1868. december 5-én fogadták el az Eötvös József és Deák Ferenc által megalkotott első európai nemzetiségi törvényt: ennek jegyében kétnapos kisebbségtörténeti konferencia kezdődött Kolozsváron. A 140 év kisebbségi kormányzás Közép- és Kelet-Európában címmel rendezett előadássorozat résztvevői: a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a budapesti Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara. /(F. Zs): Kisebbségtörténeti konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Kisebbségtörténeti konferenciát tartottak múlt héten az 1868-ban elfogadott első európai nemzetiségi törvény 140. évfordulója alkalmából. A kétnapos előadás-sorozatot a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a budapesti Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babes–Bolyai Tudományegyetem szervezte. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnöke kifejtette, Kelet-Közép-Európában a 19. században megszületett nemzetállamok saját önképüket és a területükön élő nemzeti kisebbségek helyzetét kívánták rögzíteni. Az 1868-as nemzetiségi törvény korát megelőző szintű volt. A minták hiányában Eötvös József, a korszak európai szintű felkészültséggel rendelkező szakértője, hatalmas apparátussal látott ehhez a feladathoz. Deák Ferenc ezt a felkészültséget próbálta az állam iránt érzett felelősséggel párosítani. Az 1868-as törvény nagy problémája, hogy nem később módosították: a törvény ötven éven keresztül ugyanaz volt. Később egyfajta asszimilációs folyamat indult el (iskolai, közigazgatási, kulturális-nyelvi magyarosítás, stb.), amely minden 20. századi nemzetállamot sorra megkísértett. A plurális demokrácia megköveteli, hogy etnikai értelemben is plurálisak, demokratikusak legyenek a nemzetállamok. A mai Magyarország tizenhárom történeti kisebbséggel rendelkezik. Magyarországon hiányzik a kisebbségek parlamenti képviselete, még nem sikerült megbirkózni ezzel a feladattal. A román parlamentben a tizenkilenc kisebbség nem okozott olyan problémát, mint amilyen következmények például Szlovéniában születtek, amikor a magyar vagy az olasz képviselőnek kellett kiélezett helyzetben döntenie, és ez a döntés visszahárulhat az adott kisebbségre. /Ferencz Zsolt: Magától nem teremtődik meg a nemzeti egyenjogúság” Beszélgetés Szarka Lászlóval, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A romániai kisebbségi törvények semmit sem érnek – hangzott el Székely István Gergő előadásában, a Száznegyven év kisebbségi törvényhozása Közép- és Kelet-Európában című konferencián, Kolozsváron. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kisebbségi törvények sok esetben nem érik el céljukat. A kisebbségkutató intézet egy még nyilvánosságra nem hozott felmérése szerint a romániai magyarok 66 százaléka érzi úgy, hogy kevés joggal rendelkezik, a románok 51 százaléka úgy vélekedik, hogy a kisebbségeknek épp elegendő jogokat biztosít az állam, és 23 százalékuk szerint túlzottan sok joguk van a kisebbségeknek. /Hideg Bernadette: Nem érnek célt a kisebbségi jogszabályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A múlt héten Kolozsvárra látogatott Jean Luc Moreau francia költő, műfordító, egyetemi professzor, Bánffy Miklós Megszámláltattál… (1935), És híjával találtattál… (1937), Darabokra szaggattatol (1940) című trilógiájának francia fordítója, eleget téve az Interkulturali-THÉ Műhely, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívásának. Moreau a bonchidai Bánffy-kastélyt, Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának helyszínét látogatta meg, majd a Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjának vendége volt. Jean Luc Moreau az est folyamán többek között Petőfi, Arany, József Attila és Weöres Sándor verseinek általa készített francia, illetve saját műveinek Lator László, Végh György és Czigány György fordította magyar változatát olvasta fel. December 11-én Moreau francia történészkollégájának, Henri de Montetynek a Bánffy-trilógiáról tartott előadását hallgatta meg a BBTE Irodalomtudományi Tanszékén. Délután irodalomtudományi kerekasztalra került sor, amelyen Jean Luc Moreau, Horváth Andor, Dávid Gyula és Egyed Emese Bánffy Miklós prózájáról beszélgetett. /Ferencz Zsolt: Jean Luc Moreau Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztálya, születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából Nyulas Ferenc sokoldalú erdélyi tudós emlékére rendezett konferenciát a múlt hét végén. Egyed Ákos EME-elnök kifejtette: mostanában sokat beszélünk az interdiszciplináris kutatásokról, de keveset teszünk ezek igazi megismerésére. Nyulas Ferenc egyszemélyben volt orvos, vegyész és geológus. Köszvényesremetén született és Kolozsváron halt meg. Köllő Gábor EMT-elnök szerint méltánytalanul keveset tudunk sok múltbeli tudósunkról, jóllehet kevés nemzet büszkélkedhet annyi tudományos eredményt felmutató személyiséggel, mint a magyar. Nyulas Ferencre is alig lehet rátalálni a lexikonokban, pedig gazdag munkássága (többek között ő volt a hazai balneológia megalapítója) és közéleti tevékenysége révén kiérdemelné az utókor megbecsülését. /Nyulas Ferenc emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Az Erdélyi-Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, Pál-Antal Sándor elmondta, az EME hét, szakosztályoknak nevezett tudományos műhelyt foglal magába, melyek közül a legnagyobb létszámú orvosi és gyógyszerészettudományi, illetve az új, agrártudományi szakterület Marosvásárhelyen működik, a többi Kolozsváron. Az EMÉ-nek országszerte több fiókegyesülete létezik – többek között Nagyváradon, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Zilahon és Gyergyószentmiklóson. A marosvásárhelyi EME legnagyobb problémája: nem tudják, hogy hányan vannak. 1997-ben, az induláskor 193 tag volt, nagyrészt egyetemisták, akiknek tudományos munkájához a könyvtár nyújtott segítséget. Ezek a fiatalok tanulmányaik elvégzése után megszakították a kapcsolatot az egyesülettel. Aktívan körülbelül 30-an vesznek részt az egyesület életében – többek között történészek, irodalomtörténészek, szociológusok, néprajzosok, természettudománnyal foglalkozók és matematikusok. A marosvásárhelyi fiókegyesületnek nincs saját székháza, a tudományos tevékenységet a tagok otthon művelik. A helyi EME- tagok évente háromszor, négyszer találkoznak, ilyenkor beszámolnak munkájukról, illetve megvitatják a tudományos élet újdonságait. Eddig évente kétszer tartottak tudományos ülésszakot, szeretnék, ha a jövőben ez gyakoribbá válna. Az EME a Communitastól kér anyagi támogatást, amennyiben ez nem sikerül, saját zsebből fizetik a kiadásokat. /Nagy Székely Ildikó: Megfogyatkozva is életerős a marosvásárhelyi EME. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Január 12-én az Interkulturali-THÉ kutatócsoport, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által szervezett rendezvényen bemutattak három kötetet. A Jankovics József és Nyerges Judit által sajtó alá rendezett Gyöngyösi István-szövegközlés-sorozat a Balassi Kiadó /Budapest/ gondozásában megjelent hat kötet 1998 és 2005 között a Régi Magyar Könyvtár sorozatban látott napvilágot. Biró Annamária, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója az Universitas Könyvkiadónál 2008-ban megjelent Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch című kötetet ismertette. A Magyarországi Tudósok levelezése sorozat ötödik kiadványát Seidler Andrea rendezte sajtó alá. A kötetben szó esik az Ungrischen Magazin című folyóirat keletkezésének történetéről is. Hiánypótló színháztörténeti adattár és kortörténet Enyedi Sándor A Tragédia a színpadon /Madách Irodalmi Társaság, 2008/ című munkája. 1883. szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatója, az ezt követő 125 év alatt pedig számtalan előadást tartottak a világ minden pontján. A tragédiát Bukaresttől Detroitig, New Yorktól Sepsiszentgyörgyig játszották ezalatt az idő alatt: mintegy 1151 teljes tételt nevesít a kötet, amely mögött rengeteg előadás van. Az ember tragédiája kolozsvári előadása legutóbb 1997-ben volt, Csiszár Imre rendezésében. /Hármas könyvbemutató a Mariánumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Az Érték és történelem /Pro Philosophia Kiadó/ című kötet tanulmányai az axiológia és a történelemtudomány kapcsolatát a kortárs francia és német történetfilozófiában, a jogfilozófiában, a történetírásban és a média területén vizsgálják – mondta Kovács Barna doktorandusz a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Filozófiai Szakbizottsága, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által január 13-ém tartott könyvbemutatón Kolozsváron, az EME dísztermében. A kötetet szerkesztő Egyed Péter egyetemi tanár mellett a tanulmányok szerzői közül Keszeg Anna, Soós Amália-Mária, Rigán Loránd és Zuh Deodáth volt jelen. A mű létrejöttéhez hozzájáruló hét kutató (a jelenlévők mellett Nagy Erika és Petres László) kérdése az volt, hogy lehet-e értékekre való vonatkoztatás nélkül beszélni a történelemről, illetve, hogy milyen értékek ragadhatók meg a történelemben. A kiadvány a Sapientia Kutatási Programok Intézetén belül folytatott, Egyed Péter által irányított közös kutatómunka eredményeit tartalmazza. Keszeg Anna írása a Louis Marin francia filozófus műveiben megjelenő reprezentáció, elbeszélés és történetírás szerepét vizsgálja, Egyed Péter pedig arra világít rá, hogy értéksemleges társadalom- és történelemtudomány nem létezik. Nagy Erika kifejtette: a jogi értékrendszer nem függetlenedhet az erkölcsi értékektől, ennek ellenére lényeges a jog és az erkölcs közötti különbségtétel. Soós Amália-Mária a média elméletben megfogalmazott értékeinek (becsületesség, pártatlanság) gyakorlati megnyilvánulásaival (siker, pénz, agresszió és karrier hajszolása) foglalkozott, Rigán Loránd tanulmányának következtetése az volt, hogy a nietzschei nihilizmus kérdése nem oldódik fel a posztmodern korban. A megjelent szerzők is beszéltek. Soós Amália szerint több pozitív értéket hordoznak magukban a kisebbségi médiaintézmények, mint a többségiek. Az érték és történelem közötti kapcsolat megközelíthetőségének sokféleségét emelte ki a közönség soraiban ülő Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, aki a székelyek és a magyarok történelme közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A székely szervezett nép, létező belső törvényeit a gyakorlati életben is tudta érvényesíteni az idők folyamán – mondta. Hozzátette: a történelemírás csak akkor lehet objektív, ha a történész elismeri a források fontosságát. /Ferencz Zsolt: Filozófusok az axológia és a történelemtudomány viszonyáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A szentkatolnai székhelyű Bálint Gábor Egyesület kezdeményezésére a Kelet-kutató nyelvzseninek egész alakos szobrot fognak állítani. Mára elkészült a szobor is Petrovits István műtermében, bronzba, időtálló, nemes anyagba való öntésre vár. Bálint Gábor emlékezetét a szakma ápolja. 2005-ben Budapesten adott ki válogatást Bálint munkáiból a háromszéki származású Zágoni Jenő, 2006 decemberében emlékkonferenciát rendeztek jeles anyaországi és nyugati előadók részvételével ugyancsak a magyar fővárosban, s az ott elhangzott előadásokat kötetbe szerkesztve A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései címmel Obrusánszky Borbála 2007-ben megjelentette. Legújabban pedig a Hágában kiadott Mikes International 2008. április–júniusi számában jelent meg egy, az Erdélyi Múzeum-Egylet keretében 1894-ben tartott Bálint-előadás szövege. A Minő fajúak a japánok (nipponiak)? eredetileg az Erdélyi Múzeumban jelent meg, de úgy tűnik, érvényességét az eltelt több mint száztíz év sem kezdte ki. Bizonyság erre, hogy a Magyar szellemi fórum alcímet viselő s a hollandiai Mikes International Alapítvány által kiadott rangos periodika fontosnak tartotta újraközlését. /Borcsa János: Bálint Gábor szülőföldjén és a tudományos világban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

A múlt év tudományos tevékenységét összegezte a hét végén az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezete. Pál-Antal Sándor, az EME bölcsészeti, irodalmi és történeti osztályának vásárhelyi elnöke, számba véve a tavalyi eseményeket, legjelentősebbként a Marosvásárhelyi személyiségek címet viselő tudományos ülésszakot jelölte meg. Az idénre tervezett két nagyobb rendezvény: a marosvásárhelyi személyiségekről szóló tudományos ülésszak, illetve egy, a székelység történetét bemutató rendezvény. /Antal Erika: EME-tervek Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./ Fennállásának 150. évfordulóját ünnepli idén a gróf Mikó Imre által alapított, kolozsvári központú Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az évforduló alkalmából 14 erdélyi személyiségről jelentetnek meg kötetet, kiadják Mikó Imre beszédeit, bemutatják az EME különböző intézményeknél, szervezeteknél még fellelhető, értékes gyűjteményeit, folytatják a Romániai magyar irodalmi lexikont, valamint a Magyar Szótörténeti Tár köteteinek kiadását, elkészítik az EME internetes adattárát. A szervezet Maros megyei fiókját Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros, történész vezeti, az EME hét szakosztálya közül az orvostudományi, valamint agrártudományi székel Marosvásárhelyen, ezek élén Kovács Dezső fogorvos, illetve Jakab Samu agrármérnök áll. László Márton történész-levéltáros tartott beszámolót a történelem részleg tudományos tevékenységéről: 2008-ban négy kötetet adtak ki, 27 jelentősebb tanulmány született, ugyanakkor számos bel- és külföldi konferencián vettek részt a vásárhelyi történészek, és folyamatban van Marosvásárhely átfogó történelmének megírása. Pál-Antal Sándor tanulmánykötetet adott ki a Maros megyei magyarság történetének egyes részleteiről, és hamarosan nyomdába kerül Spielmann Mihály marosvásárhelyi kronológiakötete, és az 1956-os erdélyi mártírokkal foglalkozó sorozat részeként megjelenik Tófalvi Zoltán harmadik kötete is. Balás Árpád nyugalmazott földrajz és geológia szakos tanár a természetrajz terén elért eredményekhez sorolta a Bolyai Farkas Gimnázium szervezte erdélyi szintű Teleki Sámuel-vetélkedőt, ő maga pedig a Pallas–Akadémia Kiadónál most készíti elő a Maros megyei útikalauz harmadik, javított kiadását. Simon Zsolt, a Maros megyei EME titkára elmondta, az EME kolozsvári vezetősége semmilyen kapcsolatot nem ápol a vásárhelyi EMÉ-vel, sőt amikor az sikeresen pályázott, akkor a rendezvényükre kiutalt pénz is bent maradt a központi kasszában, a fiókszervezetnek ugyanis nincs jogi személy státusa, ezért közvetlenül nem pályázhat. /Máthé Éva: 150 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

Beszélgetés a tükörrel címmel író-olvasó találkozó volt január 15-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza. Az EMI és az Alteregó csoport szervezte találkozó meghívottjával, Demény Péter íróval Kudor Viola beszélgetett. Demény Péter első könyve huszonkét éves korában jelent meg, de elmondása szerint csak a két legutóbb kiadott kötete avatta íróvá. Nemrég megjelent Visszaforgatás című regénye vallomás, amelyben a szerző tulajdon életét írja le. /Potozky László: Egy „csontig magába vágó” író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Két, Aradon megjelentetett könyvet mutatnak be Kolozsváron január 23-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén. A vértanúk sírja. Összegyűjtötte Ficzay Dénes, sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Pávai Gyula (az Evangélikus Egyház kiadása); Pataki Sándor: Feljegyzések az aradi vértanú-sírok feltárásáról. Arad, 1934 (a Kölcsey Egyesület kiadása, 2008.) A köteteket Pávai Gyula magyar nyelv- és irodalomtanár, Arad művelődéstörténetének kutatója ismerteti. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Kolozsváron a magyar kultúra napjának ünnepe Bálint-Benczédi Ferenc frissen megválasztott unitárius püspök áldásával és Egyed Emese irodalomtörténész, költő köszöntőjével kezdődött. Az egész napos rendezvényen többek között népballada- és versmondások, illetve különböző témákban tartott előadások szerepeltek, zárásként pedig a Csütörtök Esti Kör (CSEK) elnevezésű, fiatalokból álló irodalmi társaság mutatkozott be. Az EME székházában Arany Zsuzsanna budapesti irodalomtörténész előadása Kosztolányi Dezsőről szólt. Berszán István legújabb meséskönyvéről beszélt. Magyar népballadák hangzottak el a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak tolmácsolásában. /Ferencz Zsolt: Gazdag programmal ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A magyar nyelv évét Kazinczy Ferencről szóló előadással indította az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Nagy Edith magyar–finn szakos, végzős bölcsész Kazinczy kultuszáról szóló szakdolgozatának részleteit, keletkezései körülményeit mutatta be. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE Bölcsészkarának tanára elismeréssel illette a fiatal kutató törekvéseit. /Varga Melinda: Kazinczy délutánja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) Igazgató Tanácsa kiindulva abból a tényből, – hogy az erdélyi magyar közösség érdekében tevékenykedő politikai és civilszervezetek között nincs olyan átfogó erő, egy olyan testület, amely az erdélyi magyarság egészét képviselné; – hogy nem körvonalazódik tisztán és egyértelműen a politikai szervezetek közötti tartós és biztonságos egyezség; – hogy szükség van a magyar közösség autonómia-törekvésének töretlen képviseletére; – hogy védelmezni kell a magyarság sajátos közösségi értékeit, amelyek szerves részét képezik mind az ország, mind pedig Európa értékeinek; – hogy a magyarságot kivezesse abból a társadalmi válságból, amelybe jutott a történelem viszontagságait elszenvedve; – hogy képes legyen megteremteni a fennmaradását és fejlődését biztosító feltételeket; javasoljuk egy Erdélyi Magyar Konvent sürgős létrehozatalát. Az Erdélyi Magyar Konvent lenne az a struktúra, amely az egyes pártpolitikai, részérdekeken felülemelkedve jogosult volna olyan közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni, amelyek jellegükben és hatásaikban túlmutatnak az egyes szervezetek céltételezésein, amely érdemben és jogosan képviselheti az erdélyi magyarság közös érdekeit. Az Alakuló Konventre meghívást kapnak az: – az egyházak vezetői, vagy azok megbízottai; – az RMDSZ; – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – a Székely Nemzeti Tanács; – a Magyar Polgári Párt; – civilszervezetek (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kriza János Néprajzi Társaság, regionális civil fórumok-szövetségek stb.). Az Erdélyi Magyar Konvent az általános demokratikus elvek tiszteletben tartásával az egész magyarság érdekében működik. MCSZESZ Igazgató Tanácsa: dr. Bodó Barna elnök, Bereczki Kinga alelnök, Varga Zoltán alelnök, Somai József, Szabó Izolda, Szenkovics Dezső. /Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Kuszálik Péter sokáig mérnökként dolgozott. Két vaskos kötet sajtóbibliográfusi munkájának eredménye. Első kötete az 1940. augusztus 31. és az 1989. december 22. között megjelent hírlapokat írja le részletesen: cím, megjelenési periódus, kiadási hely, szerkesztőségi adatok, méretek, terjedelem s a többi mentén. /Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989, Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996/ A második könyv az 1989. december 23-tól 1998-ig terjedő termést leltározza föl /A romániai magyar sajtó 1989 után, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest, Kolozsvár, 2001/. Kuszálik Péter jelenleg a Mentor Kiadó kiadói szerkesztője. /Antal Erika: A könyvet márpedig csinálják. Kuszálik Péter szerkesztő szerint minden hivatásban alapvető követelmény az alázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Biró József művészettörténész folyóiratokban és különnyomatokban publikált munkáit tartalmazó Erdély beszélő kövei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című tanulmánykötetet ismertették Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. A kiadványt válogatta, sajtó alá rendezte és a kötet utószavát írta Sas Péter magyarországi művelődéstörténész, aki Sipos Gábor történésszel, az EME alelnökével jelen volt a bemutatón. Biró József művészettörténészt Erdély és a Partium barokk-kutatójaként ismerik a művészeti értékek iránt érdeklődők, Biró József tagja volt a nagybányai festőiskolának, sőt, szobrászként is dolgozott, művészettörténészi pályája elején pedig komolyan foglalkozott a levéltári adatokkal. Ekkor ismerte meg Kelemen Lajost, Erdély legendás levéltárosát, akinek a későbbiekben tanítványa lett. – A közeljövőben a két világháború közötti erdélyi művelődés történetét szeretném megírni, ebből pedig semmiképp nem maradhat ki Biró József és munkássága – mondta Sas Péter. /Ferencz Zsolt: Beszélő kövek, könyvformában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Az Emlékkönyv Benkő Samu 80. születésnapjára című kötet bemutatásával egy időben, immár második alkalommal tisztelegtek február 20-án Kolozsváron Benkő Samu művelődéstörténész előtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházának dísztermében. A rendezvényen Egyed Ákos történész, az EME elnöke a kötet fontosságát értékelte, majd W. Kovács András, az egyesület kutatóintézetének igazgatója a kiadványban megjelent tanulmányokat mutatta be. Február 25-én már 81. születésnapján köszöntheti fel Benkő Samut a történész szakma és a nagyközönség. Az esten Benkő Samu életének a marosvásárhelyi és a kolozsvári református kollégiumban eltöltött időszakára emlékezett vissza, és arra, hogy 1947-től évekre szólóan munkahelyévé vált az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltára. /Ferencz Zsolt: Benkő Samu akadémikus köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 25-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Hegyi Géza doktorandusz a honfoglalás és az államalapítás erdélyi vonatkozásainak vitás kérdéseiről tartott előadást. Ez volt az erdélyi magyarság történetét bemutató előadás-sorozat nyitó rendezvénye. Hegyi Géza jelenleg a kolozsvári és a debreceni egyetem vallástanár szakán doktorál, a középkor erdélyi vonatkozásai érdeklik. Hegyi Géza az elbeszélő források közül kiemelte többek között Bíborban született Konstantinosz császár A birodalom kormányzása című művét és a fuldai évkönyveket, a nyelvészeti források kapcsán pedig a helységnevekről és a honfoglalás kori erdélyi nyelvjárásokról beszélt bővebben. Az előadó a XI. századi Gesta Hungarorumnak nevezett őskrónikában szereplő szövegrészt értékelte: „Mind átkeltek a havasokon és egy bizonyos tartományba értek, ahol megszámlálhatatlanul sok sast láttak. Ott azok miatt a sasok miatt nem volt maradásuk, mivel a sasok úgy röpködtek a fákról, mint a legyek, és fölfalva fölélték nyájaikat és lovaikat”. Hegyi Géza így fogalmazott: a régi magyar nyelvben a sas neve bese volt, ebben az értelmezésben pedig a szövegrész a magyarok besenyők elől való menekülésére utal. /Ferencz Zsolt: Még egyszer az erdélyi honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Palló Gábor tudománytörténésznek A magyar tudós zsenik című, a Mindentudás Egyeteme keretében elhangzott előadását vetítették le február 27-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Az előadó kifejtette, jeles magyar tudósok az egész világon voltak és vannak, a magyar népesség számarányához viszonyítva: igen sokan. Az előadó huszonhatot sorolt a tudományos elithez. Vannak köztük Nobel-díjasok vagy arra érdemesek, és olyanok, akik emigrálásuk után a célországban fontos szerepet játszottak tudományos testületekben. Zsenikről van szó, akiket sok minden vezérelt sorsuk alakulásában, de közös intellektuális vonásokról is lehet beszélni: ezek a tudósok új területeken dolgoztak, sokoldalú kulturáltság jellemezte őket. Teller Ede, Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Wiegner Jenő, Szilárd Leó, Hevesy György, Polányi Mihály, Kármán Tódor, Erdős Pál, Fejér Lipót, Harsányi János, Oláh György, Lakatos Imre és társaik többsége zsidó származású volt, de magyarságát nem tagadta meg az Újvilágban sem. Munkásságukkal az egész emberiséget szolgálták, de a magyarság jó hírnevét gyarapították a világban. /Ö. I. B.: Leltár a „magyar jelenségről” = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Antik Sándor Vizuális emlékezet és képi metaforák című kötetét mutatta be Egyed Péter egyetemi tanár március 2-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Bevezetőként Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke a 2006-ban általuk létrehozott Egyetemi Műhely Kiadó eddigi termését (konferenciák, tanulmányok, kutatóprogramok, egyetemi jegyzetek) vázolta, amelynek köszönhető ennek a könyvnek is a megszületése. A kiadó idei célkitűzése az akkreditálás beindítása, és sokféle (filozófia, irodalomtudomány, fizika-kémia, iskolatörténet stb.) magyar nyelvű tananyag megjelentetése. Antik Sándor képzőművészként és pedagógusként vágott bele a könyvírásba. /Ö. I. B.: Filozófia és képzőművészet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott református lelkész tartott előadást március 3-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében, Az erdélyi magyar parasztság felemelkedése a román megszállás idején címmel. Az előadás első részében az 1930-as időszak hátteréről beszélt: az 1867-es kiegyezést követő fejlődésekről, egy igazán liberális kormányról, Budapest kiépüléséről, a továbbiakban pedig a románok Erdélybe való bevonulásáról és a parasztság meggazdagodásáról volt szó. Varga László rámutatott: az új rendszer ellenére minden falusi rendelkezett valamilyen vagyonnal, és nem élt olyan rosszul, ahogyan azt egyes források állítják. A magyar parasztság felemelkedését az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek (EMGE) köszönhette, mivel ők voltak azok, akik segítettek a gazdáknak a termés értékesítésében. A parasztság fő jövedelmét az alma és a lucerna termesztése jelentette. A második világháború kezdetével minden gazdának be kellett szolgáltatnia terméseinek egy bizonyos százalékát, ami arra késztette őket, hogy termőföldjeiket a lehető legnagyobb mértékben kihasználják. Így történt az, hogy a Szilágyságban a búzaföldeket napraforgó- és szójamaggal vetették be, Székelyföldön pedig elterjedt a burgonyatermesztés. /Braica Tünde: Erdélyi magyar parasztságról az EMÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Március 7-én közgyűlést tartott Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Elnöki előszavában Egyed Ákos felidézte az 1859-es esztendő körüli állapotokat, amikor az EME megalakulásakor ugyanazok a létfeltételek mutattak hiányosságokat a társadalomban, mint napjainkban: a megfelelő közszellem és az anyagiak. Bitay Enikő főtitkári jelentésében áttekintette az intézmény 2008-as tevékenységének minden fejezetét, az elvégzett munkát. Az EME munkájának hatékonysága növelése érdekében megalapítják a Societas Kft.-t, amely külföldön is értékesítheti az intézmény kiadványait. Az EME Választmánya tiszteletbeli taggá választotta Dávid Gyula irodalomtörténészt, és Egyed Emesét. Gróf Mikó Imre-emléklappal jutalmazták Janitsek Jenő helynévkutatót és Murádin Jenő művészettörténészt. A közgyűlést követően a résztvevők a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Genersich Antal orvosprofesszor sírját. A síremléket nemrég több erdélyi és magyarországi szervezet és intézmény anyagi támogatásával a kolozsvári Házsongárd Alapítvány állította helyre. /Ördög I. Béla: Közgyűlés az EME-nél az őszi jubileumi rendezvény jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Március 7-én közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. „A százötvenedik születésnapját hangzatos számokban, minőségi kiadványokban és nagy nevek apoteózisában ünneplő szervezet ülésén, Görömbei András akadémikus elhintett egy érdekes gondolatot a jövőjének értelmét és útvonalát kutató szervezet magasztos légkörében: az értelmiség legfőbb célja a kultúrnemzetben való gondolkodás.” A gazdasági válság idején „a materiális értékek émelygős túltengésbe sodorják a nemzeti kliséktől csömörlött embert”, írta T. Szabó Csaba. „Vitathatatlan, hogy egy szétszabdalt nemzet egyedüli lehetősége a továbbélésre az egységes kultúrtáptalaj öntözése termékeny tudományos-kulturális munkával.” De kik élik ezt meg? Az öreg tudós, aki átveszi sokadik díját? A buzgó mócsing diák, aki eljön a közgyűlésre? Az erdélyi magyarság válságos identitászavarban szenved, „a haladó ifjúság tagja” közönnyel legyint egy Márton Áron szobor avatásának hírére. Szükség van csapatkovácsoló szervezetekre, műhelyekre. Az erdélyi magyarság egyre kevésbé „magyar”. Ez nem örvendetes azoknak, akik a „magyarság” fogalomkörébe a minőséget, egyetemes értékű kulturális-tudományos örökséget helyezik. „Magyarnak lenni nem szégyen. Magyarnak lenni nem vak büszkeség. Magyarnak és erdélyinek lenni felelősség és makacs következetesség.” A közösségnek kell alkotni. /T. Szabó Csaba: Ringben a kultúrnemzet – a jubiláló EME dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Az 1848-as forradalommal kapcsolatos régi dokumentumokból és kiadványokból nyílik kiállítás március 13-án Kolozsváron a Röser Antikváriumban. A megnyitó keretében Egyed Ákos, az EME elnöke ismerteti és dedikálja a Háromszék 1848–1849 Forradalom, szabadságharc című kötetének új kiadását és Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című könyvét. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben nyitották meg március 26-án a XIV. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát. A hagyományos rendezvényre sok részvevő érkezett Erdélyből és Magyarországról. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt lebonyolított találkozón dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke emlékeztetett az évek során ismétlődő célokra: az erdélyi magyar fiatal műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelése, a kutatási munka ösztönzése, a tudományos kapcsolatok kialakítása, a magyar műszaki nyelv művelése. Dr. Gyenge Csaba akadémikus, EME-alelnök köszöntő elégedettségét fejezte ki, hogy idén a Sapientia EMTE is képviselteti magát a konferencián. Délután az EME székhelyén négy szekcióban ötvenkét előadás hangzott el, zömében fiatal kutatók és diákok részéről. /Ö. I. B.: Fiatal magyar műszakiak ülése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A megalakulásának 150. évfordulóját ősszel ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) jubileumi rendezvénysorozata kezdődött el április 16-án Kolozsváron, az egyesület székhelyén. Az EME kiadványa, az Erdélyi Múzeum folyóirat megtartotta igényességét, a tudományos tárgyilagosságra való törekvést. Az Erdélyi Múzeum helyéről és szerepéről Kovács Kiss Gyöngy történész értekezett. A 135 éves lap 1874-ben indult Finály Henrik szerkesztésében. A háborúk és a belső viták miatt többször válságon, koncepció- és struktúraváltáson esett át, de mindig az erdélyi magyar tudományosságot szolgálta. 1947-ben a kommunista rendszer felszámolta, 1991-ben támadhatott csak fel újra. /Ö. I. B. : EME-tükör az Erdélyi Múzeum folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

A hét végén négy orvosi könyvet mutatnak be Marosvásárhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület XIX. tudományos ülésszakának keretében. Dr. Vass Levente: Urológia tömören, dr. Nemes-Nagy Enikő és szerzőtársai: Általános és alkalmazott biokémia (szülészeti és neonatológiai vonatkozásokkal), dr. Horváth Adrienne: Csecsemőgondozás, valamint dr. Műhlfay György és szerzőtársai: A hangok csodálatos világa című szakmai kiadványokról van szó. Dr. Vass Levente urológus szakorvos és egyetemi tanársegéd könyve elsősorban egyetemi hallgatóknak, urológiai ismereteiket bővíteni és felfrissíteni akaró családorvosoknak szól. Dr. Nemes-Nagy Enikő és szerzőtársainak munkája a biokémia alapjait ismerteti, összefoglalja a nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, endokrinológia, hematológia, belgyógyászat, toxikológia és intenzív terápia biokémiai vonatkozásait. Dr. Horváth Adrienne Csecsemőgondozás című könyvében a gyermekgyógyászattal, a csecsemők, gyermekek és serdülők egészségével, növekedésével és fejlődésével foglalkozik, míg dr. Műhlfay György és szerzőtársai könyve a halláskárosultak rehabilitációjáról, a hallással összefüggő betegségek diagnosztizálásáról szól. A bemutatásra kerülő könyvek a Studium Alapítvány Kiadó illetve az Országos Tankönyvkiadó gondozásában láttak napvilágot. /(antalfi): Négyes szakkönyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Április 24-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya XIX. tudományos ülésszakának ünnepélyes megnyitóját. Az előadások és a továbbképző tanfolyamok helyszíne az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, ez annak a folyamatnak az eredményét tükrözi, amely az EME és az egyetem vezetősége között kialakult – hangsúlyozta dr. Nagy Örs professzor. A MOGYE rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanácskozáson szinte minden szakágazatban hangzanak el előadások, s magyar nyelven írt orvosi könyvek egész sorát mutatják be. Egyed Ákos történészprofesszor, a 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke üdvözletét dr. Gyenge Csaba akadémikus tolmácsolta, értékelve a legnagyobb szakosztály példamutató tevékenységét. A tudományok anyanyelven való műveléséről dr. Kovács Dezső professzor, a szakosztály elnöke beszélt, majd értékelte a támogatók, hozzájárulását. A Lencsés György Ars Medica díjat példaértékű orvosi, tudományos és oktatói munkásságáért az idén dr. Nagy Örs rektor-helyettes vehette át. A Pápai-Páriz Ferenc- életműdíjat dr. Pap Zoltán nyugalmazott gyermekgyógyász professzornak, a szakosztály volt elnökének és dr. Albert István kardiológus főorvosnak, a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház orvosigazgatójának nyújtották át, és díjazták dr. Nagy Előd Ernő, a gyógyszerészeti kémia előadótanárának oktatói és kutatói tevékenységét. Az első alkalommal kiosztott dr. Kopp Elemér-díjat, amellyel a gyógynövény- és drogkutatásban jeleskedők munkáját értékelik, Nan Monica egyetemi gyakornok vehette át. Ezután következtek az előadások. /(bodolai): Orvos- és gyógyszerész- tudomány anyanyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület idei tudományos ülésszakán mutatták be a múlt hét végén a MOGYE dísztermében dr. Vass Levente urológus szakorvos, egyetemi tanársegéd és egészségügyi szakmenedzser Urológia tömören című könyvét. A Studium Alapítvány Kiadó és az Országos Tankönyvkiadó gondozásában megjelent kötet elsősorban az egyetemi hallgatóknak, családorvosoknak jelenthet segítséget. /Antalfi Imola: Urológia tömören – egyetemi hallgatóknak, családorvosoknak, de nem csak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./