Dec. 15-én Temesváron az egyházak ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg 1989 negyedik évfordulójáról. A temesvári egyházi vezetők /Nicolae Corneanu ortodox érsek metropolita, Kóbor György római katolikus püspöki helynök, Neumann Ernő főrabbi, Nicolae Teodorescu görög katolikus vikárius, Bálint György evangélikus lelkész, Bálint Pál baptista lelkész/ és Tőkés László püspök közösen fogalmazott állásfoglalást olvastak fel, majd a tömeg az utcára vonult és ott hallgatta meg Tőkés László és a forradalmár szervezek vezetőinek beszédeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Tőkés László beszéde: /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19., Állásfoglalás szövege: Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17.

"Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ "

"c dec. 15-én ökumenikus hálaadó istentiszteleten találkoztak a romániai egyházak képviselői /ortodoxok, katolikusok stb./ és közös állásfoglalásukban tisztelettel adóztak az 1989-es temesvári események emléke előtt. Az 1989-es összefogásban osztozott a város valamennyi nemzetiségű és vallású polgára. Ezt az egységet, ezt a megbékélést kell megőrizni. Az állásfoglalás aláírói elutasítják a "magyar veszély" megosztó jellegű manipulációit. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17./ "

"Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./"

Egyesek részéről felvetődött az RMDSZ létjogosultságának a kérdése, mivel eredménytelenek voltak a tiltakozások, például a helyi oktatásban megnyilvánuló visszarendeződés ellen - összegezte az elmúlt év tapasztalatait Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

Jan. 7-9-e között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ Nagyváradon rendezte meg ötödik kongresszusát. A szövetség 1990-ben alakult meg, erősen központosított struktúrával. Elhatározták, hogy bejegyeztetik a MAKOSZ-t. Héttagú elnökséget választottak meg, elnöke a nagyváradi Lakatos Attila. A MAKOSZ két információs irodát nyit, az egyik Csíkszeredában lesz, az Állampolgár Menedzser Egylettel /AME/ és az Iskolapolgár Alapítvánnyal közösen, a másik Nagyváradon. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Dumitru Titus Popa államtitkárt nevezték ki a Román Televízió új elnökének, miután a kormány elfogadta Paul Everac lemondását. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

"Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./"

Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Febr. 1-jén Nagyváradon tartottak megbeszélést a magyar egyházak képviselői az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdéséről. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet az egyházi javak visszaigényléséről és ezt benyújtják a parlamentnek. A kormány külön tárgyal egyes egyházakkal, így megegyezésre jutott a román ortodox egyházzal, eredményesen tárgyaltak a görög katolikusokkal is. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Közel egy hónapos egyesült államokbeli körút után hazatért a román parlamenti küldöttség, tagjai között van Frunda György RMDSZ-szenátor. A küldöttség tanulmányozta az USA politikai, gazdasági, kulturális életét és az ott élő etnikumok helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Tőkés László tájékoztató állásfoglalást adott ki a zsinat körüli bonyodalmakról, felsorolva a történteket, ismertetve a vitát és azt, hogy végül megteremtődött az egyházi együttműködés lehetősége. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

Székelyhídon márc. 14-én avatják fel a Petőfi-emléktáblát, amelyet László János polgármester leplez le, majd Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő szól az egybegyűltekhez, Tőkés László és Tempfli József püspökök is megjelennek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 11./

Iliescu elnök befejezte kétnapos dél-koreai látogatását, sajtóértekezletén bejelentette, hogy látogatásának valamennyi célkitűzése megvalósult. Az államelnök folytatta útját, Kínába utazott. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Bajgyik László nagyváradi lakos már 46. napja tart tiltakozó éhségsztrájkot, követeli az egészségügy megreformálását. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Nagyváradon a Rulikowski temetőben koszorúzásra, a Petőfi-, Balcecsu- és Szacsvay-szobrokhoz, valamint ökumenikus emlékünnepélyre hívott mindenkit a Tőkés László és Tempfli József püspökök, valamint Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök által aláírt meghívó. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Marin Pancea tábornok elnöki tanácsos volt és a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkára. nyugdíjazták, de a bukaresti lapok - köztük az Evenimentul Zilei - azt írták, hogy Pancea tábornok a francia titkosszolgálat embere volt. Több lap kapcsolatba hozta Pancea nyugdíjazását Gheorghe Diaconescu tábornok, az SRI kémelhárító főnöke leváltásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./

"Matatias Carp négykötetes munkájában /Cartea Neagra, Bukarest, 1946./ dokumentumok alapján bemutatta az 1940-1944 közötti romániai zsidóüldözés történetét. Később a hatóságok lefoglalták a fellelhető példányokat, a közkönyvtárakban levőket elkobozták, a magángyűjteményekben levő példányokat ellopták. Fél évszázadon át azt sulykolták nemzedékek tudatába, hogy Románia megmentette a területén élő zsidóságot. Ezzel kapcsolatban a könyv szerzője megírta: az országban nem voltak gázkamrák, krematóriumok. Itt "addig verték az embereket, míg erejüket vesztve kiszenvedtek; betömött szellőzőnyílású vagonokban fojtották meg őket; eladták a kiszemelt áldozatot, /a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy ruhájukat eladhassák/; darabokra vágtak zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék, és így tovább..." A könyv rövidített magyar nyelvű változata Holocaust Romániában címmel /Budapest, Primor Kiadó, 1993/ megjelent, Takács Ferenc fordításában. A Bihari Napló ebből a könyvből fog részleteket közölni, mert az említett könyv romániai magyar nyelvterületen nem került terjesztésre, továbbá mert erről a tényről szó sem esik Romániában. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./ "

Milosevics jugoszláv elnök ápr. 5-én egynapos látogatása Bukarestbe érkezik. A román elnök nemrég látta vendégül a török államfőt, márc. 30-án Athénben járt. Románia bekapcsolódik a Balkán térségét foglalkoztató kérdések megoldásába. Románia emellett enyhíteni szeretné a gazdasági károkat okozó embargót. /Magyar Nemzet, ápr. 5./ Nagy tiszteletadással fogadták Milosevicset Bukarestben. A felek hangoztatták, hogy a két ország között mindig jók voltak a kapcsolatok. /Népszabadság, ápr. 6./ Iliescu és Milosevics elnök közös sajtóértekezleten összegezték a látogatás eredményeit. A román államfő emlékeztetett a két ország hagyományosan jó kapcsolatára, az embargó feloldását a békés megoldás előfeltételének nevezte. Véglegesíteni kell a két ország közötti együttműködési szerződés tervezetét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./ A zártkörű tárgyalásról nem közöltek sokat, azt viszont igen, hogy Milosevics nagyon elégedett Romániának a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

Az 1956-os forradalom romániai megtorlásának negyvenkét áldozata Budapestre jött, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntetést nyújtott át nekik. A kitüntetettek Üzenet magyarországi testvéreinkhez címmel a megbékélésre, a nemzeti viszály kerülésére szólítottak föl. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

Nagyváradon több utca magyar nevet kapott, így lett Tabéri Géza, Schiff Ernő, Reményik Sándor, Rimanóczy Kálmán, Szent László /Sfantul Ladislau/ utca, ezenkívül a Kanonok sor visszakapta nevét /Sirul Canonicilor/. Székelyhídon is jóváhagytak több magyar utcanevet, így Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kazinczy Ferenc és Irinyi János utca. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

Ápr. 8-án mutatják be Nagyváradon F. Diósszilágyi Ibolya Juhász Gyula nagyváradi éveit feldolgozó Költő a Holnap városában /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1994/ című könyvét. Nagy szeretettel kíséri nyomon a költő életét, verseiből állítja össze súlyosbodó depressziójának tüneteit és bemutatja a századelő városát is. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

Ápr. 9-én Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. Érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, adott ismertetőt az egyesület megválasztott elnöke, Králik Lóránt, a Bihari Napló munkatársa, elnökségi tagok: Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán és Torma Sándor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Máj. 4-5-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Magyar Református Lelkészértekezlet Szövetsége által szervezett lelkészértekezletet, melyet első alkalommal a kiterjesztettek az egész Kárpátmedencére, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőin kívül vendégek érkeztek Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. Előadást tartott dr. Kozma Zsolt professzor, Kató Béla illyefalvi tiszteletes, dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola rektora, továbbá Tőkés László püspök Egyetemes Magyar Reformátusságunk címmel. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., 6./

Bihar megyében a tanfelügyelőség kötelezően előírta az iskolák számára Constantin Dragan ismert volt vasgárdista, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke A románok történelme című könyvének megvételét. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány részt vállal a pedagógusok szakmai továbbképzése erdélyi feltételeinek megteremtésében, konferenciák megszervezésében. E program összehangolója a Tankönyvtanács. A másik program a felsőoktatás munkájának ösztönzése, ennek vezetői között van Cs. Gyimesi Éva, Pálfalvi Attila és Székely Győző. Kolozsváron 4200 magyar nemzetiségű hallgató van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is./Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 28-29./

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és az Állampolgári Menedzser Egylet /MAKOSZ-ÁME/ közös információs irodája megkezdte működését Nagyváradon. Célja, hogy információval, segítséggel, tanáccsal lássa el a diákokat illetve a diákszerveződéseket. /Bihari Napló (Nagyvárad),jún. 4-5./

A Gyulafehérvár környéki Borbándon valamikor kétnyelvű iskola volt, azután még a templomban is tilos lett a magyar szó. Az eltelt évtizedek hatása beérett. Most újból kell kezdeni mindent, a gyermekek már kezdenek magyarul imádkozni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4-5./

A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./