Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. április 27.
Teodor Melescanu külügyminiszter Kínába látogatott, megbeszélést tartott Csien Csien-csen külügyminiszterrel. /Kínai barátság. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1993. május 8-9.
Máj. 8-án újra megjelent a Kelet-Nyugat /Nagyvárad/. Főszerkesztője Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, felelős szerkesztője Indig Ottó. Folyóirat lesz, de tervezik a jövőbeni kétheti megjelenést is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8-9./ A Kelet-Nyugat először 1990. febr. 9.-1991. nov. 23-a között jelent meg hetilapként, hosszú szünet után 1992. augusztusából újraindították, de csak néhány szám látott napvilágot. Most harmadszor indul útjára a nagyváradi lap.
1993. május 14.
Tőkés László püspök Nagyváradon, máj. 11-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy olyan politikai változást kell elérni, amelyben a kisebbségeket nem éri hátrány. Az autonómia keretei között kivívható az anyanyelvi oktatás joga. A magyar diákok 30 százaléka nem jár magyar iskolába. Ha megoldódna, hogy minden magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson, akkor tízezerre tehető pedagógushiány jelentkezne. Az etnikai tisztogatás burkolt, távlatos, több évtizedes gyakorlatának ez az eredménye. - A román szenátorok hozzá intézett leveléről kifejtette, hogy ennek a kampánynak a célja, hogy őt leválasszák az RMDSZ-től, majd az RMDSZ-t az ellenzéktől. - Senki sem vizsgálta meg, igazak-e álltásai. Máj. 2-i sajtóértekezletén harmincoldalnyi statisztikával állt elő, de ezt egyetlen román lap sem közölte, a magyar lapok sem vették át. Octavian Buracu a sajtóértekezleten határozottan kiállt Tőkés László mellett, elítélte a román szenátorok levelét. Elmondta, hogy azt Doian Cornea sem írta alá, a levéllel nemcsak ő, hanem Adrian Marino, Mircea Mihailescu sem értett egyet. /Tőkés László sajtóértekezlete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./
1993. május 19.
Máj. 19-én Nagyváradon megalakították az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ mellett működő Partiumi és Bánsági Emlékhely Bizottságot. /Dukrét Géza emlékezett az előző évi megalakulásra: Bihari Napló (Nagyvárad), 1994. okt. 21./
1993. május 25.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1993. május 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kifejtette, hogy az SZKT fontos, döntéshozó szerepét nem sikerült tudatosítani sem a közvéleményben, sem a tanácstagokban. Remélte, hogy az autonómia-tervezeteket meg lehet vitatni a tanácskozáson, ki kell dolgozni a belső önrendelkezést lehetővé tevő törvényjavaslatokat, ez lenne az első lépése a nemzetiségi törvénynek. Minderre nem került sor. Borbély Imre, az SZKT Állandó Bizottsága alelnöke szerint a jelenlegi helyzet természetes velejárója a demokráciának. Arra van szükség, hogy a romániai magyarság kellő határozottsággal tegye le a román kormány asztalára a követelménycsomagot. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az SZKT megalakulásának a kezdetén tart. /Vélemények az SZKT-ről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
1993. június 1.
Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1993. június 5-6.
"A megyei tanácsok képviselői Kolozsvárott értekezletet tartottak, az előző napon a miniszterelnök, jún. 4-én pedig Iliescu elnök látogatott Kolozsvárra. Iliescu a megyei tanácsok képviselőinek értekezletén kijelentette, nem szép dolog, hogy egyes pártok, egyes személyek, például Doinea Cornea azt állítják külföldön, hogy Romániában nem változott semmi. Erre a teremben helyeslés helyett morgás hallatszott, mire Iliescu visszakozott, ő nem nevezett meg személyeket /holott a hangfelvételek tanúsítják, említette Cornea nevét./. A tanácskozáson a helyi autonómia kérdéseiről volt szó. Majd Funarral és más vezetőkkel átvonult egy másik terembe, ahol találkozott az Avram Iancu Társasággal. Ezután Iliescu elnök találkozott a 4. számú /erdélyi/ hadsereg parancsnokával, Paué Cheler tábornokkal. /Nits Árpád: Ion Iliescu elnök munkalátogatása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Iliescu államelnök találkozott a Vatra Romaneasca vezetőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./ Kolozsváron háromnapos értekezletet tartottak a megyei tanácsok képviselői. A találkozón min a négy államhatalmi szerv legmagasabb szinte képviseltette magát, a kormányt Vacaroiu miniszterelnök, két miniszter, több államtitkár, eljött maga Iliescu elnök, a törvényhozás /Oliviu Gherman/, az ügyészség és a törvényszék tisztségviselői is eljöttek. /"Négyhatalmi" csúcs. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5-6./ "
1993. június 8.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1993. június 10.
Nyisztor Tinka moldvai csángó, Pusztinán született, jelenleg Budapesten harmadéves néprajzszakos az egyetemen. Jelenleg 37 moldvai csángó tanul magyarországi egyetemeken és főiskolákon. Tinka az egyetemet 35 évesen kezdte el. Az egyetem elvégzése után szeretne hazatérni. Tinka elmondta, hogy a csángó falvakban rengeteg a munkanélküli. /Tóth Hajnal: Elviselni a másságot avagy csángónak lenni Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./
1993. június 11.
A Bihar megyei tanfelügyelőség jún. 9-én felmentette tisztségéből dr. Wilhelm Sándort, a székelyhídi iskola igazgatóját, azon a címen, hogy minisztériumi engedély nélkül külföldre utazott. Az igazgató írásban kért engedélyt a hivatalos útra /Belgiumba/ és a tanárok utazását korlátozó 1993. máj. 4-i 29633-as határozat megjelenése előtt történt a hivatalos meghívásnak eleget tevő látogatása. A főtanfelügyelő által javasolt igazgatójelölt, Szilágyi Viorel nem kapta meg a tanárok szavazatainak többségét, akik a régi igazgatóra szavaztak. /Rais István: Leváltották az iskola igazgatóját! =Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11., RMDSZ Tájékoztató, jún. 11. ? 51. sz./
1993. június 11.
Annak ellenére, hogy törvénytelennek nyilvánították, a mozdonyvezetők szakszervezete jún. 14-től sztrájkot hirdetett. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./
1993. június 11.
Nagy felháborodást keltett a tévé elnökének, Paul Everacnak jún. 5-i tévészereplése. Nyugatellenes, idegengyűlöletre uszító kijelentései miatt az Audiovizuális Tanács három tagja a képviselőházhoz fordul azzal, hogy járjanak el a tévé elnöke ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./
1993. június 12-13.
A parlament korrupciós ügyekkel foglalkozó különbizottsága jún. 10-én kihallgatta a botrány kirobbantóját, az utóbbi időben a fenyegetések miatt bujkáló Gheorghe Florica vezérőrnagyot, aki most megvesztegetésbe keveredett újabb magas tisztséget betöltő, főleg Demokratikus Nemzeti Megmentési Front-vezetők nevét tárta fel. /Még egy lapáttal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12-13./
1993. június 16.
Jún. 14-től megkezdődött a mozdonyvezetők sztrájkja, gyakorlatilag megbénult a vasútforgalom. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1993. június 16.
Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök visszautasította Michaela Bruchenthal-Tutuianunak a Crisana plus hetilapban megjelent ellenséges cikkét. A kapucinus templom római és nem görög katolikus templom. A szerző a templom magyar feliratait is kifogásolta, továbbá azt, hogy a püspök magyarul szól magyar híveihez. A cikkíró végül Tempfli József politikai tevékenységét is elítélte. Kisebbségben élő híveim sorsában osztozom, felelte a püspök, azt teszem, ami a kötelességem, harcolok azért, hogy híveim teljes jogegyenlőségben élhessenek. /Tempfli József: Nagyon is megfontoltan. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1993. június 16.
Tőkés László püspök kifogásolta, hogy Székely Ervin képviselő püspöki székházzal kapcsolatos parlamenti interpellációjára a kormány helyhatósági főosztálya nevében válaszoló Cosmanca nem említette, hogy a nagyváradi püspöki székházat a harmincas években építették a református hívek, továbbá azt sem, hogy jelenleg itt működik a Sulyok István Református Teológiai Intézet. Vissza kellene adni az elkobzott egyházi intézményeket, ez bizonyítaná, hogy Románia elindult a demokratizálódás útján. /A román kormány helyhatósági főosztályának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1993. június 17.
Jún. 16-án befejeződött a mozdonyvezetők sztrájkja. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 17./
1993. július 10-11.
Helsinkiben az EBEÉ-parlament tanácskozásán a Moldovai Köztársaság - Románia támogatásával - felvetette a Dnyeszteren túli terület konfliktushelyzetét, a 14. orosz hadsereg visszavonását és a határozati javaslathoz csatolt dokumentum kérte, hogy a Tiraszpolban bebörtönzött hat román ügyét utalják át a Moldovai Köztársaság hatóságaihoz. /Moldávia az EBEÉ előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10-11./
1993. július 13.
Bihar megye magyar nyelvű oktatásáról olvashatunk adatokat: a megye magyar lakosságának aránya az 1992-es népszámlálás szerint 28,5 %, magyar iskolába jár a tanulók 20 százaléka, a többi románul tanul. Az utóbbi három évben a megyében megszűnt a magyar nyelvű szakmunkásképzés. Nagy F. István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: a diktatúra idején a beiskolázási adatokat a beiratkozás előtt csak néhány nappal tették közzé. Bihar megyében tovább él ez a ködösítő gyakorlat, a beiskolázási létszámokról szinte lehetetlen adatokat szerezni. Az 1992/93-as tanévben Bihar megyében 149 óvodai csoportban 3654 gyermek részesül magyar nyelvű képzésben, az elemi /I-IV./ 343 osztályában 6778 tanulót oktatnak, 373 általános iskolai osztályban 8050 diák tanul anyanyelven, középiskolában 92 nappalis osztályban 2707, míg esti tagozaton 18 osztályban 570 tanuló tanul magyar nyelven. Bihar megyében összesen 21 759 gyermek jár magyar osztályokba. /Rais István: A Bihar megyei magyar tannyelvű oktatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
1993. július 13.
Júl. 22-én 22. napja tart éhségsztrájkot Bajnyik László Nagyváradon, így követelve az egészségügyi viszonyok javítását, az egészségügy átszervezését. Sem a minisztérium, sem a kormány nem reagált az éhségsztrájkoló követeléseire. /Halász Erzsébet: Nincs válasz az éhségsztrájkolónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
1993. július 14.
Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége nyilatkozatban utasította vissza a volt megyei RMDSZ-elnök, Nagy Béla ex-képviselőnek a romániai magyar sajtóban megjelent rágalmazó, becsületsértést súroló cikkeit. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1993. július 15.
Hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a Vacaroiu-kormány teljesítette a Petrozsény-környéki bányászok követelését, duplájára emelte fizetésüket. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./
1993. július 16.
Az RMDSZ vezetői júl. 14-én Bukarestben sajtóértekezletet tartottak. Markó Béla elnök értékelte a Demokratikus Konvenció /DK/ programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSZ is részt vett. Az országban mélyül a válság és a kormánynak nincs reális programja, ezért volt szükség a DK programjára. Tokay György az EBEÉ helsinki parlamenti üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbség kérdését az európai biztonság sarkalatos kérdésének nyilvánította. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./
1993. július 20.
Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök vezetésével román katonai küldöttség utazott Moszkvába, az orosz vezérkari főnök, Kolesnyikov meghívására. Nemrégiben a két védelmi miniszter szakértői megegyezést kötöttek, ennek szellemében parafálják a katonai együttműködési szerződést. A tárgyaláson nem került szóba a Dnyeszteri Köztársaság területén állomásozó 14. hadsereg kérdése. /Románok Moszkvában. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1993. július 20.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök elmondta, hogy sikerült visszakapniuk a Vártemplomot, az erdélyi magyarság közös szentélyét és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. A Kanonoksor ad otthont a Bihari Napló szerkesztőségének és a Szent László Gimnáziumnak. Az ökumenizmus szelleme él: Tempfli püspök írt előszót a református Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak című könyvéhez, Várad-Hegyalján a reformátusokkal közös templomot építettek, a Kanonoksor kertjében pedig új ökumenikus középiskolát kezdenek építeni. Erdélyben a történelmi magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. /Kászoni Balázs: A szikla pedig Krisztus. Nagyváradi beszélgetés Tempfli József római katolikus püspökkel. = Világszövetség (Budapest), júl. 20./
1993. augusztus 4.
A IV. Erdélyi Diáktalálkozót idén aug. 5-12-e között rendezik meg Homoródfürdőn. Nemzetközi találkozó lesz, a kezdeményező Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/, mellette magyarországi és németországi szervezet is a szervezők között van, továbbá a POLISZ Ifjúsági Alapítvány /Székelyudvarhely/ és az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/. Az erdélyiek mellett 275 magyar diák is érkezik Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából. A táborozás idején megjelenő Campusban angol nyelvű cikkei is lesznek. A lap felsorolta a támogatók listáját is. /A IV. Erdélyi Diáktalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 4./
1993. augusztus 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./
1993. augusztus 10.
Aug. 7-én Budapesten megrendezték a határon túli magyar lapok szemléjét. Mintegy hatvan lap szerkesztői jöttek el. Felolvasták Göbcz Árpád köztársasági elnök hozzájuk intézett levelét, Czine Mihály mondott beszédet. Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára és a velük szemben álló szervezet, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Kósa Csaba is hangsúlyozta, hogy történelmi pillanat részesei, hiszen Trianon óta először van így együtt az összmagyar publicisztika. Sajnos nagyon kevesen jöttek el, a magyarországi sajtó képviselői sem érdeklődtek kellőképpen. /Mindössze négy magyarországi lap munkatársai voltak jelen. Csalódottan, keserűen számoltak be az érdektelenségről a megjelent szerkesztők. /Bokor András: Kéregmagyarok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./ A kisebbségi sajtófesztivál visszhangtalanságáról számoltak be a lapok. Az Esti Hírlap munkatársa, Udvardy Zoltán megjegyezte, hogy ő is jelen volt, annak ellenére, hogy lapja nem kapott meghívót. Elképzelhető, hogy más laphoz sem jutott el a meghívó. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei sörparti. = Esti Hírlap (Budapest), aug. 10./
1993. augusztus 18.
A Román Csendőrség megalakulásának századik évfordulója alkalmából Nagyváradon a csendőrség Armatei Romane utcai székházában sajtótájékoztatót tartott Petru Buhai őrnagy, aki 1990. szeptembere óta tölti be a városi csendőrség parancsnoki tisztségét. A csendőrség a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres alakulat, melynek fő feladatai közé tartozik a különleges jelentőségű létesítmények és intézmények védelme, emellett segítséget nyújtanak a rendőrség rendfenntartó erőinek, részt vesznek a törvényes rend helyreállításában. Annak ellenére, hogy a Bihar megyei csendőrségnek nincs kihelyezett állománya, tevékenysége mégis kiterjed az egész megyére. Rendelkezésükre állnak különleges csapatszállító- és rohamkocsik. A csendőrség 1947-es feloszlatása után a Securitate egyik alakulata töltötte be szerepüket 1990-ig. Azóta a repülőterek és egyéb fontos stratégiai pontok védelme a csendőrség feladata. A helyi rendőrség a csendőrséggel karöltve razziát tartott Félixfürdőn, ezenkívül tíz betöréses lopás elkövetőit tartóztatták le. /Albert Ferenc: Sajtótájékoztató a csendőrségen. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./