Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. február 28.
Febr. 8-án Margittán a 19 éves Horváth Ferencet este fél tizenegykor a rendőrök bekísérték a rendőrségre, mert betört egy ablakot, éjjel 1,25-kor egy rendőr felkereste a fiú szüleit és közölte, hogy a fiú eszméletlenül fekszik. A rendőrség 1,30-kor hívta a mentőket, a szülők szerint fiuk ekkor már halott volt. A boncolás megállapította, hogy a mája valósággal szétrobbant, a szív és a főütőér leszakadt, a lép szintén, több bordája letört a gerincoszlopról, bal lába pedig két helyen eltörött. A rendőrök nem akarják elismerni, hogy agyonverték Horváth Ferencet, azt mondják, hogy valószínűleg elütötte egy autó, de akkor nincs magyarázat arra, hogyan kerülhetett egy panelház melletti sétányra. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./
1995. február 28.
Nagyváradon felszentelték az ország legnagyobb baptista templomát. Az épületkomplexumban iskola, ebédlő, adminisztratív helységek és vendégszobák is vannak. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./
1995. február 28.
Két különös, a rendőrséggel összefüggésbe hozott haláleset felhívja a figyelmet a rendőrség módszereire. A 32 éves szatmári Kiss Istvánt jan. 23-án vitték be a rendőrségre, majd kórházba kellett vinni, ahol meghalt. Halála előtt még elmondta, hogy a rendőrségen összeverték. A margittai 19 éves Horváth Ferencet febr. 9-én este kísérték be a rendőrségre, néhány óra múlva meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15. - a beszámolók a halálesetekről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17., Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./
1995. március 1.
"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen ülésezett febr. 25-26-án. Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. Javasolta, hogy az RMDSZ erősítse meg az alapszerződéssel kapcsolatos igényeit. Az SZKT elemezte a DK-hoz való viszonyát. A jövőben az RMDSZ nem a DK tagjaként, hanem egyenjogú partnereként működik. Az SZKT leszögezte, hogy az Országos Önkormányzati Tanács döntései nem mondanak ellent az ország alkotmányának. Az SZKT többórás vita és szavazás után jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Ötvennégyen a kizárásra szavaztak, tizenketten visszautalták volna az ügyet újratárgyalásra, harmincöten a kizárás ellen voksoltak, a kérdés lezárását sürgették. Nagy Benedek több kifogást emelt az ellene indított eljárással kapcsolatban. Frunda György túl szigorúnak tartja az ítéletet, szerinte ez a döntés "súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára". Tokay Györgynek komoly fenntartásai vannak "azzal a módszerrel és gyakorlattal szemben, ahogy az RMDSZ-en belül a politikai kérdéseket megoldják." Szerinte listák készülnek a politikai ellenfelekről és ezek az Etikai Bizottság elé kerülnek. Tőkés László felszólalásában elmondta, hogy megbocsátott Nagy Benedeknek. Szerinte azok szavazhattak a képviselő felmentése mellett, akik eszközként használták fel Nagy Benedeket politikai irányvonaluk érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28., Magyar Nemzet, febr. 27., Markó Béla felszólalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./Tőkés László bejelentette, hogy visszavonja nemrég tett nyilatkozatát a visszavonulásról, ezután vállal közszereplést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./A Szórvány, a Partium, a Magyar Demokrata Frakció a büntetés enyhítésére, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Szabadelvű Kör, a Bethlen Gábor és a Gaudeamus Frakció, a Reform Tömörülés a kizárás mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./Az SZKT ülésének zárónapján Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője előterjesztette a Cselekvési irányelvek a romániai magyar oktatás fejlesztésére című oktatásstratégiai dokumentumot, amelyet az SZKT tagjai elfogadtak. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a közeljövőben részletes oktatásstratégiát dolgoznak ki a szórványban élő magyarok számára. Markó Béla megkérdezte, miért kellett öt évig várni e dokumentum kidolgozására. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 1./"
1995. május 5.
"Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága."
1995. október 13.
A Békés Megyei Nap munkatársai okt. 11-én Nagyváradon jártak, a Bihari Napló szerkesztőségében. Szűcs László főszerkesztő áttekintést adott a 25 ezer példányban megjelenő Bihari Napló szerkesztési elveiről. Megállapodtak, hogy a két lap szorosabb kapcsolatot épít ki egymással. A nagyváradiak jövő évben, márc. 15-én látogatnak el a békéscsabai laphoz. /Békés Megyei Lap (Békéscsaba), okt. 13./
1995. november 4-5.
A Bihari Napló okt. 30-tól a hétfői napon is megjelenik Hétfői Napló néven. Ebben az első számban beszámolnak arról, hogy az Erdélyi Naplónál (Nagyvárad) 1995-ben több változás történt, előbb az egyik főszerkesztő-helyettes, Dénes László mondott le, most pedig Stanik István főszerkesztő és Adonyi Nagy Mária, a másik főszerkesztő-helyettes. Nyugdíjazását kérte Mihálka Zoltán és Sólyom László. Novembertől az Erdélyi Naplót nem a nagyváradi Analog, hanem a kolozsvári Erdélyi Híradó adja ki. A főszerkesztő a felelős kiadó, Szőcs Géza költő lesz, helyettese Sorbán Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./
1995. november 7.
Okt. 12-14-e között Torockóban tanácskoztak az erdélyi műemlékvédők azzal a céllal, hogy megalakítsák az Erdélyi Műemlékvédő Szervezetek Egyeztető Testületét /EMSZET/ és létrehozzák az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Testületét /EMRE/. AZ EMSZET alapszabály-tervezetét Balogh Ferenc mérnök, az EMRE tervezetét pedig Szabó Bálint építészmérnök ismertette. Az EMRE az Erdélyben működő műemlék-restauráló szakemberek érdekvédelmi szervezete, szaknévsor összeállítását és közreadását is tervezik. Megválasztották az EMRE ideiglenes vezető testületét. Elnökök Szabó Bálint /Kolozsvár/, Bencédi Sándor /Sepsiszentgyörgy/, Bulbuk Márton /Csíkszereda/. - Ismertették a Pro Transilvania Efficaci Alapítvány Erdélyi Népi Építészeti Hagyományőrző Alkuratóriumának és a Várak, Kastélyok, Udvarházak Erdélyben Alkuratóriumának alapszabályzatát. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7./
1995. november 7.
A Nagyváradon élő F. Diósszilágyi Ibolya /sz. Makó, 1918. júl. 20./ beszélt életéről, kéziratokkal tornyosuló íróasztalánál. Még sok terve van. 1994-ben jelent meg Juhász Gyuláról szóló tanulmánykötete /Költő a Holnap városában. Juhász Gyula nagyváradi évei, Literátor, Nagyvárad, 1994/, 1995-ben A csillagot virágzó fa című mesekönyve. Tervei között szerepel, hogy József Attiláról írjon, továbbá szeretné megörökíteni tanügyi élményeit, ezenkívül egy fogalmazási példatárat is össze akar állítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7./
1995. november 10.
A Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel nemzetközi konferenciát rendezett nov. 9-10-én Budapesten. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára történelmi kísérletnek nevezte a kisebbségi autonómiákat. A Kárpát-medence egyes államaiban démonként és fantomként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit. Az államtitkár a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmet alaptalannak nevezte. Lábody László, a HTMH elnöke úgy ítélte meg, hogy a kárpát-medencei magyarság számára az autonómia 1992-ben még a kibontakozás lehetősége volt, ma viszont már az önvédelem eszköze. A határon túli magyaroknak kell megfogalmazni álláspontjukat, a magyar kormány azt támogatni fogja. Bíró Gáspár, a Teleki Alapítvány munkatársa azon kibontakozó etnopolitikai modell veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szerint egy-egy ország területe az adott állam többségi nemzetének tulajdona. /Új Magyarország, Népszabadság, nov. 10./ Tabajdi Csaba államtitkár A kisebbségi érdekérvényesítés esélyei és az autonómiaformák címen tartott előadást. Az autonómia nem egyik napról a másikra valósul meg, a fokozatos kisebbségi önszerveződés járható út, az autonómiaszigetek megteremtése, majd azok összekapcsolása. Mindennek célja, hogy a kisebbségi jogok megélhetőkké váljanak. Az autonómia végső soron egy alku eredménye többség és kisebbség, központi és helyi hatalom között. Lábody László a kárpát-medencei autonómiakoncepciókról beszélt. Szerinte létezik ebben a kérdésben minimum /csupán a kisebbségi közösség fennmaradását biztosítja/ és egy optimum/ ez a maximum, ami még nem fenyegeti az ország integritását/. A magyar kormány kétoldalú kapcsolatai nem válhatnak a kisebbségi kérdés uszályává. Budapest segíthet ugyan, de nem vállalhat igazságtételt sem általában, sem az autonómiakoncepció területén. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./
1995. november 21.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő nov. 20-i sajtóértekezletén azzal vádolta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy sértésekkel reagált arra a levélre, amelyet az államfő nevében Chebeleu intézett Tőkés Lászlóhoz. Az elnöki szóvivő kijelentette - ez értelemszerűen Iliescu véleménye -, hogy a román-magyar megbékélés ügyében nem számít egy párt vagy egy politikai vezető /értsd: az RMDSZ és Markó Béla/ véleménye, hanem azoknak a személyeknek, illetve intézményeknek a hozzáállása fontos, akiket, illetve amelyeket az alkotmány erre feljogosít. Iliescu tehát a megbékélési folyamatból ki akarja hagyni a kétmilliós magyar közösséget. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./ Elég fórum létezik a romániai magyarok számára, nincs szükség új kerekasztalra. Chebeleu ismételten bírálta Tőkés László javaslatát. /Magyar Nemzet, nov. 21./
1995. november 21.
Ötéves fennállásának legkomolyabb válságát éli át Románia legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank. A rendőrségre bejelentések érkeztek több millió dolláros csalásokról. Ioan Sima, a bank vezérigazgatója szerint a pénzintézet nem fizetésképtelen, 2000 milliárd lejes vagyonnal rendelkezik, ez az összeg az országban forgalomban levő pénz egyötödét teszi ki. A Ziua szerint Iliescu elnökhöz közelálló két üzletember akarja megszerezni a bank többségi részvényeit. A Román Nemzeti Bank nov. 15-től felügyelete alá helyezte a bankot. A vizsgálatok eredményétől függ, hogy milyen intézkedéseket tesznek. Az RNEP és a kormányzópárt is meg akarja szerezni a bank feletti ellenőrző szerepet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 21./
1995. november 25-26.
A Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nov. 18-19-én Nagyváradon tartotta honismereti konferenciáját. Húsz helytörténeti, néprajzi és műemlékvédelmi előadás hangzott el, olvasható Dukrét Géza beszámolójában. Többek között Balogh Ferenc építészmérnök (Kolozsvár), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelemről, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár (Kolozsvár), az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke a műemlékvédelmi problémákról beszélt. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25-26./
1995. november 28.
"Nov. 26-án Margittán tartották a hagyományos Ady-emlékünnepséget. Sokan jöttek össze, a meghívott vendégek között volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Csapó József szenátor, Rákóczi Lajos és Szilágyi Zsolt képviselők és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. A résztvevőkhöz időközben csatlakozott Tőkés László püspök is. Markó Béla sajnálatának adott hangot, hogy ritkán tud eljutni a tagsághoz. Közelednek a választások, várhatóan erősödni fog a szervezetre nehezedő nyomás, igyekeznek majd megfélemlíteni bennünket. Tőkés László figyelmeztetett: nem szabad elcsüggedni. "Csak az összefogás menthet meg bennünket. A beolvasztó kohót szorgalmasan fűtik ellenségeink..." "Isten óvjon bennünket a megosztottságtól, az egyetlen megoldás, mely megakadályozza a beolvadást, az összefogás." /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./"
1995. november 28.
A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület ülésén Nagy György József elnök ismertette a közeljövőre vonatkozó és az 1996. évi terveket. Ötéves hallgatás után újjászerveződött az Arany János Irodalmi Kör. Mikó Imre lelkész elmondta, hogy aug. 3-11-e között zajlanak majd a Református Világtalálkozó nagyszalontai rendezvényei. Erre az alkalomra tervezik a városalapító Bocskai István fejedelem egészalakos szobrának felállítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./
1995. november 29.
"A Bihari Napló felelős kiadója, Szilágyi Aladár interjút készített Traian Chebeleu elnöki szóvivővel, aki Nagyváradon védte meg doktori disszertációját /Az ENSZ szerepe az államok közötti viszályok rendezésében, a rendezés dinamikája és távlatai/. Tőkés László javaslata igen kemény reagálást váltott ki, jegyezte meg Szilágyi Aladár. Chebeleu hangsúlyozta, hogy mindaz, amit elmondott, az elnök véleménye, amelyet ő tolmácsolt. Amennyiben a kormány leülne az RMDSZ-szel tárgyalni, "akkor elismernénk, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség egyetlen legitim képviselője. Holott szó sincs ilyesmiről!" Rajta kívül más magyar szervezetek is léteznek, állította Chebeleu. Azt is kijelentette, hogy a "tanügyi törvény az RMDSZ-javaslatok nagy részét beillesztette szövegébe." Szerinte meg tudnának egyezni, ha az RMDSZ dokumentumaiból eltűnne az autonómia követelése. /Doktoravatásról: Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28., interjú: /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"
1996. január 16.
"Katona Ádám a vele készült interjúban kifejtette, hogy "nem az elrománosodottak kizárását, hanem a békés visszavonulásukat tartanám jó megoldásnak." Az emberek megkérdezik: "hogyan érvelhet valaki például a tanügyi törvényünk mellett, amikor otthon románul beszél?" Az SZKT székelyudvarhelyi ülésén nem tért vissza Magyari Lajos szenátor megnyilatkozására, aki "ittas állapotban azt indítványozta, döntsék el, fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./ "
1996. január 17.
"Tokay György a vele készült interjúban visszatért a Neptun-ügyre, mondván: "tárgyalni mindenképpen kell", nem lehet elzárkózni a párbeszéd elől. Tokay szerint az úgynevezett mérsékeltek hibásak, mert úgy gondolták, nem kell egymást támadni, viszont "letűrtük, hogy a lapok tele legyenek ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t. A média megtelt ezekkel a gondolatokkal...." Tokay hangsúlyozta, hogy mindenkivel tárgyalni kell, kivéve a szélsőséges szervezeteket. /Szeghalmi Örs: "Tárgyalni mindenképpen kell". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"
1996. január 17.
"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában elítélte azt, hogy Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi ülésén /jan. 12-14./ indítványozta, döntsék el, fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Magyari Lajos szenátornak emberi mentsége, hogy ittas állapotban mondta mindezt, de ez nem enyhíti azt a kárt, amelyet az ellenséges sajtó okozott az RMDSZ-nek, megszellőztetve az elhangzott, valótlan sértést. Minden becsületes RMDSZ-tag nevében ki kell kérni még a puszta felvetését is annak a kérdésnek, hogy fasiszta vagy demokratikus szervezet-e az RMDSZ. - Tokay György a Bihari Naplónak adott nyilatkozatában azt állította: "eltűrtük, hogy a lapok tele legyenek mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t. A média megtelt ezekkel a gondolatokkal..." Ilyen rágalmakkal eddig csak a többségi nacionalista propagandisták illették a szervezetet. "A romániai magyar nyelvű lapok és a média egésze iránti megbecsüléssel és szolidaritással határozottan vissza kell utasítanunk." - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. - "Az RMDSZ-nek a jövőben sokkal inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie és nyilatkozatokat elfogadnia". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Tokay György-interjú: 93. sz. jegyzet - Szeghalmi Örs: "Tárgyalni mindenképpen kell". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"
1996. február 6.
Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke vidéki körútja során élesen bírálta az egységpárti prefektusokat, ezért felmerült a kérdés, meddig támogatják még Funarék a Társadalmi Demokrácia Pártját. A Román Nemzeti Egységpárt országos tanácsülésén szidták ugyan a koalíciós partnert, de úgy döntöttek, hogy érvényben marad az együttműködési szerződés. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 6.
Ügyészségi vizsgálatot indítottak C. V. Tudor Romania Mare hetilapja ellen, mert a lap listát közölt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tulajdonában levő szigorúan titkos dokumentumokról, melyekhez tisztázatlan úton bizonyos Diaconescu tábornok közreműködésével jutott hozzá a szerkesztőség. A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította fel a hatóságokat: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjék meg az eljárást a lap ellen. Ezzel egyidőben Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője közölte: a szervezet saját berkeiben is vizsgálatot indít, hogy kiderítse, kik a felelősek a bizalmas iratok közzétételéért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 6.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 10.
"Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Egyházkerület püspökéhez írt levelében kifejtette, hogy a III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-os megszervezése "kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez", továbbá 1996 választási év az országban, ezért a világtalálkozó "Romániában való megszervezése nem ajánlatos". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 9., Magyar Hírlap, febr. 14./ Erre reagált Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka Pedig lesz világtalálkozó! címmel. A református egyház független, szuverén intézmény, nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, tehát nem tilthatja meg a találkozót. Szilágyi Aladár idézte az 1991. szept. 25-én elfogadott 60. számú törvényt, amely szerint vallásos jellegű rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./"
1996. február 14.
Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
1996. március 2-3.
Az 1995 őszén megalakult debreceni ifjúsági szervezet 1995. nov. 17-én Magyar Ifjúsági Világszövetség néven jegyeztette be magát. A múlt héten tartották első közgyűlésüket Debrecenben. Elfogadták a szervezet alapszabályát, melynek értelmében fő céljuk a határon túli magyar fiatalságnak az anyaországgal való kapcsolatainak elősegítése. A kilenctagú elnökség mindegyike debreceni, emiatt hangot adtak aggályaiknak a határon túliak, de azt a választ kapták, hogy érdemi munkát csak a szövetség székhelyén élők tudnak végezni. A Felvidékről és Erdélyből érkezett fiataloknak sikerült elérniük, hogy a megválasztott elnökség csak egy évre kapjon mandátumot azzal, hogy ezalatt megszervezik az anyaországi és határon túli tagszervezetek működését. A világszövetség elnöke, Ulics Tibor kijelentette, hogy nem kívánnak semmilyen politikai irányvonalat követni, a Magyarok Világszövetsége társszervezetének tekintik magukat. Vörös Angéla szóvivő elmondta, hogy mintegy 2500 tagjuk van, nagyobb hányaduk határon túli. A közgyűlés díszvendége Tempfli József nagyváradi megyéspüspök volt, aki hangsúlyozta: örül az ifjúság ébredésének, mert nem elég magyarnak vallani magunkat, tenni is kell magyarságunkért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./ A szövetség elnöke a 21 éves Ulics Tibor autószerelő, aki a háta közepéig érő szőke hajával új színfoltja lesz a közéletnek. A szövetségbe való belépés díjtalan. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 2-3./
1996. március 5.
A könyvek állapota romlik, a könyvvásárlásra csak alkalmanként futja, tájékoztatott Veres Klára, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosnője. A 20 ezer kötetes állomány nem kielégítő. Jelenleg 642 beiratkozott olvasójuk van, de ez a szám emelkedik, tavaly év végére 2000-re nőtt az olvasók száma. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./
1996. március 5.
1990-ben közel 13 ezer fizető tagja volt a Magyar Ifjúsági Szövetség /MIDESZ/ Bihar megyei szervezetének, jelenleg már csak 1700 tag van. Kis Gábor, a megyei MIDESZ ügyvivője elmondta, hogy amíg volt klubhelyiség, még eljöttek a fiatalok, de ennek megszűnésével megcsappant a létszám. A fiatalok érdektelenek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./
1996. március 8.
Romániának még mindig nincs költségvetése. Már tavaly novemberben elkészült a költségvetés tervezete, erre szükség is volt, mert a hitelfolyósítást 1995 nyarán befagyasztották és a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak akarta bizonyítani, rendelkezik a tervezettel, vázolta fel a jelenlegi helyzetet Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ezután megkezdődött a halogatás, januárban összehívták a szakbizottságot, melynek ő is tagja, a bizottság előterjesztette a tervezetet. Tovább tart a halogatás. Vida Gyula szerint a ez a tervezet megalapozatlan. Románia külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben kétmilliárdra nőtt. Az ország valutatartalékai 1995-ben 50 százalékkal csökkentek, jelenleg ez félmilliárdos összeg. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./
1996. március 13.
"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala jan. 23-án kelt állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, most az Erdélyi Napló vállalta publikálását. Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi jan. 12-14-i tanácskozásán ittas állapotban tette fel a kérdést, hogy fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Ezt a káros kijelentést felkapta az elfogult sajtó, holott a kérdés feltevése is sértő. Vissza kell utasítani Tokay György képviselő állítását, hogy a lapok tele vannak "ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Az RMDSZ-nek a jövőben inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie..." - olvasható az állásfoglalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./"
1996. március 13.
Márc. 13-án Lábody László, a HTMH elnöke átutazóban Nagyváradon rövid látogatást tett az Ady Endre Sajtókollégiumban. Dr. Fleisz János igazgató ismertette munkájukat. 1996/97-ben beindítják az egyházi újságírói szakot is. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 14-én átutazott Nagyváradon Boros Péter, volt miniszterelnök, az MDF országgyűlési képviselője és Demeter Ervin, az MDF új frakcióvezetője. Felkeresték Tempfli József megyéspüspököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13./