztató jövővel foglalkozhatnak. Tiboldi László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke beszédében hangsúlyozta: a székely autonómia a magyar közösség megmaradásának, jövőjének záloga. Magyarország nemzeti kormányának is köszönhető, hogy az emberekben kezd tudatosulni: hiába szabdalták fel a Kárpát-medencét, az egysége megbonthatatlan - mondta.
Emlékeztetett: a székelyek, a végeken élő magyarok az ország őrzői, akik feladatukat tisztességgel ellátták, nem rajtuk múlt, hogy "a határ kiszaladt a lábuk alól", és a szívük mélyén a határ ugyanott húzódik, ahol ezer éve. Tiboldi László megjegyezte: a kiállítás hitelesen mutatja be az autonómia gondolatiságát. A művészetben és az autonómiáért folytatott küzdelemben egyaránt hitre és lélekre van szükség - tette hozzá.
Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi (Budafok-Tétény) polgármester, a székely zászlók kitűzésének kezdeményezője arról beszélt, hogy szerte a Kárpát-medencében a távolságot évszámokban is mérik: fontos dátum 1920, 1940, 1945 és 1989. 2004-ben "már majdnem megérkeztünk", azonban akkor "a kicsinyesség győzött" - vélte. Hozzátette: "a porból újra felálltunk, megráztuk magunkat, és itt vagyunk".
A polgármester kiemelte: hálásnak kell lenni a székelyeknek, mert ők védték a határt, a hazát. A székelyek nincsenek egyedül, hiszen a nemzeti összetartozás nemcsak szóbeszéd, hanem valóság - hangsúlyozta. A székelyek autonómiatörekvése nem hóbort, hanem alapjog - mondta.
A 31 kortárs művész alkotásaiból rendezett kiállítás ötletgazdája Tőkés László európai parlamenti képviselő és Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár volt. A tárlat több városban, összesen öt hónapon keresztül lesz látható.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Új utakon az erdélyi magyarság?
Az idei év két nagy rendezvénye, a március 10-i marosvásárhelyi Székely Szabadság Napja és az október 27-i Székelyek Nagy Menetelése a közéletből való általános kiábrándultság és közöny ellenére látványos, népes tömegmegmozdulással mutatta fel a közakaratot.
Úgy vélem, hogy 2013-ban megfordult valami: az erdélyi magyarság politikai küzdelmét az RMDSZ-en keresztül ellenőrzése alatt tartó és – valljuk be – eredményesen irányító, manipuláló román hatalom elvesztette döntő befolyását.
A román politikumot és a közvéleményt szinte sokkolta, amikor negyedszázad után először szembesült azzal, hogy megdőlt az eddigi RMDSZ-es közreműködéssel kialakult sztereotípia, miszerint Székelyföld területi autonómiáját csak a magyarság kis hányada és azok sokszor szélsőségesnek nevezett alakulatai kérik. Ne feledjük: márciusban az RMDSZ tiltó és eljelentékteleníteni akaró igyekezete ellenére mutatta meg erejét a magyarság (talán kissé a szervezőket is meglepve), most pedig az RMDSZ konzervatív (értsd: román politikumhoz kötődő) szárnyának csendes bojkottja ellenére sikerült egy ilyen látványos rendezvény.
Az EU-szkeptikusabb és radikalizálódó erdélyi magyarság egyre határozottabb fellépést vár el, s ezért hihetetlenül megnőtt az autonómiaharc elkötelezett híveinek a felelőssége! Az RMDSZ roppant nehéz helyzetbe manőverezte saját magát, s most előre menekül: ha nem tud tettekkel válaszolni választópolgárai elvárásaira (autonómiatervezet elkészítése és parlamenti benyújtása, újabb rendezvények (társ)szervezése és ezekben való aktív reszvétel), mindinkább hitelét veszíti. Ha mindezeket megteszi, a román hatalom és közvélemény haragját váltja ki, ki tudja milyen politikai és személyi következményekkel. Ugyanakkor az erdélyi magyarság radikálisabb követeléseit esetleg felvállaló RMDSZ koalíciós kormányalakítási potenciálja a nullához közelítene.
Az autonómiapárti, Kárpát-medencei összmagyar együttműködés híveinek összefogására, együttműködésére nagyobb szükség van, mint valaha. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sikeressége vitathatatlan, a 10 éves munka gyümölcse mostanára beérett, a közélet peremére szorított, sokszor lekezelt civil szervezetből a közélet elfogadott és – ami a legfontosabb – az autonómiaharc leghitelesebb szereplőjévé nőtte ki magát, melyre még nagy feladatok várnak. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) még nem tudott teljesen felnőni a neki szánt, „az erdélyi magyar ügyek zászlóvivője” szerephez, keresi önmagát, a 2014-es romániai és magyarországi választásokkal kapcsolatos szerepvállalása meghatározó lehet jövőjét illetően.
Az egyre nagyobb identitásválsággal küszködő, eljelentéktelenedő Magyar Polgári Párt (MPP) már árnyéka sem valamikori önmagának, nehéz helyzetéért elsősorban önmagát okolhatja. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyar belharc megszüntetése és mielőbbi eredményes lezárása korparancs, mely nem csak a választok egyhangú kérése, hanem az eredményes erdélyi magyar nemzetpolitikai építkezés egyik alapvető kulcskérdése és feltétele.
A jelenleg kétharmados többséggel irányító román kormánykoalíció (USL) gyenge teljesítménye általános elégedetlenséget eredményezett, miközben szinte állandósult a koalíción belüli feszültség, egymásra mutogatás. Az USL-t még egyben tartja a hatalom birtoklása, de a tavaszi EP-választáson már külön indulnak, az őszi államelnök-választáson pedig nagy valószínűséggel a szociáldemokraták önálló elnökjelöltet indítanak, így nyáron bomolhat a koalíció. Victor Ponta jelölésével a PSD megszabadulhat egy harmatgyenge kormányfőtől és egy új kormány alakítása még bizonyos ideig csillapíthatja a mind nagyobb elégedetlenséget. Ugyanakkor az RMDSZ 2012-es kormányra lépését megakadályozó liberálisok (PNL) ejtésével a román hatalom újra kormányba emelheti a szövetséget, ezáltal ellenőrzése alá vonva a legfentősebb erdélyi magyar politikai szereplőt, s így ismét évekre jegelheti az autonómiatörekvéseket; másrészt az RMDSZ hatalmi pozícióban, pénzközelbe jutva javíthat imidzsén.
A hogyan továbbra tulajdonképpen a Nagy Menetelés adta meg a választ. Még inkább be kell vonni az embereket a cselekvésbe, a nagy politikusi beszédek, majd az ezt követő tapsok ideje lejáróban, a helyzetteremtő politika ideje jött el. Az elkövetkező rendezvényeknek, megmozdulásoknak egy jól megtervezett, szakszerűen megszervezett és kivitelezett, a Székelyföld autonómiájáért folytatott harc folyamatának részeként lépcsőzetesen kell egymásba illeszkedniük, összehangolva az önkormányzati (Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés), törvényhozási, külpolitikai fellépésekkel. A székelyföldi románság és az ország közvéleményének a megszólítása, követeléseink, törekvéseink, üzeneteink közérthető, pontos célba juttatása ugyancsak fontos és lényeges. Az 1989 óta eltelt 24 év politikai küzdelmei, különösen a 2007-es EU-csatlakozás óta eltelt időszak arra utalnak, hogy az autonómiaküzdelem sikere elsősorban rajtunk, székely-magyarokon múlik.
Politikai elitünknek persze könnyebb viszonylagos eredménytelenségét, tehetetlenségét, a bátorság és elhivatottság hiányát palástolva mentegetőzni, a többségi románság értetlenségére, a balkáni módszerek használatára, a külpolitikai helyzet alkalmatlanságára hivatkozni. De látnunk kell: csak a határozott, hiteles fellépés, politikai helyzetteremtés vezetett eredményre Európában, és az erdélyi magyarság is ezt értékeli és várja el mindazoktól, akik e közösség szolgálatára vállalkoztak.
Farkas Csaba
A szerző a Székely Nemzeti Tanács alelnöke
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés-ügy – Gál Kinga: Basescu fontolja meg alaposan a lépését
Alaposan fontolja meg Traian Basescu, hogy megfosztja-e Tőkés Lászlót a Románia Csillaga kitüntetéstől csak azért, mert élt a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával – szólította fel a román elnököt az Európai Parlament plenáris ülésén a fideszes EP-képviselő Strasbourgban december 9-én, hétfő este.
Az úgynevezett egyperces felszólalások keretében Gál Kinga felidézte, hogy Tőkés László a romániai forradalomban és rendszerváltásban játszott szerepéért kapta az elismerést, éppen azért, mert 24 évvel ezelőtt nem félt kiállni, hogy hasonlóképpen éljen a szólásszabadság jogával.
„Személye szimbolikus, ezért kitüntetésének elvétele azt jelezné, hogy a jogállam, a jogbiztonság még gyengébb ma Romániában, mint a múlt szellemeinek újraélesztői" – húzta alá a fideszes politikus. Gál Kinga Viviane Reding alapjogi biztost is felszólította, ne engedje, hogy Romániában meghurcolják a szólásszabadságot, visszaállamosítsák az egyházi és közösségi vagyont, és az igazságszolgáltatás révén korlátozzák a jogbiztonságot, fosszanak meg embereket jogaiktól. Tőkés László kitüntetésének visszavonását román kormánypárti képviselők kezdeményezték, mert Tőkés László az idei Tusványoson arról beszélt, hogy Magyarországnak védhatalmi státust kellene vállalnia a romániai magyarság fölött, ahogyan ez Ausztria számára is biztosított a dél-tiroli kisebbség esetében.
Szintén a külhoni magyarokat érintő ügyben szólalt meg egyperces felszólalás keretében Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője.
A novemberben Besztercebánya megye élére megválasztott, „szélsőséges, xenofób, rasszista, a túlnyomó többség szerint fasiszta elveket valló" Marian Kotleba győzelmével kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország szociáldemokrata kormánya nem a szélsőségesek ellen lépett fel, hanem arra buzdította a szlovákokat, hogy menjenek el szavazni, nehogy az egyik megyében magyar vezetőt válasszanak.
„Az ilyen, a kisebbségek elleni diszkriminációra való buzdítás rendkívül veszélyes" – húzta alá Bauer, aki szerint a kormány sorozatosan „szupresszív" intézkedéseket tesz a magyar kisebbséggel szemben.
MTI
Erdély.ma

A kisebbségi jogok számonkéréséért
Az Európai Unió tagállamain is számon kell kérni a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását, ez ne csupán az újonnan csatlakozó országokkal szemben legyen elvárás – hangsúlyozta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Az emberi jogok helyzete a világban 2012-ben és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája című jelentés kapcsán szervezett vitában.
Az RMDSZ politikusa elégedetten nyugtázta, a jelentés arra kéri az uniót, hogy a bővítési folyamat során is követelje meg a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak aktív védelmét, valamint hogy a tagjelölt országok tegyenek lépéseket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén való teljes és tényleges egyenlőségének biztosítása iránt. Sógor szerint sajnálatos az, hogy a tagországok tekintetében az EU nem kéri számon ezeket az intézkedéseket. ,,A tagjelöltek számára ez azt sugallja: csak addig kell figyelniük ezekre a kérdésekre, ameddig csatlakoznak az unióhoz, később akár vissza is vonhatják a nemzeti kisebbségek számára kedvező szabályokat. Sajnos, volt már erre példa, így nem alaptalan az aggodalom” – hívta fel a figyelmet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Össztűz a szupermentességre
A korrupcióellenes küzdelemben érintett intézmények, az igazságügyi szakmai szervezetek és a külföld egyaránt keményen bírálták a képviselőház azon kedd délutáni határozatát, amellyel soron kívül, előzetes vita nélkül módosította a büntető törvénykönyvet, kiiktatva a parlamenti képviselőket, szenátorokat, a szabad foglalkozásúakat és az államfőt a közhivatalnokok sorából, egyes vélemények szerint lehetetlenné téve ezzel, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnügyi vizsgálatot indítson ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén.
A DNA szerint azon honatyákat, akik ellen korrupció vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekmények miatt emeltek vádat, felmenthetik a döntés nyomán, azokat pedig, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, szabadlábra helyezhetik. A korrupcióellenes ügyészség rámutat: a módosítás nyomán sem a honatyák, sem az ügyvédek, sem a közjegyzők, sem a bírósági végrehajtók ellen nem indulhat eljárás korrupció vagy hivatali visszaélés miatt. A DNA emlékeztetett: jelenleg 28 honatya érintett valamilyen formában – vagy azért, mert eljárás zajlik ellene, vagy azért, mert a DNA által emelt vádak alapján elítélték.
A DNA emellett úgy véli, a továbbiakban a helyi választott tisztségviselők is kieshetnek az összeférhetetlenség hatálya alól, ami azt eredményezheti, hogy a polgármesterek nyugodtan a rokonaiknak ítélhetik a közpénzből vagy európai uniós alapokból finanszírozott szerződéseket. Az ügyészség rámutat: a döntés nyomán Románia ellentétbe került az ország által 2002-ben és 2004-ben ratifikált korrupcióellenes egyezményekkel.
Több mint 60 összeférhetetlen helyi elöljáró
Hatvankét helyi elöljáró – 50 polgármester és 11 alpolgármester és egy helyi közgyűlési tag – esetében állapított meg szerdán hivatali összeférhetetlenséget az ANI. Az érintettek Szatmár, Gorj, Teleorman és Galac megyei önkormányzatokat irányítanak. Két polgármester és egy alpolgármester esetében hamis nyilatkozattétel miatt is feljelentést tettek. Az ANI eddig már számos megyei és önkormányzati elöljáró esetében állapított meg összeférhetetlenséget, rendszerint arra hivatkozva, hogy tisztségükkel párhuzamosan tagként képviselték az önkormányzatot az annak alárendelt közhasznú társaságok igazgatótanácsában. Az összeférhetetlenség miatt jogerősen elítélt közhivatalnokok három évig nem tölthetnek be választási tisztséget, súlyos esetben pedig hároméves szabadságvesztéssel sújthatók – miután a képviselőház kedden az ezért kiróható büntetés mértékét két évvel csökkentette.
Horia Georgescu, a közhivatalnokok összeférhetetlenségét vizsgáló ANI vezetője is úgy vélekedett, hogy a Btk. módosítása nyomán a honatyák „szuper mentelmi jogot” kaptak, és a hatóság által 25 honatya ellen folytatott eljárás lehetetlenül el. Georgescu rámutatott: az ország hitelessége jelentős csorbát szenved a döntés nyomán, amely hatályba lépése esetén megingatja a jogállamot.
A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint a képviselőház döntése gyakorlatilag felmenti a kedvezményezetteket a bűnügyi felelősség alól. A testület azt is felrója, hogy bár a hatályos törvények értelműben az igazságszolgáltatást érintő törvénytervezeteket előzetesen véleményeznie kellene, ezt a módosítást nem juttatták el hozzá.
A Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) is kemény hangon elítélte, hogy a Btk. módosítását előzetes egyeztetés, valamint a CSM véleményének kikérése nélkül fogadták el. Rámutatnak: a döntés sérti az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének alkotmányos elvét.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő is bírálta a döntést, újabb államcsínynek nevezve a lépést, amely tíz évvel veti vissza az országot. Jelezte: a módosítást megfontolásra visszaküldi a parlamentnek, ha pedig ugyanebben a formában fogadják el, akkor alkotmánybíróságon támadja meg. A módosítást egyébként 266 képviselő szavazta meg (123 PSD-s, 73 PNL-s, 2 PDL-s, 21 PPDD-s, 16 RMDSZ-es, 16 kisebbségi, 11 PC-s és 4 független). Ellene 32-en voksoltak (29 PDL-s, 1 PPDD-s, 1 PC-s és 1független).
Cristian Rădulescu, az ellenzéki Demokrata-liberális párt (PDL) elnöke tegnap közölte: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a Btk.-módosítást.
Kemény külföldi feddések
A Btk.-módosítás kemény reakciót váltott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége részéről, amely leszögezte: a törvény előtti egyenlőség a demokrácia egyik alapelve. A külképviselet szerdai közleményében úgy vélekedett, a lépés eltávolodást jelent az átláthatóság és a jogállamiság elvétől, és elriaszthatja a beruházókat, ami negatív kihatással lesz az ország gazdaságára. Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője szerint minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak, az EU ugyanakkor majd a januári igazságügyi jelentésben nyilvánít konkrét véleményt.
A német nagykövetség fontosnak nevezte, hogy a korrupcióellenes hatóságok és az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működhessen. Martin Harris, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete aggodalmának adott hangot a döntés miatt, mondván: az ANI és a DNA a romániai közélet reformjának motorja. A holland nagykövetség is reagált: szerdai közleményében jelezte, aggodalommal értesült a Btk. módosításáról, és várja a fejleményeket. Mint ismeretes, Hollandia többek között arra hivatkozva utasítja el Románia schengeni csatlakozását, hogy nem történt elegendő, kellőképpen alapos és visszafordíthatatlan intézkedés a korrupció visszaszorítására.
RMDSZ: továbbra is vizsgálódhat a DNA és az ANI
Nem ért ugyanakkor egyet az aggodalmakkal Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. A honatya szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a képviselőház tulajdonképpen csak helyreállította a korábbi állapotokat, amelyeket Monica Macovei volt demokrata-liberális párti (PDL) igazságügy-miniszter – jelenlegi EP-képviselő – miniszteri mandátuma idején „felbolygatott”, egy kalap alá véve a közalkalmazottakat, a bírákat és a képviselőket. Rámutatott: a Macovei-féle módosítás előtt külön cikkelyek határozták meg a Btk.-ban, hogy melyek a közhivatalok, és ki minősül közalkalmazottnak. „Utóbbi alatt az értendő, aki valamely közhivatal fizetett alkalmazottjaként közhivatalnoki karriert fut be” – mutatott rá a képviselő.
Márton szerint a keddi döntés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a közalkalmazottakra érvényes jogszabály alapján vizsgálják majd, hanem a honatyák jogállását rögzítő, sajátos törvény alapján, amely rögzíti, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek, milyen esetek esnek az ANI működéséről szóló törvény hatálya alá. „Már eleve ez a jogszabály is rögzíti, hogy a képviselői és szenátori jogállás összeegyeztethetetlen a közhivatalnoki tisztséggel, kivéve, ha kormánytagságról van szó” – mutatott rá Márton, hozzátéve: hasonlóan rendelkezik az alkotmány is.
Szerinte egy honatyát már csak azért sem lehet egy kalap alá venni egy helyi választott képviselővel, mivel előbbiek nem döntenek arról, hogy konkrétan kivel kell bizonyos esetekben szerződést kötni, csupán törvényeket hoznak. Ezen tevékenység során pedig gyakran kell lobbizni azért, hogy valamilyen jogszabályt elfogadjon a ház. „Amíg azonban mindenkit egy kalap alá vettek, egyes bírák úgy is értelmezhették, hogy amikor egy háromszéki képviselő a Kovászna megyei hátrányos helyzetűek megsegítését elősegítő törvény mellett érvel, akkor a saját érdekében jár el” – hangoztatta Márton.
Elítéltek egy PSD-s képviselőt
Jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Nicolae Vasilescu PSD-s parlamenti képviselőt. A honatya ellen befolyással üzérkedés miatt emelt vádat a DNA. A vádak szerint Vasilescu tettestársaival együtt kétmillió lejt követelt egy építkezési cégtől annak fejében, hogy közbenjárjon a Konstanca megyei önkormányzatnál annak érdekében, hogy a megye öt önkormányzata kifizesse az általuk elvégzett munkálatok nyomán felhalmozott adósságait. A DNA egyébként szerdán kikérte az Európai Parlamenttől a PNL-s Ovidiu Silaghit, aki idén szeptemberben került az európai törvényhozásba. Silaghi ellen még közlekedési miniszter korában merültek fel korrupciós vádak.
Máté András, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője is hasonlóan vélekedik. Lapunknak szerdán elmondta: a keddi döntést szerinte az is indokolja, hogy az alkotmánybíróság 2013-ban elfogadott 81-es számú határozatában is emlékeztet arra, hogy egy képviselő vagy egy szenátor nem láthat el közfeladatot. „A parlament tagjainak a státusa nem egyenlő a közalkalmazottakéval, hiszen utóbbiak szerződéses viszonyban állnak, fizetésért dolgoznak, és különféle pótlékokat kapnak, például a ledolgozott szolgálati időért. A képviselők viszont meghatározott ideg, négyéves mandátumuk időtartama alatt látják el feladatukat, és nem fizetést, hanem illetményt kapnak” – mutatott rá Máté. Hozzátette: egy közalkalmazottat elbocsátani is nehezebb, mivel új állást kell felajánlani neki, míg egy honatya mandátumának megszűntével nem kap automatikusan új mandátumot.
Máté azt is cáfolta, hogy a honatyák ezáltal kikerülnének a DNA és az ANI joghatósága alól. „Ahogy eddig sem voltunk közalkalmazottak, mégis vizsgálódhatott a képviselők és szenátorok ügyében a DNA és az ANI is, úgy ez most sem változik. „Aki bűnös, az ezután is kerüljön börtönbe. A képviselők jogállását szabályozó törvényben is szerepel az összeférhetetlenség és az érdek-összeférhetetlenség, aminek a kivizsgálása az ANI hatásköre” – mutatott rá Máté. „Traian Băsescu, Angela Merkel vagy Orbán Viktor sem köztisztviselő, hanem állami vezető. Két különböző dologról van szó” – hangoztatta Máté.
Mint arról beszámoltunk, Máté Andrást korábban összeférhetetlenség miatt feljelentette az ANI, arra hivatkozva, hogy kilenc és fél hónapig feleségét alkalmazta képviselői irodájában. A legfőbb ügyészség szeptemberben emelt vádat ellene. Máté ugyanakkor alaptalannak nevezte a vádakat, akkor is arra hivatkozva, hogy a törvény a közalkalmazottakra vonatkozik, ő pedig parlamenti képviselőként nem tartozik ebbe a kategóriába.
Egyébként eddig sem minden esetben végezhette zavartalanul a dolgát az igazságszolgáltatás, még akkor sem, ha a DNA vizsgálódott az ügyükben: a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni korrupciógyanú és a Victor Paul Dobre egykori közigazgatási miniszter elleni, az államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán elkövetett törvénytelenségekről szóló vádak ügyében nem indulhatott eljárás, mivel a képviselőház ehhez nem járult hozzá.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Az MPP bizakodással várja az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokat
Bizakodással várja a Magyar Polgári Párt (MPP) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) folytatandó tárgyalásokat a magyar-magyar együttműködésről, amelynek nem csak az európai parlamenti választásokról kell szólnia – jelentette ki Biró Zsolt, az MPP elnöke.
Biró Zsolt a csütörtöki székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóját követően az MTI-nek elmondta: bízik benne, hogy mihamarabb sor kerül az RMDSZ-szel tervezett megbeszélésre. „Nagyon fontos a tárgyalások mielőbbi elkezdése, hiszen sok párbeszédre van szükség a kölcsönös bizalomerősítésre" – mondta. A 2014-es európai parlamenti választásokat illetően az MPP a magyar-magyar együttműködést szorgalmazza – tette hozzá.
Aláhúzta: vannak olyan nemzeti ügyek – mint például az autonómia -, amelyekről konszenzust kell kialakítaniuk a romániai magyar pártoknak. Mint mondta, az RMDSZ december közepére ígérte a székelyföldi területi autonómiatervezet közvitára bocsátását, és erről is egyeztetni akarnak. Emlékeztetett, hogy az MPP 2008 óta mindig a magyar-magyar együttműködést szorgalmazta választásokkor. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi EP-választáson magyar koalíciót is létre lehet hozni annak a veszélye nélkül, hogy emelkedjen a bejutási küszöb, ezért az MPP közös listában gondolkodik. Biró szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia azt a „merev" és „arrogáns" álláspontját, miszerint a jelöltek csak RMDSZ-színekben indulhatnak. A Tőkés László védnöksége alatt álló Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP) vonatkozó kérdésre Biró Zsolt hangsúlyozta, hogy első körben az RMDSZ-szel akarnak tárgyalni.
A politikus kitért a korrupcióval vádolt MPP-s Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármesterre, akit szerdán jogerősen felmentett a román legfelső bíróság, miután első fokon négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Biró elmondta: bebizonyosodott, hogy a volt elöljáró politikai csatározások áldozata lett, és elvárja az RMDSZ és az EMNP politikusaitól, hogy bocsánatot kérjenek, miután már a jogerős bírósági ítélet előtt bűnösnek kiáltották ki.
MTI
Erdély.ma

A takarítás ránk hárul
Aktuális témák körüljárása, illetve a politikai viszonyrendszerekben történő eligazodás mellett az esztendő történéseinek összegzésére tett kísérletet Simon Judit, aki az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort kérdezte – ünnepi terveire is kitérve – kolozsvári dolgozószobájában.
- Közelednek az év utolsó napjai. Mennyire lesz az idén más a karácsony Kelemen Hunoréknál, hogy baba van a családban?
- Tavaly ilyenkor még nem tudtam, hogy idén Hannával együtt ünnepelünk. Természetesen most is állítunk fát, de ebből ő még nem sokat fog érteni.
- Kolozsváron vagy Karcfalván tölti az ünnepeket?
- Itt is, ott is. Karácsony estén Kolozsvárott, utána megyünk haza Csíkba. Ha az ember többlaki, több helyen kell jelen lenni ünnepeken is.
- Lehet RMDSZ elnökként magánember utcán, bevásárlóközpontban, vendéglőben?
- Mindig igyekeztem megőrizni a normális életvitelt, de az ember nem tud eltekinteni attól, hogy jó néhány éve megismerik, akárhová megy. Ráköszönnek, megállítják, megnézik. Ehhez hozzá kell szokni, el kell fogadni, ez ezzel jár. Aki politikusként az ilyesmit nem tudja elfogadni, megszokni, az ilyen helyzeteket kezelni, annak megkeserítik az életét az ilyen pillanatok.
- Valamikor szerették Önt összehasonlítani Markó Bélával. Akkor azt mondta, más ember, más vezető. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján milyen elnöknek tekinti magát?
- Az embernek nehéz saját magáról beszélnie, én sem szeretem magamat jellemezni. Igen, más vagyok, mint Markó Béla, ő is más, mint Domokos Géza volt, ha csak az RMDSZ elnökeit nézzük. És ez a világon a legtermészetesebb, még az ikrek is különböznek, mi pedig még ikrek sem vagyunk Markó Bélával. Az biztos, sok mindenről hasonló módon gondolkodunk. Ha egy prioritáslistát kellene készíteni, akkor rengeteg olyasmi kerülne egymás mellé, ami azt mutatná, sok kérdésben hasonlóan gondolkodunk. Vannak kérdések, amelyeket másképpen látunk árnyalataiban vagy lényegében is, de ez is természetes. A stílusunk is más, az idők is változtak, ezért a politikai vezetésben is új megoldásokat kellett keresni, az új helyzetekben ugyanis nem mindig hatékonyak a régi megoldások. Ez nem jelenti azt, hogy az ember megtagadja azt, ami előtte volt. Ez lenne a legnagyobb butaság. Mindig azt próbáltam kihozni magamból, amit a legjobbnak tartok.
Nem vagyok az az ember, aki gyorsan dönt, többnyire nem is szeretem azokat a helyzeteket, amikor valamire rögtön azt kell mondani, hogy fehér vagy fekete, igen vagy nem. Azt szeretem, ha egy kérdést körbejárhatok.
Ez a politikában nem mindig jó, mert vannak helyzetek, amikor azonnal kell dönteni, ezt is meg lehet tanulni. De nem vagyok annak a híve, hogy nem lehet még egy napot várni, aludni egyet rá, körüljárni. Ilyen szempontból, úgy gondolom, megfontolt ember vagyok. Hogy mennyire kiegyensúlyozott, jó vagy rossz, nem tudom, de hogy megfontolt, azt bátran állíthatom.
- A közelmúlt olyan helyzetet hozott, mintha az RMDSZ nemcsak Bukarestben, de Budapesten is ellenzéki szerepbe kényszerült volna. Újabban viszont úgy látszik, Orbán Viktor belátta, az RMDSZ-szel kell elsősorban tárgyalnia. Hogyan tudta meggyőzni a kormányfőt?
- Orbánt elsősorban a számok győzték meg. Ezek 2012-ben két alkalommal is egyértelműen üzentek. Orbán pragmatikus ember, racionálisan gondolkodó politikus, aki látta, hogy Erdélyben minden erőfeszítés ellenére sem Szász Jenő, sem Tőkés László nem tudta, nem tudja lenullázni az RMDSZ-t, és bármennyit fektettek ebbe a projektbe, az sorozatosan megbukott. Elsősorban az erdélyi magyarságnak az akarata győzte őt meg, persze nekünk is voltak beszélgetéseink. Ezek egy része négyszemközt zajlott, máskor mindkét oldalon többen voltunk. E beszélgetések mindig őszinték voltak. Nem mindig kellemesek, de sosem sepertük a szőnyeg alá a problémákat. Nem tettünk úgy, mintha nem tudnánk arról, mi történt tegnap, tegnapelőtt. Minden kapcsolat lényege: ha nem is értünk egyet, legyünk őszinték. Az ilyen politikai viszonyokban is fontos a szókimondás. Ha nem vagy őszinte, előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy nincs valóság amögött, amit mondtál. Ez a típusú párbeszéd hozta meg az eredmények mellett a változást – ha változásról beszélünk –, amit ma vannak, akik irritáltan, mások megnyugodva vesznek tudomásul.
Nekem az elmúlt években a magyarországi politikai vezetők közül, a Jobbikot és a DK-t kivéve mindenkivel volt és van kapcsolatom, rendszeresen találkozunk. Ezeket én nem rejtegetem, ezután sem fogom.
A nyáron az LMP-vel volt találkozónk, többször találkoztam Bajnaival, Mesterházyval is beszélgettem, Semjén Zsolttal és Orbán Viktorral is. A legnagyobb butaság lenne, ha az erdélyi politikát kizárólag úgy szemlélnénk, hogy csak egy magyarországi párttal lehet jó viszonya. Vagy úgy tekintenénk az erdélyi magyar politikára, hogy valakihez lecsatlakozik, utánfutója lesz valamelyik magyarországi politikai pártnak. Nem ez a helyes út, a helyes viszony köztünk.
- Megtörtént a kiegyezés a magyar kormány, illetve a Fidesz és az RMDSZ között?
- Kiegyezésről nem beszélhetünk. Arról lehet beszélni, hogy a viszonyunk javult, változott. És ennek nagymértékben az az oka, hogy ők látják, tudják, érzik, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen Erdélyben.
Ha nemzetpolitikát akarsz hatékonyan megtervezni, akkor az RMDSZ-t nincs hogy megkerüld Romániában, nincs hogy olyan pártokra, politikusokra építs, akik autón kívül mást nem tudnak vezetni, egy jó vacsorán túl mást nem tudnak megszervezni.
- Mit hoz a politikai konyhára ez a közeledés?
- Az erdélyi magyar közösség érdekképviseletét kell ellátnunk és ehhez eszközöket, partnereket kell keresni. Az elmúlt három és fél esztendőben a Fidesz-KDNP kormánytól az RMDSZ, az RMDSZ közeli alapítványok nem kaptak semmiféle támogatást. Nem kértünk és nem kaptunk. Ez akkor sem változott, amikor a viszonyunk Orbánnal javult és 2013-ban gyakran találkoztunk. Minden találkozási lehetőséget kihasználtunk. Most Orbán éppen Bukarestben volt, jelezték, hogy találkozzunk. Amikor én voltam Budapesten, akkor is találkoztunk. Ilyen szempontból ez valóban változás, de nem jelenti azt, hogy a támogatáspolitikát valaki újragondolta volna. Voltak kérdések, amikben nem értettünk egyet, legalábbis úgy tűnt.
Például székelyzászló ügyben nekem egy magyarországi kormánypolitikussal volt egy kis csörtém, amikor azt mondtam, ha még egyszer így megsegítenek, akkor végünk van. Legyenek szívesek, szóljanak, amikor segíteni akarnak, hogy kapaszkodjunk meg. Nagyokat nyilatkozni lehet Budapesten, de a problémákat nekünk kell megoldanunk, a takarítás ránk hárul.
Akik irritáltan nézik, hogy a dolgok változnak, ezeket nem akarják észrevenni. Voltak olyan kérdések is, amikor úgy éreztük, következetesen kiállnak. Például a MOGYE ügyét mindig szóba hozták a magyar politikusok. Más helyzetekben is bírtuk a kormány mellett a magyarországi pártok nagy többségének a támogatását: a régiós átalakításokkal, a decentralizációval, a nagy meneteléssel kapcsolatosan. Szeretném, ha eljutnánk egy olyan pontra, hogy a Magyarországon kívüli magyar közösségekkel kapcsolatos ügyek, a nemzetpolitika Magyarországon ne belpolitikai háborúk tárgya legyen. Amikor egymást próbálják lenyomni, vagy egymást próbálják legyőzni, ne azzal foglalkozzanak, hogy minket használjanak bokszzsáknak. A Máért zárónyilatkozatának az elfogadása ilyen szempontból azt mutatja, talán el lehet oda jutni. Nem ez az első Máért nyilatkozat, amit mindenki aláírt. Volt olyan újságíró, aki úgy mutatta be, hogy most megtörtént a csoda, mások szerint a katasztrófa. Rengeteg olyan dokumentum volt, amit mindenki aláírt, de úgy látom, ahogy közelednek a választások, a csodák és a katasztrófák gyakrabban kerülnek az asztalra. A kormányoldal elfogadta az MSZP javaslatait, más javaslatokat az ellenzék fogadott el, végül összeállt egy olyan szöveg, amellyel kapcsolatban lehet kifogásokat emelni, de mindenki aláírta. Részint ne az RMDSZ-en kérjék számon, hogy miért írta alá mindenki, másrészt az is érdekes, hogy vannak újságírók, akik ránk haragszanak, amiért a Fidesz kétharmaddal nyert, illetve amiért megint nyerésre áll.
Időnkét azt látom, a saját tökéletlenségüket is ránk vetítik, illetve ilyen kövérlászlói csőlátásból próbálnak mindent nézni, ami soha nem viszi a dolgokat előre, mindegy, kinek a szemére van téve a másfél colos cső.
- Az EP-választások is benne vannak a pakliban? Az SZKT-n azt mondta, az RMDSZ senkivel nem fog össze, csak szövetségi tagok indulhatnak a listáján. Mit szólt ehhez Orbán Viktor?
- Semmit. Én a magyar kormány részéről nem éreztem nyomást, hogy mit kellene tenni az EP-választásokkal kapcsolatban. Orbánnak korábban is elmondtam, meg kell őriznünk a képviseletünket, s ezzel ő egyetértett. Másrészt jó ideje hangoztatom, hogy a 2012-es történéseken nem fogjuk egykönnyen túltenni magunkat, és RMDSZ-identitás alatt fogunk indulni. Ő nem kérte tőlem, hogy ne így legyen, nem kérte, hogy Tőkéssel, meg nem tudom még kivel, mit kezdjünk. Ilyen szempontból tiszta és egyértelmű volt minden találkozónk. E pillanatban Tőkés teljesen más pályán van, de ez nem a mi problémánk. A mi problémánk az, hogy a választásokon úgy szerepeljünk, hogy a képviseletet tudjuk megőrizni. Tudjuk, két-három ember az öt-hatszáz képviselőt számláló testületben nem olyan szám, ami radikálisan változtatni tud a dolgokon, de ha ott van két-három emberünk, akik következetes álláspontot képviselnek, a nehéz diót is föl lehet törni. A nemzeti kisebbségek jövőjéről beszélek, és az EU viszonyáról ehhez a kérdéshez. Az erdélyi vagy a felvidéki magyarság kérdését, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek kérdését az európai politikában ma magyar kérdésként megjeleníteni nem vezet eredményre. De úgy, mint európai ügy, a sok másik nemzeti közösséggel az Északi-tengertől, az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig eredményes lehet, és erre előbb-utóbb oda kell figyeljen az Unió. Az a kérdés, hogy nekünk ott kell-e lenni, csak egyféleképpen válaszolható meg. Ebben a pillanatban kizártnak tartom azt, hogy feladjuk az RMDSZ identitását, kizártnak tartom, hogy olyan ember, aki más pályára lépett, akivel a kölcsönös bizalom teljes egészében hiányzik, azzal tudjunk bármiféle együttműködést elképzelni. Bármilyen más megoldás lehetséges az RMDSZ listán belül.
- Itthon kétharmados többség mellett nem könnyű ellenzékben politizálni. Felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások. Ugyanakkor a rossz nyelvek azt mondják, ezekkel a PSD szeretné megmutatni a macskát az RMDSZ-nek, mintegy előkészítve akár a közös kormányzást az EP választások után. Mit mond Ön erre?
- Most már lassan 72 százalékkal állunk szembe. Az én részemről úgy néz ki a dolog, hogy nincs helyzet. És amikor nincs helyzet, úgy tenni, mintha lenne, az részemről nem indokolt. Az újságírók, az elemzők szabadabbak a politikushoz képest, mert nincs felelősségük. Kimondják, leírják, holnap mást mondanak, mást írnak, mondhatják: megváltozott a széljárás. Én ezt nem engedhetem meg magamnak. E pillanatban van egy működőképes koalíció, egymást nyesik, szeretik, utálják, szurkálják, piszkálják, bírálják, ami nem egyedülálló a koalíciók történetében. Románia az elmúlt 24 évben ehhez szokott hozzá. Azt a látszatott kelteni, hogy mindig békés koalíciók vezették az országot és most hirtelen nagy viták vannak, nem felel meg a valóságnak.
Szerintem még jó ideig együtt marad ez a koalíció, és ameddig nincs helyzet, nem akarok spekulációkba bocsátkozni.
A magyarellenes hangulattal az a helyzet, hogy volt már sokkal erősebb is. Már a mi kormányzásunk idején, 2009 végétől 2012 áprilisáig az USL folyamatosan magyarellenes hangulatot keltett. Számításból vagy meggyőződésből, az más kérdés. Volt, aki meggyőződésből magyarellenes, volt, aki számításból tette, de ez nem azóta van, amióta kormányra kerültek, hiszen már 2010-ben, 2011-ben erős megnyilatkozásaik voltak. Egyes jelek azt mutatják, az USL-n belül is van néhány szolgálatos politikus, aki ezzel foglalkozik, míg a vezető politikusok egy része nem magyarellenes. Súlyosabb gond, hogy a magyarellenességre, a megszerzett jogok visszanyirbálására, a megfélemlítésre, az erődemonstrációra nem a parlamentet használják. Más intézményeket használnak a magyarellenes ügyekre: a rendőrséget, az igazságszolgáltatás egyik-másik részét. A titkosszolgálat egyik tisztje időnként ámokfutásba kezd. Utóbbi kész röhej, mert ha a titkosszolgálat valakit meg akar figyelni, nem bunkó tisztekkel végezteti, aki üldözőbe veszi a politikusokat Csíkszeredában egy telefonnal és egy szappantartó fényképezőgéppel. Az igazságszolgáltatásban olyan döntéseket hoznak, amelyek sem a törvény szellemével, sem a betűjével nem összeegyeztethetőek. Kiforgatják a diszkriminációs dolgokat, csorbítják a nyelvhasználatot, a szimbólumhasználatot. S ha bírálod az igazságszolgáltatást, azt mondják, befolyásolni akarod, hatni akarsz rá politikusként, ha pedig nem bírálod, akkor elfogadod, az az igazság. Nem tudom elfogadni, hogy az igazságszolgáltatás mindig az igazságot mondja ki, hanem azt mondom – Varga Gábor esetében ez nyilvánvaló –, hogy van egy döntés, s azt alkalmazzák.
Az igazságszolgáltatás döntéseit az állam alkalmazza, de ez nem jelenti azt, hogy e döntések az igazságról szólnak.
Ilyen értelemben egy perverz átalakulását látom a kisebbségellenes stratégiáknak. Ez a legaggasztóbb. Egyébként a Demokrata Pártban is vannak olyan politikusok, akik mélyen magyarellenesek, és vannak olyanok, akik mindig tisztességesebben viszonyultak, és vannak, akik megváltoztak. Boc a Bibliára tett kézzel megesküdött, hogy a magyarokkal többet soha. Másnap koalícióra léptünk, együtt kormányoztunk és ma Kolozsváron úgy szervezzük meg a magyar napokat, hogy nincs semmiféle akadálya a polgármesteri hivatal részéről. Valószínű, ez annak is köszönhető, hogy együtt dolgoztunk, ismer bennünket. Másrészt itt van Marosvásárhely, ahol egy modern funarióta polgármester vezeti a várost, akinek az a jó magyar ember, aki lehajtott fejjel ül, nem kér, nem mond semmit, de azt is csendben teszi. Kiszorítja a város központjából, sőt a városon kívülre tolja a magyar napokat, mert számára ez csak úgy működhet, ha a magyar és a román kulturális programok egymásba folynak. A PSD-ben, a PNL-ben is van ilyen is, olyan is. Ez a történet az elmúlt 23 esztendőben, bár változott, mindig attól is függött, hogy melyik román párt volt ellenzékben és melyik kormányon.
- Milyen következményei lehetnek a decentralizációnak? Kell-e tartani attól, hogy míg a székelyföldi megyék, települések erősödnek, Erdély többi része és a Partium gyengül?
- Nem fog gyengülni Erdély és a Partium, minden önkormányzat erősödni fog. Erdélyben és Partiumban is kapnak hatásköröket az önkormányzatok. A Székelyföld, Erdély és a Partium szembeállítása szerintem kontraproduktív, szerencsétlen dolog. Sokat járok az országban, és nem az a tapasztalatom, hogy ettől szenvednének bármelyik részen az emberek. Az biztos, hogy a Partiumban a 2012-es választásokon nagyobbak voltak a veszteségeink úgy, hogy több szavazatot kaptunk, mint négy évvel azelőtt. Nem minden négy évben lesz USL, nem minden négy évben lesz olyan helyzet, hogy akkora felhajtóerővel bír egy párt, egy koalíció, hogy olyan mértékben változtat a belső politikai arányokon, mint 2012-ben. Ha Szatmárnémetiben az önkormányzati választásokon elveszítettük a várost és a megyét úgy, hogy abszolút számokban több szavazatot kaptunk, mint 2008-ban, az ennek a felhajtóerőnek köszönhető. Ez 2016-ban megfordulhat, lehet egy más helyzet, akkor azok az önkormányzatok erősek lesznek, amelyeket reményeink szerint mi vezetünk. A liberális párt nem viselkedett korrektül. Mert amikor rájuk nem volt szükség, mi csak megállapodtunk velük, korrekt megyei viszonyt alakítottunk ki, miközben a PDL-vel kormányoztunk. Ezt is el tudtuk fogadtatni. A korrekt viszonyulás az, hogy amikor fordul a kerék – az életben, a politikában fordul a kerék –, akkor ők is ugyanígy próbáljanak viszonyulni hozzánk, de nem tették meg. Ennek sok oka van, de nem fog így maradni a világ végéig.
A decentralizáció jó, mi 23 éven át folyamatosan kértük, s amikor lehetett, tettünk is érte. Nem elég mély ez a decentralizáció, de mélyebb, mint bármelyik eddigi kezdeményezés.
A pénzügyi részben nem volt meg az áttörés, a következő lépés az kell legyen, hogy ez is megtörténjen. Az o

Sike Lajos: Rugdalózás helyett
Brüsszel, még pontosabban a Európai Parlament jó iskola lehet minden kelet-európai politikusnak, különösen azoknak, akik megtapasztalták a tekintélyuralmat és saját bőrükön érezhették a totalitárius rendszer embersanyargató módszereit. Jó iskola lehet elsősorban is abban, hogy a többpárti demokrácia alapja a konszenzust kereső párbeszéd, vagyis a megegyezés, nem pedig a konfrontáció, ha úgy tetszik: szabadságharc. Mert akivel megegyeztem, azzal – ha még sokat vitatkozunk is – együtt dolgozhatunk, akit viszont harcolva győzök le, az minden lehetőséget és eszközt megragad, hogy visszaüssön.
A romániai rendszerváltás szikrája – ahogy Tőkés Lászlót nevezni szoktuk – már hét éve ott ül az Európai Parlament széksoraiban, így feltételezhetjük, hogy annyi más mellett ezt is megtanulta, hisz annak az iskolának a hetedik osztályában már messze nem az alapjait tanulják az illemtannak, sokkal inkább a viselkedési szokások, megnyilatkozások társadalmi hatásait. Vagy mégsem?
Annyi más korábbi „szabadságharcos” botránya mellett itt most elsősorban a legutóbbit idézzük fel.
Többek között azt írja az utódjának, Csűry István püspöknek címzett levélben: ”Kérlek, Egyházunkat ne szolgáltasd ki a román hatalommal lepaktált RMDSZ- nek, különösen ne rendeld alá a Szabó Ödön fémjelezte bihari bűnszövetkezet garázdálkodásának”. Tőkés László azt az RMDSZ-t pocskondiázza, amelynek éveken át tiszteletbeli elnöke volt, amely megalapítása után huszonöt évvel is az erdélyi magyarság (szavazatokkal mért) mintegy kilencven százalékának bizalmát élvezi, s amely már több esetben nyilvánosan megvédte őt a román hatalommal szemben (amelyikkel Tőkés állítása szerint lepaktált). Legutóbb éppen a kitüntetésének visszavonásával kapcsolatos gyalázatos eljárás okán emelték fel a szavukat Kelemen Hunorék! Vagy Brüsszel olyan messze van Bukaresthez és Kolozsvárhoz, hogy galambpostával sem jutott el hozzá a hír, miközben Csűry István püspök Ezüstfenyő-díjjal való RMDSZ-es kitüntetése másodpercek alatt tudomására jutott?
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi püspöke egyebek mellett ezt válaszolja elődje levelére: ”Tisztelettel kérem, ha egyházkerületünk javát kívánja szolgálni, engedjen bennünket békén dolgozni, mi sem zavarjuk Önt”. Az esperesek tanácsának javaslatára összeült egyházkerületi közgyűlés nemcsak, hogy Csűry püspök mellé állt, de Tőkés László magatartását az egyházhoz méltatlannak nevezte!
Az elmúlt néhány évben inkább Budapest, mint az erdélyi magyarság szolgálatában jeleskedő volt püspök ”bűnszövetkezet”, ”lepaktált” és hasonló címkézéseiből, akárcsak korábban, most is kisüt: mennyire irigyli, hogy nem az ő nevéhez fűződnek akár olyan „apróságok” is, mint az, hogy az RMDSZ mintegy harminc javaslata bekerült a decentralizációs törvénybe, s ezek többségükben olyan javaslatok, amelyek az autonómia fontos elemei lehetnek. Csak sajnálni lehet, hogy nem veszi észre: a sorozatos rugdalózások és botrányok (nem kevésbé az erdélyi magyarság új pártocskák útján történő megosztásában játszott dicstelen szerepe miatt!) mennyire megkoptatták a rendszerváltás utáni években sokáig fénylő nevét és népszerűségét Erdélyben. S ezt nem lehet újabb rugdalózásokkal és dühös címkézésekkel helyreállítani. Bármennyire is szeretné, Budapestről még legkevésbé.
Ennek következménye, hogy az RMDSZ újabban nem kívánja felvenni az EP-jelöltjei közé. A lista első helyéről meg éppen nem lehet szó. De ha a volt püspök annyira bízik önmagában és úgy gondolja, hogy változatlanul százezrek támogatják, akkor elfogadhatná a negyedik vagy ötödik helyet is. Soha jobb alkalom, hogy makacsul bebizonyítsa: még most is tömegeket tud befolyásolni, hogy csak azért is megmutatja, ki a legény a gáton, és drága erdélyi magyar népéért a konszenzus-keresés jegyében is együtt tud működni az érdekeltekkel.
maszol.ro

Kelemen: az RMDSZ nem köt koalíciót más pártokkal
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Nyárádszeredába kihe- lyezett csütörtök délutáni küldöttgyűlése megszavazta a megyei alapszabályzatot és a Brassai Zsombor megyei elnök által javasolt ügyvezető elnököt, Kovács Levente politológust.
A több mint 200 fős testület Winkler Gyulát és Vincze Lórántot jelölte a jövő májusi európai parlamenti listára, de elhangzott, hogy január 30-ig másokat is lehet jelölni. A listáról a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) februári ülésén döntenek.
Tóth Sándor házigazda, Nyárádszereda polgármestere üdvözölte a megjelenteket, és azt kívánta: legyen ez a küldöttgyűlés mérföldkő, egy új korszak kezdete az RMDSZ életében. A tanácskozáson jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy eljött a pillanat, amikor el kell számolni a sikerekkel és kudarcokkal. Hangsúlyozta, hogy olyan körülmények között, amikor a hatalom folyamatosan korlátozni próbálja a kisebbségi jogokat, visszaszorítani próbálja az anyanyelvhasználatot, tiltja a magyarság szimbólumainak a használatát, nehéz a jogainkért harcolni, de ugyanolyan nehéz megvédeni a már kiharcolt jogokat. Eredménynek nevezte, hogy a készülő alkotmányba sikerült bevinni azt, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, bekerülhet ugyanakkor a kisebbségi szimbólumok használata, valamint a kulturális autonómia.
A küldöttgyűlés visszatérő témája a jövő évi európai parlamenti választások volt; a felszólalók hangsúlyozták, hogy erről fog szólni a következő időszak. Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ saját jele alatt indul, nem köt koalíciót más pártokkal, csak olyan emberekkel, akik azt gondolják, „ott kell lenni, ahol rólunk is döntenek”.
Brassai Zsombor megyei elnök is a 2014-es európai parlamenti választások fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az EP-választásokon Maros megye jelöltjének megfelelő helyen kell szerepelnie a listán, hiszen „Maros megye erős. Elértük, hogy számon tartanak és számítanak ránk (…), de jelen kell lenni Brüsszelben is”.
A küldöttgyűlésen jelen volt a csíki területi RMDSZ, illetve a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke, mindketten az összefogás fontosságát hangsúlyozták, amely nemcsak Székelyföldet, de a szórványt is erősíti.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

13.
Aljasságból jeles
Mélyebbre már aligha süllyedhet a romániai törvényhozás, mint ahová a keddi nap után került. A parlament eddig sem tartozott azon intézmények közé, amelyek iránt a lakosság túl nagy bizalmat táplált volna – de az már az aljasság netovábbja, amit a büntető törvénykönyv módosítása során elműveltek a honatyák: a köztisztviselők meghatározásának változtatása révén ugyanis már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért.
A törvényhozók tehát a törvény fölé helyezték magukat, az így elnyert „szupermentelem” pedig gyakorlatilag szabad utat jelent a lopásnak, korrupciónak. És nem csupán az államfő és köre állítja ezt, hanem az érintett igazságszolgáltatási szervek: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség, a korrupcióellenes ügyészség, a legfelsőbb bíróság, valamint az ellenzéki, de még a kormányhoz közel álló sajtó is. Nem csoda hát, ha a módosítás kiütötte a biztosítékot Európában és a nagyvilágban is: az Egyesült Államok képviselője a befektetők elriasztásáról beszélt, szokatlanul gyorsan és élesen reagáltak az európai országok nagykövetei – tegnap Németország, Hollandia, Franciaország diplomatái kértek magyarázatot a képviselőház jogi bizottságának tagjaitól –, de az Európai Bizottság is jelezte, hogy figyelemmel követi a módosításokat, mi több, Pontáék nagy barátja, Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője is rossz döntésnek és óriási visszalépésnek minősítette a bukaresti parlament lépését. Ezen reakciók pedig meglehetősen egyértelműen jelzik: nem ideológiai, politikai kérdésről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a romániai törvényhozók eszközökben nem válogatva próbálják menteni irhájukat a korrupcióellenes hatóságok elől. És ha mindez önmagában nem volna elég felháborító, keserűen kell azt is tudomásul vennünk, hogy az erdélyi magyarok szavazatai segítségével parlamentbe jutott RMDSZ-es képviselők aktívan részt vettek eme szégyenteljes döntésben, hiszen egyöntetűen megszavazták azokat a változtatásokat, amelyek ellen tiltakozik most a civilizált világ. Vajon ez miben szolgálja a magyar közösség érdekeit? Vajon ezért oly fontos a bukaresti jelenlét, melyről oly sok szó esik választások előtt?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EP-választások: összefog az RMDSZ és az MKP
Közös kampányrendezvényeket tervez a jövő évi európai parlamenti választások alkalmával a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és az RMDSZ – többek között erről egyeztetett csütörtökön Nagyváradon Csáky Pál, a felvidéki párt elnökségi tagja és az RMDSZ helyi képviselete.
„Mindkét párt hasonló cipőben jár. Ott kell lennünk, bármilyen kifogásunk is van az európai bürokráciával szemben” – mondta a volt szlovákiai kormányfő-helyettes (képünkön). A közös kampányrendezvények mellett a kért párt programjait is össze akarja hangolni, hogy utána Brüsszelben is együttműködhessenek. Az eddigi tapasztalat alapján úgy vélik, az elbukott kisebbségvédelemre vonatkozó polgári kezdeményezést meg kell ismételni, és ehhez másokat is meg lehet nyerni.
A sajtótájékoztatón a jövő évi szlovákiai elnökválasztás is szóba került, hiszen a MKP most először indít saját jelöltet. „Azért tartom fontosnak, hogy magyarok magyarokra szavazzanak, mert látom, hogy a többségi nemzet részéről egy sor nem hangzik el arról, hogyan képzelik el a mi helyzetünket államalkotóként Szlovákiában, vagy akár Romániában. Amíg nincs ilyen kínálat a többség részéről, addig magunknak kell megszervezni, nekünk kell megmondani, miről szóljon az életünk. Ilyen vonatkozásban az érdekérvényesítés és önszerveződés létfontosságú” – magyarázta Csáky, aki pártját erősebbnek érzi a szlovák-magyar vegyes pártnál.
Rámutatott, a Hídnak főleg azokon a vidékeken van támogatottsága, ahol megindult egyfajta asszimilációs folyamat, olyannyira, hogy a népszámlálás során többen „kassainak” vagy „pozsonyinak” vallották nemzetiségüket, miközben az MKP általában a magyarabb vidékeken erősebb.
Csáky Pál egyébként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által létrehozott Polgári Kör meghívására érkezett a partiumi városba, hogy bemutassa a Csend és lélek című könyvét, melyben tájékoztatása szerint két témát boncolgat. „Egyrészt a felvidéki magyar sorsokról szól, hogy az emberek meglássák magukat benne, rádöbbenjenek arra, milyen helyzetekben élhetünk és kerülhetünk. Másik része esszéket tartalmaz helyzetünkről, múltunkról és jelenünkről. Arról, hogy nem szabad asszimilálódni, mert látom, hogy a felvidéki magyarok számára pedig a legnagyobb probléma a tudati zűrzavar” – magyarázta.
Szerinte emiatt is rossz Szlovákiában a vegyes párt, amelyik a többségi fejjel való gondolkodást szorgalmazza, holott az épp a beolvadást pártolja. „A többségi szlovák politikát régóta ismerem. Két csoportra osztható, az egyik gyorsabban, durvább eszközökkel akar minket asszimilálni, a másik toleránsabb, azt mondja, hogy majd az idő elvégzi. Ha ezt elfogadom, akkor elfogadom azt, hogy a magyar közösségnek előbb-utóbb vége. Ezt nem akarom” – szögezte le Csáky Pál, aki ilyen körülmények valószínűtlen tartja, hogy az EP-választásokon összefogjanak a Híddal.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László nem osztozna az EP-pénzen
A házasságuk alatt szerzett javak négyötödét követeli Tőkés László a volt püspök és felesége között zajló vagyonmegosztási perben, amelyben szerdán másodszor halasztottak Nagyváradon. A válást tavaly mondták ki az európai parlamenti képviselő és potenciális képviselőjelölt hibájából.
Piaci áron több mint háromszázezer euró összértékű ingatlan és ingóság a tárgya a Tőkés László és felesége közötti vagyonmegosztási pernek, amelyben szerdán másodszor halasztottak a nagyváradi bíróságon.
A keresetet az európai parlamenti képviselő (és potenciális képviselőjelölt) nyújtotta be, aki bírósági úton a házasságuk alatt szerzett vagyon négyötödét követeli magának. Legfőbb érve az, hogy a per tárgyát képező javakat kizárólag a felperes jövedelméből vásárolták a férj hibájából kimondott 2012-es válásukig.
Tőkés László és Joó Edit huszonöt évig tartó házassága a nagyváradi táblabíróság honlapja szerint 2012. szeptember 27-én bomlott fel jogerősen, hosszas pereskedés után. A válást a férj hibájából mondta ki a bíróság. A válókeresetet Joó Edit nyújtotta be a nagyváradi bíróságra 2010 márciusában, többek között férje állítólagos hűtlenségére hivatkozva. A 2011 februárjában születetett ítélet mindkét fél hibájából mondta ki a válást, ám Joó Edit a nagyváradi táblabíróságon fellebbezett.
A birtokunkban lévő periratok szerint Tőkés László ügyvédje a családi törvénykönyvre és egy 1954-es dekrétumra hivatkozik. E jogszabályok szerint a házasság alatt szerzett vagyon nem egyenlő módon oszlik meg a felek között a válás után, ha valamelyikük – okiratok hiányában tanúk segítségével – bizonyítani tudja, hogy bizonyos javak megszerzéséhez nagyobb mértékben járult hozzá a házastársánál. Az EP-képviselő hat tanút hív segítségül igaza bizonyítására.
Három ház, két telek, Jakobovits-festmények
A per tárgya két nagyváradi és egy gyantai ház, két nagyváradi beltelek és Jakobovits Miklós tíz festménye. Utóbbi műalkotások összértékét a volt püspök ötezer euró „körülire” becsüli. Vélhetően ötezer eurónál kisebb összegre, mert ha ennél nagyobb értéknél lenne szó, a festményeknek a törvény szerint szerepelniük kellene az EP-képviselő vagyonnyilatkozatában. Megnéztük: a vagyonnyilatkozatban az ingatlanok igen, de a műalkotások nem szerepelnek.
Tőkés szerint a szóban forgó javak mindegyikét kizárólag a férj jövedelméből vásárolták a házasságuk alatt. Ennek ellenére – mint fogalmaz: elvi okokból – azt javasolja a bíróságnak, hogy az ingatlanok egyötöde az alperest illesse meg. Így felajánlja Joó Editnek a 160 ezer lejre becsült nagyváradi, Fő utcai (Republicii) utcai házat. Ez az egyetlen egyébként a perelt javak közül, amely amúgy is a volt feleség nevére volt íratva. („Akkor még bíztam a tisztességében és hűségében” – jegyzi meg Tőkés a keresetben.)
Tőkés azzal érvel: házasságuk ideje alatt a feleségének csak „ritkán és ideiglenesen” volt munkahelyből származó jövedelme. „Visszaélve a Partiumi Keresztény Egyetemnél betöltött tisztségemmel 2002-ben kapott állást az intézménynél, amelynek jelenleg is az alkalmazottja” – magyarázza a bíráknak. Hozzáteszi, hogy jövedelmeik között óriási különbségek voltak, a felesége jobbára „zsebpénzként” kezelte a saját fizetését.
Úgy tudjuk, hogy a vagyonmegosztási perben azért halasztották el a szerdára kitűzött tárgyalást, mert Tőkés László védőügyvédje nem jelent meg a bíróságon. Kolozsi Árpád ezt pénteken nem kívánta kommentálni a maszol.ro-nak. Azt mondta, nincs felhatalmazva arra, hogy a perről részleteket hozzon nyilvánosságra. Lapunk megkereste Joó Editet is, aki jelenleg külföldön tartózkodik, és hazatérése előtt nem kívánt nyilatkozni a perről.
Házvásár biztosításból
Az ingatlanok közül a 200 ezer eurós forgalmi értékű Kórház utcai ház története a legérdekesebb, amelyben jelenleg az EP-képviselő volt felesége lakik. Ezt ugyanis abból a pénzből vásárolták 1993-ban, amit a férj egy biztosítótól kapott 1990-ben, amikor autóbaleset érte Magyarországon. Tőkés szerint ez sima ügy, ugyanis a családi törvénykönyv 31. cikkelye szerint a biztosítási pénzen vagy az összegből vásárolt javakon válás esetén nem osztoznak a volt házastársak. Ugyanakkor fenntartja, hogy a lakás felújítására utólag költött százezer euró is az EP-képviselői fizetéséből származott.
Külön története van a Jakobovits-festményeknek. Ezeket a kereset szerint a férj vásárolta meg a tavaly elhunyt képzőművésztől. Ám Tőkés László figyelmezteti a bíróságot: tudomása szerint szétköltözésük után a volt neje rábeszélte Jakobovits Miklóst, hogy dedikálja neki a tíz festményt, mert így adományként kapott személyes vagyontárgyaknak tekinthetők. „Ám én iratokkal és a képzőművész rokonaiknak tanúvallomásaival be tudom bizonyítani, hogy a műalkotásokat az én pénzemből vásároltuk” – olvasható a keresetben.
Ingatlanok pénzadományból
Joó Edit válasziratában kifejti: a házasságuk alatt szerzett javak 50 százalékára tart igényt. A Fő utcai házról leszögezi, hogy végrendeletben íratta rá egykori tulajdonosa 2006-ban, és ezt a közjegyzővel hitelesített testamentummal bizonyítani is tudja. Azt azonban maga is elismeri, hogy előbb egy eltartási szerződést, majd – szintén 2006-ban – adásvételi előszerződést kötöttek a volt tulajdonossal, akinek 27500 lejt ki is fizettek. Ám Joó Edith szerint Tőkés László legfennebb ennek az összegnek a felére tarthat igényt, a végrendelet ugyanis felülírja a többi szerződést.
A festményekről megjegyzi: valóban szó esett arról házasságuk idején, hogy megvásárolják ezeket a képzőművésztől. Ám Jakobovits Miklós végül úgy döntött, hogy Joó Editnek adományozza műveit, hálából azért, mert a Tőkés család sok vevőt szerzett számára. Az adományozást a festmények hátlapján található dedikálások tanúsítják. Joó Edit egyébként furcsállja, hogy volt férje ötezer euróra becsüli a műalkotások értékét, szerinte a valós összeg ennél sokkal kisebb.
A Kórház utcai házról azt állítja: nem igaz az, hogy a volt férje biztosítási összegéből vásárolták meg az ingatlant. Szerinte a biztosító annak idején csak a magyar államnak fizetett, mert a felperes egy kormányőrségi autóban ülve szenvedett balesetet. A többi ingatlanról kijelenti: Tőkés László megfeledkezik arról, hogy a megvásárlásukhoz szükséges összegek egy részét az 1989 után kapott különböző pénzadományokból fedezte a család.
Joó Edit a válasziratban elismeri: Tőkés Lászlónak valóban jelentős jövedelme volt európai parlamenti képviselőként, ám ennek nagy részét képviselői irodáinak fenntartására és utazásokra költötte, a pénzből a család keveset látott, és ingatlanvásárlások fedezésére sem volt elég. Joó Edit ennek bizonyítására mellékelte volt férjének azt – a válóperükben is idézett – levelét, amelyben Tőkés közli: nem hajlandó hazaadni a fizetését. Az alperes szerinte a család nem látott semmit a püspöki fizetésből sem, mert a férj úgy ítélte meg, hogy feleségének nincs erkölcsi alapja ezt elvárni tőle.
Joó Edit emlékezteti a bírákat arra, hogy egy ideig már csak azért sem lehetett munkahelye, mert három gyereket kellett felnevelnie. „Nem állítható, hogy semmilyen hozzájárulásom nem volt a közös vagyon megszerzéséhez. A hozzájárulásom ugyanis nem csak pénzben mérhető” – szögezi le az alperes.
Válasz a válaszra
A volt feleség válasziratára Tőkés válaszolt. Fenntartja, hogy a biztosítótól nem csak a magyar állam, hanem jómaga is kapott pénzt a baleset után. „A biztosítási szerződés nyilvánvalóan nem csak a gépkocsiban keletkezett esetleges kárról, hanem a benne ülőkről is szólt” – érvel a bíráknak.
A Fő utcai ingatlan esetében pedig pontosít: a ház szerinte a felesége tulajdonába nem a végrendelet, hanem az eltartási szerződés révén került, amelyet telekkönyveztek is. Leszögezi azt is: a testamentum nem írhatja felül ezt a szerződést.
Demeter szerint a közszereplő nem közpréda. „Ha Tőkés László politikai tevékenységét akarja valaki kifogásolni, állunk elébe, ez a vagyonmegosztási per azonban az európai parlamenti képviselőre, a feleségére és az ügyvédeikre tartozik” – reagált a maszol.ro-nak Tőkés László sajtófelelőse. Demeter Szilárd úgy véli, a közszereplő nem közpréda: van egy bizonyos határ, amit az újságírónak nem lenne szabad átlépni. Szerinte a vagyonmegosztásról szóló írás időzítése nem véletlen, ugyanis szombaton ünnepli megalakulásának tízéves évfordulóját Kolozsváron a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Másrészt Demeter szerint az írás arról is hivatott elterelni a figyelmet, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója is megszavazta kedden azokat a Btk.-módosításokat, amelyek élénk belpolitikai vitát váltottak ki és nemzetközi visszhangjuk is volt.
Cs. P. T.
maszol.ro

Tőkés kitüntetése – Tőkés László az 1989-es temesvári népfelkelés hőseinek ajánlotta fel kitüntetését
Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt temesvári lelkész Temesvár 1989-es forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlotta fel december 15-én, vasárnap, a népfelkelés 24. évfordulóján a Románia Csillaga kitüntetést, amelyre méltatlannak találta őt az érdemrend többnyire kormány közeli személyiségekből álló becsületbírósága.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a szervezet temesvári irodájában rendezett sajtóértekezleten jelentette be, hogy megalakult az 1989-es Temesvári Emlékbizottság, amely a temesvári református parókia elől indult, a kommunista diktatúra bukását eredményező népfelkelés jövő évi, 25. jubileumi emlékévének rendezvényeit készíti elő.
Tőkés László jelképesen átadta a Románia Csillaga érdemrendet az újonnan alakult emlékbizottságnak. Hozzátette: ha valaki vissza akarja venni a kitüntetést, „jöjjön érte Temesvárra".
Az emlékbizottság névsora – Tőkés Lászlóén kívül – 12 olyan személy nevét tartalmazza, akik már a népfelkelés kirobbanása előtt is kiálltak a kommunista diktatúrával szembeszegülő református lelkész mellett.
Az emlékbizottság tagjainak közös célja az igazságtétel előmozdítása, a 24 éve indult rendszerváltozás folytatása és a forradalom „ellopásának" megakadályozása – hangoztatta Tőkés László, hozzátéve, hogy a névsor nyitott és a jövőben bővülni fog.
1989 december 15-én a Ceausescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László temesvári lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg. A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez másnap a többségi románság is csatlakozott, így a református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés.
A fellázadt Temesvár 1989-ben csaknem egy hétig egymaga dacolt fegyvertelenül a Ceausescu-diktatúra megtorlásával, amíg az ország többi részére is átterjedt a népfelkelés. Ez idő alatt 73 ember életét vesztette, csaknem 300 pedig megsebesült a sortüzekben és mintegy nyolcszáz tüntetőt börtönbe zártak.
Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát. Visszavonását Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjaiból és a párthoz közel álló személyiségekből álló becsületbíróság novemberben méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrendre. A testület előterjesztése alapján az államfő bocsáthat ki rendeletet az EP-képviselő kitüntetésének visszavonásáról, ezt azonban Traian Basescu eddig nem tette meg.
MTI
Erdély.ma

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
A Ceausescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés 24. évfordulóján Tőkés László volt temesvári lelkipásztor egy sajtótájékoztató keretében bejelentette az 1989-es Temesvári Emlékbizottság megalakulását. Ezen alkalomból Temesváron, a forradalom kitörésének első és szimbolikus helyszínén ma, 2013. december 15-én a tőle jogtalanul elvitatott Románia Csillaga érdemrendet az Emlékbizottságnak adományozta.
Tőkés László N Y I L A T K O Z A T A
„Meddig sántikáltok kétfelé?” – szegezi nekünk a helyzet- és lelkiismeret-vizsgálatra késztető kérdést Illés próféta, majd pedig ugyanő rögtön el is igazít bizonytalankodásunkban ekképpen: „Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baál, kövessétek azt” (1.Kir 18,21).
A próféta szavával hangzik egybe Krisztus tanítása: „Senki sem szolgálhat két Úrnak… Nem szolgálhatok Istennek és a Mammonnak” (Mt. 6,24).
Mammon a Pénz, Baál a Hatalom bálványa, illetve jelképe a Szentírásban. Az Isten- és emberellenes diktatúrák pénzzel és hatalommal tartották uralmuk alatt a lelkeket. Ceausescu idejében inkább a zsarnoki megfélemlítés tartották fogságban őket, utóbb, a posztkommunizmus időszakában pedig az anyagiak, az érdekek, a korrupció vették át a hatalom szerepét.
Mindkettőtől meg kell szabadulnunk – immár végérvényesen. A kommunista önkényuralom bukásához vezető temesvári felkelés 24. évfordulóján azáltal emlékezünk hitelesen, és akkor maradunk hűek temesvári református gyülekezetünkhöz – egykori önmagunkhoz –, valamint a szabadságért életüket feláldozó vagy kockáztató Temesvár népéhez, hogyha az emberi uralommal szemben Isten előtt hajlunk meg, és az ő igazságához ragaszkodunk – azonképpen, amiként Péter és apostoltársai tesznek bizonyságot erről: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Csel. 5,29). 1898 szent várakozásokkal teli adventjében nekünk is ez volt az igei jelmondatunk és meggyőződésünk, amikor a kollaboráns püspöki önkénnyel, valamint az ateista Ceausescu-rezsimmel bátran szembeszállunk református közösségünkben.
Egy egészen friss közvéleménykutatás felmérése szerint országunk polgárainak közel a fele úgy ítéli, hogy a kommunizmus jobb volt Románia számára, mint ami utána következett. A felmérés sokkoló adatai arra vallanak, hogy – bibliai szóhasználattal élve – Románia népe „kétfelé sántikál” a kommunista múlt és a demokratikusnak nevezett jelen között. Ez ügyben még az sem igazán jelenthet vigaszt, hogy a kommunizmus iránt nosztalgiát és illúziókat táplálók aránya Erdélyben az országos átlagnál alacsonyabb (44,4–43,1), míg Partiumban és Bánságban „csupán” 36,2%.
Viszonylagosan jobb temesközi–partiumi regionális eredményeink az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás folytatására és beteljesítésére indítanak bennünket. Más szóval: jövőnket az 1989-es alapokra kell helyeznünk, hogy a keservesen megszenvedett múltat, a Kondukátor sötét korát senkinek ne legyen oka visszasírnia.
Vaclav Havel véleménye szerint egy második rendszerváltozásra van szükség: a kommunizmus után a posztkommunizmust is meg kell buktatni a volt szovjet tábor országaiban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tegnap tartott 10. évfordulóján mi is egy új rendszerváltozás mellett foglaltunk állást. A romániai kommunista visszarendeződés körülményei között ennek szükségessége: nyilvánvaló.
Az EMNT tegnapi ünnepi ülésén 1989 jövő évi 25. évfordulójára jubileumi emlékévet hirdetett. Ezzel együtt a temesvári felkelés egykori kiváltói – résztvevői és részesei – megalakították az 1989-es Temesvári Emlékbizottságot (lásd tagjainak névsorát mellékelve). Közös célunk az – melyben minden bizonnyal valamennyi romániai rendszerváltoztató erő és szervezet osztozik –, hogy ne hagyjuk ellopni a forradalmat, és a múlttal való szembenézés, valamint az igazság kimondása és az igazságtétel előmozdítása révén is továbblendítsük a 24 évvel ezelőtt elkezdődött demokratikus rendszerváltozás folytatását.
Európai szinten ugyanezeket a célokat és feladatokat vallja a magáénak az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja. A szomszédos Magyarországon viszont mostanság van megalakulóban a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
A rendszerváltozásnak kisebbségpolitikai, nemzetiségi téren is végbe kell mennie. A temesvári románok, magyarok, németek, szerbek, a különböző etnikai és vallási közösségek 1989 Szabadító Karácsonyán való összefogása arra figyelmeztet, hogy a romániai demokrácia próbaköve és – egyik –fokmérője a kisebbségi közösségek jogainak és egyenrangúságának biztosítása.
A „Steaua României” / Románia Csillaga érdemrend visszavonásának szándéka körül kialakult botrányos helyzettel kapcsolatban, találóan állapítja meg Borbély Zsolt politológus, hogy ez ügyben „az egész erdélyi magyarság áll a román hatalom célkeresztjében”. Az érdemrend becsületbíróságának múlt havi döntése vonatkozásában egyik román forradalmi harcos pedig ezt írta telefonüzenetében: „Minthogyha 1989 decemberében volnánk” („Parcă suntem în decembrie 1989”). Nem kétséges, hogy a Victor Ponta-féle neokommunista, álliberális kormány – miként az elmúlt negyed században mások is: nemcsak a magyaroktól, hanem Temesvár népétől akarja „ellopni” az 1989-es forradalmat, vagy legalábbis elvitatni és lekicsinyíteni az abban játszott, meghatározó szerepüket.
Válaszképpen ezekre a törekvésekre, ezennel Temesvár forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlom fel jelképes formában a Románia Csillaga lovagi érdemrendemet, mellyel a Tismăneanu-jelentést kezdeményező, a kommunista diktatúrát elítélő Traian Băsescu államelnök tüntetett volt ki, 2009 decemberében. A magas kitüntetéssel együtt méltán megilleti őket egész Románia elismerése.
Küszöbön álló Emlékévünk központi gondolata: az Igazság és békesség. Ésaiás próféta hirdeti, hogy: „Lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké” (És. 32,17). – Igazság- és szabadságharcunkat azért kell folytatnunk, hogy a kommunizmus visszahúzó örökségétől megszabadulva, végre igazi békességben és biztonságban élhessen országunk népe, és mi, magyarok is itthon érezhessük magunkat Erdélyben.
Temesvár, 2013. december 15.
Tőkés László
1989-es Temesvári Emlékbizottság
Tőkés László
Balaton Zoltán
Borbély Imre
Borbély Zsolt Attila
Gazda Árpád
Kabai József
Kincses Előd
Mátyus Ernő
Molnár János
Sepsy Béla
Sükösd Antal
Teleki László
Tolnay István

Koszorúzás a temesvári forradalom 24. évfordulóján
A temesvár-belvárosi református egyházközségnek otthont adó templom és bérpalota falán márványtáblák hirdetik, négy nyelven: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom – 1989. XII. 15.” Az előző esztendők hagyományához híven, az 1989-es decemberi forradalom kirobbantásában cselekvően részt vett temesvári református gyülekezet tagjai december 15-én, a vasárnapi istentisztelet után megkoszorúzták a forradalom emléktábláit. A 24. esztendővel ezelőtti sorsfordító eseményekről Fazakas Csaba református esperes emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy a közösségnek a megtartó ereje ma is egy lényeges tényező, hiszen akárcsak 1989-ben, ennek a közösségnek ma is óriási az ereje. A református gyülekezet és az egyházmegye mellett az RMDSZ helyezte el koszorúját a forradalom emléktáblájánál.
Két órával később megérkezett Temesvárra az 1989-es forradalom vezéralakja, Tőkés László EP-képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Új Ezredév református egyházközség képviselői társaságában koszorúzta meg a forradalom kirobbanásáról megemlékező márványtáblát. „Azt szokás mondani, hogy ellopták a temesvári forradalmat – mondta rövid beszédében Tőkés László. – Nemrégen is azt vitatták, hogy Iasi-ból indult-e a rendszerváltozás vagy Temesvárról. Ez a két tábla világosan bizonyítja, hogy innen indult a temesvári népfelkelés. Már csak azért is ide kellett jönnünk, hogy ezt jelenlétünkkel és koszorúinkkal is megerősítsük. Ezt tette a temesvári református gyülekezet ezelőtt egy órával, amikor szintén elhelyezte koszorúit az emléktábláknál. Ennek kapcsán fontos tudatosítani, hogy az egyháznak milyen fontos közéleti szerepe volt és lehet ma is. 1989-ben a rendszerváltozás elindításában volt fontos szerepünk itt Temesváron. Hódolat és elismerés a gyülekezetnek, Temesvár népének, románoknak, magyaroknak németeknek, szerbeknek, zsidóknak, cigányoknak, mindenféle vallásnak és nemzetiségnek. 2003-ban pedig a szatmárnémeti Láncos templomban voltunk együtt, amikor a magyar autonómia mellett álltunk ki. Ha ez volt egy társadalmi rendszerváltozás kezdete, az egy nemzetiségi kisebbségpolitikai rendszerváltozás kezdete lett.” Vasárnap délután Tőkés László EP-képviselő részvételével a temesvári forradalom első áldozatának tekintett Újvárossy Ernő sírját is megkoszorúzták a Rusu Şirianu utcai temetőben.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Fidesz és RMDSZ viszonya: közeledés vagy „bedarálás?”
Felzúdulást keltett a romániai magyar nyilvánosság egy részében az a tény, hogy az RMDSZ az EMNP-hez és az MPP-hez hasonlóan részt vett a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székely menetelésen.
Ezáltal pedig – szerintük – feladta az eddigi, „mérsékelt", „megfontolt" politikát, amellyel eddig operált a bukaresti parlamentben, és csatlakozott a „radikálisok" táborához, átvéve retorikájukat, és – ugyancsak szerintük – ezzel veszélybe sodorva mind az eddig a kis lépések politikájával elért megvalósításokat, mind a további eredmények lehetőségét. (Systemcritic.blogspot.ro) Ebből az említett oldal hangadói azt a következtetést vonták le, hogy a magyar kormánynak – konkrétan pedig a Fidesznek – a „nacionalista székelyföldi kiskirályok nyomására" sikerült „bedarálnia" az RMDSZ-t, amely a budapesti támogatás reményében lemondott önállóságáról, és a továbbiakban Budapestről kapja majd az utasításokat.
Tény, hogy az utóbbi időben mintha valamelyest fölengedett volna a Fidesz és az RMDSZ közötti, meglehetősen fagyos viszony, a budapesti kormány lényegesen békülékenyebb hangon tárgyal a szövetség képviselőivel. Ebben budapesti részről bizonyára az is szerepet játszik, hogy – bár létjogosultságát annyiban bizonyította, hogy a magyar választópolgárok egy része voksaival legitimálta – az RMDSZ-szel szemben álló politikai oldal eddig nem tudott jelentősebb sikereket elérni.
Az RMDSZ tehát nehezen megkerülhető tényező, a romániai magyar közösség egyetlen parlamenti pártja, amely – bár ellenzékben van – bizonyos, középszintű pozíciókban még mindig részt vesz a kormány munkájában is. Ilyen körülmények között nem lehet nem partnernek tekinteni. Az RMDSZ részéről tapasztalható hangnemváltás egyrészt az ellenzéki létnek tudható be, hiszen kormánytényezőként mindig könnyebb magasabb lóról tárgyalni, illetve a kormánypártként elérhető eredmények lehetőségével kecsegtetni a polgárokat, és indokolni a kompromisszumokat.
A kétharmados bukaresti kormány által gerjesztett magyarellenes hangulat, illetve a területi képviselői által foganatosított magyarellenes intézkedések ugyanakkor annyira fogékonnyá tették a polgárokat az RMDSZ-en kívüli pártok és szervezetek autonomista retorikájára, hogy saját hitelességének megőrzése érdekében lépnie kellett. Ha nem vesz részt a civil szervezetként nyilvántartott SZNT által szervezett demonstráción, azzal csak erősítette volna az ellenzéke által sugallt képet, miszerint a lehetséges kormányszereplés jelentette anyagi haszon reményében nem hajlandó határozottan kiállni a magyar ügyek mellett.
Másrészt a jelenlegi helyzet azt mutatja: a kis lépések politikájával, a saját külpolitika feladásával, bukaresti irodákban lezajlott háttértárgyalások útján, jelentős kompromisszumokkal elért eredmények nem visszafordíthatatlanok, a kialkudott, de alkotmányosan, illetve egy kisebbségi törvényben explicite kodifikálatlan jogok bizonytalanok. Tehát érdemes megpróbálni a parlamenti eszközök mellett más, a zsarolási potenciált erősítő és a külföld figyelmét is fölkeltő eszközök, utcai megmozdulások és egyéb demonstrációk útján is nyomást gyakorolni a kormányra. Ez már csak azért is jó lehet az RMDSZ szempontjából, mert vélhetően arra számít, hogy általa elszívhatja a levegőt politikai riválisai elől.
Hogy azonban a Fidesz–RMDSZ-közeledés nem tart ott, hogy Budapestről irányítanák a szövetséget, az is jelzi, hogy Kelemen Hunor kijelentette: nem lépnek koalícióra az EP-választások előtt a másik két magyar párttal, és nem hajlandóak ismét a listájukon szerepeltetni Tőkés Lászlót. (Holott tény: hogy 2009-ben Tőkés húzónévként szerepelt a szövetség listáján, elsősorban a szövetségnek volt jó, hiszen ezáltal tudta rajta kívül még két képviselőjét bejuttatni az európai törvényhozásba. Ha külön indulnak, akkor előfordulhat, hogy csak egy, vagy egyetlen képviselője sem lenne az erdélyi magyarságnak az EP-ben.) Az RMDSZ tehát megőrizte önállóságát, mindamellett, hogy a jelek szerint immár nem olyan fagyos a Fidesszel fenntartott viszonya, mint korábban.
Amúgy azokról a vádakról, miszerint mostantól Budapestről „diktálnak" az RMDSZ-nek, érdemes megjegyezni, hogy egy kisebbségi magyar pártnak nem árt beszélő viszonyban lennie és egyeztetnie a budapesti kormánnyal a nemzetstratégiai kérdésekről. Az viszont mindenképpen elvárható a kormánytól, hogy a helyismerettel rendelkező, az adott kisebbségi viszonyokat jól ismerő személyek tanácsaira hallgatva tervezze meg a lépéseit. Az pedig a legüdvösebb, ha a rendelkezésére álló információ nem egyoldalú, hanem egyszerre több szempontot is megjelenítenek számára, tehát Erdélyből három, jórészt azonos célokat követő, de azok elérését más-más eszközökkel próbáló párt is kifejtheti álláspontját. (Mindamellett, hogy a kettő helyett egy autonomista párt hatékonyabban képviselhetné az RMDSZ-szel szemben álló szavazópolgárok érdekeit. Arra azonban mindenképpen szükség van, hogy legyen alternatívája az immár teljes mértékben pártszerűen működő RMDSZ-nek már csak azért is, hogy – akárcsak a jelenlegi helyzetben – a politikai verseny néha határozottabb állásfoglalásra kényszeríthesse a szövetséget.)
Az RMDSZ–Fidesz-közeledést rossz szemmel néző „kremlinológusok" azzal próbálják igazolni elméletüket, miszerint az RMDSZ besorolt a Fidesz uszályába, hogy azt vizionálják: a magyar kormánypárt kihátrált Tőkés László mögül. (Népszava.hu) Ezt az elméletet a jövő igazolja vagy cáfolja majd egyértelműen, ugyanakkor az Orbán Viktor és Kelemen Hunor közötti legutóbbi bukaresti találkozó után kiadott magyar kormányközleményben alkalmazott többes szám – miszerint Orbán Viktor leszögezte: az erdélyi magyarság és politikai képviseletei ezután is minden ügyben számíthatnak a magyar kormány támogatására és együttműködésére – a közeledés ellenére sem azt sugallja, hogy a Fidesz mostantól az RMDSZ-t tekinti kizárólagos partnerének.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
Krónika (Kolozsvár)

Határozott nem Tőkésnek
Tőkés László a forradalom hőse maradhatott volna, „azonban leszállt onnan”, és bevonult a politikába, ahol voltak „bizonyos hozzáállásai”, és legutóbbi kijelentése, mely szerint „az RMDSZ egyfajta politikai maffia”, de mégis együtt kellene indulniuk a választásokon, mivel ezt követelik meg a választási számítások, elfogadhatatlan – fejtette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap, rámutatva, Tőkés nem fog szerepelni az RMDSZ EP-listáin.
Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek tárgyalások a Magyar Polgári Párttal és az Erdélyi Magyar Néppárttal, hangsúlyozva, az RMDSZ meg akarja győzni a két említett párt képviselőit, hogy ne próbálkozzanak „kamikázé-akciókkal”. „Az RMDSZ bebizonyította a választásokon, hogy képes a magyarság szavazatának körülbelül 90 százalékát megszerezni, és nekik is tiszteletben kell tartaniuk a romániai magyarság akaratát, ahogyan azt a magyar kormány és a magyarországi pártok is tiszteletben tartják” – szögezte le az RMDSZ politikai alelnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasították Tőkés Ponta elleni keresetét
Elutasította csütörtökön a bukaresti első kerületi bíróság Tőkés László európai parlamenti képviselő Victor Ponta kormányfő ellen rágalmazás miatt beterjesztett keresetét. Kincses Előd ügyvéd a Krónikának elmondta, az alapfokú ítélet rossz fényt vet a romániai igazságszolgáltatásra, és fellebbezni fognak.
Tőkés László azért fordult bírósághoz, mert a miniszterelnök februárban azt állította róla és Monica Macovei néppárti EP-képviselőről, volt igazságügy-miniszterről, hogy románellenes érdekeket képviselnek, és külföldről pénzelik őket, hogy Romániát destabilizálják. Victor Ponta mindezt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke esetében azzal a váddal is megtoldotta, hogy horthysta nyelvezetet használ.
A kormányfő arra reagált, hogy Tőkés a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: még Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor is „nagyvonalúbb” volt a magyarokkal Pontához képest. „Miközben a kommunista rezsim egyfajta autonómiát biztosított a magyaroknak, a jelenlegi bukaresti hatalom a Székelyföld létét sem ismeri el, és elzárkózik egy különálló székelyföldi régió létrehozásától” – jelentette ki annak idején Tőkés.
Ponta későbbi reakcióját az EP-képviselő úgy értékelte, hogy Románia iránti lojalitásában, valamint magyar önazonosságában sérti, és a minősítések miatt rágalmazásért és becsületsértésért beperelte a miniszterelnököt. Az alapfokon eljáró bukaresti bíróság azonban csütörtökön kihirdetett ítéletében megalapozatlannak találta a keresetet.
Kincses Előd, Tőkés védőügyvédje azonban értetlenül áll a végzés előtt, hiszen értelmezése szerint Ponta gyakorlatilag hazaárulással vádolta védencét, és emiatt a hatályos Büntető törvénykönyv alapján életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki. „Victor Ponta ügyvédei azzal érveltek a tárgyaláson, hogy a kormányfő csupán egy politikai vita keretében tette kijelentéseit. Holott volt ügyészként a miniszterelnöknek nem lenne szabad összetéveszteni a politikai vitát a hazaárulás vádjával” – jelentette ki a Krónikának Kincses, emlékeztetve: Ponta ügyvédei arra is hivatkoztak, hogy Horthy Miklós a magyar történelem egy „kiemelkedő egyénisége” volt.
A marosvásárhelyi ügyvéd hozzátette, annak idején Traian Băsescu államfő is megállapította, hogy a miniszterelnök valótlanságot állít. „Az elnök tisztában volt vele, hogy az 1989-es forradalom idején vállalt szerepével Tőkés nem elárulta Romániát, hanem éppenséggel megmentette a kommunista rezsimtől. Ha hazaárulást követett volna el, Băsescu nem tünteti ki 2009-ben” – jegyezte meg Kincses, aki szerint az ítélet ellen fellebbezni fognak. Tőkés László egyébként Ponta elmarasztalásán kívül százezer lej erkölcsi kártérítés kifizettetését kérte a bíróságtól, a fájdalomdíjat pedig jótékonysági célra fordítaná.
Rostás Szabolcs
Székelyhon.ro

Toró T. Tibor: A "hidegbéke" éve után a "forróbéke" évére készül az EMNP
A "hidegbéke" évét zárta és a "forróbéke" évére készül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - jelentette ki Kolozsváron tartott csütörtöki évértékelő sajtóbeszélgetésen Toró T. Tibor, a párt elnöke.
A 2013-as évet azért minősítette a "hidegbéke" évének, mert míg az EMNP folyamatosan tárgyalni szeretett volna politikai vetélytársaival, az erdélyi magyarság többsége által támogatott Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) folyamatosan "le akarta taszítani a Néppártot a politikai pályáról".
Toró T. Tibor szerint a jövő év forróságát a magyarországi országgyűlési, majd az európai parlamenti, végül pedig a romániai elnökválasztás adja. Kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választás előtt az EMNP-nek a részvételre való buzdítás a feladata.
Az európai parlamenti választásokon azt tartja a párt feladatának, hogy biztosítsa Tőkés László számára a lehetőséget a Brüsszelben elkezdett munka folytatására. Toró lehetséges, de nem kívánatos "kamikázerepülésként" írta le azt az alternatívát, hogy az EMNP önálló jelöltlistát állítson az EP-választásokra.
"Nagyon extrém dolognak kellene történnie, hogy egy ilyent bevállaljunk. Azt sem szeretnénk viszont, hogy ajándékba adjunk a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek százezer szavazatot" - tette hozzá.
A pártelnök megerősítette, azzal az alternatívával is számolnak, hogy Tőkés László a Fidesz európai parlamenti jelöltlistáján szerezzen újabb brüsszeli mandátumot. Úgy vélekedett, Tőkés László olyan "nemzeti intézmény", akit nem lehet mással helyettesíteni.
Az MTI kérdésére válaszolva nem tartotta valószínűnek, hogy a Fidesz erdélyi személyiséget is feltegyen az országgyűlési képviselőjelölt-listájára. "A néppárt elképzeléseiben ugyan benne van, hogy legyen egy ilyen szószóló a magyar parlamentben. (...) Tőkés László pedig talán jobban meg tudná jeleníteni Budapesten a kárpát-medencei magyar ügyet, mint Brüsszelben, de legyen ez a Fidesz problémája" - jelentette ki az elnök.
Toró T. Tibor a 2014 végére várható romániai elnökválasztást arra tartaná jó lehetőségnek, hogy ismertessék meg jobban a közvéleménnyel Románia - román politikusok által jelenleg tabuként kezelt - föderális berendezkedésének elképzelését.
Toró T. Tibor a magyarországi választások előtti konjunktúrának tulajdonította a Fidesz az RMDSZ közötti jó viszonyt. Hozzátette, a Fideszre szövetségesként tekintenek, és elfogadják, hogy az folyamatosan "pacifikálni" próbálja az erdélyi magyar politikai viszonyokat
Gazda Árpád, MTI

EP-választás: Fidesz-listán indulhat Tőkés László
A „hidegbéke” évét zárta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – értékelte a 2013-as évet tegnap egy kolozsvári sajtóbeszélgetésen Toró T. Tibor, a párt elnöke, hiszen nem voltak választások, ahol az ellentétek kiéleződtek volna. Megjegyezte, míg az EMNP folyamatosan tárgyalni szeretett volna politikai vetélytársaival, addig az RMDSZ folyamatosan „le akarta taszítani a néppártot a politikai pályáról” – vélte az elnök, aki úgy gondolja, az RMDSZ még mindig nem tudta megbocsájtani a néppártnak, hogy részt vett a parlamenti választásokon. A 2014-es évet a „forróbéke” évének tekinti az EMNP, amikor három választáson is szerepet vállalhatnak. Toró elmondta: az EPválasztáson a feladatuk, hogy Tőkés László újabb brüsszeli mandátumot szerezzen, ez úgy is elképzelhető, ha a Fidesz listáján indul.
Szabadság (Kolozsvár)

Hírsaláta
TŐKÉS LÁSZLÓNAK FELAJÁNLOTTAK egy befutó helyet a Fidesz-listán – közölte egy Kolozsváron tartott sajtóreggelin csütörtökön Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Elmondta, Tőkésen múlik az, hogy elfogadja vagy sem az ajánlatot, egyelőre az EP-képviselő még nem döntött. (Krónika)
DISZKRIMINÁL A REKTOR. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) december 16-án panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, dr. Leonard Azamfirei professzor december 10-i nyilatkozatai miatt. Az egyetem vezetőjének kijelentéseit, miszerint a magyar nyelv, kultúra és identitás megőrzése elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban történik, nem pedig a román nyelvű szakmai képzés során, diszkriminatívnak nevezte. Az egyesület jogi képviselője, dr. Kincses Előd ügyvéd a panaszlevélben hangsúlyozza: a MOGYE rektora valóságos „dzsihádot” indított a magyarnyelv-használat ellen, és szűk látókörűnek nevezte a rektort, aki „nyilatkozatai alapján a magyar nyelvet alacsonyabb rendűnek tartja a román nyelvnél”, semmibe veszi az alkotmány azon előírásait, amelyek szavatolják az anyanyelvi oktatást, félretájékoztat akkor, amikor azt állítja, hogy a magyar hallgatók nem akarják a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetését. 1200 hallgató írta alá azt a petíciót, amelyben kérik az elméleti oktatás nyelvének (magyar) bevezetését a gyakorlati oktatásba – tette hozzá Kincses Előd. (Népújság) NEM KELL ENGEDÉLY. Mint minden esztendőben, idén is az 1989-es fordulat bukaresti résztvevői megemlékeztek a huszonnégy évvel ezelőtti eseményekről, s akárcsak korábban, idén is súlyos szemrehányásokkal illették Ion Iliescut. Dumitru Dincă, a bukaresti események egyik résztvevője kérvényt adott át Iliescunak, melyben a miniszterelnököt kérte, engedélyeztesse számára a „ kegyes halált”. Mire Iliescu nyersen szemébe vágta: az öngyilkossághoz semmiféle engedélyre nincs szüksége. Dehogy nincs – válaszolta Dincă –, a halálos injekció és annak szakszerű beadása pénzbe kerül. Később Iliescu mosta kezeit: csak ésszerű érvet kívánt az ideges beszélgetésbe bevonni, s megnyugtatni az anyagi nehézségekkel küzdő embereket. A forradalmárok kifejtették: a szocialista kormány rosszabb, mint a jobboldali volt. (Ziare.com) VISSZA MAROSVÁSÁRHELYRE. A kevésbé sikeresnek bizonyult 2013-as kolozsvári megrendezés után visszaköltözik Marosvásárhelyre a Félsziget Fesztivál – jelentette be csütörtökön Marosvásárhelyen Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke és Kelemen Márton, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei önkormányzati frakciójának vezetője. A Kolozsvárra áthelyezett fesztivál nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Míg a 2012-es marosvásárhelyi Félszigetre 79 ezren váltottak jegyet, idén július közepén csak 60 ezren látogattak ki a kolozsvári könnyűzenei koncertekre. (Erdély fm) PÉNZ ÁLLHAT A HÁZHOZ. Noha az adatok még nem hivatalosak, valószínű, hogy a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 18 százalékkal több uniós pénzforráshoz fog jutni Románia – közölte Winkler Gyula EP-képviselő, és megjegyezte: az elkövetkező évek olyan kihívások elé állítják a helyi önkormányzatokat, melyek eddig még nem fordultak elő, hiszen párhuzamosan kell gazdálkodniuk a már elnyert, de még felhasználható, valamint az új uniós költségvetési ciklusban sikerrel megpályázandó pénzösszegekkel. (ÚMSZ)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Indul? Nem indul? Hol indul?
Tőkés Lászlónak befutó helyet ajánlottak a Fidesz európai parlamenti listáján, jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Egyelőre nem tudni, hogy él-e Tőkés a lehetőséggel, vagy inkább az itthoni megmérettetést választja – ha egyáltalán vágyik még újabb brüsszeli mandátumra. Ha mégis, nyomós érvek szólnak amellett, hogy akkor már a biztos Fidesz-lista mellett kötelezze el magát az itthoni bizonytalanság helyett.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy kötetlen év végi sajtóbeszélgetés alkalmával megerősítette: a szövetség nem változtat elhatározásán, és egyedül indul a jövő májusi EP-választásokon. Közös lista állítása tehát – jelen pillanatban legalábbis – esélytelen. A 2009-es magyar összefogás listája, amelyen Tőkés listavezetőkén nyert mandátumot, a múlté. Az RMDSZ elsősorban azzal hárítja el az együttműködésre való felhívást, hogy nem kíván többé olyanokkal szövetkezni, akik céljuk elérése után hátba támadják. Tőkést azzal vádolják, hogy még le se csengett a nagy erdélyi magyar összeborulást szentesítő EP-választás, máris szembefordult az RMDSZ-szel, a néppárt létrehozásánál bábáskodott.
Szabadság (Kolozsvár)

Akkor most hová is álljanak a balgák?
Huszonnégy évvel ezelőtt ezen a napon, december 22-én még a forradalom édes mámorában éltünk, majd a szabadság, testvériség, egyenlőség csodálatos érzése 1990 márciusában hirtelen elillant.
Katona Ádám, tanár, magyar irodalom- és művelődéstörténész már december 22-én megfogalmazott egy igen fontos kiáltványt, s azt meg is jelentette a Szabadság című független székelyudvarhelyi lap első számában. A tanár úr akkor, nagyon okosan és előrelátóan a SZÉKELYUDVARHELYI NEMZETI TANÁCS nevében tette közzé a következő szöveget:
Székelyudvarhely lakosaihoz!
Ma este, 1989. december 22-én este 6 órakor megalakult Székleyudvarhely Nemzeti Tanácsa. Örömmel vettük tudomásul népünk harcának sikerét. Az ország egészéhez csatlakozva kinyilvánítjuk e város lakosságának önrendelkezési jogát. Magyarok vagyunk és testvérkezet nyújtunk hazánk román, német, szerb, ukrán és valamennyi más népének.
Önrendelkezési jogunk alapján valamennyi honfitársunkkal együtt kiharcoltuk szabadságunkat.
Alapvető emberi jogainkat, emberekhez méltó életlehetőségeinket, demokráciánkat úgy tudjuk megvédeni, ha a székelység múltjához méltó módon öntudatosak vagyunk.
Európa népeihez megint csatlakozunk, az ezeréves történelmünk szabadságszerető hagyományait megőrizve és folytatva ezen a dicsőséges napon, végre fölemelt fővel járhatunk őseink földjén.
Hogy holnap se kelljen szégyenkezve egymás szemébe néznünk, ne romboljunk, ne gyújtogassunk!
Fékezzük meg a magukról megfeledkezett embertársainkat!
Hárítsunk el minden erőszakot!
A bűnösöket törvényes úton vonjuk majd felelősségre.
Tartózkodjunk a személyes bosszú minden formájától.
Csatlakozzunk országunk új demokratikus kormányához.
Holnaptól dolgozzunk!
Mert ezt magunk, a gyermekeink jövőjéért tesszük.
Világkatasztrófákat megjárt hazánkfia, Lukács Csaba írja, hogy a tragédiák helyszíneiről hazatérvén két dolog szokott járni a fejében. Az egyik az, hogy milyen jól választottak őseink, amikor letelepedtek ide, a Kárpát-medencébe, hiszen itt elkerülnek minket az erős, veszélyes viharok, és az igazán nagy földrengések sem érintenek. A másik dolog, hogy akár példásan, ha kell, de tudunk viselkedni váratlan, nagy baj idején is.
Amikor 2005 augusztusában tizenhat halálos áldozattal járó árvíz pusztított a Székelyföldön, a katasztrófa után önzetlenül segített mindenki – még Băsescu elnök is elismerően szólt a magyarok összefogásáról –, télire már minden áldozat háza újjáépült. Büszkék lehetünk rá.
Székelyudvarhelyen 1989-ben – hasonlóan Temesvárhoz, és ellentétben több romániai nagyvárossal – valóban forradalom volt. A székely anyaváros munkássága december 20-án a nagy üzemekben nem volt hajlandó végighallgatni a Temesvárról szóló hivatalos hazugságokat, a Matrica-gyárban még a szakszervezeti vezető, a kis törékeny hölgy, Korodi Vass Irma is visszaadta, megtagadta a szekusok által számára előre megírt felszólalást, s így Udvarhelyről – ellentétben más városokkal – nem küldtek a halálraítélt rendszert üdvözlő és a temesvári felkelést elítélő táviratot Ceauşescunak. Legyünk büszkék erre is!
Amikor a megtorlásra berendezkedett pártemberek és szekusok december 22-én elmenekültek, a város „magára maradt” – közben sajnálatos események, lincselések is történtek –, de néhány nap alatt Székelyudvarhely példásan, saját erejéből megszervezte, újraindította a maga életét. Vezetőket választott, sajtót, rendfenntartó erőt hozott létre, és békésen, fegyelmezetten kezdett el jövőt építeni.
Huszonnégy évvel ezelőtt ezen a napon még a forradalom édes mámorában éltünk, amíg a szabadság-testvériség-egyenlőség csodálatos érzése hirtelen el nem illant 1990 márciusában, amikor Marosvásárhelyen, a nacionalista gyűlölet felülkerekedett, és legyőzte a testvériséget. Az egyenlőség relatív fogalom, szinte értelmezhetetlen. A maradék szabadság főleg abban kapott hangsúlyt, hogy már el lehet menni az országból, ha nem tetszik, hogy a bukott rendszer emberei újra nyakunkra ültek, csak más jogcímen. Hogy a volt diktatórikus rezsim hatalmi struktúrái megmaradtak, hogy túléltek, de megint jól működnek, csak másként hívják őket.
Átélhettük a vadkapitalizmus időszakát, amikor régi elvtársakból dúsgazdag urak lettek. Neveztük ezt az időszakot privatizálásnak, piacgazdaságnak vagy eredeti tőkefelhalmozásnak.
Önjelölt tehetségtelenek szolgálták ki, szolgálják ma is elszánt klikkharcban a mindig háttérben megbúvó sötét erőket, a pénz hatalmasait.
„A bukott kommunista rendszer is az effélékre, a tehetségtelen törtetőkre építette terroruralmát. Vigyázzunk az egészséges értékrendre! Vigyázzunk tehát, hogy csak feddhetetlen erkölcsű, becsületes, dolgos, értelmes emberek kerülhessenek az új hatalom közelébe!”– írta Katona Ádám 1989-ben az általa alapított Szabadság című lapban.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1990-ben fogadta Tőkés Lászlót a Kongresszusban. Az erdélyi református lelkészt és román forradalmat ünnepelték. A Capitoliumban Tom Lantossal együtt még a Kossuth-nótát is énekeltek. Huszonnégy esztendő elteltével azonban méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a Románia Csillaga Érdemrend „becsületbírósága” az állami kitüntetésre, amelyet az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért 2009-ben kapott az államfőtől az időközben második mandátumát töltő EP-képviselő.
Mi van? Akkor most hova is álljanak a belgák? Vagy a balgák? Hová legyen Dániel Ernő atya, aki a forradalomkor életét kockáztatva, a fölgyújtott rendőrség előtt, keresztény emberhez méltóan, békíteni próbálta a felbolydult tömeget? Vagy Mika Dezső és karatés tanítványai, akik az elszabadult indulatok közepette is életeket mentettek? És Kolumbán Gábor, aki kutatóként, káoszelméleti tudását felhasználva, „társadalom-kaológusként” próbálta szolgálni közösségét? Hová álljanak, mi legyen a régi tisztességes vezetőkkel?
Porzsolt István, Ubornyi Mihály, Fábián István vagy Incze Béla is balga volt Udvarhelyen? Vajon balga volt-e Imecs László, aki Brassóban sorkatonaként életét áldozta ezért az elvetélt forradalomért? És Katona Ádám is balga, aki ma kisnyugdíjasként ugyanabban a tömbház-lakásban él, mint huszonnégy éve? Aki most is magányosan, de még mindig ugyanazt mondja, mondaná, ha lenne kinek, mert az RMDSZ felszámolta platformját, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést? Katona Ádámot meghívják ugyan időnként egy-egy összejövetelre, de már csak felszólalási jog nélkül, mint „díszpinty” jelenhet meg…
Akkor most hova is álljanak a balgák?
Karácsony közeleg, az év legszebb ünnepe.
Kedves belgák! Kedves balgák! Kedves balekok! Kedves reménykedők! Kedves társak a honfibúban! És a többiek! Barátok és felebarátok!
Áldott szent ünnepet mindenkinek!
Farkas Antal
Székelyhon.ro

Tőkés: második rendszerváltást!
„Második rendszerváltozásra van szükségünk” – vallja Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki december 23-i, hétfői nagyváradi évértékelő sajtótájékoztatóján a temesvári népfelkelés évfordulójának apropóján az akkori eseményeket állította szembe jelenünkkel.
„A rendszerváltozást mind országos szinten, mind kisebbségi magyar viszonylatban, mind egyházpolitikai téren ki kell teljesítenünk – az emberi és a nemzeti méltóság, az emberi és a közösségi jogok, a vallási és egyházi szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai követelményeinek megfelelően” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő (képünkön), aki szerint a temesvári nyilatkozat és a Tismăneanu-jelentés irányadók erre nézve.
Mint részletezte, magyar vonatkozásban a tényleges rendszerváltozást a nemzeti önrendelkezés – az autonómia – kivívása jelentheti, egyházi téren pedig a kisebbségi egyházak autonóm szabadságának és hatalomtól való függetlenségének elérése lehet a cél.
„Temesvár volt a román forradalom elindulásának a helyszíne, 1990 márciusában pedig Marosvásárhely lett az ellenforradalmi visszarendeződés kezdetének a legmarkánsabb színtere. A bukaresti Egyetem téren át vezető folytatást pedig már ismerjük. És közel egy negyedszázad után, ezen az útvonalon jutunk el a mostani posztkommunista Romániába” – fogalmaz Tőkés László, aki több párhuzamot is von nyilatkozatában a rendszerváltás előtti és a mai Románia között.
Egyebek mellett azt hozza fel, hogy akkor még Ceauşescu titkosrendőrsége féltette tőle Romániát – most viszont Victor Ponta pártja és Degeratu tábornok „becsületbírósága” óvja az ország területi épségét vele szemben.
„Akkor a Szekuritáte magyar irredenták elnevezésű ügyosztálya gondoskodott a magyarokról kialakított nacionalista-soviniszta ellenségkép »működéséről« – azóta viszont a mindenkori utódkommunista kormányzatok alkalmazzák az »Oszd meg és uralkodj« magyarellenes, kihatásaiban pedig mélységesen román- és országellenes politikáját” – tette hozzá.
Krónika (Kolozsvár)

Így teljesítettek idén az erdélyi magyar EP-képviselők
Sógor Csaba volt a legtevékenyebb a három erdélyi magyar európai parlamenti képviselő közül a MEPranking.eu szerint. A portál összesen hat paraméter (interpellációk, indítványok, jelentések, állásfoglalások, beszédek és nyilatkozatok száma) alapján rangsorolta a 763 eurohonatyát.
E szerint Sógor Csaba a 272. a rangsorban a EP-képviselők átlagához viszonyított 89,4 százalékos teljesítményével.
Tőkés László a 427. a rangsorban a EP-képviselők átlagához viszonyított 60,5 százalékos teljesítményével.
Winkler Gyula a 625. a rangsorban a EP-képviselők átlagához viszonyított 32,4 százalékos teljesítményével.
maszol. ro

MSZP: visszalépett a holtvágányra helyezett Tabajdi
Lemondott a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kül- és nemzetpolitikai tagozata elnöki posztjáról Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő. A politikus gesztusa minden bizonnyal azzal áll összefüggésben, hogy alakulata már nem indítja a jövő évi EP-választáson.
Az MSZP európai parlamenti delegációjának pénteki, az MTI által idézett közleménye szerint pénteki rendkívüli ülésén a kül- és nemzetpolitikai tagozat Van magyar jövő címmel fogadott el kiáltványt. A tíz pontból álló dokumentum első pontjában az áll: „Magyarország váljon újra megbecsült országgá! Legyen sikeres, nemzetközileg megbecsült állam! Ez valamennyi honfitársunk érdeke határainkon innen és túl. A demokrata hazafiság legfőbb mércéje a teljesítmény, az értékteremtő munka. Ez a polgárok, a nemzeti közösség boldogulásának alapja." A kiáltványban egyebek mellett szerepel a szociális sorsközösség, a méltányos közteherviselés, a nemzeti összefogás, valamint a „társadalmi megbékélés" fontossága.
Az MSZP közleménye szerint a leköszönő tagozatvezető, Tabajdi Csaba az ülésen szólt arról, hogy az ellenzéki párt fél éve elkészült nemzetpolitikai programja leszögezte: a nemzeti összetartozás és a társadalmi igazságosság programja egymástól elválaszthatatlan. A politikus kiemelte, a demokratikus ellenzék részéről hiteles nemzeti alternatívára van szükség, amely a demokrata hazafiságot és az európaiságot szorosan összekapcsolja. A közlés szerint Tabajdi az ülésen elmondta azt is, hogy az európai parlamenti munkát nem önszántából kell befejeznie, hanem az MSZP vezetésének döntése nyomán.
Az alakulat választmánya októberben fogadta el a szocialisták országgyűlési, illetve európai parlamenti listáját, előbbit Mesterházy Attila pártelnök, utóbbit pedig a külhoni magyarokat több alkalommal sértegető Szanyi Tibor elnökségi tag vezeti. Bár pályázott erre, nem szerepel a listán a 2004 óta EP-képviselőként tevékenykedő Tabajdi Csaba, aki a szocialisták nemzetpolitikai szakértőjének számít. Mesterházy Attila korábban úgy nyilatkozott, tíz év után változtatni akarnak a brüsszeli delegáció összetételén.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)