Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. augusztus 29.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa aug. 28-i gyűlésén a megnövekedett feladatok miatt (jelenleg a hagyományos és távoktatásban több mint 35 ezer hallgató vesz részt) újabb rektor-helyettesi állást létesített, amelyre dr. Néda Árpád fizikus professzort választották meg, aki az egyetem keretében működő főiskolákért fog felelni. Serban Agachi kancellár helyét (aki 6 hónapos külföldi úton van) Vasile Cristea tölti be. Az egyetem eddigi vezetői továbbra is ugyanazokat a feladatokat látják el, mint eddig - rektor: Andrei Marga, eddigi rektor-helyettesek: Bocsan Nicolae (tudományos kutatás, kiadói feladatok, román nyelvű oktatás felelőse), Kása Zoltán (hagyományos egyetemi oktatás, magyar nyelvű oktatás felelőse), Wolfgang Breckner (posztgraduális oktatás, távoktatás, német nyelvű oktatás felelőse), Nicolae Paina (adminisztráció, pénzügyek), Simion Simon (infrastruktúra, informatizálás, európai programok), Mircea Muthu (nemzetközi kapcsolatok). /Kása Zoltán: Újabb magyar rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Néda Árpád professzort választották ebbe a tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. augusztus 31.
A szept. 1-jei tanévkezdés alkalmából Andrei Marga oktatási miniszter ismertette a változtatásokat. Vissza fognak állni a kilencéves kötelező tanításra. Ez a mostani hatodikosokat fogja először érinteni. 1995-ben hozták azt a döntést, hogy a kötelező tanítási évek számát nyolcra kell lecsökkenteni, ami óriási tévedésnek bizonyult, hiszen rengeteg végzős állás nélkül maradt. Ebben az évben a minisztérium kiépíti a távoktatási rendszert, mert egyre több diák választja ezt a tanulási formát. Az idei naptári év végére az összes líceum és szakiskola rendelkezni fog internet-csatlakozással, 2001-től pedig ez a folyamat kiterjed az általános iskolákra is. A falusi iskolai könyvtárakat fejleszteni fogják. Marga leszögezte: szívesen visszatérne Kolozsvárra, a Babes-Bolyai Tudományegyetemre. Szerinte ez az egyik legkomplexebb kelet-európai egyetem, hiszen 102 képesítést ad, ezek közül 89 esetében román, 43 esetében magyar, 13 esetében német nyelvű a tanítás. Ennek az egyetemnek immár 18 kihelyezett egysége működik Erdély-szerte. /A hatodikosok már kilenc osztályt járnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2000. szeptember 5.
Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2000. szeptember 8.
Szatmárnémetiben a hajdani Ferenc főherceg laktanyában két éve kezdte meg működését a Babes-Bolyai Tudományegyetem tagozataként idetelepített román-magyar-német nyelvű közigazgatási főiskola. A napokban újabb termeket tettek alkalmassá az oktatásra. Ősztől ide költözik át a Kölcsey Líceumból a magyar tanítóképző főiskola is. Mint dr. Bura László helyi tanulmányi igazgató elmondta: a lehetőségekhez mérten jó körülmények mellett taníthatnak. A most második évébe lépő tanítóképző főiskolán ősszel 24 ún. állami és 25 fizető diák kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon. /(Sike Lajos): Főiskola a Ferenc főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2000. szeptember 13.
Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum új, megbízott igazgatója /sz. 1965/ biológusi oklevelét a BBTE biológia karán szerezte. Versenyvizsgával kerültem 1995-ben a Brassaiba. Eddig két tankönyv magyar fordításában vett részt, az idén megjelent új alternatív kilencedikes tankönyv társszerzője. Tervei között van természettudományi múzeumuk rendbetétele, jó lenne megoldani az iskola téli fűtésgondjait is. Szeretné, ha rendszeresen megjelenne az iskola évkönyve. /Szabó Csaba: Új igazgató a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2000. szeptember 15.
"Csuka Róza, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ új, megbízott igazgatója /sz. 1958/ egyetemi oklevelét a BBTE kémia karán szerezte 1982-ben. 1997-ben került a Báthory-líceumba, a tizedikes alternatív tankönyv társszerzője. Elmondta, hogy a megbízott igazgatói tisztségre a kollégáim javasolták. Célnak tekinti az új időkhöz való alkalmazkodást, továbbá az iskolai hagyományok őrzését. Tavaly az iskola jogot nyert arra, hogy Európa-szerte érvényes középfokú nyelvvizsgákra készítsen fel. Tervezi a számítógéprendszer bővítését. A Báthory István Elméleti Líceumban két év leforgása alatt 14 neves tanár kérte nyugdíjazását. Az "őrségváltás" megtörtént, a tanári kar lassan teljesen kicserélődik. /Szabó Csaba: Új igazgató a Báthory-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"
2000. szeptember 15.
Gyarmathi Sámuel (1751-1830), a kiváló nyelvész és orvosdoktor felújított sírkövét koszorúzza meg a BBTE bölcsészkarának magyar nyelv és kultúra tanszéke szept. 16-án, a Házsongárdi temetőben. A koszorúzási ünnepségen részt vesz a sírkő felújítását kezdeményező és támogató dr. Gulya János, a göttingai egyetem finnugor intézetének igazgató professzora. /Koszorúzási ünnepség a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2000. szeptember 16.
Szept. 15-17. között a Babes-Bolyai Tudományegyetemen rendezik meg a Heidelbergi Erdélyi Honismereti Egyesület tanácskozását Erdély histográfiája - politikai feladat vagy tudományos kihívás címmel, melyen az egyetem Erdélyi Tanulmányok Központja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület társrendezőként vesznek részt. Az egyesületet 1962-ben Németországban hozták létre azzal a céllal, hogy a régió történelmének tudományos kutatását szorgalmazza Németországban több mint hetven tagja van, nagyrészt erdélyi származásúak, a romániai tagok száma eléri a kilencvenet. Fennállásuk óta százhúsz kötetet és két folyóiratot adtak ki, Heidelberg közelében tekintélyes könyvtárat működtetnek. A megnyitón minden felszólaló, köztük Andrei Marga oktatásügyi miniszter és rektor, hangsúlyozta: a szászok történelmének nyomai ma is megtalálhatók tájainkon, mintegy hirdetve a tolerancia és békés egymás mellett élés követendő példáját. A konferencián sok neves romániai, németországi, ausztriai, olaszországi és magyarországi történész adott elő a rendezvény vezértémájául szolgáló erdélyi történetírás szerepéről. /Szász történelmi konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2000. szeptember 20.
1998-ban Kolozsváron, a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete kezdeményezésére a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Műemlékvédelmi Posztgraduális Szakképző Tanfolyam indult. Célja, hogy a nemzetközi szakmai szint elérését nyújtó oktatást biztosítva, ugyanakkor az erdélyi sajátosságokra nagy hangsúlyt fektetve készítse fel a hallgatókat az említett szakterületen való munkára - hazai, magyarországi, németországi, svájci és angliai vendégtanárok bevonásával. Jelenleg az erdélyi műemlékállomány leltározása, helyreállítása és védelme mindössze 31 főállásban tevékenykedő szakemberre hárul, akik közül csak 21 részesült műemlékvédelmi szakképzésben. A kétéves tanfolyam első induló évfolyama - jelenleg 57 hallgató - 2000 októberében záróvizsgázik. Ugyanakkor 2000 októberétől új évfolyam indul: két-két szakcsoport (román és magyar nyelven) építészek és építőmérnökök számára. A szakkifejezések angol és román nyelvű elsajátítása céljából a román és a magyar csoport programjának 10-15%-a angol, a magyar csoport előadásainak ezen felül 10-15%-a román nyelven hangzik el. A tanfolyamra felsőfokú végzettségű, műemlékvédelemben érdekelt, nem föltétlenül építészmérnöki vagy építész oklevéllel rendelkező szakemberek jelentkezését várják. /Műemlékvédelmi Posztgraduális Szakképző Tanfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./
2000. szeptember 21.
Összesen 299 főiskolás kezdte meg az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi földrajz- idegenforgalmi karán, ebből 202-en magyar és 97-en román tagozaton. A főiskolára az idei felvételin háromszoros volt a túljelentkezés. Idegenforgalom- földrajz szakon 34 magyar és 14 román tagozatos diák indul első éven, míg térképészet szakon 58 magyar és 29 román tagozatos diák. A főiskolán összesen 44 diák tanul a Gyergyói- medencéből, a diákság többsége a szomszédos erdélyi megyékből való. A főiskola idei 39, idegenforgalom-földrajz szakot végzett diákjából 35-en sikeresen államvizsgáztak, 5-en tovább tanulnak Kolozsváron a földrajz szakon, a többiek java részének sikerült elhelyezkednie a turisztikában vagy általános iskolai tanárként. /Új tanév a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
2000. szeptember 23.
"Szept. 22-én ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, napirendjén szerepelt az alapítványi magánegyetem, a román állami keretekben zajló magyar felsőoktatás, valamint a magyar kormány támogatási rendszere. A résztvevők leszögezték: minden döntés és intézkedés annak a folyamatnak a része, amely végső soron az önálló állami magyar egyetemhez fog vezetni. A tanácskozásról Nagy F. István oktatásügyi alelnök adott tájékoztatást. Megpróbálták felmérni azt a segítséget, amelyet a civil szféra és a politikum biztosíthat a felekezetközi alapítványi egyetem optimális beindításához. A másik kérdéskör a Babes-Bolyai Tudományegyetem új chartájának elfogadásával kialakult helyzet elemzése volt. Az új charta nem fogalmazta meg maradéktalanul az igényeket, de a lehetőséget optimálisan ki kell használni. "Elértük azt, hogy már hatezren tanulnak magyarul, létrejött két új magyar kar - a háromszor 25 fős jog, illetve közgazdaságtan" - mondta Nagy F. István. A tanácskozáson részt vett a magyar oktatási minisztérium részéről Ríz Ádám, aki beszámolt a magyar állami támogatásban eszközölt változtatásokról és meghallgatta az elhangzott igényeket. - A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem kérdése nem került szóba. Nagy F. István azonban úgy véli: ez is egyike a cél felé vezető utaknak. Szerinte egy olyan állami finanszírozású tudományegyetem ellen, amely magyar többségű szenátussal rendelkezik, amelyen az egyetemi autonómia értelmében a döntési jog a német fél figyelembevételével a magyar részre tartozik, nem hozható fel szakmai ellenérv. Politikai ellenérv annál inkább. Kérdés ugyanis, hogy ezt az egyetemet a többségi politikai akarat minek szánta. /Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. Lépésről lépésre az önálló magyar egyetem felé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"
2000. szeptember 25.
Kolozsváron rendezik meg szept. 26-29-e között a Kisebbségek Színházi Fesztiválját a Dunamenti Svábok Intézete és a román Művelődési Minisztérium szerevezésében, a házigazdák a Kolozsvári Nemzeti Színház és az Állami Magyar Színház. Az sem véletlen, hogy Kolozsvárt választották az első ilyen jellegű megnyilvánulásra a szervezők. Kolozsváron már évszázadokkal ezelőtt békésen éltek egymás mellett magyarok, szászok és románok. Ez a hármas egység kihatott a város művelődési életére. Kolozsvár a világ egyetlen városa, melyben két, román és magyar nyelvű színházi társulat is és operatársulat is működik. Fellépnek a hazaiakon kívül Németországból, Olaszországból, Magyarországról érkező nemzetiségi színházak, valamint Temesvárról, Nagyszebenből jött német nyelvű társulatok, illetve Bukarestből a Zsidó Színház és a Schiller Kultúrház színi csoportja. Tudományos vitafórum is lesz, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem színháztudományi szekciója szervez 29-30-án Színház és politika, valamint Kisebbségi német nyelvű színházak Délkelet-Európában a XX. században címmel. /Kisebbségek színházi fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2000. szeptember 26.
Szept. 25-én ünnepélyesen megnyitották a 2000/2001. évi egyetemi tanévet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora is. Egyes szakokon - mint például a történelem szakon - a magyar csoport tanévnyitó ünnepsége szept. 26-án lesz. /Megnyílt az új egyetemi tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2000. szeptember 26.
"Szatmár megyében száz magyar tanító hiányzik, illetve ennyien tanítanak szakképesítés nélkül, elsősorban falvakon, de néhány városi iskolában is. A tarthatatlan helyzet fő oka a rendkívül alacsony fizetés, amiért is a fiatal szakképzett tanítók közül sokan elhagyják a pályát. A már-már reménytelen helyzetben mentőöv a döntés, hogy a tavaly indult hat magyar tanítóképző főiskolai karon (a BBTE kihelyezett tagozatai) ezen az őszön megindult a távoktatás is. A beiratkozásra és gyakorlati próbákra 90 fiatal jelentkezett. Többségük érettségivel tanít, de van köztük tanítóképzőt végzett is, aki kiegészítené tanulmányait; előbbiek három, utóbbiak két tanév alatt végezhetnek. A "távtanulók" szünidőben járnak majd órákra. /90 magyar tanító és a távoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./"
2000. szeptember 27.
"Varga Attila 1990-től, tíz esztendeje parlamenti képviselő és még mindig a legfiatalabb honatyák közé tartozik. 37 éves. Jogot végzett, alkotmányjogból doktorál. Parlamenti elfoglaltsága mellett 1999 februárja óta alkotmányjogot tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett közigazgatási karán, román és magyar nyelven. 1998-tól az általa létrehozott Identitas Alapítvány elnöke. Az alapítvány elsősorban az önismeretet, az azonosságtudatot segítő tanulmányok kiadásával foglalkozik. Varga Attila a vele készült beszélgetésben az RMDSZ teljesítményéről nyilatkozott. A koalíciós program és szándék megfelelt mind a hazai, mind az EU-s elvárásoknak, mondta, a gyakorlatban viszont sok minden másképpen alakult. A kormányrendeletek nagy száma a kapkodásról, a határozatlanságról tanúskodik. Jó lenne még elfogadni a közigazgatási törvényt és az ingatlanokkal kapcsolatos jogi szabályozót. Az RMDSZ megpróbált lojális partner lenni a koalícióban, mások ezt igyekeztek kijátszani. Varga Attila szerint a választás az RMDSZ-nek határozottabban kell megfogalmaznia igényeit. Olyan írásos megállapodást kell kötni a partnerekkel, amelyek szankciókat is tartalmaznak. Varga Attila az RMDSZ képviseletében a MÁÉRT állampolgársági és önkormányzati bizottságának munkájában vesz részt. Szerinte "jelenleg még igencsak kidolgozatlan magyar kormányzati részről a koncepció, melyet végső sorban - úgy látszik - nem státustörvényként, hanem kedvezményekről szóló jogszabályként fogadnak el." A státustörvény lényegében kerettörvény lesz, ami maga után vonja egy sor végrehajtási jogszabály kidolgozását. Tudomása szerint máris vagy 150 olyan jogszabály van érvényben Magyarországon, amely valamilyen módon érinti a határon túli magyarokat. Ám ezek már nagy számuk miatt is nehezen áttekinthetőek. A státustörvény egy sokkal átláthatóbb és koherensebb törvény lehet. - Varga Attilát a Szatmár megyei küldöttek gyűlése első helyre sorolta a parlamenti képviselőjelöltek listáján. /Sike Lajos: Beszélgetés VARGA ATTILA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"
2000. szeptember 29.
Sepsiszentgyörgyön Domokos Ernő igazgató megnyitotta a 2000-2001-es egyetemi tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A köszöntő szavak immár három fakultás diákjaihoz szóltak, a menedzsment, közigazgatás és tanítóképző hallgatóihoz, románul és magyarul. A kollégium igazgatója beszámolt arról, hogy a három éve működő háromszéki kollégium diákjainak száma megtízszereződött, mára elérte az ötszázat, míg a tanárok száma kettőről negyvenre emelkedett. Ugyanakkor tízezer szakkönyvet számláló könyvtárral, jól felszerelt informatika-laborral rendelkeznek, idén pedig beindulhat a kutatás is. A kampusz tervei nemsokára véglegesítődnek, és már az idén remélhetőleg nekikezdhetnek az építésnek. A megye prefektusa, Gheorghe Tatu, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, valamint két egyetemi hallgató üdvözölte a színház nagytermét megtöltő hallgatóságot. /Ünnepélyes kollégiumi évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2000. október 3.
Csíkszeredában második éve működik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett informatika főiskolai tagozata. Dr. Oláh Gál Róbert frissen kinevezett adjunktus, a tagozat igazgatója elmondta, hogy másodévet 30 hallgató kezdett a magyar és 11 a román csoportban, első évet pedig 26-an a magyar, illetve 7-en a román csoportban. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány idén is teret biztosít a különböző magyarországi egyetemek távoktatási tagozatainak. A gödöllői Szent István Egyetem agrárközgazdász szakán 5 évfolyam, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem vadgazda-mérnöki és környezetmérnöki szakán két-két évfolyam működik, mintegy 341 hallgatóval - tájékoztatott dr. György Antal, az alapítvány vezetője. Gyergyószentmiklóson dr. Pándi Gábor docens, a főiskola igazgatója nyitotta meg a tanévet. Többek között elmondta, hogy 284 diák tanul a három évfolyamon, s a 4. tanév kezdésével új lépcsőfokra lépett a főiskola: erős helyi tanári közösséget kell létrehoznia. /Tanévkezdés a főiskolákon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
2000. október 6.
A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Iskolaközpont eddig középiskolai szinten képezett ki tanítókat és óvónőket. Az új tanügyi törvény értelmében a jövőben főiskolai szinten is folyik majd oktatás. A Marosvásárhelyi Tanító- és Óvónőképző Főiskola a Babes-Bolyai Egyetem fennhatósága alá tartozik. Az idei tanévtől egy magyar és egy román tannyelvű főiskolai osztály indult be. A magyar tagozatra 48-an felvételiztek sikeresen, közülük 28-an tandíjat fizetnek, ami évi 400 dollárt jelent. A főiskolai oktatás három évig tart, kivéve a tanítóképző középiskola végzettjeit, akik két év alatt szerezhetik meg a diplomát. A főiskolai oktatás délután zajlik. /(Máthé Éva): Új főiskola Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2000. október 6.
Okt. 5-én Kolozsváron beindult a második posztgraduális műemlékvédelmi szaktanfolyam. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelemtudományi és Filozófia Kara, illetve a Transylvania Trust Alapítvány szervezte kétéves közös kurzus olyan mérnököket, építészeket és más szakembereket oktat, akik munkájuk és érdeklődésük révén kapcsolatban állnak műemlékeinkkel. A két évvel ezelőtt indult első ilyen tanfolyam magyar és román csoportjait ötvenheten végezték el, közülük huszonhaton államvizsgáztak. Most körülbelül negyvenen iratkoztak be. /Rajtolt a második műemlékvédelmi szaktanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2000. október 10.
"Okt. 7-én Különbözőség a felsőoktatásban - Románia példája címmel rendezett szimpóziumot a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), melyen részt vett Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Andrei Marga tanügyminiszter, Schöpflin György /London/, Roberto Toniatti, a olaszországi Trento Egyetem tanára, Jean-Michel Beillard, az Ottawai Egyetem rektor-helyettese, valamint a BBTE három oktatási vonaláért felelős rektor-helyettesek. Max van der Stoel elismerően méltatta a BBTE-n elért eredményeket, a BBTE Chartáját az egyetem fejlődési szándéka jelének nevezte. A közép- és kelet-európai társadalmak megújulásának átalakítása a többség-kisebbség kapcsolat új alapjaira kell helyezni - jelentette ki Andrei Marga. Marga az összeurópai oktatási rendszer fontos lépésének nevezte a BBTE chartájának elfogadását, amely "nem csupán a nemzetiségek nyelvein történő, minden szintű oktatás, hanem a különböző oktatási vonalaknak a döntési struktúrákban való részvételének is biztosítéka". Marga szerint 1993 óta a Babes-Bolyain nem jeleztek etnikai megkülönbözetés miatti feljelentést, és mindkét részről elkezdődött a történelem vállalásának a folyamata. - Attól, hogy többnyelvű oktatás zajlik, egyetemünk még nem feltétlenül multikulturális - mondotta Kása Zoltán, a magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettes, aki kifogásolta, hogy a BBTE újonnan elfogadott chartája nem alkalmazza a szubszidiaritás elvét, azaz a döntéseket nem azok hozzák, akik ezeknek a következményeit viselik. - A teológiai karokat kivéve, a döntés minden karon románok kezében van, a magyar tisztségviselőknek csupán reprezentatív szerepük van - jelentette ki Kása, aki szerint az EBESZ-főbiztos kikerülte a kérdés lényegét. A rektor-helyettes öt önálló magyar fakultás létrehozásában látta a megoldást, ami lehetővé tenné a jelenleg nem létező, magyar nyelvű zenei és mezőgazdasági oktatás beindítását is. Schöpflin György kifejtette, a kisebbségnek privilégiumokra van szüksége ahhoz, hogy áthághasson a hátrányos helyzetéből fakadó nehézségeken. - A multikulturális egyetem előnyei mellett eltörpülnek a kisebbségi egyetemmel szembeni hátrányok - vélte. Gabriel Andreescu annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az EBESZ legitimálja a kisebbségek jogait elnyomó hatalmat, és közbelépése hatástalan lesz. /Salamon Márton László: A BBTE chartáját méltatta Max van der Stoel. Kása Zoltán felületesnek, Gabriel Andreescu hatalomlegitimálónak minősítette az EBESZ tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Max van der Stoel EBESZ-főbiztos jelenlétében került sor a hét végén arra a szimpóziumra, amely Romániát hivatott követendő példaként állítani a világ elé. Az ürügy: a Babes-Bolyai chartájának elfogadása. Andrei Marga miniszter vezette az ülést. Kása prorektor állásfoglalása elütött a multikulturalitás eredményeit magasztaló felszólalók szónoklataitól, majd Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság elnöke kifejtette: "Ha az EBESZ-főbiztos közbelépésére van szükség, ez vészhelyzetet jelent; a közbelépés hasznos lehet, de olykor haszontalan is - lásd Koszovó - , vagy éppenséggel káros, amennyiben megváltoztatja a játék adatait, belép a ringbe. Fennáll annak a veszélye is, hogy jelenléte legitimálja a hatalmat, amely immár hivatkozhat rá." A hallgatóság soraiból valaki megkérdezte Margától: létezik-e politikai akarat arra, hogy ott, ahol a magyar kisebbség aránya jelentős, a román iskolákban valamilyen formában sor kerüljön a magyar nyelv oktatására? A miniszter csak az általánosságok szintjén maradt: "Romániának fel kell újítania a nemzetiségek nyelvét beszélő románság hagyományát". Biztosított róla, nincs elvi vagy jogi akadálya ennek. Kötő József államtitkár megállapította: "Sajnos, intézményesített formában magyar nyelvű oktatás a román iskolákban nem létező fogalom, pedig valóban hasznos lenne abban az Erdélyben, ahol a román, magyar, német és más kultúrák hagyományosan egymást gazdagították. Ehhez azonban valós politikai nyitás szükséges." /Salamon Márton László: Interkulturalitás és multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2000. október 16.
Frunda György államelnökjelölt a szatmárnémeti kampánynyitó ünnepség után a Szatmár megyei RMDSZ vezetőségének kíséretében Dobahidára utazott, ahol megkoszorúzta az 1711-es szatmári béke tiszteletére állított emlékművet. Innen Nagykárolyba látogatott, a polgármesteri hivatalban megvitatták Nagykároly legégetőbb gondjait /anyanyelvi oktatás, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, szociális lakásépítés/. Ezután Érmihályfalvára látogattak el. Az alprefektus, illetve a bihari képviselő- és szenátorjelöltek a megyehatáron fogadták Frunda Györgyöt és kíséretét. Érmihályfalván az államelnökjelölt ismertette az RMDSZ választási programját. Az érmihályfalvi fórum előtt megtekintették az érsemjéni határátkelőhelyet, amelyet október 23-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg a nemzetközi forgalom számára. Ugyanitt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, és megtekintették a magyar nyelvész szülőháza helyén épített Kazinczy-emlékházat. Frunda György kifejtette: több mint 6 000 magyar diák tanul anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (négyszerese, mint 1996-ban), ám ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. /(Szász Attila): A kampánykörút folytatódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2000. október 18.
"Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"
2000. október 19.
Okt. 16-án tartották meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem elsőéves néprajz-magyar szakos hallgatóinak ismerkedési estjét, a gólyaavatót. Az avatón kettős eseményt ünnepeltek: idén indult be először a néprajz főszakos évfolyam, illetve 10. születésnapját ülte a magyar nyelv és kultúra tanszék. /Ivácsony Zsuzsa: Néprajzos gólyaavató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2000. október 24.
A Kolozsváron működő Református Tanárképző Fakultás 1990-ben alakult. A két éve hivatalban levő dékánt, dr. Molnár János professzor adott tájékoztatást. A fakultás 1990-ben a Protestáns Teológiai Intézet fakultásaként kezdte működését kolozsvári és marosvásárhelyi tagozattal. Működési szabályzat, kidolgozott tanmenet nélkül beindított fakultás éveken keresztül akkreditálás nélkül működött. A kibocsátott diplomákat sehol sem ismerték el, a végzett hallgatóknak 1996-1998 között először szelekciós vizsgát, majd újból államvizsgát kellett tenniük a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A tanárképző az 1993/1994-es tanévet az egyetem fakultásaként kezdte az Erdélyi Református Egyházkerület és a tudományegyetem képviselői által aláírt egyezmény értelmében. Ezzel a fakultás teljes egészében az egyetem részévé vált. A tanárképzőn a látogatás nélküli fakultáson 191 diák végzett, ezek közül 147 letette a törvény által előírt szelekciós vizsgát, újból államvizsgázott. Az egyetem keretében működő fakultáson eddig végzett 101 hallgató, jelenleg tanul 226. Az A szak mindenki részére a vallástanári, a B szak szabadon választható - magyar, német, angol, francia nyelv és irodalom, néprajz, szociális asszisztencia, az 1999/2000-es tanévtől a történelem is. - Az egyetemi charta alapján létrehozták a kari tanácsot, és pótolták az ügyviteli hiányokat: matrikulák, iktatókönyv, irattár, katalógusok, analitikus programok. Idén áprilisra elkészült a fakultás akkreditációs iratcsomója, amelyet még nem adtak le. Most már biztosítani tudják azt az oktatási szintet, amelyet a kettős képesítést nyújtó fakultások egyetemi normatívája megkövetel. Három szakon - történelem, bibliai tudományok és valláspedagógia - mesterképzés is indult. - Az egyházban ellenséges vélemény alakult ki a fakultással szemben, de Molnár János hangsúlyozta, hogy ennek nincs reális alapja. Az ellenérzések személyi ellentétekből származnak. Szerinte az egyházi vezetés nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek tisztáznák és eloszlatnák a nézeteltéréséket. A fakultáson nincs ellenteológia, sem céés /CE Szövetség/ teológia. - Gondot okoz az épülethiány. Jelenleg a fakultás a teológia épületében működik. A teológia rektora, Kovács László Attila az utóbbi két évben lehetővé tette a teológia tantermeiben a délutáni és esti oktatást. - Az egyházkerület és Sapientia Alapítvány között nem történt semmilyen megegyezés. Molnár János azt szeretné, hogy az egyházkormányzat ne tekintse mostohagyermekének a fakultást, hanem édesgyermekének, miként a teológiát, az asszisztensképzőt vagy akármelyik kollégiumot, hisz ezt a tanárképzőt is az egyház hozta létre. /Somogyi Botond: Nem lehetünk egymás ellenségei. Az egyház nem mondhat le az értelmiségiekről. Interjú a Református Tanárképző Fakultás dékánjával, dr. Molnár János professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2000. október 28.
1999-ben indult először Szatmárnémetiben felsőfokú tanítóképző, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Az első tanévben még a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében került sor az előadásokra, az új tanévet már a kaszárnya épületében kezdték. Végh Balázs Béla, a főiskola adjunktusa tájékoztatott a változásokról. Az új épületben négy tantermet használhatnak. A 65 nappali tagozatos mellett (33-an vannak az első, 32-en a második évfolyamon) 94-en iratkoztak be a távoktatásra. Most folyik a számítógépes terem felszerelése, amelyet a hallgatók olvasóteremnek is használhatnak. Jelenleg négy állandó alkalmazottja van a főiskolának, Bura László megbízott tanulmányi igazgató, Hadházi Attila angoltanár, Szabó Thalmeiner Noémi pedagógia- és pszichológia-tanárnő, valamint Simon Levente, aki a gyermekirodalomról tart órákat. Emellett még kilenc bedolgozó tanár segít az oktatásban. /Simon Levente: Új épületben a Tanítóképző-Angol Nyelv Főiskola hallgatói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2000. október 28.
Birtalan Ákos, az RMDSZ háromszéki képviselője, volt turisztikai miniszter a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémián okt. 26-án megvédte doktori disszertációját. Dolgozatának témája Közép- és Kelet-Európa piacainak újragondolása volt. Szakmunkájára Birtalan Ákos a vizsgabizottság minden tagjától megkapta a kitűnő minősítést. A képviselő a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára is. /(Magyar Balázs): Birtalan Ákos doktor lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2000. október 28.
"A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karával közösen meghirdeti a "Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban" nevű program második szakaszát. A program hat erdélyi megyében /Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár/ működik, az anyagi hátteret az Európai Unió PHARE-programjának két alapja, az Alap a Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért (FMAPL) és "A Demokráciáért", illetve az Alapítvány a Nyílt Társadalomért biztosítja. A képzésen résztvevők oktatócsomagot kaptak kézhez, melynek segítségével a tananyagot önállóan elsajátíthatták. Az oktatáscsomag román nyelven íródott, magyar nyelvű változata nemsokára magyar nyelven is hozzáférhető lesz. /A Civitas Alapítvány sajtóközleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./"
2000. november 2.
Birtalan Ákos /sz. Székelyvécke, 1962/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát. Sepsiszentgyörgyön pénzügyi szakemberként dolgozott, 1992-ben az RMDSZ parlamenti képviselőjének választották. 1996 decemberében turisztikai miniszter lett, ezt a funkciót 1998 áprilisáig töltötte be. Miniszteri tisztsége után a BBTE üzleti karának adjunktusa lett, tanít a sepsiszentgyörgyi főiskolán is. Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. Alapító tagja a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, alapító elnöke a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak. A múlt hónapban, októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet. /Birtalan Ákos parlamenti képviselővel beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 2./
2000. november 8.
Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2000. november 8.
Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./