Az ártatlanság vélelmét kéri számon az RMDSZHorváth Anna ügyében
A kolozsvári tanács szociáldemokrata párti (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE) képviselő tanácsosai azt kérik az RMDSZ-től és a nemzeti liberális párti városatyáktól, nevezzenek ki más személyt az alpolgármesteri tisztségbe Horváth Anna helyett, aki ellen befolyással való üzérkedés miatt vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). 
FRISSÍTÉS: "Nem jár el tisztességesen ebben az ügyben a szociáldemokrata párt. Amennyiben Lia Olguţa Vasilescu miniszteri posztot tölthet be a kormányban, vele szemben működik tehát az ártatlanság vélelme, akkor ez érvényes kell legyen Horváth Annával szemben is" – közölte a Maszollal Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerdán.
Dan Morar, a kolozsvári tanács PSD+ALDE frakciójának vezetője keddi sajtóközleményében azzal érvel: az önkormányzat három hónapja egyik alpolgármester hiányában működik, ami akadályozza az intézményt feladatai ellátásában. Dan Morar szerint ugyanakkor nem tesz jót a városháza megítélésének, hogy a DNA által bíróság elé állított, hatósági felügyelet alatt álló alpolgármester töltse be ezt a tisztséget. 
Az ALDE-t képviselő Adrian Mureşan szintén azt nyilatkozta, hogy "a polgármesteri hivatal működése érdekében" alakulata támogatja azt az indítványt, hogy mást személyt nevezzenek ki az alpolgármesteri tisztségbe Horváth Anna helyett.
Horváth Anna nem láthatja el tisztségével járó feladatait
Kolozsvár alpolgármestere, Horváth Anna ellen befolyással való üzérkedés és pénzmosás miatt emelt vádat a DNA december 20-án. Az alpolgármester hatósági felügyelet alatt áll, és nem láthatja el tisztségével járó feladatait. Ugyanebben az ügyben befolyás megvásárlása és pénzmosás vádjával bíróság elé állították Fodor Zsolt üzletembert is, aki szabadlábon védekezhet. 
Horváth Anna október 13-án jelentette be, hogy fizetés nélküli szabadságot vesz ki mindaddig, amíg eljárás folyik ellene, mivel nem tartja korrektnek, hogy úgy vegye fel fizetését, hogy közben nem dolgozik. 
A vádhatóság szerint Horváth Anna alpolgármesterként 2016 februárja és májusa között befolyását felhasználva közbenjárt a kolozsvári önkormányzat alkalmazottjainál annak érdekében, hogy sürgessék meg a másik vádlott, Fodor Zsolt egyik ingatlanprojektjével kapcsolatos engedélyek és jóváhagyások kibocsátását. A DNA szerint Horváth Anna szolgálataiért cserébe két fesztiválra szóló, 60 bérletet kért, összesen 20 ezer lej értékben.
A belépőket az önkormányzati választás kampányában tevékenykedő önkéntesek között osztotta szét az alpolgármester - állítja a DNA. Az ügyészek szerint a vádlottak a Fodor Zsolt által vezetett egyik cég, illetve egy Horváth Anna által megjelölt vállalat közötti támogatási szerződéssel próbálták a törvényesség látszatát kelteni.
maszol.ro

Ízekre szedi a román kormány terveit a DNA
Indokolatlan a törvényi szabályozás sürgősségi eljárással, tárgyilagos elemzés hiányában történő módosítása – állapította meg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a büntető törvénykönyv módosításáról és a közkegyelemről szóló rendelettervezetek kapcsán.
A nyomozó hatóság szerdai közleménye szerint a büntető törvénykönyvnek egyensúlyt kell teremtenie a bűnözők felelősségre vonására irányuló társadalmi igény és a bűnvádi eljárás alatt álló vagy büntetésüket töltő személyek alapvető jogai között. A DNA úgy véli, a Sorin Grindeanu vezette kormány által tervezett módosítások azonban felborítanák ezt az egyensúlyt.
Annak a tervezett módosításnak, miszerint a 200 ezer lejnél kisebb kárt okozó hivatali hatalommal való visszaélés nem minősülne bűncselekménynek, a DNA szerint nincs köze az alkotmánybíróság vonatkozó döntéséhez, noha a rendelet indoklása erre hivatkozik.
„Önkényesen szabták meg a 200 ezer lejes határt, mindenféle indoklás nélkül, ezért felmerülhet annak a lehetősége, hogy ez bizonyos személyeknek kedvez. A nagyobb közbeszerzések 200 ezer lej alatti összegekre való feldarabolásával pedig meg lehetne majd gátolni a hivatali visszaélést elkövetők felelősségre vonását" – szerepel az Agerpres hírügynökség által idézett közleményben.
A korrupcióellenes ügyészség szerint ugyanakkor indoklás nélkül jelentősen csökkenti a rendelet a hivatali hatalommal való visszaélés miatt kiszabható börtönbüntetést (kettőtől hét évig terjedő büntetés helyett 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést ír elő), és ezáltal az elévülési határidőt is öt évre csökkenti. A feljelentésekre vonatkozó tervezett módosítással kapcsolatban (a feljelentők csak abban az esetben mentesülnének a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha legkésőbb 6 hónappal a tett elkövetése után jelentkeznek) a DNA azt állítja, ez megnehezítené a 2016 júliusa előtt elkövetett bűncselekmények felderítését.
A közkegyelemről szóló rendelettervezet kapcsán a DNA hangsúlyozza, a kezdeményezés a hivatali hatalommal való visszaélés minden formájára, illetve a korrupciónak minősülő bűncselekményekre is kiterjed. „Az adócsalásnak csak a legegyszerűbb formáira nem vonatkozik a közkegyelem. Az igazán súlyos adócsalást elkövetők a tervezet szerint közkegyelemben részesülhetnek, ami negatív hatással lesz a korrupciós ügyek kivizsgálására, hiszen az adócsalás miatt vizsgált személyek a legtöbb esetben elismerik, hogy a pénzt megvesztegetésre használták. Amennyiben tudják, hogy adócsalás miatt nem vonják felelősségre őket, semmi okuk nem lesz feljelentést tenni a megvesztegetéssel kapcsolatban" – állapítja meg közleményében a korrupcióellenes ügyészség.
Krónika (Kolozsvár)

Márton Árpád indokoltnak tartja a közkegyelmet és a Btk.-módosítást
Nem lát kivetnivalót a román kormánynak a közkegyelemre, valamint a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó kezdeményezésében Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő.
A sokat vitatott módosítások kapcsán a szövetség képviselőházi frakciójának helyettes vezetője a Krónikának elmondta: hellyel-közzel bármely demokratikus jogállamban alkalmazni szokták a közkegyelem intézményét.
A háromszéki honatya közölte, ennek két rációja lehet: a nevelő szándék, az, hogy az elítélt személyt vissza akarják integrálni a társadalomba, illetve hogy ne „vaduljon el" még jobban a börtönben, másrészt a Florin Iordache igazságügyi miniszter által is felhozott indok, a börtönök túlzsúfoltsága. Ez utóbbiért Márton Árpád többek között a büntető törvénykönyv (Btk.), illetve a büntetőjogi eljárás visszásságait tartja felelősnek, mivel az új büntető törvénykönyv modernebb ugyan, mint a korábbi, és bizonyos bűncselekményekért kisebb büntetést ír elő, de többek között a halmazati büntetések miatt előfordulhat, hogy kisebb bűncselekményért nagyobb büntetést rónak ki, mint egy súlyosabbért.
„Előfordulhat például, hogy tízrendbeli lopásért valaki 24 éves szabadságvesztést kap, míg egy gyilkosságnak a legsúlyosabb büntetése 25 év. Ez érvényes a most kezdeményezett Btk.-módosításra, arra, hogy mikortól tekinthető bűncselekménynek a hivatali visszaélés" – magyarázta Márton Árpád.
Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a feljelentési időszak korlátozását is „abszolút indokoltnak" tartja, mivel elmondása szerint – főleg politikusok esetében – gyakran megtörtént, hogy vádalkut ajánlott az ügyész arra az esetre, ha valaki ellen feljelentést tesz a beidézett gyanúsított. Így előfordult, hogy valaki 2016-ban egy 2009-es eset kapcsán tett feljelentést, holott már alig emlékezett a részletekre, de így legalább nem került vizsgálati fogságba, vagy ha őt is meggyanúsították, nem kellett visszafizetnie az okozott kárt.
„Márpedig ha valaki becsületes állampolgár, akkor tegye meg a feljelentést a tudomására jutott bűncselekményekről hat hónapon belül, az is elég hosszú időszak" – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád. Megjegyezte ugyanakkor: amennyiben kifogások merülnének fel a tervezetek egyes elemei kapcsán, azok a parlamentben orvosolhatók.
Mint ismeretes, a kormány elképzelései heves bírálatokat váltottak ki a romániai igazságügyi szervek részéről, szerda este pedig több nagyvárosban tüntettek a rendelettervezetek ellen. A bírák szakmai szervezete közleményben szólította fel a kormányt, hogy nyilvános vita és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szakmai jóváhagyása nélkül ne módosítsa a Btk.-t, álláspontja szerint ugyanis az igazságügyet érintő módosítások titokban történő kidolgozása ellentétes a jóhiszeműséggel.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze is, aki szerint bármilyen módosításról először egyeztetni kell az igazságszolgáltatási szervekkel. Megjegyezte: a DNA által vizsgált ügyek 30 százaléka hivatali visszaéléshez kapcsolódik. Szerinte amennyiben az érintettek közkegyelmet kapnának, nem csupán az ellenük zajló eljárást kellene lezárni, de az államkasszát ért károk sem térülnének meg. Kövesi felrótta, hogy az igazságügyi tárca nem átlátható módon dolgozta ki a tervezetet.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész „szánalmasnak" nevezte a kormány módosításait, és megjegyezte: megpróbálnak bizalmatlanságot kelteni a polgárokban az igazságszolgáltatással szemben, amit aztán a szociáldemokraták azzal kompenzálnak, hogy közkegyelemről szóló tervezettel állnak elő. A főügyész túlzónak nevezte egy olyan Btk.-módosítás elfogadását, amelynek nyomán a DNA által vizsgált ügyek jelentős része „a levegőben lógva marad".
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Totális háború
Totálissá kezd válni a háború, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) annak érdekében vív, hogy teljes egészében uralma alá hajtsa az országot a tavalyi választási győzelem után.
A politikai harc az igazságszolgáltatásra és valószínűleg a hírszerző szolgálatra (SRI) is átterjedt – bár ez utóbbi esetében nehéz kibogozni, hogy ki kivel van, és mi a valódi tétje a kiszivárogtatásoknak.
A SRI kapcsán csupán egy dolog vehető biztosra: az, hogy a homály és a bizonytalanság azt követően is fennáll, hogy Florin Coldeát, a szolgálat igazgatóhelyettesét és operatív vezetőjét „saját kezdeményezésére” tartalékállományba helyezték. A közlemény, amely szerint az ellene a korrupciós ügyei miatt szökésben lévő, és nemzetközi körözés alatt álló volt szociáldemokrata képviselő, Sebastian Ghiţă által megfogalmazott vádakat alaptalannak találták, ezért a hivatalába való visszahelyezését javasolták, azonban ő a „katonai becsületére” hivatkozva inkább a felmentését kérte, mérsékelten hihető. Inkább olybá tűnik, hogy a szolgálat a külvilág felé úgy próbálta elsimítani a kényelmetlen affért, hogy abból se az intézménynek, se a vélhetően bizonyos mértékig valóban sáros Coldeának ne származzon kára, és lehetőleg senki se feszegesse tovább az ügyet. A kérdés most az, hogy a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság milyen mértékben lesz képes az ügy mélyére hatolni a vizsgálat során.
A másik kérdés az, kinek az érdekét szolgálják Ghiţă leleplezései? A rossz kémregénybe illő színjáték – a szökevény politikus a rejtekhelyéről saját tévéjének küldött videoüzenetekben próbálja a hírszerzés és a korrupcióellenes ügyészség Egyesült Államok által feltétlen támogatásban részesített vezetőjét befeketíteni – alapján az a következtetés is levonható, hogy belső harc zajlik, és az eddig háttérbe szorult oldal a szociáldemokraták választási győzelmét kihasználva próbálta meg – végül sikerrel – félreállítani a másik oldal képviselőjét a testület éléről. (Aki esetében szintén nem kizárható, hogy az amerikai érdekeknek megfelelő vonalat képviselte a szolgálaton belül.)
A jelek szerint Laura Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze ugyanennyire kényelmetlen, hiszen Coldea mellett az ő befeketítése érdekében is mindent megtesznek. Sőt megtörténhet, hogy az ő és Coldea bemószerolását célzó híresztelések fő célja elsősorban az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom megingatása volt, hogy ezzel is sikerüljön megágyazni azoknak a kormányrendeleteknek, amelyekben részleges közkegyelmet hirdettek volna, illetve a Btk.-t kívánta módosítani a kormány. Ez Klaus Johannis államfő gyors közbelépésének hála meghiúsult, azonban egyértelmű, hogy a kormány a továbbiakban is mindent megtesz a módosítások keresztülvitele érdekében.
Az indok – a börtönök túlzsúfoltsága – akár még hihető is lenne, azonban a körülmények miatt a kormány igyekezete nem kicsit gyanús. Egyrészt fű alatt az utolsó pillanatban próbálták becsempészni a napirendi pontok közé – az ezt cáfoló kijelentések hitelét nagymértékben csökkenti, hogy a közkegyelem a kormányülés napjáig elkövetett bűncselekményekre vonatkozott volna –, másrészt az sem a jóhiszeműség jele, hogy enyhítenék az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés büntethetőségét, és ez utóbbinak eleve bizonyos összegű károkozáshoz kötnék a bűncselekménnyé nyilvánítását. Az ügyészségek tiltakozása érthető még akkor is, ha tudjuk, hogy sok esetben az igazságszolgáltatás sem működik kifogástalanul, és fölmerülhet a gyanú, hogy a vádemelések vagy az ítélethozatalok politikai érdekeket szolgálnak.
Most azonban nagyon úgy tűnik, a kormány módosításai is politikai érdekek kiszolgálását célozzák: egyrészt a baráti politikusok és üzletemberek büntetésének csökkentését, illetve büntethetőségük megakadályozását, másrészt – és ez a fő – azt, hogy a PSD elnöke, Liviu Dragnea megússza a felelősségre vonást az ellene hivatali visszaélésre való felbujtás miatt zajló perben. Márpedig láthattuk: ennek érdekében bármire hajlandóak, és nincsenek skrupulusaik. (Magyar szempontból az érdekes az, hogy a kormánnyal parlamenti támogatási megállapodást aláíró RMDSZ legalább a színfalak mögött jelzi-e a Dragnea–Grindeanu-tandemnek, hogy ez azért nem korrekt, vagy úgy gondolják: ez az egész úgy van rendben, ahogy van, hisz akár még nekik is jól jöhet. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor nincs miért csodálkozni, ha sokan csak a „romániai magyar PSD” epitheton ornansszal illetik a szövetséget.)
Egy dolog biztos: a kormány trükközését megakadályozni kívánó oldal diadala az ügy tétje miatt korántsem végleges. Ez még csak az egyik első csata volt, a neheze pedig még hátravan.
Totálissá kezd válni a háború, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) annak érdekében vív, hogy teljes egészében uralma alá hajtsa az országot a tavalyi választási győzelem után.
A politikai harc az igazságszolgáltatásra és valószínűleg a hírszerző szolgálatra (SRI) is átterjedt – bár ez utóbbi esetében nehéz kibogozni, hogy ki kivel van, és mi a valódi tétje a kiszivárogtatásoknak.
A SRI kapcsán csupán egy dolog vehető biztosra: az, hogy a homály és a bizonytalanság azt követően is fennáll, hogy Florin Coldeát, a szolgálat igazgatóhelyettesét és operatív vezetőjét „saját kezdeményezésére” tartalékállományba helyezték. A közlemény, amely szerint az ellene a korrupciós ügyei miatt szökésben lévő, és nemzetközi körözés alatt álló volt szociáldemokrata képviselő, Sebastian Ghiţă által megfogalmazott vádakat alaptalannak találták, ezért a hivatalába való visszahelyezését javasolták, azonban ő a „katonai becsületére” hivatkozva inkább a felmentését kérte, mérsékelten hihető. Inkább olybá tűnik, hogy a szolgálat a külvilág felé úgy próbálta elsimítani a kényelmetlen affért, hogy abból se az intézménynek, se a vélhetően bizonyos mértékig valóban sáros Coldeának ne származzon kára, és lehetőleg senki se feszegesse tovább az ügyet. A kérdés most az, hogy a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság milyen mértékben lesz képes az ügy mélyére hatolni a vizsgálat során.
A másik kérdés az, kinek az érdekét szolgálják Ghiţă leleplezései? A rossz kémregénybe illő színjáték – a szökevény politikus a rejtekhelyéről saját tévéjének küldött videoüzenetekben próbálja a hírszerzés és a korrupcióellenes ügyészség Egyesült Államok által feltétlen támogatásban részesített vezetőjét befeketíteni – alapján az a következtetés is levonható, hogy belső harc zajlik, és az eddig háttérbe szorult oldal a szociáldemokraták választási győzelmét kihasználva próbálta meg – végül sikerrel – félreállítani a másik oldal képviselőjét a testület éléről. (Aki esetében szintén nem kizárható, hogy az amerikai érdekeknek megfelelő vonalat képviselte a szolgálaton belül.)
A jelek szerint Laura Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze ugyanennyire kényelmetlen, hiszen Coldea mellett az ő befeketítése érdekében is mindent megtesznek. Sőt megtörténhet, hogy az ő és Coldea bemószerolását célzó híresztelések fő célja elsősorban az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom megingatása volt, hogy ezzel is sikerüljön megágyazni azoknak a kormányrendeleteknek, amelyekben részleges közkegyelmet hirdettek volna, illetve a Btk.-t kívánta módosítani a kormány. Ez Klaus Johannis államfő gyors közbelépésének hála meghiúsult, azonban egyértelmű, hogy a kormány a továbbiakban is mindent megtesz a módosítások keresztülvitele érdekében.
Az indok – a börtönök túlzsúfoltsága – akár még hihető is lenne, azonban a körülmények miatt a kormány igyekezete nem kicsit gyanús. Egyrészt fű alatt az utolsó pillanatban próbálták becsempészni a napirendi pontok közé – az ezt cáfoló kijelentések hitelét nagymértékben csökkenti, hogy a közkegyelem a kormányülés napjáig elkövetett bűncselekményekre vonatkozott volna –, másrészt az sem a jóhiszeműség jele, hogy enyhítenék az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés büntethetőségét, és ez utóbbinak eleve bizonyos összegű károkozáshoz kötnék a bűncselekménnyé nyilvánítását. Az ügyészségek tiltakozása érthető még akkor is, ha tudjuk, hogy sok esetben az igazságszolgáltatás sem működik kifogástalanul, és fölmerülhet a gyanú, hogy a vádemelések vagy az ítélethozatalok politikai érdekeket szolgálnak.
Most azonban nagyon úgy tűnik, a kormány módosításai is politikai érdekek kiszolgálását célozzák: egyrészt a baráti politikusok és üzletemberek büntetésének csökkentését, illetve büntethetőségük megakadályozását, másrészt – és ez a fő – azt, hogy a PSD elnöke, Liviu Dragnea megússza a felelősségre vonást az ellene hivatali visszaélésre való felbujtás miatt zajló perben. Márpedig láthattuk: ennek érdekében bármire hajlandóak, és nincsenek skrupulusaik. (Magyar szempontból az érdekes az, hogy a kormánnyal parlamenti támogatási megállapodást aláíró RMDSZ legalább a színfalak mögött jelzi-e a Dragnea–Grindeanu-tandemnek, hogy ez azért nem korrekt, vagy úgy gondolják: ez az egész úgy van rendben, ahogy van, hisz akár még nekik is jól jöhet. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor nincs miért csodálkozni, ha sokan csak a „romániai magyar PSD” epitheton ornansszal illetik a szövetséget.)
Egy dolog biztos: a kormány trükközését megakadályozni kívánó oldal diadala az ügy tétje miatt korántsem végleges. Ez még csak az egyik első csata volt, a neheze pedig még hátravan.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Nincs kegyelem: újabb tüntetések erdélyi városokban
Több városban tüntettek csütörtök este a közkegyelmi rendelet és a büntető törvénykönyvek tervezett módosítása ellen.
Temesváron Az Opera téren körülbelül ezer személy gyűlt össze a csütörtök esti tüntetésre, hogy tiltakozzanak a tervezett rendeletek ellen, amelyek szerintük egyes politikusokat, üzletembereket és köztisztviselőket segítenének abban, hogy kivonják magukat a büntetőjogi felelősségrevonás alól – számolt be az Agerpres.
A tüntetők olyan feliratokat tartottak a magasba, mint például „Kérjük, bocsássatok meg nekünk, nem tudunk annyit termelni, mint amennyit ti elloptok”, „Egy demokráciában a tolvajok a börtönben ülnek”, „Demokráciát akarunk amnesztia nélkül”, „Börtönbe, ne kormányba” és „A korrupció öl”.
A tüntetők megkerülték az Opera teret, majd visszatértek az opera elé, ahol az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyészét, Laura Codruţa Kövesit támogató jelszavakat skandáltak. Temesváron a tüntetők ígéretet tettek, hogy a következő estéken visszatérnek a tiltakozás helyszínére.
Brassóban a prefektúra előtt gyűlt össze mintegy 300 tiltakozó, hogy kifejezze felháborodását a közkegyelmi rendelet tervezetével és a Btk. tervezett módosításával szemben. A tüntetők piros lapokat lobogtattak, és azt kiabálták: „Börtönbe Dragneával!”, "Codruţa, ne feledd, mi a te pártodon vagyunk!”, „A DNA vigyen el titeket!”.
„Azok az emberek, akik 27 éven át loptak, most külön törvényeket akarnak saját maguk számára” – mondta az egyik résztvevő, hozzátéve, polgári kötelességének érezte, hogy megvédje jogait azokkal szemben, akik lábbal akarják tiporni a demokrácia elveit. Az Agerpres beszámolója szerint a tüntetők elvonultak a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházáig, majd visszatértek a prefektúra elé. A megmozdulás incidensek nélkül ért véget.
Nagyszeben központjában mintegy 200 személy töntetett csütörtök este a közkegyelmi rendelet tervezete és a Btk. tervbe vett módosítása ellen. Egyes tiltakozók PSD-ellenes feliratokat emeltek a magasba. A tüntetők között volt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) néhány tagja. A nagyszebeni városháza február elsejéig, 18 és 20 óra közötti időszakra engedélyezte a tervezett kormányrendeletek elleni tiltakozó akciókat. Csütörtök este mínusz 7 fok volt Nagyszebenben.
Krónika (Kolozsvár)

Román rosszallás az amerikai nagykövet nyilatkozata miatt
Bár burkoltan, diplomatikus nyelvezetben, de rosszallását fejezte ki pénteken Teodor Meleşcanu külügyminiszter Hans Klemmnek, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének, amiért az bírálta a közkegyelemről szóló tervezeteket.
A külügyi tárca közleménye szerint Meleşcanu nem bekérette, csupán „hivatalában fogadta" Klemmet, akinek határozottan a tudomására hozta, hogy közvetlenül kíván a nagykövetséggel kommunikálni, nem pedig a sajtón keresztül. Mint megírtuk, Klemm egy csütörtöki interjúban úgy fogalmazott, egyetlen, a jogállamiságot értő intézkedést sem tartanak időszerűnek, ezért elvárják, hogy az összes állami intézmény fokozza a korrupció elleni küzdelmet.
Vasárnap délutánra Bukarestben és az ország több városában újabb tüntetéseket hirdettek a kormány által tervezett részleges közkegyelem és a büntető törvénykönyv módosítása ellen. Amint arról beszámoltunk, folytatódott a tervezetek szakmai bírálata is, és Klaus Johannis is véleményt nyilvánított az ügyben: az államfő az igazságügyi intézmények és civil szervezetek ellenkezésére hivatkozva a bukaresti szociálliberális kormány büntetőjogi tervezeteinek visszavonását szorgalmazta. A legfőbb ügyészséghez és a DNA-hoz hasonlóan a DIICOT is jelezte: nem ért egyet a módosításokkal. Vasárnap az átláthatatlanul és a parlament megkerülésével kidolgozott tervezetek visszavonását követelte az egyetemi hallgatók, a gimnáziumi hallgatók valamint a romániai fiatalok szervezete is.
Közben a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alelnöke, Cătălin Beciu azzal váltott ki felháborodást, hogy minősíthetetlen stílusban kommentálta a tervezetek miatti tüntetéseket. Beciu szerint a megmozdulások „náci tüntetések", amelyeken olyan kretének vesznek részt, akik kínzást akarnak a szabadságvesztés helyett, a börtönök helyett pedig megsemmisítő táborokat. „Állatok, rosszul vagyok tőletek!" – írta ki Facebook-oldalára Beciu a tüntetők kapcsán. Később, a felháborodás miatt törölte a posztot, és felfüggesztette párttagságát.
Krónika (Kolozsvár) 

Brüsszeli igazságügyi országjelentés: előrelépést ért el Románia
Románia előrelépést ért el az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, de a politikusoknak és a sajtónak az igazságügyi intézmények, főként az Országos Korrupcióellenes Ügyészésg (DNA) ellen irányuló bírálatai aláaknázhatják az igazságügyi rendszert – mutat rá az Európai Bizottság (EB) ma közzé tett évi igazságügyi országjelentése.
„Az ismert romániai politikusok elleni vádemelés és elítélésük azt jelenti, hogy pozitív irányba halad az igazságszolgáltatás függetlensége. Ez a trend figyelhető meg az igazságszolgáltatás függetlenségével és az igazságszolgáltatásba vetett bizalommal foglalkozó közvélemény-kutatásoknál is” – szögezik le az országjelentésben.
Megállapítják továbbá, hogy a politikusok és a sajtó részéről gyakori bírálatok hangzottak el az ügyészek, bírák és igazságügyi intézmények kapcsán, a DNA elleni támadások 2016-ban szintén fokozódtak. Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy ez a hozzáállás aláaknázza a lakosságnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, főleg olyan körülmények között, hogy ezek a kritikák kormányzati vagy parlamenti berbekeből érkeznek” – hangsúlyozza a brüsszeli jelentés.
Szabadság (Kolozsvár)

Ellentmondások
Mintha ismételné magát a történelem, újból utcára vonult jelentős méretű tömeg. Főleg a fővárosban tüntettek sokan a kormánynak a büntetőjog módosításáról szóló két sürgősségi kormányrendelete ellen. Több hasonló megmozdulást láttunk az elmúlt öt évben, mint ahogy a kormány stratégiája sem újszerű. Elég egyértelmű, hogy a kabinet hirtelen, egyeztetések nélkül akarta elfogadni a közkegyelemben való részesítés tervezetét olyan pillanatban, amikor Liviu Dragnea az Egyesült Államok elnökével fényképezkedett, és próbálta szánalmas pr-akcióval elhitetni, hogy fontosabb személy, mint amilyen valójában.
Egyértelmű, hogy Dragnea mindent feltett egy kártyára és az ellene folytatott bírósági eljárások miatt nem maradt sok ideje életbe ültetni az igazságszolgáltatásra vonatkozó elképzeléseit abban a reményben, hogy el tudja kerülni a felelősségre vonást. Dragnea stratégiája már csak azért sem lehetett sikeres, mert nem vette figyelembe az időtényezőt. De túlságosan sunyi is volt, ami megmagyarázza, miért vonult utcára akkora tömeg. Nem kell feltétlenül a titkosszolgálatok manővereire gyanakodni, ugyanis a társadalomban tetten érhető az a politikusok ellen irányuló közhangulat, ami képes kimozdítani otthonából tízezreket. A PSD terve Klaus Johannis államfőt is pozícióba hozta, hiszen az ellenzék zászlóshajójaként már-már magára hagyott elnök éppen akkor kapott politikai muníciót, hogy ismét előtérbe kerüljön, amikor már úgy tűnt, elfogy körülötte a levegő, és a PSD-ALDE elsöprő kormánytöbbség őt is elnyeli.
A közösségi oldalakon felmerült az a szerintem legitim kérdés, hogy a magyar közösség miért maradt ki ebből a tüntetésből. Nyilvánvalóan, lehettek magyarok is a tüntetők között, de azt hiszem, jogosan fogalmazódik meg az az elvárás, hogy lehettek volna többen is. A romániai magyarságnak a kisebbségi társadalmakra jellemző fogyatékosságai mellett főleg az okozza a téma iránti érzékenységhiányát, hogy a magyarok nagy része elvesztette a bizalmát a hazai állami intézményekben. A nemzeti kisebbségek elidegenedése a többségi állami intézményektől egy általános jellemvonás, ami a romániai magyarság esetében már 1918-ban elkezdődött. A történelem folyamán voltak időszakok, amikor ez az irány enyhült, de lényeges változás nem történt. A közelmúltban az RMDSZ törekvései is kudarcot vallottak, hiszen a többszörös kormányzati szerepvállalás ellenére sem lehet könnyen meggyőzni magyar fiatalokat, hogy állami hivatalnoki, ne adj Isten, katonai, rendőri karriert építsenek Romániában, vagy egyáltalán román többségű munkaközösségben vállaljanak munkát.
A mostani tüntetéseknek egyértelműen intézményi szereplői vannak. A tiltakozók azt a korrupcióellenes ügyészséget éltetik és nevét skandálják, amelynek több eljárása megkérdőjelezhető etnikai elfogulatlanság szempontjából. Legutóbb a romániai magyarok nagyobb számban akkor vonultak utcára, amikor a DNA Marosvásárhelyen eljárást indított a helyi római katolikus líceum megalapítása ügyében. Azelőtt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítása miatt tüntetett még több magyar. A székelyföldi és belső-erdélyi települések több magyar elöljárója ellen indított eljárások esetében is számos kétely merült fel. A romániai magyarok jelentős részében megerősítést nyert ezáltal is, hogy a román állam továbbra is ellenségként tekint rájuk. Nem nézi jó szemmel a magyar közösségi intézményrendszerének megerősítésére irányuló törekvéseket, és azt a benyomást kelti, hogy a román államnak nem esik jól, sőt veszélyt lát abban, ha a magyarok jól érzik magukat szülőföldjükön.
Ilyen előzmények után érthető, hogy a magyarok visszafogottabbak, és nem tudnak teljes mértékben azonosulni a román igazságszolgáltatás alfájának és omegájának tekintett DNA-val. A vádhatóság körüli harcok távolról sem a jókról és a rosszakról szólnak. Ennél sokkal árnyaltabb a történet, hiszen arról is szót kell ejteni, hogy mennyire demokratikus, ha egy társadalom elitjét az igazságszolgáltatás eszközével akarják minden áron leváltani.
Nem tudom elhinni, hogy az emberek ne ismernék a PSD-t, és azt sem tudták volna, hogy mire készül a választások előtt. Románia egyik legrégebbi pártjáról beszélünk, amelynek vezetői sem ma kerültek a közélet homlokterébe. És mégis, decemberben a PSD történelme legfényesebb győzelmét aratta a mindenki által a rendszerváltozás óta legkorrektebbként emlegetett parlamenti választáson. Az ellentmondás abban nyilvánul meg, hogy miközben a lakosságot alig lehet mozgósítani választáson, egy jelentős része az utcai megmozdulások révén akarja érvényre juttatni álláspontját. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a román társadalom az utóbbi években megváltozott. Kialakultak azok az egészséges társadalmi reflexek, amelyek szükségesek, hogy egy közösség akár utcai tüntetéseken is hangot adjon elégedetlenségeinek. Ugyanakkor ez a réteg túl kis létszámú választások megnyeréséhez, a hiteles politikai vezetőket nélkülöző pártok pedig képtelenek becsatornázni támogatói bázisukba a radikálisabb változást és mindenekelőtt a nyugatihoz hasonló jólétet követelő távolmaradókat.
A DNA ellentmondásos megítélése a román társadalomban is tetten érhető. A vádhatóság az elmúlt években több olyan eljárást indított román gyanúsítottak ellen is, amelyek ártottak a DNA-nak. Megnőtt azok száma, akik a vádhatóság pártatlanságában kételkednek. Az emberek jelentős része látja, hogy nap mint nap mekkora médiashow folyik az ügyészség székháza előtt, és joggal teszik fel a kérdést, hogy ezeknek az eljárásoknak egy része mennyire megalapozott, ha ma már szinte bármire rá lehet húzni a tartalmatlanná vált hivatali visszaélést.
Az is jelentős szerepet játszik, hogy a DNA hálójában nem csak magas rangú politikusok akadtak fenn, hanem hivatalnokok, orvosok, vámosok, rendőrök, tanárok százai, akik a hazai társadalom által elnézően szemlélt, és normálisnak tekintett apróbb „közbenjárásokért” bűnhődnek. Sokan vannak azok, akik maguk is belekényszerültek ennek a jellegzetesen hazai informális ügyintézési rendszernek a fenntartásába, és ilyen alapon szinte bárki számon kérhető lenne kisebb vagy nagyobb korrupció miatt. A különbség csak annyi, hogy egyesek lebuktak, mások még megúszták. De nem tudhatják meddig, hiszen rendszerint tíz évnél régebbi ügyek is előbuknak. Úgy gondolom ez is részben megmagyarázza a választási eredmény és az utcai tüntetés közötti kontrasztot.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Brüsszel nem hagy fel Románia megfigyelésével
Történtek előrelépések az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság megszüntesse az ország megfigyelését – derül ki a testület szerdán kiadott jelentéséből.
Bár számos előrelépés történt az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén, még sok a tennivaló, ráadásul a parlament és a kormány még mindig megpróbálja enyhíteni a korrupcióellenes jogszabályokat, ezért az Európai Bizottság (EB) nem zárja le a reformok figyelemmel követésére kidolgozott Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmust.
Az EB szerdán tette közzé az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc helyzetéről szóló, 2016-ra vonatkozó országjelentését. A dokumentum leszögezi: az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén elért eredmények ellenére egyes politikusok és a sajtó igazságügyi rendszerrel kapcsolatos, főleg pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztállyal (DNA) szembeni bírálatai alááshatják az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
Az EB szerint az, hogy számos ismert politikus ellen emeltek vádat, illetve született ítélet, azt jelzi, hogy pozitív a tendencia az igazságszolgáltatás függetlenségének megvalósulása terén. Nő az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is. Felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy nőtt az igazságszolgáltatással, különösen pedig a DNA-val szembeni bírálatok intenzitása is. Ez pedig – főleg ha a parlament vagy a kormány részéről érkezik – alááshatja az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalmat. A jelentés kiemeli az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerepét az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében.
Az új polgári és büntető törvénykönyv alkalmazása kapcsán megjegyzik, azt nehezítette a parlament kiszámíthatatlan törvényhozási tevékenysége, még mindig nem szavazták meg azokat a kormányrendeleteket, amelyek orvosolják a bennük az alkotmánybíróság által jelzett kifogásokat.A jelentés bírálja a parlamentet az olyan kezdeményezések miatt, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes küzdelmet, és kitér a kormány idén január 18-án nyilvánosságra került, a közkegyelemről és a Btk. módosításáról szóló tervezeteire is. Megjegyzi: az ilyen módosítások az eddigi előrelépések átértékelését is maguk után vonhatják, és a kormány módosító tervezeteit is ebből a szemszögből kell vizsgálni, bármilyen formában fogadják is el őket.
Korrupciós index: kis javulás
Románia világon az 57., az Európai Unióban Magyarországgal holtversenyben a 24-25. helyen áll a korrupció szempontjából – áll a Transparency International (TI) nevű szervezet szerdán kiadott, 2016-ra vonatkozó jelentésében.
A köztisztségviselők feddhetetlensége kapcsán megjegyzi: azt megfelelő törvényi háttér szabályozza, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pedig független szervként ügyel ezek betartására. A korrupció kapcsán a jelentés leszögezi: az még mindig mély gyökerekkel bír az egész társadalomban, ami mind a kormányzás minőségére, mind a gazdaságra hatással van.
Ugyanakkor pozitívumként könyveli el, hogy 2013 óta folyamatosan javul a korrupció leküzdésére hivatott intézmények mérlege. Mindazonáltal nem tartja kellőképpen hatékonynak a korrupció megelőzését célzó intézkedéseket. A szükséges tennivalók között felsorolják a főügyészek kinevezését szolgáló eljárás átláthatóbbá tételét, azt, hogy a parlament és a kormány tagjai tartsák tiszteletben az igazságszolgáltatást, hogy maradéktalanul ültessék gyakorlatba az új Btk.-t és a büntetőjogi perrendtartást, biztosítsák a bírósági ítéletek tiszteletben tartását, tegyék hatékonyabbá a feddhetetlenségi ügynökség munkáját, a parlament tegye átláthatóbbá az összeférhetetlenségi ügyekre vonatkozó döntési folyamatot, és biztosítsa, hogy a mentelmi jog ne jelenthessen akadályt a korrupcióellenes erőfeszítések útjában.
Frans Timmermans, az EB alelnöke leszögezte: Románia jelentős fejlődést ért el az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt tíz évben, és a korrupcióellenes harc fokozására, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének megóvására irányuló tendencia, amelyet az előző három évben tapasztaltak, a tavalyi évben is folytatódott. Így most lehetőség nyílik arra, hogy az erőket a fennmaradó jelentősebb intézkedések meghozatalára koncentrálják, és a kitűzött cél szerint még a jelenlegi, Jean-Claude Juncker vezette EB mandátuma vége előtt véget vethessenek a romániai igazságügy és a korrupcióellenes harc intézményes megfigyelésének.
Klaus Johannis államfő üdvözölte a jelentést, megjegyezve, az annak a bizonyítéka, hogy a 2015-ben kormányra került szakértői kabinet érdemben hozzájárult az igazságügyi reformhoz és a korrupcióellenes küzdelemhez. Az elnök szerdán Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén felszólalva arról is beszélt: folytatni kell a harcot a korrupció ellen, és akkor siker várható. Azt is kifejtette, olyan, demokratikus társadalmak szükségesek, amelyekben a többség nem él vissza a jogaival. Azt is leszögezte: az ellenzék által megfogalmazott bírálatokat nem szabad a választási eredmény megkérdőjelezéseként értelmezni. Ana Birchall európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a pozitívumokat emelte ki, különös tekintettel a megfigyelési mechanizmus befejezésének határidejére való utalást.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozása óta tartja megfigyelés alatt a két ország igazságügyi rendszerét és a korrupcióellenes küzdelmet. Bár ez hivatalosan nem szerepel a schengeni csatlakozás feltételei között, több nyugat-európai tagállam – így Németország, Franciaország, Hollandia és Finnország is – attól tette függővé a két ország csatlakozásának jóváhagyását a belső határellenőrzéstől mentes uniós övezethez, ha az érdemi és visszafordíthatatlan előrelépések nyomán az EB beszünteti a megfigyelési mechanizmust.
Balogh Levente
Szabadság (Kolozsvár)

Halasztottak Rádulyék perében
Halasztást rendelt el a marosvásárhelyi bíróság a Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán és alpolgármestere, Szőke Domokos perében, mivel nem nyílt jogi lehetőség a tanúk meghallgatására.
Március 6-án folytatódik a marosvásárhelyi bíróságon az a per, amelyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel vádolta meg Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestert és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármestert. Az ügy pénteki, január 27-ei tárgyalására a tanúk meghallgatását ütemezte az igazságszolgáltatás, de közigazgatási-jogi akadályok miatt erre nem kerülhetett sor, annak ellenére, hogy két tanú megjelent a bíróság előtt.
A bíróság korábban elrendelte, hogy – miután a vádlott polgármestert és alpolgármestert meghallgatták – a tanúkat csak azután lehet kihallgatni, miután a csíkszeredai tanács nevesíti azt a személyt, aki a perben az önkormányzatot képviselje. A csíkszeredai önkormányzat elfogadott egy határozatot, amelyben Füleki Zoltán alpolgármestert nevesítette jogi képviselőként, csakhogy ezt a döntést Hargita megye prefektusa megtámadta, mivel a szavazáskor nem teljesült a kétharmados kvórum feltétele. A csíkszeredai tanács ezt tudomásul vette, visszavonta korábbi határozatát, és december 23-án – immáron kétharmados kvórummal – újabb határozatot hozott, amelyben leszögezték, hogy nem élnek kártérítési igénnyel, viszont újfent nem jelölték meg jogi képviselőjüket.
„Gyakorlatilag a város most jogi képviselő nélkül maradt, ezért szükség van újabb tanácsi határozatra, amelyben megneveznek valakit, aki képviselje a perben az önkormányzatot. Erre hivatkozva rendelt el halasztást a bíró” – ismertette az alperesek ügyvédje, Máté Attila.
A per 2016. március 30-án kezdődött, majd többszöri halasztás után november 21-én tartották az első érdemi tárgyalást. Az ügyben fontos viszonyítási pont, hogy az alkotmánybíróság tavaly nyáron hozott egy döntést, amely értelmében azokban a jogorvoslati keresetekben, amelyek tárgya a hatáskör nem megfelelő módon történt gyakorlása, nem elég csupán a fenti vádat megfogalmazni, hanem tételesen rá kell mutatni, hogy az illető tisztségviselő melyik törvénynek melyik cikkelye szerint milyen hivatali visszaélésre alapos gyanút jelentő cselekedetet követett el. Erre azért volt szükség, mert a DNA-nál „bevett szokás” volt, hogy általános megfogalmazásokkal és hivatkozásokkal vontak felelősségre tisztségviselőket korrupció gyanújával.
Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen többek között az a vád, hogy jogosulatlanul használták országon belüli, de Hargita megyén kívüli kiszállásra a hivatali személygépjárműveket, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapientiának megadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét.
Az ortodox egyház korábban már átiratban jelezte, hogy nem fogalmaznak meg igényt a városvezetőkkel szemben, tehát nincs sértett fél az építkezési engedély ügyében.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Markó Attila válasza Nagy Zsoltnak
Kedves Zsolt! Sokadszor olvasom a leveled, és azon tűnődöm, vajon hányan értették meg azok közül, akiknek ezt érteniük kellene. Vajon hányan teszik még fel ezeket a kérdéseket olymódon, hogy az ne csak azok között legyen hallható, akik a Veled vagyunk, Zsolt csoportban egymáshoz szólunk évek óta. Ezért most én is a nyilvánosság útján válaszolok Neked. Kicsit hosszú lesz, de tudom: ha másnak nem is, Neked lesz türelmed végigolvasni...
Amint Te is láthatod, zajlik a cirkusz: mindenki mondja a magáét, álproblémákkal és riogatások tele a közbeszéd a korrupcióellenes küzdelem elfojtásától a börtönök túlterheltségéig, a közélet tisztaságától az államelnöki túlkapások emlegetéséig, népszavazástól kormányrendeletekig. A cirkusz jellege, annak alakulása, a valós és lényeges kérdések elkendőzése, a szekértáborok közt egyre mélyülő szakadék egyértelműen azt mutatja, hogy itt mindkét oldal elsősorban az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok fölött gyakorolt hatalmának megerősítéséért, illetve átvételéért küzd. Pontosan azokért, amik a legtöbbet ártottak a jogállamnak. Mert miközben az egyes táborok képviselői mindenféléket féltve és mindenféléket kitalálva egy vélt „nép nevében” kiabálnak a mikrofonoktól vagy az utcán, egyetlen dologról nem beszél sajnos senki: a román igazságszolgáltatás és a román büntetőjog valós és tényleges állapotáról, a titkosszolgálatnak és a korrupcióellenes ügyészségnek a bírósági eljárásokra gyakorolt befolyásáról és nyomásáról, a senki által nem korlátozott „nemzetbiztonsági lehallgatásokról”, a leszámolás céljából megrendelt és gyártott dossziékról, a SRI-DNA „közös akciócsoportjairól”, a (nem csak) büntető törvények által mesterségesen és szándékosan fenntartott manipulálhatóságról, a törvényen felüliségből fakadó visszaélési lehetőségekről. Magáról az Igazságról.
Lassan két évtizede ismerjük egymást, ismerjük egymás munkáját. Az igazságunkért való magatehetetlen és eleve vesztésre ítélt harcunkban tehát pontosan tudom, hogy miről beszélsz. Ezek a kérdések engem is immár tíz esztendeje emésztenek: azóta, amióta először tört fel belőlem a nevetés, hogy vajon mennyi pénzbe kerülhet egy ügyész ahhoz, hogy korrupciós ügyet gyártson a Mikó-kollégium visszaszolgáltatásából. És leveledet olvasva végigpörögnek bennem is az események. Nem akarok vádaskodni, nem fogok szidni senkit, csupán hozzád hasonlóan én is felteszek néhány konkrét kérdést, azokat az örök kérdéseket, amelyeket több-kevesebb vehemenciával, de ugyanígy már évek óta felteszek. Talán ebben az új kontextusban lesz valaki, aki nemcsak megpróbálja megkeresni a válaszokat, hanem ahhoz is hozzá tud majd járulni, hogy egy kicsit lemossa azt a rengeteg sarat, amit valahol, valakik az igazságra hordtak. Ha egy Sebastian Ghiță nevű médiasztárnak alapvetően közös bulik és nyaralások felidézésével már sikerült egy kicsit megrengetni a rendszert, akkor ezek itt alább is megérnének minimum egy tényfeltárást.
1. 2012 elején a Mikó-per alapfokú tárgyalása végét vártuk.  Nyitva állt az út a felmentő ítélet előtt: miután a bírónő jóváhagyta az épület tulajdonjogára vonatkozó előzetes kifogásunkat, a vádlottak és a tanúk meghallgatását követően márciusra tervezte a döntéshozatalt. Terhes volt, és szülési szabadsága előtt még le akarta zárni ezt az ügyet. Egyetlen embernek azonban sikerült ezt megakadályoznia: a feljelentő Benedek Leventének, akit utolsó tanúként három egymást követő tárgyalásra (2012. február 21 és május 8 között) hiába idéztek be tanúvallomást tenni. Pontosabban valahol, valakik úgy szervezték, hogy ne hozzák át a börtönből, ahol büntetését töltötte, mindaddig, amíg a bírónő szülési szabadságra nem kényszerült, és be nem következett az a bírócsere, ami a per teljes további folyamatát meghatározta. Kinek és miért volt érdeke addig tolni az ügyet, amíg ki nem jelölték az új bírót, és akinek megjelenésével egyidejűleg feltűnt az utolsó tanú, majd a soron következő tárgyaláson ki is mondták az ominózus három éves börtönről és a visszaállamosításról szóló ítéletet?
2. A Mikó per nyomozati anyagai és a vádirat egyaránt úgy fogalmaz, hogy azáltal követtük el a bűncselekményt, hogy „a valósággal ellentétesen” nem a jogos tulajdonosnak, hanem a református egyháznak adtuk vissza a kollégium épületét. Ugyanez szerepel az alapfokú döntésben is: a vétkünk az, hogy „a valósággal ellentétesen állapítottunk meg az egyház tulajdonjogát”. Ezt követte a jogos és széles hazai és nemzetközi tiltakozási hullám, aminek következtében a fellebbezés során valahol, valakik el kellett kenjék a dolgokat. Így aztán egy jogállamban fogalmilag kizárt módon a jogerős ítélet már nem azért ítél el, mert tévesen állapítottuk meg a tulajdonost, hanem olyan tettek miatt, amelyekkel soha senki nem vádolt minket: nem kaptuk meg a közigazgatási minisztérium visszaigazolását. Miközben ez a kifogásolt dokumentum kezdettől fogva része volt a periratnak. Kinek és miért volt érdeke olyan okot kreálni, ami soha nem szerepelt a vádiratban? Kinek és milyen hatalom vagy parancs birtokában van joga megszegni alapvető jogelvet, soha meg nem fogalmazott vádak mentén meghozni egy jogerős ítéletet, ezáltal megtagadni még a védelemhez való jogot is? Kinek és miért volt érdeke addig telefonálgatni, amíg elérték azt, hogy jogerősen is elítéljenek, hisz nyilvánvaló, hogy a tulajdonjog tisztázása hiányában semmilyen más módon nem lehetett volna visszaállamosítani a kollégium épületét?
3. Honnan és milyen hatalom birtokában szerzett tudomást (és újságolta is el háziorvosának) Benedek Levente feljelentő az alapfokú döntésről több, mint egy nappal annak megfogalmazása és kihirdetése előtt?
4. A híres-hírhedt első Bica-ügyben 2014. november 20-án idéztek be a DNA központi hivatalába. Azon az éjszakán tisztázódott bennem, hogy azon az ominózus kártérítési bizottsági ülésen nem voltam jelen, és erre a bizonyítékok is előkerültek – az ügyészek iratai között. Ennek ellenére már másnap, november 21-én kérték az előzetes letartóztatásomat. Kinek és milyen parancs hatására állt hatalmában, hogy úgy kérje a letartóztatásomat, hogy közben a saját iratainak ismeretében tudnia kellett volna, hogy nem voltam jelen? És most az egyszer vádolok – nevekkel: Dănuț Volintiru és Gheorghe Popovici ügyészek törvényt és kötelességet szegtek és visszaéltek hatalmukkal azáltal, hogy ártatlanságom tudatában alaptalanul kérték az előzetes letartóztatásomat.
5. Amikor erről a kirívó visszaélésről tudomást szereztem és közzétettem a bizonyítékokat, akkor ugyanezek az ügyészek átiratban finoman megfenyegettek, hogy nem szabad a nyomozati iratokat nyilvánosságra hozni. Pedig éppenséggel ők azok, aki teletöltötték a médiát hazugságokkal, miközben pontosan tudták, hogy még be sem idézhettek volna... Ki és milyen hatalom birtokában tagadta meg sorozatos kéréseim ellenére a Bica-ügyben a vádak ejtését azok után, hogy már minden bizonyíték adott volt? Nem beszélve arról, hogy írásos nyoma van annak, hogy immár a konkrét bizonyítékok ismeretében is képes olyat állítani egy felelős ügyész, hogy„távollétével részt vett a bűncselekmény megvalósításában”... Kik és milyen hatalom birtokában húzták-nyúzták a vádak azonnali ejtését 2014. december elejétől 2015. április 10-ig – addig, amíg egy újabb vádiratot nem gyártottak?
6. És ugyanebben az ügyben már csak ennyit: a nagy szekus-ügyész-bíró összefonódások egyre inkább valószínűsíthető létezésének ismeretében létezik-e még valaki, aki véletlennek tartja, hogy miközben 2014. november 24-re vártuk a Mikó-ügy jogerős döntését, november 20-án belekavarnak és beidéznek a Bica-ügyben? Ráadásul úgy, hogy a Bica-ügy meghallgatásán, november 20-án éjjel, a Mikó-ügy ismeretében, Popovici ügyész a valakik által biztosított felsőbbrendűségi érzésének és hatalmának tudatában kaján vigyorral odaszólt nekem: „da’ văd că aveți treabă, domnu’ Markó...” (nahát, látom, hogy van dolga rendesen, Markó úr...)
7. Ezeket az eseteket részeiben már több ízben, kisebb-nagyobb részletességgel bemutattam. Tudom, hogy ezzel nagyon megharagítottam azt a bizonyos rendszert, amelyiknek egyik láncszeme épp lemondott, de ettől még senki nem veheti el tőlem az igazság kimondásához való jogomat. Viszont éppen ezért kinek és miért volt érdeke tovább rugdosni, újabb és újabb vádakat kreálni ellenem? Kinek és milyen hatalom vagy parancs birtokában áll jogában olyan bűncselekményekkel vádolni a kártérítési ügyek kapcsán, amelyeket nem csak, hogy nem követtem el, de még lehetőségem sem volt tudomást szerezni arról, hogy esetleg mások elkövethették? Milyen hatalom vagy parancs teszi lehetővé, hogy ha egy testületben 2-3 személy bűncselekményeket követ el (ezek egyébként a periratok szerint még akár bizonyíthatók is), akkor azokkal együtt felelősségre kell vonni azokat is, akik ezekről a tettekről nem tudtak, nem volt honnan tudomást szerezzenek, nem volt lehetőségük felismerni, észrevenni azokat, és nem volt olyan törvényes kötelezettség, ami előírta volna ezt számukra. Tudni kell azt is, hogy egyetlen kártérítési lopási-csalási perben sincs semmilyen vád ellenem, pusztán annyi, hogy tagja voltam a bizottságnak.
8. Végül egyetlen gondolat arról, hogy milyen mértékben vontam magamra a „rendszer” haragját. Amikor 2015 tavaszán a Kossuth-rádióban először vetettem fel azt, hogy igen sok jel mutat arra, hogy az igazságszolgáltatás valójában egy eszköz a korrupcióellenes ügyészség és a titkosszolgálat kezében, akkor egy héten belül egy újabb kártérítési ügyben megtörtént a vádemelés. Aztán egy szintén kemény facebook-bejegyzést követően újra lecsaptak, ezúttal egy letartóztatási kérelemmel. Ezt az összefüggést a megnyilvánulásaim és a „rendszer” válasz-reakciói között, szóvá tettem egy mandiner.hu-nak adott újabb interjú végén, hogy „nem tudom, mi lesz, ha ez a cikk megjelenik”. Még aznap közzétették az Interpol-körözést...
A fenti történetek mindegyikére van bizonyítékom: ügyészi iratokban, periratokban, blogbejegyzésekben – részben már közzétettem őket korábban.
Kedves Zsolt! Azt írod, hogy az igazság akkor is létezik, ha nem ismerik el. Csak akkor ne nevezze senki jogállamnak ezt az országot, és ne tessék annyit dicsérni az „elért eredményeket”... Ha egyetlen egyszer is úgy sérülnek az alapvető jogok és az igazság, hogy arra semmilyen jogorvoslat nincs, akkor az alkotmányos, jogállami probléma. Jogállamban fogalmilag kizárt a „járulékos áldozat”. Ezekről a kérdésekről és az általad is felsorolt esetekről márpedig beszélni kell – anélkül, hogy bárki is kétségbe vonná a korrupcióellenes küzdelem jogosságát és fontosságát. Beszélni kell, kivizsgálni, ésszerű megoldást találni. Igen, igazad van: alkotmánybírósági döntéseket igenis be kell iktatni a törvénybe, a joggyakorlat nem tehet úgy, mintha azok nem is léteznének. Igenis rendet kell tenni a román büntetőjog háza táján, még akkor is, ha egyesek ezt másképp látják. Ráadásul az én határozott álláspontom az, hogy ebben a mostani adok-kapok közepette – ami minden más, csak nem szakmai vita – semmilyen morális joguk nincs kritikát megfogalmazni azoknak, akik épp a jelenlegi állapotok törvényen felül álló haszonélvezői, és akik épp a jelenlegi állapotokból és jogállamiságtól idegen összefonódásokból fakadóan élnek vissza a joggal, törvényességgel, hatalommal – bármennyire is láthatatlan az. Sokan tudjuk mindezeket, de legtöbben mégis hallgatnak. Mert beszélni erről ma nem népszerű. Csak az hozhat változást, ha megtanuljuk: az igazságról beszélni kell akkor is, ha az nem népszerű. Mert nincs alternatívája.
Kedves Zsolt! Bár egy ideje úgy tűnik, hogy hallgatok, ezek a dolgok változatlanul tombolnak bennem is. Attól függetlenül is, hogy én huszonhét év emberi jogi munka után egyszerűen nem tudtam elfogadni, hogy nem jogállami erők eltapossanak. Én továbbra sem hiszek a román igazságszolgáltatásban, az Igazságban viszont – Veled együtt – töretlenül igen. Hátha vannak még mások is. Akik még ismerik a jogot – és a jogalkotást. Mert, ugyebár, a hallgatás nem megoldás...
„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista.
Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag.
Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista.
Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó.
Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.”
Szabadság (Kolozsvár)

Két év alatt 1171 személy ellen emelt vádat a DNA hivatali visszaélés miatt
Az elmúlt két évben több mint ezer személy ellen emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali hatalommal való visszaélés miatt; a büntető törvénykönyvek tervezett módosításai ösztönzőleg hatnak majd a "közalkalmazotti visszaélésekre" - állítja keddi közleményében a DNA. "2014 és 2016 között 1171 természetes és 34 jogi személy ellen történt vádemelés hivatali hatalommal való visszaélés miatt, az okozott kár összege több mint egymilliárd euróra rúg (1.048.341.902 euró). Jelenleg 2.151 hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügy áll kivizsgálás alatt" - áll a vádhatóság közleményében. A DNA felhívja a figyelmet, hogy a tervezett módosítások gyakorlatba ültetése ösztönzőleg hat majd a közalkalmazotti visszaélésekre, ugyanakkor kedvezni fog a hivatali visszaélés miatt jelenleg bűnvádi eljárás alatt álló vagy vád alá helyezett személyeknek. A vádhatóság rámutat, a hivatali visszaélés miatt kiszabható börtönbüntetés indokolatlanul nagy mértékben csökken (kettőtől hét évig terjedő büntetés helyett hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztést ír elő a rendelettervezet), és mivel az elévülési határidő is öt évre csökken, számos pert és bűnvádi eljárást lezárnak majd. Annak a tervezett módosításnak, miszerint a 200.000 lejnél kisebb kárt okozó hivatali hatalommal való visszaélés nem minősülne bűncselekménynek, a DNA szerint nincs köze az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéséhez, noha a rendelet indoklása erre hivatkozik. "Önkényesen szabták meg a 200.000 lejes határt, mindenféle indoklás nélkül, ezért felmerülhet annak a lehetősége, hogy ez a rendelkezés bizonyos személyeknek hivatott kedvezni" - írja a közlemény. (agerpres)
Transindex.ro

Ezért veszélyes a Btk.-t módosító rendelet a DNA szerint
A büntetőjogot módosító sürgősségi kormányrendelet nem csak azoknak kedvez, akik eddig követtek el hivatali visszaélést, hanem azoknak is, akik ezután fognak - állapítja meg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerdai közleménye.
„A kormányrendelet előírásai azoknak kedveznek, akik ezután fogják elkövetni a korrupciónak minősülő hivatali visszaélés bűncselekményét, és hasznot húznak a jogszabályból azok is, akik már elkövették ezt a bűncselekményt. Ha életbe lép a rendelet, bármilyen rövid időre is, a kedvezőbb jog elve alapján azok is élhetnek vele, akik ellen már kivizsgálás folyik, vagy vádat emeltek ellenük” – idézte az Agerpres a DNA állásfoglalását.
A korrupcióellenes ügyészség szerint mivel a sürgősségi kormányrendelet kivonja a szolgálati visszaélést a bűncselekmények köréből, a DNA-nak 2 151 bűnügyi eljárást kell megszüntetnie, egy részüket pedig lezárják.
A DNA rámutat, a legnagyobb hatása a 200 ezer lejben megállapított kárhatárnak lesz - ez alatt nem számít bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Ezt a küszöböt tetszőlegesen állapították meg, bárminemű indoklás nélkül, ezért felmerülhet annak a lehetősége, hogy ez a rendelkezés bizonyos személyeknek hivatott kedvezni - mutat rá a vádhatóság, hangsúlyozva, hogy ugyanígy visszavetheti majd a korrupcióellenes küzdelmet az elévülési határidő öt évre való csökkenése is.
A DNA rámutat még, hogy a hivatali visszaélésre vonatkozó előírás, amely szerint „az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik jogszabályok kibocsátására, jóváhagyására vagy elfogadására”, mentesíti a felelősség alól a magas rangú közhivatalnokokat, akik kibocsáthatnak, jóváhagyhatnak vagy elfogadhatnak jogszabályokat.
„Eszerint egy jogszabály bármekkora kárt okozhat, kidolgozóit nem lehet felelősségre vonni” - magyarázza a közlemény.
maszol.ro

Az elnök is az alkotmány-bírósághoz fordult a kormány sürgősségi rendelete miatt
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) után az államfő is az alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel, a CSM véleményezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán.
Klaus Johannis csütörtöki sajtóértekezletén úgy értékelte: a kormány az igazságszolgáltatással nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett, amelyet csak a taláros testület tud rendezni.
Az elnök azt mondta: mély benyomást hagytak benne az előző napi nagyszabású tüntetések, amelyekkel szerinte egyértelműen kifejezték, hogy jogállamot akarnak és nem értenek egyet a kormány sürgősségi rendeletével. Johannis ugyanakkor írásos magyarázatot kért Carmen Dan belügyminisztertől arra, miért nem szigetelte el a csendőrség a tüntetés megzavarásának szándékával érkező erőszakos csoportokat, és miért engedte, hogy a békés tüntetők közé provokátorok vegyüljenek, akiknek érkezéséről „előre tudott”.
Az államfő arra utalt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztériumot, hogy futballhuligánok készülnek incidensekkel megzavarni az utóbbi két évtized legnagyobb romániai demonstrációját Bukarestben, amelyen csendőrségi becslések szerint több mint százezer – ellenzéki források szerint csaknem kétszázezer – ember tiltakozott békésen a szociálliberális kormány eljárása ellen, amíg egy erőszakos csoport és a csendőrség közti össze-csapások miatt végül el kellett menekülniük a térről.
 „Azért van az országnak kormánya, hogy kezelje az ilyen helyzeteket, és nem azért, hogy éjszaka hozzon sürgősségi rendeleteket” – jegyezte meg az államfő.
Johannis egy újságírói kérdésre reagálva kitért arra az – igazságügyi tárca által cáfolt – értesülésre is, miszerint a Grindeanu-kabinet egyetlen szervezetbe készülne összevonni a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóságot (DIICOT).
 „A kormány azt is megígérte, hogy nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a büntetőjogot és nem tűzi ezt (bejelentetlenül) napirendre (...) Szeretném világosan megüzenni a kormánynak: el a kezekkel a DNA-ról!” – szögezte le az államfő.
Közben csütörtökön bejelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési minisztere, tiltakozásképpen amiatt, hogy a kabinet az utcai tüntetések ellenére kedd éjszaka sürgősségi rendelettel módosította a Btk-t, és így korrupcióval vádolt politikusok tucatjait mentette meg a felelősségre vonástól.
 „Arra gondoltam, hogyan fogok a gyermekem szemébe nézni és mit mondok neki néhány év múlva? Hogy apa gyáva volt, és olyasmihez járult hozzá, amivel nem ért egyet, vagy azt, hogy emelt fővel lépett ki egy olyan történetből, amely nem az övé? (...) Akik ismernek, tudják, hogy ki nem állhatom a hazugságot és a szélhámosságot” – írta közösségi oldalán a távozó miniszter, aki korábban a Victor Ponta vezette kormánynak is tagja volt.
Jianu hozzátette: azért várt két napot lemondásával, mert remélte, hogy legalább a kiváltott közfelháborodás „hibájuk kijavítására” készteti azokat, akik a sürgősségi rendeletet kezdeményezték. „Ha ezt nem tették meg maguktól, talán az én példám hasznos lesz számukra” – zárta nyilatkozatát a leköszönő miniszter. (MTI)
A PSD egyik alelnöke is a rendelet visszavonását szorgalmazza
Mihai Chirica, Jászvásár (Iaşi) polgármestere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egy csütörtöki sajtóértekezleten felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosító 2017/13-as sürgősségi kormányrendeletet. A polgármester ugyanakkor kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, és felszólította Liviu Dragnea pártelnököt, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert ‘lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’.
‘Azt ajánlom a miniszterelnöknek és pártelnöknek, hogy a legsürgősebben vonják vissza a kormányrendeletet, terjesszenek elő a parlamentben egy törvénytervezetet, szervezzenek közvitát, hallgassák meg a szakemberek és a civil társadalom véleményét, és hagyjuk, hogy a demokratikusan megválasztott parlament döntést hozzon ebben az ügyben’ – jelentette ki Chirica.
Hangsúlyozta: ‘helyre kell állítani a társadalmi békét’ és kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, aki – véleménye szerint – ‘egyedül felelős’ a kialakult helyzetért.
A polgármester felszólította Liviu Dragneát, hogy javítsa ki az elkövetett hibát. ‘Egy nagy hatalommal bíró ember, aki profi módon megszervezte a kampányt, amely a PSD választási győzelméhez vezetett. Szemére vetem, hogy nem sikerült hozzáértő embereket választania maga köré, és nem hallgatta meg azok tanácsát, akik számítanak. Felszólítom, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’ – mondta Chirica, aki hozzátette, nem áll szándékában átvenni a PSD vezetését. Chirica szerint a PSD-nek folytatnia kell a kormányzást, ám Románia ‘szinte teljesen indokolatlanul olyan állapotba került, mint 1989-ben, hogy több tucat városban százezrek vonulnak az utcára, hogy hangjukat hallassák’.
‘Úgy döntöttem, hogy megmondom az igazságot, hogy ne kelljen szégyenkeznem a jászvásáriak, a saját pártom és a lelkiismeretem előtt’ – magyarázta a jászvásári polgármester. (Agerpres)
Népújság (Marosvásárhely)

Laura Kövesi a fabrikált dossziékról terjesztett mítoszról
Nevetséges azt állítani, hogy a teljes igazságszolgáltatási rendszer összeszövetkezett, és bűnügyi dossziékat gyárt – nyilatkozta kedden este az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze, Laura Codruţa Kövesi.
A román közszolgálati rádiónak adott interjúban a főügyész hangsúlyozta, amíg a feljelentéstől a jogerős bírósági ítélet kimondásáig jut egy ügy, több, esetenként akár 10-15 ügyész és bíró kezén megy át. „Az ügyészek által a bűnügyi eljárás során gyűjtött bizonyítékokat ellenőrzik a bírák. Nevetséges azt állítani, hogy a teljes igazságszolgáltatási rendszer összeszövetkezett, és bűnügyi dossziékat gyárt. (...) Teljesen kizárt, hogy lennének ilyen fabrikált dossziék, ez hazugság" – idézte az Agerpres hírügynökség Kövesit.
A korrupcióellenes főügyész szerint azt a „mítoszt" is, miszerint bárkit bármikor elvihet a „politikai rendőrség", csak a DNA által vizsgált személyek terjesztik és táplálják. Kövesi emlékeztetett, hogy a nyomozó hatóság tevékenységét két irányból is ellenőrizni lehet. Egyrészt ha egy ügyész törvényt sért vagy átlépi a hatáskörét, ezt jelezni lehet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál (CSM), és ennek nyomán a bírósági felügyelet ellenőrzi, hogyan látta el feladatkörét az illető. „Másrészt a bírák is ellenőrzik az általunk folytatott bűnügyi eljárás minden részletét, az elrendelt intézkedéseket, a gyűjtött bizonyítékokat. Az ügyész által elrendelt bármilyen intézkedés ellen óvást nyújthatnak be az érintettek, és ilyenkor is a bíró dönti el, hogy az ügyész jól alkalmazta-e a törvényt vagy sem" – szögezte le Kövesi.
Azt is megkérdezték a főügyésztől, előfordulhat-e Romániában, hogy bűnügyi eljárást indítsanak valaki ellen, aki nem követett el törvénytelenséget. „Én ezt nem hiszem. Ez is a DNA elleni szisztematikus támadás része, célja a DNA hiteltelenítése, megfélemlítése, az ügyészek és általában véve a igazságszolgáltatás meghurcolása. Nincs olyan, hogy valaki ellen csak úgy eljárás indul" – tette hozzá Laura Codruţa Kövesi.
Krónika (Kolozsvár)

Halasztottak Horváth Anna ügyében
Péntekre halasztotta a bíróság Horváth Anna ügyének tárgyalását - tájékoztatnak a romániai bíróságok honlapján. A politikus elmondása szerint csütörtökön több órás késéssel kezdődött el a perének a tárgyalása, ezért nem sikerült azt befejezni. Horváth Anna beszámolója szerint a bírósági felügyelet kérdésében (ide tartozik a hivataltól való eltiltása is) pénteken születhet döntés. A sajtóban felmerült lemondásával kapcsolatban csak annyit nyilatkozott, csak az után dönt, ha jogerős döntés születik a bírósági felügyelet kérdésében. A holnapra várható döntést még az ügyészség megfellebbezheti. Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
(hírszerk.)
Transindex.ro

A katolikus gimnázium mellett tették le a voksukat
A marosvásárhelyi önkormányzat pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, az RMDSZ frakcióvezetője.
 rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza.
Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik.
Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Ștefan Someșant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától.
Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat.
MTI |
Székelyhon.ro

Érvényben marad Horváth Anna kolozsvári alpolgármester eltiltása
A kolozsvári táblabíróság pénteken érvényben tartotta Horváth Anna kolozsvári alpolgármester eltiltását tisztsége gyakorlásától.
A táblabíróság sajtóosztálya közleményben tudatta, hogy a végzés ellen a közlés utáni 48 órán belül lehet fellebbezni.
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) befolyással való üzérkedéssel vádolja, és 2016 október elejétől hatósági felügyelet alá helyezte az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A bíróságra karácsony előtt benyújtott vádirat szerint az alpolgármester hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását. MTI
Erdély.ma

Katolikus gimnázium: sikerült kivédeni a hivatal időhúzását
A marosvásárhelyi önkormányzati testület pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője. A rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza.
Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik.
Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését.
Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától.
Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat. MTI
Erdély.ma

Fontolgatja lemondását
A kolozsvári táblabíróság tegnap érvényben tartotta Horváth Anna kolozsvári alpolgármester eltiltását tisztsége gyakorlásától. A végzés ellen a közlés utáni 48 órán belül lehet fellebbezni. Horváth Anna azt nyilatkozta, fontolóra veszi a tisztségéről való lemondását, de ez ügyben csak azután dönt, hogy a legfelsőbb bíróság elbírálja a fellebbezését a táblabíróság végzése ellen. A korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel vádolja, és 2016 október elejétől hatósági felügyelet alá helyezte Horváth Annát. 
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

MPP-tanácskozás: újraválasztották Biró Zsoltot
Újraválasztották Biró Zsoltot a pártelnöki tisztségbe a Magyar Polgári Párt (MPP) országos tanácsának Szatmárnémetiben tartott tanácskozásán február 11-én, szombaton.
Biró Zsolt egyedüli jelölt volt a tisztségre, nyolcvan támogató és hét ellenszavazattal nyerte el az újabb, négy évre szóló mandátumot. Kongresszusi beszédében Biró Zsolt ahhoz kért felhatalmazást a küldöttektől, hogy az erdélyi magyar politikai párbeszéd mélyítésén és bővítésén dolgozzon, és ebbe mindenkit bevonjon, „aki erre készen áll”.
Úgy vélte: az eddigi eszköztelenségéből kilépő pártnak az lesz a feladata, hogy a 15 polgármestere által vezetett településeken javítsa az emberek életkörülményeit, a bukaresti parlamenti jelenléte által pedig hozzájáruljon a romániai magyar érdekképviselet hatékonyságának növeléséhez és a román–magyar kapcsolatok javításához. Meglátása szerint az MPP hatékony eszköz lehet abban, hogy több mint negyedszázad után Romániában is lezáruljon a posztkommunizmus kora, hogy „a 89 előtti rendőrállamból és a jelenlegi ügyészállamból az ország végre jogállammá váljon”.
Úgy vélte: a párt ahhoz is hozzájárulhat, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatban a magyaroknak megígért teljes nemzeti szabadság Székelyföld területi autonómiájában és az erdélyi magyar kulturális autonómiában öltsön testet. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Székelyföldön nem a jogelméletileg legjobb, hanem a „lehetséges legjobban és legegységesebben támogatott autonómiatörvény-tervezetre van szükség”.
„Az RMDSZ-nek azt ígérjük, hogy miként a politikai versenyben, úgy a politikai együttműködésben is mindig kiszámíthatóak leszünk. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra számíthat részünkről, hogy nem fogjuk elkövetni velük szemben azokat a hibákat, amelyeket ők követtek el az MPP-vel szemben” – fogalmazott Biró Zsolt.
Biró Zsolt szerint „kutyakötelesség” megtalálni annak a módját, hogy az erdélyi magyar többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a nehéz kisebbségi sorban levő magyarságot. Úgy vélte: mára egyértelművé vált, hogy azok is tévedtek, akik „ördögtől valónak gondolták, ha mások megbontják a politikai egységet”, és azok is, akik „azt gondolták ördögtől valónak, ha valakik képviseleti kizárólagosságra törekednek”.
Arra is emlékeztetett, hogy a korrupció elleni harc az MPP soraiból szedte az első ártatlanul meghurcolt magyar áldozatot. A bíróság ugyanis jogerős ítéletben mentette fel a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádjai alól Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármestert, akinek azonban kettétörte politikai pályáját az ellene indított eljárás. A felszólaló küldöttek sorában Kulcsár Terza József parlamenti képviselő bejelentette: törvénytervezetben készül kezdeményezni, hogy március 15. is legyen munkaszüneti nap Romániában.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere elmondta: ellene is eljárást indított a DNA egy városházi tisztviselő feljelentése alapján. Megjegyezte, a feljelentője zsarolásként értelmezte, hogy ő a város érdekét próbálta érvényesíteni. „Azt mondom az EMNP vezetőinek, hogy gondolják át az elmúlt időszakot, és legyen meg bennük az az alázat, hogy egy sorba kell állnunk, Székelyföld jövőjét együtt kell építenünk. (...) Összefogás, alázat nélkül nincs eredmény” – üzente az EMNP meghívottként jelen levő alelnökéhez, Zakariás Zoltánhoz szólva Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere.
A kongresszus megválasztotta a párt öt alelnökét, és az alapszabály módosításával létrehozta az országos választmányt, amelyben az elnök és az alelnökök mellett a párt színeiben megválasztott polgármesterek és a megyei szervezetek elnökei kaptak helyet. Az országos tanács posztumusz vasakarat díjjal tüntette ki a két évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt Márton Zoltánt, a párt volt alelnökét, a Maros megyei Makfalva volt polgármesterét.
kronika.ro

Bukarest vagy Budapest?
A tüntetéshullám nem a korrupció feletti győzelem, hanem az adósrabszolgaság szentesítése
Egészen érdekes gondolatmenetnek vagyunk szemtanúi, most éppen a bukaresti demokráciára vágynak Budapesten, különösen Bokros Lajos egykori levitézlett pénzügyminiszter. Lukács Csaba székely újságíró a Magyar Nemzetben megjelent vezércikkében egyenesen a román világot kívánta Budapestre exportálni az ottani úgynevezett korrupcióellenes tüntetések kapcsán.
„Most, hogy gyakorlatilag minden este hatalmas tüntetések vannak Románia nagyvárosaiban, nagyon érdekes gondolatkísérletre adódik alkalom, elmerengve a román és a magyar néplélek közti különbségeken. Miközben sok esetben lesajnáljuk a keleti szomszédot, úgy tűnik, arrafelé sokkal egészségesebb a lakosság igazságérzete.” Majd a szerző a Soros György-féle hiénaszervezet, a Transparency International legújabb kutatását hozza elő érvnek, hogy Magyarországon mennyire emelkedett a korrupció, az emberek pedig nem tesznek semmit, bezzeg a románok.
Az ellenzék szerint a baloldali kormány úgy módosította a Btk.-t, hogy csak a 14 millió forint értéknél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélés esetében indítható bűnvádi eljárás, csökkentették a kiszabható büntetés mértékét, illetve az elévülési időt is. A kormány szerint szó sem volt erről, a módosító rendeletet tudatosan félreértelmezték, illetve félretájékoztatták a közvéleményt. A tüntetők viszont a nagy többséggel megválasztott baloldali kormány menesztését követelték, mire a kormány meghátrált.
Vajon mi állhat a bukarestiek új keletű demokráciafelfogása mögött, amit annyira irigyelnünk kellene?
Amikor Romániában a korrupció ellen tüntetnek, az olyan, mintha a nepáliak a Himalája látványa ellen tiltakoznának, az ellen, ami részben a megélhetésük forrása. Biztosan lehetne egy ilyen akcióra nepáliakat szervezni, de hogy nem lenne normális jelenség, az biztos. Romániában a korrupció annyira átszőtte az egész társadalmat, annyira a mindennapi élet része lett, hogy baksis nélkül senki nem tud elintézni semmit. Ott tényleg meghal a kórházban az, aki nem tud fizetni. Pénzért veszik az iskolai végzettségeket is. Lefizetnek valakit, ha jó munkahelyet akarnak. Jól meghatározott és megismert tarifák vannak, egy kiemelt ápolói hely ára például egy kisvárosi panellakás értéke. Romániában mindenkit le lehet fizetni, és le is kell, ha nem akar az ember hoppon maradni.
A helyi korrupciós rendszernek van ugyanakkor egy sajátossága. Most a főbűnösnek kikiáltott politikai elit ügyei mellett a globális vállalatok ezerszer nagyobb ütemben, porszívó üzemmódban szívják ki a profitot. Gondoljunk arra, hogy a titkosszolgálatok uralta Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) „mekkora fogást” tudott találni Viktor Ponta volt miniszterelnökön. A vádirat szerint 2007–2008-ban Ponta ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel havi két-háromezer eurós honoráriumot Dan Sova szenátor cégétől, az összeg igazolásául pedig 17 beszámolót hamisított más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva. Vagyis a román miniszterelnök mintegy 13 millió forintnak megfelelő eurót kapott el nem végzett munkákért. 13 millió forint… Mekkora korrupciós fogás!
Románia Európa egyik legkiszolgáltatottabb gyarmata, a politikai pálya ott a lehető leginstabilabb. Nagyjából olyan gyorsan váltják egymást a különböző tisztségekben a politikusok, mint a fanarióta korszak behajtói, csak most nem a török szultánnak van érdekérvényesítő akarata, hanem a globális tőkének. A globális nagytőke sokkal erősebb Romániában, mint bármelyik kormány. Erősebb bármilyen népakaratnál és az igazságszolgáltatást is kézben tartja. Lásd, amikor összefog a Heineken multicég a román bírósággal a székelyföldi Igazi Csíki Sör ellen, és tönkreteszik a székely vállalkozást. Nincs kegyelem, a multi mindent visz.
A globális tőkének kiterjedt „civil” hálózatrendszere van, ezek vezető szerepet játszottak a mostani kormánybuktató törekvésekben. Az sem véletlen, hogy a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek ellenőrzését helyezte kilátásba Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező baloldali Szociáldemokrata Párt elnöke. Szerinte rengeteg „tisztességes, becsületes” civil szervezet alakult Romániában, de elképzelhetőnek nevezte, hogy olyanok is vannak köztük, amelyek a törvényesség határán, a közhasznúság elveit megsértve működnek. Dragnea konkrétan Soros György és az általa finanszírozott szervezetek ellen emelt kifogást. „Ez az ember, aki talán már az 1990-es évektől kezdődően különféle szervezeteket hozott létre Romániában, csak a rosszat finanszírozta: az általa pénzelt akciók sosem váltak hasznára Romániának” – jelentette ki a vezető kormánypárt elnöke.
Adrian Tutuianu, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottság elnöke azt mondta: meg akarja vizsgálni, nem sérti-e a nemzetbiztonsági törvényt az, hogy a Romániában működő külföldi tőkéjű vállalatok támogatják a kormányellenes tüntetéseket. Több hírforrás is beszámolt arról, hogy egyes multik hamarabb elengedték alkalmazottaikat a munkából, vagy éppenséggel szabadnapot adtak nekik, hogy részt vehessenek a kormányellenes demonstrációkon, sőt egy prahovai újság Tutuianu szerint arról írt: egy külföldi cég egyenesen kötelezte alkalmazottait, hogy tüntessenek.
Van egy fontos információ is, amely elsikkadt. Az új bukaresti kormánynak két fontos intézkedése is van. Az egyik szerint a multinacionális cégeknek az eddigi öt helyett 16 százalékos adót kell befizetniük az államkasszába. A másik a titkosszolgálatok teljes lefejezése, a szervezet költségvetésének 15 százalékos csökkentése. Ráadásul jön még Soros civiljeinek az átvilágítása. A Btk. enyhítését célzó rendelet rossz kommunikálása magas labda volt azoknak, akiknek az érdekeit sértették ezek az intézkedések. A titkosszolgálatok által uralt DNA és a globális tőke összefogása, valamint az álcivilek közreműködése mind a kormány ellen dolgozott.
A tüntetéshullám korántsem a korrupció feletti győzelem jelképe, hanem a modern adósrabszolgaság szentesítése a tömegdemokrácia közreműködésével. A kifogásolt vezércikk így zárul: „Ami pedig minket illet: a magyar társadalomnak, civil világnak immár Bukaresttől is van mit tanulnia.” Van tehát tanulság, de pont fordítva, Budapest tanulhat abból, mi várható, ha a globális tőke gazdasági és civil hálózatrendszere együtt lép fel a demokrácia ellen. Nem ártana emlékezni sem. A székely ősök egyszer már megpróbálkoztak Mihai Viteazul román fejedelemmel összefogni. Annak sem lett jó vége.
Szakács Árpád
A szerző újságíró
Magyar Idők (Budapest)

Vásárhelyi iskolaügy: papíron „költözhetnek” az osztályok
Adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülhetnek a következő, 2017/2018-as tanévben a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium lévő osztályok, jogilag ugyanis ez tűnik az egyetlen megoldásnak a tanintézet körül kialakult jelenlegi patthelyzet feloldására – számolt be a Krónikának Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője.
Elmondta, a szülők múlt héten két ízben, illetve tegnap is egyeztettek az iskola jövőjéről Maria Kozak Maros megyei főtanfelügyelővel és Horaţiu Lobonţ-cal, a marosvásárhelyi önkormányzat iskolákért felelős igazgatóságának vezetőjével, és mivel az illetékes hatóságok kifutottak minden határidőből, az átcsoportosítás tűnik az optimális megoldásnak. Csíky Csengele szerint a főtanfelügyelő a jelenlétükben arra kérte Csíki Zsoltot, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét, hogy a testület módosítsa ily módon azt a pénteki határozatát, melyben a katolikus iskolának az iskolahálózatban való megtartására tett javaslatot.
A pénteki tanácsi határozat ugyanis úgy tűnik, nem oldja meg az iskola bizonytalan helyzetét: a probléma fő oka, hogy hiányzik a tanintézet létrehozását kimondó tanácsi döntés. „Erre hivatkozik mindenki, hogy gyakorlatilag hiányzik az iskola alapköve" – mondta Csíky Csengele, emlékeztetve, hogy a helyi tanácsnak a katolikus iskola létrehozására vonatkozó, 2014 őszén hozott két határozatát megtámadta a prefektúra, és jogerősen megnyerte a pert.
A szülők is beleegyeznének
Csíky Csengele szerint a tanfelügyelőség és az önkormányzat javaslata értelmében a katolikus iskola ebben a tanévben a jelenlegi formában működhetne, hiszen része az iskolahálózatnak. Az osztályok a 2017/2018-as tanévben is a jelenlegi épületben maradnának, de adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülnének. Hogy melyikekhez, az további egyeztetések tárgya, ugyanis erre több lehetőség is felmerült. Ez idő alatt pedig jogászok segítségével el lehetne indítani a procedúrát, amelynek során gyakorlatilag megalapítják az iskolát, vázolta a lehetséges megoldást a szülők képviselője.
Hangsúlyozta, szülőkként azt szeretnék, ha az iskola működőképes lenne abban a formában, ahogyan azt elképzelték. „Ha szükség van arra, hogy alapító okiratokat rendbe tegyenek, akkor azt meg kell tenni" – jelentette ki Csíky Csengele, hozzátéve, hogy visszamenőleg nem lehet papírokat legyártani, beszerezni, ezért mindenképp kell egy dokumentum, ahonnan az iskola létét számítják. „Tulajdonképpen meg kell alapítani az iskolát" – fejtette ki, rámutatva, hogy rengeteg jogásszal konzultáltak az ügyben, és az illetékes vezetőkkel is napi szinten kommunikálnak, és azt látják, ez az egyetlen megoldás.
„Lehetne várni elnöki rendeletre, bármire, de az nem fogja helyettesíteni azokat a papírokat, amelyeknek két évvel ezelőtt meg kellett volna születniük" – fogalmazott a szülői csoport képviselője. Elmondta, a továbbiakban azért fognak harcolni, hogy az átcsoportosítás megfelelően történjék, és a későbbiekben vissza lehessen venni az osztályokat, hogy azok újra egy működőképes intézmény részei lehessenek. „Ugyanakkor igyekszünk mindenben segíteni, hogy az esetleges iskolaalapítás a legnagyobb rendben történjék, és a jövőben el lehessen kerülni az ilyen és ehhez hasonló komplikációkat" – fogalmazott a szülők képviselője.
A tanácsnál a döntés
Csíky Csengele elmondta, meglátásuk szerint most az RMDSZ-frakció és a tanács, illetve azok jogászainak a kezében a döntés, meg kell vizsgálniuk, hogy egyáltalán lehetséges-e jogilag a tanfelügyelőség kérésének teljesítése. „Mi kívülről úgy látjuk, a tanácsnak nincs kompetenciája osztályok átcsoportosításáról dönteni" – mondta a szülői csoport képviselője. Hozzátette, tegnap maguk is próbálták elérni az RMDSZ frakcióvezetőjét, hogy egyeztessenek vele az ügyben. Elmondta továbbá, amiatt is nehéz rendezni az ügyet, mert van egy csomó jogi keret, melybe bele kell férni; Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő ellen épp a korábbi, jogilag kifogásolható döntések miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A szülő szerint az elmúlt időszakban sok esetben látták, hogy bizonyos helyzetekben a tanfelügyelőség is tehetetlen, hiába kérnek tőle olyat, amit nem tud teljesíteni.
„A jóindulat megvan, tényleg maximálisan igyekeznek megoldani a helyzetet, viszont csak és kizárólag jogi keretek között, és mi is ezt akarjuk. Semmi olyasmit nem szeretnénk, ami nem törvényes" – hangsúlyozta Csíky Csengele. Hozzátette, ami bizakodásra ad okot, hogy az intézmény élére ki tudnak nevezni egy ideiglenes igazgatót, felszabadulnak a számlaszámok, a tanárok megkaphatják a béreiket, és az intézmény kiadásait is rendezni tudják, de csak erre a tanévre vonatkozóan. Azonban az iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatban, amire február 7-én járt le a végső határidő, már nincs benne a gimnázium. „Ez mind következménye annak, hogy az iskolánk alapítása körül hiányosságok vannak. Ez maga előtt görget egy csomó problémát, melyeket egy tollvonással nem lehet megoldani" – összegzett Csíky Csengele.
Egymásnak „passzolják" az ügyet
A Maros megyei tanfelügyelőség honlapján megjelent jövő tanévre vonatkozó iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatból annak ellenére hiányzik a katolikus iskola, hogy a pénteki rendkívüli tanácsülésen a képviselők megszavazták, hogy az része lesz az iskolahálózatnak. Mivel a tanfelügyelőség még nem kapta meg a javaslatot, így nem is tudnak tárgyalni az ügyről. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, ez nem a végleges lista. Hozzátette, a helyi tanácstól nem a javaslatot, csupán egy átiratot kaptak, amelyben az áll, hogy tudomásul vették az iskolahálózatról szóló döntést. „Ez számunkra nem ér semmit, mi csak akkor tudjuk tárgyalni az ügyet, ha már döntöttek, és ez javaslatként érkezik hozzánk. Úgy érzem, csak az időt húzzák, és akadályozzák az egész ország iskolahálózatáról szóló döntés meghozatalát" – mondta el a főtanfelügyelő-helyettes.
A lap a tanácsi javaslat sorsáról Csíki Zsoltot, az RMDSZ frakcióvezetőjét is megkérdezte. „Nem mi, a tanácsosok küldjük el a dokumentumot a tanfelügyelőségre, előbb a prefektushoz kerül, aki átnézi, és ha mindent rendben talál, akkor aláírja, utána kerül a tanfelügyelőségre. A protokoll szerint erre öt napja van a prefektusnak, ezért nem kerülhetett még a tanfelügyelőségre a pénteki ülésen megszavazott tervezet" – fejtette ki Csíki Zsolt. Az RMDSZ-es tanácsos abban egyetértett Illés Ildikóval, hogy ezzel az időhúzással az országos iskolahálózat megalakulását akadályozzák. „Senki nem mer lépni, egyik azt akarja bebizonyítani, hogy nem létezik, másik azt, hogy létezik az iskola, közben 450 diák sorsa forog kockán" – fogalmazott.
Hajnal Csilla, Pap Melinda |
Krónika (Kolozsvár)

Kettős mérce az igazságszolgáltatásban
Határozottan felismerhető a kettős mérce az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenységében, Dorin Florea polgármester pozícióban maradásában román nemzetisége is döntő szerepet játszott, Romániában a politikai diskurzust az elkövetkező három évben az Európai Unióhoz való viszonyulás mentén kialakult törésvonal fogja meghatározni. Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke markáns aktuálpolitikai véleményt fogalmazott meg a lapcsaládunknak adott interjújában.  
– Két hete tüntetnek országszerte, most már nemcsak a kormány, hanem az elnök ellen is. Sokak szerint Klaus Johannis elnök osztotta meg az országot, amikor „az én románjaimról” beszélt Máltán.
– A tüntetéseknek van egy közös vonása: a felháborodás. Ennek két részről is van jogosultsága. Ugyanakkor világ- és Európa-szerte léteznek a vezető politikusokkal szembeni felháborodásra alapozó civil polgári tiltakozó mozgalmak, ezek ideje érkezett el Romániába is. Egyrészt én jogosnak találom az emberek felháborodását, ha a kormány szinte titokban fogad el egy rendelkezést – nem feltétlenül az éjféli időpont a gond, hiszen vannak olyan kormányok a világon, amelyek éjszaka is dolgoznak –, amelynek nincsen időhöz kötött sürgőssége. De az is hiba, hogy az államelnök Máltán kijelenti: „az én románjaim tüntetnek”. Lehet, hogy ő stilárisan azt a gyakori kifejezést használta, amelyet más államelnököktől is hallottunk – az én magyarjaim, az én franciáim például –, és ami nem jelenti azt, hogy kizárja a lakosság egy részét. De az emberek úgy érezték, hogy erről van szó, felháborodtak, és jogosan tüntetnek. Világszerte gond, ha a politikusok megfeledkeznek konzultálni az emberekkel.
– Viták középpontjába került a DNA. Egyetért azzal a megállapítással, hogy a korrupcióellenes ügyészség „állam az államban”?
– Amikor a korrupcióellenes harc elindult a civil szférában 2000 végén, sokan ellene voltunk, hogy egy különleges ügynökséget, egy szuperügyészséget hozzanak létre Romániában. A PEL úgy gondolta, hogy demokratikus államban az ügyészség – ha rendesen végzi a dolgát – a korrupcióellenes ügyeket is komolyan veszi, nincs szükség egy másik intézményre, amely azzal vádolható, hogy politikai bosszúra használják vagy politikai indítéka is lehet a tevékenységének. Látjuk, hogy ezeknek a félelmeknek volt alapja. Mert amellett, hogy gratulálni tudunk a DNA-nak, amiért magas rangú politikusokat is elszámoltatott, kiderült: a DNA vezetőségének van egyfajta politikai alárendeltsége is. Tapasztalhattuk, hogy a Băsescu-éra korrupciós ügyeit nem tárta fel akkor, amikor a legmagasabb szintjét érte el a lopás. A hatalomnak szolgálni, azt kiszolgálni, amikor korrupciós ügyekről van szó, nagyon veszélyes egy demokratikus társadalomban.
– A marosvásárhelyi polgármester több ügyét is vizsgálja DNA, de míg a katolikus gimnázium igazgatója ellen nagyon határozottan, szigorúan járt el a korrupcióellenes ügyészség – holott nem is biztos, hogy ez a kérdés a hatáskörébe tartozik –, addig az elöljáró továbbra is pozícióban van. A kettős mérce tipikus esete.
– A kettős mérce egyfolytában észrevehető, abból is, hogy vannak olyan esetek, amelyeket évekig nem elemeznek, nem hoznak nyilvánosságra. A marosvásárhelyi polgármesterrel kapcsolatban etnikai megkülönböztetésről is beszélhetünk. Tudjuk, hogy van egy olyan kemény mag Marosvásárhelyen – de máshol Erdélyben is van hasonló –, amely úgy véli, feltétlenül román nemzetiségűnek kell lennie a városvezetőnek. Dorin Floreát azért nem váltják le, mert még nem nőtte ki magát egy olyan román karizmatikus személyiség, aki őt lecserélhetné. Merem állítani, ezért még a DNA is elnézi a korrupciós pereit. Míg közben ugyanolyan helyzetekben vannak magyar polgármesterek, az ő ügyükben erőteljesebben lép fel a korrupcióellenes ügyészség. IIyen a katolikus gimnázium esete is.
A DNA-ban ugyanazok a működési problémák mutatkoznak, mint általában a romániai igazságszolgáltatásban. Ezt azért állítom ennyire határozottan, mert sokan fordulnak a PEL emberjogi irodájához is ezekkel a problémákkal. Majdnem bálvánnyá nőtte ki magát az egész igazságszolgáltatás, de közben ha a görögkatolikus vagy a római katolikus egyház pereiről vagy más kisebbségekről, esetleg átlagos emberek ügyeiről van szó, akkor ezt a kettős mércét alkalmazza majdnem mindenki: ügyészség, törvényszék, DNA.
– A római katolikus iskola helyzete még mindig megoldatlan. Törvényesen jött létre, most mégis azt próbálják megmagyarázni, hogy törvénytelenül működik. Hogy látja ezt?
– Nagyon sokat dolgoztunk több szervezettel közösen Romániában, hogy a tulajdonjogot garantálják az alkotmányban. Nagyon nehezen értük el, most pedig ezzel ellentétben döntenek. Ez nagyon rossz jel, egyfajta visszarendeződés, ráadásul ez esetben is kettős mércét alkalmaznak a politikusok.
A restitúciónak jogosultsága van, ha az ortodox egyházról van szó, de kevésbé vagy egyáltalán nincs, ha a római katolikus vagy a görögkatolikus egyházról van szó. Ezért is aktuális még a romániai igazságszolgáltatás EU általi felügyelete. Nyilvánvaló, hogy joga van a katolikus egyháznak és minden más felekezetnek visszanyerni azokat a javakat, intézményeket és épületeket, amelyek a tulajdonában voltak, és amelyeket a kommunista rendszerben államosítottak.  – Változóban a világ, látjuk a Trump-jelenséget, a Brexitet. Mindeközben úgy tűnik, Románia keresi a helyét, és nyoma sincs valamiféle országstratégiának. Mit hozhat a jövő?
– Az emberi szabadság és emberi méltóság tiszteletben tartása a demokrácia egyik sajátossága. Nagyon is tartani kell attól, amikor populista, autoriter vezetők kerülnek egy ország élére, ez történik Donald Trump esetében is. Vlagyimir Putyin autoriter stílusa olyan politikai kultúrát élesztett újjá Oroszországban, amely inkább a volt Szovjetunióhoz kapcsolódik, mint egy olyan jövendő Oroszországhoz, amely partnere lehetne Európának és az Egyesült Államoknak. A Brexit maga is egy törésvonalat jelent az Európai Unió fejlődésében. Ez egy rossz modell, és vannak országok, amelyek szerint a Brexit jó döntés. A visegrádi csoport tagországai is egy úgynevezett nemzeti utat követnének.
Romániában a politikai pártok sokkal kevésbé helyezik előtérbe az ideológiai alapú politizálást. Ugyanakkor Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök, a szenátus jelenlegi elnöke, aki egy liberális, Európa-barát politikus volt, nemrég olyan kijelentéseket tett, amelyek az illiberális demokrácia irányába mutatnak. Üdvözli Lengyelország ellenállását Brüsszellel szemben, s egyetért Trump döntéseivel. Ezzel szemben Johannis elnök – bár lehetne nyitottabb a kisebbségi kérdésekben – az EU iránt határozottan elkötelezett irányt képviseli. Az elkövetkező három évben ez a törésvonal fog megerősödni Romániában.
Mi, a PEL az európai értékekben hiszünk, s úgy gondoltuk, naivan, hogy minden olyan volt kommunista állam, amely része lett az EU-nak, ezeket az értékeket próbálja erősíteni. Azonban azt látjuk most, hogy az elszigeteltség, a nemzeti vonalak erősödnek meg, de nem csak az exkommunista, hanem a nyugat-európai államokban is. Erre csak azt tudom mondani, hogy békét, jólétet, megértést és szolidaritást mostanig az európai történelemben csak az Európai Unió hozott. Persze ez egy olyan megoldás, amely egyáltalán nem tökéletes. Vannak bírálható bürokratikus elképzelések, olyan tendenciák, amelyeket elfogadhatunk vagy sem, de ragaszkodnunk kell a Churchill-lel, Adenauerrel és Charles de Gaulle-lal indult európai eszméhez.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

Antal továbbra is nyugodt
Elkészült a DNA által rendelt szakértői tanulmány 
Egy év alatt egyszer sem hallgatták ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA), a vádhatóság székhelyén csak akkor kellett jelentkeznie, amikor tudomására hozták, hogy újabb és újabb hatvan nappal meghosszabbították az ellene elrendelt bírósági felügyeletet. Időközben elkészült egy szakértői tanulmány az ügyészek kérésére.
„Ez az egy év alatt nem történt semmi ebben az ügyben, olyan értelemben, hogy nem hallgattak ki engem sem, mást sem. Arra hivatkoztak, hogy egy szakértői tanulmányt rendeltek” – mondta el érdeklődésünkre Antal Árpád. Ez a tanulmány az elmúlt napokban született meg, tehát még nyitott kérdés, hogy mit hoz a közeljövő. 
Február 17-én volt egy éve annak, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) bukaresti osztályához szállították Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, miután több helyszínen, többek között a városvezető lakásán és az önkormányzatnál is házkutatást tartottak. Az ügyészség másnap felügyelet alá helyezte, eltiltotta hivatala gyakorlásától is, és alig április 18-án oldották fel a hivatal betöltésére, valamint a városházi alkalmazottakkal való kapcsolattartásra vonatkozó tiltást. 
A DNA által Antal Árpád ellen elrendelt bírósági felügyelet egyéb feltételei érvényben maradtak, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ez idő alatt nem hagyhatta el az országot, és az elején hetente két, majd később heti egy alkalommal jelentkeznie kellett a kijelölt rendőrőrsön. Ugyanakkor kéthavonta behívták a DNA-hoz azért, hogy tudomására hozzák, újabb hatvan nappal meghosszabbították a bírósági felügyeletet, mesélte az elöljáró. 
Antal továbbra is azt vallja, amit egy évvel korábban is megfogalmazott, amikor az ügyészek az irodájában tartották a házkutatást: az igazság az ő oldalán van.
– Első perctől azt mondtam, és most is ezt tudom mondani: ártatlan vagyok, és ha az igazságot keresik, akkor én továbbra is nyugodt vagyok. Igazából arra számítok, hogy egyszer csak lezárják ezt az ügyet, a kérdés az, hogy mikor. Nyilván, ebbe nekem nincs beleszólásom – mondta az elöljáró. 
A nyomozati anyag tartalmáról egyelőre nem nyilatkozhat, ugyanis folyamatban lévő ügyről van szó, de különben sem volt lehetősége arra, hogy teljes egészében tanulmányozhassa, hanem csak „belenézett”. Kíváncsiak voltunk, milyen érzés volt annyi idő után visszaolvasni a rögzített telefonbeszélgetések kivonatát, mire egy tömör választ kaptunk: „érdekes”. Antal Árpád hangsúlyozta, akkor tud majd részletesebb tájékoztatást nyújtani, ha lezárják az ügyet, vagy netán vádat emelnek ellene, de még egyik sem történt meg.
Mint ismeretes, a DNA egy 2010-ben, az Európai Fejlesztési Bankkal kötött, 12 millió euró értékű szerződés ügyében indított kivizsgálást, amelyről a finanszírozó EBRD korábban állásfoglalást is közzétett, és abban mindent szabályszerűnek tekintett. 
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Prefektusi kifogások az iskolahálózat-tervezet kapcsán
Több kifogást fogalmazott meg a Maros megyei kormányhivatal a marosvásárhelyi tanács február 10-i rendkívüli tanácsülésén hozott határozata ellen, amelyhez csatolták a város iskolahálózatának tervezetét a 2017–2018-as tanévre. A tervezetben szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum is, amelynek alapítása kapcsán két személy ellen indított eljárást a Korrupcióellenes Ügyészség. A prefektus elsősorban azt kifogásolja, hogy a rendkívüli tanácsülés összehívásakor nem tartották be a három munkanapra vonatkozó határidőt. A kifogásolt pontok között szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum, továbbá más jogi indokok is. A prefektus szerint nem kellett volna előzetesen tanácsi határozatot hozni az iskolahálózat-tervezetről. Miután a tervezetet összeállította a polgármesteri hivatal, majd elküldte szakmai láttamozás végett a megyei tanfelügyelőségnek, az utóbbi által jóváhagyott tervezetet kellett volna megszavaznia a tanácsnak – állítja a prefektus. Ezenkívül a hivatal által összeállított tervezet mellé csatolni kellett volna a szakmai indoklást, ahogy azt az oktatásügyi törvény előírja – állítja Lucian Goga prefektus, aki úgy véli, hogy a kifogásolt határozatra egy következő tanácsülésen lehet visszatérni. Csíki Zsolt, az RMDSZ-képviselők frakcióvezetője szerint betartották az összehívásra vonatkozó előírást. Ahogy a szóban forgó rendkívüli tanácsülésen is elhangzott, azért kényszerültek ily módon határozatot hozni a beiskolázási tervezetről, mert a polgármesteri hivatal által továbbított dokumentumban nem szerepelt a Római Katolikus Teológiai Líceum. A frakcióvezető véleménye szerint a jogszabály lehetővé teszi, hogy ez ügyben is határozatot fogadjanak el, viszont úgy érzi, hogy a törvényes előírásokat mindenki másképpen értelmezi, amit tisztázni fognak – ígérte a frakció- vezető. (b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)

Titkosszolgálatokról
A romániai tüntetéssorozatok részletes elemzésekor számos romániai és külföldi elemző is felhívta a nagyközönség figyelmét arra, hogy a társadalom által olyannyira érzékenyen értelmezett korrupció elleni harc mögött, érdemes lenne a „másik” oldal érveire is figyelni, azaz a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységére és a jelenlegi román politikában és társadalmi életben játszott szerepére. Az ügy azért is lett aktuális, mert az Amerikai Titkosszolgálat (CIA) nemrég közölt két újabb dokumentumot 1982-ből és 1985-ből, amelyben előrejelzik a romániai hatalmi rendszer fokozatos átalakulását. Erre világított rá nemrég Liviu Mihaiu oknyomozó cikke is, amely a román sajtóban igen nagy visszhangra lelt. Az elmúlt években felgyűlt adatok tükrében tehát biztosan állíthatjuk: a Securitate és a titkos hatalom – egyféle domesztikus, helyi terror – nem tűnt el, csak átalakult.
1989. december 30-án, néhány nappal a diktátor kivégzését követően a Securitate hivatalosan is megszűnt. Két olyan fogalom „tűnt” el, amely több generációt nyomorított meg és tette Romániát Európa egyik legszegényebb országává – legalábbis az akkori „gyönyörű és szabad fiatalok” ezt remélték naivan. A kissé földhözragadtabbak azonban már 1989 végén is tudták, hogy rendszerváltás, mint olyan nem létezik. A hatalom valami olyasmi, mint egy fizikai jelenség: nem tűnik el, hanem átalakul.  A CIA most közzétett két jelentése 1982-ből és 1985-ből jóval az ún. rendszerváltás előtt már jelezte, hogy a Ceauşescu-féle rezsimet hamarosan felválthatja egy, a közvetlen környezetéből álló politikusok által vezetett új politikai rendszer. A három csoportba sorolt lehetséges új romániai vezetők között kiemelt helyen találjuk Ion Iliescut is már 1982-ben. A CIA jóslata – amelyben akár I. M. Pacepa segítségét is sejthetjük – tehát bevált. Nyolc évvel jelentésüket követően valóban, a harmadik „háttérbe szorult” csoportba sorolt Iliescu és gárdája vette át a hatalmat. Ugyanez a láthatatlan  hatalomátalakulás, ha úgy tetszik, metamorfózis ment végbe a titkosszolgálati személyzetben is. Az egykor több mint húszezer embert foglalkoztató Securitate számos tagja, így Virgil Măgureanu, a SRI első igazgatója is az egykori kommunista titkosszolgálat másodikvonalbeli tagja volt.  Egy nem hivatalos forrásból származó internetes listán, több mint száz olyan személy nevét olvashatjuk a jelenleg a SRI-nek dolgozó személyek között, akik egykor a Securitate tagjai voltak. Ezek között ott van számos kolozsvári által rettegett Ioan Florian vagy az Adrian Năstase miniszterelnök jobbkezének számító Ristea Priboi is. Marina Caparini és Hans Born történészek által 2002-ben írt tanulmánykötetben már külön fejezetben szerepel a modern Romániában akkor még kialakulóban lévő számos titkosszolgálati rendszer részletes elemzése, ahol már a külföldi szerzők utaltak arra, hogy az egykori Securitate rendszere és hálózata valójában nem eltűnt, hanem átalakult.  Igaz, akkor még a SRI óriási népszerűségnek örvendett és a román társadalom mintegy 70%-os bizalmát élvezte. Mindez a SRI Big Brother-féle programja előtt volt, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan terjesztette ki a különféle román titkosszolgálatok hatalmát. Liviu Mihaiu szerint, ma több mint 30 000 alkalmazottja van csak a SRI-nek, amelynek 20%-kal nőtt a költségvetése „geopolitikai” okok miatt. A két évvel ezelőtt Eduard Hellvig jelenlegi SRI igazgató által koordinált óriási kötetben a román titkosszolgálat 1989 utáni történetét még igen nagy optimizmussal és transzparenciát ígérő részletekkel adták ki. Ezt ma már aligha hinné el bárki is, bár a vaskos kötet továbbra is a legfőbb forrása a SRI 1990 és 2015 közötti tevékenységének.
Az egyre szaporodó lehallgatási ügyek, letartóztatások, politikusok jogos, vagy problémás meghurcolása sokak szerint egy új Securitate, a titkos negyedik hatalom felvirágzását jelzi. Mások szerint, ez szükségszerű és természetes jelenség, amely minden demokratikus hatalom velejárója. Egy viszont bizonyosnak tűnik: bármit is olvassunk vagy olvassanak a jövő történészei ötven vagy száz év múlva a jelenlegi romániai titkosszolgálatokról, azt már mi is konstatálhatjuk, hogy az egykori kommunista rendszer és annak eszköztára és személyi hálózata nem tűnt el, hanem „átalakult”. Így volt ez az ókori politikai hatalmak óta mindig és sajnos, a történelem analógiai arra utalnak, hogy nagyon sokáig így lesz ez a közeljövőben is. Kérdés, hogy egy tudatos, a jelenségek mögé látó, hiperkritikus társadalom mennyit és meddig enged a hatalom metamorfózisából.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Tavaly közel 1300 személyt „vitt el" a DNA
Az igazságszolgáltatási rendszer erőfeszítései mellett stabil törvényi és intézményi keretre van szükség ahhoz, hogy a korrupció elleni küzdelem hatékony legyen – jelentette ki csütörtökön Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze.
„Sokan nyilatkozzák Romániában, hogy támogatják a korrupció elleni küzdelmet. De láthattuk mindannyian, hogy mennyire fontos a stabil törvénykezés. Hogy milyen rövid idő alatt semmissé lehet tenni nem csak a DNA, hanem a teljes igazságszolgáltatási rendszer törekvéseit és munkáját" – mondta a főügyész a DNA 2016-os tevékenységi mérlegének ismertetése alkalmából.
Kövesi hangsúlyozta, a DNA tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló nem csak a meghívottaknak, hanem az állampolgároknak is szól. „Fontos tudatosítani, mekkora veszély rejlik a korrupcióban. Ahhoz, hogy kevésbé korrupt legyen az ország, mindannyian, akik ebben a teremben ülünk, ugyanazt kell hogy akarjuk" – idézte a korrupcióellenes főügyészt az Agerpres hírügynökség.
Úgy vélte, 2016 tele volt kihívásokkal a vádhatóság számára, az ügyészeket ugyanis számos támadás érte annak ellenére, hogy Kövesi szerint a statisztikák azt mutatják, hatékony a DNA tevékenysége. Elmondta, tavaly 1270 ember – közöttük három miniszter, 6 szenátor, 11 parlamenti képviselő, 47 polgármester, 16 bíró és 21 állami vállalatigazgató – ellen emeltek vádat. A bíróságok tavaly 870 vádlottat ítéltek el jogerősen, akik ellen a DNA indított eljárást. Közöttük egy európai parlamenti képviselő, hét képviselő, egy szenátor, egy miniszter, öt megyei önkormányzati elnök és 28 polgármester volt.
Elhangzott az eseményen, hogy az 1270 vádemelés több mint egynegyede hivatali visszaélés miatt történt, ezekben az ügyekben több mint 260 millió eurós kár keletkezett. 2016-ban 667 millió euró értékben zárolt javakat a DNA, ez az összeg 72 százalékkal nagyobb a 2015-ben jegyzettnél. Tavaly a jogerős bírósági ítéletek alapján 226 millió euró értékben szereztek vissza vagy koboztak el bűncselekményekből származó javakat.
Részt vett az ügyészség évértékelőjén Ana Birchall ügyvivő igazságügy-miniszter is, aki csak azt tudta felróni a DNA-nak, hogy egy év alatt 35-ről 74-re emelkedett a nyomozó hatóság által bíróság elé állított, az igazságszolgáltatás által viszont felmentett vádlottak száma. Laura Kövesi ezzel kapcsolatban elmondta: a felmentések aránya továbbra is 10 százalék, ami alacsonyabb az európai uniós átlagnál. A DNA vezető ügyésze szerint ez azt mutatja, hogy a román igazságszolgáltatás működőképes.
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: Románia könnyen autoriter állammá válhat
Romániában annyira leépült a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása annyira problematikus, hogy az ország könnyen autoriter állammá válhat – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.
„Elérkezett az idő Romániában, hogy a politikai osztály éles döntést hozzon, mert az a veszély fenyeget, hogy kialakul egy olyan államhatalom, amelyhez a választott politikusoknak nem sok köze lesz” – jelentette ki csütörtökön Kelemen Hunor. A szövetségi elnök egy sajtóbeszélgetésen vett részt Sepsiszentgyörgyön.
Aktuálpolitikai helyzetelemezésben kifejtette: ez a helyzet nem most alakult ki, Románia 1989 után soha nem volt jogállam. „Ezt az elmúlt évtizedekben mindenki tudta, csak úgy gondolták, hogy időt vesz igénybe, amíg az országban felépül a parlamenti demokrácia” – magyarázta. Kelemen Hunor szerint Romániában az utóbbi száz évben soha nem volt még 25 évig folyamatos demokrácia, a társadalomban nem eresztettek gyökeret a demokratikus értékek.
Öt-hat titkosszolgálatot senki sem ellenőriz
A politikus emlékeztetett: a parlament fontosabb kérdésekben évek óta nem törvénykezik, hanem folyamatosan szalad a sürgősségi kormányrendeletek után. Példaként hozta fel, hogy az elmúlt években a büntető törvénykönyvet is kormányrendeletekkel módosították. Ugyanakkor a parlamentnek kevés ellenőrzési lehetősége van.
„A parlament egy kicsit ellenőrizheti a kormányt, és működik a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző bizottsága, de az országban van még 5-6 titkosszolgálat, amelyet senki nem ellenőriz.  Egyértelműen állítható és sok eset bizonyítja, hogy a hatalom nem a kormánynál van elsősorban, hiszen olyan intézmények vannak folyamatosan a politikai viták középpontjában, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne a politikai döntésekben” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A titkos DNA-SRI paktum
A szövetségi elnök szerint ezek súlyos állítások, de ezeket ki kell mondani. Példaként említette a korrupcióellenes ügyészég (DNA) prahovai ügyésze körüli cirkuszt. Emlékeztetett: korábban a SRI-ről derült ki, hogy beavatkozott az igazságszolgáltatásba. Emellett szerinte a 2000-es évek elejétől több titkos megállapodás is született az erőszakszervezetek és titkosszolgálatok között.
Kelemen Hunor ezt többek között a luju.ro portál által szerdán közölt dokumentumra alapozza. Ez a legfőbb ügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közti együttműködésről szól. „Ezekből a titkos paktumokból állítólag több is van még, abból az időből, amikor Laura Codruța Kövesi még legfőbb ügyész volt” – mondta a szövetségi elnök.
A Btk.-ban 49 alkotmányellenes cikkely van
Kelemen Hunor szerint elfogadhatatlan az alkotmánybíróság döntéseiről azt a látszatot kelteni, hogy ezeket nem kell érvényesíteni, mert sértik a SRI és a DNA jogait. Emlékeztetett arra, hogy a büntető törvénykönyvben 49 alkotmányellenesnek minősített cikkely van, és veszélyes, ha azokat nem hozzák összhangba az alkotmánnyal.
A szövetségi elnök kifejtette: egyetért mindazokkal, akik a tereken a tiszta kormányzásért tüntetnek. Megítélése szerint jelenleg vérre menő hatalmi harc zajlik a választottak és azok között, akiket nem választottak meg, és ennek végkimenetelét nehéz most megjósolni. Ha viszont most nem oldódik meg a hatalmi ágak szétválasztása, hosszú ideig autoriter hatalom marad Romániában, ahol a döntéseket az erőszak-szervezetek és a bűnüldözés hozzák meg – szögezte le a politikus.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Johannis: Románia modellnek számít a korrupcióellenes harcban
Romániában nem szavatolt a korrupcióellenes harc visszafordíthatatlansága, amelyet a korrupció büntetésének enyhítésére irányuló törekvések, valamint a politikának az igazságszolgáltatásba történő beavatkozása veszélyeztet – jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő.
Johannis részt vett az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavalyi tevékenységének értékelésére szervezett bukaresti értekezleten. Kijelentette, hogy Romániában gyakran rosszak a törvények, amelyek értelmezési problémákat vetnek fel, ezért tagadhatatlan, hogy módosítani kell az ilyen cikkelyeket.
„Románia olyan helyzetben van, amikor elindulhatna az erős demokrácia felé vezető úton, amelyben a jogállam mechanizmusai politikailag függetlenek. Egyensúlyra és nagyon nagy bölcsességre van szükség mindenki részéről ahhoz, hogy ne vesszen kárba, amit eddig elértünk. Ami a legfontosabb, hogy Románia erős, a polgárok védelmét felvállaló állammá akarjon fejlődni. A DNA-nak kulcsfontosságú szerepe van a korrupció leküzdésében és a törvények betartásában. Tavalyi tevékenységükkel bebizonyították, hogy a kitűzött célokból kézzelfogható valóság lehet" – idézte az államelnököt az Agerpres hírügynökség.
Johannis mindazonáltal úgy vélte, hogy az olyan fontos kérdésekről, mint a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításáról vagy a közkegyelemről csak széles körű, átlátható és felelős társadalmi vita nyomán szabad dönteni, amelynek során az igazságszolgáltatás szakmai szerveivel is konzultálniuk kell a döntéshozóknak.
Az MTI tudósítása szerint az elnök beszédében kitért a Sorin Grindeanu vezette kormány január végi vitatott Btk.-módosító rendeletére, amit később a kabinet a nagyszabású utcai tüntetések hatására hatályon kívül helyezett. Johannis szerint pillanatnyilag elhárult a korrupcióellenes harc meggyengítésének veszélye.
Az elnök ismét méltatta a vitatott rendelet visszavonását követelő nagyszabású kormányellenes tüntetéseket, amelyek szerinte azt mutatják, hogy a jogállamiság alapjait képező értékek és elvek védelmét az állampolgárok már saját konkrét feladatuknak tekintik. Johannis szerint Románia már külföldön is modellnek számít a korrupcióellenes harcban, amelyet folytatni kell, és valamennyi fél bölcsessége és felelőssége szükséges ahhoz, hogy az eddig elért eredmények ne vesszenek el.
Krónika (Kolozsvár)