A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete nov. 29-i kolozsvári ülésén táviratban köszöntötte Emil Constantinescu professzort államelnökké történt megválasztása alkalmából. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői bizalmukról biztosították az elnököt, és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpolitikai téren is változásokra számítanak. Megfogalmazták elvárásaikat: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el a vallásügyi törvényt, amelynek tervezetét több mint hat évvel ezelőtt készítettek el az ország elismert vallásfelekezetei, intézkedjenek az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása ügyében, tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezetét biztosítva. Az egyházi vezetők egyben személyes kihallgatást kérnek az államfőtől. /Egyházi vezetők levele az elnökhöz. - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata, dec. 9. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

"Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Dec. 6-án Nagyváradon megalakult az Új Holnap Irodalmi Társaság: hét fiatal nagyváradi tollforgató verseit és kiáltványát olvasta fel a Tibor Ernő Galériában. A Bihari Napló közölte kiáltványukat és mindegyikük néhány versét. A kiáltványban bejelentették, hogy elszakadnak a városban működő Ady Körtől. "Új ösvényeket tapostunk ki, mert ez a szép az egészben." Ezt "csak azok nem értékelik, akik konzervatívan kizárólag a hagyományok ápolására fektetik a hangsúlyt." A hét fiatal: Balla Dávid, Biri Tünde, Darvas Csaba, Fülöp Lóránt, Kiss Edit, Kiss Péter és Pásztai András. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./ A közölt versekből egyelőre csak a modernség vállalása látszik. "

Dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ dec. 20-án átadta a stafétabotot Kovács László professzornak, a Temesvári Műszaki Főiskola matematika tanszéke vezetőjének, aki a váradi főiskolán is tanít. A leköszönő rektor elmondta, hogy 1993 márciusában választották meg. Akkor már tudta, hogy családja után fog utazni Magyarországra. Emiatt csak két évre vállalta a megbízást, végül mégis mostanáig maradt. Az elmúlt évek legnagyobb csapása volt a jogi kar beszüntetése. Ami a sikereket illeti: két kar elnyerte az akkreditálást, tavaly 108, látogatás nélkülin végzett hittantanár kapott diplomát és állást. Bővült a könyvtár, a főiskola és a kollégium terjeszkedett, több mint száz bentlakójuk van, háromszázan étkeznek. Kovács professzor nem tud állandóan itt tartózkodni, ezért munkáját Tolnay István tanácsos, Méder Zsolt gazdasági igazgató, Pálfi József lelkész, a bentlakás igazgatója. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21-22./

"Tőkés László püspök karácsonyi üzenetében kifejtette: "A heródesi zsarnokság ateista istentelensége máig kísért krisztustalanságával." "Szétszóratásban élő, megjárt, sokféle szenvedő nemzetünk Karácsony közeledtén Krisztus hitében keresse a felemelkedést és boldogulást." /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./"

Telt ház, kitűnő hangulat jellemezte Nagyváradon dec. 21-én az RMDSZ székházában rendezett karácsonyi ünnepséget. Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni. Az első elemisták is felléptek a műsorban. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./

"Megjelent dr. Czirják Árpád püspöki helynök Erdélyi magyar breviárium /Glória, Kolozsvár, 1996/ című könyve. A könyvben 121 olvasmány található, Erdély 121 történelmi, vallási, irodalmi, művészeti, közéleti és sportnagyságának rövid életrajza, bemutatása sorakozik. A szerző előszavában hangsúlyozza: "Ha az anyaország sok magyar menekültnek kenyeret adott is, ami különben kötelessége volt, és az ma is, Erdély viszonzásképpen összehasonlíthatatlanul többet nyújtott." /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./"

"Dec. 27-én az RMDSZ kilenc nagyváradi körzete közösen tartotta meg év végi ünnepségét a várad-velencei székházban. Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak a szolgálatot vállalóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1996 a szövetség reményei beteljesülését hozó esztendő legyen. Tőkés László püspök beszédében a közszolgálatiság elvét hangsúlyozta. Minden városrészben erősíteni kell az együttműködést az RMDSZ, valamint a református és katolikus egyház között, mondotta. E tekintetben példával szolgálhat az RMDSZ megyei szervezete és a két püspökség közötti jó viszony. Vigyázni kell, intett, nehogy megismétlődjön a Magyar Népi Szövetség esete. Hozzátette: "Nem szabad beleomlanunk a hatalom karjaiba... Amit nyertünk a vámon, nem szabad elveszíteni a réven." Tempfli József püspök szintén az egyházak és a civil szervezetek összefogásáról szólt. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

"A nagy hideg ellenére sokan eljöttek dec. 29-én más településekről is Gálospetribe, a millecentenáriumi ünnepségre. A templomkertben felavatták az emlékoszlopot, amelyen a következő felirat áll: "A honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából állíttatta Gálospetri magyar közössége - 896-1996". Az emlékoszlop köré már korábban 11 fát ültettek. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

"A Rómában élő Prokop Péter 77 éves pap, festőművész és író hatvan festményt hozta karácsonyi ajándékul Nagyváradra, a katolikus püspökségre. Prokop Péternek jan. 27-én nyílik kiállítása Budapesten, az Írószövetség klubjában, akkor lesz tizenharmadik könyvének a bemutatója is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4-5./"

"Tempfli József nagyváradi megyéspüspök számolt be a katolikus püspökök ad limina látogatásáról: a püspökök ötévenként megjelennek a pápa előtt és beszámolnak a tevékenységükről. A romániai római katolikus és görög katolikus püspökök tavaly december 1-9-e között voltak Rómában. II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta mindegyik püspököt. A pápai kihallgatás előtt a Vatikán felkérésére minden egyházmegye jelentést állít össze, a nagyváradi például 58 oldalas volt. Tempfli püspök a pápa segítségét kérte ahhoz, hogy kiterjedtebb egyházi tevékenységet folytathassanak: működtethessenek felekezeti iskolákat, kórházakat, öregek otthonát. Mindehhez anyagi keret szükséges, ezért a pápa közbenjárását kérte, hogy visszakapják elkobzott egyházi értékeiket. II. János Pál pápa jól tájékozott a román-magyar ügyben, a moldvai csángókról érdeklődött. Tempfli József elmondta, hogy a magyar történelmi egyházakkal jó az együttműködés, kevésbé jó a kapcsolat az ortodox és görög katolikus egyházzal. - A pápa kérte, állítsák össze a kommunista rezsim áldozatainak névsorát, a Vatikán ki akar adni egy könyvet erről. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10./"

"Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány vezetője a szórvánnyal kapcsolatos gondolatait közölte több lapban, hogy megossza mindenkivel a szórvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Egyre többször használják ezt a szót. Mi is a szórvány? Mi történik egy kis csoporttal és nemzetiségünk egészével? Hol van itt helye az értelmiségnek, az intézményeknek, az önbecsülésnek? Mi a mi feladatunk? - sorolja a kérdéseket. Kezd eluralkodni a "szórvány neurózis", mintha már minden szórvány lenne. Ma is csodálja Szeben megyei első gyülekezetét, az önbizalmukat, ahogy tudtak nem szórványban élni. "Sok-sok szigetfalunk van, melynek lakói többségi bátorsággal úsznak szembe az árral. Egyre több városra mondják, hogy szórvány. Egy RMDSZ-konferencián vita keveredett abból, hogy Kolozsvárt a szórványterülethez vagy a tömbmagyarsághoz sorolják. - Valami baj van. "leépülnek vagy nem épülnek meg az önszerveződő intézmények, hatalmas mérteket öltött a vegyes házasság, eltűnt a hagyományos kölcsönös nyelvismeret..." Az olvasót hívja segítségül, elsősorban azokat, akik etnikai, nyelvi, vallási veszélyhelyzetben vannak: fogalmazzák meg életérzéseiket, de azt is, hogy miként lát kiutat kisközössége számára. A közírókat, tudósokat a jelenségek szakszerű elemzésére kéri, fogalomtisztázásra. Vetési László a tömbvidék szavát is várja, mit tehet, mit vállal. "Vajon nem a Székelyföld kellene-e a hazai szórványmagyarság egyfajta ?anyaországa? legyen? De miért késik, akadozik az ottani segítő kéz?" "Hol vannak a népes csíki, gyergyói katolikus falvak, melyeknek rendszeresen kellene a csángó fiatalokkal foglalkozniuk?" - A Bukaresten kívüli havaselvei magyarság majd száz százaléka hazatelepedne, legalább nyugdíjas korára, ha volna hová. Az egész romániai magyarságnak nincs egyetlen főállású szórványügyi szakértője sem. /Vetési László: Szórvány-e a szórvány? = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./"

"Nemzeti Egység Fóruma néven újabb revizionista szervezet alakult Romániában. Alapítói - a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Társaság és a Besszarábiáért és Bukovináért Szövetség, a vaskapu, az Összrománság - Temesváron írták alá az alapító okmányokat, s megtévesztő módon Temesvári Nyilatkozat címet adtak programjuknak. A dokumentum kimondja, hogy a román nemzet fő célkitűzése Románia békés úton történő egyesítése az elszakított országrészekkel. Időközben a Nagy-Románia Párt is bejelentette, hogy egy erős nemzeti szövetséget hoz létre. /Támad a szélsőjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ "

"Egyed Emese adjunktus Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi szakán a felvilágosodás és reformkori irodalmat oktatja. Idén sem változnak a felvételi lehetőségek, a magyar főszakon 50 hely lesz, idén könyvtártudományi szak is indul, újra lesz finn szak a magyar szakon belül. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./"

"Nagyszalontán a 21 tagú városi tanácsból 11 az RMDSZ tagja. A magyar feliratokról tárgyaltak, a román tanácsosok tiltakoztak. Lucian Todut volt kormánypárti képviselő a románság 2500 éves itt-tartózkodására hivatkozva elutasította a kérelmet, a jelenlegi kormánykoalíció román képviselői pedig a döntés elnapolását szorgalmazták, mondván, a magyar feliratoknak nincsenek meg a feltételei. Az Adevarulból felolvasták Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatát. Ebből kiderült, hogy az RMDSZ nem tartja elsődleges szempontnak a kétnyelvű helységtáblák ügyét. Végül a szavazáskor az RMDSZ-tanácsosok 80 százaléka is tartózkodott, emiatt a döntést elnapolták. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./"

"Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14."

"Nagyszalontán az Arany János Művelődési Egyesület 1996 után másodszor szervezett nemzetközi szavalóversenyt. Márc. 1-jén egész nap folyt a verseny, márc. 2-án pedig a város nagy szülöttjére, Arany Jánosra emlékeztek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./"

"Nagyszalontán márc. 1-jén tudományos tanácskozás folyt a szórványról. A kezdeményező a temesvári Szórvány Alapítvány, Bodó Barna elnökkel az élén, ehhez csatlakozott a nagyszalontai polgármesteri hivatal, anyagiakkal pedig a budapesti Bocskai Szövetség segítette a tanácskozást. Bakk Miklós /Lugos/ szerint két út áll a szórványban élők előtt: integrálódik a többségi népbe vagy hű marad nyelvéhez, hagyományaihoz. A magyar értelmiség, a lelkész, a pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere megállapította, hogy nem működik a beolvadást visszaverő, önmegtartó folyamat. Többek között Bodó Barna is felszólalt, az utóbbi évtizedben a Bánságba bevándorló mintegy 8800 székely helyzetét elemezte. Kezdetben megőrizték önazonosságukat, az 1989-es fordulat után viszont elhanyagolták ezt. A szórványban élők körében a magyar iskolákban tanulók aránya elkeserítően alacsony. Az elemi iskolákat tekintve Temes megyében a magyar iskolások 75 %-a jár román iskolába, Hunyad megyében ez az arány 69,4 %, Szeben megyében 46,8 %, Arad megyében pedig 42,2 %. /Dánielisz Endre. Tudományos tanácskozás a szórványokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./"

"Márc. 7-én Tempfli József nagyváradi megyéspüspök fogadta dr. Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárt, aki Budapestről jött haza, ahol márc. 3-5-e között részt vett Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban című nemzetközi szimpóziumon. Tempfli József ismertette a megoldatlan problémákat, az államtitkár kijelentette, hogy mindent elkövet a kérdések rendezésére, de elismerte, hogy környezetében még erős ellenállást tapasztalt a méltányos rendezéssel szemben. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

"Az emlékeket összegyűjtötte a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, a több éves munka gyümölcsként megjelent Pásztai Ottó és Hutyra G. Zoltán szerkesztésében a Nagyváradi Permontrei Öregdiákok Emlékkönyve. Ismertetik a premontrei kanonokrendet, a váradszentmártoni rendház és plébánia történetét, osztálynévsorok és a tanárok portréi egészítik ki a könyvet. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

"1995 októberében nyílt meg Nagyváradon a Dávid Galéria. A műgyűjtők rendszeresen bejárnak, mondta dr. Indig Ottó, a magángaléria tulajdonosa. Magyarországi könyvek is kaphatók a galériában, a Nagyváradról áttelepült Kőrösi P. József, a Pesti Szalon, illetve a Noran Könyvkiadó igazgatója küldi kiadványaikat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

"Ápr. 1-jén romániai látogatásra érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Immár hetedik alkalommal tárgyal román vezetőkkel és a kisebbségi képviselőkkel. Utoljára 1996 januárjában járt itt, az akkori egyeztetése nem sok eredménnyel zárult. Az előző kormány befolyásolni próbálta a főbiztost, nem is eredménytelenül: Stoel tavaly úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási törvény megfelel az európai normáknak. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./ "

"A Bihari Napló ápr. 8-i számával elérte a 2000. számot. Az első szám 1990. jan. 4-én jelent meg. Előzőleg Nagyvárad magyar napilapja Fáklya néven látott napvilágot. Az ünnepi számban Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az újság azóta elhunyt munkatársaira emlékezett, Bölöni Sándorra, Tőke Csabára, Vilidár Istvánra, Bokor Andrásra és Fekete Attilára. A lapban válogatást közölnek az 1990-1991. években megjelent írásokból. A Bihari Napló 1993 végétől számítógépen készül. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./"

"Nagyszalontán feszültség van a helyi RMDSZ és Tódor Albert polgármester között. A Duna Tv küldöttsége máj. 29-én Nagyszalontára látogatott. Hegyesi Imre RMDSZ-elnök, alpolgármester a késve érkező Tódor Albertet elmulasztotta bemutatni a küldöttségnek, Tódor Albert ezen elháborodott és elhagyta a székházat.Tódor Albert bejelentette, hogy máj. 1-vel kilép az RMDSZ-ből. Több dolgot fölrótt a helyi RMDSZ-nek, ezek között volt a kétnyelvű feliratok ügyében tapasztalt RMDSZ-bizonytalanságot is. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./ Tódor Albert egy hét múlva kijelentette, hogy meggondolta magát, mégsem lép ki a szervezetből. Cselekedetét jelzésnek szánta, ezzel kívánt figyelmeztetni arra, hogy több támogatást vár el az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./"

"A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 11-én ülésezett Kolozsváron, kiemelten tárgyalta a felekezeti iskolák kérdését.Sajnálattal állapította meg, hogy bár az Európa Tanács kimondta, hogy Romániában biztosítani kell a felekezeti iskolák működését, mindezideig a tanügyi törvényben csak olyan egyház iskolákról volt szó, amelyek az egyházi személyzet képzéséhez szükségesek. A Romániai Református Egyház Zsinata tudva, hogy rövidesen tárgyalják a tanügyi törvény kisebbségeket megszorító rendelkezéseit, azzal fordul a minisztériumhoz, hogy korrigálják az egyházakra nézve sérelmes törvényt és iktassák be abba a minden szinten állami támogatással működő felekezeti oktatást. A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 17-én kelt levelében kéri mindezt. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 1./"

"A Bihar megyei tanfelügyelőségen három új vezetőhelyettest neveztek ki, köztül van Miklós Mihály, aki a kisebbségi ügyeket koordinálja. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3-4./ "

"Pert készül indítani Ion Iliescu volt elnök ellen a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. A párt vezetősége úgy döntött, hogy alapos elemzésnek veti alá ezt a lehetőséget, mivel elégtételre van szükség Corneliu Coposu emlékének meggyalázása miatt. Iliescu ugyanis azt állította, hogy Coposu néhai pártelnök a Securitate besúgója volt. Ezt Virgil Magureanu, a Román Hírszerző szolgálat vezetője is cáfolta. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez nyolc egyházmegye tartozik. A bihari egyházmegye első negyedévi népesedési adatait már elemezte a lap Meghalt egy gyülekezet címmel. Most befutotta többi hét egyházmegye adatai. Ezek összesítéséből kiderül,k hogy az idei év első negyedévében a hét egyházmegye 271 gyülekezetében 491 keresztelés és 1353 temetés történt, három hónap vesztesége tehát 862 fő. A kivándorlásról nincsenek adatok. /Szilágyi Aladár: Fogyatkozó Partium. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./"