"A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./ "

Júl. 9-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban ünnepélyesen felavatták a Bíró József művészettörténész, Erdély kastélyai monográfusának emlékére felállított emléktáblát, Balázs Jenő alkotását. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 12./

Benkő Samu legismertebb könyve a Bolyai János vallomásai. 1952-ben Bolyai János emlékkönyvet készítettek a Bolyai Tudományegyetemen, születésének 150. évfordulójára és őt bízták meg, ellenőrizzen idézeteket. Benkő Samu akkor kezdett Bolyaival foglalkozni. Akkor még Marosvásárhelyen a református kollégiumban őrizték a Bolyai-hagyatékot. Megdöbbenve tapasztalta. milyen gazdag filozófiai mondanivalót őriznek a kéziratok. Nekiállt lemásolni a hatalmas anyagot, ez gépelve 3000 oldal, mintegy 10-12 évi munkát jelentett. - Jelenleg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökeként új kutatók munkába állítása, tudományos kutatócsoportok szervezése a feladata, nem jut ideje tudományos munkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

A Román Televízió júl. 26-án valótlanságokat közölt Elie Wiesel Máramarosszigeten aznap elhangzott beszédéről. A kollektív bűnösséget tagadó, a toleranciát hirdető beszéd helyett a tévé arról adott hírt, hogy Elie Wiesel a magyarság kollektív bűnösségét hangsúlyozta, holott erről szó sem volt. A máramarosszigeti RMDSZ közölni fogja a beszéd pontos, magyarra fordított szövegét. Ezzel azonban nem lehet harcolni a tévé hazug tudósítása ellen, hiszen az RMDSZ tiltakozását, a beszéd szövegét az ország többségi lakossága nem fogja megismerni. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 30-31./

Kolozsváron aug. 2-án megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Rendőrök jelenetek meg a téren. Dél felé az RMDSZ közleményében jelentette be, hogy fenntartásait nem adta fel, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A téren megjelentek előtt felolvasták a közleményt, majd a tömeg békésen szétoszlott. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye: Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3., Népszava, Magyar Nemzet, aug. 3./

Az RMDSZ közleményben jelentette be, hogy a nemzetközi közvéleményhez fordul a Mátyás-szobor ügyében, mert a próbaásatás politikai szándékokat takar és a kezdeményezők nem mondtak le magyarellenes, kultúraellenes céljaikról. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3./

Tóth Károly Antal a hetvenes-nyolcvanas években meghatározó egyénisége volt az Ady Körnek, de Nagyvárad akkori magyar kulturális életének is. Az erdélyi magyarság egyik legbátrabb szószólója volt, az Ellenpontok szamizdat folyóirat szerkesztője. Tóth Károly Antal 1984-ben Nagyváradról Budapestre települt, bekapcsolódott az ellenzék tevékenységébe. Meghívták 1987-ben a lakitelki sátorba, ahol felszólalt. Svédországban él, a stockholmi Magyar Ökumenikus Kör és a szombathelyi Savaria University Press jóvoltából megjelent könyve Hova tovább? címen, alcíme: az Ellenpontok dokumentációja. /Szombathely, 1994./ Könyve esszéket, tanulmányokat is tartalmaz. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 6-7./

"A határon túli magyarok költségvetési támogatását nem kívánja csökkenteni az új koalíció, de a segélyeknek jóval átláthatóbbakká kell válniuk, jelentette ki Tabajdi Csaba a rádióban. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére, hogyan indulhat meg a "kutatómunka" a 2 milliárd forint körülire becsült összeg után, Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy nem nyomozónak szerződött, mégis erőfeszítéseket tesz a múlt megvilágítására. Tabajdi Csaba felvette Fodor Gábor művelődésügyi miniszternek, hogy fel kellene tárni a tárcától a határon túlra áramlott pénz útját, azonban Tabajdi "nem biztos benne, hogy az írásos nyomok fellelhetők-e még a minisztériumnál." /Magyar Hírlap, aug. 10./ A Bihari Naplóban hozzászóltak ehhez: "Hogyan lehet például kijelenteni, hogy a dokumentumok esetleg nem hitelesek, amikor még meg sem vizsgálták azokat? " /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

Aug. 1-8-a között rendezték meg az V. Erdélyi Diáktalálkozót, harmadszor Homoródfürdőn. Előadások, zenekarok váltogatták egymást. A budapesti, SZDSZ-hez közel álló Magyar Narancs is bemutatkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 24./

Vacaroiu miniszterelnök utasította a kormányzatot ellenőrző részleg vezetőjét, derítse ki az igazságot az Adevarul cikkével kapcsolatban. Az újság a gabonaimportáló maffia ügyeit feszegeti és Adrian Nastasét kapcsolatba hozta velük. Nastase, a képviselőház elnöke Vacarouihoz írott levelében maga kért vizsgálatot. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával először találkozott az új magyar kormány képviselőjével. Kovács László biztosította őt, nyilatkozott a találkozóról Tőkés László, hogy a magyar külpolitika elődleges kérdései közé tartozik a határon túli magyarság ügye. Felmerült a Duna Tv ügye. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy "kár volna ezt az igazán autonóm típusú Duna Tévét megszüntetni vagy beolvasztani. Mind Kovács László, mind Tabajdi Csaba ezt a kérdést nyitottnak tekinti és messzemenő megértésükről és támogatásukról biztosítottak a Duna Tévé önállóságát illetően, hogy továbbra is betölthesse sajátos funkcióját, nemzeti televízió jellegét." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a háború előtt a magyar kormány a költségvetésből 0,4 %-kal támogatta a határon túli magyarságot, addig ma ez az arány mindössze 0,2 %-os. Rólunk nélkülünk nem dönthetnek, így összegezte a találkozót Tőkés László. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 31., Tájékoztatás= Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Az RMDSZ oktatási szakbizottsága dolgozza ki a romániai magyar oktatási rendszer távlati stratégiáját, ennek része a szervezési-finanszírozási program. Az oktatási szakkuratórium az anyaországi támogatás elosztásáról dönt. Ehhez szükséges az átfogó felmérés. Okt. 1-jéig a romániai oktatásban érdekelt valamennyi szervezet kidolgozza fejlesztési elképzeléseit és okt. 8-án lesz az egyeztető gyűlés. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Bukarestben vasgárdista tüntetés volt szept. 14-én. A hírhedt vasgárdista vezérre, Corneliu Zelea Codreanura emlékeztek, születésnapja alkalmából. A tüntetésen fasiszta jelvényeket árusítottak. Sokak szerint az 1989-es fordulat óta ez volt a legnagyobb fasiszta erődemonstráció. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

Nagyváradon a Iosif Vulcan Tanítóképzőben jelenleg hat magyar és tizenhárom román nyelvű osztály működik, jövőre két magyar és két román osztály végez. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

A Bihar megyei Magyarremete községben 1944. szept. 24-én a bevonuló román katonák megöltek 43 ártatlan magyar embert. Először végigjárták a magyarlakta házakat és az ott talált férfiakat a község központjába vitték. Az ellenszegülőket megverték és helyben agyonlőtték. A község bíróját kérték a katonák, nézze meg, nincs-e köztük román. Ezután agyonlőtték az embereket, majd kifosztották a holttesteket, jobb ruhadarabjaikat, értéktárgyaikat elvették. A délután megérkező szovjet csapatok az áldozatok között túlélőket találtak, az egyik belehalt sérüléseibe, a másik kettő megmenekült. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17-18./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

A gyárosok és vállalkozók nemzetközi bukaresti tanácskozásán megfogalmazták, hogy Romániának a FÁK-hoz kell közeledni, írta a Romania Libera. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok közös, regionális piacát. A rendezvény alkalmával Arkagyij Volszkij, az orosz hadiipar szakembere titkos eszmecserét folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A román napilap szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. /Magyar Hírlap, szept. 27./ Előzmény, a tanácskozás: /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

"Szept. 17-én Biharvajdán, a határ menti színmagyar faluban szüreti bál volt. A szomszédos, első világháború után létrehozott román telepesfaluból, Mihai Bravuból teherautóval románok érkeztek és nekiestek a magyaroknak, lebozgorozták őket,"hazátlanok, takarodjatok Magyarországra!" kiáltozták és megverték őket. Több ember megsebesült, Nagy Kálmánt kórházba kellett szállítani, egy állapotos asszony a sokk hatására elvetélt. Balogh Barnabás, a falu református tiszteletese értesítette a rendőrséget, de a rendőrök nem jöttek a helyszínre. A történtekről a falusiak küldöttsége értesítette az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., Népszabadság, Új Magyarország, Magyar Nemzet, szept. 21./ Az újságírónak nem mertek nyilatkozni Biharvajda lakói a történtekről, még mindig félnek. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ "

Az RMDSZ Bihar megyei önkormányzati tanácsa szept. 21-i állásfoglalásában tiltakozott a biharvajdai események miatt. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 23./

Okt. 14-én Nagyváradon az RMDSZ-székházban tartották Molnár Jánosnak az Ellenpontok történetét feldolgozó Az egyetlen út című dokumentumkötetének bemutatóját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18./

Horn Gyula miniszterelnök okt. 14-én fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, s az ottani oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./ Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével. /Magyar Nemzet, okt. 15./ Az RMDSZ parlamenti delegációja ellátogatott a Határon Túli Magyarok Hivatalába is, a megbeszélés után Tokay György nyilatkozott: a tárgyalások egyértelművé tették, hogy az új magyar kormány is támogatja a magyar kisebbség törekvéseit az anyanyelvi oktatás fejlesztéséért, a kétnyelvű feliratokért. /Magyar Hírlap, okt. 17./ Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett csoport a frakcióvezetők találkozójáról sikerrel kizárta az RMDSZ-küldöttségben részt vevő különböző irányzatok képviselőit. Annak ellenére tette ezt, hogy előzőleg Bukarestben megegyeztek, hogy mindegyik irányzat képviselői jelen lesznek a tárgyalásokon. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Rafic Hariri, libanoni miniszterelnök okt. 18-én Romániába látogatott. Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után aláírták a két ország közötti gazdasági-együttműködési szerződést. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Dukrét Géza nagyváradi tanárként kapcsolódott be az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ újjászervezésébe 1990-ben. 1991-ben őt nevezték ki az EKE országos titkárának, 1992 áprilisában megválasztották az EKE országos alelnökének, 1994. augusztusában pedig az EKE elnökének. Eddig három honismereti tábort szerveztek: 1992-ben Várasfenesen Bélavár megtisztítására, 1993-ban Sólyomkővár megtakarítására, 1994-ben ugyanitt a romos kápolna állagmegőrzésére. 1993. máj. 19-én megalakították az EKE mellett működő Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot. 1994 áprilisától megindíthatta a Partium című honismereti lapot. Dukrét Géza emellett néprajzi gyűjtő, egyik dolgozatával díjat nyert a Kriza János Néprajzi Társaság pályázatán, helytörténettel is foglalkozik, mintegy 200 helytörténeti cikke jelent meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

"A kormány meghívására Romániában tesz felmérő körutat Alfredo Miccio, az ET "Bizalomerősítő intézkedések" című programjának igazgatója. Maros, Hargita és Kovászna megye után Kolozsvárra is ellátogatott, ahol Funar polgármesterrel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel találkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22-23./"

Az 1994/95-ös tanévben óvodástól a középiskolásig 211 317 magyar nemzetiségű diák folytatja tanulmányait magyar, 60 433 magyar tanuló pedig román nyelven, közölte az oktatási minisztériumi kisebbségi igazgatósága. A magyar iskolai népesség a teljes diáklétszám 6,3 százalékát teszi ki. A magyar óvónők száma 1458, a tanítóké 3209, a tanároké 8808. Az országban 2451 intézményben folyik kizárólag, illetve részben magyar nyelven az oktatás, a magyar nemzetiségű igazgatók és igazgatóhelyettesek lélekszáma 1482. /Hajdú-Bihari Napló (Debrecen), okt. 26./

A Nemzetközi Valutatalap delegációja Maxwell Watson vezetésével Romániába érkezett. A szakértők tanácsadó jellegű tárgyalásokat folytatnak és megvizsgálják, hogy Bukarest milyen mértékben teljesítette az általuk felállított teljesítményeket, ettől függ a készenléti egyezményben megjelölt kölcsön megadása. A tervek szerint a delegáció nov. 10-ig marad az országban. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

Okt. 27-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./